EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1996.07.15. Magyar Hírlap, Kurucz Pál: Mea culpa
    Disputa

    Vita Kovács Zoltánnal és Eörsi Istvánnal a szerző és Tarnói Gizella tévéelnöki pályázata ügyében.

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 1996.07.13. E.I.: Álmatag merengés félidőben

    Kapcsolódó cikkek:

    • További kapcsolódó tartalmakat találhat az előzményben megjelölt cikk felsorolásainál.

  • 1996.07.18. (29.szám) Demokrata, Winkler Roland: Egy főfoglalkozású liberális keselyű

    Tamás Gáspár Miklósról, „aki rendszeres szellemi ámokfutásaival riogatja és/vagy szórakoztatja a politizáló közvélemény jelentős részét. [...] néha a Társaság egy-egy tagjába is belemar. Ő ettől hiteles, öntörvényű, autonóm és természetesen zseniális. (További szinonimák a megfelelő akadémiai szótárakban.) Nem szabad megfeledkezni arról, hogy ő »a jobbak Gazsija, akármit ír. Véleménye változékony, de gazsisága örök.« Erre az igazságra Eörsi István figyelmeztette az olvasót. [...] De Eörsi István produkciója is árulkodó, mert miután nevetségessé tette a »szép tehetségű Republikánus« Gazsit, végül mégis mellé áll, mert ő nem óhajt a TGM-et bíráló Bencsikékkel »egy gyékényen árulni.«”

    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 1996.04.18. Tamás Gáspár Miklós: Gyakorlati republikanizmus – Nincs benne a rendszerünkben
    • Magyar Narancs, 1996.05.02. Vágvölgyi B. András: Elektrosokk
    • Magyar Narancs, 1996.05.02. Eörsi István: A republikánus mint nikkel szamovár

  • 1996.07.18. Magyar Nemzet, Csizmadia Ervin: Koalíciós variációk
    Tovazötyögés, önreform, válás

    Üzenetértékű kilépések az SZDSZ-ből.

    „Eörsi István a Magyar Hírlap július 13-i számában úgy fogalmazott: »Azt kellene tisztáznunk, hogy mit realizálhat még programjából a párt 1998-ig, ha együtt maradunk; és mit veszíthetünk, ha lelépünk«.”

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 1996.07.13. E.I.: Álmatag merengés félidőben

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hírlap, 1996.07.19. Majláth Mikes László: Képes krónika
    • Észak-Magyarország, 1996.07.29. (176.szám) D. Zs.: A „tolerancia himnusza”
    • Magyar Hírlap, 1996.08.01. Sz. Nagy Csaba: A politikai elit elveszett tisztessége
    • Új Magyarország, 1996.08.12. D. Zs.: A tolerancia „himnusza”
    • 168 óra, 1996.08.27. (34.szám) Rádai Eszter: Van-e ajtó, amelyet be lehet vágni?
    • 168 óra, 1996.09.10. (36.szám) Rádai Eszter: Néma cinkosok?
    • Mozgó Világ, 1997.09.szám Zöldi László: Szálló igék. Rendszerváltó politikusok gondolatai, 1993-1997

  • 1996.07.19. (29.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Az egyik szemem, no meg a másik
    Verseny a Soros Alapítvány támogatásával, 1996. III. szakasz, 6. forduló

    Glossza. Megjegyzések Bán Zoltán András A csomó című kötetéről írt bírálatához.

    „…egyik szemem sír most, a másik pedig nevet. Síró szemem Bán alaptételére hullatja legkövérebb könnyét (»Magyarán: a gondolkodó Eörsi számomra felvillanyozóan izgalmas, míg a szépíró csak elvetélt zsurnaliszta«), nem mintha először szembesülnék ezzel az ítélettel, vagy harminc éve hallom hol a verseimmel, hol a darabjaimmal, ritkábban a novelláimmal kapcsolatban.”


    A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.


    Előzmény:

    • Holmi, 1996.07.szám Bán Zoltán András: A publicista prózája

  • 1996.07.19. Magyar Hírlap, Majláth Mikes László: Képes krónika
    Vitriol

    Szemezgetés a Magyar Hírlap számaiból.

    „Szombaton Eörsi István szarkasztikus-csalódott fotója (nem Reuters), hétfőn ugyanott Lengyel László égiektől csodát remélő tekintete (nem Reuters). Eörsi szerint a miniszterelnök olyan tapasztalati valóság, amilyen Angliában a marhavész (azt nem teszi hozzá, hogy exporttilalom azért nem sújtja), mégis rokonszenv ébred benne iránta, ha költői halandzsájának ködmönében hallgatja a volt barát világmagyart.”

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 1996.07.13. E.I.: Álmatag merengés félidőben

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hírlap, 1996.07.15. Kurucz Pál: Mea culpa
    • Magyar Nemzet, 1996.07.18. Csizmadia Ervin: Koalíciós variációk
    • Észak-Magyarország, 1996.07.29. (176.szám) D. Zs.: A „tolerancia himnusza”
    • Magyar Hírlap, 1996.08.01. Sz. Nagy Csaba: A politikai elit elveszett tisztessége
    • Új Magyarország, 1996.08.12. D. Zs.: A tolerancia „himnusza”
    • 168 óra, 1996.08.27. (34.szám) Rádai Eszter: Van-e ajtó, amelyet be lehet vágni?
    • 168 óra, 1996.09.10. (36.szám) Rádai Eszter: Néma cinkosok?
    • Mozgó Világ, 1997.09.szám Zöldi László: Szálló igék. Rendszerváltó politikusok gondolatai, 1993-1997

  • 1996.07.27. Népszabadság, M.G.P.: Az ember holtig tanul
    Keleti István Pinceszínháza laboratóriuma volt a szabadságnak

    Könyvkritika Keleti István Az ember holtig tanul (Színház kívül és belül) című kötetéről. A harminc éve alapított színház története, melyet Bende Miklós színházi rendező alapított.

    „Gondjuk nemcsak a múlt színházára fordult. Eörsi Istvánnak a cenzúra elkobozta egy kötetét a benne kinyomtatott Huligán Antigoné miatt. A pinceszínháziak nem kérdezték: szabad-e, tilos-e? Bemutatták.”

    • A Huligán Antigoné a Különremény című kötetben jelent meg. A könyv adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további tartalmakat olvashat, ha a keresőmezőbe beírja: HULIGÁN ANTIGONÉ.

  • 1996.07.29. (176.szám) Észak-Magyarország, D. Zs.: A „tolerancia himnusza”

    Reflexió Eörsi István: Álmatag merengés félidőben (Magyar Hírlap, 1996.07.13.) című cikkére. Nem a cikk politikai tartalmáról mond véleményt, hanem Eörsi stílusáról. Idéz Eörsitől: „népnemzeti sobrijóskákról, akik szemünk láttára puhították fajtiszta árja lovuk nyerge alatt bankbetétjeiket. […] Véget ért a vita a médiatörvény körül. Tájkép csata után: a dögöktől bűzlő terepet sakálok lepik el.”

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 1996.07.13. Eörsi István: Álmatag merengés félidőben

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hírlap, 1996.07.15. Kurucz Pál: Mea culpa
    • Magyar Nemzet, 1996.07.18. Csizmadia Ervin: Koalíciós variációk 
    • Magyar Hírlap, 1996.07.19. Majláth Mikes László: Képes krónika
    • Magyar Hírlap, 1996.08.01. Sz. Nagy Csaba: A politikai elit elveszett tisztessége
    • Új Magyarország, 1996.08.12. D. Zs.: A tolerancia „himnusza”
    • 168 óra, 1996.08.27. (34.szám) Rádai Eszter: Van-e ajtó, amelyet be lehet vágni?
    • 168 óra, 1996.09.10. (36.szám) Rádai Eszter: Néma cinkosok?
    • Mozgó Világ, 1997.09.szám Zöldi László: Szálló igék. Rendszerváltó politikusok gondolatai, 1993-1997


  • 1996.07.29. Népszabadság, E.I.: Örökösök és egyéb bohóságok

    A Nagy Imréék peréről készült rendőrségi film bemutatását gátolják az örökösök. Bohó Róbert Nagy Imréről készített filmet, miközben 1986-ban dicstelen szerepet vállalt egy ’56-os tévéfilmben, ráadásul Nagy Imre-emlékplakettet is kapott. Hegedűs B. András szerepe az ügyben.

    Reagálás:

    • Népszabadság, 1996.08.05. Tímár György: Ki itt a bohó? Hegedűs B. András: Mindennek mértéke: Eörsi
    • Népszabadság, 1996.08.09. Eörsi László–Tímár György: További tisztázásért
    • Magyar Hírlap, 1996.08.15. Tamás Pál: Memóriatabletták felejtés ellen
    • Népszabadság, 1996.08.26. Dr. Róth Miklós–Bohó Róbert: Több mint bohóság!
    • Népszabadság, 1996.08.30. Litván György: Nem perlik az intézetet
    • Népszabadság, 1996.09.16. E.I.: Komolyra fordítom a szót
    • Népszabadság, 1996.10.04. Forintos György: Kis magyar „ki mit tud(ott)”?
    • Népszabadság, 1996.10.14. Halmai Gábor: Nyilvánosság versus személyiségi jog
    • Budapest Főváros Levéltára, 1997. E.I.: Nem jogtalanság — abszurditás
    • Budapest Főváros Levéltára, 1997. Halmai Gábor: Nyilvánosság versus személyiségi jogok
    • Népszava, 1997.09.23. E.I.: Az újító Babus és a többiek
    • Népszava, 1997.09.29. Babus Endre: Marad a gyanú?

  • 1996.07.Kommune, Balduin Winter: Mit Zähigkeit zum kleineren Übel 1

  • 1996.07.Kommune, Balduin Winter: Mit Zähigkeit zum kleineren Übel 2

  • 1996.07.Kommune, Balduin Winter: Mit Zähigkeit zum kleineren Übel 3

  • 1996.07.szám Alföld, Orosz István: Az ésszerű és az ésszerűtlen minimum
    NÁDAS PÉTER: ESSZÉK

    Nádas Esszék című kötetéről, a fiúszerelemről, Thomas Mann naplójáról.

    „Megint Szász Bélára vagy Eörsi Istvánra kell gondolnom. De gondolhatnék Heinrich Böllre is. Amikor Szász Béla megkapja az első obiigát pofonját, akkor ösztönösen, anélkül, hogy bármilyen józan számítás szerint mérlegelné az erőviszonyokat, ő is ad egy jókora pofont annak, akitől kapta. Eörsi István pedig vigyorogni kezd.”

  • 1996.07.szám Beszélő (Folyóirat – október), Allen Ginsberg: A kutatás
    1996.08.szám Beszélő online (Folyóirat – október) , Allen Ginsberg: A kutatás

    Vers. Fordította: Eörsi István.

  • 1996.07.szám Holmi, Bán Zoltán András: A publicista prózája

    Könyvkritika Eörsi István: A csomó című kötetéről.

    „Eörsi pályáján nincs úgynevezett fejlődés. Nem ír sem jobban, sem rosszabbul, mint régen. […] A nyelv sem igen változott, ha ugyan ez esetben komolyan beszélhetünk kidolgozott írói nyelvről. […] Magyarán: a gondolkodó Eörsi számomra felvillanyozóan izgalmas, míg a szépíró csak elvetélt zsurnaliszta. Itt az esztétikai-poétikai jelentősége a publicisztikának Eörsi életművében. […] novellisztikájában Eörsinek nincs elég önuralma, hogy távolságot tartson a maga személyétől, hogy valahogyan elhallgattassa azt; a szószátyár empirikus szerző mindenhova befurakszik, fegyelmezetlen, száját tartani képtelen, és mintegy szétfecsegi az epikus kereteket. […] Mert egész epikus pályáját figyelembe véve számomra a legérdekesebb, legvonzóbb hang és alak mégiscsak Eörsi István…”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1978.08.26. (34.szám) E.I.: A csomó
    • Színház (Drámamelléklet), 1992.08.szám E.I.: A csomó. Zenés bábjáték felnőtt értelműeknek
    • Pesti Műsor, 1992.10.02. (40.szám) Soros-napok a Merlinben
    • Cigányfúró, 1995.05.szám (október) E.I.: RÜGEN SZIGETÉN
    • Élet és Irodalom, 1995.12.08. (49.szám) E.I. – Vagesz: A Pátosz és a gúny násza. Eörsi István novelláskötetének bemutatójára
    • Híd, 1996.01.szám Bányai János: Eörsi István, az elbeszélő
    • Új Forrás, 1996.04.szám Géczi János: Jegyzet, negyedjére
    • Élet és Irodalom, 1996.07.19. (29.szám) E.I.: Az egyik szemem, no meg a másik. Verseny a Soros Alapítvány támogatásával, 1996. III. szakasz, 6. forduló
    • Pannon Tükör, 1997.04.szám Egri Zsolt: „Az élet megy tovább” Eörsi István elbeszéléseiről
    • www.t-online.hu/ilegeza, Legeza Ilona: Eörsi István: A csomó

  • 1996.07.szám Holmi, E.I.: Jegyzetek Jóbról
    Egy Donne-sor ürügyén. –
    Káin, Júdás és a többiek

    Esszé.

    • További cikkeket olvashat a témával kapcsolatban, ha a keresőmezőbe beírja a JEGYZETEK JÓBRÓL kifejezést.
    • A fenti írás 1998-ban megjelent Eörsi István: Utasok a senkiföldjén. Jóbok könyve című kötetében. A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1996.07.szám Kritika, E.I.: Jegyzetek Jóbról
    (A szerző személye. – Fortély és igazság.)

    Esszé.

  • 1996.07.szám Kritika, Mátyás Győző: „Én vagyok a belga”

    Beszélgetés Pomogáts Bélával, az Írószövetség elnökével a könyvkiadás és az irodalom nyilvánosságának válságáról, az irodalmi élet megosztottságáról, az Írószövetség szerepéről, Csurka István támadásairól. Eörsi István említése.

  • 1996.08.01. Magyar Hírlap, Sz. Nagy Csaba: A politikai elit elveszett tisztessége

    A szabad demokraták összeférhetetlenségi törvénytervezete.

    „Eörsi István Álmatag merengés félidőben című cikke (Magyar Hírlap, július 13.) egyrészt összefoglalja az övét megelőző, szintén visszásságokat pellengérre állító írások egy részét, másrészt maga is felsorolja a kormány belügyi tárcájánál és a miniszterelnök gesztusaiban található anomáliákat, majd a képviselők anyagi érdekeltségére vonatkozóan találó meghatározást kínál imigyen: »... a szabad demokraták összeférhetetlenségi törvénytervezete összeférhetetlen a szocialista képviselők tetemes részének érdekeivel. «”

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 1996.07.13. E.I.: Álmatag merengés félidőben

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hírlap, 1996.07.15. Kurucz Pál: Mea culpa
    • Magyar Nemzet, 1996.07.18. Csizmadia Ervin: Koalíciós variációk
    • Magyar Hírlap, 1996.07.19. Majláth Mikes László: Képes krónika
    • Észak-Magyarország, 1996.07.29. (176.szám) D. Zs.: A „tolerancia himnusza”
    • Új Magyarország, 1996.08.12. D. Zs.: A tolerancia „himnusza”
    • 168 óra, 1996.08.27. (34.szám) Rádai Eszter: Van-e ajtó, amelyet be lehet vágni?
    • 168 óra, 1996.09.10. (36.szám) Rádai Eszter: Néma cinkosok?
    • Mozgó Világ, 1997.09.szám Zöldi László: Szálló igék. Rendszerváltó politikusok gondolatai, 1993-1997

  • 1996.08.01.Magyar Narancs, Csáki Judit: Színház: Szünet (avagy amikor a kritikus szinte csak a jóra emlékezik)

  • 1996.08.02. (31.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Jegyzetek Jóbról
    Ismét a hamuban – A Cófár-epizód

    A fenti írás 1998-ban megjelent Eörsi István: Utasok a senkiföldjén. Jóbok könyve című kötetében. A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1996.08.05. Népszabadság, Timár György: Ki itt a bohó?
    Hegedűs B. András: Mindennek mértéke: Eörsi

    Vita a Bohó Róbert Nagy Imre-dokumentumfilmje sugárzási joga körüli herce-hurcáról.

    Timár: „Az azonban sehogyan sem fér a fejembe, hogy ő, az eredendően baloldali elkötelezettségű író és közszereplő miért érzi ma hirtelen szükségét annak, hogy éppen saját tábora kikezdésével vélje gyarapíthatni kétségtelen írói és közszereplői érdemeit.”

    Hegedűs B. András: „Eörsi elhallgatja (Népszabadság, 1996. júl. 29.), hogy ezt a vitát nyilvánosan már lefolytattuk, tehát most melegíti fel negyedszer. Holott a vita éppen Eörsi lakásán zajlott csaknem nyolcvan ember jelenlétében, még mondhatni, féllegális keretek között. Ekkor én – neki válaszolva – részletesen kifejtettem álláspontomat, miszerint a forradalom során a Nagy Imre-kormány stabilizálásának híve voltam és maradtam.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1996.07.29. E. I.: Örökösök és egyéb bohóságok

    Reagálás:

    • Népszabadság, 1996.08.09. Eörsi László–Tímár György: További tisztázásért

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további tartalmakat találhat az előzményben megjelölt cikk felsorolásánál.

  • 1996.08.05. Népszava, Zöldi László: Macskaköröm

    Idézetek a sajtóban megjelent mondatokból.

    Eörsi: „Nyáron a hőség butít bennünket, vagy ha nincs hőség, akkor a méreg, amiért nincs nyár.”

    Kapcsolódó cikk:

    • Magyar Narancs, 1996.07.25. (30.szám) E.I.: Nyári szamárságok

  • 1996.08.08. Esti Hírlap, Szekrényesy Júlia: Lusta bölcsek

    „Néhány évvel ezelőtt jelent meg először [1991-ben és 1997-ben] a Magyar idézetek könyvének új válogatása, Erki Edit szerkesztésében, az Officina Kiadó gondozásában. Azóta újabb és újabb kiadások vásárolhatók meg a könyvesboltokban, kielégítve azoknak a szellemi magaslatokra áhítozó olvasóknak az igényét, akik vagy lusták, vagy pedig örökös időzavarban vannak.” Eörsi István említése.

    A kötet adatait és az Eörsi-idézeteket megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

  • 1996.08.09. (32.szám) Ez a Hét, Solymár József: Merényletterv Kádár János ellen
    Sötétet hozó hajnal

    Az 1956-os események elemzése. „Az események részesei szerint tehát a munkástanácsokban a volt párttagok aránya elérhette akár a 30-40 százalékot is. […] Következetesen és keményen vissza kell utasítanunk azt, hogy a barikád két oldalán harcolókat bárki is napi fondorkodás alapján egy táborba próbálja összehozni. Ennek azonban nem mond ellent, hogy tisztelettel és megbecsüléssel őrizzük azok emlékét, akik egy megtisztultabb kommunista, szocialista társadalom ideálját ápolva és őrizve szálltak szembe a gonosszal. Közülük többen vezéregyéniségként viselkedtek. Eörsi István emlékezései alapján méltó emléket kapott a Tűzoltó utcai Angyal István, az illegális lapot szerkesztő Gáli József, de a Boráros tér környékén parancsnok volt a kivégzett Nickelsburg László is.” Csongovai Per Olaf szerepe. 

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.