EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1994.05.07. (107.szám) Somogyi Hírlap, Leskó László: A kakukkfióka
    (Már megint: Száll a... fészkére”)

    Jegyzet a kaposvári Csiky Gergely Színházban bemutatott Ken Kesey–Dali Wasserman: Kakukkfészek című előadása kapcsán a McMurphy jelenségről, a szabadság ízéről, a mai „mcmurphykrő”l.

    „Odafönt deszkákon Mcmurphy és a lelki a defektesek szegik a diliházrendet, gyors-gyors-lassút táncolnak. De akad idelenn, a nézőtéren is néhány mcmurphy. Áldott farkasvér zubog a rendező, Lukáts Andor ereiben. Ott ül Eörsi író, aki az előző rendszerben is mcmurphy volt, a mostaniban is az, és a következőben sem lesz más.”

  • 1994.05.10. (18.szám) 168 óra, Rádai Eszter: Eörsi István a koalíciókötés tétjéről

    Beszélgetés Eörsi Istvánnal a választások első fordulója után. Annak latolgatása, hogy mi várható a második fordulóban.


    „Szerintem az MSZP számára életbe vágó kérdés, hogy találjon koalíciós partnereket. Széles társadalmi bázis nélkül ugyanis nem lehet nekimenni az olyan időszaknak, amilyen most jön. Mert akkor a társadalmi béke lenne veszélyeztetve. És az SZDSZ kisebb pártként is sok mindent el tud érni, de csak akkor, ha nem törpül el az MSZP mellett.”

    Fotó

  • 1994.05.11. Magyar Hírlap, E.I.: Üdvözlet a győzőnek

    Publicisztika a választások után, de még a választási eredmények ismerete nélkül. Mi történne, ha a jobb-, ha a baloldal, és mi, ha az SZDSZ győzne?

    „feltámadhat-e még egyszer az a fehér csodaparipa, mely Horthyt hordta a hátán? Fogatlan, zörgő csontú szörny — elképzelem, amint Boross, Lezsák és Für hátán hörögve bevonul a kormánypalotába. […] A legokosabb, ha koponyájára nyomom Szent István koronáját. A csontpacin aztán új életre élednek a korona jogai: üdvözlet a győzőnek!”

    Reagálás:

    • Mozgó Világ, 1997.09.szám Zöldi László: Szálló igék

  • 1994.05.12. Népszava, Rendiség a romokon

    Könyvismertetés V. Bálint Éva Magyar Hírlapban publikált beszélgetéseit tartalmazó új interjúkötetéről. Az interjúalanyok közt van többek között Eörsi István.

    • V. Bálint Éva: Rendiség a romokon című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 1994.05.12.Magyar Narancs, E.I.: Elrontották az üzletemet

    (Csermely Péter írásáról - Pesti Hírlap, 1994. V. 9. - a választások első fordulója után. Az MSZP megválasztása miatt szerinte a lakosság bebizonyította, hogy nem érdemli meg a szabadságot. Mit mondott volna az előző kormány egy ilyen kijelentésre? Minimum lehazaárulózta volna a kijelentőt.)

  • 1994.05.14. Pesti Hírlap, Bencsik András: A Charta bűne

    Publicisztika a választások elvesztéséről, amiért a szabaddemokratákat hibáztatja. A Demokratikus Charta bűneiről, „politikai hazugságáról”.

    „Valahogy mégis úgy sejtem, hogy Konrád vezér, Eörsi generális és Farkasházy brigadéros nem fogja ruháit megszaggatni a parlament előtti téren. De nem kizárt, hogy már csomagolnak.”

  • 1994.05.16. (113.szám) Pest Megyei Hírlap, Taál Márton: Szemléletet kellene váltani!

    Olvasói levél Tamás Ervin Népszabadságban (1994. május 10.) megjelent Talán című írására, amely a kormánykoalíció választási kudarcának okairól szól. Idéz Tamás cikkéből, amikre rögtön válaszokat is ad. Abban az egyben igazat ad neki, hogy stílust kellene váltani, de ez nem elég, szemléletet is váltani kellene.

    „»Nem kellett volna uszítani.« (De Rockenbauerok, Gadók, Sorosok, Tom Lantosok, Eörsik, Hajdúk és más liberálisok külföldön is uszíthattak, mocskolódhattak? Lehazugozhatták a kormányt, ronthatták az ország hitelét, lefasiztázhatták és antiszemitázhatták e »fütyülős barackos«, »bűnös« népet — büntetlenül! —, miközben a sajtószabadság, a demokrácia megsértésével és jobboldali veszéllyel riogatták a világot?!)”

  • 1994.05.17. (114.szám) Pest Megyei Hírlap, Gerzsényi Pál: Áskálódók

    Az olvasói levél írója a Horthy-korszakot magasztalja, miközben a liberálisokat demagógiával vádolja – akik szerinte a szélsőbalt is bátorítják –, és választásra buzdít.

    „A mindent szabad elv alapján külföldön is rossz hírünket keltik, mint tette ezt Eörsi István, Konrád György és tették elvbarátaik. Ezeket a híreszteléseket nemzetünk ellenségei boldogan publikálják. Ezt teszik a szomszédos utódállamok is...”

  • 1994.05.17. Népszabadság, T. B.: Megszüntetnék a hadkötelezettséget

    Az Alba Kör sajtótájékoztatóján közreadták a hadkötelezettség és a társadalmak militarizálása ellen szóló kiáltványt. A nemzetközi kampányt a berlini Gandhi Intézet, a magyarországit pedig az Alba Kör szervezi.

    „Hazánkban eddig Esterházy Péter, Eörsi István, Jancsó Miklós, Kocsis Zoltán, Mészöly Miklós és Solti György írta alá a kiáltványt.”

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a HADKÖTELEZETTSÉG szót.

  • 1994.05.19. Beszélő (Hetilap – 20.szám), Bori Erzsébet: Filmvilág 1994/5

    Lapszemle. Eörsi István Időm Gombrowiczcsal című kötetének Bunuelről szóló része.

    • Eörsi István Időm Gombrowiczcsal című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Előzmény:

    • Beszélő, 1993.06.12. (Hetilap – 23.szám) Bikácsy Gergely: Gombrowicz Magyarországon
    • Filmvilág, 1994.05.szám E.I.: Időm Gombrowicz-csal – Kitérő: Buñuel (1.)

    Kapcsolódó cikkek:

    • Holmi, 1992.01.szám E.I.: Időm Gombrowiczcsal (VI)
    • Beszélő 1994.06.23. (Hetilap – 25.szám), borz [Bori Erzsébet]: Filmvilág ’94/6
    • Filmvilág, 1994.06.szám E.I.: Időm Gombrowicz-csal - Kitérő: Buñuel (2.)

  • 1994.05.20.Der Standard, Daniela Strigl: DIE KAISER KOMMEN UND GEHEN, DIE DENUNZIANTEN BLEIBEN

    (Das Opfer)

  • 1994.05.26.Magyar Narancs, Bihari Mihály: Az örök második?

    (Az SZDSZ politikai jellemrajza: ideológiailag megosztott, belsőleg heterogén, nincs egyszemélyi vezetői hatalom. Az SZDSZ-barát sajtóról, szavazótáboráról, a koalíciókötés esélyéről.)

  • 1994.05.26.Magyar Narancs, E.I.: Létkérdések

    (Publicisztika; Tabajdi Csaba és Csapody Miklós a televízió Létkérdések című műsorában Eörsi Istvánt szapulja. Szűrös Mátyás.)

  • 1994.05.31. (21.szám) 168 óra, Szente László: Az SZDSZ lépcsői

    Helyszíni riport a Mérleg utcából a választások után.


    „Pető sietve közli, hogy koalícióról és egyebekről csak napok múlva beszélnek bármit, addig mindenki érje be annyival, hogy a koalíció már nem kényszer, hanem az MSZP abszolút többsége miatt csupán lehetőség.”

    Fotó

  • 1994.05.31. Pesti Hírlap, Posztmodern Faust?

    Rövidhír a Posztmodern Faust? című új Faust-fordítás megjelenése alkalmából rendezett pódiumbeszélgetésről. Az eseményen Eörsi István is részt vesz.

  • 1994.05.szám (ősz) Budapesti Negyed 22. Csizmadia Ervin: A szamizdat szubkultúrája

    Az 1977 és 1981 közötti időszak szamizdat kiadványai és a demokratikus ellenzék. A Marx-körkérdés, a Profil című gyűjteményes kötet, a Napló, a Túlpartról című interjúkötet, a Bibó Emlékkönyv és a Kornidesz-Knopp jelentés (a jelentésben többek közt Eörsit is ellenzékinek minősítették), folyóiratok 1980-81-ben, a Beszélő. Eörsi István az Írószövetség közgyűlésein (1976-ban és ’81-ben) nyílt cenzúrát követelt.

    • A Bibó-emlékkönyv I-II. című kötet adatait és a könyvben Eörsi írását megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Reagálás:

    • Magyar Hírlap, 1994.11.03. V. Bálint Éva: Folyóiratszemle – A térkép alatti város 

  • 1994.05.szám (ősz) Budapesti Negyed, E.I.: Fazekak
    Filmnovella

    Reagálás:

    • Népszabadság, 1994.10.18. K.K.: Budapesti Negyed a mélyben
    • Magyar Hírlap, 1994.11.03. V. Bálint Éva: Folyóiratszemle – A térkép alatti város

    További kapcsolódó cikkeket olvashat a témában, ha a keresőmezőbe beírja a FAZEKAK szót. 

  • 1994.05.szám Filmvilág, E.I.: Időm Gombrowicz-csal
    Kitérő: Buñuel (1.)

    Esszé. A szabadsághiányról. Gombrowicz és Buñuel hasonlóságai és különbségeik. Buñuel filmjeiről: Aranykor, Nazarin, A vágy titokzatos tárgya, Az andalúziai kutya. A szürrealizmus Buñuel műveiben. Buñuel mondatai a humorról.

    • Eörsi István Időm Gombrowiczcsal című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Holmi, 1992.01.szám E.I.: Időm Gombrowiczcsal (VI) 
    • Beszélő, 1993.06.12. (Hetilap – 23.szám) Bikácsy Gergely: Gombrowicz Magyarországon
    • Filmvilág, 1994.06.szám E.I.: Időm Gombrowicz-csal - Kitérő: Buñuel (2.)

    Reagálás:

    • Beszélő, 1994.05.19. (Hetilap – 20.szám) Bori Erzsébet: Filmvilág 1994/5
    • Beszélő 1994.06.23. (Hetilap – 25.szám), borz [Bori Erzsébet]: Filmvilág ’94/6

  • 1994.05.szám Kalligram, Gállos Orsolya: Az angyal pillantása

    Részlet az esszéből. A szlovén irodalomról. A Wieser Könyvkiadó sorozatáról, melyben a közép-európai térség kiemelkedő irodalmi műveit adják közre, fordítják le. Eörsi István egy kötetét is lefordították, és tervezik egy újabb kötete kiadását.

  • 1994.05.szám Kritika, E.I.: Allen-dal
    Születésnapi vers

    Versek.

  • 1994.05.szám Kritika, E.I.: Hitbuzgalom
    E.I. Önkéntes Chicagóban epigrammatikus kísérletet tesz a világhelyzet deskriptív értékelésére 1981 tavaszán

    Versek.

  • 1994.05.szám Mozgó Világ, K. Á.: „Bohóckodik, ez az élete...”
    Czuci Zoltán, alias Gumiarcú, Trombitás, Popej stb.

    A szellemi fogyatékos Czuci Zoltán nővére vall életükről. Elmeséli, hogyan segített neki Eörsi István 1956-ban a Fő utcában.

  • 1994.05.szám Színház, Balabán Péter: EGY PLUSZ NÉGY
    KOLDUSOPERÁK

    Bertolt Brecht–Kurt Weill: Die Dreigroschenoper (Koldusopera) négy magyar fordításának összehasonlítása idézetekkel: Blum Tamásé, Vas Istváné, Márton Lászlóé és Eörsi Istváné.

    „Eörsi István írja a munkájához csatolt fordítói megjegyzésben, hogy nem kereste, de nem is kerülte mindenáron a megegyezéseket (ti. a régebbi fordításokkal). »Elképzelhető« — írja—, hogy a Blum Tamás-féle fordítás »némely sorai motoszkáltak« benne, bár nem olvasta, és szövege munka közben sem állt rendelkezésére. Az esetenkénti átvétel, írja, e Brecht-mű esetében »stílusosnak mondható«.”

    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1994.05.szám Színház, Forgách András: KI BESZÉL?
    KOLDUSOPERÁK

    Bertolt Brecht–Kurt Weill: Die Dreigroschenoper (Koldusopera) négy magyar fordításának összehasonlítása az első felvonás első jelenetének első monológja alapján: Blum Tamásé, Vas Istváné, Márton Lászlóé és Eörsi Istváné. Fotó: jelenetek a darabból

    „(nem véletlen, hogy Eörsi egy szemtelen »hogy«-gyal kezd neki), aki a velejéig ateista, és a dezilluzionált, historizáló romantikus, aki, ha tetszik, egy hiperművelt pogány. […] Eörsi elképesztő szabadossággal esik, József Attila-i hetykeséggel ront neki Brecht szövegének (így kerül bele a »szív«, meg hogy »mártsd kezed« a vérbe, meg hogy »epedve« hívják az illetőket a »gaztettek«, és hogy »órabért« kérjen a »szép nejéért« akárki. […] Mindent egybevéve: az énekelhetőséget illetően Blum, Eörsi, Márton, Vas a sorrend — Eörsi dalszövegei, olykori sutaságukkal együtt is, a magyar színház hetvenes-nyolcvanas-kilencvenes éveinek egyik jelentős hozadéka.”

    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.