Cikkek
-
1994.11.03. Magyar Hírlap, V. Bálint Éva: A térkép alatti város
BudaPesti Negyed 1994/5.
FolyóiratszemleLapszemle. A Budapesti Negyed című lapot mutatták be az Írók Boltjában. Eörsi István Fazekak című filmnovellája is megjelent a lapban.
Előzmény:
- Budapesti Negyed, 1994.05.szám (ősz) E.I.: Fazekak
Kapcsolódó cikk:
- Népszabadság (Bp. mell.), 1994.10.18. K. K.: Budapesti Negyed a mélyben
- További kapcsolódó cikkeket olvashat a témában, ha a keresőmezőbe beírja a FAZEKAK szót.
1994.11.03. Magyar Narancs, E.I.: Magánbeszéd
Monológ Radnóti Miklósnak a fasizmusról, Auschwitzról.
„nem, Radnóti Miklós, Önnek nem volt igaza, amikor felrótta a szövetségesek pilótáinak, hogy nem tudják, hol lakott itt Vörösmarty Mihály, inkább azt kellett volna felrónia nekik, hogy nem bombáztak szét minden utat, mely az orosz front felé, továbbá Bor és Abda felé, Buchenwald felé, Theresienstadt és Auschwitz felé vitt”
Reagálás:
- Hócipő, 2008.02.13. (04.szám) Farkasházy Tivadar: Folytassa, Melocco!
- Élet és Irodalom,2022.10.21. (42.szám) Gadó Gábor: Hol lakott Vörösmarty?
1994.11.04. Népszabadság, Kenedi János: Október huszonharmadika vagy november negyedike?
A Népszabadság ’56-os, Ötvenhat szócikk 1956-ról című ünnepi összeállításáról, hibáiról, hamis tényeiről, tendenciózusságáról, tárgyi tévedéseiről, lényeges dolgok elhallgatásáról, a névváltoztatásokról. Nem jeleníti meg a forradalom és az ellenforradalom közti különbséget Feltárja, hogy a lényegtelen dolgok helyett milyen fontos tényeket kellett volna inkább írni (Eörsi Istvánról is). A szerkesztő válasza a vádakra.
„Még a huszonegy forradalmár közül ötnél is az a sztereotípia olvasható, hogy »részt vett a forradalomban«, de nem tudható meg, hogy Darvas Iván, Eörsi István, Fónay Jenő, Göncz Árpád, Mansfeld Péter hol, mikor, mit csinált. […] Eörsi Istvánnál, hogy forradalmi cselekedeteit maga írta meg, s adta ki 1988-ban szamizdatban Emlékezés régi szép időkre című könyvében, amelyet szócikke úgy nem talál említésre méltónak, ahogy arról se szól: ő adott otthont annak az illegális tanácskozásnak, amely 1986. december 5-én és 6-án fordulatot hozott a forradalom utóéletében. E tények helyett arról olvashatunk, hogy mikor volt az Élet és Irodalom, a kaposvári színház és a Holmi munkatársa.”
Előzmény:
- Új Tükör, 1984.09.09. (37.szám) Fekete Sándor: Antiutópia – Nincs a rendszerünkben
- Magyar Nemzet, 1994.05.27. Szendrei Lőrinc: Rendkívül szűk a következő kormány mozgástere – Nincs a rendszerünkben
- Népszabadság, 1994.10.01. Zsoldos Attila: Érdekünk a tárgyalóképes jobboldal
- Népszabadság, 1994.10.22. Ötvenhat szócikk 1956-ról
Kapcsolódó cikkek:
- Kapcsolódó tartalmakat találhat a Népszabadság, 1994.09.21. Eörsi István: Komcsiztam, szégyenszemre című cikknél felsoroltak.
1994.11.10. (45.szám) Pesti Műsor, BERTOLT BRECHT: JÓ EMBERT KERESÜNK
A zenés színmű (Új Színházban) premierjének címlapja. Versek: Eörsi István, rendezte: Ács János.
- A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.
1994.11.13. (30.szám) Vasárnap (Színes), Pavlovics Ágota: Hrabal könyve szerbül Újvidéken
Beszélgetés az újvidéki könyvkiadó – Prométheusz Kiadó – tulajdonosával, Zoran Kolundzsijaval és a sorozatot szerkesztő Viczkó Árpád műfordítóval. Magyar irodalmi sorozat kiadását tervezik. Az első válogatásban szerepel Esterházy Péter Hrabal könyve lesz, majd Eörsi István Időtöltésem Gombroviczcsal*című műve.
*A kötet címe helyesen: Időm Gombrowiczcsal.
- Eörsi István Időm Gombrowiczcsal című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
- A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a könyv címét.
1994.11.14. Népszabadság, M. G. P.: Jó embert keresünk
SZÍNHÁZI ESTÉKSzínikritika, a darab színre kerülésének története. Bertolt Brecht–Paul Dessau: A szecsuáni jólélek (Jó embert keresünk) – Új Színház. A drámát Nemes Nagy Ágnes, a dalokat Eörsi István fordította. A rendező: Ács János. Fotó: Udvaros Dorottya és Schlanger András a darabban.
„A műsorfüzet állítása szerint Nemes Nagy Ágnes fordította a drámát, a dalokat Eörsi István. Különös eljárás. Egy költő fordítása ízlés szerint megítélhető. Másik költővel belefordíttatni verseket irodalmi neveletlenség.”
Reagálás:
- Népszabadság, 1994.11.18. E. I.: Rosszból is megárt a sok + M. G. P. reagálása
Kapcsolódó cikkek:
- A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja: JÓ EMBERT KERESÜNK.
1994.11.16. Magyar Hírlap, E.I.: Csak
A zsidó kárpótlásról.
Előzmény:
- Magyar Fórum, 1994.10.20. (42.szám) Práczki István: Új paktumok pribékjei – Nincs a rendszerünkben
Reagálás:
- Magyar Fórum, 1994.12.01. (48.szám) Práczki István: Ki hazudik?
1994.11.16. Népszava, Barabás Tamás: Minden titkok gazdái
Kuncze Gábor nyilvánosságra hozza azt a titkos jelentést – ha a titokgazdák is hozzájárulnak –, amely az 1992. október 23-i, a Göncz-beszédet megakadályozó Kossuth Lajos téri botrányról szól. Barabás szeptemberben már írt erről – Tovább titkolóznak címmel –, akkor Kunczét bírálta.
„Utána az a megtiszteltetés ért, hogy ezzel a cikkemmel lábjegyzet lehettem Tamás Gáspár Miklós hasonló témájú és állásfoglalású Beszélő-beli dolgozatában. Később Eörsi István a Népszabadságban ugyanezt a sumákolást kifogásolta.”
Kapcsolódó cikk:
- Népszabadság, 1994.10.21. E.I.: A Szabad Demokraták Szövetsége és a koalíció
1994.11.17. (46.szám) Magyar Fórum, Sugár András: Szörnyek évadja... à la Jancsó
A szerző egykor nagyon szerette Jancsó Szegénylegények című filmjét, mostanában azonban egyre szomorúbban nézi az alkotásait. Hatalmas tortát küldött Aczél Györgynek a születésnapjára, sőt egy egész forgatókönyvet is lemásolt neki, aki ezért nem volt hálátlan. Közben megérkezett Szabó István Mephistója, ami összehasonlíthatatlanul jobb volt Jancsó művénél. A rendszerváltás egyik legnagyobb vesztese Gyurkó László mellett Jancsó volt, aki ezen is hamar túltette magát.
„Elveszítette a mértéket, akárcsak Eörsi, Ungvári vagy Kornis. [...] Jancsó Miklós néhány héttel a választások előtt, meglehetősen tág baráti körben hangosan kijelentette: »Elsőnek Nahlikot fogjuk felakasztani, Chrudinákot pedig a negyedik emeleti ablakból dobjuk ki.«”
1994.11.17. Tolnai Népújság, garay: Szendvicsért és sörért léptek fel
Az amatőr jelző csak a státuszt jelöli, nem a színvonalatBeszélgetés az 1975-ben megalakult dunaföldvári Színjátszó társulat egyik tagjával, Pataki Dezsővel. Smuk Imréről, aki Eörsi István Sírkő és kakaó című darabot rendezte. Repertoárjukról, az amatőr színészgárdájukról.
- Eörsi Sírkő és kakaó című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
- A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.
1994.11.18. Népszabadság, E.I.: Rosszból is megárt a sok + M. G. P. reagálása
Ács János rendezéséről: A szecsuáni jólélek (Jó embert keresünk), a dalszövegek fordításáról.
„Nemes Nagy Ágnes a darabot könyvkiadó számára fordította le, a dalszövegeket verseknek tekintette. Ez a teljességgel jogos eljárás vagy arra kényszeríti a rendezőket, hogy új zenét írassanak a magyar versekre, aminek szerzőjogi akadályai vannak, vagy pedig arra, hogy más szöveget énekeltessenek el a színészekkel. […] Ha valamely rendező meg akarja őrizni a Dessau által megteremtett prozódiát, akkor újra kell fordíttatnia a dalszövegeket. Ez költői munka – tökéletes értelmetlenség volna egy nem költőt megbízni vele csak azért, hogy nevének szomszédsága ne zavarja Nemes Nagy Ágnes emlékét. […] Nevem azért szerepel a színlapon, mert már megszűntek az okok, amelyek korábban illegális színházi munkára kényszerítettek.”
Előzmény:
- Népszabadság, 1994.11.14. M. G. P.: Jó embert keresünk
Kapcsolódó cikkek:
- A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja: JÓ EMBERT KERESÜNK.
1994.11.19. Népszabadság, E.I.: A kultúra szerelmesei
Egy Rilke-relikvia – Rilke zsebkendője. József Attila poloskája. Egy elmaradt interjú Jean Genet-vel.
1994.11.21. Népszabadság, Perecz László: A felvilágosodás szelleme mindenütt
Háromszáz éve született VoltaireMegemlékezés.
„És szelleme valóban él, a kortársi magyar kultúra nem egy képviselőjében [...] A költő-publicista Eörsi Istvánban, minden rendű és rangú butaság harcias ostorozójában, a tolerancia intoleráns hirdetőjében.”
1994.11.24. (47.szám) Magyar Fórum, Bogád Antal: A Dunát Mečiar, a TV-t Eörsi
Az SZDSZ–MSZP koalíció Duna TV-vel kapcsolatos Eörsi-írásból idéz a lap. Eörsi szerint Csoóri nyomást gyakorol a nemzetiségi vezetőkre. Bogád megvédi Csoórit. A szerző nem érti, mi baja van Eörsinek a Magyarok Világszövetségével.
Előzmény:
- Népszabadság, 1994.09.21. Eörsi István: Komcsiztam, szégyenszemre
Kapcsolódó cikkek:
- Kisalföld, 1994.09.29. (228.szám) MTI: Összefogás ’56-ért
- Pest Megyei Hírlap, 1994.09.29. (228.szám) ribáry: Pert indítanak Eörsi ellen?
- Új Magyarország, 1994.09.29. papp: Eörsi Istvánt vádolják
- Magyar Hírlap, 1994.09.29. Várkonyi Tibor: Kisebbségben
- Népszabadság, 1994.10.06. Lázár T. András: Inkább egy kézszorítás
- 168 óra, 1994.10.11. (40.szám) Mester Ákos: Közel a közélethez
- Népszabadság, 1994.10.19. Kozák Márton: Tiszta lelkiismeret. A konszenzus esélye kormány és ellenzéke között
- Népszabadság, 1994.10.22. Ötvenhat szócikk 1956-ról
- Új Szó – Vasárnap – családi magazin, 1994.10.23. (43.szám) Szilvássy József: Túllépni a civakodásokon
- Népszabadság, 1994.11.04. Kenedi János: Október huszonharmadika vagy november negyedike?
- 168 óra, 1994.10.25. (42.szám) Mester Ákos: A próba
- Napló – Szabadelvű hetilap, 1995.01.04. (244. szám) Bogád Antal: Töprengés egy írástudó feltevéseiről
- Kapu, 1995.10–11.szám (október–november) Elek István: Vajon meddig mehet el az ember a komcsizásban?
- Napló, 1996.05.22. k.u.k.: Magyar etűdök
1994.11.24.Magyar Narancs, E.I.: Jegyzetek ürügytelenül
1994.11.30. Magyar Hírlap, Röviden
Eörsi István Időm Gombrowiczcsal című könyvének bemutatója az Írók Könyvesboltjában.
- A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
1994.11.szám Kritika, E.I.: Széljegyzetek Voltaire Világfijához
Vers.
1994.11.szám Kritika, Lengyel László: LuciFeri
Tamás Gáspár Miklós életútja. Kolozsvár – lázadás – Bukarest – reformátusság – román értelmiség ellen esszé. Nyelve, stílusa a Kolozsvári iskoláé. Bretter György hatása, elismerésének hiánya. Emigráció és „árulás”. A budapesti fogadtatás: a hatalom és az értelmiség sem fogadja be, csak a demokratikus ellenzék. A magyarság erkölcsi válsága TGM és Csurka felfogásában. Miért kedvelték a népiek? A határrevízió lehetősége. Út a politikusság felé, Kis János távolságtartása. „Búcsú a baloldaltól” – bírálói közt Eörsi István. Ellenségeskedés a lakitelkiekkel, Mucsa. Tölgyessy idején az SZDSZ ideológusa. Antall szerint TGM pojáca.
Lásd még:
- Lengyel László: Korunkba zárva című kötetét. A kötet adatait és az Eörsire vonatkozó részleteket megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.
Kapcsolódó cikkeket olvashat a témában, ha a keresőmezőbe beírja a BÚCSÚ A BALOLDALTÓL kifejezést.
1994.12.01. (4.szám) Dobó Katica Tudósítója, Amerikából jöttem, az én mesterségem... ?
A lap megjelenése: Brossard, KanadaA kábítószerek, a dohány, a kávé és az alkohol káros hatása az anya méhében fejlődő magzatra. Dr. Veér András, Soros György és mozgalma, a Drug Policy Foundation nevű lobbi-csoport, a beatnemzedék, a Hells Angels motorkerékpáros csoport, a „zsidó drogbarát Allen Ginsberg” és magyarországi tevékenységének, dr. Timothy Leary rossz példaként említése.
„Miféle életük lesz ezeknek a Soros-Konrád-féle ’emberi jogokkal’ felruházott gyermekeknek? […] A SZOMBAT nevű hazai zsidólap 1993/9-i számában terjedelmes és dicsőítő cikket olvasunk Allen Ginsberg-ről, aki az SZDSZ-funkcionárius, a magyarországi lukácsista baloldali értelmiség egyik csillagának, Eörsi Istvánnak régi, testi-lelki nagy barátja! […] Kozmopolita üdvözletét hozta fricskaként a Kárpátok felkavart medencéjébe, amit régi fordítója, házigazdája és barátja: Eörsi István tolmácsolt élőszóban, s mely cím alatt a közeljövőben összegyűjtött verseinek kötete is megjelenik hazájában.”
Előzmény:
- Szombat, 1993.11.01. Szántó T. Gábor: A LEPLES BITANG KOZMOPOLITA ÜDVÖZLETE
1994.12.01. (48.szám) Magyar Fórum, Práczki István: Ki hazudik?
Zsidókárpótlás – „csak” 320 ezer kiírtott magyar zsidó. Eörsi Sztálin című verséből idéz.
„A Magyar Fórum a zsidó kárpótlással és betelepüléssel kapcsolatos cikkéből is csak azt hallotta ki, ami neki és az Eörsi Istvánoknak jó, tehát a »csak«-ot kevésnek hallotta. Holott az a »csak« nem minősítő, hanem bizonyító »csak« volt.”
- Eörsi István Sztálin című verse az Agitatív antológiaköltészet Magyarországon, 1945–1956 című kötetben is megjelent. A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.
Előzmény:
- Új Hang különkiadás, 1953.03.szám (március) E.I.: Sztálin
- Magyar Fórum, 1994.10.20. (42.szám) Práczki István: Új paktumok pribékjei – Nincs a rendszerünkben
- Magyar Hírlap, 1994.11.16. Eörsi István: Csak
1994.12.01. Magyar Hírlap, V. B. É.: Cserépfalvi karácsonyfája
A Cserépfalvi Kiadó a karácsonyi könyvvásáron. Eörsi István Shakespeare-fordításainak kiadása. Coriolanus, Othello, Szentivánéji álom, Hamlet, A vihar.
- Eörsi Shakespeare-fordítása köteteinek adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél.
Kapcsolódó cikkek:
- Magyar Hírlap, 1993.11.20. V. Bálint Éva: Lenni vagy hogy lenni
- Magyar Hírlap, 1997.11.25. B. G.: Verebes fizet a Szalmaszálnak
- Magyar Hírlap, 1997.11.29. Fábri Péter: Olló az ollónak
- Színház, 1998.02.szám Radics Viktória: „Törd magad, te agy!”
- Magyar Hírlap, 1999.11.18. Tölgyesi Gábor: A bizonytalanságérzet drámai aktualitása
- A keresőmezőbe a VEREBES szót beírva elolvashatja a további, ezzel kapcsolatos tartalmakat.
1994.12.01. Magyar Nemzet, f. m.: Időm Gombrowiczcsal
Eörsi István naplójaKönyvkritika Eörsi István: Időm Gombroviczcsal című kötetéről. A könyvbemutatón az Írók Könyvesboltjában Eörsi István válaszolt Mihancsik Zsófia provokatív kérdéseire.
- A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
Kapcsolódó cikkek:
- A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a könyv címét.
1994.12.03. Népszabadság, E.I.: Ady feketében
Gondolatok Adyról az Ady Endre összes versei című kötet megjelenése kapcsán (Osiris – Századvég). Szerkesztők: Láng József, Schweitzer Pál és Domokos Mátyás. Ady Endre Kis, karácsonyi ének című verse.
„Ady ma is magányos. Ami ebben az országban és országgal az ő halála óta történt, az gyakran rá hivatkozva, de csaknem teljes egészében ő ellenére történt. A legfájóbb időszerűség: Ady anakronizmusa. De mielőtt újra labdázni kezdenének velem a dialektikus fogalompárok, vissza az utolsó hajókra!”
Kapcsolódó cikk:
- Havi Magyar Fórum, 1995.10.01. (10.szám) Szőcs: Számok mögött arcok
A három Eörsi
A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója
(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.