EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1996.09.szám Ezredvég, Szerdahelyi István: Üldözöttek vetélkedője
    Morfondírozás

    Üldözött volt-e Juhász Ferenc (és Radnóti Sándor) a Kádár-korszakban? Akik nyilvánosan bírálták költői nagyságát: Eörsi István, Könczöl Csaba, Radnóti Sándor és Szerdahelyi István (Magyar Hírlap 1980. november 23.). Szerdahelyit semmi retorzió nem érte a bírálat miatt, csak „hazug legenda”, hogy Juhász „érinthetetlen” volt. Mihályi Gábor tiltakozása a 80-as években, amiért nem írhatják meg őszintén Juhászról a véleményüket. Szerdahelyi ekkor azt mondta, hogy „...nem a pártvezetők tilalma, hanem a szerkesztők gyávasága miatt szent tehén.” Vitája Aczéllal is bizonyítja, hogy ő mint főszerkesztő nyíltan vitára bocsáthatta Juhász költészetét.

    „»Emlékeim szerint – teszi hozzá Radnóti Sándor nem minden büszkeség nélkül –, rajtam kívül nyilvánosan csak Eörsi Istvánnak és Könczöl Csabának sikerült« Juhász Ferenc költői nagyságához »kérdőjelet biggyeszteni«.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1969.05.17. (20.szám) E.I.: Tézisek az olvashatatlan költészetről és Juhász Ferencről (és az itt felsorolt cikkek)
    • Magyar Hírlap, 1980.11.23. Szerdahelyi István: Juhász Ferenc versprózái – Nincs a rendszerünkben

  • 1996.09.szám Kritika, Allen Ginsberg: Lalon stílusában

    Vers. Fordította: Eörsi István. Fotó: Ginsberg Eörsivel.

  • 1996.09.szám Kritika, Reményi József Tamás – Tarján Tamás: Sírfirkák

    Bökversek.

  • 1996.09.szám Kritika, Vágvölgyi B. András: Irodalom
    Eörsi István: Az ötlábú bárány

    Könyvkritika a publicisztikai kötetről.

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1996.10.01. (10.szám) Igen, H. Á.: Egyháztáji

    Válogatás a pápalátogatás magyar sajtóbeli fogadtatásáról.

    „…a Lenin Mauzóleum-szökevény EŐRSI ISTVÁN sem a régi: már zsigerből sem tud írni, legfőbb gondja a hamu és a mamu megkülönböztetése. Nem is baj, az ő korában már hasznosabb csendes őszi estéken az elmúlásról gondolkodni.”

    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 1996.09.12.E.I.: Itt járt a pápa!

  • 1996.10.03. (40.szám) Magyar Fórum, Bujtás Pál: A lágyagyúság változatai
    E. I. különös barangolása

    Reflexió Eörsinek Adam Michnik: Gondban a bohóc című esszégyűjteményéről írt cikkére. Utalás Perecz László méltatására, melyet Eörsi: Az ötlábú bárány című kötetéről írt.

    • Eörsi István: Az ötlábú bárány című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 1991.08.08. E.I.: Látogatás előtt
    • Népszabadság, 1996.07.03. Perecz László: A balsors édes hasznai
    • Népszabadság, 1996.08.24. E.I.: Barangolás Michnik körül

  • 1996.10.03. Népszabadság, Léderer Pál: Hamburg bemutatkozik Budapesten

    Beszélgetés dr. Christina Weisst, Hamburg kulturális szenátor asszonyával a Hamburg Budapesten ’96 rendezvénysorozatról.

    „Igazi csemegének ígérkezik a különböző művészeti ágakban maradandót alkotó Horst Janssen rézkarcainak kiállítása és írói-költői munkásságának irodalmi est keretében történő bemutatása a Petőfi Irodalmi Múzeumban, Eörsi István fordításában és előadásában.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Esti Hírlap, 1996.10.07. Szabó Zoltán Attila: Hamburg Budapesten
    • Neue Zeitung, 1996.10.19. (42.szám) Albin Lukács: Hamburger Kulturwochen

  • 1996.10.04. Népszabadság, Forintos György: Kis magyar „ki mit tud(ott)”?

    Vita a Bohó Róbert Nagy Imre-dokumentumfilmje (Nagy Imre élete és halhatatlansága) sugárzási joga körüli herce-hurcáról.

    Forintos György felelősnek érzi magát, ezért a Nagy Imre-emlékérem kuratóriumában viselt tagságáról lemond.

    „Ha azonban belegondolok abba – és ezt Eörsi Istvánnak is javaslom –, hogy mi folyik évek óta az átvilágítás és az ügynöktörvény, sőt a sortüzek vagy akár csak a levéltárak kutatói hozzáférhetősége terén is, akkor sajnos úgy érzem – szokványos fordulattal élve – aránytévesztésbe és pótcselekvésbe bonyolódik. Az igazságot természetesen akkor is ki kell mondani, ha kitűnik, hogy az áldozatok némelyike is vétkes lett.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1996.07.29. E.I.: Örökösök és egyéb bohóságok
    • Népszabadság, 1996.09.16. E.I.: Komolyra fordítom a szót

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további tartalmakat találhat a Népszabadság, 1996.07.29. E.I.: Örökösök és egyéb bohóságok cikk felsorolásánál.

  • 1996.10.05. (233.szám) Észak-Magyarország, Gyarmati Béla: Szó szólóban

    A Le Monde Rákosi Mátyásról szóló hírét olvasva Eörsi meglepődött, hogy a lap lábjegyzetben tájékoztatott róla. Pünkösti Árpád Rákosi a csúcson című könyvéről. Rákosi gabonatáblás fotójáról.

    „A telt kalász lehajtja fejét, az üres magasan hordja.” […] A világ legtermészetesebb dolga, hogy Rákosi elvtárs mindig velünk van, közöttünk jár.”

    A Rákosi 60. születésnapját ünneplő antológiáról [Magyar írók Rákosi Mátyásról (Szépirodalmi)]. „És most visszatérek Eörsihez, aki mint az SZDSZ tagja támogatja a közös kormányzást, de mint közíró marad gerilla.” 

  • 1996.10.06. (40.szám) Új Ember, g. s.: Minősítés

    Jegyzet a Magyar Narancsban megjelent újabb Eörsi-cikkről.

    „(Olvasóink bizonyára emlékeznek az előző pápalátogatás idején ugyanebben a lapban közölt, országos fölháborodást keltett, utóbb kötetben is megjelent pápaellenes versére. Most publicisztikát írt, de indulatai hasonlóak.) írását fölösleges »méltatnunk«. Megteszi ezt ő maga, amikor a többi között imigyen elmélkedik: »Mármost én úgy vélem, hogy minden írás elsősorban szerzőjét minősíti, és csak azután a tárgyát, annyiban, amennyiben igazságot állít róla.«”

    • Eörsi verse az Én és az Isten című kötetében is megjelent, és a könyv hátlapján meg is indokolja, miért írta. A könyv adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Narancs, 1991.08.08. E.I.: Látogatás előtt (és az itt megjelölt cikkek)
    • Magyar Narancs, 1996.09.12. E.I.: Itt járt a pápa (és az itt megjelölt cikkek)

  • 1996.10.07. Esti Hírlap, Szabó Zoltán Attila: Hamburg Budapesten

    Október 9-e és november 24-e között hamburgi fesztivál lesz Budapesten. Programismertető.

    „…igazi csemegének ígérkezik a különböző művészeti ágakban egyaránt maradandót alkotó Horst Janssen rézkarcainak és írói-költői munkáinak együttes bemutatója a Petőfi Irodalmi Múzeumban, Eörsi István fordításában és előadásában.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1996.10.03. Léderer Pál: Hamburg bemutatkozik Budapesten
    • Neue Zeitung, 1996.10.19. (42.szám) Albin Lukács: Hamburger Kulturwochen

  • 1996.10.10.Magyar Narancs, E.I.: Ismét idehaza (Publicisztika)

  • 1996.10.13. Kurír (reggeli kiadás), K. V.–V. E.: Biztos, ami titkos?

    Varga László, a Budapest Főváros Levéltárának vezetője előadása a Levéltári Nap apropóján. Halmai Gábor alkotmányjogász: „Eörsi…egy cikkében Bohó Róbertről, a Nagy Imre-film készítőjéről hozott nyilvánosságra bizonyos tényeket. Eörsi megadta a választ: ha a sajtó csakis a jogi eljárások után közölhetné a tényeket, azok menet közben szépen elaludnának. A személyiségi jogok védelme kizárólag magánügyekben mondassék ki.”

    • Kapcsolódó cikkeket olvashat a témában, ha a keresőmezőbe beírja BOHÓ RÓBERT nevét.

  • 1996.10.14. Népszabadság, Halmai Gábor: Nyilvánosság versus személyiségi jog

    Vita a Bohó Róbert Nagy Imre-dokumentumfilmje (Nagy Imre élete és halhatatlansága) sugárzási joga körüli herce-hurcáról. A Tocsik-ügy.

    „[Eörsi] Legfontosabb kifogása Bohó Róberttel szemben, hogy »a börtönben köztudomásúlag megszegte a rabszolidaritás legelemibb szabályait«, másrészt, hogy tíz évvel ezelőtt ugyancsak ő egy Berecz János szerkesztette televíziós műsorban azt bizonygatta, hogy az 1956. október 23-i tüntetés már délután a Bem téren az ellenforradalmi csőcselék demonstrációjává torzult. E vádakat második cikkében megtoldotta egy még súlyosabbal, miszerint »Bohó mint terhelő tanú segített abban, hogy néhány nappal szereplése után csinosabban simuljon Gimes Miklós nyakára a kötél«”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1996.07.29. E.I.: Örökösök és egyéb bohóságok
    • Népszabadság, 1996.09.16. E.I.: Komolyra fordítom a szót

    Reagálás:

    • Közérdekű iratok, adatok és az állampolgár. Levéltári nap. (BFL), 1996. E.I.: Nem jogtalanság – abszurditás
    • Népszabadság, 1996.10.18. Nagy Jenő: Ami sok, az sok. Elbert Márta: Retus

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további tartalmakat találhat a Népszabadság, 1996.07.29. E.I.: Örökösök és egyéb bohóságok cikk felsorolásánál.

  • 1996.10.15. (41.szám) 168 óra, Operatív napi jelentések

    Az 1956-os eseményekkel kapcsolatos szervezkedésekről, megfigyelésekről.


    „A SZERV beosztottai biztosítási feladatuk végzése során f. hó 23-án 10.30 és 11.00 között a Kozma utcai temető 301-es parcellájánál észlelték EÖRSI ISTVÁN – ismert ellenzéki személy, valamint LEWIS DAVID és INGRID HELGA angol állampolgárok megjelenését.”

  • 1996.10.15. (41.szám) 168 óra, Rádai Eszter: Mérleg utcai mérlegelések

    Beszélgetés Pető Ivánnal a Tocsik-botrányról. Az SZDSZ felelőssége az ügyben. Tanulságok, lehetséges következmények, morális dilemmák. A koalícióban maradás érvei. Suchman leváltása. Eörsi István véleménye róla, a koalícióról, az SZDSZ arcának elvesztéséről. Pető reagálása Eörsi felvetéseire. Fotó


    Előzmény:

    • 168 óra, 1996.09.10.(36.szám) Rádai Eszter: Néma cinkosok?

  • 1996.10.15. (41.szám) 168 óra, Sükösd Mihály: Előhang októberhez – ’56

    Az 1956-os események előzményeiről. A Petőfi Kör filozófiai vitája – Lukács György, Heller Ágnes. Az ellentáborban a Lenin Intézet „filozófusai” – Havas Ernő, Szecsődi László, Balogh Elemér. Zádor István, Krassó Miklós – a nagy halottak. Az élők: Konrád, Csoóri, Eörsi, Gyurkó életútja szerteágazó. Németh László Galileijének bemutatója október 20-án.


    Fotók: A Petőfi Kör vitája – Lukács György – Heller Ágnes – Hermann István – Konrád György – Csoóri Sándor – Eörsi István – Gyurkó László

  • 1996.10.16. Népszava, Parcsami Gábor: Az én forradalmam

    Az én forradalmam című Európai füzetek harmadik száma. A kötetben értelmiségiek szólalnak meg 56-os élményeikről, emlékeikről.

    „Irodalmi csemegének számítanak Eörsi István jegyzetei, amelyeket börtönben írott, memorizált verseihez fűz.” (Jegyzet verses dokumentumhoz – 42. oldal)

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél. 

  • 1996.10.18. Népszabadság, E.I.: Egy kínos-szép ünnepen

    1956. október 23-a ünnepe. A pártállam felszámolásának az 1956-os forradalommal helyreállított folyamatosság adott legitimitást.

    „Kádárék elsősorban azért akasztották fel amnesztiaígéretük ellenére egykori elvtársukat, Nagy Imrét, mert ez nem mondott le, és ily módon éles, nem múló fényt vetett kormányzatuk illegitimitására. Ezért kezdődhetett Magyarországon 1989-ben a fordulat Nagy Imréék újratemetésével. […] A szovjet csapatok kivonulása után kiderült, hogy a forradalomhoz, mely legitimálta a Kádár-rendszer bukását, az új korszaknak nincs többé köze. Megsiratjuk a megtorlás áldozatait, de a túlélőkkel szemben a spiclik személyiségi jogait védjük.”

    Reagálás:

    • Népszava, 1996.10.29. Vágvölgyi B. András: Kossuth téri oximoron

    Kapcsolódó cikkek:

    • Beszélő (Szamizdat – 1986/3.), 1986.18.szám E.I.: A másság ünnepén
    • Politikatudományi Szemle, 2016.04.szám Bozóki András: MÚLT NÉLKÜLI TÖRTÉNELEM
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat a fent megjelölt cikkek felsorolásánál.

  • 1996.10.18. Népszabadság, Nagy Jenő: Ami sok, az sok
    Elbert Márta: Retus

    Olvasói levelek. Elbert Márta Halmai Gábor Nyilvánosság versus személyiségi jog című cikkére reagál az ellenzéki kerekasztalról készített 150 órás Fekete Doboz-dokumentációval kapcsolatban. Csoóri Sándor szerint kémek férkőztek a Magyarok Világszövetségébe. Nagy Jenő kérdései ezzel kapcsolatban Csoórihoz.

    „Igaz, amit Jakabffy, Kincses Előd, Gereben István, Pallavicini, Méray Tibor, Nagy Csaba, Eörsi István évek óta mond a világszövetségről? Ha a demokrácia nem működhet, mert léteznek kémek – akkor Csoóri miként magyarázza, hogy Nyugat-Németországban demokrácia volt, holott nyüzsögtek benne a keletnémet kémek, Angliában, Franciaországban, Svédországban, Amerikában demokrácia volt (és van), holott tele voltak szovjet kémekkel, és most is akad jó néhány kém ezekben az országokban?”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1996.10.16. K. L.: Kémek férkőztek az MVSZ-be – Nincs a rendszerünkben

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1996.10.14. Halmai Gábor: Nyilvánosság versus személyiségi jog (és az itt felsorolt cikkek)

  • 1996.10.19. (42.szám) Neue Zeitung, Albin Lukács: Hamburger Kulturwochen

    A Hamburgi Kulturális Hetek (Hamburg Budapesten ’96) rendezvénysorozat részletes programja. Hamburg művészetét, irodalmát, filmművészetét és gasztronómiáját mutatja be. A szoros együttműködés a két város között 1992 májusában kezdődött, amikor aláírták a „Kultúra területén való együttműködésről” szóló jegyzőkönyvet, amelyet 1995-ben újabb három évvel meghosszabbítottak. Horst Janssen grafikusművész és író kiállítása – munkáiból Eörsi István, magyar fordítója olvasott fel.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1996.10.03. Léderer Pál: Hamburg bemutatkozik Budapesten
    • Esti Hírlap, 1996.10.07. Szabó Zoltán Attila: Hamburg Budapesten

  • 1996.10.19. Magyar Hírlap, Lukácsy András: Ötvenhat és az írók
    Sikerlista – Pont könyvesbolt, Írók boltja

    Könyvkritika Standeisky Éva: Az írók és a hatalom (1956–1963) című monográfiáról. Eörsi István említése.

    • A kötet adatait és Eörsi Istvánra vonatkozó részleteket elolvashatja a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hírlap, 1996.09.21. N. Sándor László: Ítélet nincs
    • Magyar Hírlap, 1996.10.31. Mező Ferenc: Kínos szerelem

  • 1996.10.20. (42.szám) Színes Vasárnap, Gyémánt Mariann: „Minden forradalom úgy bukott el, hogy győzedelmeskedett...”

    Beszélgetés Eörsi Istvánnal. Kapitalizmus, vagy szociális piacgazdaság? 1956 és az MVSZ. Az ’56-os forradalom céljainak időszerűtlenségéről, milyen társadalmi berendezkedést szeretett volna. Fotó

    „56 a mai napig is magas etikai mércét jelent nagyon sokaknak. Olyan etikai mércét, amely révén nem pusztán az anyagi viszonyok és érdekek szabják meg az emberi hierarchiát. […] Minthogy a sztálinizmus visszaállítására nincs esély, a nacionalista, jobboldali, rasszista kormány a legrosszabb a számomra, s az ország számára is. […] De az igazi jobbra tolódás nem az 56-os szervezetekben van, hanem a Magyarok Világszövetségében, amely természetesen nemcsak az 56-os jobboldalt tömöríti, de az egész magyarság nevében uszít a kormány külpolitikája ellen. Ez az államilag dotált szervezet hihetetlen eszközöket használ. Legutóbb egykori barátom, Csoóri Sándor elmondta, hogy nem lehet demokratikusan kormányozni, mert a szervezetbe beépült a Securitate és a Moszad.”

    Reagálás:

    • Színes Vasárnap, 1996.10.27. (43.szám) Gyémánt Mariann: Pörög a kígyó, kavarog a por...
    • Színes Vasárnap, 1996.11.17. (46.szám) Surányi Endre: Jó is lehet a kisebb rossz
    • Mozgó Világ, 1997.09.szám Zöldi László: Szálló igék. Rendszerváltó politikusok gondolatai, 1993–1997. 

  • 1996.10.21.Profil, Gregor Mayer, Michael Siegert: "Jede Revolution scheitert"

    (Der Dichter István Eörsi über den Ungarn-Aufstand 1956,Imre Nagy und die mögliche Wiederkehr früherer Ideale. Interjú Eörsi Istvánnal az 1956-os forradalomról. Miután Kádár János átszökött a szovjetekhez és ezzel elárulta őt, Nagy Imre ragaszkodni kezdett a többpártrendszerhez és a semlegességhez. Ennek az volt az oka, hogy úgy érezte, ha életben marad, akkor ismét vissza kell vonnia elveit, el kell ismernie Kádárt, alá kell vetnie magát neki, s akkor már nem tudna hinni semmiben. Így aztán teljesen tudatosan a halált választotta. A magyarok csak akkor bizonytalanodtak el Kádárban, amikor a hús ára felment.)
    Reagálás:
    Hajdú-Bihari Napló, 1996.10.22. (MTI): Az osztrákok ˝gulyáskapitalizmusnak˝ nevezik...

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.