EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1994.08.29. Népszava, Fáy Miklós: Medeia bosszúja a Városháza udvarán

    Színikritika a Medeia című darabról. Georg (Jiri) Benda melodrámáját Eörsi István fordította, Jeles András rendezte.

    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1994.08.31. (203.szám) Pest Megyei Hírlap, Fazekas János: Kimondatott?

    Az olvasói levél írója védelmébe veszi a Pest Megyei Hírlapot, mivel a MÚOSZ lapjában antiszemitának minősítették. Szerinte a nemzeti jellegű lapokat és gondolatokat meg akarják semmisíteni.

    „Miként Eörsi István is teljes képtelenségnek tartja, hogy nem semmisítették meg, szellemileg ugyebár, »ezeket a szélsőjobbos személyeket«.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Narancs, 1994.01.13. (1–2.szám) E.I.: Tűzoltó, szerepzavarban (és az itt felsorolt cikkek)
    • Népszabadság, 1994.01.18. E.I.: Az ős patkány szívóssága (és az itt felsorolt cikkek)
    • További kapcsolódó cikkeket olvashat a témában, ha a keresőmezőbe beírja a ZDF szót, illetve AZ ŐS PATKÁNY SZÍVÓSSÁGA mondatot

  • 1994.08.szám 2000, Nádasdy Ádám: „Tényleg, egy kis takarmány!”
    ÚJ SZENTIVÁNÉJI ÁLOM-FORDÍTÁS

    Részlet. Eörsi István említése.

  • 1994.08.szám Korunk, Radnóti Zsuzsa: A közönség és a kortárs drámaírók
    TOLL

    Részlet a Kisvárdán tartott Színházi találkozón a bevezető gondolatokból egy szakmai beszélgetéshez. A közönség és kortárs drámaírók kapcsolata. Eörsi István említése.

  • 1994.08.szám Színház, Leonard Neuger: A MORCOS BÁBU
    AZ YVONNE HELSINKIBEN

    1993. november 3-án, a helsinki Nemzeti Színházban Ascher Tamás rendezésében Gombrowicz Yvonne, burgundi hercegnő bemutatója alkalmából szeminárium volt Gombrowiczról. Az előadók között volt többek közt Eörsi István. Ascher rendezéséről. A szerző – aki maga is előadó volt – beszámol az eseményről. Fotó: jelenet a darabból

    „Eörsi István a halhatatlan érettség-éretlenség párost boncolgatta, kiterjesztve e fogalmat a Ferdydurke szerzőjének késői műveire is (Operett).”

    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja az YVONNE szót.

  • 1994.09–10.szám História, LAKATOS ISTVÁN: Saját kezűleg írt vallomás a Fő utcában
    1957. március

    Lakatos István a Tevan kiadó gondozásában megjelent Paradicsomkert című kötete versek és egyéb szépirodalmi alkotások mellett tartalmazza a szerző 1957-ben, a Fő utcai Gyűjtőfogházban leírt vallomását. A dokumentum közlése, melyben szerepel Eörsi István neve is. Fotók

    • A kötet adatait és az Eörsiről szóló részletet megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 1994.09.01. Beszélő (Hetilap – 34–35.szám), E.I.: „Ez lenne tehát a válasz?” (Heinrich Heine)

    Heine versének fordítása, elemzése.

    Reagálás:

    • Magyar Hírlap, 1994.09.02. Megjelent a Beszélő legújabb száma


  • 1994.09.01. Magyar Hírlap, Surányi Endre: Replika

    Reflexió Eörsi Esterházy Péterről írt cikkére, melyben Eörsi elemezte Esterházy keresztény középosztály kifejezését.

    „Arra a címben feltett kérdésre: »Mo. milyen ma« (mármint Magyarország), a szerző nem ad választ, de én, aki ismerem az Esterházy módra készült írásokat, meg tudtam érteni az üzenetét: olyan világban élünk, ahol a kultuszminiszter nem ismeri a helyesírást, de ez nem is szükséges feltétel. »Aki ennek örül, az ütődött (vagy nagyon elvtárs).«”

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 1994.08.17. Esterházy Péter: (Milyen ország lesz Mo. 2000-ben, és milyen ma?) – Nincs a rendszerünkben
    • Magyar Hírlap, 1994.08.19. Esterházy Péter: A Magyar Hírlap közéleti 11-e – Nincs a rendszerünkben
    • Magyar Hírlap, 1994.08.23. E.I.: Végre valami, amit én sem értek

  • 1994.09.02. Magyar Hírlap, Megjelent a Beszélő legújabb száma

    Lapajánló, benne Eörsi István elemzi Heine versét.

    Előzmény:

    • Beszélő (Hetilap – 34–35.szám), 1994.09.01. E.I.: „Ez lenne tehát a válasz?” (Heinrich Heine)

  • 1994.09.02. Népszabadság, Lang Magda: „Radikális”-e a III. kerületi SZDSZ?

    Válasz dr. Kreutz Raymundnak, az SZDSZ III. kerületi választmánya tagjának, aki (Ki)lépegető polgármesterek című írásában (Népszabadság, 1994.08.29.) védelmébe veszi Tarlós István polgármestert, aki – nyilatkozatai szerint – az MSZP-vel kötött koalíció miatt „lelki okokból” hagyta el pártját. Az önkormányzati választás előtt az SZDSZ alapító tagjai – Eörsi István is – egyetértettek az MSZP-vel kötendő koalícióval.

    „… az SZDSZ alapító tagjai, például Kis János, Tamás Gáspár Miklós és Eörsi István – igaz, különféle megfontolásból – végül is egyetértettek az MSZP-vel kötendő koalícióval.”

  • 1994.09.08. Magyar Narancs, E.I.: Felhívtak telefonon

    Publicisztika. Nyugdíjügyek és Pálfy G-ék végkielégítése. Vagyonadó, az igazságos teherviselés. „[Nahlik Gábor] Vezetése alatt a televízió ős-patkány bűzt lövellt az ország lakásaiba.”

    Reagálás:

    • Magyar Fórum, 1994.11.03. (44.szám) Lovas István: A média szaga
    • Demokrata, 1997.07.17 (28–29.szám) Barta Attila: Lauder vesztett, Magyarország nyert

  • 1994.09.09. (4.szám) Új Demokrata, Székely Anna: Ülnek-e még egy asztalhoz?
    Tornai József morális meghasonlásról és reményekről

    Beszélgetés Tornai Józseffel. Miért nem szólalt meg az írókat érintő neuralgikus ügyekben? Az írók közötti szekértáborokról, az Írószövetség tagságáról. „Csak kevesen vannak, akik valamilyen ok miatt kiváltak, vagy be sem léptek. Eörsi István lépett ki például az elmúlt évben, és még néhányan.” A Magyar Napló-ügy és a Kortárs Alapítványnak ítélt 40 milliós rendkívüli kormánytámogatás hátteréről. Csoóri Sándor és Konrád György magánbeszélgetéséről.

    Fotó: Tornai József, a Magyar Írók Szövetségének elnöke

  • 1994.09.09. Magyar Hírlap, L. A.: Jó szociológusok előre látják
    V. Bálint Éva: Rendiség a romokon

    Könyvkritika V. Bálint Éva: Rendiség a romokon című kötetéről. A kötetben szerepel Eörsi István is.

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 1994.09.12. Der Spiegel, István Eörsi: Heiner Müller-Botho Strauß: „Massaker als Sinnsuche”

    Botho Strauss írásának a liberális, baloldali ember számára elfogadhatatlan következtetései.

    Reagálás:

    • Magyar Hírlap, 1995.01.07. Mihályi Gábor: Botho Strauss – a német Csurka? 

  • 1994.09.14. Magyar Hírlap, P. R.: Lélektől lélekig

    Konferencia Bécsben Lélektől lélekig címmel. A résztvevők között van Eörsi István.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1994.09.23. Munkatársunktól: Lélektől lélekig
    • Népszabadság, 1994.09.26. Hírek
    • Magyar Narancs, 1994.09.29. Lélektől lélekig

  • 1994.09.15.Magyar Narancs, Csejdy András - Turcsányi Sándor: "Demisztifikáljuk a színházat"

    (Részlet. Beszélgetés Halász Péterrel.)

  • 1994.09.15.Magyar Narancs, Fű

    (Részlet. Körkérdés a könnyű drogokról. Próbálták-e, élnek-e velük, támogatnák-e a legalizálását?)

  • 1994.09.16. Népszabadság, Perecz László: Szerény búcsú a jobboldaltól
    Tamás Gáspár Miklós útja a konzervativizmustól a republikanizmusig

    Tamás Gáspár Miklós Másvilág című kötetéről.

    „Nézetrendszerének éles fordulatait bírálhatjuk, mint Eörsi István, aki ideológiai fejlődésének »hiányzó koherenciáját« kárhoztatja, vagy üdvözölhetjük, mint Sándor Iván, aki gondolkodásának »robbanásait« méltatja – a magyarázatát mindenképp a gondolkodói radikalitásban kell megtalálnunk.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a MÁSVILÁG szót.

  • 1994.09.21. Népszabadság, E.I.: Komcsiztam, szégyenszemre

    A magyar politikai közéletről. A miniszterelnök tanácsadó testülete – a Duna TV káderkiválasztási gyakorlata, listái – Csoóri Sándor, Magyarok Világszövetsége – gratuláló levél ötszázhatvan aláíróval Hárs István 70. születésnapjára, aki a kádári-aczéli politika megtestesítője volt a Magyar Rádióban – ’56-os szervezetek. Mit tesz, és mit tehet ez ellen az SZDSZ?

    „Napi élményem, hogy folyik a Kádár-korszak erkölcsi-szellemi rehabilitációja, és ez persze nem lehet meglepetés egy olyan kormányzat uralma alatt, melynek elnöke Horn Gyula, és amelynek vezető pártja mintegy nyolcvan Kádár-korabeli funkcionáriust hozott be a parlamentbe. […] A demokrácia az elmúlt négy évben végveszélybe került, ezért fel kellett vállalnunk a koalíciós partnerséget a volt állampárt utódaival, de annyira nem lehetünk partnerek, hogy a rendszerváltozás ideológiai felszámolásához asszisztáljunk. […] Kuncze Gábor az ország nyugalmát félti attól, ha kivizsgálnák az 1992. október 23-i Göncz-ellenes tüntetés körülményeit. […] A Szabad Demokraták Szövetsége nem térhet napirendre sem az elmúlt évtizedek, sem az elmúlt évek legégbekiáltóbb disznóságai fölött. A koalícióban jó lélekkel csak addig vehet részt, amíg ezt a kettős kötelességét nem csak átérzi, hanem artikulálja is, mégpedig közérthetően és folyamatosan.”

    Reagálás:

    • Népszabadság, 1994.09.28. Összefogás Ötvenhatért Alapítók; Dr. Tolnay Lajos: „Komcsiztam, szégyenszemre”. Eörsi István: Válasz kétfelé
    • Pest Megyei Hírlap, 1994.09.29. (228.szám) ribáry: Pert indítanak Eörsi ellen?
    • Új Magyarország, 1994.09.29. papp: Eörsi Istvánt vádolják
    • Magyar Hírlap, 1994.09.29. Várkonyi Tibor: Kisebbségben
    • Kisalföld, 1994.09.29. (228.szám) MTI: Összefogás `56-ért
    • Népszava, 1994.10.04. Kovách Attila: Önálló intézmény maradhat a Duna TV 
    • Népszabadság, 1994.10.06. Lázár T. András: Inkább egy kézszorítás
    • Magyarország, 1994.39.szám Jeszenszky Géza: Közép-Európa jön vagy megy?
    • Magyarország, 1994.44.szám beke: Nagyobb súllyal a közéletben
    • 168 óra, 1994.10.11. (40.szám) Mester Ákos: Közel a közélethez
    • Népszabadság, 1994.10.19. Kozák Márton: A konszenzus esélye kormány és ellenzéke között
    • Népszabadság, 1994.10.22. Ötvenhat szócikk 1956-ról
    • Vasárnap (Új Szó), 1994.10.23. (43.szám) Szilvássy József: Túllépni a civakodásokon
    • 168 óra, 1994.10.25. (42.szám) Mester Ákos: A próba
    • Népszabadság, 1994.11.04. Kenedi János: Október huszonharmadika vagy november negyedike?
    • Magyar Fórum, 1994.11.24. Bogád Antal: A Dunát Meciár, a TV-t Eörsi
    • Napló – Szabadelvű hetilap, 1995.01.04. (244. szám) Bogád Antal: Töprengés egy írástudó feltevéseiről
    • Kapu, 1995.10–11.szám (október – november) Elek István: Vajon meddig mehet el az ember a komcsizásban?
    • Napló – Szabadelvű hetilap, 1996.05.22. (316.szám) k. u. k.: Magyar etűdök

  • 1994.09.22. Beszélő (Hetilap – 38.szám), F. Havas Gábor: „A meleg ólból ki kell menni...”

    Beszélgetés Balogh Attilával.

    Eörsi István: A szépség esélyei (B. A. verseskötetének utószavából; 1991)

    „…Vajon az egyre arcátlanabbul grasszáló rasszizmus otrombasága a ludas abban, hogy ma már nem vallja magyarnak magát? Vagy hozzájárul ehhez az az élménye is, hogy felfedeztük, felkaroltuk, majd egykettőre kihullattuk emlékezetünkből, ahogy ez nálunk már szokás? Talán arra következtet ebből, hogy mint cigányt toloncolják ki a magyar költészet birodalmából? Össztársadalmi gyalázatunk, ha csakugyan így gondolja. Nekem egyébként édes mindegy, minek vallja magát, annak azonban örülök, hogy magyarul teszi…”

    • A Balogh Attila versei című kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél. 

    Kapcsolódó cikkek:

    • 2000, 1989.10.szám E.I.: A szépség esélyei
    • Magyar Idők, 2016.09.17. Ayhan Gökhan: Különleges délután Balogh Attila költővel

  • 1994.09.23. Magyar Szó, Szűcs Ferenc: Kelet-Közép-Európa tabujáról nyíltan
    Avagy rá ne lépj a kisantant tyúkszemére
    HOZZÁSZÓLÁS

    Románia kezdeményezi egy, a Szlovákiával és Jugoszláviával megtartandó közös tanácskozás megszervezését, tekintettel a kisebbségi problémák azonos jellegére e három országban. Eörsi ZDF-ben megjelent riportjának említése.

    Kapcsolódó cikkek:

    • További kapcsolódó tartalmakat olvashat a témában, ha a keresőmezőbe beírja a ZDF szót, illetve AZ ŐS PATKÁNY SZÍVÓSSÁGA mondatot.

  • 1994.09.23. Népszabadság, Munkatárs: Lélektől lélekig
    Bécsben a magyar irodalom

    Háromnapos szimpózium a bécsi Schauspielhausban Lélektől lélekig címmel. Tizenhárom magyar író – többek közt Eörsi István –, költő műveiből olvasnak fel részleteket.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hírlap, 1994.09.14. P. R.: Lélektől lélekig
    • Népszabadság, 1994.09.26. Hírek
    • Magyar Narancs, 1994.09.29. Lélektől lélekig

  • 1994.09.26. Népszabadság, Hírek
    FELOLVASÁS BÉCSBEN.

    Rövidhír. A Lélektől lélekig című bécsi irodalmi napokon írók – köztük Eörsi István – olvastak fel műveikből.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hírlap, 1994.09.14. P. R.: Lélektől lélekig
    • Népszabadság, 1994.09.23. Munkatárs: Lélektől lélekig
    • Magyar Narancs, 1994.09.29. Lélektől lélekig

  • 1994.09.28. Magyar Szó, Jódal Kálmán: Ahol mindig történik valami
    Készülőben a kortárs magyar prózát bemutató sorozat
    – Rövid beszélgetés a Prometej kiadó vezető embereivel

    Beszélgetés Zoran Kolundžijával, a Prometej főnökével és jobbkezével, Miško Lazovićtyal könyvkiadójuk profiljáról.

    „…tervben van egy a skandináv irodalmat, és egy a mai magyar prózát (Esterházy, Konrád, Mészöly, Eörsi, Kertész művei Vickó Árpád fordításában) bemutató sorozat indítása…”

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.