EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1994.10.31. Magyar Hírlap, Lengyel László: LuciFeri
    Részletek a Tamás Gáspár Miklósról írt portré-tanulmányból

    „A Búcsú a baloldaltól szamizdat változatát senki nem méltatta figyelmére, s csak a Kritikában később megjelent változatát támadták. Jellemzően olyanok bíráltak, Eörsi István, Szalai Pál, Litván György személyében, akiket az SZDSZ mint kellemetlenné válókat éppen lehagyott.”

    Előzmény:

    • Beszélő (Szamizdat – 1989/1.), 1989.26.szám Tamás Gáspár Miklós: Búcsú a baloldaltól
    • Kritika, 1989.12.szám Tamás Gáspár Miklós: Búcsú a baloldaltól – Nincs a rendszerünkben
    • Kritika, 1990.02.szám E.I.: Búcsú Gazsitól
    • Kritika, 1994.11.szám Lengyel László: LuciFeri

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1990.03.12. D. Gy.: Búcsú az igenektől és a nemektől
    • Népszava, 1990.03.12. Gantner Ilona: Hol komádnak a régi komák?
    • Kritika, 1990.04.szám Litván György: Kitől búcsúzzunk?
    • Csongrád Megyei Hírlap – Délvilág, 1990.06.08. Török Erzsébet: Szabadság a Maradjhűutcában
    • Kritika, 1990.08.szám Vezér Erzsébet: Mitől búcsúzzunk?
    • Kritika, 1990.10.szám Tamás Gáspár Miklós: Méla üzenet a baloldalnak
    • Kritika, 1991.05.szám Mátyás Győző: Pátosz és csodavárás nélkül
    • 168 óra, 1994.07.12. (27.szám) Köves Viktória: A lázadó elit
    • Mozgó Világ, 1994.09.szám Sükösd Mihály: TGM és a világállapot
    • Társadalmi Szemle, 1995.07.szám Csáki György: A Nemzetközi Valutaalap — ötven év után, korszakváltás előtt?
    • Kortárs, 2002.10.szám Orosz István: Dokumentumtörténet
    • klubradio.hu, 2023.02.16. Kardos András: Búcsú az ellenzéktől
    • Újnépszabadság, 2023.02.27. Kardos András: Búcsú az ellenzéktől

    Lásd még:

    • Lengyel László: Korunkba zárva című kötetét. A kötet adatait és az Eörsire vonatkozó részleteket megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 1994.10.szám Alföld, Szilágyi Márton: Egy átírás tanulságai
    REVICZKY GYULA APAI ÖRÖKSÉGÉNEK KÉT VÁLTOZATA

    Tanulmány Reviczky Gyula Apai örökség című könyvéről. Az 1884-es és az 1887-es, átdogozott kiadás összehasonlítása. Levelei regényéről Justh Zsigmondhoz, véleménye írótársairól. Regénye főhőse a „fölösleges ember” típusa. Cenzúra és öncenzúra.

    „… mint amikor egy író egy korábbi kötetének új, cenzúrázatlannak minősített kiadását publikálja, deklarálva, hogy ez az eredeti (az utóbbi években Konrád György, Kornis Mihály vagy Eörsi István tett hasonlót).”

  • 1994.10.szám Holmi, E.I.: Négy szatíra
    A haza szerelmese
    A költészet szerelmese
    A halál szerelmese
    Az erkölcs szerelmese

    Versek.

  • 1994.10.szám Könyvvilág, Tarján Tamás: Tiszteletpéldány az olvasónak
    Nádor Tamás

    Beszélgetés a hatvanéves születésnapjának alkalmából Nádor Tamással. Eörsi István említése.

  • 1994.10.szám Kritika, E.I.: Jegyzet verses dokumentumokhoz

    1958-ban, Márianosztrán – fejben – írt versei, melyeket Angyal István hozzá intézett levele ihletett. Apa és fia – Mártír-termelés – Az ablak alatt.

  • 1994.10.szám Kritika, Földes Anna: A negyedrendű vádlott tanúvallomása

    Könyvkritika. Tardos Tibor: A tengervíz sós. Börtönnaplója – akárcsak Eörsié – nevettető.

  • 1994.10.szám Új Forrás, Tüskés Tibor: A Jelenkor indulása
    10. Ami kimaradt

    A Jelenkor egykori szerkesztőjének emlékei, elemzése, értékelése. Az Időrosta című könyvéről.

    „…a Jelenkor minden fenntartás nélkül már a hatvanas évek elején közölte a diktatúra idején elítélt és bebörtönzött, a börtönből nemrég szabadult Eörsi Istvánt, Kiss Dénest, Lakatos Istvánt, Mihalik Zoltánt, Örkény Istvánt, Örsi Ferencet, Szántó Tibort, Tóth Bálintot — hirtelenében az ő nevük jut eszembe.”

    Reagálás:

    • Új Forrás, 1996.04.szám Vekerdi László: „Egyszer csak kezdték mondani, hogy ha VALÓSÁG, akkor az Kőrösi...”

  • 1994.11.03. (44.szám) Magyar Fórum, Lovas István: A média szaga

    Reflexió a Magyar Narancsban megjelent Eörsi-cikkre.

    Nahlikról „Eörsi ezt írja: »Vezetése alatt a televízió ős-patkány bűzt lövellt az ország lakásaiba«.”

    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 1994.09.08. E.I.: Felhívtak telefonon

    Kapcsolódó cikk:

    • Demokrata, 1997.07.17 (28–29.szám) Barta Attila: Lauder vesztett, Magyarország nyert

  • 1994.11.03. Magyar Hírlap, V. Bálint Éva: A térkép alatti város
    BudaPesti Negyed 1994/5.
    Folyóiratszemle

    Lapszemle. A Budapesti Negyed című lapot mutatták be az Írók Boltjában. Eörsi István Fazekak című filmnovellája is megjelent a lapban.

    Előzmény:

    • Budapesti Negyed, 1994.05.szám (ősz) E.I.: Fazekak

    Kapcsolódó cikk:

    • Népszabadság (Bp. mell.), 1994.10.18. K. K.: Budapesti Negyed a mélyben
    • További kapcsolódó cikkeket olvashat a témában, ha a keresőmezőbe beírja a FAZEKAK szót.

  • 1994.11.03. Magyar Narancs, E.I.: Magánbeszéd

    Monológ Radnóti Miklósnak a fasizmusról, Auschwitzról.

    „nem, Radnóti Miklós, Önnek nem volt igaza, amikor felrótta a szövetségesek pilótáinak, hogy nem tudják, hol lakott itt Vörösmarty Mihály, inkább azt kellett volna felrónia nekik, hogy nem bombáztak szét minden utat, mely az orosz front felé, továbbá Bor és Abda felé, Buchenwald felé, Theresienstadt és Auschwitz felé vitt”

    Reagálás:

    • Hócipő, 2008.02.13. (04.szám) Farkasházy Tivadar: Folytassa, Melocco!
    • Élet és Irodalom,2022.10.21. (42.szám) Gadó Gábor: Hol lakott Vörösmarty?

  • 1994.11.04. Népszabadság, Kenedi János: Október huszonharmadika vagy november negyedike?

    A Népszabadság ’56-os, Ötvenhat szócikk 1956-ról című ünnepi összeállításáról, hibáiról, hamis tényeiről, tendenciózusságáról, tárgyi tévedéseiről, lényeges dolgok elhallgatásáról, a névváltoztatásokról. Nem jeleníti meg a forradalom és az ellenforradalom közti különbséget Feltárja, hogy a lényegtelen dolgok helyett milyen fontos tényeket kellett volna inkább írni (Eörsi Istvánról is). A szerkesztő válasza a vádakra.

    „Még a huszonegy forradalmár közül ötnél is az a sztereotípia olvasható, hogy »részt vett a forradalomban«, de nem tudható meg, hogy Darvas Iván, Eörsi István, Fónay Jenő, Göncz Árpád, Mansfeld Péter hol, mikor, mit csinált. […] Eörsi Istvánnál, hogy forradalmi cselekedeteit maga írta meg, s adta ki 1988-ban szamizdatban Emlékezés régi szép időkre című könyvében, amelyet szócikke úgy nem talál említésre méltónak, ahogy arról se szól: ő adott otthont annak az illegális tanácskozásnak, amely 1986. december 5-én és 6-án fordulatot hozott a forradalom utóéletében. E tények helyett arról olvashatunk, hogy mikor volt az Élet és Irodalom, a kaposvári színház és a Holmi munkatársa.”

    Előzmény:

    • Új Tükör, 1984.09.09. (37.szám) Fekete Sándor: Antiutópia – Nincs a rendszerünkben
    • Magyar Nemzet, 1994.05.27. Szendrei Lőrinc: Rendkívül szűk a következő kormány mozgástere – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 1994.10.01. Zsoldos Attila: Érdekünk a tárgyalóképes jobboldal
    • Népszabadság, 1994.10.22. Ötvenhat szócikk 1956-ról

    Kapcsolódó cikkek:

    • Kapcsolódó tartalmakat találhat a Népszabadság, 1994.09.21. Eörsi István: Komcsiztam, szégyenszemre című cikknél felsoroltak.

  • 1994.11.10. (45.szám) Pesti Műsor, BERTOLT BRECHT: JÓ EMBERT KERESÜNK

    A zenés színmű (Új Színházban) premierjének címlapja. Versek: Eörsi István, rendezte: Ács János.

    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1994.11.10. és 11.17. Magyar Narancs, Cigányfúró 3. szám

    (Lapszemle.)

  • 1994.11.13. (30.szám) Vasárnap (Színes), Pavlovics Ágota: Hrabal könyve szerbül Újvidéken

    Beszélgetés az újvidéki könyvkiadó – Prométheusz Kiadó – tulajdonosával, Zoran Kolundzsijaval és a sorozatot szerkesztő Viczkó Árpád műfordítóval. Magyar irodalmi sorozat kiadását tervezik. Az első válogatásban szerepel Esterházy Péter Hrabal könyve lesz, majd Eörsi István Időtöltésem Gombroviczcsal*című műve.

    *A kötet címe helyesen: Időm Gombrowiczcsal.

    • Eörsi István Időm Gombrowiczcsal című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a könyv címét.

  • 1994.11.14. Népszabadság, M. G. P.: Jó embert keresünk
    SZÍNHÁZI ESTÉK

    Színikritika, a darab színre kerülésének története. Bertolt Brecht–Paul Dessau: A szecsuáni jólélek (Jó embert keresünk) – Új Színház. A drámát Nemes Nagy Ágnes, a dalokat Eörsi István fordította. A rendező: Ács János. Fotó: Udvaros Dorottya és Schlanger András a darabban.

    „A műsorfüzet állítása szerint Nemes Nagy Ágnes fordította a drámát, a dalokat Eörsi István. Különös eljárás. Egy költő fordítása ízlés szerint megítélhető. Másik költővel belefordíttatni verseket irodalmi neveletlenség.”

    Reagálás:

    • Népszabadság, 1994.11.18. E. I.: Rosszból is megárt a sok + M. G. P. reagálása

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja: JÓ EMBERT KERESÜNK.

  • 1994.11.16. Magyar Hírlap, E.I.: Csak

    A zsidó kárpótlásról.

    Előzmény:

    • Magyar Fórum, 1994.10.20. (42.szám) Práczki István: Új paktumok pribékjei – Nincs a rendszerünkben

    Reagálás:

    • Magyar Fórum, 1994.12.01. (48.szám) Práczki István: Ki hazudik?

  • 1994.11.16. Népszava, Barabás Tamás: Minden titkok gazdái

    Kuncze Gábor nyilvánosságra hozza azt a titkos jelentést – ha a titokgazdák is hozzájárulnak –, amely az 1992. október 23-i, a Göncz-beszédet megakadályozó Kossuth Lajos téri botrányról szól. Barabás szeptemberben már írt erről – Tovább titkolóznak címmel –, akkor Kunczét bírálta.

    „Utána az a megtiszteltetés ért, hogy ezzel a cikkemmel lábjegyzet lehettem Tamás Gáspár Miklós hasonló témájú és állásfoglalású Beszélő-beli dolgozatában. Később Eörsi István a Népszabadságban ugyanezt a sumákolást kifogásolta.”

    Kapcsolódó cikk:

    • Népszabadság, 1994.10.21. E.I.: A Szabad Demokraták Szövetsége és a koalíció

  • 1994.11.17. (46.szám) Magyar Fórum, Sugár András: Szörnyek évadja... à la Jancsó

    A szerző egykor nagyon szerette Jancsó Szegénylegények című filmjét, mostanában azonban egyre szomorúbban nézi az alkotásait. Hatalmas tortát küldött Aczél Györgynek a születésnapjára, sőt egy egész forgatókönyvet is lemásolt neki, aki ezért nem volt hálátlan. Közben megérkezett Szabó István Mephistója, ami összehasonlíthatatlanul jobb volt Jancsó művénél. A rendszerváltás egyik legnagyobb vesztese Gyurkó László mellett Jancsó volt, aki ezen is hamar túltette magát.

    „Elveszítette a mértéket, akárcsak Eörsi, Ungvári vagy Kornis. [...] Jancsó Miklós néhány héttel a választások előtt, meglehetősen tág baráti körben hangosan kijelentette: »Elsőnek Nahlikot fogjuk felakasztani, Chrudinákot pedig a negyedik emeleti ablakból dobjuk ki.«”

  • 1994.11.18. Népszabadság, E.I.: Rosszból is megárt a sok + M. G. P. reagálása

    Ács János rendezéséről: A szecsuáni jólélek (Jó embert keresünk), a dalszövegek fordításáról.

    „Nemes Nagy Ágnes a darabot könyvkiadó számára fordította le, a dalszövegeket verseknek tekintette. Ez a teljességgel jogos eljárás vagy arra kényszeríti a rendezőket, hogy új zenét írassanak a magyar versekre, aminek szerzőjogi akadályai vannak, vagy pedig arra, hogy más szöveget énekeltessenek el a színészekkel. […] Ha valamely rendező meg akarja őrizni a Dessau által megteremtett prozódiát, akkor újra kell fordíttatnia a dalszövegeket. Ez költői munka – tökéletes értelmetlenség volna egy nem költőt megbízni vele csak azért, hogy nevének szomszédsága ne zavarja Nemes Nagy Ágnes emlékét. […] Nevem azért szerepel a színlapon, mert már megszűntek az okok, amelyek korábban illegális színházi munkára kényszerítettek.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1994.11.14. M. G. P.: Jó embert keresünk

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja: JÓ EMBERT KERESÜNK.

  • 1994.11.19. Népszabadság, E.I.: A kultúra szerelmesei

    Egy Rilke-relikvia – Rilke zsebkendője. József Attila poloskája. Egy elmaradt interjú Jean Genet-vel.

  • 1994.11.21. Népszabadság, Perecz László: A felvilágosodás szelleme mindenütt
    Háromszáz éve született Voltaire

    Megemlékezés.

    „És szelleme valóban él, a kortársi magyar kultúra nem egy képviselőjében [...] A költő-publicista Eörsi Istvánban, minden rendű és rangú butaság harcias ostorozójában, a tolerancia intoleráns hirdetőjében.”

  • 1994.11.24. (47.szám) Magyar Fórum, Bogád Antal: A Dunát Mečiar, a TV-t Eörsi

    Az SZDSZ–MSZP koalíció Duna TV-vel kapcsolatos Eörsi-írásból idéz a lap. Eörsi szerint Csoóri nyomást gyakorol a nemzetiségi vezetőkre. Bogád megvédi Csoórit. A szerző nem érti, mi baja van Eörsinek a Magyarok Világszövetségével.

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1994.09.21. Eörsi István: Komcsiztam, szégyenszemre

    Kapcsolódó cikkek:

    • Kisalföld, 1994.09.29. (228.szám) MTI: Összefogás ’56-ért
    • Pest Megyei Hírlap, 1994.09.29. (228.szám) ribáry: Pert indítanak Eörsi ellen?
    • Új Magyarország, 1994.09.29. papp: Eörsi Istvánt vádolják
    • Magyar Hírlap, 1994.09.29. Várkonyi Tibor: Kisebbségben
    • Népszabadság, 1994.10.06. Lázár T. András: Inkább egy kézszorítás
    • 168 óra, 1994.10.11. (40.szám) Mester Ákos: Közel a közélethez
    • Népszabadság, 1994.10.19. Kozák Márton: Tiszta lelkiismeret. A konszenzus esélye kormány és ellenzéke között
    • Népszabadság, 1994.10.22. Ötvenhat szócikk 1956-ról
    • Új Szó – Vasárnap – családi magazin, 1994.10.23. (43.szám) Szilvássy József: Túllépni a civakodásokon
    • Népszabadság, 1994.11.04. Kenedi János: Október huszonharmadika vagy november negyedike?
    • 168 óra, 1994.10.25. (42.szám) Mester Ákos: A próba
    • Napló – Szabadelvű hetilap, 1995.01.04. (244. szám) Bogád Antal: Töprengés egy írástudó feltevéseiről
    • Kapu, 1995.10–11.szám (október–november) Elek István: Vajon meddig mehet el az ember a komcsizásban?
    • Napló, 1996.05.22. k.u.k.: Magyar etűdök

  • 1994.11.24.Magyar Narancs, E.I.: Jegyzetek ürügytelenül

  • 1994.11.30. Magyar Hírlap, Röviden

    Eörsi István Időm Gombrowiczcsal című könyvének bemutatója az Írók Könyvesboltjában.

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.