EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1995.02.14. (6.szám) 168 óra, A szeretetről mondják

    Valentin napi összeállítás. Idézet Eörsi Istvántól, Gyurkovics Tibortól és Balkay Gézától.

    Eörsi: „Szeretetről ömlengeni csak hunyt szemmel és befogott füllel vagy cinikusan lehet manapság.”

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 1993.12.24. E.I.: Karácsonykor is: vita

    Kapcsolódó cikk:

    • Rakéta Regényújság, 1994.04.01. (13.szám) Zöldi László: Aranyköpések

  • 1995.02.15. Népszabadság, E.I.: Publicista légypapíron

    Válasz Lengyel Lászlónak. Az SZDSZ a koalícióban Békesi lemondatása után – Fodor Gábor.

    „Ha kilép, akkor patkánynak minősítik, amiért elhagyta a süllyedő hajót, ha pedig bent marad, akkor súrlódás nélkül be kell illeszkednie abba a pártállami tradícióba, mely változást hirdet, azzal az egy kikötéssel, hogy semmi sem változhat meg. Lengyel nem akarta elszalasztani a kedvező pillanatot, hogy kifejezze régi ellenszenvét az SZDSZ iránt, de szokása szerint nonkonformista módon óhajtott élni konformista hajlamaival. […] A gyűlölködés másik oka, mely főleg a jobboldalt jellemzi, az úgynevezett „nemzeti” vagy „keresztény” középosztályban mindig jelenlevő antiszemita slejmképződés, amely a szabaddemokratákban véli megtalálni köpőcsészéjét.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1995.02.11. Lengyel László: Önkéntes bűnbak – Tépelődés – Nincs a rendszerünkben

    Reagálás:

    • Népszabadság, 1995.02.20. Veress József: Alkalmi légyott a légyfogón
    • Magyar Fórum, 1995.02.23. (8.szám) L. E. (Ludwig Emil): Nagyvadak 

  • 1995.02.16. Népszabadság, M. G. P.: Baal
    SZÍNHÁZI ESTÉK

    Színikritika. Bertolt Brecht: Baal a Vígszínházban. Rendezte: Eszenyi Enikő. Eörsi István és Becher-Csorba Győző betétversei.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Pesti Műsor, 1995.02.02. (5.szám) BERTOLT BRECHT: BAAL
    • Színház, 1995.04.szám Tegyi Enikő: Homályos tükörben

  • 1995.02.18. Népszabadság, Aczél Endre: Új magyar koalíció az ellenzékben?
    avagy Torgyán mint Pakots, „köztünk ő a kapocs”

    A KDNP szövetségi politikája Giczy György elnökké választása óta. Torgyán közeledése, személyes bosszúvágya, az MDF-fel szemben lépései. Az FKGP lehet a kapocs a KDNP és a MIÉP között. Eörsi véleménye a Fidesz–MDF-közeledésről.

    „A Magyar Demokrata Fórumról már úgyis el van könyvelve, hogy »átcsúszott a liberális oldalra«. A Fideszről meg az (Eörsi I. megfigyelése), hogy friss, taktikai indíttatású szerelem köti az MDF-mitológia olyan fejezetcímeihez, mint amilyen a »nemzeti sorskérdések« vagy a »nemzeti középosztály«”.

  • 1995.02.19. (7.szám) Vasárnap (Színes), Gyémánt Mariann: Nem tart a jobboldaltól a baloldali képviselő
    Mit akart a Charta?

    Beszélgetés Hegyi Gyula szocialista képviselővel a Demokratikus Chartában kialakult ellentétekről, a Charta jövőjéről.

    „Tény, hogy az SZDSZ egyre többekkel szembekerül. Én azt tartom igazságtalannak, ahogy például Eörsi István nekimegy Lengyel Lászlónak, vagy ahogy személy szerint engem már-már szélsőjobboldalisággal vádol.”

  • 1995.02.20. Népszabadság, Veress József: Alkalmi légyott a légyfogón

    Olvasói levél a Lengyel László és Eörsi István közötti pengeváltásról.

    „Azt persze nem tudom, hogy mit várjunk másoktól, ha ezt kapjuk a nagyoktól. Lehet, hogy ezt csak a legyek ura tudja.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1995.02.11. Lengyel László: Önkéntes bűnbak – Tépelődés – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 1995.02.15. Eörsi István: Publicista légypapíron

    Kapcsolódó cikk:

    • Magyar Fórum, 1995.02.23. (8.szám) L. E. (Ludwig Emil): Nagyvadak 

  • 1995.02.23. (8.szám) Magyar Fórum, L. E. (Ludwig Emil): Nagyvadak

    Sajtószemle. Idézetek Lengyel László és Eörsi István vitacikkeiből. Az SZDSZ a koalícióban.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Narancs, 1994.01.13. (1–2.szám) E.I.: Tűzoltó, szerepzavarban
    • Pesti Hírlap, 1994.01.20. Ludwig Emil: Az Eörsi-teória, avagy drámaíró szerepzavarban
    • Pesti Hírlap, 1994.02.02. Ludwig Emil: Adalékok egy csőcselékszakértő karrierjéhez. Báder Katalin (Lovas István): Az ávós újságírás
    • Népszabadság, 1995.02.11. Lengyel László: Önkéntes bűnbak – Tépelődés – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 1995.02.15. Eörsi István: Publicista légypapíron
    • Népszabadság, 1995.02.20. Veress József: Alkalmi légyott a légyfogón
    • További kapcsolódó cikkeket olvashat az előzményben megjelent cikkeknél.
    • További kapcsolódó cikkeket olvashat a témában, ha a keresőmezőbe beírja a ZDF szót, illetve AZ ŐS PATKÁNY SZÍVÓSSÁGA mondatot.

  • 1995.02.24. Magyar Hírlap, Bóta Gábor: Csiszár Imre lett a Művész Színház új igazgatója
    „A valamikori Thália Társaság nyomdokain akarok járni”

    Részlet. Beszélgetés Csiszár Imrével, aki meg akarja tartani a társulatot és az egykori Thália Társaság nyomdokain kíván haladni. Eörsi István említése.

  • 1995.02.25. Magyar Hírlap, Eszéki Erzsébet: Egyszemélyes kisebbségben
    Beszélgetés Eörsi Istvánnal

    Az Időm Gombrowiczcsal című új kötetéből vett idézetekkel szembesíti Eörsit. Gyökereiről, a zsidó ősökről, a Csoórira vonatkozó besenyő célzásról, arról, hogy mit kezdhet származásával, Aczél György betiltásairól, donquijotizmusáról, az Élet és Irodalomban megjent publicisztikáiról, ami által nem élt teljes elszigeteltségben. Az öregedésről és a halálról. A nőkről és biológiai optimizmusáról.

    A Kádár-rendszerről: „Nem folyt vér – és ez valóban jó. De az egyezkedések légkörében a régi uralkodó réteg leggátlástalanabb elemei átmentették magukat, ráadásul kiszabadultak a kriptából a Horthy-korszak atavisztikus társadalmi reflexei és a jobboldali populizmus tömeggyilkos ösztönei is. A végre kivívott demokratikus formák csak vonakodva telnek meg élettel, mert az etatista centralizmus más és más ideológiával, de tovább él Kádár bukása óta Antallon és Borosson át mind a mai napig.”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Reagálás:

    • Magyar Hírlap, 1995.03.27. Surányi Endre: Tisztelt Szerkesztőség!
    • (Veszprémi) Napló, 1995.09.14. Írók és költők mondják az irodalomról

  • 1995.02.szám (április) Cigányfúró, E.I.: Múltszemlélet – magyar módra

    Az átvilágításokról. A Kádár-korszak elfojtásai. Miért alkalmatlanok a jogi eszközök arra, hogy megtisztuljunk pártállami múltunktól? „A megtisztulásra tehát kizárólag az erkölcs szférájában kerülhet sor.” Milyen intézkedések szükségesek? „Ennek a radikális programnak Magyarországon roppant ellenzéke van. A nemzeti jobboldal számos politikusa – köztük a kétkorábbi miniszterelnök – ellenállás nélkül illeszkedett a Kádár-rendszerbe. A balközép koalíció erősebb pártja a régi állampárt utódja. Frakciójukban kevés besúgót találnak majd, mert párttagot erre a célra nem volt szabad alkalmazni. A spiclik munkáltatói viszont ott ülnek köztük.”


    Előzmény:

    • Kritika, 1990.10.szám E.I.: Az elfojtás elfojtása

    Reagálás:

    • Beszélő, 1995.05.11. (Hetilap – 19.szám) Sajó László: Anti, avagy a Dunától a Gangeszig és vissza

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszava, 1990.11.12. Gantner Ilona: Séta a léc alatt
    • Népszabadság, 1990.11.24. Szigethy András: Az „egyedül lehetséges iszonyat”
    • (Veszprémi) Napló, 2005.10.22. Ármás János: Mindenkinek a maga ötvenhatja
    • magyarnarancs.hu, 2012.08.21. A szerk: A perzselt farok esete

  • 1995.02.szám Alföld, Zalán Tibor: Szomorkás visszatekintő –
    és nem is értem, hogy miért

    Sziveri János halálának lehetséges okai. Az Új Symposion szétverése. A szerzőgárdához tartozott Eörsi István is. 

    „Kiszámított, precízen kidolgozott kinyírás volt ez, melyben aktív szerepet vállaltattak a háttérben meghúzódó kis hatalmasak nem csak a lap ellenségeivel, de azokkal a szerzőkkel — volt munkatársakkal is —, akik valamilyen okból, elsősorban befolyásuk csökkenése miatti sértődésből, hajlandóak voltak ellene fordulni egykori fórumuknak.”

  • 1995.02.szám Nappali ház, Miért ír Ön?
    E.I.: Válasz a „Miért ír Ön?” című körkérdésre

    Balassa Péter, Balázs Attila, Bodor Ádám, Csaplár Vilmos, Eörsi István, Esterházy Péter, Ferencz Győző, Garaczi László, Grendel Lajos, Jókai Anna, Kemény István, Kukorelly Endre, Kornis Mihály, Láng Zsolt, Lengyel Péter, Mándy Iván, Marno János, Márton László, Nádas Péter, Orbán Ottó, Parti Nagy Lajos, Schein Gábor, Tandori Dezső, Tar Sándor, Térey János, Tolnai Ottó, Ungváry Rudolf, Wirth Imre válasza.

    Eörsi: „»Csak«. »Mert.« Satöbbi.”

  • 1995.03.01. (1.szám) Dobó Katica Tudósítója, Corvinus: A belügyminiszter
    A lap megjelenése: Brossard, Kanada

    Magyarország politikai helyzetképe. A kompromittáló iratok eltűntetése, az új vezetés felbukkanása és „szerecsenmosdatásuk”. Pető Iván szüleinek ávós múltja.  Kuncze Gábor („egykori KGB-ügynök”) gyors karrierje. Miért volt szüksége Antall Józsefnek Boross Péterre („KGB magyarországi összekötője”)? Boross Péter szerepe a kommunista hatalomátmentésben.

    „Kuncze Gábor nem az a veszélytelen, joviális alak, mint akinek beállítja magát. Mivel a mai hatalom minden tagját a titkosszolgálat házatájáról kell eredeztetni, és mivel Kuncze Gábor nem a Pető–Haraszti–Magyar Bálint–Demszky–Rajk-féle BESZÉLÓ-klikk tagja, de nem is a Göncz–Vásárhelyi–Dornbach–Mécs vonal képviselője, és nem tartozik a Konrád–Eörsi–Bethlen garnitúrához sem, és mégis ma ő a BELÜGYMINISZTER, ezért meg kell találni a Kuncze-titok nyitját: a KGB-t!”

  • 1995.03.01. (3.szám) Havi Magyar Fórum, Menyhárt László: Volt egyszer egy Parabola

    Az MDF lesújtó vereségét elemző fejtegetésekről, a sajtó szerepéről. Ártott-e a Parabola az MDF-nek és a kormánynak. Pető Iván tiltakozása a Parlamentben a műsor ellen 1993-ban.

    „Azon tehát egyáltalán nem ütközöm meg, hogy például Eörsi István hazudozással, rágalmazással (s ezzel a svindlerlista korántsem teljes) vádolja a Parabolát. [...] Ő is csak azért részesült abban a kitüntető megtiszteltetésben, hogy a műsorban fölléphetett, mert alaposan rászolgált. Mégpedig a többi közt azzal a hírhedt ZDF-nyilatkozatával, amelyben a Lukács György-féle humanizmust valló fűzfapoéta azon sajnálkozott, hogy a kommunisták nem irtottak ki elég – általa fasisztának címkézett – magyart. [...] No ekkor egy emlékezetes jelenetben megidéztük azt a Sztálinhoz írt magasztos irományát, amelyből föltárultak ördögien kegyetlen szellem- és lelkivilágának ifjonti gyökerei.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Új Hang különkiadás, 1953.03.szám (március) E.I.: Sztálin
    • Zalai Hírlap, 1994.02.01. -szó-: Engem nem lehet leleplezni
    • Heti Világgazdaság, 1994.02.12. (06.szám) Szabó Sándor: Sándor evangéliuma
    • Demokrata, 1997.04.17. (16.szám) Seszták Ágnes: Ha nem adsz, szakítok
    • További kapcsolódó cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a ZDF szót, és az Új Hangban jelzett forrásnál.

  • 1995.03.02. (9.szám) Magyar Fórum, Zólyomi Zoltán: A másság Csárdáskirálynője

    Kálmán Imre Csárdáskirálynő című operettjéről.

    „Nemrég a televízió második csatornája egyenes adásban közvetítette Kaposvárról Kálmán Imre remekét, Eörsi István átdolgozásában. Eörsi a zenét nem írta át, csak a librettót »porolta le«, brechtesítette. Munkája nyomán az Orfeum közönsége részeg csürhe lett. […] tartok tőle, hogy Eörsi csak a mi anyukáink érzelmeivel, emlékével poénkodik, miközben az ő anyukájának lelkivilága már tabu.”

  • 1995.03.02.Magyar Narancs, E.I.: A knockout

    (Publicisztika. Ráday Eszter 1995. február 25-ei interjúja a 16 órában. Ráday szellemi fölénye Orbán Viktorral szemben. Orbán Viktor az SZDSZ koalíciókötéséről.)
    Reagálás:
    Magyar Narancs, 1995.03.16. Tóth Gy. László és Fábri György: Tisztelt Eörsi István! (Olvasói levelek)
    Magyar Narancs, 1995.03.30. Eörsi István: A szellemi függetlenségről

  • 1995.03.03. (9.szám) Élet és Irodalom, Gömöri György: Eörsi, Eörsi, Eörsi, meg ez a Gombrowicz

    Könyvkritika Eörsi István: Időm Gombrowiczcsal című kötetéről. Eörsi anekdotája Weöres Sándorról, aki mindig elolvassa írásait, de nem tetszenek neki. „Eörsinek a lengyel irodalomról ködösebb fogalmai vannak, mint mondjuk Heinének voltak a magyarról.” Eörsi tárgyi tévedéseiről, emigrációval kapcsolatos fejtegetéseiről. „Vannak viszont Eörsi könyvének lapjai, ahol saját élményei, sérelmei vagy józan esze alapján a magyarországi helyzetet elemzi – és ezek többségükben meglepően találó, szellemes, s ha nem is kellemes, de okos elemzések. Például a zsidó-magyar viszonylatok feltárása, vagy az, ahol leírja viszonyát Lukáccsal, no meg a különböző Lukács-tanítványokkal.” Az „éretlenség” fogalma Gombrowicznál és Eörsinél.

    • Eörsi István Időm Gombrowiczcsal című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • Gömöri György: Egy szigetlakó feljegyzéseiből című kötetének Eörsi Istvánra vonatkozó részletét és a kötet adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

    Reagálás:

    • Alföld, 2013.11.szám Gömöri György: Ügyeim Gombrowicz-csal

    Kapcsolódó cikkek:

    • Kritika, 1993.06.szám E.I.: Időm Gombrowiczcsal
    • irodalmijelen.hu, 2013.04.12. Laik Eszter: AKI NEM KAPOTT SZOBROT
    • szinhaz.net, 2015.10.13. E-könyv: Eörsi István a Színházban. Kőrössi P. József: Mi nem múlik el. Eörsi Istvánra emlékezve
    • Élet és Irodalom, 2018.08.24. (34.szám) Radnóti Sándor: Eörsi István
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja Eörsi kötetének a címét.


  • 1995.03.07. os.mti.hu, (OS): Kollektív nyilatkozat a Magyarok Világszövetségének megújulásáért

    A nyilatkozatot aláíró Eörsi István aláírásához külön állásfoglalást is fűzött.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hírlap, 1995.03.08. A Magyarok Világszövetségének megújulásáért
    • Magyarország, 1995.12.szám Beke Mihály András: Támadás a Magyarok Világszövetsége ellen
    • Magyarország, 1995.16.szám B. M. A.: A hollandokat aggasztja az alapszerződések ügye

  • 1995.03.08. Magyar Hírlap, A Magyarok Világszövetségének megújulásáért
    Hazai és külföldi értelmiségiek kollektív nyilatkozata

    Az 1995. január 20.-i nyilatkozat, és az aláírók listája. A nyilatkozat aláírói között van Eörsi István, és állásfoglalását is hozzáfűzte. Egyetért ugyan a nyilatkozattal, de nem osztja annak derűlátását. Kántor Lajos filológus egyéni nyilatkozata. A világszövetség válaszában kifejti, hogy a nyilatkozat kritikája nem a tényeken alapul.

    Kapcsolódó cikkek:

    • os.mti.hu, 1995.03.07. (OS): Kollektív nyilatkozat a Magyarok Világszövetségének megújulásáért
    • Magyarország, 1995.12.szám Beke Mihály András: Támadás a Magyarok Világszövetsége ellen
    • Magyarország, 1995.16.szám B. M. A.: A hollandokat aggasztja az alapszerződések ügye

  • 1995.03.09. Magyar Szó, Sionkovits Péter: Nyilatkozat és válasz
    Kifogások a Magyarok Világszövetségének „egyirányú” tevékenysége miatt –
    Ötven értelmiségi levele a magyar országgyűlésnek az MVSZ megújulása ügyében

    Tudósítás az értelmiségiek MVSZ ügyében írt leveléről. Az aláírók között találjuk Eörsi Istvánt is. Bakos István, a szövetség főtitkára szerint „a támadás azzal magyarázható, hogy az MVSZ az utóbbi időben jóval aktívabban politizált, ugyanakkor bízik abban, hogy a parlamenthez eljuttatott levelet a törvényalkotók kellő bölcsességgel kezelik és nem engedik szétverni a Magyarok Világszövetségét.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja: MVSZ, vagy MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE.

  • 1995.03.10. (10.szám) Respublika, Litván György: „Az ellenzék helyzete javult”

    Idézet Litván Györgytől Gorbacsov érdemeiről.

    „1986-ban Eörsi István lakásán a magyar forradalom harmincadik évfordulójára hetven ember részvételével kétnapos tudományos tanácskozást rendeztünk. Monoron még fényképezett és fülelt a rendőrség, itt már semmi sem történt, pedig történészek, írók, ’56-os munkástanácselnökök voltak jelen.”

  • 1995.03.11. (60.szám) Délmagyarország, Kis János és Konrád György a „melegek” jogaiért
    A Szivárvány Társulás és támogatói

    A Legfelsőbb Bíróság elutasította a Szivárvány Társulás a Melegek Jogaiért nevű egyesület nyilvántartásba vételét. Reflexió a Magyar Hírlapban erről megjelent cikkekre, főként Eörsi Istvánéra. Idézetek Eörsi cikkéből.

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 1995.03.11. E.I.: A szavak és jelentésük

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Fórum, 1995.03.23. (12.szám) Zsilka László: A liberalizmus alfele
    • Magyar Narancs, 1995.04.06. NYILATKOZAT
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a SZIVÁRVÁNY TÁRSULÁS A MELEGEK JOGAIÉRT mondatot.

  • 1995.03.11. Magyar Hírlap, E.I.: A szavak és jelentésük

    A homoszexuálisok megsemmisítésének története a Szovjetunióban. Az egyházak szerepe a homoszexuálisok elleni indulatokban. A Legfelsőbb Bíróság elutasította a Szivárvány Társulás a Melegek Jogaiért nevű egyesület nyilvántartásba vételét, ez ellen emel szót Eörsi. Sorra veszi a döntés indokait.

    „Például a Magyar Írók Szövetsége elnevezésben sem lát kifogásolni valót semmilyen bíróság, holott tagjainak többsége nem nevezhető írónak. A szövetség mégis így definiálta magát, ez a magánügye. [...] Ítéletének indokolásában a Legfelsőbb Bíróság írásba adta, hogy az egyesület életkori korlátozás nélkül olyan irányban befolyásolná »a kiskorú tagok erkölcsi fejlődését, amely a közerkölccsel és az egészséges életmódra neveléssel ellentétes«. Ezzel kibújt a szög a zsákból: a magas testület törésmentesen folytatja, pártállami szemlélet alapján, a pártállami joggyakorlatot, mely abból indul ki, hogy a homoszexualitás erkölcstelen és beteg jelenség. A melegek tehát erkölcstelenek és betegek.”

    Reagálás:

    • Magyar Fórum, 1995.03.23. (12.szám) Zsilka László: A liberalizmus alfele
    • Havi Magyar Fórum, 1995.05.01. (5.szám) Dr. Kovács Zoltán: A másság melegsége

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Narancs, 1995.04.06. NYILATKOZAT
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a SZIVÁRVÁNY TÁRSULÁS A MELEGEK JOGAIÉRT mondatot.

  • 1995.03.11. Népszabadság, Cz. G.: Szolidaritás a Szivárvánnyal

    Nemzetközi emberi jogi bírósághoz fordul a Szivárvány Társulás a Melegek Jogaiért nevű szervezet, amelynek bejegyzését a Legfelsőbb Bíróság is elutasította. A jogsértőnek tartott döntés ellen tiltakozó nyilatkozatot több mint százan írták alá, köztük Eörsi István.

    Reagálás:

    • Esti Hírlap, 1995.03.20. Kőhalmi Andrea: A be nem jegyzett Szivárvány története

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a SZIVÁRVÁNY TÁRSULÁS A MELEGEK JOGAIÉRT mondatot.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.