EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1996.12.03. (49.szám) Szabad Föld, Leskó László: Vérrel virágzó 1956

    Könyvkritika a forradalom és szabadságharc negyvenedik évfordulóján megjelent negyven magyar költő verseit tartalmazó Vérrel virágzó 1956 című kötetről. A könyvben szerepelnek többek közt Eörsi István versei.

    A könyvben Eörsi István Kőbálvánnyá válva és A kérdés című versei jelentek meg.

    • A kötet adatait, fülszövegét és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

  • 1996.12.05. (49.szám) Magyar Fórum, Pósa Zoltán: Mosdatlanság vagy minimalizmus?

    Publicisztika a sajtószabadságról.

    „Lassan már minden központi orgánumot egy-két szocialista-liberális érdekeltségű sajtócézár tartja a kezében. Erre a veszélyre a közelmúltban egy közismerten liberális író-publicista is figyelmeztette az ország közvéleményét a televízió képernyőjéről. Eörsi István elismerte: a gazdasági eszközökkel operáló politikai cenzúra kíméletlenebb, kijátszhatatlan, kiváltképpen a nyolcvanas esztendők fináléjának egyre bátortalanabb, már-már udvariassá szelídült (hivatalosan nem létező) cenzorainál. (Nem is kellett talán léteznie, az agyunkban ült.)”

  • 1996.12.05.Magyar Narancs, Schauschitz Attila: Legyen meg isten akarata

    (Előzmény: Magyar Narancs 1996.09.12. Eörsi István: Itt járt a pápa!)

  • 1996.12.06.Berliner Zeitung, Gregor Ziolkowski: Leben hinter Glas

    Mit Dichtern "gegen die Dichter": Eörsi meets Gombrowicz im Cafe Clara

  • 1996.12.08. (49.szám) Színes Vasárnap, Szeredás Ágnes: Szalmaszál megköszöni

    A Szalmaszál a Hajléktalanokért Alapítvány titkárának köszönőlevele a jótékonysági árverés adományozóinak. Eörsi Istvántól egy Ginsberg-kéziratot kaptak. Halda Aliz megszervezte a Szalmaszál a Hajléktalanokért Alapítvány baráti körét.

    Kapcsolódó cikk:

    • Színes Vasárnap, 1996.12.15. (50 szám) B. I. Z.: Nagy Imre lett az árrekorder. Hétszázezer került a hajléktalanok karácsonyára

  • 1996.12.11. Népszabadság, Varga Lajos Márton: Az irodalom magánélete
    Fodor András: A hetvenes évek (Napló 1975–1979)

    Könyvkritika.

    „Azt mondja valaki: Pilinszky nemzetközi pojáca. Más, hogy Féja nem volt szobatiszta ember. Hogy Eörsi István besúgó. Hogy Kormos István lepaktált Pándi Pállal, s immár hivatalos költő. Hogy Kiss Ferenc mást sem csinált Nagy Lászlóval, Kormos Istvánnal közös erdélyi útjuk során, mint báránybőrökkel üzletelt.”

    • A kötet adatait és az Eörsiről szóló részleteket elolvashatja az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 1996.12.15. (50.szám) Színes Vasárnap, B. I. Z.: Nagy Imre lett az árrekorder
    Hétszázezer került a hajléktalanok karácsonyára

    Fényképes beszámoló a Szalmaszál Alapítvány jótékonysági árveréséről. A bevételből a hajléktalanszállók lakóinak karácsonyi ünnepségét fizetik. Eörsi István egy Ady-portrét vásárolt, az eredeti ár majdnem négyszereséért. Eörsi egy Ginsberg-kéziratot ajánlott fel.

    Kapcsolódó cikk:

    • Színes Vasárnap, 1996.12.08. (49.szám) Szeredás Ágnes: Szalmaszál megköszöni

  • 1996.12.18. (346.szám) Napló – Szabadelvű hetilap, Litván György: 1957

    Az 1957-es esztendő eseményeiről és légköréről. Utalás Eörsi Ütni az ördögöt című kötetére.

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Beszélő, 1996.08.szám (Folyóirat – november) Litván György: 1957
    • Beszélő online, 1996.09.szám (Folyóirat – november) Litván György: 1957
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat a Beszélőben megjelölt cikkek felsorolásánál.

  • 1996.12.19.Magyar Narancs, E.I.: Fészek

    (Ember Mária A snagovi gyerekek című filmjét nem mutatták be a televízióban. Az érintettek közül öten nem egyeztek bele.)
    Reagálás:
    Magyar Narancs, 1997.01.16. Báron György: Mély víz

  • 1996.12.21. Népszabadság, E.I.: Amíg nem késő

    A zöld határon lebukott afgánokat vissza akarják toloncolni. 1989-ben az ENSZ menekültügyi egyezményéhez ugyan csatlakozott Magyarország, de kötelezettséget csak az európai országokból érkezőkkel kapcsolatban vállalt, és ez azóta is változatlan.

    „Most előre be szeretném jelenteni, amíg nem késő, vagyis amíg nem kell hallanom vagy olvasnom a hírt az afgánok hazatoloncolásáról, hogy gyilkosok cinkosainak fogom tekinteni mindazokat, akik egy ilyen akcióban bármilyen szinten szerepet vállalnak.”

    Reagálás:

    • Mozgó Világ, 1997.04.szám Rádai Eszter: „Se kiköpni, se lenyelni...” 

  • 1996.12.24. Magyar Hírlap, E.I.: Illyés a kor fordulóján

    1945 képe Illyés Gyula költészetében.

    „Szabadságot sugárzott még akkor is, ha hozói ezt már az első pillanatban bevérezték és bemocskolták. [...] Azért idéztem fel Illyést a kor fordulóján, mert meggyőződésem, hogy nem értheti meg utolsó ötvenegy évünk történelmét, aki elutasítja az általa akkor kifejezett világérzést.”

  • 1996.12.szám Mozgó Világ, MRJ: Az ügy és az „Iványi-ügy”
    Sajtószemle

    Az Iványi Gábor ellen folytatott fegyelmi ügy sajtószemléje. A hajléktalanok típusairól. Hárításról és átélésről. Felelősségről és profilról. Orvosi ellátásról és „utcaképességről”. A vizsgálat okairól és a „nevelő célzatról”. A botrány hasznáról. A szakmai személyes konfliktus gyökereiről. A valóságnak nem megfelelő tényállításokról.

    „... [Demszky Gábor] munkatársainak nyomására vagy hatására nemcsak beleegyezett ebbe a fegyelmi kutyakomédiába, hanem egy üzenetet is elmondatott a fegyelmi tárgyalás kezdetén. Ebben vétkesnek mondta Iványit, de érdemeire való tekintettel enyhe, nevelő célzatú büntetést kért a számára.”

    Előzmény:

    • 168 óra, 1996.09.10. (36.szám) Rádai Eszter: Néma cinkosok?

  • 1996.12.szám Mozgó Világ, Révész Sándor: Aczél György
    és a fasírt

    Tanulmány. Részlet az Aczél és korunk című készülő monográfiából. Pártvita A magyar irodalom története1945–1975 első kötetének kéziratáról. Az új tankönyvek háborújáról. A Fiatal Írók József Attila Körének (FIJAK) válsága, a Mozgó Világ első válsága, az Írószövetség közgyűlése és tisztújítása, 1981. december 12–13-i közgyűlése. A „lelki kettős hatalom” kialakulása. Vita a pártközpontban az ellenzékiségről. Kádár hozzászólása a Politikai Bizottság vitáján. A kettős publikálás tilalma. A SZETA-rendezvények.

    „Csoóri a nemzetkarakterológia huszadik századi változatának egyik alapozójára, Ortegára utalva (»minden nemzet más szellem. Tehát más kultúra is – tegyük hozzá. Más érzés és más gondolkodás fölismerhető rendszere«) azzal zárja le a gondolatmenetét, hogy »ha egy nemzet nem közös vállalkozás, akkor minden mozdulatában ott van a bizonytalanság reflexe. S ott van ez a szellemében is.« Eörsi erre reagálva világosan szétválasztja az irodalmi és politikai pluralizmusért, a szétválás és egyesülés jogáért küzdő egységfront két szárnyát. Azokat, akik a »nemzeti erők« önálló közös megjelenéséért, a másmilyen erők kényszertársbérletéből, alárendeltségéből való kiszabadításáért, tehát a nemzet közös vállalkozásának lehetőségéért küzdenek, azoktól, akik a szabadon szétváló és szövetkező szellemi vállalkozások nemzeti szabad piacáért küzdenek. Eörsi: »A nemzet nem lehet közös vállalkozás, amíg érdekellentétek szabdalják keresztül-kasul. Nem véletlen, hogy Csoóri sem próbálja megadni e közös vállalkozás programját. (...) Az irodalomnak – és általában a nemzetet alkotó különféle osztályok, rétegek, személyek közérzetének – az tenne jót, ha a nem létező közös vállalkozás helyett érdekellentéteit artikulálhatná nyíltan, ha tehát a »cselekvés jogáért küzdő élet« a közös vállalkozás helyett olyan nemzeti közösségért vállalhatna áldozatot, mely belső konfliktusait szabadon és lényegi megalkuvások nélkül küzdheti végig.«”

    • A kötet adatait, fülszövegét és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1980.08.09. (32.szám) Csoóri Sándor: A panaszos hangról – Nincs a rendszerünkben
    • Élet és Irodalom, 1980.08.30. (35.szám) E.I.: Csoóri Sándor panaszáról (és az itt felsorolt cikkek)
    • Kortárs, 1983.12.szám Balassa Péter: „Szó, szó, szó”
    • Hungarológiai Értesítő, 1984.03–04.szám Csapody Miklós: FASÍRT avagy viták a „fiatal irodalomról”
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a könyv címét.

  • 1996.19.szám Magyarország, Götz Eszter: Vígszínházi évszázad
    Színház a malmok között
    A közönségnek fontos
    Társulati hűség

    A százéves Vígszínház története. Eörsi István említése szerzőik között. Hogyan ünnepelték a centenáriumot. Beszélgetés Marton László igazgatóval a színház jelenéről és a jövő kilátásairól. Fotó az ünneplőkről.

  • 1996.22.szám (ősz) Magyar Lettre Internationale, E.I.: Össznémet nyomorúság

    A németországi egyesülés utáni helyzet, a keleti értelmiségiek meg/elítélése. Németország új bevándorlás- és menedékjog-politikája.

    Kapcsolódó cikk:

    • Magyar Narancs, E.I.: 1994.07.07. Össznémet nyomorúság

  • 1996.29.szám (tavasz) Eszmélet, Thoma László: Kelet-európai liberálisok

    Könyvkritika. Csizmadia Ervin: A magyar demokratikus ellenzék. I-III., Ripp Zoltán: Szabad demokraták. A kötetek a Szabad Demokraták Szövetségéről szólnak. Eörsi István említése.

  • 1996.30.szám (nyár) Eszmélet, Szabó András György: Marxizmus és liberalizmus

    A marxizmussal kapcsolatos félreértések, a marxista és a liberális vélemények érintkezési pontjai.

    „Ám Eörsi Istvánnal együtt magam is úgy vélem, hogy a »közvetlen demokrácia ügyében a történelem még nem mondta ki az utolsó szót«.

  • 1996.79.szám Hunnia, Bíró Imre: Elég a szóból – cselekedni kell!

    Torgyán József „éles, találó” hangú mondatáról: „Álliberális férgek rágják édes hazánk... tavasszal féregirtás”, Szabó Albertről, Horn Gyuláról, Csurka Istvánról, Popper Péterről, Komoróczy Gézáról és László Gyuláról.

    „Az is figyelemre méltó, hogy igazi jobboldali gondolatok helyett a TV-ben újabban az uszító, lázító hangokat és fasiszta megnyilvánulásokat szeretik közvetíteni, […] Kineveznek tehát a bolsevisták baloldali csoportokat jobboldalinak, szélsőjobboldalinak, ezt így keverik állandóan, blöffölnek, hátha bejön valami. Eddig bejött. […] Ma értesültem róla, hogy Shakespeare darabokat csak Eörsi István fordításában fogunk a jövőben látni. […] Jákob törzse tudja, hogy a magyarok a szumirok leszármazottai, ezért jöttek ránk, ezért szemeltek ki a megsemmisítésre, de egyáltalán nem vagyok megijedve, mert tudom, hogy a gonosz a jónak nem árthat, csak önmagának.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszava, 1997.07.09. E.I.: Kifecsegek egy titkot 
    • boldogsa.net, 2004.01.14. Földes András: Vallásgyalázás és inkvizíció Magyarországon
    • Magyar Demokrata, 2008.12.23. (52.szám) Szalay Károly: A Bazilikában

  • 1996.80.szám Hunnia, Domokos Endre János: A legnépszerűbb csapat

    Vers Horn Gyuláról, Göncz Árpádról, Tamás Gáspár Miklósról, Petri Györgyről és Eörsi Istvánról.

    1 versszak:

    „Landeszmann és Eörsi,

    No, meg a többiek,

    Nemzet gyalázói,

    Elég belőletek!”

  • 1997. Budapest Főváros Levéltára, E.I.: Nem jogtalanság — abszurditás
    LEVÉLTÁRI NAP BFL • 1996

    Bohó Róbert filmet csinált Nagy Imréről Nagy Imre születésének századik évfordulójára. Jogi szempontból ugyan nem ítélhető el, de erkölcsi szempontból igen. Halmai Gábor érvei nem meggyőzőek. Halmai Tocsik-ügyben mondott gondolataival sem ért egyet Eörsi. Princz Gábor és Palotás János törvényszegését ugyan leleplezte a sajtó, mégsem indult ellenük eljárás, és a sajtó is elhallgatott. A személyiségi jogok határainak vitái. Nagy Imre utolsó műveit a személyiségi jognak meg az örökösödési jognak rendelik alá.

    „Bohó Róbert abban a percben vált közszereplővé, amikor egy Nagy Imréről elnevezett díjat kapott. És ezt én nem jogilag kifogásoltam, mert megítélésem szerint jogilag nem is kifogásolható, hogy egy kuratórium hogyan dönt. […] Amikor Bohó Róbertet egy Nagy Imréről szóló film rendezésével bízzák meg, vagy Nagy Imre-díjjal tűntetik ki, akkor szembe köpik a társadalomnak azt az igényét, hogy tagjai érvényes erkölcsi hierarchia légkörében élhessenek”


    Reagálás:

    • Budapest Főváros Levéltára, 1997. Halmai Gábor: Nyilvánosság versus személyiségi jogok


    További kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1996.07.29. E.I.: Örökösök és egyéb bohóságok
    • Népszabadság, 1996.08.05. Tímár György: Ki itt a bohó? Hegedűs B. András: Mindennek mértéke: Eörsi
    • Népszabadság, 1996.08.09. Eörsi László; Tímár György: További tisztázásért
    • Népszabadság, 1996.08.26. Róth Miklós; Bohó Róbert: Több mint bohóság!
    • Népszabadság, 1996.08.30. Litván György: Nem perlik az intézetet
    • Népszabadság, 1996.09 16. E.I.: Komolyra fordítom a szót
    • Népszabadság, 1996.10.04. Forintos György: Kis magyar „ki mit tud(ott)”?
    • Népszabadság, 1996.10.14. Halmai Gábor: Nyilvánosság versus személyiségi jog
    • Népszava, 1997.09.29. Babus Endre: Marad a gyanú?

  • 1997. Budapest Főváros Levéltára, Halmai Gábor: Nyilvánosság versus személyiségi jogok
    LEVÉLTÁRI NAP BFL • 1996

    Részlet. Az Eörsi – Bohó-vitáról. A Nagy Imre-per és a Gimes Miklós-per. A személyiségi jogok.


    Előzmény:

    • Népszabadság, 1996.07.29. E.I.: Örökösök és egyéb bohóságok
    • Népszabadság, 1996.09 16. E.I.: Komolyra fordítom a szót
    • Budapest Főváros Levéltára, 1997. E.I.: Nem jogtalanság — abszurditás


    További kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1996.08.05. Tímár György: Ki itt a bohó? Hegedűs B. András: Mindennek mértéke: Eörsi
    • Népszabadság, 1996.08.09. Eörsi László; Tímár György: További tisztázásért
    • Népszabadság, 1996.08.26. Róth Miklós; Bohó Róbert: Több mint bohóság!
    • Népszabadság, 1996.08.30. Litván György: Nem perlik az intézetet
    • Népszabadság, 1996.10.04. Forintos György: Kis magyar „ki mit tud(ott)”?
    • Népszabadság, 1996.10.14. Halmai Gábor: Nyilvánosság versus személyiségi jog
    • Népszava, 1997.09.29. Babus Endre: Marad a gyanú?

  • 1997.01–02.szám Irodalomtörténet, Széchenyi Ágnes: Dérytől, Déryről

    Részlet. Déry politikai szerepvállalásáról.

    „Van, aki ítélkezik, s hogy ítélkezése irodalmi kontextust is kapjon, drámát írt a problémáról. Eörsi István — A kompromisszum című darab szerzője — képviseli leghatározottabban, hogy Déry jellemét a politikus barát és a feleség rontották meg. S ennek alátámasztására az ő atyai mesterét, Lukács Györgyöt is idézi, aki azt mondta volna: »Szegény Tibort lábon veszik meg, mint a gabonát.« S hozzátesz híreszteléseket, amelyek vagy igazak vagy sem, Déryék életkörülményeiről, a kifizetődő kapcsolatokból fakadó kivételezettségeiről. […] Eörsiben örök tisztelet és csalódottság él Déryvel és Lukács Györggyel kapcsolatban.”

    Kapcsolódó cikk:

    • Irodalomtörténeti Közlemények, 1996.03.szám Fenyő István: Új könyvek Déry Tiborról

  • 1997.01–02.szám Nagyvilág, Rózsa Mária: A müncheni Ungarn Jahrbuch

    Az 1969 óta megjelenő müncheni évkönyvről. Milyen előzményei voltak a magyar tudományos élet eredményei megismertetésének. Néhány érdekesebb tanulmány kiemelése.

    „Összefoglalásul Borbándi arra a megállapításra jut, hogy az aczéli három »t«-vel jellemezhető kultúrpolitika Magyarországon még mindig liberálisabb irodalmi fejlődést tett lehetővé, mint a környező szocialista országokban. A vélemények kifejtésére mindig több teret engedett, természetesen olyan tabutémák elkerülése szükséges volt, mint a határokon túli magyarság helyzete, vagy a szovjet csapatok ittléte, s bár voltak negatív jelenségek, könyvlefoglalások, betiltások (Eörsi versei, Sík Endre moszkvai száműzetéséről szóló visszaemlékezései), de előcenzúra nem volt.”

  • 1997.01.01. (1–2.szám) Kincskereső, Eörsi István versei

    Katicabogaramról – A lábtörlő és a cipő – Bugyi a szélben – Halpagár – A kalap és a villamos.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Új Symposion, 1967. 22.szám eörsi istván versei
    • Heti Világgazdaság (online kiadás), 2017.04.25. Kozák Márton: A lábtörlő dala vs. a szabadság himnusza


    A vers megjelent Eörsi István Változatok egy közhelyre című kötetében. A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél. 

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.