EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1995.05.Die Zeitschrift der Kultur, István Eörsi: Jandl als politischer Dichter 2

  • 1995.05.szám (október) Cigányfúró, E.I.: RÜGEN SZIGETÉN

    Részletek Eörsi István: „A csomó” című novelláskötetéből.

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1978.08.26. (34.szám) E.I.: A csomó
    • Színház (Drámamelléklet), 1992.08.szám E.I.: A csomó. Zenés bábjáték felnőtt értelműeknek
    • Pesti Műsor, 1992.10.02. (40.szám) Soros-napok a Merlinben
    • Élet és Irodalom, 1995.12.08. (49.szám) E.I. – Vagesz: A Pátosz és a gúny násza. Eörsi István novelláskötetének bemutatójára
    • Híd, 1996.01.szám Bányai János: Eörsi István, az elbeszélő
    • Új Forrás, 1996.04.szám Géczi János: Jegyzet, negyedjére
    • Élet és Irodalom, 1996.07.19. (29.szám) E.I.: Az egyik szemem, no meg a másik. Verseny a Soros Alapítvány támogatásával, 1996. III. szakasz, 6. forduló
    • Holmi, 1996.07.szám Bán Zoltán András: A publicista prózája
    • Pannon Tükör, 1997.04.szám Egri Zsolt: „Az élet megy tovább” Eörsi István elbeszéléseiről
    • www.t-online.hu/ilegeza, Legeza Ilona: Eörsi István: A csomó

  • 1995.05.szám 2000, 2000 ESTEK

    Május 18-ára EÖRSI ISTVÁN költőt, írót és rettegett debattőrt várjuk a Merlin Színházba. A témaválasztékból.

  • 1995.05.szám Ezredvég, Illés László: A mikrofilológia fanatikusa
    Botka Ferenc négy Déry-kötetéről

    Kortársak Déry Tiborról (Szerkesztette és az interjúkat készítette Botka Ferenc); Botka Ferenc: Megnyugodva és megbékélve – Tollvonások Déry Tibor arcképéhez; Botka Ferenc: D. T. úr feleletei, avagy a befejezett mondat; Botka Ferenc: Déry Tibor és Berlin.

    Könyvkritika, néhány mozzanat kiemelése.

    „»Déry abszolút kommunistának vallotta magát, a szónak »nagyimrés« értelmében. Mi szocialista társadalmat akartunk« – közli Eörsi István egy fontos fázisra, 1956-ra emlékezvén.” (Az idézet forrása: Kortársak Déry Tiborról.)

    • A Kortársak Déry Tiborról című kötet adatait és az ebben szereplő Eörsivel készült interjút megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a kötetek címét, vagy Déry Tibor nevét. 

  • 1995.05.szám Kritika, Vadas József: A mester visszatért

    Portré Perneczky Gézáról, akinek Zuhanás a toronyból címmel jelent meg a kötete. Eörsi István említése.

  • 1995.05.szám Színház, Csiszár Imre: Konzervativizmus és újító törekvések
    NEMZETÜNK, NEMZETINK

    Ragaszkodás a magyar drámához. A száműzött írók – köztük Eörsi István – műveinek bemutatása. Újító törekvések. Fotó: Jelenet a Csongor és Tündéből. Rendező: Csiszár Imre (1991)

    „A Nemzeti Színház története a konzervatív és a korszerű színház harcának története. […] A magyar drámához való feltétlen, sem a mondanivalóra, sem a megvalósítás értékeire nem figyelő ragaszkodás már sokszor vezetett hamis eredményre a Nemzeti Színház színpadán. Fontos és lényeges bemutatók születtek viszont olyankor, amikor a Nemzeti színpadára kerülhettek az olyan, addig onnan ki tudja, miért száműzött írók, mint Sarkadi Imre, Kornis Mihály, Barta Lajos, Szép Ernő vagy Eörsi István.”

  • 1995.06.01. Esti Hírlap, Siposhegyi Péter: Ki lesz a semleges?

    A készülő új médiatörvény a szerző szerint jó, de nem hiszi, hogy végre tudják majd hajtani.

    „A választás a belső körből történik. Ott meg nem a függetlenek vannak.” Eörsi István említése.

  • 1995.06.02. Magyar Hírlap, R. Székely Julianna: Vigyázz, Amerika!

    Lovas István amerikai magyaroknak szóló felhívása az Új Demokrata és a Magyar Fórum nevében. Horn Gyula Amerikába látogatása ellen.

    „Hiszen, ha jól emlékszel, nemrég még hazaárulásnak minősült, ha Konrád György, Eörsi István vagy mások egy-egy külföldi lapnak, tévétársaságnak nyilatkozva néhány elítélő mondatot mondtak az akkori kormányzatról. Az ország tekintélyét és jó hírnevét csorbították, ha jobboldali veszélyről beszéltek vagy arról, hogy az elektronikus médiumok a kormány szócsövévé váltak.”

    Előzmény:

    • Magyar Fórum, 1995.05.04. (18.szám) Lovas István: Felhívás az Amerikában élő magyarokhoz – Nincs a rendszerünkben

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 2001.06.22. (25.szám) Kenedi János: A szavahihetőség és Lovas István – IV.
    • További kapcsolódó cikkeket találhat az Élet és Irodalom, 2001.06.22. (25.szám) Kenedi János: A szavahihetőség és Lovas István – IV. című cikk felsorolásánál.

  • 1995.06.03. Népszabadság, Csáki Judit: „Mesélj, Pista...”
    ÖRKÉNY ISTVÁN EMLÉKKÖNYV – PESTI SZALON

    Könyvkritika. Írások, anekdoták, tanulmányok, kritikák Örkényről. Miért hiányoznak a kötetből Eörsi, Esterházy, Kornis írásai?

    „Rangos a szerzőgárda, igazán az – ezért jogosult hiánylistát emlegetni: Eörsi, Esterházy, Kornis, és aki most nem jut eszembe, hol van? Mit gondolnak Örkényről ők, akiket méltán emlegethetni az irodalmi örökösök között?”

  • 1995.06.06. Népszabadság, Kőszeg Ferenc: Játsszd újra, Teddy!

    Vita Farkasházy Tivadarral a Bokros-program módosító indítványairól. A szerzői és előadói díjak után továbbra se kelljen a társadalombiztosítási járulékot fizetni.

    „Eörsi Istvánt 1994 nyarán Békesi László azzal győzte meg az MSZP és az SZDSZ koalíciójának szükségességéről, hogy bebizonyította: ha az SZDSZ hetven képviselőjének támogatása híján megbukik a liberális program, 1995-re az ország fizetésképtelen lesz. Feltételezem, hogy Farkasházy, aki – Eörsivel ellentétben – kezdettől fogva a koalíciókötés híve volt, hasonló módon érvel majd a koalíció mellett.”

    Előzmény:

    • Beszélő, 1994.06.16. (24.szám) Kőszeg Ferenc: „Ennek a nemzedéknek ez az utolsó dobása” – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 1995.05.27. Farkasházy Tivadar: Lajos bácsi köszönjük! – Nincs a rendszerünkben

    Kapcsolódó cikkek:

    • Új Magyarország, 1995.07.26. Lovas István: Valami mozdul a sajtóban?
    • Népszabadság, 1995.09.06. Farkasházy Tivadar: A rózsaszín

  • 1995.06.08. Beszélő (Hetilap – 23.szám), Petri György: „Az írás a legelvetemültebb szenvedélyem...”
    Eörsi Istvánnal beszélget Petri György

    Az Időm Gombrowiczcsal című kötetéről, a halálról és betegségtől való félelméről, az Istenről és a vallásról, a kultúra és az élet viszonyáról, a börtönről, a spiclikről és személyiségi jogaikról, a szólásszabadságról, a hazafiságról, a posztmodern divatjáról.

    „…én infantilis vagyok. Azt nem mondanám, hogy keresem, de kifejezetten örömmel vállalom a népszerűtlen szituációkat, amikor tudom, hogy akár az egész közvéleménnyel szemben egyedül fogok maradni, és élvezem az ebből adódó hírhedtséget is.”

    • Eörsi István Időm Gombrowiczcsal című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1999.04.02. (13.szám) Rádai Eszter: Mi a kisebb rossz? – Eörsi Istvánnal beszélget Rádai Eszter – (és az itt felsorolt cikkek)
    • Tekintet, 2008.04.szám Kertész Ákos: Tisztelt Ördögh Szilveszter Úr! (és az itt felsorolt cikkek)

  • 1995.06.08. Népszava, Kertész Ákos: Csak belenéz az ember az újságba

    Egy régi vita felelevenítése Csoórival. Az antiszemitizmusról, az SZDSZ-ről.

    „De az, amit Csoóritól föntebb idéztem, az kifejezetten politikai, a demokrácia legitimitását megkérdőjelező antiszemitizmus, amellett hazugság, éppen olyan, mint az, hogy az MTK a »libások«, a biboldók csapata. Nekem semmi közöm az SZDSZ-hez, de csak nem képzeli Csoóri, hogy az SZDSZ minden híve, szavazója zsidó? (Bár annyian maradtunk volna életben!) Kertész Imre kilépett az Írószövetségből, mondván, hogy nem hajlandó egy nyílt antiszemitával ugyanabba a szervezetbe tartozni. […] Mi történt itt Csoóri lelkében ötvenhat óta? Elfelejtette Zelk Zolit, Eörsi Pistát, Déry Tibort, Háy Gyulát, Gáli Jóskát, a mártírhalált halt Angyal Pistát és a többieket?”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Hitel, 1990.18.szám Csoóri Sándor: Nappali hold (2.) – Nincs a rendszerünkben
    • Mozgó Világ, 1991.08.szám Farkas Zoltán: Európa-ábécé
    • Mozgó Világ, 1992.03.szám E.I.: Három jegyzet
    • Élet és Irodalom, 2015.02.13. (07.szám) Babarczy Eszter: Csoóri huszonöt év múltán

  • 1995.06.08.Magyar Narancs, Hölderin-díj

    (Ernst Jandlnak. Nemkívánatos személy című könyvét fordította: Eörsi István.)

  • 1995.06.10. (23.szám) Heti Világgazdaság, Az elfelejtett Bibó
    Idézet nincs

    Richard Holbrooke amerikai külügyminiszter-helyettes az Észak-atlanti Közgyűlés május végi budapesti tanácskozásán beszédében Bibó Istvánt idézte, miközben az 56-os államminiszter életművéről itthon sokáig mélyen hallgattak. A Bibó-emlékkönyv terve, 73 szerzője, Donáth Ferenc szerepe. A Gondolat kiadó elutasította a kiadását, ezért először szamizdatban jelent meg itthon 1984-ben. Az emlékkönyvről Kornidesz Mihály és Knopp András írt egy jelentést 1981-ben. Ennek a jelentésnek szövege a napokban jelent meg A demokratikus ellenzék története című háromkötetes összeállításban.

    „a Bibó-emlékkönyv szerzői között az említettek mellett egyaránt megtalálható volt a politikai élet számos mai képviselője, mint például a Magyarok Világszövetségének elnökévé lett költő, Csoóri Sándor és az SZDSZ szellemimuníció-szállítói, Konrád György és Eörsi István, vagy az Antall-kormányban is szerepet vállaló Kodolányi Gyula, a köztársasági elnökségre másodszor is eséllyel aspiráló Göncz Árpád és a markáns jobbszéli politizálásra váltó drámaíró Csurka István.”

  • 1995.06.13. Magyar Hírlap, N. Sándor László: Miska bácsi közintézmény
    Padisák Mihály hatvanöt esztendős

    Születésnapi köszöntő. Eörsi István említése. 

  • 1995.06.14. Népszabadság, E.I.: Bóklászás bokros terepen
    (tehénlepényeknek álcázott aknák vagy aknáknak álcázott tehénlepények között)

    Gondolatok Amerikából hazatérve a lapok átnézése után. A Bokros-csomag és az értelmiség, párhuzam ’57 írótársadalmával.

    „Az írótársadalom 1957-ben állítólag azért tagadta meg nyilvánosan a forradalmat, mert nagy tekintélyű szóvivőinek a hatalom bitorlói megígérték, hogy árulásuk esetén elmaradnak az íróperek. Közben már jócskán akasztottak, persze nem írókat, hanem úgynevezett egyszerű embereket, munkásokat, diákokat, akik közül sokan az írók szavaitól fellelkesülve mentek ki az utcára és ragadtak fegyvert.”

    Reagálás:

    • Népszabadság, 1995.06.28. Uj Péter: Az igazi Dzsoki Júing

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1995.05.27. Farkasházy Tivadar: Lajos bácsi köszönjük! – Nincs a rendszerünkben
    • Élet és Irodalom, 1995.06.02. (22.szám) Váncsa István: Kapuzárás után – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 1995.09.06. Farkasházy Tivadar: A rózsaszín 
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja: BOKROS.

  • 1995.06.16. Magyar Nemzet, A forradalom áldozatainak emléke
    E.I.: Ma húsz éve

    Versek.

  • 1995.06.22. (25.szám) Magyar Fórum, Báder Katalin (Lovas István): A baloldal a szólásszabadság ellen

    „A Göncz-féle gyűlölettörvény”-ről. Idézetek a balliberális írók (Bolgár György, Kornis Mihály, Ungvári Tamás, Weyer Béla, Pelle János, Barabás Tamás, R. Székely Julianna, Várkonyi Tibor, Buják Attila, Kereszty András) gyűlöletről szóló cikkeiből. Kettős mércével vádolja őket. Eörsi István említése.

  • 1995.06.22.Magyar Narancs, E.I.: Egyszerűen vacakság

    (Reagálás a Mérleg utca nyelve c. cikksorozatra. SZDSZ - MaNcs bírálata. Előzmény és reagálás: a cikk végén.)

  • 1995.06.28. Népszabadság, Uj Péter: Az igazi Dzsoki Júing

    Bokros Lajosról, aki „Annyira ellenszenves akar lenni, hogy az már rokonszenves.”. Legújabb politikai divatszavunkról, a kommunikációs zavarról. A magyar futballról, és a körülötte föltűnő neonácikról. Utalás Eörsi korábbi cikkére.

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1995.06.14.Eörsi István: Bóklászás bokros terepen

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja: BOKROS.

  • 1995.06.29.Magyar Narancs, Bozóki András: A méreg foga

    (Publicisztika; Reagálás a Mérleg utca nyelve c. 3 részes cikksorozatra. A szerzőket védi, Eörsi Istvánt támadja.) Előzmény:
    • Magyar Narancs, 1995.05.18, 1995.05.25, 1995.06.01. Galottai Balázs - Kóczián Péter: A mérleg utca nyelve
    • Magyar Narancs, 1995.06.22. Eörsi István: Egyszerűen vacakság
    Reagálás:
    • Magyar Narancs, 1995.07.06. Eörsi István: Három idézet

  • 1995.06.29.Magyar Narancs, Jeles András: Kedves Eörsi! - E.I.: Kedves András,

    (Olvasói nyílt levél. Bokros-csomag. Eörsi István válasza.)
    Előzmény:
    Magyar Narancs, 1995.05.25. Eörsi István: Jegyzetek ürügytelenül

  • 1995.06.29.Magyar Narancs, Kőszeg Ferenc: T. Szerkesztőség!

    (Vita. A Mérleg utca nyelve.)
    Előzmény:
    Magyar Narancs, 1995.06.22. Eörsi István: Egyszerűen vacakság

  • 1995.06.29.Magyar Narancs, Vágvölgyi B. András: Pont, távolból

    (Publicisztika; A Mérleg utca nyelve - vitazáró.)
    Előzmény:
    • Magyar Narancs, 1995.05.18., 05.25., 06.01. Galottai Balázs, Kóczián Péter: A Mérleg utca nyelve (3 részes cikksorozat)
    • Magyar Narancs, 1995.06.08. Tamás Gáspár Miklós: A nagy leégés
    • Magyar Narancs, 1995.06.22. Eörsi István: Egyszerűen vacakság
    • Magyar Narancs, 1995.06.29. Bozóki András: A mérleg foga

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.