EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1996.06.10. Kurír (reggeli kiadás), Ellentmondás

    „Magyarországon olyan sajtómonopóliumok alakultak ki, amelyek megakadályozzák bizonyos információk napvilágra kerülését – mutatott rá Eörsi István író »Az átalakulás mérlege és a német–magyar kapcsolatok néhány aspektusa« című hétvégi, Budapesten tartott tanácskozáson. Az előadó szerint a tulajdon- és a sajtószabadság joga olyan ellentmondásba került egymással, amit nehéz feloldani. Javasolta egy monopóliumellenes törvény megalkotását, bár ennek hatékonyságához sem fűzött túl nagy reményeket.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színes Vasárnap, 1996.06.09. (23.szám) Daróczi: Kibékíthetőek-e az alapjogok?
    • Somogyi Hírlap, 1996.06.10. (134.szám) Átalakulás a mérlegen. Konferencia német és magyar előadókkal

  • 1996.06.10. Népszabadság, Radnóti Sándor: A Kádár-kor üldözöttje

    Valóban a Kádár-korszak üldözöttje volt Juhász Ferenc? Radnóti cáfolja Juhász állítását, hogy Aczél György megrendelésére írt róla kritikát.

    „Juhász támadásokról beszél; ezek nem léteztek – hiszen Juhász költői nagyságához kérdőjelet biggyeszteni emlékeim szerint rajtam kívül nyilvánosan csak Eörsi Istvánnak és Könczöl Csabának sikerült.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1996.06.08. Varga Lajos Márton: Amit itt lát, az mind a múlt – Nincs a rendszerünkben

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja JUHÁSZ FERENC nevét.

  • 1996.06.11. (24.szám) Szabad Föld, Leskó: A csönd üzenete

    Tudósítás Lukáts Andor, Jordán Tamás és Vámos Miklós Vörösmarty téri „Csönd” akciójáról a könyvünnepen. Fotó

    „Ascher Tamás csöndfürkésszé vált, talán a következő színházi rendezéséhez rögzített tömegjelenet-részleteket. Vajon Eörsi István hallgatás közben gondolt-e Kihallgatás című drámájára?”

    Kapcsolódó cikk:

    • Színes Vasárnap, 1996.06.02. (22.szám) Nagy N. Péter: Elnémult a város közepe. Veér, Pető és Gábor Miklós is demonstrált

  • 1996.06.13. Népszava, Józsa Ágnes: A Népszava könyvvására
    A lábtörés joga és más történetek

    Könyvkritika Eörsi István: Az ötlábú bárány című kötetéről.

    „Az a rendszer, amelyet szocializmusként hoztak forgalomba nálunk, minden bizonnyal embertelen volt, de a lábamat akkor törtem ki benne, amikor akartam. Azért se rótt volna meg senki, ha a nyakamat töröm ki. Üzemi balesetek nagy számban fordultak ugyan elő, de legalább kínosan hallgattak róluk – senki sem merte volna megdorgálni az áldozatokat. Ennek vége – gondoltam magamban –, szólásszabadság van már, de veszélyben a lábtörés jogai”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a könyv címét.

  • 1996.06.14. (24.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Emlékezés egy halálhírre
    Nagy Imre halálára

    A vers születésének körülményei – és a vers. Eörsi a zárkában értesült Nagy Imre halálos ítéletéről és végrehajtásáról. Kétségbeesésében titkos ceruzahegyével vécépapírra verset írt, amit kicsempészett a börtönből. Eredetileg a „Sallai Imre halálára” címet adta a versnek.

    „Arról is vall, hogy ettől a pillanattól kezdve csillapítatlan gyűlölet élt bennem Kádár János és gyilkostársai iránt. Ez később megvetéssé és undorrá változott át, a bosszúvágy kihalt belőlem – ma már senkit sem állítanék bíróság elé –, de még emléküknek sem bocsájtok meg.”

  • 1996.06.15. (24.szám) Neue Zeitung, Zwischenbilanz des Transformationsprozesses

    Eörsi István előadása a Friedrich Ebert Alapítvány, a Kasseli Egyetem Kelet-Nyugat Tudományos Központja és az Eötvös Loránd Tudományegyetem által június 8-án és 9-én Budapesten megrendezett „Az átalakulási folyamat időközi értékelése és a magyar-német kapcsolatok vonatkozásai” című konferencián az emberi jogok ellentmondásairól az új demokráciában. A tulajdonhoz való jog és a sajtószabadság ellentmondása. Egy monopóliumellenes törvény megalkotását javasolta, de nem fűz hozzá sok reményt annak hatékonyságában. Kiss Endre filozófus, Gergely András történész, Békesi László MSZP-képviselő, Dr. Holger Fischer, a Hamburgi Egyetem Magyar Tanulmányok Központjának munkatársa és Dr. Gabriele Gorzka, a Kasseli Egyetem Kelet-Nyugat Tudományos Központjának igazgatója előadása.

    „»Sajtómonopóliumok jelentek meg Magyarországon, amelyek megakadályozzák bizonyos információk nyilvánosságra hozatalát« – mondta Eörsi István író”

    Kapcsolódó cikk:

    • Élet és Irodalom, 1996.06.21. (25.szám) E.I.: Kibékíthetők-e egymással emberi jogaink?

  • 1996.06.15. Magyar Nemzet, cs. h: Az alkotmány ne írjon elő hadkötelezettséget
    Felhívás a kötelező katonai szolgálat ellen

    A Hadkötelezettséget Ellenzők Ligája felhívásához huszonkét szervezet csatlakozott. Az aláírók között szerepel Eörsi István.

    Kapcsolódó cikk:

    • Magyar Nemzet, 1994.07.02. v. z.: Ígéret szép szó… A HEL nyílt levele Horn Gyulához

  • 1996.06.15. Magyar Nemzet, Schmidt Mária: Miért kell a kormánypártoknak Nagy Imre?
    A szocializmus eszméje és (ma is) fegyelmezett katonái

    A baloldali értelmiség „történelemhamisításáról”. Nagy Imre születésének 100. évfordulóján az MSZP törvényjavaslata Nagy Imre érdemeinek elismeréséről. Az SZDSZ Janus-arca a vitában; hivatkozás Eörsi István mondataira.

    „Az SZDSZ-t virtuálisan vezető értelmiségi elit egy másik markáns tagja, Eörsi István szerint is az a kivégzett miniszterelnök legnagyobb tette, hogy mártíromságával erkölcsileg megmentette a szocializmus eszméjét. Nagy Imre tehát nemcsak nem tagadta meg, de meg is mentette a SZOCIALIZMUS ESZMÉJÉT.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1996.06.07. E. I.: Az időszerűtlenség dicsérete

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Nemzet, 1996.06.29. Vathy Zsuzsa: Groteszkek
    • Népszabadság, 1996.07.13. Hovanyecz László: Élete a homályból tart a homályba – Nincs a rendszerünkben
    • Korunk, 1996.10.szám K. H. Nagy Imre időszerűtlen időszerűsége

    1996.06.15.Magyar Nemzet, Schmidt Mária: Miért kell a kormánypártoknak Nagy Imre?

  • 1996.06.19. (142.szám) Somogyi Hírlap, Lőrincz: Színházi évadzáró

    Tudósítás a kaposvári Csiky Gergely Színház évadzárójáról. Babarczy László igazgató szólt az idei szezonról, a gondokról, a színházból távozókról és a jövő évadról. A Nózi-díjat Urbanovits Krisztina kapta. Fotó: Spindler Béla, Eörsi István és Molnár Piroska (Eörsi nyakon csókolja Molnár Piroskát).

  • 1996.06.20.Berliner Zeitung, kein Titel

  • 1996.06.20.Magyar Narancs, E.I. - Vágvölgyi B. András: Allen Ginsberg hetvenéves

  • 1996.06.21. (25.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Kibékíthetők-e egymással emberi jogaink?

    A Friedrich Ebert Alapítvány konferenciáján, 1996. jún. 8-án tartott előadás kurtított és bővített szövege.

    A rendszerváltozás után „… kiiktathatók-e bizonyos szociális jogok az emberi jogok rendszeréből. […] A hajléktalanoknak napról napra megaláztatásokkal fenyegető gondot okoz biológiai létük puszta fenntartása – ehhez fűződő érdekük folyvást összeütközik egy másik emberi joggal, a magántulajdon jogával.” A sajtószabadságról a monopóliumok tükrében (Postabank – Pricz Gábor, Vico – Fenyő János). „A sajtó területén klasszikus tisztasággal jelentkezik a kibékíthetetlen ellentét a tulajdonosi jogok és a sajtószabadság között.” A spiclik emberi jogai: „Alkotmánybírósági döntés nyomán olyan törvény várható, mely a spiclik emberi jogait fontosabbnak tekinti, mint a pártállam megfigyeltjeinek a jogát arra, hogy a saját múltjuk megismeréséhez szükséges információk birtokába jussanak.” A Nagy Imre-per iratai sem ismerhetőek meg örököse tilalma miatt. A rasszizmusról, a cigányellenességről, a rendőrség dicstelen szerepéről. Hogyan avatkoznak be a rendőrök a drogosok és a pszichiátriai betegek személyiségi jogaiba?

    Kapcsolódó cikk:

    • Neue Zeitung, 1996.06.15. (24.szám) Zwischenbilanz des Transformationsprozesses

  • 1996.06.22. Népszava, Bársony Éva: Eörsi, az ötlábú bárány
    Beszélgetés harminc év publicisztikai írásairól

    Beszélgetés Eörsi Istvánnal publicisztikai kötete (1966-tól 1996-ig készült írásait tartalmazza) megjelenése alkalmából. Mit jelent az ötlábú bárányság? Ötvenhat előtti verseiről, novelláiról, köteteiről, további írói terveiről. Börtönéveiről, amikor még kommunistának vallotta magát, a szabadulása utáni időszakról, amikor már nem vallotta magát kommunistának, de a baloldaliságból nem gyógyult ki. A Nyugat-Berlinben töltött éveiről, a Nyugat iránti indokolatlan várakozásról. Lukács Györgyről, Ady Endréről. Fotó

    „Az ötlábú bárány írásaiban a kifejezés művésze éppoly sok élvezetet szerez, mint annak az embernek gondolati portréja, aki megengedi magának a legnagyobb luxust: megvesztegethetetlen morális tartással és megvesztegethetetlen logikával ítéli meg a világ dolgait. […] Az én egész harminc évemet az köti össze, hogy 1989 előtt balról bíráltam egy olyan rendszert, ami magát kommunistának mondta, és nem illeszkedtem be. Most pedig olyan rendszerhez való csatlakozást propagálok, amelyet mélyen megvetek, és ezt a megvetésemet nem is hallgatom el.”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a könyv címét.

  • 1996.06.23. Magyar Szó, Sinkovits Péter: Perben a múlttal
    Nagy Imre ismét láthatatlanná válhat a részletek sűrűjében

    Nagy Imre szobra és emlékműve a Vértanúk terén. 1989-es újratemetése, a Hősök terén elmondott beszédek. Hogyan készülődtek Grósz Károlyék a demonstrációra. A televízióban bemutatott kétrészes film miatt perelt Nagy Erzsébet, Nagy Imre lánya kegyeleti jogsértésre hivatkozva. Tisztázandó kérdések: volt-e szerepe II. Miklós cár és családja meggyilkolásában, a szovjet titkosrendőrség ügynöke volt-e.

    „Eörsi István szerint például a kivégzett miniszterelnök legnagyobb tette, hogy mártíromságával erkölcsileg megmentette a szocializmus eszméjét.”

  • 1996.06.27. (26.szám) Magyar Fórum, Palesztin: Gerilla, lábhoz tett fegyverrel

    Reagálás az Élet és Irodalomban megjelent Eörsi Istvánnal készült interjúra, amelyben Békesi Lászlót győzködi, miért szükséges a szabaddemokratáknak összeállniuk a kommunistákkal. Erről is írt Az ötlábú bárány című kötetében.

    A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1996.05.31. (22.szám) Mihancsik Zsófia: Az ötlábú bárány. Eörsi Istvánnal beszélget Mihancsik Zsófia

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hírlap, 1996.06.08. Faragó Vilmos: Csalódás
    • Kritika, 1996.10.szám Gombár Csaba: A politikán élősködő gazdaság

  • 1996.06.27. Magyar Hírlap, Faragó Vilmos: Két kulcsmondat

    Egy jobboldali újságíró – Lovas István –, aki a rendszerváltás előtt Nyugaton élt, a rádió Vasárnapi Újságjában a sajtószabadságról elmélkedett. Eörsi Istvánt idézi, aki szintén bevallja ennek hiányát. „Mert fura gondolatok támadhatnak olyan ember fejében is, aki itthon élte át a Kádár-korszak évtizedeit, ezért átitatta őt e korszak szellemisége.” Ezt pont Eörsiről mondta...

    Reagálás:

    • Magyar Hírlap, 1996.07.08. Lovas István: Ellentétpárok + Faragó Vilmos válasza

  • 1996.06.29. Magyar Nemzet, Vathy Zsuzsa: Groteszkek

    A szerző gondolatai Nagy Imre születésének 100. évfordulóján a június 7-i lapok tükrében. Eörsi gondolatait idézi a Népszabadságból.

    „De megtudtam mást is. Hogy például Nagy Imre a sztálinistákon kívül leginkább megvetette az antikommunistákat és a kádáristákat (Eörsi István, Népszabadság). […] Végül az sem akármilyen agytornára késztet, hogy – a cikk írója szerint – Nagy Imre »mártíromságával erkölcsileg megmentette a szocializmus eszméjét«.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1996.06.07. E.I.: Az időszerűtlenség dicsérete

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Nemzet, 1996.06.15. Schmidt Mária: Miért kell a kormánypártoknak Nagy Imre?
    • Népszabadság, 1996.07.13. Hovanyecz László: Élete a homályból tart a homályba – Nincs a rendszerünkben
    • Korunk, 1996.10.szám K. H. Nagy Imre időszerűtlen időszerűsége

  • 1996.06.szám Beszélő (Folyóirat – augusztus – szeptember), Mihancsik Zsófia: Magyar házak

    Részlet. Beszélgetés Fényi Tiborral, Barna Imrével és Kovács András Bálinttal. 

  • 1996.06.szám Kritika, Kovács Dezső: Thália végnapjai?

    Beszélgetés Csiszár Imrével a Thália Színház befogadó színházzá alakításáról, a politika szerepéről, a pénzügyi megvonásokról. A színház rekonstrukciója körüli hercehurcáról. A szakma hozzáállása az átalakuláshoz: petíció és demonstráció a társulat feloszlatása ellen. Az aláírók között van Eörsi István.

  • 1996.07.03. Népszabadság, Perecz László: A balsors édes hasznai
    Eörsi István: Az ötlábú bárány

    Könyvkritika Eörsi publicisztikagyűjteményéről.

    „A publicista Eörsi, a korszak talán legkíméletlenebb ostorozója, az apró igazságok mögött mindig ezt a szörnyeteg hazugságot veszi észre. Harcias nyílt levelet intéz a demokratikus ellenzéket megrágalmazó kultúrpolitikushoz, fulmináns kritikát ír a rasszista irodalmi riporterről, kegyetlen vitacikket vág a hatalom bástyái mögül orvlövészkedő újságíró-hatalmasság arcába.”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Fórum, 1996.10.03. (40.szám) Bujtás Pál: A lágyagyúság változatai
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a kötet címét.

  • 1996.07.08. Magyar Hírlap, Lovas István: Ellentétpárok
    Faragó Vilmos válasza

    Vita Faragó Vilmossal a sajtószabadságról és Lovas Eörsiről mondott véleményéről. Faragó szerint Eörsit – Lovas véleményével ellentétben – nem itatta át a Kádár-korszak szellemisége. A Vasárnapi Újság június 23-ai adásáról.

    „…én azt mondtam, hogy Eörsi, mint az ÉS-ben Tarnói Gizellának bevallja, »saját magát is cenzúrázza. Tipikus az, ahogyan ezek a kommunizmusban nevelkedett és kádárizmussal átitatott, önagyoncenzúrázott emberek gondolkodnak«.”

    (A cikkben említett ÉS-beli Tarnói-interjút nem találtam meg, lehet, hogy rossz Lovas forrása.)

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 1996.06.27. Faragó Vilmos: Két kulcsmondat

  • 1996.07.08. Népszabadság, V. L. M. (Varga Lajos Márton): Levél a Magyar Fordítóház érdekében

    A Magyar Fordítóház Alapítvány 1995 májusában jött létre. Rácz Péter, az alapítvány elnöke célként jelölte meg a Magyar Fordítóház létrehozását, működtetését. Itt a külföldi fordítók a magyar irodalom műveit ültetik át saját nyelvükre.

    „Minthogy tényleges döntés ez ideig nem született, most 94 író, szellemi ember – köztük Balassa Péter, Balla Zsófia, Bart István, Bertók László, Domokos Mátyás, Eörsi István, Esterházy Péter, Fodor Gábor, Füzi László, Grendel Lajos, Görgey Gábor, Jókai Anna, Kenyeres Zoltán, Kertész Imre, Konrád György, Lator László, Lázár Ervin, Lengyel Péter, Margócsy István, Mészöly Miklós, Nádas Péter, Németh G. Béla, Parti Nagy Lajos, Osztovits Levente, Püski Sándor, Rába György, Radnóti Sándor, Réz Pál, Sándor Iván, Somlyó György, Szabad György, Tandori Dezső, Tar Sándor, Vathy Zsuzsa levelet intéztek Magyar Bálinthoz, amelyben felkérik a Művelődési és Közoktatási Minisztériumot, hogy támogassa a magyar kultúra, a magyar irodalom nemzetközi megismertetése szempontjából fontos és hasznos tervet.”

  • 1996.07.13. Magyar Hírlap, E.I.: Álmatag merengés félidőben

    Helyzetelemzés a két választás között. A koalíció kérdése a szabaddemokraták szempontjából. Hogyan próbálta meg Horn Gyula és Kurucz Pál rábeszélni Tarnói Gizellát, hogy pályázzon a tévéelnöki posztra. A liberális sajtó hallgatásai a gyanús ügyekről.

    „A koalíció főkérdését a szabaddemokraták szempontjából így összegezném: érdemes-e néma cinkosként statisztálnunk a mikszáthi haza kormányzási erkölcseit felidéző rendszerben, ahol is pártállami oligarchácskák és újgazdagok játsszák el az arisztokraták és gentryk szerepét? Vagy másképp megfogalmazva: milyen realizálható kormányzati eredményekért érdemes tovább mocskolódnunk?”

    Reagálás:

    • Magyar Hírlap, 1996.07.15. Kurucz Pál: Mea culpa
    • Magyar Nemzet, 1996.07.18. Csizmadia Ervin: Koalíciós variációk
    • Magyar Hírlap, 1996.07.19. Majláth Mikes László: Képes krónika
    • Észak-Magyarország, 1996.07.29. (176.szám) D. Zs.: A „tolerancia himnusza”
    • Magyar Hírlap, 1996.08.01. Sz. Nagy Csaba: A politikai elit elveszett tisztessége
    • Új Magyarország, 1996.08.12. D. Zs.: A tolerancia „himnusza”
    • 168 óra, 1996.08.27. (34.szám) Rádai Eszter: Van-e ajtó, amelyet be lehet vágni?
    • 168 óra, 1996.09.10. (36.szám) Rádai Eszter: Néma cinkosok?
    • Mozgó Világ, 1997.09.szám Zöldi László: Szálló igék. Rendszerváltó politikusok gondolatai, 1993-1997

  • 1996.07.13. Magyar Hírlap, Kálmán C. György: Szabadon piszkál a szellem
    Eörsi István: Az ötlábú bárány

    Könyvkritika.

    „Eörsi István az utóbbi évtizedek legszellemesebb, legmélyebb, legmaradandóbb publicisztikai munkásságát hozta létre, amely feltétlenül megérdemli, hogy végre összeszedve, csoportosítva, kötetben is olvasható legyen.”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.