EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1996.02.17. Magyar Szó, Horváth György: Szarajevó-giccs

    A szarajevói háború mint üzlet, fogyasztható árucikk – miközben éppen a lényeg sikkad el.

    „A Passengers Miss Sarajevo című videoklipjében Bono, a U2 énekese és Pavarotti fülbemászó dallamot dúdolgatnak. A tragédiát hoznák emberközelbe – de popzenei mű erre nem képes. […] Srebrenica tabu – és a művészek se fogják maguknak egyhamar felfedezni, az már túl sok érzékeny lelküknek, ami ott történt. Igaz, Eörsi István próbálkozott valamivel, de – és ez jellemző – még a város nevét se tudta tisztességesen leírni. Srebrenicáról hallgatni fogunk – Szarajevóról pedig sikk beszélni.”

  • 1996.02.23. (8.szám) Amerikai Magyar Népszava – Szabadság, Heves vita az ügynöktörvényről

    Többen nyílt levélben tiltakoztak az az ügynöktörvény jelenlegi formája ellen. Parlamenti vita az átvilágítandók köréről. A tervezetet benyújtó Kuncze Gábor sem ért egyet a törvény némely pontjával. A Nyilvánosság Klub vitanapja a témában. Szente Zoltán alkotmányjogász, Halmai Gábor alkotmányjogász és Szekeres Imre véleménye. Nikolits István titkosszolgálatokat vezető tárca nélküli miniszter ellenérvei.

    „Eörsi István író közölte: a felmerülő dilemmák »pusztán jogi úton megoldhatatlanok«. Erkölcsi aggályainak adott hangot a tervezettel kapcsolatban és felhívta a figyelmet arra, hogy »az átvilágítandók körének bármely meghatározása merőben tetszőleges... Az ügynökök áldozatai nem azt akarják megtudni, hogy mit jelentettek róluk 10-20 évvel ezelőtt, hanem szinte kizárólag azt, hogy ki volt az a személy, akit azóta túlnyomórészt érdektelenné vált információk megszerzése céljából a belügyi szervek rájuk építettek. Az ő információs önrendelkezési joguk ebben a vonatkozásban arra összpontosul, hogy segítségével jobban megérthessék múltjukat, és megszabaduljanak... tisztátalan és hazug emberi kapcsolataiktól.«”

    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az ÜGYNÖKTÖRVÉNY szót.

  • 1996.02.24. Hajdú-Bihari Napló, Zöldi László: Lefülelt mondatok (8.)

    Az idézett gondolatok között van Eörsi Istváné.

    „A pártállamtól cenzúrát kaptunk (mely kevés írót sújtott), továbbá pénzt (ami csaknem mindenkinek jól jött). Most e két állami áldás nélkül kell boldogulnunk, ha tudunk.”

    Előzmény:

    • Békés Megyei Hírlap, 1995.07.03. (153.szám) E.I.: A pártállamtól
    • Népszava, 1995.07.17. Zöldi László: Macskaköröm

  • 1996.02.26. Magyar Hírlap, Sz. Sz. – Kuncze Gábor: Az emberi jogokról vitázott az SZDSZ
    Kunczénak nem volt ellenvéleménye

    Az SZDSZ országos tanácsa szombati ülésén tudomásul vette azt a jelentést, amelyet a rendőrség tevékenységének emberi jogi vonatkozásairól készített a testület emberi jogimunkabizottsága. A hazai cigányság helyzete.

    „Információink szerint az országos tanács ülésén többen – köztük Tamás Gáspár Miklós, Mészáros István, Eörsi István, Litván György – élesen bírálták a belügyi tárca tevékenységét, de kritika érte az SZDSZ-frakciót is, mert nem áll ki az emberi jogok érvényesítése mellett.”

  • 1996.02.27. (8.szám) 168 óra, Ügynökökről mondják

    Idézet-összeállítás a III/III-asokról.


    „A volt spicliség lassanként politikai előnnyé válik”.


    Előzmény:

    • Somogyi Hírlap, 1993.09.03. E.I.: Ez bosszantja Eörsi Istvánt

  • 1996.02.28. Esti Hírlap, Mr. G.: Magyarországot magyarázza a németeknek
    BESZÉLGETÉS DALOS GYÖRGGYEL

    A berlini Magyar Ház igazgatója Budapest, Bécs és Berlin kultúrájának közös vonásairól, az igazgatói feladatkör kihívásairól, írói munkájáról. Eörsi István említése.

  • 1996.02.29. (9.szám) Esztergom és Vidéke, Muzslai Zsitva Ágnes: „Ma is hű vagyok 1956-os forradalom szellemiségéhez”

    Interjú Eörsi Istvánnal az ’56-os forradalomban való részvételéről, a börtönbüntetéséről, az ’56-os forradalom szellemiségéhez való hűségéről és a mai magyar irodalmi életről.

    „Az Írószövetség annak idején a Kádár-rendszert teljesen kiszolgálta, és most más színben kívánja feltüntetni magát Túl sok tagja van, olyanok is, akik nem aktív írók. Felhígult az írószövetség, és kettészakadt az urbánus illetve a népies írók táborára. Ezen belül is klikkek alakultak ki. Még a legkiválóbb íróknál sincs olyan, hogy egymás munkájáról kritikai véleményt alkotnának. Úgy érzem, hogy a klikk-szellem a meghatározó az irodalmi életben és nem az értékhierarchia.”

  • 1996.02.29.Magyar Narancs, Seres László: A sodródás veszélye. Az SZDSZ és az emberi jogok

    (Az SZDSZ Országos Tanácsa elfogadta az SZDSZ emberi jogi bizottságának jelentését a rendőrség munkájáról. Képviseli-e még a párt a liberális szabadságjogok értékeit? Nincs-e túl nagy ára a kormányzásnak?)

  • 1996.02.szám Holmi, Szalai Júlia: A belső emigráció aktualitásáról
    FIGYELŐ

    Könyvkritika Eörsi István: Időm Gombrowiczcsal című kötetéről.

    „A könyv alcíme ez lehetne: utam a belső emigrációhoz. […] Eörsi a marxizmushoz való mai viszonyát fejti ki.”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1996.02.szám Mozgó Világ, Bossányi Katalin: „Nem állítom, hogy ez egy sikertörténet”

    Beszélgetés Fodor Gáborral. Rövidített idézés Fodor 1995. november 30-án írt Rövid áttekintés az MKM tevékenységéről az 1994. augusztus 1.–1995. november 30. közötti időszakban című írásából. Idézés Fodor Levél Bokros Lajoshoz a költségvetési irányelvekről című 1995. júniusi írásából. Fodor válaszol az őt ért vádakra (nincs koncepciója, nincs szervezési, államigazgatási tapasztalata, senkivel sem tudott együttműködni, túlzottan elvi politizálást végez, a kelleténél lojálisabb a kormányhoz). A Nemzeti Alaptantervről, az oktatás finanszírozási vitájáról, Bokros kényszerhelyzetéről, a pedagógusbérekről, a közalkalmazotti törvény megváltoztatásának szükségességéről, a szakszervezetekről, a pedagógustüntetésről való távolmaradása okáról. A felsőoktatási alkuról, a tandíjrendszer bevezetéséről. Megállapodás a HÖKOSZ-szal. A közalapítványi rendszerről. 1995. április 27-i levele: Levél Bokros Lajoshoz a honoráriumok megadóztatásáról. Konfliktusa az értelmiségiekkel a közalapítványok miatt. „– Kicsit gonoszkodó megközelítésben azt mondanám, ahogyan Eörsi fogalmazott: »Amíg a másik zsebében turkálnak, az hagyján, de amikor az én zsebembe is belenyúlnak, akkor sikítok.«” A kultúra finanszírozási törekvéseiről szóló 12 pontjáról (rövidített idézet). 1995. október 4-i „Levél Bokros Lajoshoz a kultúra finanszírozásának adóhátteréről” című írásának idézése. Az SZDSZ-en belüli meggyengüléséről. A lemondatásáról szóló pletykákról. Fodor Gábor első levele Horn Gyulához 1994. október7-én (idézés). Fodor Gábor lemondólevele Horn Gyulához 1995. november 24-én (idézés).

  • 1996.02.szám Phralipe, E.I.: A ravasz róka

    Vers.

  • 1996.03.(ápr.) amarodrom.hu, Siroki Sándor: Nem találtam meg a kavicsot

    (Költészetnapi beszélgetés Balogh Attilával.)

  • 1996.03.01. (2.szám) Bécsi Napló, Szabó A. Ferenc: HÉTRŐL-HÉTRE, LAPRÓL LAPRA
    — POLITIKAI HETILAPOK BUDAPESTEN —

    A Sajtó és politika Budapesten című, 1995/6. számban megjelent cikk folytatása. A Magyar Nemzet új tulajdonosáról, az Új Magyarországról, a Magyarország című hetilapról, a 168 óráról, a Beszélőről, az Élet és Irodalomról, a Heti Világgazdaságról, a Világról, a Respublikáról, a Reformról, a Figyelőről, a Nők Lapjáról, a Szabad Földről, a Magyar Fórumról, az Új Demokratáról, az Ez a Hétről.

    A Magyar Narancsról: „Korábban a legismertebb, idősebb liberális gondolkodók (Eörsi István, Konrád György, Tamás Gáspár Miklós) is szívesen szerepeltek hasábjain, de mintha az utóbbi időben elment volna a kedvük ettől. Talán azért, mert egyiküket-másikukat nem kímélték feltűnési viszketegségben szenvedő fiatalabb kollégáik? Nem tudhatjuk. Bár a Beszélő megszűnése óta egyeduralkodóvá váltak célzott közönségük körében, nem mehet nekik sem igazán jól, hiszen silány papírra nyomott oldalaik terjedelmét nemrégen csökkenteni kényszerültek.”

  • 1996.03.01. (3.szám) Balkon, Fekete Vali: T(h)alál(t) színház
    Halálszínház –
    Tadeusz Kantor válogatott írásai

    Kantor válogatott írásait tartalmazó könyv, a Halálszínház kritikája. Prospero Könyvek A MASZK Egyesület és az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet kiadása. Budapest-Szeged, 1994.

    „Az első tudósítás a kantori halálszínházról 1977-ben az ÉS hasábjain látott napvilágot Eörsi István tollából. Nemcsak beszámoló, de pontos, részletező elemzés is ez Kantor darabjáról, A halott osztályról, amelyet Eörsi a belgrádi BITEF-en látott. Kár, hogy ebben a kötetben sem ez, sem más tanulmánya nem jelent meg, pedig ő szó szerint nyomon követte Kantor előadásait.”


    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1977.10.01. (40.szám) E.I.: A halott osztály

    Kapcsolódó cikk:

    • Szcenárium, 2016.03.szám Király Nina: A krakkói Ulysses

  • 1996.03.01. Szombat, Várnai Pál: Egy diaszpórában élő reflexiói a magyar-zsidó irodalom definíciója ürügyén

    A szerző a kanadai Carleton University (Ottawa) professzora. Előadását a Szombat folyóirat és a Yahalom Zsidó Szabadegyetem közös rendezésében 1996. január 8-9-én lezajlott, A magyar-zsidó irodalom létformái című konferencián tartotta. A konferencia előadásai a közeljövőben önálló kötetben jelennek meg. Tanulmányában az „identitás kényszere” és a „zsidó író” definíciója körüli vitákat elemzi, központi példaként idézve Eörsi István provokatív kijelentését.

    „Bizonyára emlékeznek Eörsi megjegyzésére, hogy neki csak akkor jut eszébe, hogy zsidó, amikor éppen el akarják gázosítani…* Már beszéltünk arról, hogy bármiről is írjon, netán hallgasson a zsidó író, valahol elárulja zsidóságát, ám lehet, hogy elsősorban egy hasonló neveltetésű és szellemiségű olvasó számára vagy egy zsidógyűlölő számára.”

    • Eörsi István az Emlékezés a régi szép időkre (Börtönkönyv) című művében fogalmazza meg egy Csoóri Sándorral folytatott párbeszéd reflexiójaként, hogy identitása csak a gázosítás fenyegetésekor jut eszébe.
    • *„Régi barátom, Csoóri Sándor a minap tudatta velem, hogy engem általában nem is tekintenek zsidónak. »Nekem is csak akkor jut eszembe, hogy az vagyok – válaszoltam neki –, amikor éppen el akarnak gázosítani.«”
    • A kötetek (szamizdat és legális kiadás) adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Beszélő (Szamizdat – 1987/4.), 1987.22.szám E.I.: Emlékezés a régi szép időkre. Második fejezet
    • Kritika, 1990.05.szám Mihancsik Zsófia – Szénási Sándor: Baloldalról baloldalra
    • Kapu, 1991.08.szám (augusztus) Reményi Gyenes István: Érdekességek zsidószármazású nevezetes magyarokról

  • 1996.03.02. Fáklya – Bihari Napló (Nagyváradi Lap), John Keats: Aznap íródott, amikor Leigh Hunt úr elhagyta a börtönt

    Vers. Fordította: Eörsi István.

  • 1996.03.05. (9.szám) 168 óra, Bartus László: Szabad rendőr, szabad madár
    Mérlegelés

    A rendőrség – emberi jogi szempontból című jelentés ürügyén robbant ki a vita az SZDSZ pragmatikusai és emberi jogi irányzatának képviselői között. A kormányzás miatt sok elvüket feladták.


    TGM: „Kuncze Gábor, Pető Iván vagy Hack Péter emberi jogi felfogása nem különbözik Kis Jánosétól, Eörsi Istvánétól vagy az enyémtől. Legalábbis nem nagyon. A vita a politikai stratégiáról zajlik. A demokratikus fordulat befejezetlen. És ami befejezetlen, azt be kell fejezni”.

    Fotók

  • 1996.03.05. Hajdú-Bihari Napló, Zöldi László: Lefülelt mondatok (15.)

    Az idézett gondolatok között van Eörsi Istváné.

    „Előrébb való az, aki teremt, és utána jön, akit teremtenek. Az emberek teremtik Istent, és nem fordítva.”

    Kapcsolódó cikk:

    • (Veszprémi) Napló, 1996.01.08. A teremtésről mondják

  • 1996.03.07.Magyar Narancs, E.I.: Jegyzetek ürügytelenül (1)

  • 1996.03.07.Magyar Narancs, E.I.: Jegyzetek ürügytelenül (2)

  • 1996.03.09. Népszabadság, Sükösd Mihály: Irodalom, újságírás: egyelőre megvagyunk

    Az irodalom szociológiája lapok, TV-műsorok tükrében. A műfajcsere okai. Szponzorálás és mecenatúra. A könyv és az újságcikk mint árucikk. Bankok és részvénytársaságok, üzleti érdekeltségek sajtóbirodalomként. A Nap TV és a Magyar Nemzet birtoklásáért folyó harc. Csatározások a különböző sajtótermékekért. A magyar publicisztika új fénykora. Fotók: Könyvhét, 1949... Könyvhét, 1995...

    „Irodalmon ezúttal – szigorúan szociológiai értelemben – csakis azt értjük, ami nyomtatott olvasmányként az olvasó elé kerül. Ez a mai magyar irodalom legfelül, valahol a felhők tájékán kezdődik, Mészöllyel, Nádassal, Esterházyval. […] Soktucatnyi magyar író szegényedett el az utóbbi hat évben, köztük korábbi Kossuth- díjasok, többszörös József Attila-díjasok. […] Számos neves író váltott át a regényírásról vagy a líráról a publicisztikára. Konrád, Csoóri, Eörsi, Kertész Ákos; a következő nemzedékből Esterházy, Kornis, nemritkán Nádas Péter is.”

  • 1996.03.13. Magyar Hírlap, Sz. Nagy Csaba: Liberális tartozás
    Szertelen, szabad, magyar (febr. 27., 7. o.)
    LEVELEK A SZERKESZTŐHÖZ

    Reflexió Máté Imre Magyar Hírlapban megjelent cikkére. Az SZDSZ elhanyagolta a haza és a nemzet fogalmának meghatározását, ezért azt a népnemzeti irányzat kisajátította.

    „Pozitívnak kell tekinteni Tamás Gáspár Miklós igyekezetét, hogy az 1995. december 16-án indított cikksorozatában (MDF: kalap, kabát) liberális felfogású meghatározását adja a haza, hazaszeretet, nemzeti érzület és elkötelezettség fogalmának. Értékessebbé akkor lesz ez a meghatározássorozat, ha tekintetbe vesszük Eörsi István kiegészítéseit (MH, 1995. 12. 20. és 1996. 01. 29.), amelyek enyhítik TGM túlfűtöttségét. […] Eörsi kétségbe vonja egy olyan nemzet történelmi nagyságát, amely a legutóbbi ötszáz évben elvesztette minden háborúját, elbukta minden forradalmát és szabadságharcát.”

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 1995.12.16. Tamás Gáspár Miklós: MDF: Kalap, kabát
    • Magyar Hírlap, 1995.12.20. E.I.: Gazsi 1995.december 16-án
    • Magyar Hírlap, 1996.01.02. Páll Szilárd: Gazsizás
    • Ez a Hét, 1996.01.05. (1.szám) Stefka István: Tamás Gáspár Miklós csókja
    • Magyar Hírlap, 1996.01.13. Tamás Gáspár Miklós: Még egy szó a nemzetről
    • Népszava, 1996.01.26. Révész Sándor: A politikai nemzetről
    • Magyar Hírlap, 1996.01.27. Tamás Gáspár Miklós: Közhaza és republikánus hit – Nincs a rendszerünkben
    • Magyar Hírlap, 1996.02.03. E.I.: Gazsi 1996. január 27-én…
    • Ez a Hét, 1996.02.09. (6.szám) Stefka István: Ez az „egy hajó”, nem az az „egy hajó”
    • Magyar Hírlap, 1996.02.10. Tamás Gáspár Miklós: Asszimiláció és egyebek
    • Magyar Hírlap, 1996.02.27. Máté Imre: „Szertelen, szabad, magyar” – Nincs a rendszerünkben

    Reagálás:

    • Magyar Hírlap, 1996.04.02. Bíró Béla: T.G.M., aki soha nem volt „olyan”
    • Kapu, 2000.03.szám (március) Pápaffy Endre: A konzervatív sajtó mozgástér kihasználásáról

  • 1996.03.13. Magyar Hírlap, V. B. É.: Március 15-én újra szól a Beszélő

    Hét hónapi szünet után havilapként jelenik meg a Beszélő. Az első szám szerzői között találjuk Eörsi Istvánt, aki a lap Merlin Színházban tartandó bemutatójának házigazdája lesz. 

  • 1996.03.14. Kurír (reggeli kiadás), Bihari Tamás: Hét év nagy idő

    Válogatás az 1989. március 15-i megemlékezésekből, nyilatkozatokból. Részlet Eörsi István nyilatkozatából.

    „Nem vagyok nyugodt, bár örülök, hogy itt lehetek, nem vagyok nyugodt, mert úgy látom, hogy ennek a kezdődő demokratizálódásnak biztosítékai nagyon halványak, úgy látom, hogy a hatalom a felelősségmegosztásra törekszik, de közben a hatalmat egyértelműen meg akarja magának tartani. És így el fog jutni egy olyan pontra, ahol valóban dönteni kell, hogy a valódi hatalommegosztásra törekszenek, a valódi demokráciára, vagy pedig más eszközökhöz nyúlnak és »rendet teremtenek«. S erre nagyon sok jel van, ezt a lehetőséget is fontolgatják.”

    Kapcsolódó cikk:

    • Népszava, 2018.03.10. Bihari Tamás: Pléhkokárda 

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.