EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1995.03.27. Magyar Hírlap, Surányi Endre: Tisztelt Szerkesztőség!
    Írás és megjelenés

    Reflexió Eszéki Erzsébet és Eörsi István beszélgetésére. Az olvasói levél a Gombrowicz naplójáról folytatott beszélgetést kiegészíti azzal, amit Eörsi a Napkeltében mondott. Az írók nem bírálhatják egymás írásait.

    „Miként azelőtt Aczélékat, most másokat nem lehet bírálni. Vészes tünet, hogy írásait az átlagosnál magasabb színvonal miatt nem hozták le. Ezeknek közlésére adta ki Időm Gomrowiczcsal című könyvét.”

    • Az Időm Gombroviczcsal című kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 1995.02.25. Eszéki Erzsébet: Egyszemélyes kisebbségben - Beszélgetés Eörsi Istvánnal

    Kapcsolódó cikk:

    • (Veszprémi) Napló, 1995.09.14. Írók és költők mondják az irodalomról

  • 1995.03.30.Magyar Narancs, E.I.: A szellemi függetlenségről

    (Publicisztika; Válasz olvasói levelekre. Orbán Viktor bírálata. Az SZDSZ szellemi ellenzékben.)
    Előzmény:
    Magyar Narancs, 1995.03.02. Eörsi István: A knockout
    Magyar Narancs, 1995.03.16. Tóth Gy. László és Fábri György: Tisztelt Eörsi István! /Olvasói levelek/

  • 1995.03.szám Ezredvég, Szerdahelyi István: Egy lexikon ürügyén – két lexikon margójára
    Új Magyar Irodalmi Lexikon I-III.

    Az Új Magyar Irodalmi Lexikonról, melynek a szerző felelős szerkesztője volt. Mi indokolta az új lexikon készítését? A szerkesztők névsora. A régebbi lexikon készítésének gyakorlata. Aczél György: „Kit kell ezért a lexikonért seggberúgnom?” Melocco János példáján keresztül bemutatja, micsoda nyomozómunkát kellett végezniük a lexikonszerkesztőknek. Konfliktus a pártközponttal a Lukács Györgyről szóló cikk kapcsán (Eörsi István egészítette ki a szöveget).

  • 1995.03.szám Kritika, E.I.: Jandl mint politikai költő

    Jandl: A nemkívánatos személy című verseskötetének utószava.

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél.

  • 1995.03.szám Kritika, Ernst Jandl: Versek a gyerekkorhoz
    (gedichte an die kindheit)

    Versek. Fordító: Eörsi István.

  • 1995.03.szám Politikatudományi Szemle, Hírek
    KONFERENCIÁK, ELŐADÁSOK KÜLFÖLDÖN MAGYAR RÉSZTVEVŐKKEL

    Az április 6–8-i, Kasseli Főiskola Kelet-Nyugat Intézete által rendezett konferencia egyik magyar előadója Eörsi István. A téma: Magyarország átalakulásának mérlege.

  • 1995.03.szám Színház, Székely György: Ami (majdnem) megoldhatatlan...

    Könyvkritika. Az 1994-ben megjelent Magyar Színházművészeti Lexikonban változtatásokra, módosításokra lesz szükség. „Kínos hiány” az Eörsi István-cikk kimaradása is.

  • 1995.04.05. Esti Hírlap, Sultz Sándor: Én és az Isten
    Könyvsarok
    Eörsi István verseskötete

    Könyvkritika. „…a ’90-es években írt verseiből válogat, hozzá beleszerkesztve régebben írott művekkel. A kötetben közölt írások között vannak nagyon jók és elég rosszak, ám eltéveszthetetlenül E. I. írta őket, ő gondolkodik bennük, igen szellemesen.”

    A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél. 

  • 1995.04.06.Magyar Narancs, NYILATKOZAT
    (A Szivárvány Társulás a Melegek jogaiért szervezetet sem vette nyilvántartásba a Legfelsőbb Bíróság. Tiltakozásként csatlakoznak a társuláshoz - névsor.)

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a SZIVÁRVÁNY TÁRSULÁS A MELEGEK JOGAIÉRT mondatot.

  • 1995.04.08–09 (83.szám) Nógrád Megyei Hírlap, Méltó program köszönti az ünnepet
    KILENCVEN ÉVE SZÜLETETT JÓZSEF ATTILA

    Beszámoló a Minden embernek a lelkében dal van című gyermekek versíró pályázatáról. A pályázatot Pál József író, a Palócföld főszerkesztője értékeli, a díjakat Fehér Miklós, a Balassi Bálint Könyvtár igazgatója adja át április 11-én. A költészetnapi program további részletei.

    „16.30 órakor ünnepi megemlékezést rendeznek a József Attila Művelődési Központ névadójának domborműve előtt. Itt Eörsi István író, költő, műfordító mondja el gondolatait. Közreműködik a Metrum versmondó kör.”

  • 1995.04.15. Magyar Szó, Bányai János: Hűvös, esős tavasz

    Az irodalom fontosságáról, és arról, hogy a szerző miért olvas mostanában inkább publicisztikát. A publicisztika térnyerése a sajtóban, új nyelvezete, iróniája, elgondolkodtató tartalma.

    „Tanuljunk egy kicsit Esterházy Pétertől, Eörsi Istvántól, Kukorelly Endrétől, Orbán Ottótól, Lengyel Lászlótól, Váncsa Istvántól... Másoktól is. Szavakat. Mondatokat. Alanyt és állítmányt.”

  • 1995.04.18. (15.szám) 168 óra, Salem János: Kedves Bölcs István!

    Antiszemita tartalmú olvasói levél, melynek aláírója álnevet használ. Bölcs István szellemesen válaszol neki, csupán a helyesírási hibáit javítja ki.

    A levél fotója

  • 1995.04.18. Magyar Hírlap, Ajánló

    A HÁREM MÁMORA című esten a háremről és a jól működő félreértésekről fecseg többek között Faludy György, Kárpáti János, Eörsi István és Fáber András a Merlin Színházban.

  • 1995.04.20. (16.szám) Pesti Műsor, KLEIST-NAPOK

    Április 25–30.között Kleist-napok Budapesten címmel kulturális hetet rendeznek több színház és kulturális intézet együttműködésével. A fesztivál programja.

    „A szimpózium keretében szó lesz a Kleist-recepcióról Magyarországon és külföldön, többek között Szűcs Katalin, Bérczes László kritikusok, Eörsi István író, Ivan Nagel professzor, Martin Kušej rendező, Jean-Loup Riviére dramaturg részvételével. A kerekasztal-beszélgetést Radnóti Sándor vezeti.”

  • 1995.04.20. Magyar Hírlap, Götz Eszter: Egy kelet-európai Bécsből

    Jandl költészetének elemzése. Könyvkritika. Erns Jandl: A nemkívánatos személy. Fordította: Eörsi István.

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél.

  • 1995.04.21. Magyar Hírlap, Horeczky Kriszta: Az Artista kötéltánca
    Bezárták a bohémek és ifjú divatdiktátorok irodalmi kávéházát

    Beszélgetés Forrai Miklóssal, az Artista Divatstúdió vezetőjével a divatról, irodalmi kávéházukról és kezdeményezéseik valóra váltásának nehézségeiről. Művészkávéházának meghívott vendégei – Petri György, Konrád György, Eörsi István, Radnóti Sándor, Nádasdy Ádám és Parti Nagy Lajos – felolvasóesteket tartottak.

  • 1995.04.27. (17.szám) Új Demokrata, Kovács Lajos Péter: Az adás metafizikája

    Konrád György Kőóra és Eörsi István Időm Gombrowiczcsal című könyvéről. Az antiszemitizmusról, a fasisztákról, a nyilasokról, az asszimiláció kérdéséről. Fotó a két szerzőről.

    „Konrád és Eörsi helyet keres a világban, vagy talán új helyet, vagy még ennél is pontosabban: újra helyet. [...] Eörsi szemrehányása a kommunista diktatúrának, amiért elfelejtette eltörölni a nemzeti jobboldalt, a maga idejében ugyancsak figyelmet keltett. [...] nemcsak mérhetetlen keserűséget érzek a szándékosan torzított képek láttán, hanem félek is az elkerülhetetlennek látszó súlyos következményektől.”

    • Eörsi István Időm Gombrowiczcsal című könyve adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1995.04.27.Magyar Narancs, Könyvfesztivál

    (A fesztiválon Ernst Jandl és fordítója, Eörsi István.)

  • 1995.04.szám (augusztus) Cigányfúró, Ernst Jandl versei

    hinni és megvallani

    nem csalódás, csak egyhelyreigazító nyilatkozat

    növekvő zongorista.

    Eörsi István fordításai.


    A versek Ernst Jandl 70. születésnapjára megjelent a nemkívánatos személy

    című kötetből valók. (Pesti Szalon kiadó, 1995)


    A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél.

  • 1995.04.szám Könyvvilág, g. gy.: Öt kérdés – öt válasz

    Beszélgetés Szabó Miklóssal Múmiák öröksége című új kötetéről.

    Eörsi István említése a szívesen olvasott szerzők között. 

  • 1995.04.szám Kritika, E. I.: Színház a megváltozott világban

    Előadás a loccumi színházi tanácskozáson, 1995. február 17-én.

  • 1995.04.szám Kritika, Tegyi Enikő: „Talán nem ül össze fölöttem a vésztörvényszék...”

    Beszélgetés Koltai Róberttel a fröcsögő kritikákról, igazságérzetéről. Eörsi István említése.

  • 1995.04.szám Múltunk, Eörsi László: Angyal István saját kezű vallomásai (1956. december)
    DOKUMENTUMOK

    Részletek Angyal István saját kezű vallomásaiból. Portrék a Tűzoltó utcai felkelőkről. Péterfy kórház. Részlet Eörsi István „Látlak az utcán lépni” című verséből. Mit mondott Angyal Eörsiről.

    „Részletesebbek a régi barátairól (Gáli József, Káldor Vera, Eörsi István, Csongovai Per Olaf, Szirmai Ottó) írt jellemrajzok, amelyekben egyébként akadnak tárgyi tévedések is.”

    • Az Angyal István Saját kezű vallomása című kötet adatait megtekintheti az Eörsi László / Kötetek résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Holmi, 1989.01. (október) E.I.: Megjegyzések egy emlékiratról
    • Élet és Irodalom, 1991.04.05. (14.szám) E.I.: Egy klasszikus tragédia körvonalai (I)
    • Élet és Irodalom, 1991.04.12. (15.szám) E.I.: Egy klasszikus tragédia körvonalai (II.)
    • Magyar Nemzet, 1991.06.03. Kertész Ákos: Szent vagy őrült?
    • Holmi, 1996.10.szám Radnóti Sándor: Forradalmi dráma
    • Múltunk, 2001.02–03.szám Tóth Eszter Zsófia: Révész Sándor: Egyetlen élet. Gimes Miklós története
    • A témához kapcsolódó további tartalmakat olvashat a cikkeknél, ha a keresőmezőbe beírja a könyv címét.

  • 1995.04.szám Színház, Tegyi Enikő: Homályos tükörben
    BERTOLT BRECHT: BAAL

    Színikritika a Vígszínházban bemutatott. Bertolt Brecht: Baal című előadásról. A versfordító: Eörsi István Kurdi Imrével és Csorba Győzővel, rendező: Eszenyi Enikő. Fotó: jelenetek a darabból

    Kapcsolódó cikkek:

    • Pesti Műsor, 1995.02.02. (5.szám) BERTOLT BRECHT: BAAL
    • Népszabadság, 1995.02.16. M. G. P.: Baal

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.