EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1996.10.14. Népszabadság, Halmai Gábor: Nyilvánosság versus személyiségi jog

    Vita a Bohó Róbert Nagy Imre-dokumentumfilmje (Nagy Imre élete és halhatatlansága) sugárzási joga körüli herce-hurcáról. A Tocsik-ügy.

    „[Eörsi] Legfontosabb kifogása Bohó Róberttel szemben, hogy »a börtönben köztudomásúlag megszegte a rabszolidaritás legelemibb szabályait«, másrészt, hogy tíz évvel ezelőtt ugyancsak ő egy Berecz János szerkesztette televíziós műsorban azt bizonygatta, hogy az 1956. október 23-i tüntetés már délután a Bem téren az ellenforradalmi csőcselék demonstrációjává torzult. E vádakat második cikkében megtoldotta egy még súlyosabbal, miszerint »Bohó mint terhelő tanú segített abban, hogy néhány nappal szereplése után csinosabban simuljon Gimes Miklós nyakára a kötél«”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1996.07.29. E.I.: Örökösök és egyéb bohóságok
    • Népszabadság, 1996.09.16. E.I.: Komolyra fordítom a szót

    Reagálás:

    • Közérdekű iratok, adatok és az állampolgár. Levéltári nap. (BFL), 1996. E.I.: Nem jogtalanság – abszurditás
    • Népszabadság, 1996.10.18. Nagy Jenő: Ami sok, az sok. Elbert Márta: Retus

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további tartalmakat találhat a Népszabadság, 1996.07.29. E.I.: Örökösök és egyéb bohóságok cikk felsorolásánál.

  • 1996.10.15. (41.szám) 168 óra, Operatív napi jelentések

    Az 1956-os eseményekkel kapcsolatos szervezkedésekről, megfigyelésekről.


    „A SZERV beosztottai biztosítási feladatuk végzése során f. hó 23-án 10.30 és 11.00 között a Kozma utcai temető 301-es parcellájánál észlelték EÖRSI ISTVÁN – ismert ellenzéki személy, valamint LEWIS DAVID és INGRID HELGA angol állampolgárok megjelenését.”

  • 1996.10.15. (41.szám) 168 óra, Rádai Eszter: Mérleg utcai mérlegelések

    Beszélgetés Pető Ivánnal a Tocsik-botrányról. Az SZDSZ felelőssége az ügyben. Tanulságok, lehetséges következmények, morális dilemmák. A koalícióban maradás érvei. Suchman leváltása. Eörsi István véleménye róla, a koalícióról, az SZDSZ arcának elvesztéséről. Pető reagálása Eörsi felvetéseire. Fotó


    Előzmény:

    • 168 óra, 1996.09.10.(36.szám) Rádai Eszter: Néma cinkosok?

  • 1996.10.15. (41.szám) 168 óra, Sükösd Mihály: Előhang októberhez – ’56

    Az 1956-os események előzményeiről. A Petőfi Kör filozófiai vitája – Lukács György, Heller Ágnes. Az ellentáborban a Lenin Intézet „filozófusai” – Havas Ernő, Szecsődi László, Balogh Elemér. Zádor István, Krassó Miklós – a nagy halottak. Az élők: Konrád, Csoóri, Eörsi, Gyurkó életútja szerteágazó. Németh László Galileijének bemutatója október 20-án.


    Fotók: A Petőfi Kör vitája – Lukács György – Heller Ágnes – Hermann István – Konrád György – Csoóri Sándor – Eörsi István – Gyurkó László

  • 1996.10.16. Népszava, Parcsami Gábor: Az én forradalmam

    Az én forradalmam című Európai füzetek harmadik száma. A kötetben értelmiségiek szólalnak meg 56-os élményeikről, emlékeikről.

    „Irodalmi csemegének számítanak Eörsi István jegyzetei, amelyeket börtönben írott, memorizált verseihez fűz.” (Jegyzet verses dokumentumhoz – 42. oldal)

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél. 

  • 1996.10.18. Népszabadság, E.I.: Egy kínos-szép ünnepen

    1956. október 23-a ünnepe. A pártállam felszámolásának az 1956-os forradalommal helyreállított folyamatosság adott legitimitást.

    „Kádárék elsősorban azért akasztották fel amnesztiaígéretük ellenére egykori elvtársukat, Nagy Imrét, mert ez nem mondott le, és ily módon éles, nem múló fényt vetett kormányzatuk illegitimitására. Ezért kezdődhetett Magyarországon 1989-ben a fordulat Nagy Imréék újratemetésével. […] A szovjet csapatok kivonulása után kiderült, hogy a forradalomhoz, mely legitimálta a Kádár-rendszer bukását, az új korszaknak nincs többé köze. Megsiratjuk a megtorlás áldozatait, de a túlélőkkel szemben a spiclik személyiségi jogait védjük.”

    Reagálás:

    • Népszava, 1996.10.29. Vágvölgyi B. András: Kossuth téri oximoron

    Kapcsolódó cikkek:

    • Beszélő (Szamizdat – 1986/3.), 1986.18.szám E.I.: A másság ünnepén
    • Politikatudományi Szemle, 2016.04.szám Bozóki András: MÚLT NÉLKÜLI TÖRTÉNELEM
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat a fent megjelölt cikkek felsorolásánál.

  • 1996.10.18. Népszabadság, Nagy Jenő: Ami sok, az sok
    Elbert Márta: Retus

    Olvasói levelek. Elbert Márta Halmai Gábor Nyilvánosság versus személyiségi jog című cikkére reagál az ellenzéki kerekasztalról készített 150 órás Fekete Doboz-dokumentációval kapcsolatban. Csoóri Sándor szerint kémek férkőztek a Magyarok Világszövetségébe. Nagy Jenő kérdései ezzel kapcsolatban Csoórihoz.

    „Igaz, amit Jakabffy, Kincses Előd, Gereben István, Pallavicini, Méray Tibor, Nagy Csaba, Eörsi István évek óta mond a világszövetségről? Ha a demokrácia nem működhet, mert léteznek kémek – akkor Csoóri miként magyarázza, hogy Nyugat-Németországban demokrácia volt, holott nyüzsögtek benne a keletnémet kémek, Angliában, Franciaországban, Svédországban, Amerikában demokrácia volt (és van), holott tele voltak szovjet kémekkel, és most is akad jó néhány kém ezekben az országokban?”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1996.10.16. K. L.: Kémek férkőztek az MVSZ-be – Nincs a rendszerünkben

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1996.10.14. Halmai Gábor: Nyilvánosság versus személyiségi jog (és az itt felsorolt cikkek)

  • 1996.10.19. (42.szám) Neue Zeitung, Albin Lukács: Hamburger Kulturwochen

    A Hamburgi Kulturális Hetek (Hamburg Budapesten ’96) rendezvénysorozat részletes programja. Hamburg művészetét, irodalmát, filmművészetét és gasztronómiáját mutatja be. A szoros együttműködés a két város között 1992 májusában kezdődött, amikor aláírták a „Kultúra területén való együttműködésről” szóló jegyzőkönyvet, amelyet 1995-ben újabb három évvel meghosszabbítottak. Horst Janssen grafikusművész és író kiállítása – munkáiból Eörsi István, magyar fordítója olvasott fel.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1996.10.03. Léderer Pál: Hamburg bemutatkozik Budapesten
    • Esti Hírlap, 1996.10.07. Szabó Zoltán Attila: Hamburg Budapesten

  • 1996.10.19. Magyar Hírlap, Lukácsy András: Ötvenhat és az írók
    Sikerlista – Pont könyvesbolt, Írók boltja

    Könyvkritika Standeisky Éva: Az írók és a hatalom (1956–1963) című monográfiáról. Eörsi István említése.

    • A kötet adatait és Eörsi Istvánra vonatkozó részleteket elolvashatja a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hírlap, 1996.09.21. N. Sándor László: Ítélet nincs
    • Magyar Hírlap, 1996.10.31. Mező Ferenc: Kínos szerelem

  • 1996.10.20. (42.szám) Színes Vasárnap, Gyémánt Mariann: „Minden forradalom úgy bukott el, hogy győzedelmeskedett...”

    Beszélgetés Eörsi Istvánnal. Kapitalizmus, vagy szociális piacgazdaság? 1956 és az MVSZ. Az ’56-os forradalom céljainak időszerűtlenségéről, milyen társadalmi berendezkedést szeretett volna. Fotó

    „56 a mai napig is magas etikai mércét jelent nagyon sokaknak. Olyan etikai mércét, amely révén nem pusztán az anyagi viszonyok és érdekek szabják meg az emberi hierarchiát. […] Minthogy a sztálinizmus visszaállítására nincs esély, a nacionalista, jobboldali, rasszista kormány a legrosszabb a számomra, s az ország számára is. […] De az igazi jobbra tolódás nem az 56-os szervezetekben van, hanem a Magyarok Világszövetségében, amely természetesen nemcsak az 56-os jobboldalt tömöríti, de az egész magyarság nevében uszít a kormány külpolitikája ellen. Ez az államilag dotált szervezet hihetetlen eszközöket használ. Legutóbb egykori barátom, Csoóri Sándor elmondta, hogy nem lehet demokratikusan kormányozni, mert a szervezetbe beépült a Securitate és a Moszad.”

    Reagálás:

    • Színes Vasárnap, 1996.10.27. (43.szám) Gyémánt Mariann: Pörög a kígyó, kavarog a por...
    • Színes Vasárnap, 1996.11.17. (46.szám) Surányi Endre: Jó is lehet a kisebb rossz
    • Mozgó Világ, 1997.09.szám Zöldi László: Szálló igék. Rendszerváltó politikusok gondolatai, 1993–1997. 

  • 1996.10.21.Profil, Gregor Mayer, Michael Siegert: "Jede Revolution scheitert"

    (Der Dichter István Eörsi über den Ungarn-Aufstand 1956,Imre Nagy und die mögliche Wiederkehr früherer Ideale. Interjú Eörsi Istvánnal az 1956-os forradalomról. Miután Kádár János átszökött a szovjetekhez és ezzel elárulta őt, Nagy Imre ragaszkodni kezdett a többpártrendszerhez és a semlegességhez. Ennek az volt az oka, hogy úgy érezte, ha életben marad, akkor ismét vissza kell vonnia elveit, el kell ismernie Kádárt, alá kell vetnie magát neki, s akkor már nem tudna hinni semmiben. Így aztán teljesen tudatosan a halált választotta. A magyarok csak akkor bizonytalanodtak el Kádárban, amikor a hús ára felment.)
    Reagálás:
    Hajdú-Bihari Napló, 1996.10.22. (MTI): Az osztrákok ˝gulyáskapitalizmusnak˝ nevezik...

  • 1996.10.22. Hajdú-Bihari Napló, (MTI): Az osztrákok „gulyáskapitalizmusnak” nevezik...

    Az 1956-os forradalom az osztrák sajtóban. Gregor Mayer és Michael Siegert interjúja Eörsi Istvánnal a Profilban. A forradalom kitöréséről, börtönbe csukásáról, Nagy Imréről.

    „Eörsi szerint a világtörténelemben minden forradalom elbukik, de abból a szempontból mégis sikeresek, hogy utánuk nem lehet már ugyanúgy élni, mint azelőtt. Az író úgy véli: a magyarok 30 éven keresztül elfojtották magukban, hogy mit is akartak 1956-ban, s csak amikor felment egy kiló hús ára 300 forintra, akkor tették fel a kérdést: ez ugyanaz a Kádár, aki megölte Nagy Imrét?”

    Előzmény:

    • Profil, 1996.10.21. Gregor Mayer, Michael Siegert: „Jede Revolution scheitert”

  • 1996.10.24. (43.szám) Pesti Műsor, WEILL–CSÁKÁNYI-EST

    Csákányi Eszter énekes estjének címlapja (a Katona József Színházban). Rendezte: Ascher Tamás. Magyar szöveg: Eörsi István.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Criticai Lapok, 1996.11.01. (11–12.szám) Honti Katalin: EGY ARC A SOK KÖZÜL
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja CSÁKÁNYI ESZTER nevét.

  • 1996.10.24.Magyar Narancs, Bori Erzsébet: Lapjárás (1996. október - lapszemle.)

  • 1996.10.25. (249.szám) Somogyi Hírlap, Balassa: Történelmet írt a színház
    Huszonnégy munka érkezett az 1956-os drámapályázatra
    Véget értek a kötelező amnézia és az ódzkodás évei – Jeles András tollát a kétségbeesés vezette

    A kaposvári Csiky Gergely Színházban kihirdették az 1956-os drámapályázat eredményét. Jeles András Szenvedéstörténet és Hamvai Kornél Körvadászok című műve kapta az első díjat. A többi díjazott. Babarczy László színházigazgató a műsorra kerülő új darabokról és személyes, ’56-os élményeiről beszélt. Fotó: Jeles András (középen) a pályázat egyik első díjasa Eörsi Istvánnal.

    „1956-ról nem születtek meg még a vállalható színdarabok. Negyven éven át valamiféle kötelező amnézia dolgozott a társadalomban, a jelenben pedig valami természetes ódzkodás van a témával kapcsolatban. Ezt Babarczy László mondta a drámapályázat tegnapi eredményhirdetésén, amikor a kiírás ötletéről beszélt.”

  • 1996.10.26. Magyar Hírlap, Mátyás Győző: Szabad Demokraták Szövetsége: rab madár?

    Az SZDSZ jellemzése, erkölcsi beszennyeződése, ideológiájuk felülvizsgálatának szükségessége erkölcsi hitelük visszaszerzése érdekében.

    „Mi, hogy a tőke, a vagyon eredetét firtatni, leleplezni a nagy disznóságokat, ugyan hová gondol, miféle retrográd populizmus ez? Hát nyilván olyan, mint Eörsi Istváné, aki – úgy is, mint SZDSZ országos tanácstag – ilyeneket mond: »Abban azonban már nem hiszek, hogy az áttéréssel járó szükségszerű galádságok, embertelenségek, szociális és amorális tettek száma befolyásolhatatlan volna. Az én pártom néhány vezetője ezzel szemben kedve ellenére is elfogadja, hogy ha a cél fogalmában benne rejlik az egyenlőtlenség és a társadalmi igazságtalanság, akkor nem kívánhatjuk, hogy a rút cél felé szép úton sétáljunk.« Ebből az következik, hogy el kell fogadnunk minden szörnyűséget, amivel csak találkozunk. Én viszont ezt nem hiszem el.”

    Előzmény:

    • 168 óra, 1969.09.10. (36.szám) Rádai Eszter: Néma cinkosok?

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további tartalmakat olvashat az előzményben megjelölt cikk felsorolásánál.

  • 1996.10.27. (43.szám) Színes Vasárnap, Gyémánt Mariann: Pörög a kígyó, kavarog a por...

    Interjú Kéri Lászlóval a szélsőjobboldal megnyilvánulásának lehetőségeiről, a szólásszabadságról, a médiakuratóriumról, a kormány hatalomgyakorlásáról, Eörsi kormányt ért vádjáról, miszerint anyagilag is támogatja a szélsőséges szervezeteket. Szerinte nem a kormány, vagy az értelmiségi dolga fellépni ellenük, hanem a baloldali pártoké. Fotó

    Előzmény:

    • Színes Vasárnap, 1996.10.20. (42.szám) Gyémánt Mariann: „Minden forradalom úgy bukott el, hogy győzedelmeskedett...”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színes Vasárnap, 1996.11.17. (46.szám) Surányi Endre: Jó is lehet a kisebb rossz
    • Mozgó Világ, 1997.09.szám Zöldi László: Szálló igék. Rendszerváltó politikusok gondolatai, 1993–1997.

  • 1996.10.29. Népszava, Földes Anna: A tanúké a szó

    Kötetlen eszmecsere az Írószövetségben 1956-ról. Van-e még mondanivalónk egymásnak?

    „A nyilvánosság kizárásával lefolytatott íróperek titkába is beavattak már az egykori vádlottak, Eörsi Istvántól Tardos Tiborig. De most mégis összejöttünk, hátha... S ahogy sejthető volt: az első vitakérdés a legkényesebb; – van-e még mondanivalónk egymásnak?”

  • 1996.10.29. Népszava, Vágvölgyi B. András: Kossuth téri oximoron

    1956 megünnepléséről, az ’56-os filmek letiltásáról, Porubszky István, Potyka bácsi kitüntetéséről. Szabó Albert, Le Pen, a Független Lengyelország Konföderációja a Csurka-tüntetésen.

    „Ott kezdődik – mint arra Eörsi István múlatott rá a Népszabadság hasábjain –, hogy ’56 évfordulója kínos-szép ünnep, a kilencvenes évek úgynevezett kapitalizmusában a világtörténelem legnagyobb szocialista forradalmát, a korrupció államrenddé válása idején a becsület és a tisztesség karneválját kellene ünnepelni.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1996.10.18. E.I.: Egy kínos-szép ünnepen

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat az előzményben megjelölt cikk felsorolásánál.

  • 1996.10.30. Népszabadság, Pogonyi Lajos: Sziget a szárazföldön

    Bíró Yvette filmszemináriumairól. A Duna TV 1990-es portréfilmje Bíró Yvette-ről.

    „De B. Y. sok mindenről nem beszélt nekünk. És ez baj. Nem beszélt az értetlen és éretlen tacskóknak arról, hogy 1973 elejére már kirúgták a Filmkultúra éléről. És nem beszélt arról, hogy az MSZMP KB kulturális és elméleti munkaközössége vagy micsodája objektivizmussal és formalizmusssal vádolta a Filmkultúrát. És hogy B. Y. erre igen büszke volt. Hogy igazából baj nem ezzel volt, hanem azzal, hogy olyanok írtak a lapba, mint Vásárhelyi Miklós, Szabad György, Mészöly Miklós vagy Csoóri Sándor vagy Eörsi István. De hát miért éppen az akkori hatalom beszélt volna egyenesen? B. Y. megtanította nekünk azt is, hogy a vasfüggönyön inneni tudásunk, mindannyiunk tudása törvényszerűen és szánalmasan szegényes. Hogy csak néhány filmcímet tudunk, és folytonosan ezekre hivatkozunk. Hogy akkor leszünk nagyon provinciálisak, ha nagyon modernek akarunk lenni.”

  • 1996.10.31. Magyar Hírlap, Mező Ferenc: Kínos szerelem

    Standeisky Éva Az írók és a hatalom, 1956–1963 című könyve kapcsán a politika és a művészet viszonyáról.

    „Politika és művészet összefonódása kínos, de termékeny szerelem. Könyvünkből idézve a példákat, lehet lassan kihűlő tűz (Déry), taktikusan viselt hosszú, rossz házasság (Illyés), lehet reménytelen, dühös vágyakozás (Eörsi), de van szado-mazochista (Benjamin) és transzvesztita (Mesterházi) változata is. Ezek a szerelmek szenvedélyesen kezdődnek és csúnyán érnek véget.”

    • A kötet adatait és Eörsi Istvánra vonatkozó részleteket elolvashatja a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hírlap, 1996.09.21. N. Sándor László: Ítélet nincs
    • Magyar Hírlap, 1996.10.19. Lukácsy András: Ötvenhat és az írók 

  • 1996.10.31.Magyar Narancs, Veronika Arendt-Rojahn (Kabul): Az Isten rendcsinálói között

    (Fordította: Eörsi István.)

  • 1996.10.szám 2000, Margócsy István: KORNIS MIHÁLY / KÁDÁR (MAGYAR DRÁMA)
    Margináliák

    Részlet. „Kornis Mihály a Beszélő szövegközlésében (1996. május, 68. l.) »további terveim előjátékaképpen« jelöli művét; Eörsi István, aki nyilván a nagyközönségnél jobban értesült, Kornis írását »félkész műnek« nevezi (Magyar Narancs, 1996. júl. 25. 38. 1). Mivel azonban a mű úgy jelent meg, mint minden más kész autonóm irodalmi mű, valamint komoly visszhangja is támadt (kivált Radnóti Sándor kivételesen elismerő cikke révén: Irodalmi dolgok: a Kádár-beszéd, Magyar Hírlap, 1996. máj. 29. 7. 1.), a mű esetleges »félkész« jellegére nem lehettem tekintettel. MI”

  • 1996.10.szám Hitel, Fodor András: Kormos István és Nagy László halála
    Naplójegyzetek

    Részlet a naplóból.

    „Akikkel elmenőben tanyázom, még az Abbáziában, már nem Nagy Lászlóról, inkább Juhászról beszélnek. Eörsi tanulmánykötetéből felsőbb parancsra kiemelték az őt bíráló írásokat. Vas – állítólag – azt mondta, huszonötöt kéne verni Juhász és Tandori valagára, hogy ekkora tehetséggel ezt művelik.”

    • Ezzel kapcsolatos Nagy László: Krónika-töredék. Nagy László naplója 1975. február 14-től 1978. január 29-ig című kötete is, melynek adatait és az Eörsire vonatkozó részleteket elolvashatja a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.