EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1996.02.05. Fejér Megyei Hírlap, A Nyilvánosság Klub vitája az ügynöktörvényről
    Alkotmányossági-morális aggályokat fogalmaztak meg

    A Nyilvánosság Klub vitanapjának témája: az átvilágítás, a közélet tisztasága, az információs önrendelkezési jog gyakorlása, a társadalmi önismeret lehetősége. A felkért előadók között volt Eörsi István. Nikolits István, a polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter nem fogadta el a rendezők meghívását.

  • 1996.02.05. Kurír (reggeli kiadás), K. Gy.: Nicsak, itt valaki erősen világít

    A parlament előtt az ügynöktörvény. Viták az átvilágításról, a III/III-asokról. Eörsi szerint „…az átvilágítandók köre tetszőleges. Német példákat említett az ellen az érv ellen, hogy a megismerés emberi kapcsolatokat rombolhat szét. Elmesélte, az ismert ellenzéki társadalmi harcos, Vera Hollenberger esetét. Amikor már jogában állt, hogy kartonjait megnézhesse, megtudta, hogy férje a hírhedt Stasi parancsára környékezte meg, ismerkedett meg, s vette el feleségül. Sőt házasságukból két gyermekük is született (Eörsi szerint talán ezt mégsem a Stasi parancsára), közben egész házasságuk alatt jelentést tett életéről, munkásságáról feletteseinek. A társadalmi békét kétségtelenül megrontja egy időre, ha kiöntjük a szennyes vizet, de ha szekrénybe elzárva tartjuk a rothadót, az súlyos károkat okoz. Az új törvényjavaslatot úgy jellemezte: egy törvény készülne a hajléktalanoknak, hogy ingyen lakást kapjanak, de csak azzal a feltétellel, ha nem költöznek be.”

  • 1996.02.05. Magyar Hírlap, Lencsés Károly: Ne töröljék el végkép a múltat
    A Nyilvánosság Klubban az ügynöktörvényről

    A Nyilvánosság Klub által rendezett vitán elhangzottak.

    „Eörsi István író szerint az átvilágítás ma nem nélkülözi a humor bizonyos jegyeit, hiszen »a miniszterelnök karhatalmista volt, a Ház elnöke pedig belügyminiszter-helyettesként segédkezett az állambiztonsági iratok egy részének bezúzásához«. Eörsi egyébként úgy látja, hogy az ügynöktörvény dilemmái jogi úton feloldhatatlanok. A törvényhozónak ezért a legfontosabb feladata az, hogy maradéktalanul biztosítsa legalább az információs önrendelkezési jogot, amelynek nemcsak a megfigyeltekről őrzött adatokra, hanem a besúgók személyének megismerésére is ki kell terjednie.”

    Kapcsolódó cikk:

    • Magyar Hírlap, 1996.02.01. MH: A Nyilvánosság Klub az ügynöktörvényről

  • 1996.02.05. Népszava, Dudás Gergely: Kereszttűzben az ügynöktörvény

    A Nyilvánosság Klub vitafórumának felszólalói alkotmányossági és morális szempontból egyaránt elfogadhatatlannak minősítették az ügynöktörvény módosításának tervezetét. Nikolits István, a titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter levélben utasította el a vitán való részvételt. A vitában felszólalt Halmai Gábor alkotmányjogász – érvei, az NDK-s példa. Litván György történész és Varga László, a Fővárosi Levéltár igazgatója gondolatai.

    „A besúgók nevének megismerhetősége mellett állt ki Eörsi István író, aki erkölcsi szempontok alapján tartotta elfogadhatatlannak a tervezetet.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszava, 1996.02.05. E.I.: Az ügynöktörvény – erkölcsi szemszögből
    • Népszava, 1996.02.13. Zámbó B. Endre: Erkölcsi megközelítés
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az ÜGYNÖKTÖRVÉNY szót.

  • 1996.02.05. Népszava, E.I.: Az ügynöktörvény – erkölcsi szemszögből

    Publicisztika. Erkölcs kontra jog. Az átvilágítandók köre. Nemzetközi kitekintés.

    „A társadalmi békét kétségkívül megbontja, ha előkotorjuk és kiöntjük az utcára a régi szennyet, de megítélésem szerint hosszú távon ártalmasabb, ha szekrényeinkben, sőt bennünk rohadozik tovább.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszava, 1996.02.05. Dudás Gergely: Kereszttűzben az ügynöktörvény
    • Népszava, 1996.02.13. Zámbó B. Endre: Erkölcsi megközelítés
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az ÜGYNÖKTÖRVÉNY szót.

  • 1996.02.06. (5.szám) 168 óra, Fencsik Flóra: Az éretlen

    Eörsi István jellemzése.

    „A hatalom nem kedveli, mert »izgága«, a pályatársak nem kedvelik, mert továbbra is baloldali, mi több, marxista, s mégis ő áll szemben azzal a magát baloldalinak nevező rendszerrel, amelybe a többiek oly szépecskén elfészkelődtek.” „Erkölcsi tartása idegesít, logikája, gyilkos humora letaglóz.”

    Fotó

  • 1996.02.08.Magyar Narancs, Vita az ügynöktörvényről

    (A Nyilvánosság Klub vitanapja. A megismerhető iratok köre. Eörsi István erkölcsi aggályai az átvilágítandók körével kapcsolatban. A megfigyeltek információs önrendelkezési jogáról.)

  • 1996.02.09. (6.szám) Ez a Hét, Stefka István: Ez az „egy hajó”, nem az az „egy hajó”

    Tamás Gáspár Miklósról.

    „Aztán szeretnem kellene TGM-et, mert újabban pártbéli eszmetársa, Eörsi István rendre fellép ellene a szélső liberális oldalról, ha per Gazsi, — így nevezi ő — nemzetről, hazáról merészel elmélkedni immár másodszor a legliberálisabb napilapban, mégpedig úgy, hogy annak nem minden pontja a Mérleg utcában fogalmazódott.”

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 1995.12.16. Tamás Gáspár Miklós: MDF: Kalap, kabát
    • Magyar Hírlap, 1995.12.20. Eörsi István: Gazsi 1995. december 16-án...
    • Ez a Hét, 1996.01.05. (1.szám) Stefka István: Tamás Gáspár Miklós csókja

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hírlap, 1996.01.02. Páll Szilárd: Gazsizás
    • Magyar Hírlap, 1996.01.13. TGM: Még egy szó a nemzetről
    • Népszava, 1996.01.26. Révész Sándor: A politikai nemzetről
    • Magyar Hírlap, 1996.01.27. Tamás Gáspár Miklós: Közhaza és republikánus hit – Nincs a rendszerünkben
    • Magyar Hírlap, 1996.02.27. Máté Imre: „Szertelen, szabad, magyar” – Nincs a rendszerünkben
    • Magyar Hírlap, 1996.03.13. Sz. Nagy Csaba: Liberális tartozás
    • Magyar Hírlap, 1996.04.02. Bíró Béla: T.G.M., aki soha nem volt „olyan”
    • Kapu, 2000.03.szám (március) Pápaffy Endre: A konzervatív sajtó mozgástér kihasználásáról

  • 1996.02.10. Magyar Hírlap, Kartal Zsuzsa: Puha demokrácia

    Az ügynökügyekről.

    „Hogyan lehetséges az, hogy a jog ma is az előző rendszer üldözőit védi az előző rendszer üldözöttei ellen? Eörsi István nem először jegyezte meg, hogy a besúgók emberi jogai mégsem lehetnek fontosabbak a besúgottak emberi jogainál.”

  • 1996.02.10. Magyar Hírlap, Tamás Gáspár Miklós: Asszimiláció és egyebek

    A vita folytatódik az MDF hazafias teljesítményéről. Antall József „tizenötmillió magyar”-ról szóló kijelentéséről.

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 1995.12.16. Tamás Gáspár Miklós: MDF: Kalap, kabát
    • Magyar Hírlap, 1995.12.20. E.I.: Gazsi 1995.december 16-án
    • Magyar Hírlap, 1996.01.02. Páll Szilárd: Gazsizás
    • Ez a Hét, 1996.01.05. (1.szám) Stefka István: Tamás Gáspár Miklós csókja
    • Magyar Hírlap, 1996.01.13. Tamás Gáspár Miklós: Még egy szó a nemzetről
    • Népszava, 1996.01.26. Révész Sándor: A politikai nemzetről
    • Magyar Hírlap, 1996.01.27. Tamás Gáspár Miklós: Közhaza és republikánus hit – Nincs a rendszerünkben
    • Magyar Hírlap, 1996.02.03. E.I.: Gazsi 1996. január 27-én…
    • Ez a Hét, 1996.02.09. (6.szám) Stefka István: Ez az „egy hajó”, nem az az „egy hajó”

    Reagálás:

    • Magyar Hírlap, 1996.02.27. Máté Imre: „Szertelen, szabad, magyar” – Nincs a rendszerünkben
    • Magyar Hírlap, 1996.03.13. Sz. Nagy Csaba: Liberális tartozás
    • Magyar Hírlap, 1996.04.02. Bíró Béla: T.G.M., aki soha nem volt „olyan”
    • Kapu, 2000.03.szám (március) Pápaffy Endre: A konzervatív sajtó mozgástér kihasználásáról

  • 1996.02.13. Népszava, Zámbó B. Endre: Erkölcsi megközelítés

    Az olvasói levél reflektál Eörsi ügynöktörvénnyel kapcsolatos publicisztikájára.

    „A szerző remekül, színesen okfejt és összegez, a leírtak valóban jól tükrözik az e téren kavargó, nehezen értelmezhető és kevésbé emészthető jogi tényállásokat. Igazán méltánylandó, hogy ő az erkölcs oldaláról közelíti meg az ügynöktörvényt, illetve annak egyik dilemmájaként boncolgatja. Bár szerintem ez is lehet, ugyanúgy zsákutca, mint a jogi megközelítés.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszava, 1996.02.05. Dudás Gergely: Kereszttűzben az ügynöktörvény
    • Népszava, 1996.02.05. E.I.: Az ügynöktörvény – erkölcsi szemszögből
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az ÜGYNÖKTÖRVÉNY szót.

  • 1996.02.16. (7.szám) Amerikai Magyar Népszava – Szabadság, Vita az ügynöktörvényről

    A Nyilvánosság Klub vitája az ügynöktörvényről. Litván György, Eörsi István, Varga László és Halmai Gábor gondolatai. A Nyilvánosság Klub nyílt levelet intézett a parlamenti képviselőkhöz a tervezett módosításokkal kapcsolatban.

    „Eörsi István író szerint az átvilágítás nem nélkülözi a humort, hiszen »a miniszterelnök karhatalmista volt, a Ház elnöke pedig belügyminiszterhelyettesként segédkezett az állambiztonsági iratok egy részének bezúzásához«. Eörsi szerint az ügynöktörvény problémáit nem lehet jogi úton feloldani.”

    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az ÜGYNÖKTÖRVÉNY szót.

  • 1996.02.17. Magyar Szó, Horváth György: Szarajevó-giccs

    A szarajevói háború mint üzlet, fogyasztható árucikk – miközben éppen a lényeg sikkad el.

    „A Passengers Miss Sarajevo című videoklipjében Bono, a U2 énekese és Pavarotti fülbemászó dallamot dúdolgatnak. A tragédiát hoznák emberközelbe – de popzenei mű erre nem képes. […] Srebrenica tabu – és a művészek se fogják maguknak egyhamar felfedezni, az már túl sok érzékeny lelküknek, ami ott történt. Igaz, Eörsi István próbálkozott valamivel, de – és ez jellemző – még a város nevét se tudta tisztességesen leírni. Srebrenicáról hallgatni fogunk – Szarajevóról pedig sikk beszélni.”

  • 1996.02.23. (8.szám) Amerikai Magyar Népszava – Szabadság, Heves vita az ügynöktörvényről

    Többen nyílt levélben tiltakoztak az az ügynöktörvény jelenlegi formája ellen. Parlamenti vita az átvilágítandók köréről. A tervezetet benyújtó Kuncze Gábor sem ért egyet a törvény némely pontjával. A Nyilvánosság Klub vitanapja a témában. Szente Zoltán alkotmányjogász, Halmai Gábor alkotmányjogász és Szekeres Imre véleménye. Nikolits István titkosszolgálatokat vezető tárca nélküli miniszter ellenérvei.

    „Eörsi István író közölte: a felmerülő dilemmák »pusztán jogi úton megoldhatatlanok«. Erkölcsi aggályainak adott hangot a tervezettel kapcsolatban és felhívta a figyelmet arra, hogy »az átvilágítandók körének bármely meghatározása merőben tetszőleges... Az ügynökök áldozatai nem azt akarják megtudni, hogy mit jelentettek róluk 10-20 évvel ezelőtt, hanem szinte kizárólag azt, hogy ki volt az a személy, akit azóta túlnyomórészt érdektelenné vált információk megszerzése céljából a belügyi szervek rájuk építettek. Az ő információs önrendelkezési joguk ebben a vonatkozásban arra összpontosul, hogy segítségével jobban megérthessék múltjukat, és megszabaduljanak... tisztátalan és hazug emberi kapcsolataiktól.«”

    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az ÜGYNÖKTÖRVÉNY szót.

  • 1996.02.24. Hajdú-Bihari Napló, Zöldi László: Lefülelt mondatok (8.)

    Az idézett gondolatok között van Eörsi Istváné.

    „A pártállamtól cenzúrát kaptunk (mely kevés írót sújtott), továbbá pénzt (ami csaknem mindenkinek jól jött). Most e két állami áldás nélkül kell boldogulnunk, ha tudunk.”

    Előzmény:

    • Békés Megyei Hírlap, 1995.07.03. (153.szám) E.I.: A pártállamtól
    • Népszava, 1995.07.17. Zöldi László: Macskaköröm

  • 1996.02.26. Magyar Hírlap, Sz. Sz. – Kuncze Gábor: Az emberi jogokról vitázott az SZDSZ
    Kunczénak nem volt ellenvéleménye

    Az SZDSZ országos tanácsa szombati ülésén tudomásul vette azt a jelentést, amelyet a rendőrség tevékenységének emberi jogi vonatkozásairól készített a testület emberi jogimunkabizottsága. A hazai cigányság helyzete.

    „Információink szerint az országos tanács ülésén többen – köztük Tamás Gáspár Miklós, Mészáros István, Eörsi István, Litván György – élesen bírálták a belügyi tárca tevékenységét, de kritika érte az SZDSZ-frakciót is, mert nem áll ki az emberi jogok érvényesítése mellett.”

  • 1996.02.27. (8.szám) 168 óra, Ügynökökről mondják

    Idézet-összeállítás a III/III-asokról.


    „A volt spicliség lassanként politikai előnnyé válik”.


    Előzmény:

    • Somogyi Hírlap, 1993.09.03. E.I.: Ez bosszantja Eörsi Istvánt

  • 1996.02.28. Esti Hírlap, Mr. G.: Magyarországot magyarázza a németeknek
    BESZÉLGETÉS DALOS GYÖRGGYEL

    A berlini Magyar Ház igazgatója Budapest, Bécs és Berlin kultúrájának közös vonásairól, az igazgatói feladatkör kihívásairól, írói munkájáról. Eörsi István említése.

  • 1996.02.29. (9.szám) Esztergom és Vidéke, Muzslai Zsitva Ágnes: „Ma is hű vagyok 1956-os forradalom szellemiségéhez”

    Interjú Eörsi Istvánnal az ’56-os forradalomban való részvételéről, a börtönbüntetéséről, az ’56-os forradalom szellemiségéhez való hűségéről és a mai magyar irodalmi életről.

    „Az Írószövetség annak idején a Kádár-rendszert teljesen kiszolgálta, és most más színben kívánja feltüntetni magát Túl sok tagja van, olyanok is, akik nem aktív írók. Felhígult az írószövetség, és kettészakadt az urbánus illetve a népies írók táborára. Ezen belül is klikkek alakultak ki. Még a legkiválóbb íróknál sincs olyan, hogy egymás munkájáról kritikai véleményt alkotnának. Úgy érzem, hogy a klikk-szellem a meghatározó az irodalmi életben és nem az értékhierarchia.”

  • 1996.02.29.Magyar Narancs, Seres László: A sodródás veszélye. Az SZDSZ és az emberi jogok

    (Az SZDSZ Országos Tanácsa elfogadta az SZDSZ emberi jogi bizottságának jelentését a rendőrség munkájáról. Képviseli-e még a párt a liberális szabadságjogok értékeit? Nincs-e túl nagy ára a kormányzásnak?)

  • 1996.02.szám Holmi, Szalai Júlia: A belső emigráció aktualitásáról
    FIGYELŐ

    Könyvkritika Eörsi István: Időm Gombrowiczcsal című kötetéről.

    „A könyv alcíme ez lehetne: utam a belső emigrációhoz. […] Eörsi a marxizmushoz való mai viszonyát fejti ki.”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1996.02.szám Mozgó Világ, Bossányi Katalin: „Nem állítom, hogy ez egy sikertörténet”

    Beszélgetés Fodor Gáborral. Rövidített idézés Fodor 1995. november 30-án írt Rövid áttekintés az MKM tevékenységéről az 1994. augusztus 1.–1995. november 30. közötti időszakban című írásából. Idézés Fodor Levél Bokros Lajoshoz a költségvetési irányelvekről című 1995. júniusi írásából. Fodor válaszol az őt ért vádakra (nincs koncepciója, nincs szervezési, államigazgatási tapasztalata, senkivel sem tudott együttműködni, túlzottan elvi politizálást végez, a kelleténél lojálisabb a kormányhoz). A Nemzeti Alaptantervről, az oktatás finanszírozási vitájáról, Bokros kényszerhelyzetéről, a pedagógusbérekről, a közalkalmazotti törvény megváltoztatásának szükségességéről, a szakszervezetekről, a pedagógustüntetésről való távolmaradása okáról. A felsőoktatási alkuról, a tandíjrendszer bevezetéséről. Megállapodás a HÖKOSZ-szal. A közalapítványi rendszerről. 1995. április 27-i levele: Levél Bokros Lajoshoz a honoráriumok megadóztatásáról. Konfliktusa az értelmiségiekkel a közalapítványok miatt. „– Kicsit gonoszkodó megközelítésben azt mondanám, ahogyan Eörsi fogalmazott: »Amíg a másik zsebében turkálnak, az hagyján, de amikor az én zsebembe is belenyúlnak, akkor sikítok.«” A kultúra finanszírozási törekvéseiről szóló 12 pontjáról (rövidített idézet). 1995. október 4-i „Levél Bokros Lajoshoz a kultúra finanszírozásának adóhátteréről” című írásának idézése. Az SZDSZ-en belüli meggyengüléséről. A lemondatásáról szóló pletykákról. Fodor Gábor első levele Horn Gyulához 1994. október7-én (idézés). Fodor Gábor lemondólevele Horn Gyulához 1995. november 24-én (idézés).

  • 1996.02.szám Phralipe, E.I.: A ravasz róka

    Vers.

  • 1996.03.(ápr.) amarodrom.hu, Siroki Sándor: Nem találtam meg a kavicsot

    (Költészetnapi beszélgetés Balogh Attilával.)

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.