EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1995.11.szám Új Holnap, Forgách András: H. e. u.

    A nyolcvanas évek színházművészetéről, a Halász-színházról, Ascher Tamásról, Ács Jánosról, Ruszt Józsefről, Petri Györgyről. Mi történt Halászék elmenetele után? H. e. u. = Halász elmenetele után.

    „A paradoxon például az annyit emlegetett Marat-előadásban éppen az, hogy Ács egyáltalán nem ért a politikához, a politikai kontextust a kaposvári színház közege, Babarczy és Eörsi jelenléte, szellemi kisugárzása teremtette meg (Babarczy a koncepcióval – hogy a szereplők legyenek mai ruhában, és Eörsi István nagyszerű songjaival, illetve nevével, személyes jelenlétével, ellenzéki mivoltával, ötvenhatos múltjával), ám a valódi szélső értéket egy különös rendezőszemélyiség, Ács János testesítette meg, akinek egyébként két korábbi előadása, a Szöveg és zene valamint az Esküvő színháztörténeti jelentősége vetekszik a Marat-előadáséval.”

  • 1995.11.szám Új Holnap, Kardos András: Mondani és kimondani
    Kritika a szamizdat Beszélőben

    A kritika, a kritikus feladata, kultúrateremtő szerepe. A nyilvánosság fontossága – az első és a második nyilvánosság, a kettő összehasonlítása. A kettősség hatása a kritikára. Cenzúra és öncenzúra. A Jelenkorról, a Beszélő illegális évfolyamainak elemzése műbírálat szempontjából. Radnóti Sándor és Orosz István kiemelése, a kettőjük közötti különbség.

    „… a feladat azt kívánta meg, hogy a politikai jelentést kellene összhangba hozni a kulturális jelentéssel, a kultúrkritikát egyesíteni a társadalomkritikával. […] Ráadásul Radnóti elfogulatlan kíván lenni: bíráló, noha esztétikai és nem politikai szót kap tőle Eörsi is, Petri is. Radnóti a Beszélőben legjobb kritikai formáját nyújtotta: úgy mond ki, hogy érvel és nem bejelent, és amikor keményen fogalmaz (például Moldova fasisztoid könyve kapcsán), ezt akkor is esztétikai, etikai és filozófiai érvek támasztják alá.”

    Kapcsolódó cikk:

    • Beszélő, 1988. 24.szám Radnóti Sándor: RECRUDESCANT VULNERA. A keserű belügyi romantika – Nincs a rendszerünkben

  • 1995.12.04. Esti Hírlap, molnár: Irodalmi nagyasszony
    Kép és hang

    Tévékritika. Eörsi István beszélgetése Vezér Erzsébettel születésnapján.

  • 1995.12.04. Népszava, Népszava-információ: Liberálisok elemzése a rendőrségről

    Az SZDSZ OT felkérésére a párt emberi jogi munkabizottsági jelentést készített, amely az emberi jogok és a rendőrség viszonyát elemzi. A rendőrség bírálata. A jelentés nem került a megrendelő OT elé, emiatt zúgolódnak az alapító atyák. Úgy döntöttek, hogy a küldöttgyűlés után az OT is megvitathatja a jelentést. A jelentés készítői között van többek közt Eörsi István. 

  • 1995.12.06. Népszava, Bársony Éva: Megszólalnak, akik Hobót szeretik
    Hernádi Krisztina azt is megkérdezte, hogyan szokott Faludy György verset írni

    Miért szeretünk, Hobo? címmel jelent meg Hernádi Krisztina könyve. Beszélgetés Hernádi Krisztinával A Kanadában töltött 10 évéről, arról, hogy mi késztette könyve megírására. Kötetében megszólal többek közt Eörsi István. Fotó: Hernádi Krisztina és Hernádi Gyula

    „A magam szerény lehetőségeivel megpróbálom, legalább a kérdezettek névsorában, összehozni azokat, akik szóba sem állnak egymással. […] Sokan tudják, hogy Eörsi Istvánt régóta jó barátság köti az Üvöltés című kötet óta nálunk is legendás amerikai költőhöz, Ginsberghez. Amikor Eörsi a nyolcvanas években »nemkívánatos személy«-nek számított az itthoni kulturális közéletben, Hobo akkor csinált vele közös műsort. Hobo azután Eörsi révén ismerkedett meg Ginsberggel.”

    • A kötet adatait, előszavát és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 1995.12.08. (49.szám) Élet és Irodalom, E.I. – Vagesz: A Pátosz és a gúny násza
    Eörsi István novelláskötetének bemutatójára

    Vagesz [Vágvölgyi B. András] és Eörsi István levélváltása Eörsi István: A csomó című kötete könyvbemutatójára való készülődésről.

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1978.08.26. (34.szám) E.I.: A csomó
    • Színház (Drámamelléklet), 1992.08.szám E.I.: A csomó. Zenés bábjáték felnőtt értelműeknek
    • Pesti Műsor, 1992.10.02. (40.szám) Soros-napok a Merlinben
    • Cigányfúró, 1995.05.szám (október) E.I.: RÜGEN SZIGETÉN
    • Híd, 1996.01.szám Bányai János: Eörsi István, az elbeszélő
    • Új Forrás, 1996.04.szám Géczi János: Jegyzet, negyedjére
    • Élet és Irodalom, 1996.07.19. (29.szám) E.I.: Az egyik szemem, no meg a másik. Verseny a Soros Alapítvány támogatásával, 1996. III. szakasz, 6. forduló
    • Holmi, 1996.07.szám Bán Zoltán András: A publicista prózája
    • Pannon Tükör, 1997.04.szám Egri Zsolt: „Az élet megy tovább” Eörsi István elbeszéléseiről
    • www.t-online.hu/ilegeza, Legeza Ilona: Eörsi István: A csomó

  • 1995.12.15. Hajdú-Bihari Napló, (HBN–E. S.): Vidám-nyomasztó vízió a történelemről
    W. Gombrowicz háromfelvonásos, groteszk zenés játékának bemutatója a színházban

    Witold Gombrowicz Operett című zenés groteszkjének a bemutatója a Csokonai Színházban Pinczés István rendezésében (fordította: Eörsi István és Pályi András). Beszélgetés a rendezővel. 

  • 1995.12.16. Magyar Hírlap, Tamás Gáspár Miklós: MDF: Kalap, kabát

    Az MDF hazafias teljesítményéről. TGM szerint súlyos veszteség érné a demokráciát, ha az MDF eltűnne a parlamentből. Az MDF kétértelmű történelmi szerepéről.

    Reagálás:

    • Magyar Hírlap, 1995.12.20. E.I.: Gazsi 1995.december 16-án
    • Magyar Hírlap, 1996.01.02. Páll Szilárd: Gazsizás
    • Ez a Hét, 1996.01.05. (1.szám) Stefka István: Tamás Gáspár Miklós csókja
    • Magyar Hírlap, 1996.01.13. Tamás Gáspár Miklós: Még egy szó a nemzetről
    • Népszava, 1996.01.26. Révész Sándor: A politikai nemzetről
    • Magyar Hírlap, 1996.01.27. Tamás Gáspár Miklós: Közhaza és republikánus hit – Nincs a rendszerünkben
    • Magyar Hírlap, 1996.02.03. E.I.: Gazsi 1996. január 27-én…
    • Ez a Hét, 1996.02.09. (6.szám) Stefka István: Ez az „egy hajó”, nem az az „egy hajó”
    • Magyar Hírlap, 1996.02.10. Tamás Gáspár Miklós: Asszimiláció és egyebek
    • Magyar Hírlap, 1996.02.27. Máté Imre: „Szertelen, szabad, magyar” – Nincs a rendszerünkben
    • Magyar Hírlap, 1996.03.13. Sz. Nagy Csaba: Liberális tartozás
    • Magyar Hírlap, 1996.04.02. Bíró Béla: T.G.M., aki soha nem volt „olyan”
    • Magyar Fórum, 1996.05.16. (20.szám) Viola Anna: Új kormányt várók
    • Magyar Demokrata, 1998.11.26. (47.szám) Székely Kecskés János: Az állagvédő agresszivitás
    • Kapu, 2000.03.szám (március) Pápaffy Endre: A konzervatív sajtó mozgástér kihasználásáról
    • Heti Válasz, 2003.12.12. (50.szám) Faggyas Sándor: A baloldal színeváltozása

  • 1995.12.18. Esti Hírlap, s: Kleist, az erotikus

    Dr. Hans Dieter Zimmermann életrajzi kötetet írt Heinrich von Kleistről.

    „A reneszánszát élő Kleistről a múlt héten a Goethe Intézetben tartott előadást dr. Zimmermann, majd Eörsi István közreműködésével pódiumbeszélgetésre került sor. A téma aktualitását a régi Jelenkor Kiadó gondozásában Forgách András és Márton István fordításában megjelent Kleist-novellakötet szolgáltatta.”

  • 1995.12.20. Magyar Hírlap, E.I.: Gazsi 1995.december 16-án...

    Eörsi szerint Tamás Gáspár Miklós védelmébe vette az MDF-et. Felidézi, miket írt róluk korábban, amikkel egyet is ért, a mostani véleményével viszont nem.

    „Azt azonban kínosnak és hiteltelennek találom, hogy ha egy szerző ugyanazért osztogat babért, amiért régen – megítélésem szerint többnyire joggal – gunyoros nyilakat záporozott, ráadásul többnyire ugyanazokra. akiket ma dicsér.”

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 1995.12.16. Tamás Gáspár Miklós: MDF: Kalap, kabát

    Reagálás:

    • Magyar Hírlap, 1996.01.02. Páll Szilárd: Gazsizás
    • Ez a Hét, 1996.01.05. (1.szám) Stefka István: Tamás Gáspár Miklós csókja
    • Magyar Hírlap, 1996.01.13. Tamás Gáspár Miklós: Még egy szó a nemzetről
    • Népszava, 1996.01.26. Révész Sándor: A politikai nemzetről
    • Magyar Hírlap, 1996.01.27. Tamás Gáspár Miklós: Közhaza és republikánus hit – Nincs a rendszerünkben
    • Magyar Hírlap, 1996.02.03. E.I.: Gazsi 1996. január 27-én…
    • Ez a Hét, 1996.02.09. (6.szám) Stefka István: Ez az „egy hajó”, nem az az „egy hajó”
    • Magyar Hírlap, 1996.02.10. Tamás Gáspár Miklós: Asszimiláció és egyebek
    • Magyar Hírlap, 1996.02.27. Máté Imre: „Szertelen, szabad, magyar” – Nincs a rendszerünkben
    • Magyar Hírlap, 1996.03.13. Sz. Nagy Csaba: Liberális tartozás
    • Magyar Hírlap, 1996.04.02. Bíró Béla: T.G.M., aki soha nem volt „olyan”
    • Magyar Fórum, 1996.05.16. (20.szám) Viola Anna: Új kormányt várók
    • Magyar Demokrata, 1998.11.26. (47.szám) Székely Kecskés János: Az állagvédő agresszivitás
    • Kapu, 2000.03.szám (március) Pápaffy Endre: A konzervatív sajtó mozgástér kihasználásáról
    • Heti Válasz, 2003.12.12. (50.szám) Faggyas Sándor: A baloldal színeváltozása

  • 1995.12.21.Magyar Narancs, Bojtár B. Endre - Csejdy András: "Itt a káosz ásít egy nagyot"

    (Részlet. Beszélgetés Nádas Péterrel Emlékiratok című könyvéről, Eörsiről és Csoóriról.)

  • 1995.12.21.Magyar Narancs, E.I.: Három családi kör

    (Publicisztika; A disszidens múzsa c. közép-európai színházi tanácskozás Amszterdamban. Ad de Bont drámairónál; a másság.)

  • 1995.12.22. (51–52.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Változatok Jóbra

    Vers.

  • 1995.12.23. Magyar Hírlap, E.I.: Tontić

    Eörsi Stevan Tontić szarajevói költővel néhány hónapig együtt élt egy brandenburgi alkotóházban. Milyen emlékeket őriz róla, a verseiről, a boszniai háborúról.

  • 1995.12.28. (52.szám) Demokrata, Horváth F. Miklós: Hátrálva a damaszkuszi úton
    Nem szabadok, nem demokraták, de még szövetségesek

    Az SZDSZ küldöttgyűlése kapcsán a párt története, útja a mai helyzetéhez. A szerző szerint a pártnak a hatalom minél nagyobb szeletének a megszerzése volt a legfontosabb, mindenféle fenntartás nélkül. A végső következtetés: „hiába azonos a név, ez a párt már nem szabad, és nem demokrata”.

    „Bizonyára nem adták a kívülállók kezébe azon cikkeket sem, melyek hangnemét Szász István, »az 1012. számú SZDSZ-tagkönyv« adta meg, lebunkózván Széles Gábort. Folytatta a sort Eörsi István, Lengyel Lászlót sem kímélve, és csatlakozott Tamás Gáspár Miklós, a Magyar Narancs két fiatal újságíróját mocskolva.”

  • 1995.12.28. Pesti Riport, B.T.: Eörsi István összes művei
    Jób és a csomó

    Beszélgetés Eörsi Istvánnal németországi ösztöndíjáról, új alkotásairól.

  • 1995.12.szám Kortárs, Gyarmati László: Radnóti Sándor
    Az uralmon túl, avagy a magaskultúra demokratizmusa

    Részlet a Radnóti Sándorral készült beszélgetésből. Hogy érzi magát a tanári pályán, a mester—tanítvány viszonyról. Lukács Györgyről, a Lukács-tanítványokkal való ismeretségéről, máig tartó barátságairól. Fehér Ferencről, Donáth Ferencről és Hegedűs Gézáról. A szellemi műhelyek hiányáról, a szolidaritásról, a felsőoktatásokat sújtotta elvonásokról, a reformok szükségességéről. A Holmi szerkesztőségéről, amely „hétről hétre valódi szellemi műhelyként működik”.

    „Az idők során persze komoly veszteségeket is el kellett szenvednünk, hiszen voltak, akik elhagyták a folyóiratot. Ahogy lassan — szándékaink nem szándékolt eredőjeként — kialakult a lap karaktere, kiváló emberek hagyták el a szerkesztőséget is, mert az ő elképzelésük egy folyóiratról nem érvényesült. Például Kenedi János és Eörsi István.”

  • 1995.12.szám Magyarország, Beke Mihály András: Támadás a Magyarok Világszövetsége ellen
    Alapos indok helyett politikai szándékok

    Idézetek, megjegyzések az értelmiségiek kollektív nyilatkozatából a Magyarok Világszövetsége megújításáért. Sajtóvisszhangja. A nyilatkozatot Nagy Csaba mérnök-közgazdász írta. Pomogáts Béla nem írta alá, sőt, tiltakozott, hogy mondatait is beépítették a nyilatkozatba. Idézetek az MVSZ válasznyilatkozatából.

    „A kollektív nyilatkozat — megszövegezésének és megszervezésének e »kis korrekcióján« kívül is — várható módon azonnali és széles körű sajtóvisszhangot váltott ki. Bár a Duna Televízió híradása szerint több megkeresett hazai aláíró elzárkózott attól, hogy nyilvánosan indokolja cselekedetét, az MVSZ vezetői és néhány aláíró mégis vállalta a szembesülést a nyilvánossággal. Ezek közül különösen érdekes Eörsi Istvánnak az aláírásához a Magyar Hírlapban fűzött állásfoglalása, mely szerint az MVSZ »jelentékeny anyagi eszközökkel és befolyással rendelkező hatalmi-ideológiai központ, melynek még a mindenkori magyar kormánytól is sikerült függetlenítenie magát. Megújítására csak akkor nyílna némi esély, ha a kormány vagy az Országgyűlés szigorú vizsgálatnak vetné alá — főként pénzügyi-gazdálkodási szempontból — eddigi tevékenységét.«”

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 1995.03.08. A Magyarok Világszövetségének megújulásáért

    Kapcsolódó cikkek:

    • os.mti.hu, 1995.03.07. (OS): Kollektív nyilatkozat a Magyarok Világszövetségének megújulásáért
    • Magyarország, 1995.16.szám B. M. A.: A hollandokat aggasztja az alapszerződések ügye

  • 1995.12.szám Színház, Dömötör Adrienne: Út Európába
    DÜRRENMATT: AZ ÖREG HÖLGY LÁTOGATÁSA

    Színikritika a kaposvári Csiky Gergely Színházban bemutatott Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatása című darabról. A dramaturg: Eörsi István, a rendező: Ascher Tamás. Fotó: jelenetek az előadásból

    Kapcsolódó cikk:

    • Magyar Szó, 1985.07.25. b. e.: Átértelmezett realizmus és totális színház

  • 1995.12.szám Színház, Tarján Tamás: Barbie-baba
    VOSKOVEC—WERICH: A NEHÉZ BARBARA

    Színikritika a Madách Színházban bemutatott Jiři Voskovec–Jan Werich: A nehéz Barbara című előadásról. A dalszövegfordító: Eörsi István, a rendező: Bezerédi Zoltán. Fotó: jelenet a darabból

    „A legendás cseh szerzőpáros, Jiři Voskovec és Jan Werich (Jaroslav Ježek zenésítette) példázata 1980-ban Kaposvárott Gazdag Gyula dirigálásával hozott kései sikert a két univerzális aktornak. Május 9-ére, a győzelem napjára tűzték ki a két ellenlábas város, Iberland és Eidam, »a nagy és a kicsi« háborújának keservesen vidám processzusát. Épeszű néző nemigen tudta akkor elhessegetni magától Afganisztán szovjet megszállásának még friss és letaglózó tényét. E sötét történelmi kulisszák keretezték az ugyancsak sötét időszakban, a második világháború előtt keletkezett művet. […] Nem először bizonyosodott be, hogy a kaposvári produkciók bármiféle elfővárosiasítása kudarchoz vezet. Bezerédi semmiféle egységes és korszerű játékmódra nem bírta rávenni a színészeket.”

    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1995.16.szám Magyarország, B. M. A.: A hollandokat aggasztja az alapszerződések ügye
    Marácz László az MVSZ elleni támadásokról

    A hollandiai magyarság életében történt változásokról, a Hollandiai Magyarok Szövetségének feladatairól. A magyar–szlovák alapszerződésről. A Hollandiában élő kisebbségek jogainak biztosításáról. Az MVSZ elleni újabb támadásokról, melyeket visszautasít.

    „Az MVSZ elleni támadást visszautasítom. Főleg Eörsi Istvánnak a Magyar Hírlapban tett kijelentését, miszerint »...jelenlegi formájában a Magyarok Világszövetsége jelentékeny anyagi eszközökkel és befolyással rendelkező hatalmi ideológiai központ«. Nem tudok mit kezdeni ezzel.”

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 1995.03.08. A Magyarok Világszövetségének megújulásáért

    Kapcsolódó cikkek:

    • os.mti.hu, 1995.03.07. (OS): Kollektív nyilatkozat a Magyarok Világszövetségének megújulásáért
    • Magyarország, 1995.12.szám Beke Mihály András: Támadás a Magyarok Világszövetsége ellen

  • 1995.18.szám Magyarország, Székely Kecskés János: Lelkileg könnyebb az ellenzékiség
    Beszélgetés Mécs Imrével

    Az SZDSZ-frakción belül évekkel ezelőtt megalakult szociál-liberális platformról. „Magyarországon annak idején néhány tájékozatlan ember fel is kapta a fejét erre az elnevezésre. Sajnálatomra még barátom, Eörsi Pista is vitatta.” Az ellenzéki létről, a kompromisszum nélküli morális kérdésekről. A kormány családokat érintő intézkedéseiről. A honvédség helyzetéről, a honvédelmi bizottság tevékenységéről. 

  • 1995.19.szám (tél) Magyar Lettre Internationale, E. I.: Egy kerek történet
    GLOBÁLIS DISKURZUSOK

    Gondolatok Thomas Mann: József és testvérei című tetraológiája újraolvasása után.

  • 1995.67.szám Hunnia, Cím nélkül

    Keretes cikk.

    „Konrád György után most már Eörsi István is az erkölcsöket védi. Ajvé! Eörsi, ocsmány versek fordítója és fabrikálója (fabrikulusa, furunkulusa – lehet ragozni), értelmetlen, esztelen (lásd: abszurd) nyíltszíni játékok elkövetője, a homoszexualitás és minden egyéb emberellenes elferdülés »apostola« – most aposztata, azaz hitszegő, áruló lett?”

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.