EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1996.01.05. (1.szám) Ez a Hét, Stefka István: Tamás Gáspár Miklós csókja
    Kettészakad az MDF?

    Reflexió Tamás Gáspár Miklós MDF: kalap, kabát című írására, melyben az MDF-et dicséri, miközben 1990-ben még lemucsaizta. Stefka azt gyanítja, hogy ezzel politikai tőkét szeretne kovácsolni saját pártja számára. A szerző szerint Eörsi látszólag megtámadja TGM-et, amikor ezt írja: „...azt azonban kínosnak és hiteltelennek találom, hogy ha egy szerző ugyanazért osztogat babért, amiért régen gunyoros nyilakat záporozott, ráadásul többnyire ugyanazokra, akiket ma dicsér.” Stefka szerint tudatos akcióról van szó a legyengült MDF-fel szemben.

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 1995.12.16. Tamás Gáspár Miklós: MDF: Kalap, kabát
    • Magyar Hírlap, 1995.12.20. Eörsi István: Gazsi 1995. december 16-án...

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hírlap, 1996.01.02. Páll Szilárd: Gazsizás
    • Magyar Hírlap, 1996.01.13. TGM: Még egy szó a nemzetről 
    • Népszava, 1996.01.26. Révész Sándor: A politikai nemzetről
    • Magyar Hírlap, 1996.01.27. Tamás Gáspár Miklós: Közhaza és republikánus hit – Nincs a rendszerünkben
    • Ez a Hét, 1996.02.09. (6.szám) Stefka István: Ez az „egy hajó”, nem az az „egy hajó”
    • Magyar Hírlap, 1996.02.27. Máté Imre: „Szertelen, szabad, magyar” – Nincs a rendszerünkben
    • Kapu, 2000.03.szám (március) Pápaffy Endre: A konzervatív sajtó mozgástér kihasználásáról
    • Magyar Hírlap, 1996.03.13. Sz. Nagy Csaba: Liberális tartozás
    • Magyar Hírlap, 1996.04.02. Bíró Béla: T.G.M., aki soha nem volt „olyan”


  • 1996.01.10. Népszabadság, E.I.: Egy betegség tünetei
    CIKKÜNK NYOMÁN

    Bächer Iván szatírája a Népszabadság szilveszteri számában „Név Előd betűvető kisiparosról”, Esterházy Péterről. Nádas Péter felháborodva veszi védelmébe az írót. A szamizdat és a nem szamizdat viszonyáról, a Népszabadságról.  

    Előzmény:

    • Beszélő (Szamizdat – 1983. április), 1983.07.szám E.I.: Eörsi István levelei Rényi Péterhez
    • Népszabadság, 1995.07.18. E.I.: Meleg van...
    • Népszabadság, 1995.12.30. Bächer Iván: A nagy karácsonyi kaszálás — avagy: Név Előd és az ő elmaradhatatlan fehér farka – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 1996.01.05. Nádas Péter – Eötvös Pál: Üzenet a Népszabadság érzékenyebb munkatársainak – Nincs a rendszerünkben

    Reagálás:

    • Beszélő, 1996.01.szám (Folyóirat – március) Petri György: „Nem vagyok egy Berzsenyi...”

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat az előzményben megjelölt Eörsi-cikkek felsorolásánál.

  • 1996.01.10. Népszava, Ungvári Tamás: Konok füst

    Pomogáts Béla, a Magyar Írók Szövetségének elnöke elmélkedéseiről: az írók függetlenségéről. Vita a függetlenek felsőbbrendűségéről.

    „Az »elefántcsonttorony vagy lövészárok« hasonlataival leírt csatát rajzolja újjá friss mintával. […] A független értelmiségi Pomogáts zsinórmértékével felsőbbrendű. S ez a pont, ahol vitába szállok vele. […] Pomogáts, úgy rémlik, elfeledkezik arról, hogyan fogott pártot az értelmiség a rendszerváltozást közvetlenül megelőző időben. Például kockázatvállalással, szamizdatpublikációkban, monori gyűlésen, vagy Lakiteleken. Ha van valami megnyugtató a mai pártstruktúrákban, az nem más, mint hogy organikusan nőttek ki vagy a történelmi, vagy az új mozgalmi háttérből. Példákat mondva: Konrád György, Tamás Gáspár Miklós, Eörsi István, Csalog Zsolt, Petri György nem lettek »függő értelmiségiek« attól, mert a »Hálózat« segítségével magatartásukban mintegy megelőlegezték azt a szabadságot, amelyik sokak szerint az ölünkbe hullott.”

    Kapcsolódó cikk:

    • Magyar Napló, 1996.01.szám Pomogáts Béla: Szövetség a magyar irodalomért. Az elnökválasztó választmány előtt – Nincs a rendszerünkben

  • 1996.01.11. (2.szám) Magyar Fórum, palesztin: A vipera nem fizet kárpótlást

    A szerző cinizmussal vádolja azokat az izraeli politikusokat, akik a palesztinok elleni népirtó és területszerző háborújukról szólnak.

    „...ilyesmire csak valóban a választott nép tagjai képesek, a homo sapiens egyéb egyedei képtelenek lennének folyamatosan, bármely napszakban, bármilyen földrajzi régióban, bármilyen építményben a történések olyatén előadására, mint ahogyan azt mérvadó zsidó személyiségek teszik. [...] Ezért háborognak mindenféle hordó- és Hanákné-ügyön, sértődnek meg landeszmani szövegeken, tiltakoznak konrádok, eörsik, kisjánosok vádaskodásai ellen, figyelik értetlenül a Demokratikus Charta, a Tégy a gyűlölet ellen nevezetű képződmények tevékenységét.”

  • 1996.01.11. (2.szám) Magyar Fórum, Tamáska Péter: Történelem nem és hálószobavarázs Glatz Ferenc szerkesztésében

    Glatz Ferenc: A magyarok krónikája című könyvéről.

    „A forradalmárok elleni perek említésekor Eörsi Istvánt és társait láthatjuk csupán, ami előrevetítése is lehet a »demokratikus ellenzék« későbbi történelmi súlyának (695. o.).”

  • 1996.01.11. Népszava, Révész Sándor: A szabadság, mint cenzúra

    Cenzúra-e, ha a könyvkereskedők nem akarják átvenni Jeszenszky Géza: Elveszett presztízs című könyvét, ha egyszer nem fogy? A Magyar Szemle „Az új cenzúra ellen” címmel felhívást tett közzé, mivel szerintük Jeszenszky a cenzúra áldozatává vált, pedig az okok gazdaságiak.

    „Bizony, bizony nagyon is időszerű volt ezekre a tanulságokra utaló könyvet kiadni 1984 elején a »szennyesteregetéssel« rágalmazott Konrád, Eörsi, Göncz, Fekete Doboz stb. elleni televíziós gyűlöletkampányok idején. Úgy lehet, azok számára leginkább, akik a Magyar Szemle felhívásával leginkább azonosultak.”

    Kapcsolódó cikk:

    • Magyar Szemle, 1996.05.szám Az új cenzúra ellen – Nincs a rendszerünkben

  • 1996.01.13. Magyar Hírlap, Tamás Gáspár Miklós: Még egy szó a nemzetről

    Vita Eörsi Istvánnal az MDF-ről. Eörsi válaszát kiábrándítónak, érveit álságosnak tartja.

    „Az érthető elfogultság teljesen vakká teszi Eörsit a kulturális identitás kérdéseivel szemben, beleértve a zsidó identitást, amelyet Eörsi kevésbé ért vagy látszik érteni, mint a kívülállók.”

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 1995.12.16. Tamás Gáspár Miklós: MDF: Kalap, kabát
    • Magyar Hírlap, 1995.12.20. E.I.: Gazsi 1995.december 16-án
    • Magyar Hírlap, 1996.01.02. Páll Szilárd: Gazsizás

    Reagálás:

    • Népszava, 1996.01.26. Révész Sándor: A politikai nemzetről
    • Magyar Hírlap, 1996.01.27. Tamás Gáspár Miklós: Közhaza és republikánus hit – Nincs a rendszerünkben
    • Magyar Nemzet, 1996.02.01. Kristóf Attila: Én nem tudom… (Mely perben állok)
    • Magyar Hírlap, 1996.02.03. E.I.: Gazsi 1996. január 27-én…
    • Magyar Hírlap, 1996.03.13. Sz. Nagy Csaba: Liberális tartozás
    • Magyar Hírlap, 1996.04.02. Bíró Béla: T.G.M., aki soha nem volt „olyan”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Ez a Hét, 1996.01.05. (1.szám) Stefka István: Tamás Gáspár Miklós csókja
    • Ez a Hét, 1996.02.09. (6.szám) Stefka István: Ez az „egy hajó”, nem az az „egy hajó”
    • Magyar Hírlap, 1996.02.10. Tamás Gáspár Miklós: Asszimiláció és egyebek
    • Magyar Hírlap, 1996.02.27. Máté Imre: „Szertelen, szabad, magyar” – Nincs a rendszerünkben
    • Magyar Fórum, 1996.05.16. (20.szám) Viola Anna: Új kormányt várók
    • Magyar Demokrata, 1998.11.26. (47.szám) Székely Kecskés János: Az állagvédő agresszivitás
    • Kapu, 2000.03.szám (március) Pápaffy Endre: A konzervatív sajtó mozgástér kihasználásáról
    • Heti Válasz, 2003.12.12. (50.szám) Faggyas Sándor: A baloldal színeváltozása

  • 1996.01.18.os.mti.hu, (OS): TIB-nyilatkozat - - Grósz Károly

    (Grósz Károly temetésének körülményeiről. Az aláírók között Eörsi István.)

  • 1996.01.19. Magyar Nemzet, Tiltakozó TIB-alapítók

    Grósz Károly állami temetése miatt nyilatkozatban tiltakozik a TIB. Az aláírók között van Eörsi István.

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a GRÓSZ nevét.

  • 1996.01.19. Népszava, Nyilatkozat

    A TIB állásfoglalása Grósz Károly temetésének körülményeivel kapcsolatban. A nyilatkozat aláírói között találjuk többek közt Eörsi Istvánt.

    „…miközben a történelmi igazságtétel folyamata befejezetlen maradt, és semmilyen jogi, társadalmi, sőt erkölcsi felelősségre vonásra sem került sor s az önvizsgálat egyetlen kiengesztelő szava nem hangzott el, a koalíciós kormány Grósz Károly halála alkalmából érdemeit méltató nyilatkozatot tesz közzé, és részt vállalva temetésének megrendezésében, annak állami kereteket ad. […] Úgy véljük, hogy ilyen körülmények között az állami szerepvállalás Grósz Károly elbúcsúztatásában mélyen sérti az 1956-os forradalom résztvevőit és a forradalom emlékét, s egyben azt a nyomasztó érzést kelti, hogy a kormány a Kádár-féle Magyar Népköztársasággal való politikai jogfolytonosság és nem az új Magyar Köztársasággal létrejött rendszerváltozás talajára helyezkedik.”

    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja GRÓSZ KÁROLY nevét.

  • 1996.01.20. Magyar Hírlap, Forintos György: Nyilatkozat

    A TIB állásfoglalása Grósz Károly temetésének körülményeiről. Az aláírók között van Eörsi István is.

    „...az állami szerepvállalás Grósz Károly elbúcsúztatásában mélyen sérti az 1956-os forradalom résztvevőit és a forradalom emlékét, s egyben azt a nyomasztó érzést kelti, hogy a kormány a Kádár-féle Magyar Népköztársasággal való politikai jogfolytonosság és nem az új Magyar Köztársasággal létrejött rendszerváltozás talajára helyezkedik.”

  • 1996.01.20. Népszava, Pomogáts Béla: Értelmiség és politika

    Esszé. Konrád György Antipolitika című könyvéről. Eörsi István említése.

  • 1996.01.21. (3.szám) Színes Vasárnap, Nagy N. Péter: Már csak harmincöt fényév

    Jegyzet. Amerikai csillagászok két lakható, emberi életre alkalmas bolygót fedeztek fel. Hogyan nevezik majd el a két új bolygót, miként osztjuk fel területét? Eközben milyen szörnyűségek történnek a Földön?

    „Évtizedeken át világítótoronyként szolgáló emberek használják magaslataikat kiállásnak. Nádas Péter iszonyú erővel tüzel Lengyel Lászlóra, utóbbi Don Louis-ra, vagyis Bokros Lajosra, Eörsi István Tamás Gáspár Miklósra, Tamás Gáspár Eörsire, Bächer Iván Esterházyra, Nádas Péter Bächer Ivánra és a Népszabadságra, Eörsi Nádasra, Tamás Gáspár Miklós Váncsa Istvánra, Váncsa István Tamás Gáspár Miklósra. Ungvári Tamás nyilvánosan összepofozkodik Mezei Andrással. Közben pedig amott, az Új Magyarországon egyre összetéveszthetetlenebbül érezni a Magyar Fórum ízeit.”

  • 1996.01.25. (4.szám) Magyar Fórum, L. E.: Egy bunyós irodalmár kalandjai

    Ungvári Tamás esetéről, miszerint egy kulturális összejövetel alkalmával egy író kollégája (Mezei András) arcul ütötte volna. Idézetek Ungvári szövegéből; elmeséli, hogy Latinovits Zoltánnal is volt egy afférja.

    „Ami pedig az igazmondását illeti, arról még Lukács György egykori tanítványának, munkatársának és hagyatéka gondozójának, Eörsi Istvánnak is volt már néhány keresetlen szava. Ungvári Tamás ugyanis egy külföldi vendégprofesszorkodása alkalmával – nyilván szórakozottságból – azt találta állítani, hogy ő – egyebek között – Lukács György egyik munkájának a társszerzője(!), Eörsinek azonban erről nem volt tudomása, nem is lehetett. És ezt meg is írta.”

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1976.11.13. (szám) E.I.: Lukács György szerénysége

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1976.11.20. (47.szám) Ungvári Tamás: és egy kötőszó ártalmai
    • Hitel, 1993.09.szám Nagy László: Napló, 1976.
    • Magyar Fórum, 1996.11.21. (47.szám) Ludwig Emil: Hazudott

  • 1996.01.25.Magyar Narancs, E.I.: Nagytól Grószig

    (Kinek a halottja volt az 1989. június 16-án újratemetett Nagy Imre?)

  • 1996.01.26. Népszava, Révész Sándor: A politikai nemzetről

    Eörsi István és Tamás Gáspár Miklós vitája a Magyar Hírlapban a politikai nemzetfogalomról, a kisebbségi emberi jogokról és az asszimiláció kérdéseiről.

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 1995.12.20. E.I.: Gazsi 1995. december 16-án...
    • Magyar Hírlap, 1996.01.02. Páll Szilárd: Gazsizás
    • Magyar Hírlap, 1996.01.13. TGM: Még egy szó a nemzetről

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hírlap, 1995.12.16. Tamás Gáspár Miklós: MDF: Kalap, kabát
    • Ez a Hét, 1996.01.05. (1.szám) Stefka István: Tamás Gáspár Miklós csókja
    • Magyar Hírlap, 1996.01.27. Tamás Gáspár Miklós: Közhaza és republikánus hit – Nincs a rendszerünkben
    • Magyar Nemzet, 1996.02.01. Kristóf Attila: Én nem tudom… (Mely perben állok)
    • Magyar Hírlap, 1996.02.03. E.I.: Gazsi 1996. január 27-én...
    • Ez a Hét, 1996.02.09. (6.szám) Stefka István: Ez az „egy hajó”, nem az az „egy hajó”
    • Magyar Hírlap, 1996.02.10. Tamás Gáspár Miklós: Asszimiláció és egyebek
    • Magyar Hírlap, 1996.03.13. Sz. Nagy Csaba: Liberális tartozás
    • Magyar Hírlap, 1996.04.02. Bíró Béla: T.G.M., aki soha nem volt „olyan”
    • Kapu, 2000.03.szám (március) Pápaffy Endre: A konzervatív sajtó mozgástér kihasználásáról 

  • 1996.01.szám (február), Cigányfúró, E.I.: Az Államtitkár filozofál

    A kormány takarékoskodásra buzdító szavairól. Eörsi helyeslésének politikai és morális korlátai. A sporthatóságok meg akarják gátolni a mozgássérültek részvételét az idei atlantai olimpián. Gallov Rezső államtitkár indoklásában diszkriminálja a mozgássérülteket. 

  • 1996.01.szám Beszélő (Folyóirat – március), E.I.: Napló Jóbról

    Egy tervezett könyv első fejezete.

  • 1996.01.szám Beszélő (Folyóirat – március), Litván György: Múltfeltárás és rendszerváltás

    Részlet. Az ügynöktörvény módosítása körüli viták.

    „A Nyilvánosság Klub legutóbbi vitaülésén Eörsi István úgy vélte, nem lehet egyszerre védeni besúgók és besúgottak, tettesek és áldozatok személyiségi jogait – választani kell közöttük.”

  • 1996.01.szám Beszélő (Folyóirat – március), Petri György: „Nem vagyok egy Berzsenyi...”
    Esterházy Péterrel beszélget Petri György

    Részlet. Bächer Iván Népszabadságban megjelent pamfletjéről.

    „Mármost ami tanult kollégámat, jó Eörsi Pistát illeti, láthatóan nagyon meg akarta ezt a cikket írni. Az írása végén van egy eszmefuttatása a szamizdat és a nem szamizdat viszonyáról, az érdekes; nem gondoltam volna, hogy ilyen élesen csak a szamizdatnak tulajdonít pozitív szerepet a sajtószabadság emancipációs folyamatában.”


    Előzmény:

    • Népszabadság, 1996.01.10. Eörsi István: Egy betegség tünetei

  • 1996.01.szám Európai Utas, Czigány György: Média és líra – 40 évben

    Részlet.

    „Vers és zene: Weöres – Kodály-műsoromról például Eörsi István írt esszébe átváltó kritikát... »Weöresnél a játék véres valóság. A módszer pedig – és ezt sohasem értettem volna meg, ha nem hallom a hangját – közvetlenül, minden átmenet nélkül lényegül tartalommá. Számára minden téma egyformán »komoly«: ritmikai, dallam- és kompozíciós problémákra koncentrált lénye nem tesz különbséget az élményei közt, hogy az ő kifejezésével éljek. Beszélgetés közben számtalanszor használta az »anyag« és a »dolog« szót, és ezek a kifejezések költészetének kulcsszavai: számára minden »anyag« és »dolog« – márpedig az anyag a valóság építőköve. Jó volt megismerkednem a versmondó Weöres Sándorral. Ama kevesek közé tartozik, akinek hangjától tétovázás nélkül romba dőlnek a mesterkélt hierarchiák, és rögves helyreáll a művészi értékek természetes rendje.«”


    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1967.01.28. (4.szám) E.I.: Weöres Sándor verset mond 

  • 1996.01.szám Híd, Bányai János: Eörsi István, az elbeszélő

    Könyvkritika Eörsi István: A csomó című kötetéről.

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1978.08.26. (34.szám) E.I.: A csomó
    • Színház (Drámamelléklet), 1992.08.szám E.I.: A csomó. Zenés bábjáték felnőtt értelműeknek
    • Pesti Műsor, 1992.10.02. (40.szám) Soros-napok a Merlinben
    • Cigányfúró, 1995.05.szám (október) E.I.: RÜGEN SZIGETÉN
    • Élet és Irodalom, 1995.12.08. (49.szám) E.I. – Vagesz: A Pátosz és a gúny násza. Eörsi István novelláskötetének bemutatójára
    • Új Forrás, 1996.04.szám Géczi János: Jegyzet, negyedjére
    • Élet és Irodalom, 1996.07.19. (29.szám) E.I.: Az egyik szemem, no meg a másik. Verseny a Soros Alapítvány támogatásával, 1996. III. szakasz, 6. forduló
    • Holmi, 1996.07.szám Bán Zoltán András: A publicista prózája
    • Pannon Tükör, 1997.04.szám Egri Zsolt: „Az élet megy tovább” Eörsi István elbeszéléseiről
    • www.t-online.hu/ilegeza, Legeza Ilona: Eörsi István: A csomó

  • 1996.01.szám Kortárs, Bálint B. András: Curriculum vitae
    Kortárs Kiadó, 1995

    Könyvkritika a Kortárs Kiadó Curriculum vitae című kötetéről, amely a kortárs magyar írók kortársi önéletrajzait tartalmazza. Sok író kimaradt a kötetből.

    „Konrád György, Eörsi István és Petri György a belső emigráció keserűségeiről vallhatna, Balaskó Jenő arról, miként lett az üldözött avantgárd költőből kormányhű publicista.”

  • 1996.01.szám Korunk, Bozóki András: Cenzúra és sajtó Magyarországon az 1980-as években

    Részlet.

    „A rendszer politikusai gyakran és szívesen hivatkoztak arra, hogy Magyarországon nincs cenzúra (Aczél, 1980), s csak az hökkentette meg kissé őket, amikor az 1981-es magyar írószövetségi kongresszuson az egyik író (Eörsi István) a cenzúra bevezetését követelte, mondván, hogy akkor legalább világosak lesznek a határok, s az írók tudni fogják, milyen korlátok között írhatnak »szabadon«.”

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.