EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1995.10.18. Magyar Hírlap, Tölgyesi Gábor: Zarándokok a könyv Mekkájában
    Frankfurti mérleg – sikerek, botrányok, viták

    Beszélgetés Dalos Györggyel, a berlini Magyar Ház igazgatójával a 47. frankfurti nemzetközi könyvvásárról. Viták Annemarie Schimmel Békedíja miatt. Ion Iliescu román elnök megnyitón elhangzott beszédéről, melyben Magyarországot azzal vádolta, hogy nem tesz meg mindent a területén élő román kisebbség érdekében. A magyar írók jó visszhangjáról. Az eseményen Eörsi István is részt vett. 

  • 1995.10.20. (42.szám) Amerikai Magyar Népszava – Szabadság, Reggel írták, másnap este bemutatták

    Rövidhír. Drámaíró verseny a József Attila Színházban. A versenyt Siposhegyi Péter nyerte, a második Eörsi István, a harmadik Horváth Péter lett.

  • 1995.10.20. Magyar Hírlap, Gervai András: Éljen a kapitalizmus!
    Tévénapló

    Tévékritika a TV1 műsorairól. A Magyar Televízió dokumentumfilmben idézte fel az Európai Kulturális Fórummal párhuzamosan – Eörsi István lakásában – megrendezett alternatív ellenzéki rendezvényt.

    „Az pedig, hogy vagy kétszáz ember napokon át Eörsi lakásában gyülekezhetett és szabadon véleményt cserélhetett, Horváth [József] szerint legalábbis, a Kádár-rendszer liberalizmusát dicsérte.”

  • 1995.10.21. (42.szám) Heti Világgazdaság, Időre játszás?

    Az SZDSZ szerepe az ügynöktörvény körüli anomáliákban.

    „»Az a látszat keletkezik, mintha elsősorban nem a spiclik, hanem leleplezőik ellen küzdenénk« – írta erről az időszakról a Magyar Narancsban tavaly decemberben Eörsi István, jelezve, hogy az ügynökkérdésben végrehajtott SZDSZ-kanyarok nemcsak a párton kívül váltottak ki meglepetést és ámulatot.”

    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 1994.12.22. E.I.: A spiclik nyugalmáért
    • Népszabadság, 1995.02.03. Majtényi László: Az ügynök méltóság

    Kapcsolódó cikkek:

    • Nappali ház, 1992.01.szám Nádas Péter: Szegény, szegény Sascha Andersonunk (és az itt felsorolt cikkek)

  • 1995.10.21. Esti Hírlap, nr: „Ellenforradalmi” sajtószemle

    Mit, illetve mit nem írt meg az ’56-os forradalomról a párt hivatalos lapja éveken keresztül? A Népszabadság 1986-ban, a 30. évfordulóról egy sorozattal emlékezett meg, és azt bizonygatta, hogy ’56 ellenforradalom volt.

    „S talán csak a figyelmetlenségen múlott, hogy éppen október 23-án jelent meg színikritika a forradalom után bebörtönzött író, Eörsi István Hordók című darabjának előadásáról.”

    • Eörsi István Hordók című írása megjelent a Tragikomédiák című kötetében. A könyv adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó tartalom:

    • Színház, 1968.02.szám E.I.: Hordók. Drámamelléklet – 1. rész
    • Színház, 1969.01.szám E.I.: Hordók. Drámamelléklet – 2. rész
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja Eörsi drámájának címét.


  • 1995.10.25. Magyar Hírlap, Tölgyesi Gábor: Sikermű Frankfurtból
    Vásári könyvek és mulatságok

    Beszámoló a 47. Frankfurti Könyvvásárról. Az eseményen részt vett Eörsi István is. 

  • 1995.10.26.Magyar Narancs, Lapadagoló

    (Lapszemle. A Kötött Kéve Eörsi István ürügyén Ginsbergről, a homoszexualitásról.)

  • 1995.10.27. Magyar Szó, Kontra Ferenc: A visszafelé sétáló ember
    A 40. NEMZETKÖZI KÖNYVVÁSÁR BELGRÁDBAN

    Beszámoló a szegényes könyvvásárról. A kortárs szerb költészet kiemelése. A Forum standján 25 magyarországi kiállító mutatta be kiadványaikat. A vásár magyarországi vendégei Gáspár György, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Könyv, Lap és Irodalmi Főosztályának tanácsosa, Zentai Péter László, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének igazgatója, Fehér György, a Gondolat Kiadó igazgatója és dr. Szántó György Tibor, a Mecénás Kiadó képviselője.

    „A Pesti Szalon Tandorit, Eörsit, Konrádot hozott. De van Csáth, Esterházy a Magvetőtől, Kundera, Camus és Hornby az Európától.”

  • 1995.10.szám Kritika, E.I.: Álom 1995. augusztus 9-én

    Vers.

  • 1995.10.szám Látó, Jánosházy György: Shakespeare közöttünk

    A szöveg elhangzott volna április 23-án Árkoson, a Shakespeare Kingdom House „Shakespeare közöttünk” szemináriumán, amelyen a szerző személyes okok miatt nem vett részt.

    Shakespeare drámái magyarra fordításának története a 18. századtól kezdve. Vörösmarty, Arany és Szász Károly fordításai. Az ál-shakespeare-i drámákról. A Marlowe-fordítások. Mészöly Dezső érdemei. Shakespeare szellemi utódai, Shelley, a Cenci-család és Stendhal (fordítója Eörsi István). 

  • 1995.10.szám Mozgó Világ, Bossányi Katalin: Koalíciós válság

    Tanulmány. Az MSZP–SZDSZ-koalíció válságának elemzése. Fejezetcímek: A koalíció előzményei. Irányzatok az MSZP-ben. A 94-es választások előtt. Koalíciókötés. Konfliktusok. Ütközések – a napi sajtó tükrében. A válság háttere. Kételyek és kérdések.

    „A két választási forduló között került sor a Demokratikus Charta utolsó számottevő rendezvényére. A Kossuth Klub-beli vitán az MSZP liberálisai a szövetség mellett, az SZDSZ baloldala — főként a demokratikus ellenzék reprezentánsai, Eörsi István, Kőszeg Ferenc, Szalai Erzsébet, Hegedűs B. András — a koalícióba lépés ellen érveltek, taktikai és morális megfontolásból.”

  • 1995.11.03. (44.szám) Magyar Honvéd, Eszes Máté: Könyvek világpiaca
    BESZÁMOLÓ A 47. FRANKFURTI NEMZETKÖZI KÖNYVVÁSÁRRÓL

    Fényképes beszámoló. Eörsi István említése.

  • 1995.11.11. Népszabadság, Vásárhelyi Miklós: Az írástudók és a forradalom

    A nép és az irodalom egybeforrása ’56-ban. A forradalom utáni retorzió következtében Eörsi István is börtönbe került. Az emigrációba kényszerült írók külföldön tartották életben a lángot. Tudósok, történészek, szociológusok és írók illegális kerekasztal-beszélgetés sorozaton ápolták ’56 emlékét. A szamizdat jelentősége. A megírásra váró művek...

    „Az 1956-os magyar forradalom előzményei, alakulása és utóélete című, 1986. december 5–6-án Eörsi István lakásán rendezett kétnapos illegális találkozón történészek, szociológusok, tudósok, az események koronatanúi mellett ott volt Benda Kálmán, Litván György, Perjés Géza, Laczkó Miklós, Csaplár Vilmos, Göncz Árpád, Kornis Mihály Lezsák Sándor, Mészöly Miklós, Lukácsy Sándor, Tornai József, Haraszti Miklós.”

  • 1995.11.16. (46.szám) Magyar Fórum, le: Levél Madridba
    A magyar huhogó-válogatott

    Levél a Real Madrid játékosainak, akik nyertek a Fradi ellen. A ferencvárosi szurkolótábor szélsőjobboldali és rasszista hírhedtségéről. Összeállítás a hazai huhogok válogatottjáról, amelyben szerepel Eörsi István is.

    „A fekete színű hollandokat – állítólag – meghuhogták az Üllői úton. Mindez persze nem egyéb, mint rosszindulatú rágalom...”

  • 1995.11.16.Magyar Narancs, Kozlowsky: Kedves Szerk. biz.!

    (Olvasói levél. "Nem kell annyira erőltetni a szadis irányvonalat. Más nem olvasni, mint Eörsi Istvánt és TGM-et.")

  • 1995.11.17. (46.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Változatok egy témára, két műfajban
    Szrebrenyica, 1995
    Szrebrenyica után

    Egy vers és egy beszámoló a német televízió egyik adásáról, amely azt a jelenetet örökítette meg, amikor a boszniai szerb haderő elfoglalta az ENSZ védelme alatt álló szrebrenyicai enklávét. „Úgy látszik, a vezető nyugati hatalmak megegyeztek vagy legalábbis egyetértettek abban, hogy segíteni kell az etnikai tisztogatásokat, mert a kész tények megkönnyítik a békekötést. Még az a súlyos, csúnya gyanú is felmerült, hogy a bosnyák kormány szintén jóváhagyta Szrebrenyica lerohanását, hogy ne a tárgyalóasztalnál kelljen lemondania róla.”

  • 1995.11.30.Magyar Narancs, E.I.: Búsulok Wiepersdorfban

    (Publicisztika; TGM és Seres László búcsúja a baloldaltól. A baloldal vereségének oka.)

  • 1995.11.30.Magyar Narancs, Rózsa T. Endre: Peren kívüli megállapodás

    (Olvasói levél. Médiaháború - 168 óra - Mester Ákos - rádió.)

  • 1995.11.szám Kritika, Csáki Judit: Voskovec – Werich – Jezek: A Nehéz Barbara

    Színikritika. Madách Színház – rendező és koreográfus: Bezerédi Zoltán, dalszöveg: Eörsi István. A legendás 1980-as kaposvári bemutató, a ’81-es pesti vendégjáték politikai töltete – Afganisztán. Hiába próbálták „kaposváriul” előadni, nem úgy sikerült.

  • 1995.11.szám Új Holnap, Forgách András: H. e. u.

    A nyolcvanas évek színházművészetéről, a Halász-színházról, Ascher Tamásról, Ács Jánosról, Ruszt Józsefről, Petri Györgyről. Mi történt Halászék elmenetele után? H. e. u. = Halász elmenetele után.

    „A paradoxon például az annyit emlegetett Marat-előadásban éppen az, hogy Ács egyáltalán nem ért a politikához, a politikai kontextust a kaposvári színház közege, Babarczy és Eörsi jelenléte, szellemi kisugárzása teremtette meg (Babarczy a koncepcióval – hogy a szereplők legyenek mai ruhában, és Eörsi István nagyszerű songjaival, illetve nevével, személyes jelenlétével, ellenzéki mivoltával, ötvenhatos múltjával), ám a valódi szélső értéket egy különös rendezőszemélyiség, Ács János testesítette meg, akinek egyébként két korábbi előadása, a Szöveg és zene valamint az Esküvő színháztörténeti jelentősége vetekszik a Marat-előadáséval.”

  • 1995.11.szám Új Holnap, Kardos András: Mondani és kimondani
    Kritika a szamizdat Beszélőben

    A kritika, a kritikus feladata, kultúrateremtő szerepe. A nyilvánosság fontossága – az első és a második nyilvánosság, a kettő összehasonlítása. A kettősség hatása a kritikára. Cenzúra és öncenzúra. A Jelenkorról, a Beszélő illegális évfolyamainak elemzése műbírálat szempontjából. Radnóti Sándor és Orosz István kiemelése, a kettőjük közötti különbség.

    „… a feladat azt kívánta meg, hogy a politikai jelentést kellene összhangba hozni a kulturális jelentéssel, a kultúrkritikát egyesíteni a társadalomkritikával. […] Ráadásul Radnóti elfogulatlan kíván lenni: bíráló, noha esztétikai és nem politikai szót kap tőle Eörsi is, Petri is. Radnóti a Beszélőben legjobb kritikai formáját nyújtotta: úgy mond ki, hogy érvel és nem bejelent, és amikor keményen fogalmaz (például Moldova fasisztoid könyve kapcsán), ezt akkor is esztétikai, etikai és filozófiai érvek támasztják alá.”

    Kapcsolódó cikk:

    • Beszélő, 1988. 24.szám Radnóti Sándor: RECRUDESCANT VULNERA. A keserű belügyi romantika – Nincs a rendszerünkben

  • 1995.12.04. Esti Hírlap, molnár: Irodalmi nagyasszony
    Kép és hang

    Tévékritika. Eörsi István beszélgetése Vezér Erzsébettel születésnapján.

  • 1995.12.04. Népszava, Népszava-információ: Liberálisok elemzése a rendőrségről

    Az SZDSZ OT felkérésére a párt emberi jogi munkabizottsági jelentést készített, amely az emberi jogok és a rendőrség viszonyát elemzi. A rendőrség bírálata. A jelentés nem került a megrendelő OT elé, emiatt zúgolódnak az alapító atyák. Úgy döntöttek, hogy a küldöttgyűlés után az OT is megvitathatja a jelentést. A jelentés készítői között van többek közt Eörsi István. 

  • 1995.12.06. Népszava, Bársony Éva: Megszólalnak, akik Hobót szeretik
    Hernádi Krisztina azt is megkérdezte, hogyan szokott Faludy György verset írni

    Miért szeretünk, Hobo? címmel jelent meg Hernádi Krisztina könyve. Beszélgetés Hernádi Krisztinával A Kanadában töltött 10 évéről, arról, hogy mi késztette könyve megírására. Kötetében megszólal többek közt Eörsi István. Fotó: Hernádi Krisztina és Hernádi Gyula

    „A magam szerény lehetőségeivel megpróbálom, legalább a kérdezettek névsorában, összehozni azokat, akik szóba sem állnak egymással. […] Sokan tudják, hogy Eörsi Istvánt régóta jó barátság köti az Üvöltés című kötet óta nálunk is legendás amerikai költőhöz, Ginsberghez. Amikor Eörsi a nyolcvanas években »nemkívánatos személy«-nek számított az itthoni kulturális közéletben, Hobo akkor csinált vele közös műsort. Hobo azután Eörsi révén ismerkedett meg Ginsberggel.”

    • A kötet adatait, előszavát és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.