EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1996.03.01. (2.szám) Bécsi Napló, Szabó A. Ferenc: HÉTRŐL-HÉTRE, LAPRÓL LAPRA
    — POLITIKAI HETILAPOK BUDAPESTEN —

    A Sajtó és politika Budapesten című, 1995/6. számban megjelent cikk folytatása. A Magyar Nemzet új tulajdonosáról, az Új Magyarországról, a Magyarország című hetilapról, a 168 óráról, a Beszélőről, az Élet és Irodalomról, a Heti Világgazdaságról, a Világról, a Respublikáról, a Reformról, a Figyelőről, a Nők Lapjáról, a Szabad Földről, a Magyar Fórumról, az Új Demokratáról, az Ez a Hétről.

    A Magyar Narancsról: „Korábban a legismertebb, idősebb liberális gondolkodók (Eörsi István, Konrád György, Tamás Gáspár Miklós) is szívesen szerepeltek hasábjain, de mintha az utóbbi időben elment volna a kedvük ettől. Talán azért, mert egyiküket-másikukat nem kímélték feltűnési viszketegségben szenvedő fiatalabb kollégáik? Nem tudhatjuk. Bár a Beszélő megszűnése óta egyeduralkodóvá váltak célzott közönségük körében, nem mehet nekik sem igazán jól, hiszen silány papírra nyomott oldalaik terjedelmét nemrégen csökkenteni kényszerültek.”

  • 1996.03.01. (3.szám) Balkon, Fekete Vali: T(h)alál(t) színház
    Halálszínház –
    Tadeusz Kantor válogatott írásai

    Kantor válogatott írásait tartalmazó könyv, a Halálszínház kritikája. Prospero Könyvek A MASZK Egyesület és az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet kiadása. Budapest-Szeged, 1994.

    „Az első tudósítás a kantori halálszínházról 1977-ben az ÉS hasábjain látott napvilágot Eörsi István tollából. Nemcsak beszámoló, de pontos, részletező elemzés is ez Kantor darabjáról, A halott osztályról, amelyet Eörsi a belgrádi BITEF-en látott. Kár, hogy ebben a kötetben sem ez, sem más tanulmánya nem jelent meg, pedig ő szó szerint nyomon követte Kantor előadásait.”


    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1977.10.01. (40.szám) E.I.: A halott osztály

    Kapcsolódó cikk:

    • Szcenárium, 2016.03.szám Király Nina: A krakkói Ulysses

  • 1996.03.01. Szombat, Várnai Pál: Egy diaszpórában élő reflexiói a magyar-zsidó irodalom definíciója ürügyén

    A szerző a kanadai Carleton University (Ottawa) professzora. Előadását a Szombat folyóirat és a Yahalom Zsidó Szabadegyetem közös rendezésében 1996. január 8-9-én lezajlott, A magyar-zsidó irodalom létformái című konferencián tartotta. A konferencia előadásai a közeljövőben önálló kötetben jelennek meg. Tanulmányában az „identitás kényszere” és a „zsidó író” definíciója körüli vitákat elemzi, központi példaként idézve Eörsi István provokatív kijelentését.

    „Bizonyára emlékeznek Eörsi megjegyzésére, hogy neki csak akkor jut eszébe, hogy zsidó, amikor éppen el akarják gázosítani…* Már beszéltünk arról, hogy bármiről is írjon, netán hallgasson a zsidó író, valahol elárulja zsidóságát, ám lehet, hogy elsősorban egy hasonló neveltetésű és szellemiségű olvasó számára vagy egy zsidógyűlölő számára.”

    • Eörsi István az Emlékezés a régi szép időkre (Börtönkönyv) című művében fogalmazza meg egy Csoóri Sándorral folytatott párbeszéd reflexiójaként, hogy identitása csak a gázosítás fenyegetésekor jut eszébe.
    • *„Régi barátom, Csoóri Sándor a minap tudatta velem, hogy engem általában nem is tekintenek zsidónak. »Nekem is csak akkor jut eszembe, hogy az vagyok – válaszoltam neki –, amikor éppen el akarnak gázosítani.«”
    • A kötetek (szamizdat és legális kiadás) adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Beszélő (Szamizdat – 1987/4.), 1987.22.szám E.I.: Emlékezés a régi szép időkre. Második fejezet
    • Kritika, 1990.05.szám Mihancsik Zsófia – Szénási Sándor: Baloldalról baloldalra
    • Kapu, 1991.08.szám (augusztus) Reményi Gyenes István: Érdekességek zsidószármazású nevezetes magyarokról

  • 1996.03.02. Fáklya – Bihari Napló (Nagyváradi Lap), John Keats: Aznap íródott, amikor Leigh Hunt úr elhagyta a börtönt

    Vers. Fordította: Eörsi István.

  • 1996.03.05. (9.szám) 168 óra, Bartus László: Szabad rendőr, szabad madár
    Mérlegelés

    A rendőrség – emberi jogi szempontból című jelentés ürügyén robbant ki a vita az SZDSZ pragmatikusai és emberi jogi irányzatának képviselői között. A kormányzás miatt sok elvüket feladták.


    TGM: „Kuncze Gábor, Pető Iván vagy Hack Péter emberi jogi felfogása nem különbözik Kis Jánosétól, Eörsi Istvánétól vagy az enyémtől. Legalábbis nem nagyon. A vita a politikai stratégiáról zajlik. A demokratikus fordulat befejezetlen. És ami befejezetlen, azt be kell fejezni”.

    Fotók

  • 1996.03.05. Hajdú-Bihari Napló, Zöldi László: Lefülelt mondatok (15.)

    Az idézett gondolatok között van Eörsi Istváné.

    „Előrébb való az, aki teremt, és utána jön, akit teremtenek. Az emberek teremtik Istent, és nem fordítva.”

    Kapcsolódó cikk:

    • (Veszprémi) Napló, 1996.01.08. A teremtésről mondják

  • 1996.03.07.Magyar Narancs, E.I.: Jegyzetek ürügytelenül (1)

  • 1996.03.07.Magyar Narancs, E.I.: Jegyzetek ürügytelenül (2)

  • 1996.03.09. Népszabadság, Sükösd Mihály: Irodalom, újságírás: egyelőre megvagyunk

    Az irodalom szociológiája lapok, TV-műsorok tükrében. A műfajcsere okai. Szponzorálás és mecenatúra. A könyv és az újságcikk mint árucikk. Bankok és részvénytársaságok, üzleti érdekeltségek sajtóbirodalomként. A Nap TV és a Magyar Nemzet birtoklásáért folyó harc. Csatározások a különböző sajtótermékekért. A magyar publicisztika új fénykora. Fotók: Könyvhét, 1949... Könyvhét, 1995...

    „Irodalmon ezúttal – szigorúan szociológiai értelemben – csakis azt értjük, ami nyomtatott olvasmányként az olvasó elé kerül. Ez a mai magyar irodalom legfelül, valahol a felhők tájékán kezdődik, Mészöllyel, Nádassal, Esterházyval. […] Soktucatnyi magyar író szegényedett el az utóbbi hat évben, köztük korábbi Kossuth- díjasok, többszörös József Attila-díjasok. […] Számos neves író váltott át a regényírásról vagy a líráról a publicisztikára. Konrád, Csoóri, Eörsi, Kertész Ákos; a következő nemzedékből Esterházy, Kornis, nemritkán Nádas Péter is.”

  • 1996.03.13. Magyar Hírlap, Sz. Nagy Csaba: Liberális tartozás
    Szertelen, szabad, magyar (febr. 27., 7. o.)
    LEVELEK A SZERKESZTŐHÖZ

    Reflexió Máté Imre Magyar Hírlapban megjelent cikkére. Az SZDSZ elhanyagolta a haza és a nemzet fogalmának meghatározását, ezért azt a népnemzeti irányzat kisajátította.

    „Pozitívnak kell tekinteni Tamás Gáspár Miklós igyekezetét, hogy az 1995. december 16-án indított cikksorozatában (MDF: kalap, kabát) liberális felfogású meghatározását adja a haza, hazaszeretet, nemzeti érzület és elkötelezettség fogalmának. Értékessebbé akkor lesz ez a meghatározássorozat, ha tekintetbe vesszük Eörsi István kiegészítéseit (MH, 1995. 12. 20. és 1996. 01. 29.), amelyek enyhítik TGM túlfűtöttségét. […] Eörsi kétségbe vonja egy olyan nemzet történelmi nagyságát, amely a legutóbbi ötszáz évben elvesztette minden háborúját, elbukta minden forradalmát és szabadságharcát.”

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 1995.12.16. Tamás Gáspár Miklós: MDF: Kalap, kabát
    • Magyar Hírlap, 1995.12.20. E.I.: Gazsi 1995.december 16-án
    • Magyar Hírlap, 1996.01.02. Páll Szilárd: Gazsizás
    • Ez a Hét, 1996.01.05. (1.szám) Stefka István: Tamás Gáspár Miklós csókja
    • Magyar Hírlap, 1996.01.13. Tamás Gáspár Miklós: Még egy szó a nemzetről
    • Népszava, 1996.01.26. Révész Sándor: A politikai nemzetről
    • Magyar Hírlap, 1996.01.27. Tamás Gáspár Miklós: Közhaza és republikánus hit – Nincs a rendszerünkben
    • Magyar Hírlap, 1996.02.03. E.I.: Gazsi 1996. január 27-én…
    • Ez a Hét, 1996.02.09. (6.szám) Stefka István: Ez az „egy hajó”, nem az az „egy hajó”
    • Magyar Hírlap, 1996.02.10. Tamás Gáspár Miklós: Asszimiláció és egyebek
    • Magyar Hírlap, 1996.02.27. Máté Imre: „Szertelen, szabad, magyar” – Nincs a rendszerünkben

    Reagálás:

    • Magyar Hírlap, 1996.04.02. Bíró Béla: T.G.M., aki soha nem volt „olyan”
    • Kapu, 2000.03.szám (március) Pápaffy Endre: A konzervatív sajtó mozgástér kihasználásáról

  • 1996.03.13. Magyar Hírlap, V. B. É.: Március 15-én újra szól a Beszélő

    Hét hónapi szünet után havilapként jelenik meg a Beszélő. Az első szám szerzői között találjuk Eörsi Istvánt, aki a lap Merlin Színházban tartandó bemutatójának házigazdája lesz. 

  • 1996.03.14. Kurír (reggeli kiadás), Bihari Tamás: Hét év nagy idő

    Válogatás az 1989. március 15-i megemlékezésekből, nyilatkozatokból. Részlet Eörsi István nyilatkozatából.

    „Nem vagyok nyugodt, bár örülök, hogy itt lehetek, nem vagyok nyugodt, mert úgy látom, hogy ennek a kezdődő demokratizálódásnak biztosítékai nagyon halványak, úgy látom, hogy a hatalom a felelősségmegosztásra törekszik, de közben a hatalmat egyértelműen meg akarja magának tartani. És így el fog jutni egy olyan pontra, ahol valóban dönteni kell, hogy a valódi hatalommegosztásra törekszenek, a valódi demokráciára, vagy pedig más eszközökhöz nyúlnak és »rendet teremtenek«. S erre nagyon sok jel van, ezt a lehetőséget is fontolgatják.”

    Kapcsolódó cikk:

    • Népszava, 2018.03.10. Bihari Tamás: Pléhkokárda 

  • 1996.03.16. (11.szám) Heti Világgazdaság, Beszélő-feltámadás

    A Beszélő heti kiadásának leállása után újra indul a Beszélő havi kiadásban. Főszerkesztője Kiss Ilona, akit a lapcím tíz tulajdonosa – köztük Eörsi István – egyhangúlag választott meg.

  • 1996.03.21. Esti Hírlap, J. I.: Kinőttek „a föld alól”
    TÉRSÉGÜNK EMBERJOGI MOZGALMA

    A COLPI és a Budapest Collegium kétnapos konferenciát szervezett, amelyen „ott lesznek az egykori »demokratikus ellenzék« képviselői, így többek között Demszky Gábor, Eörsi István, Komád György, Kőszeg Ferenc és Vajda Mihály.”, s melynek szervezőelve a politika és az erkölcs konfliktusa.

  • 1996.03.21. Népszabadság, Sós B. Péter: Értelmiségiek 1989 után

    A Francia Intézet, a Collegium Budapest és a Magyar Lettre Internationale szervezésében értelmiségi találkozó kezdődik. Az Értelmiségiek morál és politika között című rendezvényen viták és előadások lesznek. A vitán részt vesz Eörsi István is.

    Kapcsolódó cikk:

    • Népszabadság, 1996.03.25. Hovanyecz László: Értelmiség – keresztes háborúk után

  • 1996.03.21.Magyar Narancs, - sl -: Újraindult a Beszélő

    (Az új Beszélő változásairól, az új szám tartalmából.)

  • 1996.03.22. (12.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Az Új Beszélő ünnepén

    Elhangzott március 15-én a Merlin Színházban a Beszélő című folyóirat bemutatkozó estjén.

    Tűnődés a sajtószabadság állapotán. A „Beszélő” elnevezés kettős jelentéséről. Torgyán (Szatmári) Petőfi „szobra alatt uszíthatott a hazánkból kiseprűzendő idegenek ellen.” A laptulajdonosok és az újságírók kapcsolata – a függetlenség fenyegetettsége, ami kihat közéletünkre is. Kuncze – ígérete ellenére – nem vizsgálta ki a visszaéléseket, és ezt a sajtó munkatársai is elhallgatták, amihez köze lehet a tulajdonosi struktúrának. „…nem felejthetjük el, hogy ez a rendszer a kvázikommunista pártállamot váltotta le, melynek bársonyos rehabilitálódása mindennapos élményünk, és hogy fejlődését fasisztoid csőcselék fenyegeti.”

  • 1996.03.25. Népszabadság, Hovanyecz László: Értelmiség – keresztes háborúk után

    Az Értelmiségiek morál és politika között című háromnapos budapesti konferenciáról, amelyen részt vesz Eörsi István is.

    Kapcsolódó cikk:

    • Népszabadság, 1996.03.21. Sós B. Péter: Értelmiségiek 1989 után

  • 1996.03.26. (12.szám) Reform, Kőrös László: Észak-atlanti nagybácsi

    Miért nincs keresnivalónk a NATO-ban? Elemzés.

    „Kapcsolatot kerestem Eörsi Istvánnal, aki rendkívül korrekt módon közölte, hogy nem ír cikket, mert nem gondolta át töviről-hegyire a problémát. Igaz, nem örülne esetleges tagságunknak – kivéve, ha a nyáron valamely nagyorosz őrült venné át Borisz Jelcin hivatalát.”

  • 1996.03.29. (13.szám) Ez a Hét, Kurta Miska: Szeretnek gyűlölni?
    Az mái labancokrúl

    Kornis Mihályról, aki „jobban gyűlöl bennünket, mint mi őtet.” A gyűlölködők között felsorolja még Kertész Ákost, Eörsi Istvánt és Petri Györgyöt.

    „Gyűlöli Eörsi a pápánkat — »nyilván« mert pápább a pápánál, »azaz« magát csak többre tartja, ha már mocskolni merészeli!”

  • 1996.03.30. Magyar Hírlap, Lukácsy András: Átalakulás és válságjelenségek
    Beszélgetés Andorka Rudolffal

    Liberális gondolkodás jellemezte baráti körét, ahová Eörsi Istvánt is sorolja.

  • 1996.03.manuskripte, Istvan Eörsi : Gedichte 1

  • 1996.03.manuskripte, Istvan Eörsi : Gedichte 2

  • 1996.03.szám Irodalomtörténeti Közlemények, Fenyő István: Új könyvek Déry Tiborról
    KORTÁRSAK DÉRY TIBORRÓL
    BOTKA FERENC: DÉRY TIBOR ÉS BERLIN
    BOTKA FERENC: MEGNYUGODVA ÉS MEGBÉKÉLVE

    Részlet Botka Ferenc három új könyvének kritikájából.

    „Az öreg Déry világnézeti fordulatáról a kötetben Eörsi István szól leghitelesebben.”

    • A témával kapcsolatos Mérlegen egy életmű (szerk.: Botka Ferenc) című kötet, amely Déry Tibor halálának 25. évfordulóján rendezett tudományos konferencia előadásait tartalmazza. (2002. december 5-6.) A kötetben szerepel egy kerekasztal-beszélgetés Déry börtönéveiről Pomogáts Béla Déry és 1956 című előadását követően. A beszélgetés résztvevői: Eörsi István (Kosáry Domokos helyett), Litván György, Pomogáts Béla, Tverdota György, Veres András. Eörsi a Déry-vitáról és Déryvel való kapcsolatáról a forradalom idején. A talpsimogató megírásának körülményei. Déry felesége, Böbe szerepe. Déry különbékéje a hatalommal kiszabadulása után, az ingyen, vámmentesen behozott Peuget-król. Eörsi véleménye Déry késői korszakáról. Az Ítélet nincs című könyvéről.

    A kötet adatait és a kerekasztal Eörsire vonatkozó részleteit megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

    Kapcsolódó cikk:

    • Irodalomtörténet, 1997.01–02.szám Széchenyi Ágnes: Dérytől, Déryről

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.