EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1994.06.04. Népszabadság, Seres László: E.I. önkéntes léket vág
    Eörsi István: ÉN ÉS AZ ISTEN

    Könyvkritika. A „Látogatás előtt” című pápaversét is bevette kötetébe. A „Két konda” című ciklusról.

    „Ellenzékisége rendszersemleges, de ő maga nem az: ha gyűlöl, akkor azt szenvedéllyel teszi, márpedig Eörsi minden szabad idejében gyűlöli a hatalom és az erőszak összes formáját. […] aki eddig nem volt Eörsi-függő, az most menthetetlenül rászokik.”

    • Eörsi István Én és az Isten című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Havi Magyar Fórum, 1995.10.01. (10.szám) Szőcs: Számok mögött arcok
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a kötet címét, a KÉT KONDA és a LÁTOGATÁS ELŐTT mondatokat (verscímeket).

  • 1994.06.09. Beszélő (Hetilap – 23.szám), E.I.: Pálfordulásom története

    Az MSZP-vel való koalíciókötés dilemmái. Vitányi Iván beszéde a Kossuth Klubban a Demokratikus Charta összejövetelén. A Népszabadság és a Magyar Hírlap hamisan tudósítottak az eseményről. Szabó István és Békesi László érvei a koalíció mellett.

    „»Legalább nem kell összeállnunk velük ország-világ előtt« – gondoltam. [...] az MSZP frakciója legalább nyolc focicsapatot állíthatna ki kádárista funkcionáriusokból, kibírhatatlannak éreztem annak puszta gondolatát is, hogy olyan szervezethez tartozzam, amelyik együttműködik ezekkel. [...] Mint állampolgár, és mint az SZDSZ tagja támogatom a közös kormányzást, ha az valóban közös lehet, de mint közíró, maradok a régi gerilla.”

    Reagálás:

    • Új Demokrata, 1995.02.02. (5.szám) Lovas István: A kágébés Volga

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1993.10.30. E.I.: Egy tüntetés elé
    • Népszabadság,1993.11.06. Eörsi István: Kézmosás előtt
    • Reggeli Délvilág, 1993.11.10. Takács József: Nem nevezném hisztériának
    • Magyar Hírlap, 1994.06.20. Dési János: Bukni jó
    • Új Magyarország, 1994.06.13. Fábián László: Kormánykoalíció felé
    • Respublika, 1994.07.01 (7.szám) VAJDA GÁBOR: Sivatag utáni show
    • Új Demokrata, 1995.02.02. (5.szám) Lovas István: A kágébés Volga
    • Élet és Irodalom, 2007.07.27. (30.szám) Kőszeg Ferenc: Horn keresztje
    • Szombat, 2007.08.08. Kőszeg Ferenc: HORN keresztje – veteránok a kastélyban

  • 1994.06.10. Népszabadság, Lakatos István: Elfogulatlanul

    Reflexió Szvák Gyula (Maecenas kiadó igazgatója.) A könyv rendszerváltása című Népszabadságban megjelent cikkére. A Magyar Könyv Alapítvány támogatási politikájáról. Eörsi István említése.

  • 1994.06.13. (137.szám) Somogyi Hírlap, Lőrincz Sándor: Legördült a függöny
    Lukáts Andor és Bőrcsök Enikő is elszerződik
    SIKERMÉRLEG A KAPOSVÁRI SZÍNHÁZI ÉVADZÁRÓN

    Babarczy László, a kaposvári Csiky Gergely Színház igazgatója évadzáró gondolatai. A bemutatott darabokról, sikereikről, a bukásokról, a távozókról. A jövő évad tervei. Az idei Nózi-díjas Fekete Katalin lett. Fotó: A távozó Lukáts Andor színművész Eörsi Istvánnal. 

  • 1994.06.14. (23.szám) 168 óra, Farkas Zoltán: Fej és írás
    Könyvhét, Vörösmarty tér

    Riport a Vörösmarty téri Könyvhéten. Beszélgetés Eörsi Istvánnal Én és az Isten című kötetéről. Miért a Magyar Narancsban jelentette meg pápa-versét? József Attiláról, akinek öregkori verseit Aczél nem engedte volna publikálni. Az ’52-ben írt Rákosi-versét, az ’53-ban írt Sztálin-versét megbánta. Az irodalom és a politika kapcsolatáról.

    Az idézetnél Eörsi Mátyás neve van írva Eörsi István helyett. Ezt helyesbítették a 168 óra, 1994/24. 06.21. számában. 

    Eörsi István Rákosi-verse (A szabadító) és Sztálin című verse az alábbi kötetekben is megjelentek:

    • Új termés. Fiatal költők antológiája. (Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1952.) E.I.: A szabadító (Rákosi-verse) A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.
    • E.I.: Fiatal szemmel (Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp, 1953.) E.I.: A szabadító (A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • Eörsi István Sztálin című verse az Agitatív antológiaköltészet Magyarországon, 1945–1956 című kötetben is megjelent. A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Előzmény:

    • Új Hang különkiadás, 1953.03. E.I.: Sztálin (és az itt felsorolt cikkek)
    • Magyar Narancs, 1991.08.08. Eörsi István: Látogatás előtt

    Kapcsolódó cikkek:

    • Csillag, 1952.03.szám Eörsi István: A szabadító
    • Új Hang, 1952.11.szám (december) Pándi Pál: Új termés
    • Irodalmi Újság, 1953.01.15. (2.szám) Földes Anna: Irodalmunk jövője
    • Szabad Ifjúság, 1953.02.01. Megkezdődött a fiatal írók második konferenciája
    • Irodalmi Újság, 1953.02.12. (4.szám) Irodalmi Újság, A fiatal írók II. konferenciája után
    • Kritika, 1990.05.szám Mihancsik Zsófia – Szénási Sándor: Baloldalról baloldalra
    • Magyar Nemzet, 1990.07.02. Murányi Gábor: „...és Fasizmus jegyesek”? Lapolvasó. Holmi, Thalassa, Valóság, Kritika.
    • Magyar Napló 1990.08.16. (33.szám) Domokos Mátyás: A megalkuvásról
    • Magyar Napló, 1990.09.20. (38.szám) E.I.: Én is mondom a magamét
    • Kapu, 1991.08.szám (augusztus) Reményi Gyenes István: Érdekességek zsidószármazású nevezetes magyarokról
    • Népszabadság, 1991.11.27. E.I.: Még egyszer az ultizásról
    • Fejér Megyei Hírlap, 1992.06.23. gábor: Foci helyett „meccs”
    • Pesti Hírlap, 1994.03.02. Bokor Imre: Rákosi Mátyás fia és unokája
    • Fejér Megyei Hírlap, 1997.05.02. Gömöry Albert: Változatok hűségre
    • Fejér Megyei Hírlap, 1997.05.14. Hell István: Udvariasan, szélsőségek nélkül
    • Fejér Megyei Hírlap, 1997.05.28. Gömöry Albert: Változatok elhatárolódásra
    • Fejér Megyei Hírlap, 1997.07.02 Hell István: Csak a száját figyeljék…



  • 1994.06.14. (23.szám) 168 óra, Kalocsán István: Tisztelt Szerkesztőség!

    Olvasói levél. A Demokratikus Charta bírálata a Kossuth Klubban lezajlott vita után.


    „Eörsinek és Hegyinek lehetnek egymással ellentétes magánvéleményei. El is mondhatják, csak ez nem kerülhet nyilvánosságra mint chartás álláspont.”

  • 1994.06.14. (23.szám) 168 óra, Szabó Sándor: Idill

    Publicisztika. Egy idilli állapot leírása, ahol megszűnik a gyűlölködés, nincsenek patkányok, görények, termeszek...


    Pápai Gábor karikatúrája 

  • 1994.06.15. (138.szám) Pest Megyei Hírlap, Murányi László: Aránytévesztés

    Jegyzet a Népszabadság könyvnapi mellékletéről.

    „Nézzük tehát a magyar irodalom csillagos jeleseit. A melléklet úgy fest, hogy Konrád, Esterházy, Petri György, Szántó Piroska, Kornis Mihály (a két belső oldalon szerényen, népszabadságos szűkmarkúsággal Csoóri, Nagy László és vagy 10 sorral Kertész Imre, illetve József Attila), majd a hátralévő oldalakon szép tálalás Molnár Gál Péterrel, Eörsivel és Spiróval, hogy végül a szegény, rádióból kitagadott »nagy« humoristával, Farkasházy Tivadarral teljesüljön be mindez.”

  • 1994.06.17. (140.szám) Kisalföld, Somodi Géza: Kössünk koalíciót!

    A koalíciós tárgyalásokról folytatott vitákról. Mi várható a következő négy évben?

    „Be kell fejezni végre mások lejáratását, mert politikai nézettől független a tehetség, a szakmai, művészi érték. Érdemei, tudása és az ország hasznára végzett munkája alapján kell megítélni mindenkit, Soros Györgyöt, Hankiss Elemért, Gombár Csabát, Eörsi Istvánt, Bánó Andrást, Konrád Györgyöt és Mester Ákost – csak néhány név az elmúlt esztendők »közellenségei« sorából.”

  • 1994.06.20. Magyar Hírlap, Dési János: Bukni jó

    Publicisztika. Hogy viselkednek az MSZP győzelme után a Pesti Hírlap munkatársai? Milyen tanulságokat lehet levonni?

    „A bukásból sokat lehet okulni — vigasztalják mindenfelé a demokratikus világban magukat a (politikai) vesztesek. […] Némiképp tán igaza van Eörsi Istvánnak abban, hogy azért aggályos: »az MSZP frakciója legalább nyolc focicsapatot állíthatna ki kádárista funkcionáriusokból«, de ezen urak és hölgyek kétségtelen előnyére szolgál, ők már rájöhettek arra, hogy semmi sem tart örökké.”

    Előzmény:

    • Beszélő (Hetilap – 23.szám), 1994.06.09. E.I.: Pálfordulásom története
    • Új Magyarország, 1994.06.13. Fábián László: Kormánykoalíció felé
    • Respublika, 1994.07.0.1 (7.szám) VAJDA GÁBOR: Sivatag utáni show

    Kapcsolódó cikkek:

    • További kapcsolódó tartalmakat találhat az előzményben megjelöltek felsorolásainál.

  • 1994.06.21. (24.szám) 168 óra, Mátyás Győző: Mi legyen itt?

    Publicisztika. Az A Hét című tv-műsor szerint a Parlament kapujának berobbantásáért azok a felelősek, akik szélsőjobbos fenyegetettségről nyilatkoznak a nemzetközi sajtóban, például Eörsi és Konrád. A koalíció felelőssége: lesz-e emberi hang a politikában.

  • 1994.06.23. (25.szám) Magyar Fórum, Tompa L. László: Nem értem a politikát

    Olvasói levél a választások eredményéről. Eörsi István említése.

  • 1994.06.23. (25.szám) Magyar Fórum, Tóth Ferenc: „Gumifalakba ütközöm...”
    Postabalamb

    Csurka Istvánhoz címzett olvasói levél egy külföldön élő magyar embertől. A Magyarországról szóló tudósítások egyoldalúságáról.

    „...mintha csakis Konrád Györgytől, Eörsi Istvántól vagy esetleg Esterházy Pétertől lennének hajlandók idézni.”

  • 1994.06.23. Beszélő (Hetilap – 25.szám), borz [Bori Erzsébet]: Filmvilág ’94/6

    Részlet a lapszemléből. Eörsi István Időm Gombrowiczzal Buñuel-írást folytatja.

    • Eörsi István Időm Gombrowiczcsal című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Holmi, 1992.01.szám E.I.: Időm Gombrowiczcsal (VI)
    • Beszélő, 1993.06.12. (Hetilap – 23.szám) Bikácsy Gergely: Gombrowicz Magyarországon
    • Filmvilág, 1994.05.szám E.I.: Időm Gombrowicz-csal – Kitérő: Buñuel (1.)
    • Beszélő 1994.05.19. (Hetilap – 20.szám), Bori Erzsébet: Filmvilág 1994/5
    • Filmvilág, 1994.06.szám E.I.: Időm Gombrowicz-csal – Kitérő: Buñuel (2.)

  • 1994.06.23. Beszélő (Hetilap – 25.szám), Glauziusz Tamás: A macska mozija

    A cseh és szlovák filmekről, Jiri Menzelről, a korabeli kritikákról. Idézet több ilyen kritikából, köztük Eörsi Istvánéból.


    Előzmény:

    • Filmkultúra, 1969.05.01. (3.szám) E.I.: A kötéltánc dicsérete

  • 1994.06.24. (12.szám) Magyar Napló, Allen Ginsberg: Lalon stílusában

    Vers. Fordító: Eörsi István.

  • 1994.06.26. (10.szám) Vasárnap (Színes), Faragó Vilmos: Kinek a népe?

    A nemzeti karakterről. Robert Nowak a májusi magyar választásokról.

    „A kortárs magyar irodalom is dokumentálja ezt, legfrissebben Eörsi István kommentárjai Gombrowicz naplójához, kicsit régebben pedig két regény: Az Ikszek (Spiró György) és a Hová tűntek a katonák? (Kardos G. György). Előbbi a vesztett lengyel szabadságharc túlélőinek hatalmas tablóját adja, és a túléléstechnika fölöttébb ismerős változatait; utóbbi a győztes, ám a győzelmet csak nemzeti romantikus képzelgésekben átélő Anders-katonák fájdalmas-kritikai arcképcsarnokát állítja elénk. Soha lengyelebb két magyar regényt.”

  • 1994.06.30. Magyar Nemzet, Etikakonferencia filozófiatanároknak

    A konferencia címe: Lehetséges-e személyiségetika? Eörsi István az erkölcsi elidegenedés és az erkölcsi válság kérdéseiről tart előadást.


  • 1994.06.30. Népszabadság, Almási Miklós: Pikírt szerelem
    Molnár Gál Péter: Hogyan csináljunk rossz színházat?

    Könyvkritika.

    „Semmi sem elég jó neki, mindennek van valami baja, amúgy a színházakban elfelejtettek játszani. Kern rosszul csinálta a Koldusoperát, Gothár teledíszletezi színpadát, Eörsi Shakespeare-fordítása száraz, költőietlen, Ács János meghamisítja az Othellót.”

    • A kötet adatait és az Eörsiről szóló részleteket elolvashatja az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 1994.06.szám 2000, Esterházy Péter: Üdvözlet a győzőknek

    „Itt megjegyzem, kissé csapongva, hogy meglehetősen riasztó számomra az a vehemens és főként differenciálatlan indulat, ahogy egyértelműen SZDSZ-elkötelezettségűek a Fideszről és főként Orbánról beszélnek mostanság. (Nem tartom ilyennek Eörsi cikkét az április végi Narancsban, noha nagyon éles, és gondolom, a mély-fideszesek őrjöngenek, pedig csak annyi történt, hogy egy eszdéeszes író tette a dolgát, elgondolkodott ezen-azon; az más kérdés, hogy mennyire és miként van igaza.)”


    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 1994.04.28. E.I.: A szőlősgazda stratégiája

  • 1994.06.szám Filmvilág, E.I.: Időm Gombrowicz-csal
    Kitérő: Buñuel (2.)

    Esszé. Buñuel: Las Hurdes Föld, kenyér nélkül című dokumentumfilmje, majd 15 év hallgatás után az Elhagyottak, a Viridiana, a Nazarin, az Ő (El), az Egy szobalány naplója, a Tejút, A vágy titokzatos tárgya, az Aranykor, a Tristana című filmjei.

    Előzmény:

    • Filmvilág, 1994.05.szám E.I.: Időm Gombrowicz-csal. Kitérő: Buñuel (1.)

    Kapcsolódó cikkek:

    • Holmi, 1992.01.szám E.I.: Időm Gombrowiczcsal (VI)
    • Beszélő, 1993.06.12. (Hetilap – 23.szám) Bikácsy Gergely: Gombrowicz Magyarországon
    • Beszélő, 1994.05.19. (Hetilap – 20.szám) Bori Erzsébet: Filmvilág 1994/5

    Reagálás:

    • Beszélő 1994.06.23. (Hetilap – 25.szám), borz [Bori Erzsébet]: Filmvilág ’94/6

  • 1994.06.szám Kritika, E.I.: Időm Gombrowiczcsal

    1990. november – 4 bejegyzés. Gombrowicz egy elképzelt napja Argentínában. Czeslaw Milosz Gombrowicz Transz-Atlantik című regényét bírálja. Az Én törvénye és a forma. O. O. [Orbán Ottó] költő versbéli indoka, miért nem vett részt a Kádár-korszak ellenzékének aláírási akcióiban. A hitbe vetett hit és a kommunizmus, az öncsalás – saját bátyja példája. A katolicizmus és Marx. Wisinsky és a pogromok. Ateizmus és térítés a börtönben. Fogékonyság a pokol iránt.

    • Eörsi István Időm Gombrowiczcsal című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1994.06.szám Kritika, Nádas Péter: Magyar Ház
    Dokumentum-összeállítás

    A berlini Magyar Ház igazgatója, Kurucz Gyula tevékenységéről. A tutzingi Evangélikus Akadémia „Közép-európai Dialógusok – magyarok és németek” című konferenciára nem ment el, mert a meghívottak Konrádhoz állnak közel – Ungváry Rudolf, Kertész Imre, Zsuzsanna Gahse és Dalos György. Kurucz antiszemita jellegű gyalázkodásai a Hitel 1990/20-as számában. Idézetek az Üldözöttek és üldözők című cikkéből. A Vasárnapi Újság interjúja dr. Barta Szabó Lászlóval a ZDF TV-ben elhangzott interjúról (Konrád, Eörsi, Bánó). Levélváltás Mádl Ferenccel.

  • 1994.06.szám Mozgó Világ, Baló György: Az átmenet állandósága

    Kerekasztal-beszélgetés Eörsi Istvánnal, Lengyel Lászlóval és Sárközy Tamással 1994. április 26-án Magyarország politikai és gazdasági jövőjéről, a privatizációról, a regionális együttműködésről és az állam szerepéről. Eörsi előrejelzése szerint Magyarország 2040-re eléri azt az állapotot, ahol az emberek kormánypárttól függetlenül jól érzik magukat, de 1998-ban reménykedik. Ugyanannyira szabadnak érzi magát, mint 1990-ben, de a gazdasági nehézségek és a médiakorlátozások miatti „szabadságdeficitről” is szól. Hangsúlyozza a kulturális és oktatási intézmények állami támogatásának fenntartását az összeomlás megelőzése érdekében. A kultúrából és az oktatásból való gyors állami kivonulás ellen érvel, arra hivatkozva, hogy a minőség és az elérhetőség fenntartásához állami támogatásra van szükség. A szélsőséges mozgalmakhoz vezető kiábrándultság veszélyére figyelmeztet, ha a reformok nem javítanak az életkörülményeken. Kiemeli, hogy Közép-Kelet-Európában erősebb regionális együttműködésre van szükség az európai integráció elősegítése érdekében. Hangsúlyozza a belső konfliktusok feloldásának és a kisebbségi jogok biztosításának fontosságát az európai szervezetekbe való befogadás érdekében.

    Kapcsolódó cikk:

    • Népszabadság, 1991.10.19. E.I.: A szabadság sokkja

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.