EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1994.12.03. Népszabadság, Pályi András: Hol a magyar Gombrowicz?

    Az 1978-ig nálunk tiltott szerzőről, Witold Gombrowiczról, a magyar Gombrowicz-fordítások adósságáról.

    „Akkor hát miért oly ismeretlen mégis nálunk Gombrowicz? Miért, hogy azon kevesekről is, akik előszeretettel hivatkoznak rá, mint Eörsi, Esterházy vagy akár Wilheim András, kiderül, hogy többnyire németül vagy franciául olvasták? Beszélhetünk-e egyáltalán magyar Gombrowiczról? Azaz sikerült-e már megszólaltatnunk őt magyarul?”

  • 1994.12.03. Népszabadság, Radnóti Sándor: Az éretlenség könyve
    Eörsi István: IDŐM GOMBROWICZCSAL

    Könyvkritika.

    „Gombrowicz meditációi között van egy visszatérő motívum, amely Eörsi könyvének vezérmotívumává válik: az éretlenség.”

    • Eörsi István Időm Gombrowiczcsal című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikk:

    • Havi Magyar Fórum, 1995.10.01. (10.szám) Szőcs: Számok mögött arcok

  • 1994.12.08. Kurír (reggeli kiadás), Payer: Cserépfalvi-ajánlások

    Eörsi Istvánt nemzetgyalázással vádolták, mivel Shakespeare-t merészelt fordítani. Az új fordítások a Coriolanus, A vihar, Szentivánéji álom, Hamlet, Othello című drámákat tolmácsolják a hazai közönségnek. 

  • 1994.12.10. Magyar Hírlap, Uhrman György: Szőke Médeia hangja feketül
    (J. Benda: Médeia, Udvaros Dorottya, Fischer Iván. Ponty, 1994.)

    Zenekritika/CD.

    „Az 1775-ben komponált Médeia minden bizonnyal először szólalt meg Magyarországon és magyarul 1994 augusztusában, Eörsi István fordításának felhasználásával.”

  • 1994.12.12. (292.szám) Somogyi Hírlap, T. T.: Az év folytatásra kötelez
    Dr. Kovács Pál: A család szociális és lelki erőforrás
    ÜNNEPSÉG A KAPOSVÁRI CSIKY GERGELY SZÍNHÁZBAN

    A családok éve záróünnepsége a kaposvári Csiky Gergely Színházban. Dr. Kovács Pál népjóléti miniszter beszédének mondanivalója. A gálaműsort a színház társulata adta.

    „Operettslágerek és musical-betétek váltakoztak, halhatatlan melódiák halandó színészek szereparcúságára, valóságosan írva. Hát igen, Eörsi István szövegeivel, Bezerédi Zoltán rendezésében, Hevesi András és Fuchs László karmesteri pálcájára újra együtt voltak!”

  • 1994.12.15.Magyar Narancs, - wemitzer -: Látleletek
    (Könyvkritika. Eörsi István: Időm Gombrowiczcsal.)

    Könyvkritika Eörsi István: Időm Gombrowiczcsal című kötetéről.

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / magyar nyelvű résznél. 

  • 1994.12.17. (296.szám) Pest Megyei Hírlap, Dr. Fenke Ferenc: És mégis mozog a föld
    Válasz Fekete Gyulának

    Az olvasói levél írója reflektál Fekete Gyula Rohanunk a forradalomba? című esszéjére (Pest Megyei Hírlap, 1994. november 28.). Nem érti, kiknek a forradalmára utal Fekete, és kik lennének a forradalmárok.

    „És még valami: tessék nekem ma, 1994 decemberében, azt az embert vagy csoportot megjelölni, aki vagy amely »de jure«, vagy »de facto« fel meri venni a harcot a Göncz Árpád—Horn Gyula—Pető Iván—Keleti György—Fodor Gábor—Katona Béla—Konrád György—Kis János—Eörsi I.—Eörsi II. felállású magyar »szabad- csapattal«!”

  • 1994.12.17. (50.szám) Heti Világgazdaság, Nevezetesebb betiltások és bezúzások

    Táblázat a cenzúrázott könyvekről. Eörsi István: Különremény című kötete is szerepel a listán.

    • Szabadi Vera megjegyzése: A kötet 1972-ben jelent meg a Szépirodalmi Könyvkiadónál, majd elkobozták, és a kinyomtatott példányok csak a rendszerváltás idején kerültek elő.
    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Új Látóhatár, 1972.06.szám Monoszlóy Dezső: A tiltott különremény
    • Magyar Nemzet, 1988.07.28. murányi: Mikor vehetjük meg a József Attila Emlékkönyvet és Eörsi István kötetét?
    • Magyar Nemzet, 1988.10.12. ányi: Végül is mikor vehetjük meg Eörsi István kötetét és a József Attila Emlékkönyvet?
    • Élet és Irodalom, 2006.05.26. (21.szám) Nyerges András: Fejezetek az ocsmány dudva történetéből

  • 1994.12.17. Magyar Hírlap, Götz Eszter: Gombrowicz Dél-Amerikába, Eörsi Gombrowiczba emigrál
    Eörsi István: Időm Gombrowiczcsal
    Pesti Szalon Kiadó, 385 old

    Könyvkritika Eörsi István: Időm Gombrowiczcsal című kötetéről.

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / magyar nyelvű résznél. 

  • 1994.12.19. (23-24.szám) Magyar Sajtó, Surányi Endre: A bumerángok röppályái

    Újságírók vitája a tévében arról, hogy az Esti Hírlap nyomását Ómolnár Miklós vezércikkének megengedhetetlen hangvétele miatt leállították.

    „Ómolnár azzal védekezett, hogy idegen tollal ékeskedett, mert Eörsi István Leninről szóló gúnyiratának parafrázisait adaptálta Horn Gyulára. (?) […] Ómolnár hogyan húzhatta rá olyasvalakire, aki köztudottan épp ennek lebontásán fáradozott, a világ helyeslésétől és elismerésétől kísérve. És mivel magyarázható Eörsi megítélése, ha Lenin kreációjának, az MDP-nek a tagjelöltje tudott lenni?”

  • 1994.12.22. (51.szám) Magyar Fórum, Lovas István: Elvtárs, pusztíts ki bennünket!

    „Van egy tipikus úr [Szalai Pál], aki mint oly sok, régi, ismert múltú baloldali, csak azért nem vitatkozik a jobboldallal, mert az nem civilizált hangon vitatkozik. Szó szerint ezt írja: »...ha lesz civilizált hangon vitatkozó jobboldalunk, akkor az első leszek, aki síkraszáll annak szabad szólásjogáért« […] feltűnően szoros eszmei kapcsolatot mutat a lukácsista Eörsi Istvánnal, aki, mint annak idején a Pesti Hírlapból és később a Magyar Televízióból is megtudhattuk, a német ZDF televízióban mondta el azt, hogy a valóban létező szocializmus egyik nagy bűne volt, hogy nem pusztította ki a jobboldali eszmeiséget.”

    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 1994.01.13. E.I.: Tűzoltó, szerepzavarban
    • Népszabadság, 1994.01.18. E.I.: Az ős patkány szívóssága

    Kapcsolódó cikkek:

    • További kapcsolódó cikkeket olvashat a témában, ha a keresőmezőbe beírja a ZDF szót, illetve AZ ŐS PATKÁNY SZÍVÓSSÁGA mondatot.

  • 1994.12.22.Magyar Narancs, E.I.: A spiclik nyugalmáért

    (Publicisztika. Eigner főbíró - ügynökügyek - a spiclik emberi jogai - államtitkok.
    Reagálás:
    Népszabadság, 1995.02.03. Majtényi László: Az ügynök méltósága.)

  • 1994.12.23. (51–52.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Altató
    Molnár Piroskának

    Vers.

  • 1994.12.24. Magyar Hírlap, E.I.: A kifosztottság dicsérete

    Hogyan közeledjünk Európához? A berlini lehallgatásokról, a politikai menekültek visszatoloncolásáról, a helsinki folyamatról.

    „Európa, pontosabban egyedül európainak tekintett nyugati fele egyre többet áldoz fel erkölcsi értékeiből, állítólag azért, hogy megvédhesse ezeket. Ebben a megokolásban olykor némi igazság is lappanghat, és ez az igazi baj: ha a demokráciák öncsonkításra kényszerülnek, akkor civilizációnk rossz síneken robog. Nekünk ezért a kívülrekedtség és kifosztottság élményeivel megrakodva kell közelednünk a Nyugathoz.”

    Reagálás:

    • Magyar Hírlap, 1995.01.11. Pálóci Antal: Visszhang – Hobbilovon Európába
    • Magyar Hírlap, 1995.09.14. Pálóci Antal: Eco tizennégy pontja

  • 1994.12.28. Esti Hírlap, Sultz Sándor: Naplónapló

    Könyvkritika Eörsi István: Időm Gombrowiczcsal című kötetéről.

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / magyar nyelvű résznél. 

  • 1994.12.szám Színház, Tasnádi István: Látványdramaturgia
    PETER WEISS: MARAT/SADE

    Színikritika a Győri Nemzeti Színházban bemutatott Peter Weiss: Marat/Sade című előadásról. A dalfordító: Eörsi István – rendező: Korcsmáros György. Ács János 1981-es legendás kaposvári Marat/Sade rendezésének felidézése, összehasonlítása a most bemutatott előadással. Alapvetően pozitív kritika.

    „A kaposvári előadás végén szintén leomlott egy fal, csakhogy ott mögötte a Corvin köz képe rajzolódott ki, s előtte Máté Gábor kezében macskakövet szorongatva sírt; most könyvtárat látunk, és az előtérben Gáti pezsgőspohárral a kezében nevetgél. Sem önmagában, sem Ács rendezésével összevetve nem látom e gesztus értelmét, hiszen Sade szkepszise kezdettől fogva kiterjedt a tudásra is, ezért az utalgatás a könyvtárra funkciótlan önismétlésnek tűnik.”

    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja MARAT/SADE, vagy MARAT HALÁLA, vagy a MARAT szót.

  • 1994.14.szám (ősz) Magyar Lettre Internationale, E. I.: Müller és Strauss

    Nagyon nem mindegy számunkra, merre tart a gazdasági és politikai nagyhatalommá váló Németország, amely egyszerre példa és veszélyforrás számunkra. Aki átélte, az zsigereiben is őrzi a múlt emlékét, és joggal támadnak kétségei nemcsak az öklüket rázó bőrfejűek láttán, hanem a német szellem embereinek olyan megnyilvánulásai kapcsán is, mint Heiner Müller és Botho Strauss nézetei, amelyekkel Eörsi István polemizál.

  • 1994.14.szám Heti Magyarország, Gróh Gáspár: Sajátos röppályán a Parabola

    A Parabola című műsorról. A magyarság bírálata, a támadások okai, a nemzetellenesség vádja.

    „A politikusok, újságírók elleni támadásokat követte az írók, költők elleni roham, ami azt célozta: bizonyítsuk be, hogy a magyar szellemi élet néhány, többé-kevésbé harcosan ellenzéki személyisége a magyar nemzet esküdt ellensége. Spiró György, Kornis Mihály, Eörsi István, Esterházy Péter szerepelt ebben a körben. […] Mert (anélkül, hogy egyenrangú alkotóknak tekinteném őket) egyben biztosak lehetünk: a pártállami agymosás korszakában Spiró és Esterházy, Eörsi és Kornis is — nemritkán vitatható vagy akár elfogadhatatlan tételeik ellenére is — azok közé tartoztak, akik az értelem kondíciójának megőrzésével járultak hozzá a nemzet átmentéséhez.”

  • 1994.23.szám (ősz) Eszmélet, Hack Péter – Krausz Tamás – Perecz László – Szigeti Péter – Z. Karvalics László – Susan Zimmermann: A képviseleti demokrácián innen és túl

    A Condorcet Körben (Kossuth Klub) 1994. február 3-án elhangzott pódiumvita szerkesztett változatából. Eörsi István említése.

  • 1994.39.szám Magyarország, Jeszenszky Géza: Közép-Európa jön vagy megy?

    Kelet-Európa helyett a vasfüggöny lebontása után most már Közép-Európához tartozunk. Mi a teendőnk, hogy mi is oda tartozzunk? Milyen hibákat követünk el? A parlamenti munka fontossága, a kormány jelenlétének szükségessége. Vajon melyik Kádár-korszak van visszatérőben?

    „Restaurációs kísérlet folyik, ezt nemcsak a parlamenti ellenzék állítja, de olyan eltérő felfogású személyek is, mint Kiss Gy. Csaba és Eörsi István — mindketten a Népszabadság szeptember 21-i számában. Az utóbbi megállapítja, hogy Horn Gyula »mintegy nyolcvan Kádár-korabeli funkcionáriust hozott be a parlamentbe... megállíthatatlan a Kádár-korszak jellegzetes figuráinak az előretörése az élet minden területén. Erkölcsi rehabilitációjukra jó példa az a mintegy ötszázhatvan aláírás a gratuláló levél alján, melyet a rádió dolgozói, az új vezetés nyilvánvaló bátorítására, Hárs Istvánnak, a Magyar Rádió egykori elnökének küldtek, hetvenedik születésnapja alkalmából«. Eörsi föl is idézi, hogyan lépett föl Hárs a kádári—aczéli politika bírálóival szemben.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1994.09.21. E.I.: Komcsiztam, szégyenszemre

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat az előzményben megjelölt cikk felsorolásánál.

  • 1994.44.szám Magyarország, beke: Nagyobb súllyal a közéletben
    Beszélgetés Bakos Istvánnal, az MVSZ új főtitkárával

    A Magyarok Világszövetsége küldöttközgyűléséről, elképzeléseiről, terveiről, a hatáskörökről, gazdasági helyzetükről, az MVSZ szerepéről, a hatalomhoz való viszonyukról. Fotó a közgyűlés résztvevőiről.

    „Az én felfogásomban az MVSZ tevékenysége, anyagi forrásai a szövetség egészét — mint világszervezetet — érintik. Minden bevételt és kiadást becsült vagy konkrét adatokkal ki kell mutatnunk önmagunk számára is, hogy bebizonyítsuk, nem afféle »gittegylet« vagyunk, ahogyan Eörsi István minősítette az MVSZ-t, hanem hatékonyan működő szervezet.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1994.09.21. E.I.: Komcsiztam, szégyenszemre

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat az előzményben megjelölt cikk felsorolásánál.

  • 1994.51–52.szám Magyarország, Bárczy István: 1994 krónikája

    Válogatás az 1994-es eseményekből, hírekből.

    „3. hét (jan. 10.—jan. 16.) Médiabojkott melegíti az ellenzéki kebleket, Eörsi István határon innen és túl támadja Tom Kennedyt.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Heti Magyarország, 1994.03.szám ÓS: Amiről tudunk, s amiről nem (és az itt megjelölt cikkek)

  • 1994.magtudin.org (Magyarságtudományi Intézet), Sisa István: Magyarország torz tükre a világban

    (Hibás, hiányos adatok Magyarországról a világ enciklopédiáiban, lexikonjaiban, könyveiben, újságcikkeiben. Lehangoló, hamis kép a magyarokról. Idézet Csapó Endre, a Magyar Élet a szerkesztője jelentéséből, melyben megemlíti, hogy a New Hungarian Quarterly-ben mennyi mindenről nem írtak, miközben például "Eörsi István színdarabjait öt oldalon át értékelték, kiemelve, hogy Lukács György, a kommunista guru taníványa volt. Ugyanaz az Eörsi István János pápát
    nyomdafestéket megszégyenítő módon gyalázta és gúnyolta az ellenzéki sajtóban 1991 augusztusi látogatása alkalmából."
    Előzmény:
    Magyar Narancs, 1991.08.08. Eörsi István: Látogatás előtt.)

  • 1994.Szarajevó. Egy antológia, E.I.: Európa (Vers)

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.