EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1996.03.16. (11.szám) Heti Világgazdaság, Beszélő-feltámadás

    A Beszélő heti kiadásának leállása után újra indul a Beszélő havi kiadásban. Főszerkesztője Kiss Ilona, akit a lapcím tíz tulajdonosa – köztük Eörsi István – egyhangúlag választott meg.

  • 1996.03.21. Esti Hírlap, J. I.: Kinőttek „a föld alól”
    TÉRSÉGÜNK EMBERJOGI MOZGALMA

    A COLPI és a Budapest Collegium kétnapos konferenciát szervezett, amelyen „ott lesznek az egykori »demokratikus ellenzék« képviselői, így többek között Demszky Gábor, Eörsi István, Komád György, Kőszeg Ferenc és Vajda Mihály.”, s melynek szervezőelve a politika és az erkölcs konfliktusa.

  • 1996.03.21. Népszabadság, Sós B. Péter: Értelmiségiek 1989 után

    A Francia Intézet, a Collegium Budapest és a Magyar Lettre Internationale szervezésében értelmiségi találkozó kezdődik. Az Értelmiségiek morál és politika között című rendezvényen viták és előadások lesznek. A vitán részt vesz Eörsi István is.

    Kapcsolódó cikk:

    • Népszabadság, 1996.03.25. Hovanyecz László: Értelmiség – keresztes háborúk után

  • 1996.03.21.Magyar Narancs, - sl -: Újraindult a Beszélő

    (Az új Beszélő változásairól, az új szám tartalmából.)

  • 1996.03.22. (12.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Az Új Beszélő ünnepén

    Elhangzott március 15-én a Merlin Színházban a Beszélő című folyóirat bemutatkozó estjén.

    Tűnődés a sajtószabadság állapotán. A „Beszélő” elnevezés kettős jelentéséről. Torgyán (Szatmári) Petőfi „szobra alatt uszíthatott a hazánkból kiseprűzendő idegenek ellen.” A laptulajdonosok és az újságírók kapcsolata – a függetlenség fenyegetettsége, ami kihat közéletünkre is. Kuncze – ígérete ellenére – nem vizsgálta ki a visszaéléseket, és ezt a sajtó munkatársai is elhallgatták, amihez köze lehet a tulajdonosi struktúrának. „…nem felejthetjük el, hogy ez a rendszer a kvázikommunista pártállamot váltotta le, melynek bársonyos rehabilitálódása mindennapos élményünk, és hogy fejlődését fasisztoid csőcselék fenyegeti.”

  • 1996.03.25. Népszabadság, Hovanyecz László: Értelmiség – keresztes háborúk után

    Az Értelmiségiek morál és politika között című háromnapos budapesti konferenciáról, amelyen részt vesz Eörsi István is.

    Kapcsolódó cikk:

    • Népszabadság, 1996.03.21. Sós B. Péter: Értelmiségiek 1989 után

  • 1996.03.26. (12.szám) Reform, Kőrös László: Észak-atlanti nagybácsi

    Miért nincs keresnivalónk a NATO-ban? Elemzés.

    „Kapcsolatot kerestem Eörsi Istvánnal, aki rendkívül korrekt módon közölte, hogy nem ír cikket, mert nem gondolta át töviről-hegyire a problémát. Igaz, nem örülne esetleges tagságunknak – kivéve, ha a nyáron valamely nagyorosz őrült venné át Borisz Jelcin hivatalát.”

  • 1996.03.29. (13.szám) Ez a Hét, Kurta Miska: Szeretnek gyűlölni?
    Az mái labancokrúl

    Kornis Mihályról, aki „jobban gyűlöl bennünket, mint mi őtet.” A gyűlölködők között felsorolja még Kertész Ákost, Eörsi Istvánt és Petri Györgyöt.

    „Gyűlöli Eörsi a pápánkat — »nyilván« mert pápább a pápánál, »azaz« magát csak többre tartja, ha már mocskolni merészeli!”

  • 1996.03.30. Magyar Hírlap, Lukácsy András: Átalakulás és válságjelenségek
    Beszélgetés Andorka Rudolffal

    Liberális gondolkodás jellemezte baráti körét, ahová Eörsi Istvánt is sorolja.

  • 1996.03.manuskripte, Istvan Eörsi : Gedichte 1

  • 1996.03.manuskripte, Istvan Eörsi : Gedichte 2

  • 1996.03.szám Irodalomtörténeti Közlemények, Fenyő István: Új könyvek Déry Tiborról
    KORTÁRSAK DÉRY TIBORRÓL
    BOTKA FERENC: DÉRY TIBOR ÉS BERLIN
    BOTKA FERENC: MEGNYUGODVA ÉS MEGBÉKÉLVE

    Részlet Botka Ferenc három új könyvének kritikájából.

    „Az öreg Déry világnézeti fordulatáról a kötetben Eörsi István szól leghitelesebben.”

    • A témával kapcsolatos Mérlegen egy életmű (szerk.: Botka Ferenc) című kötet, amely Déry Tibor halálának 25. évfordulóján rendezett tudományos konferencia előadásait tartalmazza. (2002. december 5-6.) A kötetben szerepel egy kerekasztal-beszélgetés Déry börtönéveiről Pomogáts Béla Déry és 1956 című előadását követően. A beszélgetés résztvevői: Eörsi István (Kosáry Domokos helyett), Litván György, Pomogáts Béla, Tverdota György, Veres András. Eörsi a Déry-vitáról és Déryvel való kapcsolatáról a forradalom idején. A talpsimogató megírásának körülményei. Déry felesége, Böbe szerepe. Déry különbékéje a hatalommal kiszabadulása után, az ingyen, vámmentesen behozott Peuget-król. Eörsi véleménye Déry késői korszakáról. Az Ítélet nincs című könyvéről.

    A kötet adatait és a kerekasztal Eörsire vonatkozó részleteit megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

    Kapcsolódó cikk:

    • Irodalomtörténet, 1997.01–02.szám Széchenyi Ágnes: Dérytől, Déryről

  • 1996.03.szám Mozgó Világ, Révész Sándor: Illyés (és Aczél)

    Részlet a tanulmányból. Az Aczélról szóló könyv Illyés Gyulát érintő részeiről. Illyés Kádár és Aczél csapdájába lépett. Az 1957-es Magyar Írók Nyilatkozatát több mint 200 író írta alá.

    • Standeisky Éva: Az írók és a hatalom. (Alcím: 1956–1963) című kötete adatait és az Eörsire vonatkozó részleteket megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 1991.10.22. V. Bálint Éva: „A kollektív amnézia fátyla”
    • Magyar Hírlap, 1991.10.24. Kenedi János: Októberi rémálom. „A hír szent, a vélemény szabad”
    • Magyar Hírlap, 1991.10.25. Eörsi István: Mit állít Kenedi János?

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hírlap, 1991.11.02. Bayer Zsolt: Elefes
    • Magyar Hírlap, 1991.11.09. Mihályi Gábor: „Hol zsarnokság van — ott zsarnokság van”
    • Magyar Hírlap, 1991.11.23. Faludy György: Jegyzetek a kor margójára
    • Mozgó Világ, 1996.04.szám Révész Sándor: Illyés (és Aczél) II. rész
    • Kortárs, 2017.09.szám Márkus Béla: Röpiratok változatai
    • Élet és Irodalom, 2018.08.24. (34.szám) Radnóti Sándor: Eörsi István
    • Élet és Irodalom, 2018.09.14. (37.szám) Tábor Ádám: Kivéve kettőt 

  • 1996.03.szám Színház, Bérczes László: Múzeum tér és Heldenplatz

    Beszámoló az Esztétika mint politika avagy politika mint esztétika című előadásról és vitáról Amszterdamban, a De Balie kulturális központban. Később a Heldenplatz című színházi előadáson találkozik Eörsivel is, akivel Ad (Ad de Bont), holland drámaíró beszélget másnap a színpadon.

    „És sztori van bőven, de valahogy minden másként volt-van, mint a poénra hegyezett történetekben), szóval heten árválkodunk a nézőtéren, előttünk öt színész veri magát, a két főhős példánnyal a kézben. Olvasva játszanak. Ebben a színházban így szokás, mondja másnap Ad, holland drámaíró, aki majd Eörsivel beszélget a színpadon, de előbb meghívja őt családjához, azaz férfitársához, és fogadott gyermekeihez.”

    • Eörsi az Az ötlábú bárány című könyvében ír erről a találkozásról. A kötet adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikk:

    • Magyar Narancs, 1995.12.21. (51–52.szám) E.I.: Három családi kör

  • 1996.03.szám Színház, Sándor L. István: Fekete lyuk
    GOMBROVICZ: OPERETT

    Színikritika a debreceni Csokonai Színházban bemutatott Witold Gombrovicz: Operett című darabjáról. Fordította: Eörsi István és Pályi András, rendezte: Pinczés István. Fotó: jelenetek a darabból

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja: GOMBROVICZ: OPERETT.

  • 1996.04.02. Magyar Hírlap, Bíró Béla: T.G.M., aki soha nem volt „olyan”

    TGM nemzeti értékekről szóló cikke után többen megkedvelték őt. Ennek okai.

    „Most már tőle is megtudhatom, hogy Eörsi István azok közé tartozik, akik »mindig csak maguknak követelnek toleranciát, és mások önképét annyira utálják, hogy hajlamosak mindent elpusztítani, ami egy politikai közösség lelki egészségéhez szükséges«. Mindez persze lehet igaz is (bár én nem hiszem, hogy az), diagnózisával egyéb gondom van: Eörsi István cikke nem ezt támasztja alá. Eörsi mindössze T. G. M.-nek ama Székely himnusz jegyében fogant gondolatával vitázik, miszerint a történelem »népek harcának« zajló tengere.”

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 1995.12.16. Tamás Gáspár Miklós: MDF: Kalap, kabát
    • Magyar Hírlap, 1995.12.20. E.I.: Gazsi 1995.december 16-án...
    • Magyar Hírlap, 1996.01.02. Páll Szilárd: Gazsizás
    • Ez a Hét, 1996.01.05. (1.szám) Stefka István: Tamás Gáspár Miklós csókja
    • Magyar Hírlap, 1996.01.13. Tamás Gáspár Miklós: Még egy szó a nemzetről
    • Népszava, 1996.01.26. Révész Sándor: A politikai nemzetről
    • Magyar Hírlap, 1996.01.27. Tamás Gáspár Miklós: Közhaza és republikánus hit – Nincs a rendszerünkben
    • Magyar Hírlap, 1996.02.03. E.I.: Gazsi 1996. január 27-én…
    • Ez a Hét, 1996.02.09. (6.szám) Stefka István: Ez az „egy hajó”, nem az az „egy hajó”
    • Magyar Hírlap, 1996.02.10. Tamás Gáspár Miklós: Asszimiláció és egyebek
    • Magyar Hírlap, 1996.02.27. Máté Imre: „Szertelen, szabad, magyar” – Nincs a rendszerünkben
    • Magyar Hírlap, 1996.03.13. Sz. Nagy Csaba: Liberális tartozás

    Reagálás:

    • Kapu, 2000.03.szám (március) Pápaffy Endre: A konzervatív sajtó mozgástér kihasználásáról

  • 1996.04.03. Esti Hírlap, Mr. G.: Eörsi-est Berlinben

    A berlini Magyar Ház vendége lesz Eörsi István.

  • 1996.04.05. (14.szám) Amerikai Magyar Népszava – Szabadság, Egri György: Októberiek márciusról

    A Március 15-e megünneplésének bonyodalmai. Torgyán József és Csurka István elfogadhatatlan, ízléstelen hangneme. Demszky Gábor beszéde sem tetszett a szerzőnek. Obersovszky Gyula ez alkalomból megalakította az Igazság baráti körét, amelynek elnökéül őt választották. Obersovszky ’56-os tevékenységének felidézése, próbálkozásai az Igazság című lap feltámasztására. A Kádár-rendszerben „Obersovszky Gyulát kinevezték a Sportfogadás című szerencsejátékot propagáló lap főszerkesztőjévé. Erről írta a nagytehetségű költő Eörsi István a Kádár rezsimhez írott gunyoros pamfletjében: képzeljék el Kossuth Lajost amint lóversenylapot szerkeszt. Hát valóban nehéz Obersovszkyt, a lánglelkű fogalmazót és szervezőt ilyen szerepben elképzelni.”

    • Eörsi István az Emlékezés a régi szép időkre című könyvében írt róla. A kötetek (1. szamizdat kiadás – Katalizátor Iroda, 2. kiadás – Napra-fortó Kft, 3. javított kiadás – Noran) adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Igazság, 1956.11.07.(12.szám) E.I.: Szomoru biztató
    • Élet és Irodalom, 1957.04.12. (3.szám) Imre Katalin: Ütni az eördögöt (és az itt megjelölt cikkek)
    • Határőr, 1957.05.30. (19.szám) Kovács Jenő: Százezernyi röpcédula...
    • Képes 7, 1989.06.10. (23.szám) Seszták Ágnes: Kötél által halálra
    • Magyar Hírlap, 1989.06.16. E.I.: Szomoru biztató
    • Mai Nap, 1990.01.15. V. S.: Újra lesz igazság
    • Magyar Sajtó, 1990.06.18. (11.szám) Zele Ferenc: Alapító főszerkesztő: Obersovszky Gyula. Június 16-án (újra) az IGAZSÁG
    • Magyar Nemzet, 2007.10.22. Kő András: „Fényképezzen csak, legalább látszik, hogy még létezünk”
    • Kortárs, 2017.02.szám Tóbiás Áron: Sorsok, utak, életek ’56

  • 1996.04.22. Népszabadság, E.I.: Holocaust és Higénia
    Karsai László: „Szent számok” és dokumentumok
    VITA KIS JÁNOS SZÓLÁSSZABADSÁG ÉS NÁCI BESZÉD CÍMŰ CIKKÉRŐL

    Hozzászólások Kis János „Szólásszabadság és náci beszéd” című cikkéhez. Korlátozható-e a szólásszabadság bizonyos körülmények között?

    „Kis János érezhetően azt vallja, hogy a szólásszabadságnál csak egyetlen jog erősebb, életünk, testi épségünk és javaink biztonsága, erről azonban ma és itt csak rendkívüli határesetekben derülhet ki, hogy a büntetőjogilag specifizálható fajvédelmi uszítás következtében érte baj és kár, kézenfekvő a következtetés: a náci uszítás törvényes üldözése értékesebb demokratikus jogot sért, mint amilyet védelmez.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1996.03.30. Kis János: Szólásszabadság és náci beszéd – Nincs a rendszerünkben.

    Reagálás:

    • Népszabadság, 1996.04.29. Halmai Gábor: Gyűlölködő beszéd és jog
    • Népszabadság, 1996.05.03. Kis János: Ismét szólásszabadság és náci beszéd
    • Magyar Narancs, 1996.05.16. (20.szám) Bozóki András: Éljen a szabadság!
    • Esti Hírlap, 1996.08.12. Sz. J.: Vita a beszédről
    • Népszabadság, 2007.05.23. Dr. Gerő Tamás: Méltóságunk védelmében 

  • 1996.04.29. Népszabadság, Halmai Gábor: Gyűlölködő beszéd és jog

    Vita. Hozzászólás Kis János „Szólásszabadság és náci beszéd” című cikkéhez.

    „Bence Györgynek az az Eörsi által is támogatott és egyébként önmagában helytálló érve sem elégséges véleményem szerint a náci beszédek általános büntetőjogi tiltásához, miszerint a modern elektronikus médiák ezerszeresen felerősítik a gyűlölködő szavakat.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1996.03.30. Kis János: Szólásszabadság és náci beszéd – Nincs a rendszerünkben.
    • Népszabadság, 1996.04.22. E.I.: Holocaust és Higénia

    Reagálás:

    • Népszabadság, 1996.05.03. Kis János: Ismét szólásszabadság és náci beszéd.
    • Magyar Narancs, 1996.05.16. (20.szám) Bozóki András: Éljen a szabadság!
    • Esti Hírlap, 1996.08.12. Sz. J.: Vita a beszédről
    • Népszabadság, 2007.05.23. Dr. Gerő Tamás: Méltóságunk védelmében 

  • 1996.04.szám Beszélő (Folyóirat – június), E.I.: Az indoklás bája

    Az Alkotmánybíróság határozata a homoszexuálisokról és az egyesülési jogról.

  • 1996.04.szám Életünk, Kiss Ferenc: Napló

    „1984. aug. 1. […] Aki kapcsolatban van egy nyugati diplomatával, még mehet a saját feje után. Ebben, a Rényi–Eörsi vitában én teljesen Eörsivel értek egyet.”

  • 1996.04.szám Mozgó Világ, Révész Sándor: Illyés (és Aczél) II. rész

    A tanulmány második része Aczél György és Illyés Gyula kapcsolatáról. A Szellem és erőszak című kötetéről. Illyés kiszorulása a sajtóból a ’80-as években. Közeledés a népi szárnyhoz.

    „Május 16-án Illyés Eörsi Istvánnak a Szabad Európában felolvasott leveléről még azt jegyzi fel, hogy „Pozsgayt, de Aczélt is ilyen módon támadni hibás lépés. Az ő gyöngítésük a demokratikus irány gyöngítése. […] Megemlékezvén a »felmelegedő urbánus harcikedvről«, Eörsi István »farkas sötétségű szempontjairól«, a naplójegyzetek Hangvétele is közelít a »népi szárny« harcos arcvonaláéhoz.”

    Előzmény:

    • Illyés Gyula: Naplójegyzetek (1979–1980) – Lásd: a honlapon – Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.
    • Mozgó Világ, 1996.03.szám Révész Sándor: Illyés (és Aczél) (és az itt felsorolt cikkek)

  • 1996.04.szám Színház, Bérczes László: Másszínház Magyarországon 1945–89
    Második rész

    Elemzés az amatőr színházakról. A Lakásszínház. Halász Péter Kassák Stúdiója a tiltás határán. A skanzen gyilkosai betiltása után Halászék a Dohány utca 20-ban folytatják a munkát, hallgatóságuk a másként gondolkodó értelmiségiek. 1973-ban Galántai György meghívására a balatonboglári kápolnában tartottak néhány előadást, melyek irritálták a hatalmat. Idézet Szabó László cikkéből, amire később Eörsi István is reagált. Fotó: jelenetek előadásokból

    „Ami ma tilos, holnap kötelező lesz. És fordítva. Jellemző, hogy az imént idézett — és nyilvánvalóan megrendelésre készült — cikkre egy hét múlva ugyancsak a Népszabadságban*(!) Eörsi István válaszolhatott a maga szikrázóan szellemes stílusában. Az az Eörsi, aki közben asztalfióknak írta színpadra szánt műveit, és akit később dramaturgként »bújtatott« a kaposvári színház.”

    • *A cikkben leírttal ellentétben Eörsi cikke nem jelent (nem jelenhetett!) meg a Népszabadságban.

    Előzmény:

    • Színház (Drámamelléklet a Halász-színházról), 1991.10–11.szám E.I.: Mi bújt elő a kriptából?

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1973.12.16. Szabó László: Happening a kriptában
    • Profil, 1977.01.szám (szeptember) E.I.: Mi bújt elő a kriptából? (1974-ben írt cikk, először csak itt jelenhetett meg!)
    • Élet és Irodalom, 1998.11.06. (45.szám) Kőrössi P. József: Napló helyett
    • Alföld, 2005.07.szám Jákfalvi Magdolna: Kettős beszéd – egyenes értés

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.