EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1995.01.31. (4.szám) 168 óra, Török Mónika: Generációk klubja
    A „revizionistáktól” a rendszerváltókig

    Korabeli tanúk emlékei a 40 éves Kossuth Klubról és a Petőfi Körről.

    Fotók


    Reagálás:

    • 168 óra, 1995.02.07. (5.szám) Lugosi Győző: Tisztelt Szerkesztőség!

  • 1995.01.Kulturpolitische Mitteilungen, István Eörsi: Theater in einer veränderten Welt 1

  • 1995.01.Kulturpolitische Mitteilungen, István Eörsi: Theater in einer veränderten Welt 2

  • 1995.01.Kulturpolitische Mitteilungen, István Eörsi: Theater in einer veränderten Welt 3

  • 1995.01.Kulturpolitische Mitteilungen, István Eörsi: Theater in einer veränderten Welt 4

  • 1995.01.Kulturpolitische Mitteilungen, István Eörsi: Theater in einer veränderten Welt 5

  • 1995.01.szám Irodalomtörténeti Közlemények, Veres András: Vezér Erzsébet nyolcvan éves
    KRÓNIKA

    Az irodalomtörténész életútja. Eörsi István említése.

  • 1995.01.szám Nappali ház, Molnár Gál Péter: „Találkozunk a Nina sírján”
    Két Szentivánéji-előadásról

    Shakespeare darabja és az előadások története. A Katona József Színházban a rendező Gothár Péter, a Merlin Színházban Csányi János, a kaposváriak előadását Ács János rendezte, Eörsi István fordította.

    „Ács János megstoppoltatta Eörsivel a fordítás kétségesebb helyeit. Karcosabb lett Puck darabzáró magánbeszéde. A Szentivánéjin nyert merészséget Eörsi kamatoztatta a Hamletban. Eörsi kurázsijából hasznot merített Márton László (Budapest), filológiai hamiskártyásként saját aduival lejátszatta az öntetszelgő partit Csizmadia Tibor Egerben elkészített Széntivánéjijében (1986), ahol a fordításhoz igen illően Puck (Vallai Péter) fülessapkában motorozott tolókocsiján az athéni erdőben.”

  • 1995.01.szám Színház, Csáki Judit: FORDÍTANI NEM KELL FÉLNETEK JÓ LESZ
    „JÓL BŐGTÉL OROSZLÁN!”

    Beszélgetés Nádasdy Ádám költő-műfordítóval, Dávidházi Péter irodalomtörténésszel, Máté Gábor színész-rendezővel és Ruttkay Kálmán irodalomtörténésszel a Katona József Színházban bemutatott NádasdyÁdám Shakespeare: Szentivánéji álom-fordításáról. A Kossuth Rádióban elhangzott beszélgetés rövidített, szerkesztett változata. Fotó: jelenetek a darabból.

    Máté Gábor: „És bizony a színpadi próbákon derült ki: jó, hogy »kéznél van« Eörsi, mert sok helyen a szöveg már mondhatatlan.”

    • Eörsi Shakespeare-fordítása köteteinek adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét, vagy SHAKESPEARE nevét.

  • 1995.01.szám Színház, Géher István: A Szentivánéji álom új fordításai

    A Shakespeare-fordítások összehasonlítása, az újrafordítások szükségessége. Fotó: jelenet az előadásokból

    „Csányi a maga dramaturgjaként, a maga produkciójához (Eörsi István példájának tanulságait megfontolva) figyelmesen felhasználja és vigyázatosan átkölti Aranyt; Nádasdy a versenykihívást bajnokilag közhírré téve (valamelyest talán Mészöly Dezső vívómodorában) radikálisan érvényesít egy frissítőén provokatív felfogást.”

    • Eörsi Shakespeare-fordítása köteteinek adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét, vagy SHAKESPEARE nevét.

  • 1995.01.szám Színház, Kovács Dezső: Külvárosi példázat
    BERTOLT BRECHT: JÓ EMBERT KERESÜNK

    Színikritika az Új Színházban bemutatott Bertolt Brecht: Jó embert keresünk című előadásról. A dalfordító: Eörsi István – rendező: Ács János. Idézet Bertolt Brecht Munkanapló című könyvéből, melyet Eörsi fordított. Fotó: jelenetek a darabból

    • Bertolt Brecht Munkanapló című kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja JÓ EMBERT KERESÜNK vagy A SZECSUÁNI JÓLÉLEK mondatokat.

  • 1995.02. Theater Heute, István Eörsi: Warum Dieses Geschrei?

    Eörsi István cikkében a német színház és politika feszült kapcsolatát, valamint a művészi szabadság kérdéseit elemzi a rendszerváltás utáni kontextusban. A színházi botrányok mögött meghúzódó ideológiai harcokat vizsgálja ironikus stílusban. A Botho Strauss esszéje körüli német vitában a liberális értelmiség képmutatását kritizálja. Eörsi rámutat, hogy a közélet a szöveg tartalmával való szembenézés helyett a publikálás etikai körülményein háborog, miközben szerinte természetes, hogy egy nemzeti-konzervatív írás bekerül a jobboldali antológiákba.

  • 1995.02.02. (5.szám) Magyar Fórum, Miklós János: Budapesttől Eörsiig

    Az MTV műsoráról, amely négy történészt szólaltatott meg Budapest ostromával kapcsolatban. Bibó István idézése. Lukács Györgyről és Eörsi írásáról.

    „1979-ben, a nevezetes Bibó-emlékkönyvben erről a dolgozatról és a hozzá kapcsolódó Bibó–Lukács vitáról írt Eörsi István. Tűnődések egy régi vitáról című írásában tökéletesnek ismeri el Bibó tanulmányát, bár nem tagadja meg saját hajdani mesterét, Lukácsot sem. S mégis megtette ama emlékezetes nyilatkozatát jó egy évvel ezelőtt az egyik német adónak, hogy ugyebár a szocializmusnak ki kellett volna pusztítania a (szélső)jobboldal(iaka)t.”

    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 1994.01.13. E.I.: Tűzoltó, szerepzavarban
    • Népszabadság, 1994.01.18. E.I.: Az ős patkány szívóssága

    Kapcsolódó cikkek:

    • Szittyakürt, 1981.06.01. (6–7. szám) Bibó Emlékkönyv
    • Kortárs, 1991.05.szám Szakolczay Lajos: Irodalom, művészet, erkölcs
    • Hitel, 1991.25.szám Mányoki Endre: Ilyenkor (írni) a legnehezebb
    • Világosság, 1998.03.szám Szabó Tibor: POLITIKAI REALIZMUS ÉS ILLÚZIÓK
    • Élet és Irodalom, 2000.02.18. (7.szám) E.I.: Kultúrarombolás
    • Élet és Irodalom, 2005.10.21. (42.szám) Murányi Gábor: A (Huszár-)Knopp-Kornidesz-jelentés II.

    További kapcsolódó cikkeket olvashat a témában, ha a keresőmezőbe beírja a ZDF szót, illetve AZ ŐS PATKÁNY SZÍVÓSSÁGA mondatot.

    Források:

    • Bibó-emlékkönyv I. köt. 1991., Századvég, Eörsi István: Tűnődések egy régi vitáról. A Bibó-emlékkönyv adatait és Eörsi írását megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.
    • Eörsi István: Tűnődések egy régi vitáról című írása megjelent az EX évkönyv, 1990. Antológiában is, melynek adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

  • 1995.02.02. (5.szám) Magyar Fórum, N. N.: Magyarország 1998-ban
    Koalíciós alkotmánytervezet

    A humorosnak szánt cikkből: „Államforma: szabad demokrata szövetkezetek és független kolhozok laza szövetsége. Az ország nevéből a rossz emlékű, fasisztoid-rasszista »Magyar« jelző kommentár nélkül törlendő. [...] Kötelező olvasmányok: »A palesztin-magyar ellentétek hatezer éves története« (brosúra a Pesti Szalon igényes kivitelezésében); Eörsi István: »Mit válaszolt 1932-ben Lukács György a Linkskurve folyóiratban Spiczignek?« (röpirat);”.

  • 1995.02.02. (5.szám) Pesti Műsor, BERTOLT BRECHT: BAAL

    Az előadás premierjének (a Vígszínház házi színpadán) címlapja. A verseket fordította: Kurdi Imre, Eörsi István és Csorba Győző. A rendező: Eszenyi Enikő.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1995.02.16. M. G. P.: Baal
    • Színház, 1995.04.szám Tegyi Enikő: Homályos tükörben

  • 1995.02.02. (5.szám) Új Demokrata, Lovas István: A kágébés Volga
    Politikacsináló-e a többségi sajtó Magyarországon?

    Publicisztika a sajtóügyeinkről, az összeesküvés-elméletekről. Idézetek Kuncze Gábor sajtóbeli megjelenéseiből. A cenzúráról, ami egyenlő a kihagyással. Idézetek a lapokban megjelent írásokból – így Eörsi cikkeiből is. Csurkáról, Tőkésről és Eigner bíróról, akit „ügynökbírónak” neveznek. Ha a másik oldal Soros nevét említi, egyből antiszemitának titulálják őket. A 168 óra és Göncz Árpád. A Kurírról, a Magyar Narancsról, a Népszabadságról, a Magyar Hírlapról, Moldova Györgyről.

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1993.10.30. E.I.: Egy tüntetés elé
    • Népszabadság,1993.11.06. Eörsi István: Kézmosás előtt
    • Reggeli Délvilág, 1993.11.10. Takács József: Nem nevezném hisztériának
    • Beszélő 1994.06.09. (Hetilap – 23.szám), E.I.: Pálfordulásom története

  • 1995.02.03. (5.szám) Élet és Irodalom, Budai Katalin: Ex Libris
    Eörsi István: Időm Gombrowiczcsal

    Könyvkritika. A recenzes a saját példányát agyonfirkálta, széljegyzetelte.

    „… régen nem éreztem ilyen felpörgetettséget, dialógusra késztető izgatottságot, mint ennek a saját meghatározása szerint – »ösztönök mágneses mezejébe szórt eszme-vasreszelék« olvastán. […] viszony az Énhez, a nemzethez, az irodalomhoz, a szabadsághoz, az egyenlőséghez, a szerelemhez, az erotikához.”

    • Eörsi István Időm Gombrowiczcsal című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1995.02.03. Népszabadság, Majtényi László: Az ügynök méltósága

    Válasz Eörsi Istvánnak a Magyar Narancsban megjelent cikkére. Az ügynökök jogai és a besúgottak önrendelkezési joga – Eigner József.

    „A tollat ragadó ügynökügyi erényfelvigyázók között Eörsi Istvánt tartom a legokosabbnak, erkölcsi integritása nem kétséges […] még Eigner Józsefnél is jobban haragszik azokra, akik haragszanak Eigner Józsefre, meg valahogy Eigner József egységbe kovácsolta Hornt, Kunczét és Borosst. Ezt sem értem, természetesen, nem is próbálkozom vele. […] Eörsi István igazát egy tekintetben elismerem. Önrendelkezési jogából következik, hogy joga van megtudni, mit jelentettek róla. Ám neki és magának a szabályozásnak is tisztelnie kell más besúgottak önrendelkezési jogát.”

    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 1994.12.22. E. I.: A spiclik nyugalmáért

    Kapcsolódó cikkek:

    • Nappali ház, 1992.01.szám Nádas Péter: Szegény, szegény Sascha Andersonunk (és az itt felsorolt cikkek)
    • Heti Világgazdaság, 1995.10.21. (42.szám) Időre játszás?


  • 1995.02.06. Magyar Hírlap, Bóta Gábor: Szerepe szerint színidirektor

    Részlet. Beszélgetés Keres Emillel, a Thália Színház volt igazgatójával. Eörsi István említése.

  • 1995.02.07. (5.szám) 168 óra, Lugosi Győző: Tisztelt Szerkesztőség!

    A Kossuth Klub igazgatójának olvasói levele korrigálja a lap előző számában megjelent írást.


    Előzmény:

    • 168 óra, 1995.01.31. (4.szám) Török Mónika: Generációk klubja

  • 1995.02.09.Magyar Narancs, E.I.: Szösszenetek

    (Békesi program - Orbán Viktor stílusa - Hegyi Gyula SZDSZ-t érintő vádjai - Gellért Kis Gábor és Fekete György memóriazavarai.)

  • 1995.02.11. Kurír (reggeli kiadás), B. P. F.: Svédítő lehetőség

    A kaposvári Csiky Gergely színház társulata a stockholmi színház meghívására vendégjátékra készül, melyre március 11-én kerül sor, és kilencnapos lesz. Amivel készülnek: Eörsi István: Kihallgatás, Harold Pinter: A gondnok és Örkény István: Tóték színpadi változata.

  • 1995.02.13. Magyar Nemzet, Javorniczky István: Nem voltak janicsárok
    Görög emigránsok ’56-ban és ’56-ról

    Beszélgetés Szidiropulosz Archimédesszel nemrég befejezett könyve kapcsán a magyarországi görögök 56-os szerepéről és magatartásáról, az 1956-os forradalom és szabadságharc, valamint a görög emigráció közti összefüggésekről. (Valószínűleg az 1956 – Görögök a forradalomban című, 1997-ben megjelent kötetéről van szó.)

    „Egyedül Eörsi István visszaemlékezésében találtam utalást, ő együtt ült egy Vaszil Neszkosz nevű göröggel róla mesélt két oldalon át a könyvében.”

  • 1995.02.13. Népszava, Zöldi László: Macskaköröm

    Idézetek a sajtóban megjelent mondatokból.

    „Erőnk nagy részét felőrli a viaskodás egy olyan emberrel, aki bármikor bármit mondhat és mondhatja bárminek az ellenkezőjét is, tehát legyőzhetetlen.”

    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 1995.02.09. E.I.: Szösszenetek

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.