EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1994.05.17. (114.szám) Pest Megyei Hírlap, Gerzsényi Pál: Áskálódók

    Az olvasói levél írója a Horthy-korszakot magasztalja, miközben a liberálisokat demagógiával vádolja – akik szerinte a szélsőbalt is bátorítják –, és választásra buzdít.

    „A mindent szabad elv alapján külföldön is rossz hírünket keltik, mint tette ezt Eörsi István, Konrád György és tették elvbarátaik. Ezeket a híreszteléseket nemzetünk ellenségei boldogan publikálják. Ezt teszik a szomszédos utódállamok is...”

  • 1994.05.17. Népszabadság, T. B.: Megszüntetnék a hadkötelezettséget

    Az Alba Kör sajtótájékoztatóján közreadták a hadkötelezettség és a társadalmak militarizálása ellen szóló kiáltványt. A nemzetközi kampányt a berlini Gandhi Intézet, a magyarországit pedig az Alba Kör szervezi.

    „Hazánkban eddig Esterházy Péter, Eörsi István, Jancsó Miklós, Kocsis Zoltán, Mészöly Miklós és Solti György írta alá a kiáltványt.”

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a HADKÖTELEZETTSÉG szót.

  • 1994.05.19. Beszélő (Hetilap – 20.szám), Bori Erzsébet: Filmvilág 1994/5

    Lapszemle. Eörsi István Időm Gombrowiczcsal című kötetének Bunuelről szóló része.

    • Eörsi István Időm Gombrowiczcsal című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Előzmény:

    • Beszélő, 1993.06.12. (Hetilap – 23.szám) Bikácsy Gergely: Gombrowicz Magyarországon
    • Filmvilág, 1994.05.szám E.I.: Időm Gombrowicz-csal – Kitérő: Buñuel (1.)

    Kapcsolódó cikkek:

    • Holmi, 1992.01.szám E.I.: Időm Gombrowiczcsal (VI)
    • Beszélő 1994.06.23. (Hetilap – 25.szám), borz [Bori Erzsébet]: Filmvilág ’94/6
    • Filmvilág, 1994.06.szám E.I.: Időm Gombrowicz-csal - Kitérő: Buñuel (2.)

  • 1994.05.20.Der Standard, Daniela Strigl: DIE KAISER KOMMEN UND GEHEN, DIE DENUNZIANTEN BLEIBEN

    (Das Opfer)

  • 1994.05.26.Magyar Narancs, Bihari Mihály: Az örök második?

    (Az SZDSZ politikai jellemrajza: ideológiailag megosztott, belsőleg heterogén, nincs egyszemélyi vezetői hatalom. Az SZDSZ-barát sajtóról, szavazótáboráról, a koalíciókötés esélyéről.)

  • 1994.05.26.Magyar Narancs, E.I.: Létkérdések

    (Publicisztika; Tabajdi Csaba és Csapody Miklós a televízió Létkérdések című műsorában Eörsi Istvánt szapulja. Szűrös Mátyás.)

  • 1994.05.31. (21.szám) 168 óra, Szente László: Az SZDSZ lépcsői

    Helyszíni riport a Mérleg utcából a választások után.


    „Pető sietve közli, hogy koalícióról és egyebekről csak napok múlva beszélnek bármit, addig mindenki érje be annyival, hogy a koalíció már nem kényszer, hanem az MSZP abszolút többsége miatt csupán lehetőség.”

    Fotó

  • 1994.05.31. Pesti Hírlap, Posztmodern Faust?

    Rövidhír a Posztmodern Faust? című új Faust-fordítás megjelenése alkalmából rendezett pódiumbeszélgetésről. Az eseményen Eörsi István is részt vesz.

  • 1994.05.szám (ősz) Budapesti Negyed 22. Csizmadia Ervin: A szamizdat szubkultúrája

    Az 1977 és 1981 közötti időszak szamizdat kiadványai és a demokratikus ellenzék. A Marx-körkérdés, a Profil című gyűjteményes kötet, a Napló, a Túlpartról című interjúkötet, a Bibó Emlékkönyv és a Kornidesz-Knopp jelentés (a jelentésben többek közt Eörsit is ellenzékinek minősítették), folyóiratok 1980-81-ben, a Beszélő. Eörsi István az Írószövetség közgyűlésein (1976-ban és ’81-ben) nyílt cenzúrát követelt.

    • A Bibó-emlékkönyv I-II. című kötet adatait és a könyvben Eörsi írását megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Reagálás:

    • Magyar Hírlap, 1994.11.03. V. Bálint Éva: Folyóiratszemle – A térkép alatti város 

  • 1994.05.szám (ősz) Budapesti Negyed, E.I.: Fazekak
    Filmnovella

    Reagálás:

    • Népszabadság, 1994.10.18. K.K.: Budapesti Negyed a mélyben
    • Magyar Hírlap, 1994.11.03. V. Bálint Éva: Folyóiratszemle – A térkép alatti város

    További kapcsolódó cikkeket olvashat a témában, ha a keresőmezőbe beírja a FAZEKAK szót. 

  • 1994.05.szám Filmvilág, E.I.: Időm Gombrowicz-csal
    Kitérő: Buñuel (1.)

    Esszé. A szabadsághiányról. Gombrowicz és Buñuel hasonlóságai és különbségeik. Buñuel filmjeiről: Aranykor, Nazarin, A vágy titokzatos tárgya, Az andalúziai kutya. A szürrealizmus Buñuel műveiben. Buñuel mondatai a humorról.

    • Eörsi István Időm Gombrowiczcsal című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Holmi, 1992.01.szám E.I.: Időm Gombrowiczcsal (VI) 
    • Beszélő, 1993.06.12. (Hetilap – 23.szám) Bikácsy Gergely: Gombrowicz Magyarországon
    • Filmvilág, 1994.06.szám E.I.: Időm Gombrowicz-csal - Kitérő: Buñuel (2.)

    Reagálás:

    • Beszélő, 1994.05.19. (Hetilap – 20.szám) Bori Erzsébet: Filmvilág 1994/5
    • Beszélő 1994.06.23. (Hetilap – 25.szám), borz [Bori Erzsébet]: Filmvilág ’94/6

  • 1994.05.szám Kalligram, Gállos Orsolya: Az angyal pillantása

    Részlet az esszéből. A szlovén irodalomról. A Wieser Könyvkiadó sorozatáról, melyben a közép-európai térség kiemelkedő irodalmi műveit adják közre, fordítják le. Eörsi István egy kötetét is lefordították, és tervezik egy újabb kötete kiadását.

  • 1994.05.szám Kritika, E.I.: Allen-dal
    Születésnapi vers

    Versek.

  • 1994.05.szám Kritika, E.I.: Hitbuzgalom
    E.I. Önkéntes Chicagóban epigrammatikus kísérletet tesz a világhelyzet deskriptív értékelésére 1981 tavaszán

    Versek.

  • 1994.05.szám Mozgó Világ, K. Á.: „Bohóckodik, ez az élete...”
    Czuci Zoltán, alias Gumiarcú, Trombitás, Popej stb.

    A szellemi fogyatékos Czuci Zoltán nővére vall életükről. Elmeséli, hogyan segített neki Eörsi István 1956-ban a Fő utcában.

  • 1994.05.szám Színház, Balabán Péter: EGY PLUSZ NÉGY
    KOLDUSOPERÁK

    Bertolt Brecht–Kurt Weill: Die Dreigroschenoper (Koldusopera) négy magyar fordításának összehasonlítása idézetekkel: Blum Tamásé, Vas Istváné, Márton Lászlóé és Eörsi Istváné.

    „Eörsi István írja a munkájához csatolt fordítói megjegyzésben, hogy nem kereste, de nem is kerülte mindenáron a megegyezéseket (ti. a régebbi fordításokkal). »Elképzelhető« — írja—, hogy a Blum Tamás-féle fordítás »némely sorai motoszkáltak« benne, bár nem olvasta, és szövege munka közben sem állt rendelkezésére. Az esetenkénti átvétel, írja, e Brecht-mű esetében »stílusosnak mondható«.”

    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1994.05.szám Színház, Forgách András: KI BESZÉL?
    KOLDUSOPERÁK

    Bertolt Brecht–Kurt Weill: Die Dreigroschenoper (Koldusopera) négy magyar fordításának összehasonlítása az első felvonás első jelenetének első monológja alapján: Blum Tamásé, Vas Istváné, Márton Lászlóé és Eörsi Istváné. Fotó: jelenetek a darabból

    „(nem véletlen, hogy Eörsi egy szemtelen »hogy«-gyal kezd neki), aki a velejéig ateista, és a dezilluzionált, historizáló romantikus, aki, ha tetszik, egy hiperművelt pogány. […] Eörsi elképesztő szabadossággal esik, József Attila-i hetykeséggel ront neki Brecht szövegének (így kerül bele a »szív«, meg hogy »mártsd kezed« a vérbe, meg hogy »epedve« hívják az illetőket a »gaztettek«, és hogy »órabért« kérjen a »szép nejéért« akárki. […] Mindent egybevéve: az énekelhetőséget illetően Blum, Eörsi, Márton, Vas a sorrend — Eörsi dalszövegei, olykori sutaságukkal együtt is, a magyar színház hetvenes-nyolcvanas-kilencvenes éveinek egyik jelentős hozadéka.”

    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1994.06.01. (6.szám) Új Hídfő, Tóth Judit: Hazai krónika – kommentárral –

    Idézetek a hazai eseményekből a szerző véleményével. A Magyar Érdek Pártja küldöttgyűlésén Király B. Izabella beszédéből idéz a szerző:

    „1990-ben azt hittük, hogy az MDF győzelmével valóban a nemzeti program kerül előtérbe. Ám csupán a bolsevista politika folytatását láthattuk, s most az MDF újra nemzeti erőként igyekszik feltüntetni magát. Az Egyenleg-botrány után az a furcsa helyzet állt elő, hogy a Konrád-Eörsi-Bánó trió jobboldalizza a valójában kommunista koalíciót! A kirúgásokat már 1990 május 3-án el kellett volna végezni.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1994.01.18. E.I.: Az ős patkány szívóssága (és az itt felsorolt cikkek)

  • 1994.06.02.Magyar Narancs, Csejdy András: Narancs Könyvek a Könyvhéten

    (A Magyar Narancs jelenléte a könyvhéten. Szarajevó című kötetükről.)

  • 1994.06.02.Magyar Narancs, Szarajevó - Egy antológia premierje

    (A kötet bemutatójának programja.)

  • 1994.06.02.Magyar Narancs, wernitzer: Eörsi lírázik

    (Könyvkritika; Eörsi István: Én és az Isten.)

  • 1994.06.03. Népszabadság (Budapest melléklet), Könyvheti dedikálások

    Részletes program dátumokkal, helyszínekkel, a dedikálókkal.

  • 1994.06.04. (22.szám) Heti Világgazdaság, Az 1994-es Ünnepi Könyvhét hivatalos listája és a példányszámok

    Táblázat. A listában szerepel „Eörsi István E.I. önkéntes…” című kötete is.

    • Szabadi Vera megjegyzése: A táblázatban szereplő kötetnek nem helyes a címe, viszont az Én és az Isten című kötetében megjelent több, E.I. önkéntes kezdetű vers is.
    • Eörsi István Én és az Isten című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél. 

  • 1994.06.04. Magyar Hírlap, Nyerges András: Egy hivatásos szentségtörő versei

    Könyvkritika Eörsi Én és az Isten című, most megjelent új kötetéről. A szerző – sokakkal ellentétben – azt mondja, hogy olyan költőből, mint Eörsi legalább tucatnyi kellene. Meg is indokolja, miért. „tudomásul vétette a társadalommal, hogy a vers is lehet közügy. (Egyesek számára: közbotrány.)”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Reagálás:

    • Magyar Hírlap, 2004.07.10–11. Nyerges András: Amire a költészetet kitalálták

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.