EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1995.12.22. (51–52.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Változatok Jóbra

    Vers.

  • 1995.12.23. Magyar Hírlap, E.I.: Tontić

    Eörsi Stevan Tontić szarajevói költővel néhány hónapig együtt élt egy brandenburgi alkotóházban. Milyen emlékeket őriz róla, a verseiről, a boszniai háborúról.

  • 1995.12.28. (52.szám) Demokrata, Horváth F. Miklós: Hátrálva a damaszkuszi úton
    Nem szabadok, nem demokraták, de még szövetségesek

    Az SZDSZ küldöttgyűlése kapcsán a párt története, útja a mai helyzetéhez. A szerző szerint a pártnak a hatalom minél nagyobb szeletének a megszerzése volt a legfontosabb, mindenféle fenntartás nélkül. A végső következtetés: „hiába azonos a név, ez a párt már nem szabad, és nem demokrata”.

    „Bizonyára nem adták a kívülállók kezébe azon cikkeket sem, melyek hangnemét Szász István, »az 1012. számú SZDSZ-tagkönyv« adta meg, lebunkózván Széles Gábort. Folytatta a sort Eörsi István, Lengyel Lászlót sem kímélve, és csatlakozott Tamás Gáspár Miklós, a Magyar Narancs két fiatal újságíróját mocskolva.”

  • 1995.12.28. Pesti Riport, B.T.: Eörsi István összes művei
    Jób és a csomó

    Beszélgetés Eörsi Istvánnal németországi ösztöndíjáról, új alkotásairól.

  • 1995.12.szám Kortárs, Gyarmati László: Radnóti Sándor
    Az uralmon túl, avagy a magaskultúra demokratizmusa

    Részlet a Radnóti Sándorral készült beszélgetésből. Hogy érzi magát a tanári pályán, a mester—tanítvány viszonyról. Lukács Györgyről, a Lukács-tanítványokkal való ismeretségéről, máig tartó barátságairól. Fehér Ferencről, Donáth Ferencről és Hegedűs Gézáról. A szellemi műhelyek hiányáról, a szolidaritásról, a felsőoktatásokat sújtotta elvonásokról, a reformok szükségességéről. A Holmi szerkesztőségéről, amely „hétről hétre valódi szellemi műhelyként működik”.

    „Az idők során persze komoly veszteségeket is el kellett szenvednünk, hiszen voltak, akik elhagyták a folyóiratot. Ahogy lassan — szándékaink nem szándékolt eredőjeként — kialakult a lap karaktere, kiváló emberek hagyták el a szerkesztőséget is, mert az ő elképzelésük egy folyóiratról nem érvényesült. Például Kenedi János és Eörsi István.”

  • 1995.12.szám Magyarország, Beke Mihály András: Támadás a Magyarok Világszövetsége ellen
    Alapos indok helyett politikai szándékok

    Idézetek, megjegyzések az értelmiségiek kollektív nyilatkozatából a Magyarok Világszövetsége megújításáért. Sajtóvisszhangja. A nyilatkozatot Nagy Csaba mérnök-közgazdász írta. Pomogáts Béla nem írta alá, sőt, tiltakozott, hogy mondatait is beépítették a nyilatkozatba. Idézetek az MVSZ válasznyilatkozatából.

    „A kollektív nyilatkozat — megszövegezésének és megszervezésének e »kis korrekcióján« kívül is — várható módon azonnali és széles körű sajtóvisszhangot váltott ki. Bár a Duna Televízió híradása szerint több megkeresett hazai aláíró elzárkózott attól, hogy nyilvánosan indokolja cselekedetét, az MVSZ vezetői és néhány aláíró mégis vállalta a szembesülést a nyilvánossággal. Ezek közül különösen érdekes Eörsi Istvánnak az aláírásához a Magyar Hírlapban fűzött állásfoglalása, mely szerint az MVSZ »jelentékeny anyagi eszközökkel és befolyással rendelkező hatalmi-ideológiai központ, melynek még a mindenkori magyar kormánytól is sikerült függetlenítenie magát. Megújítására csak akkor nyílna némi esély, ha a kormány vagy az Országgyűlés szigorú vizsgálatnak vetné alá — főként pénzügyi-gazdálkodási szempontból — eddigi tevékenységét.«”

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 1995.03.08. A Magyarok Világszövetségének megújulásáért

    Kapcsolódó cikkek:

    • os.mti.hu, 1995.03.07. (OS): Kollektív nyilatkozat a Magyarok Világszövetségének megújulásáért
    • Magyarország, 1995.16.szám B. M. A.: A hollandokat aggasztja az alapszerződések ügye

  • 1995.12.szám Színház, Dömötör Adrienne: Út Európába
    DÜRRENMATT: AZ ÖREG HÖLGY LÁTOGATÁSA

    Színikritika a kaposvári Csiky Gergely Színházban bemutatott Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatása című darabról. A dramaturg: Eörsi István, a rendező: Ascher Tamás. Fotó: jelenetek az előadásból

    Kapcsolódó cikk:

    • Magyar Szó, 1985.07.25. b. e.: Átértelmezett realizmus és totális színház

  • 1995.12.szám Színház, Tarján Tamás: Barbie-baba
    VOSKOVEC—WERICH: A NEHÉZ BARBARA

    Színikritika a Madách Színházban bemutatott Jiři Voskovec–Jan Werich: A nehéz Barbara című előadásról. A dalszövegfordító: Eörsi István, a rendező: Bezerédi Zoltán. Fotó: jelenet a darabból

    „A legendás cseh szerzőpáros, Jiři Voskovec és Jan Werich (Jaroslav Ježek zenésítette) példázata 1980-ban Kaposvárott Gazdag Gyula dirigálásával hozott kései sikert a két univerzális aktornak. Május 9-ére, a győzelem napjára tűzték ki a két ellenlábas város, Iberland és Eidam, »a nagy és a kicsi« háborújának keservesen vidám processzusát. Épeszű néző nemigen tudta akkor elhessegetni magától Afganisztán szovjet megszállásának még friss és letaglózó tényét. E sötét történelmi kulisszák keretezték az ugyancsak sötét időszakban, a második világháború előtt keletkezett művet. […] Nem először bizonyosodott be, hogy a kaposvári produkciók bármiféle elfővárosiasítása kudarchoz vezet. Bezerédi semmiféle egységes és korszerű játékmódra nem bírta rávenni a színészeket.”

    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1995.16.szám Magyarország, B. M. A.: A hollandokat aggasztja az alapszerződések ügye
    Marácz László az MVSZ elleni támadásokról

    A hollandiai magyarság életében történt változásokról, a Hollandiai Magyarok Szövetségének feladatairól. A magyar–szlovák alapszerződésről. A Hollandiában élő kisebbségek jogainak biztosításáról. Az MVSZ elleni újabb támadásokról, melyeket visszautasít.

    „Az MVSZ elleni támadást visszautasítom. Főleg Eörsi Istvánnak a Magyar Hírlapban tett kijelentését, miszerint »...jelenlegi formájában a Magyarok Világszövetsége jelentékeny anyagi eszközökkel és befolyással rendelkező hatalmi ideológiai központ«. Nem tudok mit kezdeni ezzel.”

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 1995.03.08. A Magyarok Világszövetségének megújulásáért

    Kapcsolódó cikkek:

    • os.mti.hu, 1995.03.07. (OS): Kollektív nyilatkozat a Magyarok Világszövetségének megújulásáért
    • Magyarország, 1995.12.szám Beke Mihály András: Támadás a Magyarok Világszövetsége ellen

  • 1995.18.szám Magyarország, Székely Kecskés János: Lelkileg könnyebb az ellenzékiség
    Beszélgetés Mécs Imrével

    Az SZDSZ-frakción belül évekkel ezelőtt megalakult szociál-liberális platformról. „Magyarországon annak idején néhány tájékozatlan ember fel is kapta a fejét erre az elnevezésre. Sajnálatomra még barátom, Eörsi Pista is vitatta.” Az ellenzéki létről, a kompromisszum nélküli morális kérdésekről. A kormány családokat érintő intézkedéseiről. A honvédség helyzetéről, a honvédelmi bizottság tevékenységéről. 

  • 1995.19.szám (tél) Magyar Lettre Internationale, E. I.: Egy kerek történet
    GLOBÁLIS DISKURZUSOK

    Gondolatok Thomas Mann: József és testvérei című tetraológiája újraolvasása után.

  • 1995.67.szám Hunnia, Cím nélkül

    Keretes cikk.

    „Konrád György után most már Eörsi István is az erkölcsöket védi. Ajvé! Eörsi, ocsmány versek fordítója és fabrikálója (fabrikulusa, furunkulusa – lehet ragozni), értelmetlen, esztelen (lásd: abszurd) nyíltszíni játékok elkövetője, a homoszexualitás és minden egyéb emberellenes elferdülés »apostola« – most aposztata, azaz hitszegő, áruló lett?”

  • 1996–1997.23. szám (tél) Magyar Lettre Internationale, E.I.: Jób
    VALLÁSOK ÉS KULTÚRÁK

    Egy készülő könyv egyik fejezete. Jób, Lear és az elfojtás csodái – Oidipusz.

    • Az Utasok a senkiföldjén. Jóbok könyve című kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1996. Közérdekű iratok, adatok és az állampolgár. Levéltári nap. (BFL), E.I.: Nem jogtalanság – abszurditás

    Vita Halmai Gáborral a Bohó Róbertnek ítélt díj miatt a Nagy Imre élete és halhatatlansága című filmmel kapcsolatban.


    Előzmény: 

    • Közérdekű iratok, adatok és az állampolgár. Halmai Gábor: Nyilvánosság versus személyiségi jog. 11-22. oldal
    • Népszabadság, 1996.07.29. Eörsi István: Örökösök és egyéb bohóságok
    • Népszabadság, 1996.09.16. Eörsi István: Komolyra fordítom a szót. 
    • Népszabadság, 1996.10.14. Halmai Gábor: Nyilvánosság versus személyiségi jog

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további tartalmakat találhat a Népszabadság, 1996.07.29. Eörsi István: Örökösök és egyéb bohóságok című cikk felsorolásánál.

  • 1996.01-02.szám Bár, Barták Balázs: A Közép-európai abszurd dráma néhány vonása
    – Václav Havel színháza –

    Részlet. Eörsi István látomása. 


    Előzmény:

    • 2000, 1990.04.szám Eörsi István: Havel, az elnök

  • 1996.01.02. Magyar Hírlap, Páll Szilárd: Gazsizás
    LEVELEK A SZERKESZTŐHÖZ
    Gazsi 1995. december 16-án (dec. 20., 7. o.)

    Az olvasói levél szerzője elítéli Eörsi Tamás Gáspár Miklósról, illetve az MDF-ről írott cikkét. Az sem tetszik neki, hogy Eörsi becenevén szólítja, gazsizza TGM-et.

    „A gyengén felépített, Tamás Gáspár Miklós nagy pálfordulását tetten érni óhajtó cikk egyébiránt nem jár a kívánt sikerrel, inkább olyan, állandóan kételkedő publicista ismerszik meg belőle, aki nyíltan vállalni is meri kételyeit.”

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 1995.12.16. Tamás Gáspár Miklós: MDF: Kalap, kabát
    • Magyar Hírlap, 1995.12.20. E.I.: Gazsi 1995.dec.16-án

    Reagálás:

    • Népszava, 1996.01.26. Révész Sándor: A politikai nemzetről

    Kapcsolódó cikkek:

    • Ez a Hét, 1996.01.05. (1.szám) Stefka István: Tamás Gáspár Miklós csókja
    • Magyar Hírlap, 1996.01.13. Tamás Gáspár Miklós: Még egy szó a nemzetről
    • Magyar Hírlap, 1996.01.27. Tamás Gáspár Miklós: Közhaza és republikánus hit – Nincs a rendszerünkben
    • Magyar Hírlap, 1996.02.03. E.I.: Gazsi 1996. január 27-én…
    • Ez a Hét, 1996.02.09. (6.szám) Stefka István: Ez az „egy hajó”, nem az az „egy hajó”
    • Magyar Hírlap, 1996.02.10. Tamás Gáspár Miklós: Asszimiláció és egyebek
    • Magyar Hírlap, 1996.02.27. Máté Imre: „Szertelen, szabad, magyar” – Nincs a rendszerünkben
    • Magyar Hírlap, 1996.03.13. Sz. Nagy Csaba: Liberális tartozás
    • Magyar Hírlap, 1996.04.02. Bíró Béla: T.G.M., aki soha nem volt „olyan”
    • Magyar Fórum, 1996.05.16. (20.szám) Viola Anna: Új kormányt várók
    • Magyar Demokrata, 1998.11.26. (47.szám) Székely Kecskés János: Az állagvédő agresszivitás
    • Kapu, 2000.03.szám (március) Pápaffy Endre: A konzervatív sajtó mozgástér kihasználásáról
    • Heti Válasz, 2003.12.12. (50.szám) Faggyas Sándor: A baloldal színeváltozása

  • 1996.01.04. Népszabadság, Szabó József–Laczik Zoltán: Menekültstop a volt Jugoszláviából?

    A Menekültügyi és Migrációs Hivatal legújabb javaslatában indítványozta, hogy a kormány hozzon egy határozatot, amely kimondaná, hogy Magyarország ezentúl ne fogadjon be újabb menedékeseket a délszláv térségből. Jungbert Béla főigazgató indokai, Eörsi István reagálása.

    „Elvileg helyeslem a döntést, de elhamarkodottnak tartom. A békemegállapodás még nem jelenti azt, hogy a térségben megszűntek volna a menekülést kiváltó okok.”

  • 1996.01.05. (1.szám) Ez a Hét, Stefka István: Tamás Gáspár Miklós csókja
    Kettészakad az MDF?

    Reflexió Tamás Gáspár Miklós MDF: kalap, kabát című írására, melyben az MDF-et dicséri, miközben 1990-ben még lemucsaizta. Stefka azt gyanítja, hogy ezzel politikai tőkét szeretne kovácsolni saját pártja számára. A szerző szerint Eörsi látszólag megtámadja TGM-et, amikor ezt írja: „...azt azonban kínosnak és hiteltelennek találom, hogy ha egy szerző ugyanazért osztogat babért, amiért régen gunyoros nyilakat záporozott, ráadásul többnyire ugyanazokra, akiket ma dicsér.” Stefka szerint tudatos akcióról van szó a legyengült MDF-fel szemben.

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 1995.12.16. Tamás Gáspár Miklós: MDF: Kalap, kabát
    • Magyar Hírlap, 1995.12.20. Eörsi István: Gazsi 1995. december 16-án...

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hírlap, 1996.01.02. Páll Szilárd: Gazsizás
    • Magyar Hírlap, 1996.01.13. TGM: Még egy szó a nemzetről 
    • Népszava, 1996.01.26. Révész Sándor: A politikai nemzetről
    • Magyar Hírlap, 1996.01.27. Tamás Gáspár Miklós: Közhaza és republikánus hit – Nincs a rendszerünkben
    • Ez a Hét, 1996.02.09. (6.szám) Stefka István: Ez az „egy hajó”, nem az az „egy hajó”
    • Magyar Hírlap, 1996.02.27. Máté Imre: „Szertelen, szabad, magyar” – Nincs a rendszerünkben
    • Kapu, 2000.03.szám (március) Pápaffy Endre: A konzervatív sajtó mozgástér kihasználásáról
    • Magyar Hírlap, 1996.03.13. Sz. Nagy Csaba: Liberális tartozás
    • Magyar Hírlap, 1996.04.02. Bíró Béla: T.G.M., aki soha nem volt „olyan”


  • 1996.01.10. Népszabadság, E.I.: Egy betegség tünetei
    CIKKÜNK NYOMÁN

    Bächer Iván szatírája a Népszabadság szilveszteri számában „Név Előd betűvető kisiparosról”, Esterházy Péterről. Nádas Péter felháborodva veszi védelmébe az írót. A szamizdat és a nem szamizdat viszonyáról, a Népszabadságról.  

    Előzmény:

    • Beszélő (Szamizdat – 1983. április), 1983.07.szám E.I.: Eörsi István levelei Rényi Péterhez
    • Népszabadság, 1995.07.18. E.I.: Meleg van...
    • Népszabadság, 1995.12.30. Bächer Iván: A nagy karácsonyi kaszálás — avagy: Név Előd és az ő elmaradhatatlan fehér farka – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 1996.01.05. Nádas Péter – Eötvös Pál: Üzenet a Népszabadság érzékenyebb munkatársainak – Nincs a rendszerünkben

    Reagálás:

    • Beszélő, 1996.01.szám (Folyóirat – március) Petri György: „Nem vagyok egy Berzsenyi...”

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat az előzményben megjelölt Eörsi-cikkek felsorolásánál.

  • 1996.01.10. Népszava, Ungvári Tamás: Konok füst

    Pomogáts Béla, a Magyar Írók Szövetségének elnöke elmélkedéseiről: az írók függetlenségéről. Vita a függetlenek felsőbbrendűségéről.

    „Az »elefántcsonttorony vagy lövészárok« hasonlataival leírt csatát rajzolja újjá friss mintával. […] A független értelmiségi Pomogáts zsinórmértékével felsőbbrendű. S ez a pont, ahol vitába szállok vele. […] Pomogáts, úgy rémlik, elfeledkezik arról, hogyan fogott pártot az értelmiség a rendszerváltozást közvetlenül megelőző időben. Például kockázatvállalással, szamizdatpublikációkban, monori gyűlésen, vagy Lakiteleken. Ha van valami megnyugtató a mai pártstruktúrákban, az nem más, mint hogy organikusan nőttek ki vagy a történelmi, vagy az új mozgalmi háttérből. Példákat mondva: Konrád György, Tamás Gáspár Miklós, Eörsi István, Csalog Zsolt, Petri György nem lettek »függő értelmiségiek« attól, mert a »Hálózat« segítségével magatartásukban mintegy megelőlegezték azt a szabadságot, amelyik sokak szerint az ölünkbe hullott.”

    Kapcsolódó cikk:

    • Magyar Napló, 1996.01.szám Pomogáts Béla: Szövetség a magyar irodalomért. Az elnökválasztó választmány előtt – Nincs a rendszerünkben

  • 1996.01.11. (2.szám) Magyar Fórum, palesztin: A vipera nem fizet kárpótlást

    A szerző cinizmussal vádolja azokat az izraeli politikusokat, akik a palesztinok elleni népirtó és területszerző háborújukról szólnak.

    „...ilyesmire csak valóban a választott nép tagjai képesek, a homo sapiens egyéb egyedei képtelenek lennének folyamatosan, bármely napszakban, bármilyen földrajzi régióban, bármilyen építményben a történések olyatén előadására, mint ahogyan azt mérvadó zsidó személyiségek teszik. [...] Ezért háborognak mindenféle hordó- és Hanákné-ügyön, sértődnek meg landeszmani szövegeken, tiltakoznak konrádok, eörsik, kisjánosok vádaskodásai ellen, figyelik értetlenül a Demokratikus Charta, a Tégy a gyűlölet ellen nevezetű képződmények tevékenységét.”

  • 1996.01.11. (2.szám) Magyar Fórum, Tamáska Péter: Történelem nem és hálószobavarázs Glatz Ferenc szerkesztésében

    Glatz Ferenc: A magyarok krónikája című könyvéről.

    „A forradalmárok elleni perek említésekor Eörsi Istvánt és társait láthatjuk csupán, ami előrevetítése is lehet a »demokratikus ellenzék« későbbi történelmi súlyának (695. o.).”

  • 1996.01.11. Népszava, Révész Sándor: A szabadság, mint cenzúra

    Cenzúra-e, ha a könyvkereskedők nem akarják átvenni Jeszenszky Géza: Elveszett presztízs című könyvét, ha egyszer nem fogy? A Magyar Szemle „Az új cenzúra ellen” címmel felhívást tett közzé, mivel szerintük Jeszenszky a cenzúra áldozatává vált, pedig az okok gazdaságiak.

    „Bizony, bizony nagyon is időszerű volt ezekre a tanulságokra utaló könyvet kiadni 1984 elején a »szennyesteregetéssel« rágalmazott Konrád, Eörsi, Göncz, Fekete Doboz stb. elleni televíziós gyűlöletkampányok idején. Úgy lehet, azok számára leginkább, akik a Magyar Szemle felhívásával leginkább azonosultak.”

    Kapcsolódó cikk:

    • Magyar Szemle, 1996.05.szám Az új cenzúra ellen – Nincs a rendszerünkben

  • 1996.01.13. Magyar Hírlap, Tamás Gáspár Miklós: Még egy szó a nemzetről

    Vita Eörsi Istvánnal az MDF-ről. Eörsi válaszát kiábrándítónak, érveit álságosnak tartja.

    „Az érthető elfogultság teljesen vakká teszi Eörsit a kulturális identitás kérdéseivel szemben, beleértve a zsidó identitást, amelyet Eörsi kevésbé ért vagy látszik érteni, mint a kívülállók.”

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 1995.12.16. Tamás Gáspár Miklós: MDF: Kalap, kabát
    • Magyar Hírlap, 1995.12.20. E.I.: Gazsi 1995.december 16-án
    • Magyar Hírlap, 1996.01.02. Páll Szilárd: Gazsizás

    Reagálás:

    • Népszava, 1996.01.26. Révész Sándor: A politikai nemzetről
    • Magyar Hírlap, 1996.01.27. Tamás Gáspár Miklós: Közhaza és republikánus hit – Nincs a rendszerünkben
    • Magyar Nemzet, 1996.02.01. Kristóf Attila: Én nem tudom… (Mely perben állok)
    • Magyar Hírlap, 1996.02.03. E.I.: Gazsi 1996. január 27-én…
    • Magyar Hírlap, 1996.03.13. Sz. Nagy Csaba: Liberális tartozás
    • Magyar Hírlap, 1996.04.02. Bíró Béla: T.G.M., aki soha nem volt „olyan”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Ez a Hét, 1996.01.05. (1.szám) Stefka István: Tamás Gáspár Miklós csókja
    • Ez a Hét, 1996.02.09. (6.szám) Stefka István: Ez az „egy hajó”, nem az az „egy hajó”
    • Magyar Hírlap, 1996.02.10. Tamás Gáspár Miklós: Asszimiláció és egyebek
    • Magyar Hírlap, 1996.02.27. Máté Imre: „Szertelen, szabad, magyar” – Nincs a rendszerünkben
    • Magyar Fórum, 1996.05.16. (20.szám) Viola Anna: Új kormányt várók
    • Magyar Demokrata, 1998.11.26. (47.szám) Székely Kecskés János: Az állagvédő agresszivitás
    • Kapu, 2000.03.szám (március) Pápaffy Endre: A konzervatív sajtó mozgástér kihasználásáról
    • Heti Válasz, 2003.12.12. (50.szám) Faggyas Sándor: A baloldal színeváltozása

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.