EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1996.01.szám Beszélő (Folyóirat – március), Petri György: „Nem vagyok egy Berzsenyi...”
    Esterházy Péterrel beszélget Petri György

    Részlet. Bächer Iván Népszabadságban megjelent pamfletjéről.

    „Mármost ami tanult kollégámat, jó Eörsi Pistát illeti, láthatóan nagyon meg akarta ezt a cikket írni. Az írása végén van egy eszmefuttatása a szamizdat és a nem szamizdat viszonyáról, az érdekes; nem gondoltam volna, hogy ilyen élesen csak a szamizdatnak tulajdonít pozitív szerepet a sajtószabadság emancipációs folyamatában.”


    Előzmény:

    • Népszabadság, 1996.01.10. Eörsi István: Egy betegség tünetei

  • 1996.01.szám Európai Utas, Czigány György: Média és líra – 40 évben

    Részlet.

    „Vers és zene: Weöres – Kodály-műsoromról például Eörsi István írt esszébe átváltó kritikát... »Weöresnél a játék véres valóság. A módszer pedig – és ezt sohasem értettem volna meg, ha nem hallom a hangját – közvetlenül, minden átmenet nélkül lényegül tartalommá. Számára minden téma egyformán »komoly«: ritmikai, dallam- és kompozíciós problémákra koncentrált lénye nem tesz különbséget az élményei közt, hogy az ő kifejezésével éljek. Beszélgetés közben számtalanszor használta az »anyag« és a »dolog« szót, és ezek a kifejezések költészetének kulcsszavai: számára minden »anyag« és »dolog« – márpedig az anyag a valóság építőköve. Jó volt megismerkednem a versmondó Weöres Sándorral. Ama kevesek közé tartozik, akinek hangjától tétovázás nélkül romba dőlnek a mesterkélt hierarchiák, és rögves helyreáll a művészi értékek természetes rendje.«”


    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1967.01.28. (4.szám) E.I.: Weöres Sándor verset mond 

  • 1996.01.szám Híd, Bányai János: Eörsi István, az elbeszélő

    Könyvkritika Eörsi István: A csomó című kötetéről.

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1978.08.26. (34.szám) E.I.: A csomó
    • Színház (Drámamelléklet), 1992.08.szám E.I.: A csomó. Zenés bábjáték felnőtt értelműeknek
    • Pesti Műsor, 1992.10.02. (40.szám) Soros-napok a Merlinben
    • Cigányfúró, 1995.05.szám (október) E.I.: RÜGEN SZIGETÉN
    • Élet és Irodalom, 1995.12.08. (49.szám) E.I. – Vagesz: A Pátosz és a gúny násza. Eörsi István novelláskötetének bemutatójára
    • Új Forrás, 1996.04.szám Géczi János: Jegyzet, negyedjére
    • Élet és Irodalom, 1996.07.19. (29.szám) E.I.: Az egyik szemem, no meg a másik. Verseny a Soros Alapítvány támogatásával, 1996. III. szakasz, 6. forduló
    • Holmi, 1996.07.szám Bán Zoltán András: A publicista prózája
    • Pannon Tükör, 1997.04.szám Egri Zsolt: „Az élet megy tovább” Eörsi István elbeszéléseiről
    • www.t-online.hu/ilegeza, Legeza Ilona: Eörsi István: A csomó

  • 1996.01.szám Kortárs, Bálint B. András: Curriculum vitae
    Kortárs Kiadó, 1995

    Könyvkritika a Kortárs Kiadó Curriculum vitae című kötetéről, amely a kortárs magyar írók kortársi önéletrajzait tartalmazza. Sok író kimaradt a kötetből.

    „Konrád György, Eörsi István és Petri György a belső emigráció keserűségeiről vallhatna, Balaskó Jenő arról, miként lett az üldözött avantgárd költőből kormányhű publicista.”

  • 1996.01.szám Korunk, Bozóki András: Cenzúra és sajtó Magyarországon az 1980-as években

    Részlet.

    „A rendszer politikusai gyakran és szívesen hivatkoztak arra, hogy Magyarországon nincs cenzúra (Aczél, 1980), s csak az hökkentette meg kissé őket, amikor az 1981-es magyar írószövetségi kongresszuson az egyik író (Eörsi István) a cenzúra bevezetését követelte, mondván, hogy akkor legalább világosak lesznek a határok, s az írók tudni fogják, milyen korlátok között írhatnak »szabadon«.”

  • 1996.02.01. Magyar Hírlap, MH: A Nyilvánosság Klub az ügynöktörvényről

    Nyilvános vita az információs kárpótlásról, az ügynöktörvényről, az átvilágításról. Az előadók közt van Eörsi István.

    Kapcsolódó cikk:

    • Magyar Hírlap, 1996.02.05. Lencsés Károly: Ne töröljék el végkép a múltat

  • 1996.02.01. Magyar Nemzet, Kristóf Attila: Én nem tudom…
    (Mely perben állok)

    Publicisztika Tamás Gáspár Miklós cikkéről, melyben egyes újságírókat – köztük Kristófót – szélsőjobboldaliként minősíti.  

    „Miközben T. G. M. Eörsi István és a nemzet viszonyát boncolgatja a Magyar Hírlap január 13-i számában, hevenyészve odaveti: »Eörsi sajnos megtestesíti azt a torzképet, amelyet szélsőjobboldali tárcaírók szoktak rajzolni a baloldali-urbánus-polgári-radikális-kozmopolita-agnosztikus-progresszív pesti értelmiségiről, aki válogatás nélkül allergiás mindenre, ami hagyományos, ami nemzeti, ami keresztyén. Az ember azt gondolhatta, az ilyen figurákat Kristóf Attila, Lovas István vagy Schmidt Mária csak úgy kitalálja: de nem, úgy látszik, csakugyan léteznek, és – nemzetközi szocialista létükre – mindent elkövetnek, hogy kompromittálják a magyar szabadelvűség táborát mely sokkal hazafiasabb és konzervatívabb annál, amit ők látni szeretnének.«”

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 1996.01.13. Tamás Gáspár Miklós: Még egy szó a nemzetről

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hírlap, 1995.12.20. E.I.: Gazsi 1995.december 16-án
    • Népszava, 1996.01.26. Révész Sándor: A politikai nemzetről
    • A témához kapcsolódó további tartalmakat találhat az előzményben megjelölt cikk felsorolásánál.

  • 1996.02.03. Magyar Hírlap, E.I.: Gazsi 1996. január 27-én...

    Vita. Hozzászólás Tamás Gáspár Miklós „MDF: kalap, kabát” című cikkéhez. Az MDF hazafias teljesítményéről. A „gazsiságról”.

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 1995.12.16. Tamás Gáspár Miklós: MDF: Kalap, kabát
    • Magyar Hírlap, 1995.12.20. E.I.: Gazsi 1995.december 16-án
    • Magyar Hírlap, 1996.01.02. Páll Szilárd: Gazsizás
    • Ez a Hét, 1996.01.05. (1.szám) Stefka István: Tamás Gáspár Miklós csókja
    • Magyar Hírlap, 1996.01.13. Tamás Gáspár Miklós: Még egy szó a nemzetről
    • Népszava, 1996.01.26. Révész Sándor: A politikai nemzetről
    • Magyar Hírlap, 1996.01.27. Tamás Gáspár Miklós: Közhaza és republikánus hit – Nincs a rendszerünkben

    Reagálás:

    • Ez a Hét, 1996.02.09. (6.szám) Stefka István: Ez az „egy hajó”, nem az az „egy hajó”
    • Magyar Hírlap, 1996.02.10. Tamás Gáspár Miklós: Asszimiláció és egyebek
    • Magyar Hírlap, 1996.02.27. Máté Imre: „Szertelen, szabad, magyar” – Nincs a rendszerünkben
    • Magyar Hírlap, 1996.03.13. Sz. Nagy Csaba: Liberális tartozás
    • Magyar Hírlap, 1996.04.02. Bíró Béla: T.G.M., aki soha nem volt „olyan”
    • Magyar Fórum, 1996.05.16. (20.szám) Viola Anna: Új kormányt várók
    • Kapu, 2000.03.szám (március) Pápaffy Endre: A konzervatív sajtó mozgástér kihasználásáról

  • 1996.02.03. Romániai Magyar Szó, Adolf Endler: Növekedés
    Zsebvers

    Vers. Eörsi István fordítása.

  • 1996.02.05. (30.szám) Somogyi Hírlap, Vita az ügynöktörvényről

    A Nyilvánosság Klub vitanapjának az átvilágítás, a közélet tisztasága, az információs önrendelkezési jog gyakorlása, a társadalmi önismeret lehetősége volt a témája. A felkért előadók között volt Eörsi István. Nikolits István, a polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter nem fogadta el a rendezők meghívását.

  • 1996.02.05. Csongrád Megyei Hírlap – Délvilág, Vita az ügynöktörvényről

    A Nyilvánosság Klub vitanapján az előadók közt van Eörsi István is. 

  • 1996.02.05. Esti Hírlap, nr: Az üldözött és az üldöző joga

    A Nyilvánosság Klub vitája az ügynöktörvényről. Komoróczy Géza, Litván György, Kőszeg Ferenc, Szente Zoltán és Eörsi István véleménye.

    „Vita alakult ki az átvilágítás jogi megalapozottságáról. Szente Zoltán alkotmányjogász szerint az Alkotmánybíróság helytelenül döntött, amikor szabad utat adott a folyamatnak, mivel az átvilágítással a megfigyeltek személyiségjogai a megfigyelők rovására érvényesülnének. Ha a választók informálása a cél, akkor nehéz meghúzni azt a határt, amelyik elválasztja a szavazás eredményét még befolyásoló adatokat a többitől. A jelölt alkoholizmusa, vallása vagy szexuális szokásai is ide tartoznak? — kérdezte. Eörsi István úgy véli: a kérdést csak morálisan lehet megítélni, jogilag ugyanis alátámasztható az is, ha az ügynök, illetve ha az üldözött jogai sérülnek, mint az jelenleg is történik.”

  • 1996.02.05. Fejér Megyei Hírlap, A Nyilvánosság Klub vitája az ügynöktörvényről
    Alkotmányossági-morális aggályokat fogalmaztak meg

    A Nyilvánosság Klub vitanapjának témája: az átvilágítás, a közélet tisztasága, az információs önrendelkezési jog gyakorlása, a társadalmi önismeret lehetősége. A felkért előadók között volt Eörsi István. Nikolits István, a polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter nem fogadta el a rendezők meghívását.

  • 1996.02.05. Kurír (reggeli kiadás), K. Gy.: Nicsak, itt valaki erősen világít

    A parlament előtt az ügynöktörvény. Viták az átvilágításról, a III/III-asokról. Eörsi szerint „…az átvilágítandók köre tetszőleges. Német példákat említett az ellen az érv ellen, hogy a megismerés emberi kapcsolatokat rombolhat szét. Elmesélte, az ismert ellenzéki társadalmi harcos, Vera Hollenberger esetét. Amikor már jogában állt, hogy kartonjait megnézhesse, megtudta, hogy férje a hírhedt Stasi parancsára környékezte meg, ismerkedett meg, s vette el feleségül. Sőt házasságukból két gyermekük is született (Eörsi szerint talán ezt mégsem a Stasi parancsára), közben egész házasságuk alatt jelentést tett életéről, munkásságáról feletteseinek. A társadalmi békét kétségtelenül megrontja egy időre, ha kiöntjük a szennyes vizet, de ha szekrénybe elzárva tartjuk a rothadót, az súlyos károkat okoz. Az új törvényjavaslatot úgy jellemezte: egy törvény készülne a hajléktalanoknak, hogy ingyen lakást kapjanak, de csak azzal a feltétellel, ha nem költöznek be.”

  • 1996.02.05. Magyar Hírlap, Lencsés Károly: Ne töröljék el végkép a múltat
    A Nyilvánosság Klubban az ügynöktörvényről

    A Nyilvánosság Klub által rendezett vitán elhangzottak.

    „Eörsi István író szerint az átvilágítás ma nem nélkülözi a humor bizonyos jegyeit, hiszen »a miniszterelnök karhatalmista volt, a Ház elnöke pedig belügyminiszter-helyettesként segédkezett az állambiztonsági iratok egy részének bezúzásához«. Eörsi egyébként úgy látja, hogy az ügynöktörvény dilemmái jogi úton feloldhatatlanok. A törvényhozónak ezért a legfontosabb feladata az, hogy maradéktalanul biztosítsa legalább az információs önrendelkezési jogot, amelynek nemcsak a megfigyeltekről őrzött adatokra, hanem a besúgók személyének megismerésére is ki kell terjednie.”

    Kapcsolódó cikk:

    • Magyar Hírlap, 1996.02.01. MH: A Nyilvánosság Klub az ügynöktörvényről

  • 1996.02.05. Népszava, Dudás Gergely: Kereszttűzben az ügynöktörvény

    A Nyilvánosság Klub vitafórumának felszólalói alkotmányossági és morális szempontból egyaránt elfogadhatatlannak minősítették az ügynöktörvény módosításának tervezetét. Nikolits István, a titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter levélben utasította el a vitán való részvételt. A vitában felszólalt Halmai Gábor alkotmányjogász – érvei, az NDK-s példa. Litván György történész és Varga László, a Fővárosi Levéltár igazgatója gondolatai.

    „A besúgók nevének megismerhetősége mellett állt ki Eörsi István író, aki erkölcsi szempontok alapján tartotta elfogadhatatlannak a tervezetet.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszava, 1996.02.05. E.I.: Az ügynöktörvény – erkölcsi szemszögből
    • Népszava, 1996.02.13. Zámbó B. Endre: Erkölcsi megközelítés
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az ÜGYNÖKTÖRVÉNY szót.

  • 1996.02.05. Népszava, E.I.: Az ügynöktörvény – erkölcsi szemszögből

    Publicisztika. Erkölcs kontra jog. Az átvilágítandók köre. Nemzetközi kitekintés.

    „A társadalmi békét kétségkívül megbontja, ha előkotorjuk és kiöntjük az utcára a régi szennyet, de megítélésem szerint hosszú távon ártalmasabb, ha szekrényeinkben, sőt bennünk rohadozik tovább.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszava, 1996.02.05. Dudás Gergely: Kereszttűzben az ügynöktörvény
    • Népszava, 1996.02.13. Zámbó B. Endre: Erkölcsi megközelítés
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az ÜGYNÖKTÖRVÉNY szót.

  • 1996.02.06. (5.szám) 168 óra, Fencsik Flóra: Az éretlen

    Eörsi István jellemzése.

    „A hatalom nem kedveli, mert »izgága«, a pályatársak nem kedvelik, mert továbbra is baloldali, mi több, marxista, s mégis ő áll szemben azzal a magát baloldalinak nevező rendszerrel, amelybe a többiek oly szépecskén elfészkelődtek.” „Erkölcsi tartása idegesít, logikája, gyilkos humora letaglóz.”

    Fotó

  • 1996.02.08.Magyar Narancs, Vita az ügynöktörvényről

    (A Nyilvánosság Klub vitanapja. A megismerhető iratok köre. Eörsi István erkölcsi aggályai az átvilágítandók körével kapcsolatban. A megfigyeltek információs önrendelkezési jogáról.)

  • 1996.02.09. (6.szám) Ez a Hét, Stefka István: Ez az „egy hajó”, nem az az „egy hajó”

    Tamás Gáspár Miklósról.

    „Aztán szeretnem kellene TGM-et, mert újabban pártbéli eszmetársa, Eörsi István rendre fellép ellene a szélső liberális oldalról, ha per Gazsi, — így nevezi ő — nemzetről, hazáról merészel elmélkedni immár másodszor a legliberálisabb napilapban, mégpedig úgy, hogy annak nem minden pontja a Mérleg utcában fogalmazódott.”

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 1995.12.16. Tamás Gáspár Miklós: MDF: Kalap, kabát
    • Magyar Hírlap, 1995.12.20. Eörsi István: Gazsi 1995. december 16-án...
    • Ez a Hét, 1996.01.05. (1.szám) Stefka István: Tamás Gáspár Miklós csókja

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hírlap, 1996.01.02. Páll Szilárd: Gazsizás
    • Magyar Hírlap, 1996.01.13. TGM: Még egy szó a nemzetről
    • Népszava, 1996.01.26. Révész Sándor: A politikai nemzetről
    • Magyar Hírlap, 1996.01.27. Tamás Gáspár Miklós: Közhaza és republikánus hit – Nincs a rendszerünkben
    • Magyar Hírlap, 1996.02.27. Máté Imre: „Szertelen, szabad, magyar” – Nincs a rendszerünkben
    • Magyar Hírlap, 1996.03.13. Sz. Nagy Csaba: Liberális tartozás
    • Magyar Hírlap, 1996.04.02. Bíró Béla: T.G.M., aki soha nem volt „olyan”
    • Kapu, 2000.03.szám (március) Pápaffy Endre: A konzervatív sajtó mozgástér kihasználásáról

  • 1996.02.10. Magyar Hírlap, Kartal Zsuzsa: Puha demokrácia

    Az ügynökügyekről.

    „Hogyan lehetséges az, hogy a jog ma is az előző rendszer üldözőit védi az előző rendszer üldözöttei ellen? Eörsi István nem először jegyezte meg, hogy a besúgók emberi jogai mégsem lehetnek fontosabbak a besúgottak emberi jogainál.”

  • 1996.02.10. Magyar Hírlap, Tamás Gáspár Miklós: Asszimiláció és egyebek

    A vita folytatódik az MDF hazafias teljesítményéről. Antall József „tizenötmillió magyar”-ról szóló kijelentéséről.

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 1995.12.16. Tamás Gáspár Miklós: MDF: Kalap, kabát
    • Magyar Hírlap, 1995.12.20. E.I.: Gazsi 1995.december 16-án
    • Magyar Hírlap, 1996.01.02. Páll Szilárd: Gazsizás
    • Ez a Hét, 1996.01.05. (1.szám) Stefka István: Tamás Gáspár Miklós csókja
    • Magyar Hírlap, 1996.01.13. Tamás Gáspár Miklós: Még egy szó a nemzetről
    • Népszava, 1996.01.26. Révész Sándor: A politikai nemzetről
    • Magyar Hírlap, 1996.01.27. Tamás Gáspár Miklós: Közhaza és republikánus hit – Nincs a rendszerünkben
    • Magyar Hírlap, 1996.02.03. E.I.: Gazsi 1996. január 27-én…
    • Ez a Hét, 1996.02.09. (6.szám) Stefka István: Ez az „egy hajó”, nem az az „egy hajó”

    Reagálás:

    • Magyar Hírlap, 1996.02.27. Máté Imre: „Szertelen, szabad, magyar” – Nincs a rendszerünkben
    • Magyar Hírlap, 1996.03.13. Sz. Nagy Csaba: Liberális tartozás
    • Magyar Hírlap, 1996.04.02. Bíró Béla: T.G.M., aki soha nem volt „olyan”
    • Kapu, 2000.03.szám (március) Pápaffy Endre: A konzervatív sajtó mozgástér kihasználásáról

  • 1996.02.13. Népszava, Zámbó B. Endre: Erkölcsi megközelítés

    Az olvasói levél reflektál Eörsi ügynöktörvénnyel kapcsolatos publicisztikájára.

    „A szerző remekül, színesen okfejt és összegez, a leírtak valóban jól tükrözik az e téren kavargó, nehezen értelmezhető és kevésbé emészthető jogi tényállásokat. Igazán méltánylandó, hogy ő az erkölcs oldaláról közelíti meg az ügynöktörvényt, illetve annak egyik dilemmájaként boncolgatja. Bár szerintem ez is lehet, ugyanúgy zsákutca, mint a jogi megközelítés.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszava, 1996.02.05. Dudás Gergely: Kereszttűzben az ügynöktörvény
    • Népszava, 1996.02.05. E.I.: Az ügynöktörvény – erkölcsi szemszögből
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az ÜGYNÖKTÖRVÉNY szót.

  • 1996.02.16. (7.szám) Amerikai Magyar Népszava – Szabadság, Vita az ügynöktörvényről

    A Nyilvánosság Klub vitája az ügynöktörvényről. Litván György, Eörsi István, Varga László és Halmai Gábor gondolatai. A Nyilvánosság Klub nyílt levelet intézett a parlamenti képviselőkhöz a tervezett módosításokkal kapcsolatban.

    „Eörsi István író szerint az átvilágítás nem nélkülözi a humort, hiszen »a miniszterelnök karhatalmista volt, a Ház elnöke pedig belügyminiszterhelyettesként segédkezett az állambiztonsági iratok egy részének bezúzásához«. Eörsi szerint az ügynöktörvény problémáit nem lehet jogi úton feloldani.”

    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az ÜGYNÖKTÖRVÉNY szót.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.