EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1996.10.szám Holmi, Radnóti Sándor: Forradalmi dráma
    Angyal István saját kezű vallomásai

    A dokumentum ismertetése, elemzése. A közreadó, Eörsi László értelmezése, Eörsi Istvánétól eltérő véleménye a taktikázás kérdésében.

    „A legendát, ami lett belőle, ő is csinálta és élte. És halta: a sematikus forradalmi drámában a hős nem kérhet kegyelmet.”

    • Az Angyal István Saját kezű vallomása című kötet adatait megtekintheti az Eörsi László / Kötetek résznél.

    Előzmény:

    • Holmi, 1989.01. (október) E.I.: Megjegyzések egy emlékiratról
    • Múltunk, 1995.04.szám Eörsi László: Angyal István saját kezű vallomásai (1956. december) 

  • 1996.10.szám Korunk, K. H.: Nagy Imre időszerűtlen időszerűsége
    Talló

    Viták Nagy Imre századik születésnapján, emléke megörökítésének ürügyén. Idézetek Eörsi publicisztikájából.

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1996.06.07. E.I.: Az időszerűtlenség dicsérete
    • Népszabadság, 1996.07.13. Hovanyecz László: Élete a homályból tart a homályba – Nincs a rendszerünkben

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Nemzet, 1996.06.15. Schmidt Mária: Miért kell a kormánypártoknak Nagy Imre?
    • Magyar Nemzet, 1996.06.29. Vathy Zsuzsa: Groteszkek
    • Korunk, 2006.02.szám K. L.: Eörsi Istvánnal – Lukácstól Nagy Imréig

  • 1996.10.szám Kritika, E.I.: E.I. Önkéntes summázási szándékkal készített jelentése a saját szerencséjéről és a világ szerencsétlen állapotáról

    Vers.

  • 1996.10.szám Kritika, Gombár Csaba: A politikán élősködő gazdaság

    A jóléti állam elmélete, az ezzel kapcsolatos feladatok. Eörsi István gondolatai e témában.

    „Nyugaton is megindult az emberi jogok és a szociális állam leépítése. És történik ez akkor, amikor mi hozzájuk mint ideálokhoz kezdünk közeledni. Tehát az én pátoszomba már eleve beépül az ellentmondásosság: látom, hogy amihez közeledünk, az borzalmas, ám ha nem közelednénk hozzá, az a pusztulásunkat jelentené. ... Tehát ha az okokat próbálom a magam számára megmagyarázni, az nem azt jelenti, hogy helyeslem is a dolgot. És tudomásul csak ontológiailag veszem, nem erkölcsileg.”

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1996.05.31. (22.szám) Mihancsik Zsófia: Az ötlábú bárány

    Kapcsolódó cikk:

    • Magyar Fórum, 1996.06.27. (26.szám) Palesztin: Gerilla, lábhoz tett fegyverrel

  • 1996.10.szám Látó, Gulyás Miklós: Svédországi levél

    Részlet. Emlékek Csatlós Jánosról.

    „Kassák Lajos meg Eörsi tanár úr nem voltak olyan petőfis típusok. Különösen Eörsi nem, aki újra le merte – éppen akkor – fordítani magyarra a legszebb magyar verset: Shelley /Tóth Árpád Óda a nyugati szélhez-jét. Ezt az ifjúkori szemtelenségét Arany János Hamletjének és Szentivánéji álmának csodálatos megbecstelenítésével toldotta meg néhány éve. […] A Magyar Ház. Extra Hungariam non est vita. Eörsi tanár úr azt mondja, igaz a zsidókról, de nemcsak azokra vonatkozik, hogy aki a rész szemszögéből ítéli meg az egészet, az maga zárja gettóba magát.”

  • 1996.11.01. (11-12.szám) Criticai Lapok, Honti Katalin: EGY ARC A SOK KÖZÜL
    Weill–Csákányi est
    Katona József Színház

    Csákányi Eszter előadásáról. A rendező: Ascher Tamás.

    „A Koldusopera első Kocsma Jennyje, Weill felesége, Lotte Lenya életének fonalára van felfűzve az est. […] Eörsi István mint az összekötő szöveg szerzője, megcenzúrázta Eörsi Istvánt, a metszőén éles, ragyogóan szellemes írót. Kihúzta saját méregfogát. Talán ettől jámborodtak meg a versfordításai is. Végképp megfoghatatlan, mi vihette rá, hogy korábbi remek fordítását átírja.”

    Kapcsolódó cikk:

    • Pesti Műsor, 1996.10.24. (43.szám) WEILL–CSÁKÁNYI-EST
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja CSÁKÁNYI ESZTER nevét.

  • 1996.11.01. Népszava, E.I.: A hazugság minősége

    Publicisztika. Politikusaink hazugságai – már a látszatra sem adnak.

    „Egy Csoóri vagy egy Csurka fantáziajátékai ugyanis annak a nacionalista, rasszista rétegnek az ízlését szolgálják ki, amelynek segítségével hatalomra szeretnének kerülni; és ezért adekvátak is. Orbán viszont nem a Fiatal Magyar Polgárok ízlése szerint hazudozik (megdöbbentő, hogy közülük senki sem kéri ki magának ezt a szégyent), hanem az aljaszélsőjobboldal elvárásai szerint. Az általunk nemrégiben amúgy is kompromittált Potyka bácsitól el akarja hódítani Király Izabellát. A legújabb mélypontra tehát annak az ellentétnek a segítségével jut el, amely a róla mint Fiatal Magyar Polgárról történelmileg kialakult összkép és behálózandó közönségének jól ismert fizimiskája között feszül. Vajon hogyan politizál majd az ekképpen megnyert tömeggel? Ha netán valamikor döntési helyzetbe kerül, akkor figyelmébe ajánlom majd az anekdotabeli fiatalembert, aki sohasem nősül meg. Ugyanis tudja, hogy gyalázat volna elvennie azokat, akik hajlandók hozzámenni.”

    Reagálás:

    • Újnépszabadság, 2020.11.12. Zöldi László: Tíz mondat a hazugságról

  • 1996.11.05. Magyar Hírlap, MTI: Börtönmúzeum Márianosztrán

    A múlt században ideiglenes kórházként, az 1848-as szabadságharc leverése után börtönként funkcionált a most berendezett börtönmúzeum. A politikai foglyok névsorában Göncz Árpád, Bibó István, Eörsi István, Mensáros László neve is megtalálható.

    Kapcsolódó cikk:

    • Népszabadság (Pest Megyei Krónika), 1996.11.05. Árvai László: Múzeumcella Márianosztrán

  • 1996.11.05. Népszabadság (Pest Megyei Krónika), Árvai László: Múzeumcella Márianosztrán

    Börtönmúzeum Márianosztrán. Az egykori „lakói” között: Eörsi István.

    Kapcsolódó cikk:

    • Magyar Hírlap, 1996.11.05. MTI: Börtönmúzeum Márianosztrán

  • 1996.11.07. (45.szám) Magyar Fórum, Bujtás Pál: Megemlékezések

    Az 1956-os megemlékezések a médiában. Karátson Gábor tendenciózus csúsztatása, amikor a Sztálin-szobor ledöntéséről beszél. A zsidók különbejáratú ’56-képe. Az ARTE francia-német TV-ben Fejtő Ferenc elemzése, aki már 1936-ban elhagyta Magyarországot. Az ARTE ’56-os vonatkozású dokumentumfilmeket és játékfilmeket sugárzott; egyik hőse Eörsi István volt. A ZDF-TV megemlékezése. Guido Knopp és Vitézy László filmjének hosszabb elemzése. Idézetek Kopácsi Életfogytiglan című könyvéből.

  • 1996.11.07.Magyar Narancs, Szőnyi Szilárd: Szex 1

    (Előzmény: Magyar Narancs, 1996.09.12. Eörsi István: Itt járt a pápa!)

  • 1996.11.07.Magyar Narancs, Szőnyi Szilárd: Szex 2

    (Előzmény: Magyar Narancs, 1996.09.12. Eörsi István: Itt járt a pápa!)

  • 1996.11.08. Magyar Szó, Varjú Márta: Az ÁVH olyan, mint az Udba
    Ivan Ivanji egykori budapesti tudósító visszaemlékezése az 1956-os forradalomra

    Beszélgetés a Mladost egykori budapesti tudósítójával, aki regényt írt ’56-os magyarországi élményeiről. Szerinte volt antiszemitizmus a magyar forradalom alatt. Eörsi István említése. Mit mondott neki Kádár János Nagy Imréről.

    „…ha Nagy Imre így folytatja, ahogy elkezdte, Magyarországon nem nyugati demokrácia fog kialakulni, hanem kleriko-fasizmus Mindszentyvel az élen […] »Ha visszahívom az oroszokat, mint a magyar nép gyilkosa kerülök be a történelembe, viszont ha nem, akkor Magyarország elveszett – sőt hozzátette – az ország elveszett így is, úgy is«.”

  • 1996.11.11. Népszabadság, M. G. P.: Csákányi ária- és dalestje
    SZÍNHÁZI ESTÉK

    Csákányi Eszter ária- és dalestje Kurt Weill szerzeményeiből Ascher Tamás rendezésében. A dalok szövegeit Eörsi István fordította. Fotó

    „A dalok szövegeit Eörsi István fordította. Újrafordította Blum Tamás hagyományossá lett Koldusopera-leleményeit is. Eörsihöz közel áll Brecht, a költő. Eörsi versei alól átsüt Brecht okossága, iróniája, megfegyelmezett érzékenysége.”

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja CSÁKÁNYI ESZTER nevét.

  • 1996.11.12. Magyar Szó, Varjú Márta: A forradalomnak volt igaza, a rendszernek össze kellett roppannia
    Kosáry Domokos, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke, történész 1956-ra emlékezik

    Beszélgetés Kosáry Domokossal, aki 1956-ban a Magyar Történészek Forradalmi Bizottságának elnöke volt, 1958-ban négyévi börtönbüntetésre ítéltek, az 1956-os forradalom előtt aktívan részt vett a Petőfi-kör munkájában. Eörsi István említése.

    „A forradalom győzött, mert a forradalom egy vereség győzelme volt. Én azt hiszem, hogy igenis győzött a forradalom, mert a vereség, a vérbe fojtás továbbra is ott élt a vezető politikai körök félelmeiben.”

  • 1996.11.16. Magyar Nemzet, Egy per (újabb) hordalékai
    Ismeretlen ötvenhatos dokumentumok
    Eörsi István: Szóba se állj vele

    Jobbágyi Gábor kutatómunkájának köszönhetőek a dokumentumok.

    „A Szóba se állj vele című vers példányán Eörsi István aláírása és XI. 7-i dátum szerepel. (A szerző azzal járult hozzá a kutató számára a közléshez, hogy művészi értéket nem tulajdonít a versnek, csupán kordokumentumnak tekinti. Eörsi Istvánt a verséért, röplapok sokszorosításáért többéves börtönbüntetésre ítélték a megtorlás során.) A kézirat hátoldalán Angyal István írása: »Túloldali verset ismerem, hogy azt teljes egészében, vagy csak az első oldalon lévőt sokszorosítottuk, pontosan nem tudom. 1957. jan. 15., Angyal István.« Ezt a verset röplap formájában terjesztették.”

    A vers közlése.

    • [Eörsi a Szóba se állj vele című verse születésének körülményeiről ír később, és elemzi is a 2000 című lap 3. számában. (2000, 2001.03.szám E.I.: Szóba se állj vele!)]
    • Ez a verse megjelent a Magyar versek 1953–1956 című antológiában. A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    A verset itt is elolvashatja:

    • Fejér Megyei Hírlap, 1991.10.22. E.I.: Szóba se állj vele

    Kapcsolódó cikkek:

    • A vershez kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a verse (SZÓBA SE ÁLLJ VELE!) címét.

  • 1996.11.17. (46.szám) Színes Vasárnap, Surányi Endre: Jó is lehet a kisebb rossz

    Eörsi István korábbi interjújának egyik kitételére reagál – „rendkívül utálom, a kisebbik rossz elméletét.”

    „E. I. szerint: »A társadalom nagyon rossz állapotban van a botrányok, a privatizáció miatt.« Ő a pártállam restaurációját nem véli esélyesnek, nacionalista veszélytől tart. Szerintem a »legkisebb rossz« viszont az lenne, ha maradna a koalíciós kormány.”

    Előzmény:

    • Színes Vasárnap, 1996.10.20. (42.szám) Gyémánt Mariann: „Minden forradalom úgy bukott el, hogy győzedelmeskedett...”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színes Vasárnap, 1996.10.27. (43.szám) Gyémánt Mariann: Pörög a kígyó, kavarog a por...
    • Mozgó Világ, 1997.09.szám Zöldi László: Szálló igék. Rendszerváltó politikusok gondolatai, 1993–1997.

  • 1996.11.18. Népszabadság, Szemere Katalin: A vidéki könyvesbolthálózat védelmében

    A Bibliofil Kft. privatizációjának veszélyei. Az Élet és Irodalomban megjelent nyilatkozatot Eörsi István is aláírta. 

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1996.11.22. (47.szám) Nyilatkozat
    • Heti Világgazdaság, 1996.11.30. (48.szám) Murányi Gábor: Társszerzők

  • 1996.11.21. (47.szám) Magyar Fórum, Ludwig Emil: Hazudott

    Dési János az Erec című lapban elemzi a Magyar Fórum 1996. október 3-ai számának írásait. Ludwig szerint Dési antiszemitának nevezi a lapot, hazudik, ezt igyekszik cáfolni. Ungvári Tamást hazudozónak nevezi Ludwig, „aki egy ízben – nyilván korai emlékezetkiesésében – azzal kérkedett egy külföldi egyetemen, hogy ő Lukács György egyik munkájának társszerzője (!). Amiről a hagyaték gondozójának, Eörsi Istvánnak volt egy-két keresetlen szava.”

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1976.11.13. (46.szám) E.I.: Lukács György szerénysége
    • Magyar Fórum, 1996.01.25. (4.szám) L. E.: Egy bunyós irodalmár kalandjai

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1976.11.20. (47.szám) Ungvári Tamás: és egy kötőszó ártalmai
    • Hitel, 1993.09.szám Nagy László: Napló, 1976.

  • 1996.11.22. (47.szám) Élet és Irodalom, Nyilatkozat

    A Bibliofil Kft. privatizációjáról. Értelmiségiek nyilatkozata az ügyről. Az aláírók között van Eörsi István.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1996.11.18. Szemere Katalin: A vidéki könyvesbolthálózat védelmében
    • Heti Világgazdaság, 1996.11.30. (48.szám) Murányi Gábor: Társszerzők

  • 1996.11.22. Népszabadság, E.I.: Emberek és elvek

    Az SZDSZ-ről és a kormánykoalícióról. Az SZDSZ szerepe, felelőssége, néma cinkossága az amorális alkukban. A Suchman–Szokai-botrány, a Tocsik-ügy, a Fidesz és a polgárság, a sajtó-ügyek.

    „A szabaddemokraták küldöttgyűlésének az a tétje, hogy benn marad-e az SZDSZ a koalícióban vagy sem. […] le szeretném szögezni, hogy mai eszemmel is úgy vélem: helyesen döntöttünk, amikor beléptünk a koalícióba.”

    Reagálás:

    • Magyar Fórum, 1996.11.28. (48.szám) Lovas István: Az élet fokozódik
    • beszelo.c3.hu, 2014.10.01. Kis János: Liberalizmus a harmadik köztársaságban

  • 1996.11.23. (47.szám) Heti Világgazdaság, Babus Endre: SZDSZ-küldöttgyűlés előtt
    Változások kora
    FÓKUSZBAN

    Az SZDSZ országos tanácsának ülése után Pető Iván elnök azt mondta, hogy nem szeretné, ha a párt küldöttgyűlése a koalícióval foglalkozna. Kőszeg Ferenc véleménye. A párt mélypontra jutott. Tocsik-botrány. Pető Iván a bizalmi szavazáson bizalmat kapott, nem fogadták el lemondását a pártelnöki tisztségről. A lehetséges elnökjelöltek. Milyen érvek és ellenérvek szólnak a váltás ellen? A válság lehetséges következményei. Az MSZP–SZDSZ-koalíció jövőjének kérdései. Kis János megújító ötletei egy új program megalkotására.

    „az országos tanács (ot) október 19-ei ülésén nagy tapsot kapott a Tocsik-botrány miatt teljes tisztújítást sürgető Demszky Gábor, akárcsak Eörsi István, aki Pető lemondásából arra következtetett, hogy a »balhé« az addig beismertnél (vagyis hogy Bernhardt Barnabás, az ot tagja, a párt zuglói ügyvivője érintett a sikerdíj-ügyben) esetleg nagyobb is lehet.”

  • 1996.11.23. Magyar Hírlap, N. Sándor László: Egy tanácskozás emléke
    Beszélgetés Mécs Imrével

    Részlet a beszélgetésből. Az Eörsi István lakásán tartott 1986-os féllegális történészkonferenciáról, a résztvevőkről, és akik nem voltak ott.

  • 1996.11.23. Magyar Hírlap, Pászt Patrícia: „Élni itt hogy lehet?”
    Beszélgetés Csákányi Eszterrel

    A Katona József Színházbeli Kurt Weil-estjéről.  

    „A dalokat fordító Eörsi István mondta, hogy jóval nehezebb dolga volt, mint ha egyéb, más slágerszövegen dolgozna, mert Weill minden egyes dala külön költemény.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hírlap, 1996.08.27. Balogh Gyula: Egyre gátlásosabb leszek
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja CSÁKÁNYI ESZTER nevét.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.