EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1994.10.25. (42.szám) 168 óra, Anno...
    Októberben, ilyenkor
    Szövegkiemelések és képkivágások a 168 óra korábbi évfolyamaiból
    Téved, aki úgy hiszi, hogy a tegnapi újság nem érdekes

    Miről írt a 168 óra 1989, 1990, 1991, 1992 és 1993 októberében? Fotók


    1992. október 23-án jobboldali tüntetők nem engedték elmondani Göncz Árpádnak az ünnepi beszédét. Részlet Eörsi István erről írt publicisztikájából.


    Előzmény:

    • 168 óra, 1992.10.27. (43.szám) Eörsi István: Másnap 

  • 1994.10.25. (42.szám) 168 óra, Mester Ákos: A próba
    Mester Ákos folytatásos interjúja Lengyel Lászlóval I. rész
    Az új kormány első száz napja (1994. július 15. – október 23.)


    Bírálhatják-e nyilvánosan miniszterelnöki tanácsadóként a kormány tevékenységét? Eörsi István szerint nem.

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1994.09.21. Eörsi István: Komcsiztam, szégyenszemre

    Kapcsolódó cikkek:

    • Pest Megyei Hírlap, 1994.09.29. ribáry: Pert indítanak Eörsi ellen?
    • Új Magyarország, 1994.09.29. papp: Eörsi Istvánt vádolják
    • Magyar Hírlap, 1994.09.29. Várkonyi Tibor: Kisebbségben
    • Kisalföld, 1994.09.29. (228.szám) MTI: Összefogás ’56-ért
    • Népszabadság, 1994.10.06. Lázár T. András: Inkább egy kézszorítás
    • 168 óra, 1994.10.11. (40.szám) Mester Ákos: Közel a közélethez
    • Népszabadság, 1994.10.19. Kozák Márton: Tiszta lelkiismeret. A konszenzus esélye kormány és ellenzéke között
    • Népszabadság, 1994.10.22. Ötvenhat szócikk 1956-ról
    • Új Szó – Vasárnap – családi magazin, 1994.10.23. (43.szám) Szilvássy József: Túllépni a civakodásokon
    • Népszabadság, 1994.11.04. Kenedi János: Október huszonharmadika vagy november negyedike?
    • Magyar Fórum, 1994.11.24. (47.szám) Bogád Antal: A Dunát Mečiar, a TV-t Eörsi
    • Napló – Szabadelvű hetilap, 1995.01.04. (244.szám) Bogád Antal: Töprengés egy írástudó feltevéseiről
    • Kapu, 1995.10–11.szám (október–november) Elek István: Vajon meddig mehet el az ember a komcsizásban?
    • Napló, 1996.05.22. k.u.k.: Magyar etűdök

  • 1994.10.25. Magyar Hírlap, Sz. Sz.: Tamás Gáspár Miklós kapta a legtöbb szavazatot

    Az SZDSZ új Országos Tanácsának tagjai közt szerepel Eörsi István is.

  • 1994.10.26. (252.szám) Somogyi Hírlap, Szabó Lajos megsértette ’56 szellemét
    KAPOSVÁRON A KOPJAFÁKNÁL

    Az 56-os Szövetség alelnöke, Szabó Lajos mondott beszédet október 23-án Kaposváron, a megyeháza előtt a kopjafaavató ünnepségen.

    „…nemcsak az SZDSZ-t, és ezen keresztül az ’56-ban meghatározó szerepet vállalt Göncz Árpádot, Mécs Imrét, Eörsi Istvánt és társaikat sértette meg, hanem a megemlékezést is méltatlanná tette ’56 szelleméhez — állítja Csapó Tamás, az SZDSZ megyei ügyvivője és Marksz Pál, a párt területi szervezője.”

  • 1994.10.27. Beszélő (Hetilap – 43.szám), Bozóki András: Kis magyar sajtópaletta

    „Az alábbi összeállítás hasznos útmutatója kíván lenni mindazoknak, akik már-már elveszettnek érzik magukat a magyar sajtó dzsungelében. Szeretné a tájékozatlan olvasót információval ellátni arról: mire számíthat, ha aprópénzét az írott sajtó egy-egy orgánumának megvásárlására költi. A »válogatás« nem vállalkozhat a teljes tabló áttekintésére, csupán a legkitűnőbb szerzők ideáltipikus munkáinak imaginárius sorravételével próbálja kontúrosabbá tenni a magyar sajtó fontosabb lapjainak és periodikáinak – egyébként is karakteres – arcélét. Aki az alant közölt útmutatóból alaposan felkészül, azt már nem érheti meglepetés – ráadásul pénzt, időt, s energiát takarít meg.”

  • 1994.10.27. Beszélő (Hetilap – 43.szám), Litván György: Az SZDSZ és 1956

    Elhangzott az SZDSZ küldöttgyűlésén, 1994. október 22-én.

  • 1994.10.27. Tolnai Népújság, Sírkő és kakaó

    A Játékszín társulata Eörsi István: Sírkő és kakaó című darabjával lép fel a dunaföldvári művelődési házban. A rendező: Smuk Imre.

    • Eörsi Sírkő és kakaó című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.

  • 1994.10.27.Magyar Narancs, - csa -: Lapadagoló - Október

    (Részlet. Lapszemle a Holmi című folyóiratról.)

  • 1994.10.28. (24.szám) Respublika, Krómer István: Szellemi polgárháború?
    VÁLASZ UNGVÁRI TAMÁSNAK

    Kornis Mihály szélsőjobboldalinak minősítette Kövér Lászlót. Ungvári Tamás szerint az idén távozott kormány szellemi polgárháborút vívott. Ki, és milyen szándékkal robbantotta ki a háborút? Az egykori demokratikus ellenzék szerepe, küldetéstudatuk. A Társadalmi Szerződés és az első lakitelki találkozó, amiről a New York Times másnap mint antiszemita gyűlésről számolt be. A későbbi SZDSZ és a New York Times közötti „kitűnő kommunikációs kapcsolat”. Az MDF védekezése „a nacionalizmus és antiszemitizmus mesterségesen rávetített árnyával szemben”, ebben a szabaddemokraták szerepe.

    „…ha Konrád azt állítja, hogy barna veszedelem fenyeget, ha Eörsi szerint a kommunisták pancsermunkát végeztek – hiszen nem irtották ki (legalább szellemileg) a ma 16 éves bőrfejű suhancokat (vagy talán megelőző akcióként a szüleiket?) –, akkor abban biztosan van valami. […] A szamizdatosok élete nem volt virágszedés, működésük jótékony hatással volt a magyar közélet fejlődésére, ám igazán komoly veszély nem fenyegette őket, védelmet élveztek kívülről a SZER segítségével, idebent a Rajk-nimbusz miatt, s a párt vezető kulturális korifeusai között is akadt jóindulatú támogatójuk.”

    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 1994.01.13. (1–2.szám) E.I.: Tűzoltó, szerepzavarban

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat az előzményben megjelölt cikk felsorolásánál.

  • 1994.10.31. Magyar Hírlap, Lengyel László: LuciFeri
    Részletek a Tamás Gáspár Miklósról írt portré-tanulmányból

    „A Búcsú a baloldaltól szamizdat változatát senki nem méltatta figyelmére, s csak a Kritikában később megjelent változatát támadták. Jellemzően olyanok bíráltak, Eörsi István, Szalai Pál, Litván György személyében, akiket az SZDSZ mint kellemetlenné válókat éppen lehagyott.”

    Előzmény:

    • Beszélő (Szamizdat – 1989/1.), 1989.26.szám Tamás Gáspár Miklós: Búcsú a baloldaltól
    • Kritika, 1989.12.szám Tamás Gáspár Miklós: Búcsú a baloldaltól – Nincs a rendszerünkben
    • Kritika, 1990.02.szám E.I.: Búcsú Gazsitól
    • Kritika, 1994.11.szám Lengyel László: LuciFeri

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1990.03.12. D. Gy.: Búcsú az igenektől és a nemektől
    • Népszava, 1990.03.12. Gantner Ilona: Hol komádnak a régi komák?
    • Kritika, 1990.04.szám Litván György: Kitől búcsúzzunk?
    • Csongrád Megyei Hírlap – Délvilág, 1990.06.08. Török Erzsébet: Szabadság a Maradjhűutcában
    • Kritika, 1990.08.szám Vezér Erzsébet: Mitől búcsúzzunk?
    • Kritika, 1990.10.szám Tamás Gáspár Miklós: Méla üzenet a baloldalnak
    • Kritika, 1991.05.szám Mátyás Győző: Pátosz és csodavárás nélkül
    • 168 óra, 1994.07.12. (27.szám) Köves Viktória: A lázadó elit
    • Mozgó Világ, 1994.09.szám Sükösd Mihály: TGM és a világállapot
    • Társadalmi Szemle, 1995.07.szám Csáki György: A Nemzetközi Valutaalap — ötven év után, korszakváltás előtt?
    • Kortárs, 2002.10.szám Orosz István: Dokumentumtörténet
    • klubradio.hu, 2023.02.16. Kardos András: Búcsú az ellenzéktől
    • Újnépszabadság, 2023.02.27. Kardos András: Búcsú az ellenzéktől

    Lásd még:

    • Lengyel László: Korunkba zárva című kötetét. A kötet adatait és az Eörsire vonatkozó részleteket megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 1994.10.szám Alföld, Szilágyi Márton: Egy átírás tanulságai
    REVICZKY GYULA APAI ÖRÖKSÉGÉNEK KÉT VÁLTOZATA

    Tanulmány Reviczky Gyula Apai örökség című könyvéről. Az 1884-es és az 1887-es, átdogozott kiadás összehasonlítása. Levelei regényéről Justh Zsigmondhoz, véleménye írótársairól. Regénye főhőse a „fölösleges ember” típusa. Cenzúra és öncenzúra.

    „… mint amikor egy író egy korábbi kötetének új, cenzúrázatlannak minősített kiadását publikálja, deklarálva, hogy ez az eredeti (az utóbbi években Konrád György, Kornis Mihály vagy Eörsi István tett hasonlót).”

  • 1994.10.szám Holmi, E.I.: Négy szatíra
    A haza szerelmese
    A költészet szerelmese
    A halál szerelmese
    Az erkölcs szerelmese

    Versek.

  • 1994.10.szám Könyvvilág, Tarján Tamás: Tiszteletpéldány az olvasónak
    Nádor Tamás

    Beszélgetés a hatvanéves születésnapjának alkalmából Nádor Tamással. Eörsi István említése.

  • 1994.10.szám Kritika, E.I.: Jegyzet verses dokumentumokhoz

    1958-ban, Márianosztrán – fejben – írt versei, melyeket Angyal István hozzá intézett levele ihletett. Apa és fia – Mártír-termelés – Az ablak alatt.

  • 1994.10.szám Kritika, Földes Anna: A negyedrendű vádlott tanúvallomása

    Könyvkritika. Tardos Tibor: A tengervíz sós. Börtönnaplója – akárcsak Eörsié – nevettető.

  • 1994.10.szám Új Forrás, Tüskés Tibor: A Jelenkor indulása
    10. Ami kimaradt

    A Jelenkor egykori szerkesztőjének emlékei, elemzése, értékelése. Az Időrosta című könyvéről.

    „…a Jelenkor minden fenntartás nélkül már a hatvanas évek elején közölte a diktatúra idején elítélt és bebörtönzött, a börtönből nemrég szabadult Eörsi Istvánt, Kiss Dénest, Lakatos Istvánt, Mihalik Zoltánt, Örkény Istvánt, Örsi Ferencet, Szántó Tibort, Tóth Bálintot — hirtelenében az ő nevük jut eszembe.”

    Reagálás:

    • Új Forrás, 1996.04.szám Vekerdi László: „Egyszer csak kezdték mondani, hogy ha VALÓSÁG, akkor az Kőrösi...”

  • 1994.11.03. (44.szám) Magyar Fórum, Lovas István: A média szaga

    Reflexió a Magyar Narancsban megjelent Eörsi-cikkre.

    Nahlikról „Eörsi ezt írja: »Vezetése alatt a televízió ős-patkány bűzt lövellt az ország lakásaiba«.”

    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 1994.09.08. E.I.: Felhívtak telefonon

    Kapcsolódó cikk:

    • Demokrata, 1997.07.17 (28–29.szám) Barta Attila: Lauder vesztett, Magyarország nyert

  • 1994.11.03. Magyar Hírlap, V. Bálint Éva: A térkép alatti város
    BudaPesti Negyed 1994/5.
    Folyóiratszemle

    Lapszemle. A Budapesti Negyed című lapot mutatták be az Írók Boltjában. Eörsi István Fazekak című filmnovellája is megjelent a lapban.

    Előzmény:

    • Budapesti Negyed, 1994.05.szám (ősz) E.I.: Fazekak

    Kapcsolódó cikk:

    • Népszabadság (Bp. mell.), 1994.10.18. K. K.: Budapesti Negyed a mélyben
    • További kapcsolódó cikkeket olvashat a témában, ha a keresőmezőbe beírja a FAZEKAK szót.

  • 1994.11.03. Magyar Narancs, E.I.: Magánbeszéd

    Monológ Radnóti Miklósnak a fasizmusról, Auschwitzról.

    „nem, Radnóti Miklós, Önnek nem volt igaza, amikor felrótta a szövetségesek pilótáinak, hogy nem tudják, hol lakott itt Vörösmarty Mihály, inkább azt kellett volna felrónia nekik, hogy nem bombáztak szét minden utat, mely az orosz front felé, továbbá Bor és Abda felé, Buchenwald felé, Theresienstadt és Auschwitz felé vitt”

    Reagálás:

    • Hócipő, 2008.02.13. (04.szám) Farkasházy Tivadar: Folytassa, Melocco!
    • Élet és Irodalom,2022.10.21. (42.szám) Gadó Gábor: Hol lakott Vörösmarty?

  • 1994.11.04. Népszabadság, Kenedi János: Október huszonharmadika vagy november negyedike?

    A Népszabadság ’56-os, Ötvenhat szócikk 1956-ról című ünnepi összeállításáról, hibáiról, hamis tényeiről, tendenciózusságáról, tárgyi tévedéseiről, lényeges dolgok elhallgatásáról, a névváltoztatásokról. Nem jeleníti meg a forradalom és az ellenforradalom közti különbséget Feltárja, hogy a lényegtelen dolgok helyett milyen fontos tényeket kellett volna inkább írni (Eörsi Istvánról is). A szerkesztő válasza a vádakra.

    „Még a huszonegy forradalmár közül ötnél is az a sztereotípia olvasható, hogy »részt vett a forradalomban«, de nem tudható meg, hogy Darvas Iván, Eörsi István, Fónay Jenő, Göncz Árpád, Mansfeld Péter hol, mikor, mit csinált. […] Eörsi Istvánnál, hogy forradalmi cselekedeteit maga írta meg, s adta ki 1988-ban szamizdatban Emlékezés régi szép időkre című könyvében, amelyet szócikke úgy nem talál említésre méltónak, ahogy arról se szól: ő adott otthont annak az illegális tanácskozásnak, amely 1986. december 5-én és 6-án fordulatot hozott a forradalom utóéletében. E tények helyett arról olvashatunk, hogy mikor volt az Élet és Irodalom, a kaposvári színház és a Holmi munkatársa.”

    Előzmény:

    • Új Tükör, 1984.09.09. (37.szám) Fekete Sándor: Antiutópia – Nincs a rendszerünkben
    • Magyar Nemzet, 1994.05.27. Szendrei Lőrinc: Rendkívül szűk a következő kormány mozgástere – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 1994.10.01. Zsoldos Attila: Érdekünk a tárgyalóképes jobboldal
    • Népszabadság, 1994.10.22. Ötvenhat szócikk 1956-ról

    Kapcsolódó cikkek:

    • Kapcsolódó tartalmakat találhat a Népszabadság, 1994.09.21. Eörsi István: Komcsiztam, szégyenszemre című cikknél felsoroltak.

  • 1994.11.10. (45.szám) Pesti Műsor, BERTOLT BRECHT: JÓ EMBERT KERESÜNK

    A zenés színmű (Új Színházban) premierjének címlapja. Versek: Eörsi István, rendezte: Ács János.

    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1994.11.10. és 11.17. Magyar Narancs, Cigányfúró 3. szám

    (Lapszemle.)

  • 1994.11.13. (30.szám) Vasárnap (Színes), Pavlovics Ágota: Hrabal könyve szerbül Újvidéken

    Beszélgetés az újvidéki könyvkiadó – Prométheusz Kiadó – tulajdonosával, Zoran Kolundzsijaval és a sorozatot szerkesztő Viczkó Árpád műfordítóval. Magyar irodalmi sorozat kiadását tervezik. Az első válogatásban szerepel Esterházy Péter Hrabal könyve lesz, majd Eörsi István Időtöltésem Gombroviczcsal*című műve.

    *A kötet címe helyesen: Időm Gombrowiczcsal.

    • Eörsi István Időm Gombrowiczcsal című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a könyv címét.

  • 1994.11.14. Népszabadság, M. G. P.: Jó embert keresünk
    SZÍNHÁZI ESTÉK

    Színikritika, a darab színre kerülésének története. Bertolt Brecht–Paul Dessau: A szecsuáni jólélek (Jó embert keresünk) – Új Színház. A drámát Nemes Nagy Ágnes, a dalokat Eörsi István fordította. A rendező: Ács János. Fotó: Udvaros Dorottya és Schlanger András a darabban.

    „A műsorfüzet állítása szerint Nemes Nagy Ágnes fordította a drámát, a dalokat Eörsi István. Különös eljárás. Egy költő fordítása ízlés szerint megítélhető. Másik költővel belefordíttatni verseket irodalmi neveletlenség.”

    Reagálás:

    • Népszabadság, 1994.11.18. E. I.: Rosszból is megárt a sok + M. G. P. reagálása

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja: JÓ EMBERT KERESÜNK.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.