EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1996.06.szám Beszélő (Folyóirat – augusztus – szeptember), Mihancsik Zsófia: Magyar házak

    Részlet. Beszélgetés Fényi Tiborral, Barna Imrével és Kovács András Bálinttal. 

  • 1996.06.szám Kritika, Kovács Dezső: Thália végnapjai?

    Beszélgetés Csiszár Imrével a Thália Színház befogadó színházzá alakításáról, a politika szerepéről, a pénzügyi megvonásokról. A színház rekonstrukciója körüli hercehurcáról. A szakma hozzáállása az átalakuláshoz: petíció és demonstráció a társulat feloszlatása ellen. Az aláírók között van Eörsi István.

  • 1996.07.03. Népszabadság, Perecz László: A balsors édes hasznai
    Eörsi István: Az ötlábú bárány

    Könyvkritika Eörsi publicisztikagyűjteményéről.

    „A publicista Eörsi, a korszak talán legkíméletlenebb ostorozója, az apró igazságok mögött mindig ezt a szörnyeteg hazugságot veszi észre. Harcias nyílt levelet intéz a demokratikus ellenzéket megrágalmazó kultúrpolitikushoz, fulmináns kritikát ír a rasszista irodalmi riporterről, kegyetlen vitacikket vág a hatalom bástyái mögül orvlövészkedő újságíró-hatalmasság arcába.”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Fórum, 1996.10.03. (40.szám) Bujtás Pál: A lágyagyúság változatai
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a kötet címét.

  • 1996.07.08. Magyar Hírlap, Lovas István: Ellentétpárok
    Faragó Vilmos válasza

    Vita Faragó Vilmossal a sajtószabadságról és Lovas Eörsiről mondott véleményéről. Faragó szerint Eörsit – Lovas véleményével ellentétben – nem itatta át a Kádár-korszak szellemisége. A Vasárnapi Újság június 23-ai adásáról.

    „…én azt mondtam, hogy Eörsi, mint az ÉS-ben Tarnói Gizellának bevallja, »saját magát is cenzúrázza. Tipikus az, ahogyan ezek a kommunizmusban nevelkedett és kádárizmussal átitatott, önagyoncenzúrázott emberek gondolkodnak«.”

    (A cikkben említett ÉS-beli Tarnói-interjút nem találtam meg, lehet, hogy rossz Lovas forrása.)

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 1996.06.27. Faragó Vilmos: Két kulcsmondat

  • 1996.07.08. Népszabadság, V. L. M. (Varga Lajos Márton): Levél a Magyar Fordítóház érdekében

    A Magyar Fordítóház Alapítvány 1995 májusában jött létre. Rácz Péter, az alapítvány elnöke célként jelölte meg a Magyar Fordítóház létrehozását, működtetését. Itt a külföldi fordítók a magyar irodalom műveit ültetik át saját nyelvükre.

    „Minthogy tényleges döntés ez ideig nem született, most 94 író, szellemi ember – köztük Balassa Péter, Balla Zsófia, Bart István, Bertók László, Domokos Mátyás, Eörsi István, Esterházy Péter, Fodor Gábor, Füzi László, Grendel Lajos, Görgey Gábor, Jókai Anna, Kenyeres Zoltán, Kertész Imre, Konrád György, Lator László, Lázár Ervin, Lengyel Péter, Margócsy István, Mészöly Miklós, Nádas Péter, Németh G. Béla, Parti Nagy Lajos, Osztovits Levente, Püski Sándor, Rába György, Radnóti Sándor, Réz Pál, Sándor Iván, Somlyó György, Szabad György, Tandori Dezső, Tar Sándor, Vathy Zsuzsa levelet intéztek Magyar Bálinthoz, amelyben felkérik a Művelődési és Közoktatási Minisztériumot, hogy támogassa a magyar kultúra, a magyar irodalom nemzetközi megismertetése szempontjából fontos és hasznos tervet.”

  • 1996.07.13. Magyar Hírlap, E.I.: Álmatag merengés félidőben

    Helyzetelemzés a két választás között. A koalíció kérdése a szabaddemokraták szempontjából. Hogyan próbálta meg Horn Gyula és Kurucz Pál rábeszélni Tarnói Gizellát, hogy pályázzon a tévéelnöki posztra. A liberális sajtó hallgatásai a gyanús ügyekről.

    „A koalíció főkérdését a szabaddemokraták szempontjából így összegezném: érdemes-e néma cinkosként statisztálnunk a mikszáthi haza kormányzási erkölcseit felidéző rendszerben, ahol is pártállami oligarchácskák és újgazdagok játsszák el az arisztokraták és gentryk szerepét? Vagy másképp megfogalmazva: milyen realizálható kormányzati eredményekért érdemes tovább mocskolódnunk?”

    Reagálás:

    • Magyar Hírlap, 1996.07.15. Kurucz Pál: Mea culpa
    • Magyar Nemzet, 1996.07.18. Csizmadia Ervin: Koalíciós variációk
    • Magyar Hírlap, 1996.07.19. Majláth Mikes László: Képes krónika
    • Észak-Magyarország, 1996.07.29. (176.szám) D. Zs.: A „tolerancia himnusza”
    • Magyar Hírlap, 1996.08.01. Sz. Nagy Csaba: A politikai elit elveszett tisztessége
    • Új Magyarország, 1996.08.12. D. Zs.: A tolerancia „himnusza”
    • 168 óra, 1996.08.27. (34.szám) Rádai Eszter: Van-e ajtó, amelyet be lehet vágni?
    • 168 óra, 1996.09.10. (36.szám) Rádai Eszter: Néma cinkosok?
    • Mozgó Világ, 1997.09.szám Zöldi László: Szálló igék. Rendszerváltó politikusok gondolatai, 1993-1997

  • 1996.07.13. Magyar Hírlap, Kálmán C. György: Szabadon piszkál a szellem
    Eörsi István: Az ötlábú bárány

    Könyvkritika.

    „Eörsi István az utóbbi évtizedek legszellemesebb, legmélyebb, legmaradandóbb publicisztikai munkásságát hozta létre, amely feltétlenül megérdemli, hogy végre összeszedve, csoportosítva, kötetben is olvasható legyen.”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1996.07.15. Magyar Hírlap, Kurucz Pál: Mea culpa
    Disputa

    Vita Kovács Zoltánnal és Eörsi Istvánnal a szerző és Tarnói Gizella tévéelnöki pályázata ügyében.

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 1996.07.13. E.I.: Álmatag merengés félidőben

    Kapcsolódó cikkek:

    • További kapcsolódó tartalmakat találhat az előzményben megjelölt cikk felsorolásainál.

  • 1996.07.18. (29.szám) Demokrata, Winkler Roland: Egy főfoglalkozású liberális keselyű

    Tamás Gáspár Miklósról, „aki rendszeres szellemi ámokfutásaival riogatja és/vagy szórakoztatja a politizáló közvélemény jelentős részét. [...] néha a Társaság egy-egy tagjába is belemar. Ő ettől hiteles, öntörvényű, autonóm és természetesen zseniális. (További szinonimák a megfelelő akadémiai szótárakban.) Nem szabad megfeledkezni arról, hogy ő »a jobbak Gazsija, akármit ír. Véleménye változékony, de gazsisága örök.« Erre az igazságra Eörsi István figyelmeztette az olvasót. [...] De Eörsi István produkciója is árulkodó, mert miután nevetségessé tette a »szép tehetségű Republikánus« Gazsit, végül mégis mellé áll, mert ő nem óhajt a TGM-et bíráló Bencsikékkel »egy gyékényen árulni.«”

    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 1996.04.18. Tamás Gáspár Miklós: Gyakorlati republikanizmus – Nincs benne a rendszerünkben
    • Magyar Narancs, 1996.05.02. Vágvölgyi B. András: Elektrosokk
    • Magyar Narancs, 1996.05.02. Eörsi István: A republikánus mint nikkel szamovár

  • 1996.07.18. Magyar Nemzet, Csizmadia Ervin: Koalíciós variációk
    Tovazötyögés, önreform, válás

    Üzenetértékű kilépések az SZDSZ-ből.

    „Eörsi István a Magyar Hírlap július 13-i számában úgy fogalmazott: »Azt kellene tisztáznunk, hogy mit realizálhat még programjából a párt 1998-ig, ha együtt maradunk; és mit veszíthetünk, ha lelépünk«.”

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 1996.07.13. E.I.: Álmatag merengés félidőben

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hírlap, 1996.07.19. Majláth Mikes László: Képes krónika
    • Észak-Magyarország, 1996.07.29. (176.szám) D. Zs.: A „tolerancia himnusza”
    • Magyar Hírlap, 1996.08.01. Sz. Nagy Csaba: A politikai elit elveszett tisztessége
    • Új Magyarország, 1996.08.12. D. Zs.: A tolerancia „himnusza”
    • 168 óra, 1996.08.27. (34.szám) Rádai Eszter: Van-e ajtó, amelyet be lehet vágni?
    • 168 óra, 1996.09.10. (36.szám) Rádai Eszter: Néma cinkosok?
    • Mozgó Világ, 1997.09.szám Zöldi László: Szálló igék. Rendszerváltó politikusok gondolatai, 1993-1997

  • 1996.07.19. (29.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Az egyik szemem, no meg a másik
    Verseny a Soros Alapítvány támogatásával, 1996. III. szakasz, 6. forduló

    Glossza. Megjegyzések Bán Zoltán András A csomó című kötetéről írt bírálatához.

    „…egyik szemem sír most, a másik pedig nevet. Síró szemem Bán alaptételére hullatja legkövérebb könnyét (»Magyarán: a gondolkodó Eörsi számomra felvillanyozóan izgalmas, míg a szépíró csak elvetélt zsurnaliszta«), nem mintha először szembesülnék ezzel az ítélettel, vagy harminc éve hallom hol a verseimmel, hol a darabjaimmal, ritkábban a novelláimmal kapcsolatban.”


    A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.


    Előzmény:

    • Holmi, 1996.07.szám Bán Zoltán András: A publicista prózája

  • 1996.07.19. Magyar Hírlap, Majláth Mikes László: Képes krónika
    Vitriol

    Szemezgetés a Magyar Hírlap számaiból.

    „Szombaton Eörsi István szarkasztikus-csalódott fotója (nem Reuters), hétfőn ugyanott Lengyel László égiektől csodát remélő tekintete (nem Reuters). Eörsi szerint a miniszterelnök olyan tapasztalati valóság, amilyen Angliában a marhavész (azt nem teszi hozzá, hogy exporttilalom azért nem sújtja), mégis rokonszenv ébred benne iránta, ha költői halandzsájának ködmönében hallgatja a volt barát világmagyart.”

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 1996.07.13. E.I.: Álmatag merengés félidőben

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hírlap, 1996.07.15. Kurucz Pál: Mea culpa
    • Magyar Nemzet, 1996.07.18. Csizmadia Ervin: Koalíciós variációk
    • Észak-Magyarország, 1996.07.29. (176.szám) D. Zs.: A „tolerancia himnusza”
    • Magyar Hírlap, 1996.08.01. Sz. Nagy Csaba: A politikai elit elveszett tisztessége
    • Új Magyarország, 1996.08.12. D. Zs.: A tolerancia „himnusza”
    • 168 óra, 1996.08.27. (34.szám) Rádai Eszter: Van-e ajtó, amelyet be lehet vágni?
    • 168 óra, 1996.09.10. (36.szám) Rádai Eszter: Néma cinkosok?
    • Mozgó Világ, 1997.09.szám Zöldi László: Szálló igék. Rendszerváltó politikusok gondolatai, 1993-1997

  • 1996.07.27. Népszabadság, M.G.P.: Az ember holtig tanul
    Keleti István Pinceszínháza laboratóriuma volt a szabadságnak

    Könyvkritika Keleti István Az ember holtig tanul (Színház kívül és belül) című kötetéről. A harminc éve alapított színház története, melyet Bende Miklós színházi rendező alapított.

    „Gondjuk nemcsak a múlt színházára fordult. Eörsi Istvánnak a cenzúra elkobozta egy kötetét a benne kinyomtatott Huligán Antigoné miatt. A pinceszínháziak nem kérdezték: szabad-e, tilos-e? Bemutatták.”

    • A Huligán Antigoné a Különremény című kötetben jelent meg. A könyv adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további tartalmakat olvashat, ha a keresőmezőbe beírja: HULIGÁN ANTIGONÉ.

  • 1996.07.29. (176.szám) Észak-Magyarország, D. Zs.: A „tolerancia himnusza”

    Reflexió Eörsi István: Álmatag merengés félidőben (Magyar Hírlap, 1996.07.13.) című cikkére. Nem a cikk politikai tartalmáról mond véleményt, hanem Eörsi stílusáról. Idéz Eörsitől: „népnemzeti sobrijóskákról, akik szemünk láttára puhították fajtiszta árja lovuk nyerge alatt bankbetétjeiket. […] Véget ért a vita a médiatörvény körül. Tájkép csata után: a dögöktől bűzlő terepet sakálok lepik el.”

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 1996.07.13. Eörsi István: Álmatag merengés félidőben

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hírlap, 1996.07.15. Kurucz Pál: Mea culpa
    • Magyar Nemzet, 1996.07.18. Csizmadia Ervin: Koalíciós variációk 
    • Magyar Hírlap, 1996.07.19. Majláth Mikes László: Képes krónika
    • Magyar Hírlap, 1996.08.01. Sz. Nagy Csaba: A politikai elit elveszett tisztessége
    • Új Magyarország, 1996.08.12. D. Zs.: A tolerancia „himnusza”
    • 168 óra, 1996.08.27. (34.szám) Rádai Eszter: Van-e ajtó, amelyet be lehet vágni?
    • 168 óra, 1996.09.10. (36.szám) Rádai Eszter: Néma cinkosok?
    • Mozgó Világ, 1997.09.szám Zöldi László: Szálló igék. Rendszerváltó politikusok gondolatai, 1993-1997


  • 1996.07.29. Népszabadság, E.I.: Örökösök és egyéb bohóságok

    A Nagy Imréék peréről készült rendőrségi film bemutatását gátolják az örökösök. Bohó Róbert Nagy Imréről készített filmet, miközben 1986-ban dicstelen szerepet vállalt egy ’56-os tévéfilmben, ráadásul Nagy Imre-emlékplakettet is kapott. Hegedűs B. András szerepe az ügyben.

    Reagálás:

    • Népszabadság, 1996.08.05. Tímár György: Ki itt a bohó? Hegedűs B. András: Mindennek mértéke: Eörsi
    • Népszabadság, 1996.08.09. Eörsi László–Tímár György: További tisztázásért
    • Magyar Hírlap, 1996.08.15. Tamás Pál: Memóriatabletták felejtés ellen
    • Népszabadság, 1996.08.26. Dr. Róth Miklós–Bohó Róbert: Több mint bohóság!
    • Népszabadság, 1996.08.30. Litván György: Nem perlik az intézetet
    • Népszabadság, 1996.09.16. E.I.: Komolyra fordítom a szót
    • Népszabadság, 1996.10.04. Forintos György: Kis magyar „ki mit tud(ott)”?
    • Népszabadság, 1996.10.14. Halmai Gábor: Nyilvánosság versus személyiségi jog
    • Budapest Főváros Levéltára, 1997. E.I.: Nem jogtalanság — abszurditás
    • Budapest Főváros Levéltára, 1997. Halmai Gábor: Nyilvánosság versus személyiségi jogok
    • Népszava, 1997.09.23. E.I.: Az újító Babus és a többiek
    • Népszava, 1997.09.29. Babus Endre: Marad a gyanú?

  • 1996.07.Kommune, Balduin Winter: Mit Zähigkeit zum kleineren Übel 1

  • 1996.07.Kommune, Balduin Winter: Mit Zähigkeit zum kleineren Übel 2

  • 1996.07.Kommune, Balduin Winter: Mit Zähigkeit zum kleineren Übel 3

  • 1996.07.szám Alföld, Orosz István: Az ésszerű és az ésszerűtlen minimum
    NÁDAS PÉTER: ESSZÉK

    Nádas Esszék című kötetéről, a fiúszerelemről, Thomas Mann naplójáról.

    „Megint Szász Bélára vagy Eörsi Istvánra kell gondolnom. De gondolhatnék Heinrich Böllre is. Amikor Szász Béla megkapja az első obiigát pofonját, akkor ösztönösen, anélkül, hogy bármilyen józan számítás szerint mérlegelné az erőviszonyokat, ő is ad egy jókora pofont annak, akitől kapta. Eörsi István pedig vigyorogni kezd.”

  • 1996.07.szám Beszélő (Folyóirat – október), Allen Ginsberg: A kutatás
    1996.08.szám Beszélő online (Folyóirat – október) , Allen Ginsberg: A kutatás

    Vers. Fordította: Eörsi István.

  • 1996.07.szám Holmi, Bán Zoltán András: A publicista prózája

    Könyvkritika Eörsi István: A csomó című kötetéről.

    „Eörsi pályáján nincs úgynevezett fejlődés. Nem ír sem jobban, sem rosszabbul, mint régen. […] A nyelv sem igen változott, ha ugyan ez esetben komolyan beszélhetünk kidolgozott írói nyelvről. […] Magyarán: a gondolkodó Eörsi számomra felvillanyozóan izgalmas, míg a szépíró csak elvetélt zsurnaliszta. Itt az esztétikai-poétikai jelentősége a publicisztikának Eörsi életművében. […] novellisztikájában Eörsinek nincs elég önuralma, hogy távolságot tartson a maga személyétől, hogy valahogyan elhallgattassa azt; a szószátyár empirikus szerző mindenhova befurakszik, fegyelmezetlen, száját tartani képtelen, és mintegy szétfecsegi az epikus kereteket. […] Mert egész epikus pályáját figyelembe véve számomra a legérdekesebb, legvonzóbb hang és alak mégiscsak Eörsi István…”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1978.08.26. (34.szám) E.I.: A csomó
    • Színház (Drámamelléklet), 1992.08.szám E.I.: A csomó. Zenés bábjáték felnőtt értelműeknek
    • Pesti Műsor, 1992.10.02. (40.szám) Soros-napok a Merlinben
    • Cigányfúró, 1995.05.szám (október) E.I.: RÜGEN SZIGETÉN
    • Élet és Irodalom, 1995.12.08. (49.szám) E.I. – Vagesz: A Pátosz és a gúny násza. Eörsi István novelláskötetének bemutatójára
    • Híd, 1996.01.szám Bányai János: Eörsi István, az elbeszélő
    • Új Forrás, 1996.04.szám Géczi János: Jegyzet, negyedjére
    • Élet és Irodalom, 1996.07.19. (29.szám) E.I.: Az egyik szemem, no meg a másik. Verseny a Soros Alapítvány támogatásával, 1996. III. szakasz, 6. forduló
    • Pannon Tükör, 1997.04.szám Egri Zsolt: „Az élet megy tovább” Eörsi István elbeszéléseiről
    • www.t-online.hu/ilegeza, Legeza Ilona: Eörsi István: A csomó

  • 1996.07.szám Holmi, E.I.: Jegyzetek Jóbról
    Egy Donne-sor ürügyén. –
    Káin, Júdás és a többiek

    Esszé.

    • További cikkeket olvashat a témával kapcsolatban, ha a keresőmezőbe beírja a JEGYZETEK JÓBRÓL kifejezést.
    • A fenti írás 1998-ban megjelent Eörsi István: Utasok a senkiföldjén. Jóbok könyve című kötetében. A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1996.07.szám Kritika, E.I.: Jegyzetek Jóbról
    (A szerző személye. – Fortély és igazság.)

    Esszé.

  • 1996.07.szám Kritika, Mátyás Győző: „Én vagyok a belga”

    Beszélgetés Pomogáts Bélával, az Írószövetség elnökével a könyvkiadás és az irodalom nyilvánosságának válságáról, az irodalmi élet megosztottságáról, az Írószövetség szerepéről, Csurka István támadásairól. Eörsi István említése.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.