EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1994.14.szám Heti Magyarország, Gróh Gáspár: Sajátos röppályán a Parabola

    A Parabola című műsorról. A magyarság bírálata, a támadások okai, a nemzetellenesség vádja.

    „A politikusok, újságírók elleni támadásokat követte az írók, költők elleni roham, ami azt célozta: bizonyítsuk be, hogy a magyar szellemi élet néhány, többé-kevésbé harcosan ellenzéki személyisége a magyar nemzet esküdt ellensége. Spiró György, Kornis Mihály, Eörsi István, Esterházy Péter szerepelt ebben a körben. […] Mert (anélkül, hogy egyenrangú alkotóknak tekinteném őket) egyben biztosak lehetünk: a pártállami agymosás korszakában Spiró és Esterházy, Eörsi és Kornis is — nemritkán vitatható vagy akár elfogadhatatlan tételeik ellenére is — azok közé tartoztak, akik az értelem kondíciójának megőrzésével járultak hozzá a nemzet átmentéséhez.”

  • 1994.23.szám (ősz) Eszmélet, Hack Péter – Krausz Tamás – Perecz László – Szigeti Péter – Z. Karvalics László – Susan Zimmermann: A képviseleti demokrácián innen és túl

    A Condorcet Körben (Kossuth Klub) 1994. február 3-án elhangzott pódiumvita szerkesztett változatából. Eörsi István említése.

  • 1994.39.szám Magyarország, Jeszenszky Géza: Közép-Európa jön vagy megy?

    Kelet-Európa helyett a vasfüggöny lebontása után most már Közép-Európához tartozunk. Mi a teendőnk, hogy mi is oda tartozzunk? Milyen hibákat követünk el? A parlamenti munka fontossága, a kormány jelenlétének szükségessége. Vajon melyik Kádár-korszak van visszatérőben?

    „Restaurációs kísérlet folyik, ezt nemcsak a parlamenti ellenzék állítja, de olyan eltérő felfogású személyek is, mint Kiss Gy. Csaba és Eörsi István — mindketten a Népszabadság szeptember 21-i számában. Az utóbbi megállapítja, hogy Horn Gyula »mintegy nyolcvan Kádár-korabeli funkcionáriust hozott be a parlamentbe... megállíthatatlan a Kádár-korszak jellegzetes figuráinak az előretörése az élet minden területén. Erkölcsi rehabilitációjukra jó példa az a mintegy ötszázhatvan aláírás a gratuláló levél alján, melyet a rádió dolgozói, az új vezetés nyilvánvaló bátorítására, Hárs Istvánnak, a Magyar Rádió egykori elnökének küldtek, hetvenedik születésnapja alkalmából«. Eörsi föl is idézi, hogyan lépett föl Hárs a kádári—aczéli politika bírálóival szemben.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1994.09.21. E.I.: Komcsiztam, szégyenszemre

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat az előzményben megjelölt cikk felsorolásánál.

  • 1994.44.szám Magyarország, beke: Nagyobb súllyal a közéletben
    Beszélgetés Bakos Istvánnal, az MVSZ új főtitkárával

    A Magyarok Világszövetsége küldöttközgyűléséről, elképzeléseiről, terveiről, a hatáskörökről, gazdasági helyzetükről, az MVSZ szerepéről, a hatalomhoz való viszonyukról. Fotó a közgyűlés résztvevőiről.

    „Az én felfogásomban az MVSZ tevékenysége, anyagi forrásai a szövetség egészét — mint világszervezetet — érintik. Minden bevételt és kiadást becsült vagy konkrét adatokkal ki kell mutatnunk önmagunk számára is, hogy bebizonyítsuk, nem afféle »gittegylet« vagyunk, ahogyan Eörsi István minősítette az MVSZ-t, hanem hatékonyan működő szervezet.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1994.09.21. E.I.: Komcsiztam, szégyenszemre

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat az előzményben megjelölt cikk felsorolásánál.

  • 1994.51–52.szám Magyarország, Bárczy István: 1994 krónikája

    Válogatás az 1994-es eseményekből, hírekből.

    „3. hét (jan. 10.—jan. 16.) Médiabojkott melegíti az ellenzéki kebleket, Eörsi István határon innen és túl támadja Tom Kennedyt.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Heti Magyarország, 1994.03.szám ÓS: Amiről tudunk, s amiről nem (és az itt megjelölt cikkek)

  • 1994.magtudin.org (Magyarságtudományi Intézet), Sisa István: Magyarország torz tükre a világban

    (Hibás, hiányos adatok Magyarországról a világ enciklopédiáiban, lexikonjaiban, könyveiben, újságcikkeiben. Lehangoló, hamis kép a magyarokról. Idézet Csapó Endre, a Magyar Élet a szerkesztője jelentéséből, melyben megemlíti, hogy a New Hungarian Quarterly-ben mennyi mindenről nem írtak, miközben például "Eörsi István színdarabjait öt oldalon át értékelték, kiemelve, hogy Lukács György, a kommunista guru taníványa volt. Ugyanaz az Eörsi István János pápát
    nyomdafestéket megszégyenítő módon gyalázta és gúnyolta az ellenzéki sajtóban 1991 augusztusi látogatása alkalmából."
    Előzmény:
    Magyar Narancs, 1991.08.08. Eörsi István: Látogatás előtt.)

  • 1994.Szarajevó. Egy antológia, E.I.: Európa (Vers)

  • 1995.01.(Spring) Budapest Review of Books, István Eörsi: Notes on Communism 1

  • 1995.01.(Spring) Budapest Review of Books, István Eörsi: Notes on Communism 2

  • 1995.01.(Spring) Budapest Review of Books, István Eörsi: Notes on Communism 3

  • 1995.01.01. (1.szám) Criticai Lapok, Tarján Tamás: EGY DARAB AZ TÖBB
    Brecht: Jó embert keresünk
    Új Színház

    Színikritika. Rendező: Ács János.

    „Az eklektika a Nemes Nagy Ágnes fordítását Eörsi István dalszövegei mellett a színészi és rendezői magánpraxis szövegfoszlányaival is ékítő textusból is kitetszik.”

  • 1995.01.01. (1.szám) Havi Magyar Fórum, Dr. Kovács Zoltán: A szavak és az írás árulói

    Történelmi áttekintés. A sajtó szerepe a hatalom megszerzésében. A szerző szerint a sajtó „a tőke kiszolgálójává züllött”. A tőke–sajtó–politika szövetsége. Az elhallgatott hír is bűn. Kik állnak a fegyverszállítók mögött? A sajtó felelőssége.

    „Ma azé az Ungvári Tamásé, Eörsi Istváné a világ, akiknek írásaitól már évekkel ezelőtt kiverte a számat a csömör, ők azok, akik magukat a fasizmus áldozatainak hirdetik, s közben fasiszta módszerekkel provokálnak. Akik nem osztják nézeteiket, azok fasiszták vagy antiszemiták; gyűlöletet szuggerálnak, miközben harcot hirdetnek a gyűlöletkeltés ellen.”

  • 1995.01.04. (244.szám) Napló – Szabadelvű hetilap, Bogád Antal: Töprengés egy írástudó feltevéseiről

    Az SZDSZ és az MDF ellentétéről. Reagálás Eörsi Duna TV-ről, Csoóri Sándorról, Gombár Csabáról írt cikkére.

    „Érthetetlen számomra, hogy egy olyan közismert értelmiségi, mint Eörsi – sajnos Csoórival kapcsolatban már nem az első esetben – talán személyes ellenszenvből, esetleg pártpolitikai érdekből, avagy a jó ég tudja, milyen csillagzattól vezérelve ennyire elragadtassa magát. […] De nézzük, mit is akar velünk elhitetni Eörsi István? Nem mást, csupán annyit, hogy az a Csoóri Sándor, aki egész életét a magyarság, illetve a határon túl élő magyar kisebbség felemelkedésének szentelte és szenteli, ha nem is egy tál lencséért, de a létfontosságú Duna Televízió életben maradásáért nyomást gyakorol a nemzetiségi vezetőkre.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Nemzet, 1994.09.10. Csoóri Sándor: Szerelem – Televízió – Nincs a rendszerünkben.
    • Népszabadság, 1994.09.21. E.I.: Komcsiztam, szégyenszemre
    • Pest Megyei Hírlap, 1994.09.29. (228.szám) ribáry: Pert indítanak Eörsi ellen?
    • Új Magyarország, 1994.09.29. papp: Eörsi Istvánt vádolják
    • Magyar Hírlap, 1994.09.29. Várkonyi Tibor: Kisebbségben
    • Kisalföld, 1994.09.29. (228.szám) MTI: Összefogás ’56-ért
    • Népszabadság, 1994.10.06. Lázár T. András: Inkább egy kézszorítás
    • 168 óra, 1994.10.11. (40.szám) Mester Ákos: Közel a közélethez
    • Népszabadság, 1994.10.19. Kozák Márton: Tiszta lelkiismeret. A konszenzus esélye kormány és ellenzéke között
    • Népszabadság, 1994.10.22. Ötvenhat szócikk 1956-ról
    • Új Szó – Vasárnap – családi magazin, 1994.10.23. (43.szám) Szilvássy József: Túllépni a civakodásokon
    • 168 óra, 1994.10.25. (42.szám) Mester Ákos: A próba
    • Népszabadság, 1994.11.04. Kenedi János: Október huszonharmadika vagy november negyedike?
    • Magyar Fórum, 1994.11.24. (47.szám) Bogád Antal: A Dunát Mečiar, a TV-t Eörsi
    • Kapu, 1995.10–11.szám (október–november) Elek István: Vajon meddig mehet el az ember a komcsizásban?
    • Napló – Szabadelvű hetilap, 1996.05.22. (316.szám) k. u. k.: Magyar etűdök

  • 1995.01.05. (1.szám) Pesti Műsor, KÁLMÁN IMRE: CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ

    A nagyoperett címlapja (kaposvári Csiky Gergely Színház). Dramaturg: Eörsi István és Mohácsi János, rendező: Mohácsi János.

    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1995.01.07. Magyar Hírlap, Mihályi Gábor: Botho Strauss – a német Csurka?

    Az európai szélsőjobboldali mozgalmakhoz csatlakozó elismert írók, tudósok. Csurka István darabjai bemutatásának nehézségei. Zsidózásait barátai humornak tekintették, az alkohollal magyarázták. Botho Strauss Erősödő kecskeének című esszéjének vitája. „Valamivel később Eörsi István hívta fel a figyelmet Botho Strauss írásának a liberális, baloldali ember számára elfogadhatatlan következtetéseire. (Eörsi cikkét némileg megrövidítve a Spiegel is közölte.)”

     „De azért a világmárkának számító német drámaíró, Botho Strauss csak úgy hasonlítható Csurkához, mint a Mercedes a Trabanthoz. [...] Csurka Istvánnal ellentétben Botho Strauss nem vállalt politikai szerepet, és nem írt kimondott politikai publicisztikát sem. [...] Botho Strausst megjelent írásai alapján természetesen nem lehet sem neonáci nézetek hirdetésével, sem antiszemitizmussal vádolni.”

    Előzmény:

    • Der Spiegel, 1994.09.12. István Eörsi: Heiner Müller-Botho Strauß: „Massaker als Sinnsuche”

  • 1995.01.11. Magyar Hírlap, Pálóci Antal: Hobbilovon Európába
    Visszhang

    Reflexió Eörsi: A kifosztottság dicsérete című cikkére. Hogyan közeledjünk Európához?

    „Cikkében azonban azt találta írni, hogy ha Európát elutasítjuk akkor csak az 1100 esztendős besenyőromantika marad nekünk: húspuhítás a nyereg alatt. Vélekedéséből az következne, hogy amikor Európát vasfüggönnyel utasítottuk el, akkor azok voltak hatalmon, akik hisznek a turulmadárban. Pedig, mint tudjuk, az ellenkezője (sem) igaz.”

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 1994.12.24. Eörsi István: A kifosztottság dicsérete

    Reagálás:

    • Magyar Hírlap, 1995.09.14. Pálóci Antal: Eco tizennégy pontja

  • 1995.01.14. Magyar Hírlap, N. Sándor László: A pátriárka alkonya

    Megemlékezés Benedek István nyolcvanadik születésnapjáról.

    „A szocializmus radikális elutasítása közben azonban Benedek professzor kéz a kézben haladhatott volna a hetvenes-nyolcvanas években például Konrád Györggyel és Eörsi Istvánnal is, éppen. A »Kedves Konrád György« címzetű nyílt levélben a Charta-tüntetések idején, melyben Benedek inkább magyarázkodik, mint támad, tulajdonképpen utalt is ilyenfajta érintkezési pontokra.”

    Előzmény:

    • Magyar Fórum, 1992.10.01. (40.szám) Benedek István: Kedves Konrád György! – Nincs a rendszerünkben
    • Napi Délkelet 1992.10.18. (167.szám) Benedek István: Kedves Konrád György! – Nincs a rendszerünkben

  • 1995.01.14. Népszabadság, E.I.: És volt itt valaki

    Könyvkritika Kuczka Péter: Út a folyóhoz című verseskötetéről.

  • 1995.01.17. (2.szám) 168 óra, Zöldi László: Repeszdarabok a csatatérről

    Összeállítás a médiaháborúról különböző lapokból, szerzőktől. Fotók


    Eörsi-idézet Pálfy G-ről.

    „A nap süt, a szél fúj, Pálfy G. pedig uszít és torzít, ebben rejlik használati értéke.”


    Előzmény:

    • Népszabadság, 1993.12.22. Eörsi István: Kegyeleti agyműködés

  • 1995.01.21. Esti Hírlap, Pilhál György: Ungvári, a fókavadász

    Ungvári Tamás a Nyilvánosság Klub nevében a véleményszabadság veszélyéről, a lapok spontán privatizációjáról értekezik.

    „Ungvári összevissza hazudozik. Ehhez ugyanis hozzászokott korábban. Ezt megírta már Eörsi István is évekkel ezelőtt A derűlátás esélyei című kötetében (340. oldal.) [Széljegyzet egy szélhámossághoz]”

    A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1995.01.21. Magyar Hírlap, E.I.: Ez mindenekfölött...

    Születésnapi köszöntő. Vezér Erzsébet duk-duk affér című kétoldalas Ady-cikkhez írott jegyzetéről. Annak idején Lukács György is méltatta Vezér Erzsébetet, s most Eörsi is ezt teszi. A Polányi család történetének feldolgozása is az ő érdeme. 

  • 1995.01.23. Népszabadság, Könczöl Csaba: A század kortársa
    Vezér Erzsébet nyolcvanéves

    Születésnapi köszöntő. Eörsi István említése.

  • 1995.01.26. Beszélő (Hetilap – 4.szám), E.I.: négyezernyolcszáz leütés ...a tyúkólról és a palotáról

    Jób, Lear, Dosztojevszkij és a természeti törvények.

  • 1995.01.28. (24.szám) Pest Megyei Hírlap, vödrös: Nálunk folyik a fegyverbegyűjtés

    Jegyzet. Tőkés László a nemzetközi sajtótájékoztatón azt mondta, hogy „romániai agresszív nacionalista körök már azt hangoztatják, hogy az erdélyi magyarságtól össze kell gyűjteni a fegyvert.”

    „Valószínűnek tartom, hogy rövid időn belül föltehetem azt a kérdést is, hogy hol van a magyar nemzeti újságírás utolsó mohikánja, a Pest Megyei Hírlap, amelyiknek minden bizonnyal azt a jövőt szánták a fegyvergyűjtők, amelyet például a nemrégiben megszűnt Keresztény Magyar Vetésnek, Stolmár G. Ilona lapjának. […] Emlékezzenek csak Eörsi István szavaira, aki a Kádár-rendszer bűnéül rótta fel, hogy ezekkel — mármint velünk, akik adott pillanatban a fölemelkedés lehetőségét kereső fajtánk mellé álltunk — annak idején nem számoltak le.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Narancs, 1994.01.13. (1–2.szám) E.I.: Tűzoltó, szerepzavarban (és az itt felsorolt cikkek)
    • Népszabadság, 1994.01.18. E.I.: Az ős patkány szívóssága (és az itt felsorolt cikkek)
    • További kapcsolódó cikkeket olvashat a témában, ha a keresőmezőbe beírja a ZDF szót, illetve AZ ŐS PATKÁNY SZÍVÓSSÁGA mondatot

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.