EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1995.06.08.Magyar Narancs, Hölderin-díj

    (Ernst Jandlnak. Nemkívánatos személy című könyvét fordította: Eörsi István.)

  • 1995.06.10. (23.szám) Heti Világgazdaság, Az elfelejtett Bibó
    Idézet nincs

    Richard Holbrooke amerikai külügyminiszter-helyettes az Észak-atlanti Közgyűlés május végi budapesti tanácskozásán beszédében Bibó Istvánt idézte, miközben az 56-os államminiszter életművéről itthon sokáig mélyen hallgattak. A Bibó-emlékkönyv terve, 73 szerzője, Donáth Ferenc szerepe. A Gondolat kiadó elutasította a kiadását, ezért először szamizdatban jelent meg itthon 1984-ben. Az emlékkönyvről Kornidesz Mihály és Knopp András írt egy jelentést 1981-ben. Ennek a jelentésnek szövege a napokban jelent meg A demokratikus ellenzék története című háromkötetes összeállításban.

    „a Bibó-emlékkönyv szerzői között az említettek mellett egyaránt megtalálható volt a politikai élet számos mai képviselője, mint például a Magyarok Világszövetségének elnökévé lett költő, Csoóri Sándor és az SZDSZ szellemimuníció-szállítói, Konrád György és Eörsi István, vagy az Antall-kormányban is szerepet vállaló Kodolányi Gyula, a köztársasági elnökségre másodszor is eséllyel aspiráló Göncz Árpád és a markáns jobbszéli politizálásra váltó drámaíró Csurka István.”

  • 1995.06.13. Magyar Hírlap, N. Sándor László: Miska bácsi közintézmény
    Padisák Mihály hatvanöt esztendős

    Születésnapi köszöntő. Eörsi István említése. 

  • 1995.06.14. Népszabadság, E.I.: Bóklászás bokros terepen
    (tehénlepényeknek álcázott aknák vagy aknáknak álcázott tehénlepények között)

    Gondolatok Amerikából hazatérve a lapok átnézése után. A Bokros-csomag és az értelmiség, párhuzam ’57 írótársadalmával.

    „Az írótársadalom 1957-ben állítólag azért tagadta meg nyilvánosan a forradalmat, mert nagy tekintélyű szóvivőinek a hatalom bitorlói megígérték, hogy árulásuk esetén elmaradnak az íróperek. Közben már jócskán akasztottak, persze nem írókat, hanem úgynevezett egyszerű embereket, munkásokat, diákokat, akik közül sokan az írók szavaitól fellelkesülve mentek ki az utcára és ragadtak fegyvert.”

    Reagálás:

    • Népszabadság, 1995.06.28. Uj Péter: Az igazi Dzsoki Júing

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1995.05.27. Farkasházy Tivadar: Lajos bácsi köszönjük! – Nincs a rendszerünkben
    • Élet és Irodalom, 1995.06.02. (22.szám) Váncsa István: Kapuzárás után – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 1995.09.06. Farkasházy Tivadar: A rózsaszín 
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja: BOKROS.

  • 1995.06.16. Magyar Nemzet, A forradalom áldozatainak emléke
    E.I.: Ma húsz éve

    Versek.

  • 1995.06.22. (25.szám) Magyar Fórum, Báder Katalin (Lovas István): A baloldal a szólásszabadság ellen

    „A Göncz-féle gyűlölettörvény”-ről. Idézetek a balliberális írók (Bolgár György, Kornis Mihály, Ungvári Tamás, Weyer Béla, Pelle János, Barabás Tamás, R. Székely Julianna, Várkonyi Tibor, Buják Attila, Kereszty András) gyűlöletről szóló cikkeiből. Kettős mércével vádolja őket. Eörsi István említése.

  • 1995.06.22.Magyar Narancs, E.I.: Egyszerűen vacakság

    (Reagálás a Mérleg utca nyelve c. cikksorozatra. SZDSZ - MaNcs bírálata. Előzmény és reagálás: a cikk végén.)

  • 1995.06.28. Népszabadság, Uj Péter: Az igazi Dzsoki Júing

    Bokros Lajosról, aki „Annyira ellenszenves akar lenni, hogy az már rokonszenves.”. Legújabb politikai divatszavunkról, a kommunikációs zavarról. A magyar futballról, és a körülötte föltűnő neonácikról. Utalás Eörsi korábbi cikkére.

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1995.06.14.Eörsi István: Bóklászás bokros terepen

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja: BOKROS.

  • 1995.06.29.Magyar Narancs, Bozóki András: A méreg foga

    (Publicisztika; Reagálás a Mérleg utca nyelve c. 3 részes cikksorozatra. A szerzőket védi, Eörsi Istvánt támadja.) Előzmény:
    • Magyar Narancs, 1995.05.18, 1995.05.25, 1995.06.01. Galottai Balázs - Kóczián Péter: A mérleg utca nyelve
    • Magyar Narancs, 1995.06.22. Eörsi István: Egyszerűen vacakság
    Reagálás:
    • Magyar Narancs, 1995.07.06. Eörsi István: Három idézet

  • 1995.06.29.Magyar Narancs, Jeles András: Kedves Eörsi! - E.I.: Kedves András,

    (Olvasói nyílt levél. Bokros-csomag. Eörsi István válasza.)
    Előzmény:
    Magyar Narancs, 1995.05.25. Eörsi István: Jegyzetek ürügytelenül

  • 1995.06.29.Magyar Narancs, Kőszeg Ferenc: T. Szerkesztőség!

    (Vita. A Mérleg utca nyelve.)
    Előzmény:
    Magyar Narancs, 1995.06.22. Eörsi István: Egyszerűen vacakság

  • 1995.06.29.Magyar Narancs, Vágvölgyi B. András: Pont, távolból

    (Publicisztika; A Mérleg utca nyelve - vitazáró.)
    Előzmény:
    • Magyar Narancs, 1995.05.18., 05.25., 06.01. Galottai Balázs, Kóczián Péter: A Mérleg utca nyelve (3 részes cikksorozat)
    • Magyar Narancs, 1995.06.08. Tamás Gáspár Miklós: A nagy leégés
    • Magyar Narancs, 1995.06.22. Eörsi István: Egyszerűen vacakság
    • Magyar Narancs, 1995.06.29. Bozóki András: A mérleg foga

  • 1995.06.Kommune, Eva-Marie Kallen: "Der absolute Relativismus entzieht dem Theaterautor den Boden" 1

  • 1995.06.Kommune, Eva-Marie Kallen: "Der absolute Relativismus entzieht dem Theaterautor den Boden" 2

  • 1995.06.Kommune, Eva-Marie Kallen: "Der absolute Relativismus entzieht dem Theaterautor den Boden" 3

  • 1995.06.szám (december) Cigányfúró, Allen Ginsberg: Új strófák a döbbent kegyelemhez

    Vers. Fordító: Eörsi István.

    A Döbbent kegyelem (Amazing Grace) híres amerikai dal, melynek szövegét még a múlt század végén John Newton írta. 1994. november 20-án a New York-i Szent Márk templomban előadták és elénekelték a vers e célra készített új változatait, szám szerint hatvanhatot. Ginsberg is erre az alkalomra írta meg a maga szövegét.

  • 1995.06.szám Hitel, Bánó Attila: Lappangó nemzeti energiák
    Beszélgetés Püski Sándorral, a könyvkiadóval

    Részlet a beszélgetésből. A könyvkiadást sújtó gondokról és nehézségekről, a nemzettudat erősítését célzó tevékenységéről, New York-i könyvesboltjáról, az emigrációnak szervezett személyes találkozókról a magyar írókkal.

    „—A nyolcvanas évek úgynevezett demokratikus ellenzékének a későbbi szabaddemokratákhoz közel álló körei olykor szívesen hangoztatják, hogy az ellenzéki szervezkedések terén megelőzték a népieket, akik sokáig — úgymond — nem voltak sehol. Vajon igaz ez az állítás?

    — Látszólag igen, csakhogy Aczél György és a Soros Alapítvány szárnyai alatt nem volt nehéz ellenzékinek lenni. Soros pénzelte a nyugati útjaikat. Hozzám is jöttek a nyolcvanas évek elejétől kezdve. Haraszti Miklós, Kenedi János, Bence György, Eörsi István, Kovács András, Konrád György is megfordult New Yorkban. […] Ezek az ellenzékiek bizonyos védettséget és lehetőségeket s mindehhez kellő politikai és anyagi támogatást kaptak. […] Azután 1989-ben ezek az úgynevezett liberálisok számunkra is elrontották a dolgokat. Úgy viselkedtek, úgy beszéltek, mintha csak antikommunizmussal lehetne politikai győzelmet aratni, holott akkor már átalakult az MSZMP, és sok minden megváltozott.”

  • 1995.06.szám Irodalmi Szemle, Pokstaller Lívia: Kritika Eörsi Istvánra, Gombrowiczra, Máraira és K.-ra hangolva

    Könyvkritika Eörsi István: Időm Gombrowiczcsal című kötetéről.

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1995.06.szám Jelenkor, Károlyi Csaba: Eörsi István: Időm Gombrowiczcsal

    Könyvkritika.

    • Eörsi István Időm Gombrowiczcsal című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1995.06.szám Mozgó Világ, Bossányi Katalin: „Nem lehet egyszerre mezítláb járni és cilindert viselni”

    Beszélgetés Paul Lendvaival. Eörsi említése.

    „Eörsi Istvántól kaptam meg a szamizdat Bibó-emlékkönyvet.”

  • 1995.07.01. (26.szám) Heti Világgazdaság, Lindner András – Horváth Zoltán: Eörsi Mátyás
    PORTRÉ

    Portré és beszélgetés Eörsi Mátyással.

    „– Hiába, a konfliktuskezelést az anyatejjel szívhatta magába, hisz családjában két olyan ellentétes személyiség is hathatott önre, mint az egyetemi rektorsággal is megtisztelt édesapja, Eörsi Gyula, illetve nagybátyja, Eörsi István író – ’56 elítéltje...

    – Igyekeztem mindkét oldalt befogadni, de tény, hogy István bácsikám erősen hatott rám. Hadd meséljek el egy történetet. A katonaság alatt be akart szervezni az elhárítás. Ezt egy suta, értelmiségi dumával hárítottam el, mondván: most olvastam Maugham Spicli című könyvét, és az ilyesmit erkölcsileg nem tudom elfogadni... Amikor elmeséltem a bácsikámnak, hihetetlenül lehordott, hogy itt nincs helye simlinek, kerek perec el kellett volna utasítanom.”

    Reagálás:

    • Heti Világgazdaság, 1995.07.08. (27.szám) Eörsi Mátyás: HVG POSTA – olvasói levél – Nincs a rendszerünkben

  • 1995.07.01. Magyar Hírlap, Lázár István: Iván, a nagyszívű, 70 éves

    Vitányi Iván születésnapi köszöntése. Megismerkedésük története. A Valóság című folyóiratról.

    „Eörsi István megrótt bennünket, mert – közel fél évtizedre, torkon verten – Wirth Ádámot nemcsak főszerkesztőnek fogadtuk el, de még ultiztunk is vele.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1991.11.27. E.I.: Még egyszer az ultizásról

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó cikkeket olvashat az előzményben megjelölt cikk felsorolásánál.

  • 1995.07.03. (153.szám) Békés Megyei Hírlap, E.I.: A pártállamtól

    Eörsi-idézet:

    „A pártállamtól cenzúrát kaptunk (mely kevés írót sújtott), továbbá pénzt (ami csaknem mindenkinek jól jött). Most e két állami áldás nélkül kell boldogulnunk, ha tudunk.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszava, 1995.07.17. Zöldi László: Macskaköröm
    • Hajdú-Bihari Napló, 1996.02.24. Zöldi László: Lefülelt mondatok (8.)

  • 1995.07.06. Beszélő (Hetilap – 27.szám), Kálmán C. György: Holmi klasszikusok
    Könyvek négyszemközt

    Válogatott Holmi-antológia. A kötetben található Eörsi Időm Gombrowiczcsal című sorozatának darabja is. 

    • Eörsi István Időm Gombrowiczcsal című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.