EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1994.04.28. (17.szám) Magyar Fórum, Balczó Zoltán: Nagykoalíció, avagy politikai összeborulás

    Koalíciós esélylatolgatás a választások előtt. Eörsi István említése.

  • 1994.04.28. Magyar Narancs, E.I.: A szőlősgazda stratégiája

    Publicisztika. Választások előtt a Fideszről és Orbán Viktorról.


    Reagálás:

    • 2000, 1994.06.szám Esterházy Péter: Üdvözlet a győzőknek 

  • 1994.04.30. (100.szám) Pest Megyei Hírlap, Sándor András: A titokzatos probléma

    Publicisztika. A svájci rádió „Pro Helvetia” műsorában német nyelven, „Budapest kicsi csodái” címmel, Suzy Koltai riportja a rossz közérzetű értelmiségről, a zsidóüldözésről, a szellem nyomorúságáról, felhívja a figyelmet a veszélyre. A riportban megszólalók: Eörsi István, Hernádi Miklós, Báron György és Kornis Mihály. Reflexió Kornis a nacionalizmus és az új antiszemitizmus mechanizmusáról szóló szavaira.

  • 1994.04.Die Zeit im Buch, Jakob Ebner: Eörsi István: Das Opfer. Der Staatsmann und seine Schatten

  • 1994.04.szám (április) Kapu, Dr. Dr. Nagy Piroska: Megjegyzések Pete István művéhez

    Pete István cikkére reagál, amely a Kapu 1994/1-2-3. számában jelent meg. Szerinte cikkéből fröcsköl a gyűlölet. Csurka származásáról. „Dehát Önöknek – elvbarátait is ideértve – kell egy bűnbak, kell egy olyan vezéregyéniség, akit meg lehet tenni a nemlétező magyar antiszemitizmus fejének – »kitartás, éljen Csurka!« – aki Ön szerint a Magyar Fórumból »Magyar Futárt« csinálva, Rajniss Ferenc álnéven közli cikkeit.” Szerinte csak alkalmat keresnek, hogy kiteregessék a nem létező szennyest a liberális nyugati sajtóban. Szerinte a sajtószabadság és a sajtóetika alappillérei ellen vétettek a Hankisst védők. A „Mikiegér”, az „idegenszívű”, a „hígmagyar”, a „liberális féreg”, a „termeszhangya” és a „törpe minoritás” jelzőkről. Spiró György és Eörsi István verseiről, Esterházy Péter és Kornis Mihály írásáról. Milyen jelzőket használtak Csurkával, Csúccsal és Nahlikkal kapcsolatban? Antall temetéséről.

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1990.04.27. (17.szám) E.I.: Széljegyzetek. A két konda; A gyönyör

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Narancs, 1994.01.13. E.I.: Tűzoltó, szerepzavarban
    • Népszabadság, 1994.01.18. E.I.: Az ős patkány szívóssága
    • Népszabadság, 1994.02.19. E.I.: Kettős ajándék; Két konda; Egy Heine-motívumra
    • Élet és Irodalom, 1994.08.26. (34.szám) Élet és Irodalom, Nagy Attila Kristóf: Másféle kondákról

  • 1994.04.szám (december) Cigányfúró, E.I.: Egy versdokumentumról
    Káin beszéde a gyilkosság évfordulóján

    A márianosztrai börtönben írt költeménye harmadik része és magyarázat hozzá. A vers születésének és a börtönből való kicsempészésének története.

  • 1994.04.szám Kritika, Tasnádi István: A Koldusopera-paradoxon

    Színikritika. Brecht: Koldusopera. 3 előadás összehasonlítása. Művész Színház – rendező: Taub János; kaposvári Csiky Gergely Színház – rendező: Babarczy László, fordító: Eörsi István; Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház – rendező: Verebes István, fordító: Blum Tamás.

    „Nyilván Eörsi István szabatosan komor fordítása is hozzájárul ahhoz, hogy a darab frivol játékossága és pimaszsága helyett valamiféle moralizáló merevség uralja az előadást.”

  • 1994.04.szám Színház, Györffy Miklós: Fordítók Brechtje

    Bertolt Brecht Koldusopera című műve különböző fordításainak összehasonlítása idézetekkel – Vas István, Eörsi István, Márton László és Blum Tamás.

    „Eörsi István is az »Európa-iskola« képviselője, de ő ugyanakkor mint színműíró és gyakorló dramaturg, eleven kontaktusban van a színházzal is. Ő tehát a pontosság és a magyarosság mellett nyilvánvalóan a színpadi beszéd követelményeinek is eleget akart tenni. Mivel ez többnyire remekül sikerült neki, egy absztrakt eszmény feltételezése esetén az ő fordítását kell a legjobbnak tartanunk.”

    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1994.04.szám Színház, Petrovics Emil: Magyar songvilág

    Bertolt Brecht–Kurt Weill: Koldusopera című művének fordításairól zenei szempontokból – Vas István, Blum Tamás, Márton László és Eörsi István.

    „Azért volt lehetséges néhány sorral bíbelődnöm, mert szinte teljesen mindegy, hogy hol ütjük fel a fordításokat. A költők tájékozatlansága riasztó; szelíd mosollyal nyugtáztam Eörsi István ama megjegyzését, mely szerint: »Időnként tudatosan sértettem meg a verstani szabályokat, az énekelhetőség kedvéért.« Meg azt, hogy: »...a Blum Tamás-féle fordítást sosem olvastam...« Hogyan?... Miért?... — kérdem én.”

    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1994.04.szám Színház, Sándor L. István: ÉRTÉKZAVARBAN
    BERTOLT BRECHT: KOLDUSOPERA
    KOLDUSOPERÁK

    Összeállítás a közelmúltban több helyen is látott Koldusopera-előadások kritikáiból. A kaposvári Csiky Gergely Színház Eörsi István, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház Blum Tamás fordításában adja elő a művet. A két Koldusopera-fordítás összehasonlító elemzése.

    „A kaposvári Koldusopera-bemutató kiábrándult játékosságához Eörsi István új fordítása teremt alapot. Az új szövegváltozat keserű iróniája a darab jelentését a társadalmi parabolától a létélményeket kimért szarkazmussal, fanyar bölcselkedéssel megfogalmazó áttételesség irányába tágítja. Eörsi a köznyelvi formulákat a szereplők által magától értetődő természetességgel használt szlenggel és nagy átéltséggel próbálgatott előkelő modorossággal keveri. […] Eörsi szövegváltozatának érdeme, hogy a dalszövegekben egyértelműbben, keményebben fogalmaz. […] Eörsi megerősíti a songok villoni hangvételét, morális mértéket és amorális létformákat szembesítő (ön)iróniáját. A dalok nyelvhasználatában kétes bölcsességhez vezető műveltséganyag keveredik azzal a finoman stilizált argóval, amely a legjobb magyar Villon-fordítások sajátja. […] A kaposvári előadáshoz használt Eörsi-fordítás a Koldusopera elmélyültebb interpretációját tette volna lehetővé.

    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1994.04.szám Színház, Zappe László: HONNAN TUDJA AZ ANGOL?
    HOWARD BARKER: JELENETEK EGY KIVÉGZÉSBŐL

    Színikritika a kaposvári Csiky Gergely Színházban bemutatott Howard Barker: Jelenetek egy kivégzésből című drámájáról. A rendező: AscherTamás, a dramaturg: Eörsi István. Fotó: jelenetek a darabból

    Kapcsolódó cikk:

    • Somogyi Hírlap, 1994.02.04. (29.szám) Jelenetek egy kivégzésből

  • 1994.05 - 06.Múlt-kor, Lengyel László: Magyar ellenzékek

    (Részlet)

  • 1994.05.01. (5.szám) Filmkultúra, Nádra Valéria: Változatok az undorra
    Sultz Sándor: A várakozóművész

    Könyvkritika.

    „Amennyire sajnálatos az Eörsi István-féle Sírkő és kakaó című eltartási szerződés-dráma hatásának tettenérhetősége a Barátaim! Kannibálok!-ban, annyira biztató, hogy a legjobb Eörsi-darabok groteszkségének lényegét (s nem motívumait) fejleszti tovább a kötetzáró darab.”

    • Eörsi Sírkő és kakaó című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.

  • 1994.05.01. (5.szám) Havi Magyar Fórum, Bognár József: Kicsoda Zsirinovszkij?

    Vlagyimir Zsirinovszkij a világsajtó tükrében. Eörsi István említése.

  • 1994.05.03. Népszabadság, E.I.: Ürügytelenül

    Publicisztika. A Magyar Fórum 1994.02.03-i számának szemléje – Beszélő – Dénes János – Tornai József – József Attila – Biszku Béla – rádiós és tévés kirúgások – Írószövetség.

    „Valaki a Széchenyi utcában kiszól egy parkoló autóból: »Mondd, hogyan lett belőled ilyen szarember?« Odanézek: Dénes János ül a volán mögött, a MIÉP képviselője. »Hogy mondod?« – kérdem óvatosan. »Azt kérdem, hogy miképpen lett belőled ilyen szarember.« […] »Nem mindenki szarember – felelem megfontoltan –, aki nem lett fasiszta.« Kiabálni kezd: őrült vagyok, klinikai eset, fel kellene keresnem egy pszichiátert.”

    Előzmény:

    • Pesti Hírlap, 1993.12.23. Munkatárs: Rágalomriport megrendelésre
    • Pesti Hírlap, 1994.02.02. Ludwig Emil: Adalékok egy csőcselékszakértő karrierjéhez. Báder Katalin (Lovas István): Az ávós újságírás
    • Magyar Fórum, 1994.02.03. (5.szám) Zuglói Tamás Áron: Szerecsenmosdatás Mester-módra

    Kapcsolódó cikkek:

    • Pesti Hírlap, 1994.01.19. Balaskó Jenő: Primőr. Egy magyar vizsla vadászataiból
    • A témához kapcsolódó további tartalmakat találhat az előzményben megjelölt cikkek felsorolásánál.

  • 1994.05.05. (18.szám) Magyar Fórum, munkatárs: ÚJ KIVÁLTSÁGOSOK

    A Zsidó Világkongresszus Washingtonban ülésező közgyűlésének egyik fő témája a kártalanítás magyarországi vonatkozásai. Az ezzel kapcsolatos kérdések és kétségek.

    „Edgar Bronfman a Zsidó Világkongresszus vezetője 1994-ben szükségesnek tartotta a német, orosz és román antiszemitizmus mellett az erősödő magyar antiszemitizmusra is felhívni a világ figyelmét. Nekünk magyaroknak újból be akarják nyújtani a számlát! Nem elég a Landeszman, Zoltai, Gadó, Eörsi, Konrád-féle agresszív, provokatív cionizmus és magyargyalázás, amit folyamatos defenzívába kényszerítve, magyarázkodva, jószándékunkat bizonygatva kell tűrni saját hazánkban.”

  • 1994.05.05. Magyar Szó, Szarajevó-antológia

    Az Ünnepi Könyvhéten megjelenő kötet ismertetése. A szerzők között találjuk Eörsi Istvánt is.

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1994.07.02. Lengyel László: Levél Szarajevóba. SZARAJEVÓ – EGY ANTOLÓGIA
    • Magyar Szó, 1994.07.30. (Népszabadság): Levél Szarajevóba
    • Magyar Nemzet, 2012.08.18. Hegyi Zoltán: Véres olvasás
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a kötet címét.

  • 1994.05.07. (107.szám) Somogyi Hírlap, Leskó László: A kakukkfióka
    (Már megint: Száll a... fészkére”)

    Jegyzet a kaposvári Csiky Gergely Színházban bemutatott Ken Kesey–Dali Wasserman: Kakukkfészek című előadása kapcsán a McMurphy jelenségről, a szabadság ízéről, a mai „mcmurphykrő”l.

    „Odafönt deszkákon Mcmurphy és a lelki a defektesek szegik a diliházrendet, gyors-gyors-lassút táncolnak. De akad idelenn, a nézőtéren is néhány mcmurphy. Áldott farkasvér zubog a rendező, Lukáts Andor ereiben. Ott ül Eörsi író, aki az előző rendszerben is mcmurphy volt, a mostaniban is az, és a következőben sem lesz más.”

  • 1994.05.10. (18.szám) 168 óra, Rádai Eszter: Eörsi István a koalíciókötés tétjéről

    Beszélgetés Eörsi Istvánnal a választások első fordulója után. Annak latolgatása, hogy mi várható a második fordulóban.


    „Szerintem az MSZP számára életbe vágó kérdés, hogy találjon koalíciós partnereket. Széles társadalmi bázis nélkül ugyanis nem lehet nekimenni az olyan időszaknak, amilyen most jön. Mert akkor a társadalmi béke lenne veszélyeztetve. És az SZDSZ kisebb pártként is sok mindent el tud érni, de csak akkor, ha nem törpül el az MSZP mellett.”

    Fotó

  • 1994.05.11. Magyar Hírlap, E.I.: Üdvözlet a győzőnek

    Publicisztika a választások után, de még a választási eredmények ismerete nélkül. Mi történne, ha a jobb-, ha a baloldal, és mi, ha az SZDSZ győzne?

    „feltámadhat-e még egyszer az a fehér csodaparipa, mely Horthyt hordta a hátán? Fogatlan, zörgő csontú szörny — elképzelem, amint Boross, Lezsák és Für hátán hörögve bevonul a kormánypalotába. […] A legokosabb, ha koponyájára nyomom Szent István koronáját. A csontpacin aztán új életre élednek a korona jogai: üdvözlet a győzőnek!”

    Reagálás:

    • Mozgó Világ, 1997.09.szám Zöldi László: Szálló igék

  • 1994.05.12. Népszava, Rendiség a romokon

    Könyvismertetés V. Bálint Éva Magyar Hírlapban publikált beszélgetéseit tartalmazó új interjúkötetéről. Az interjúalanyok közt van többek között Eörsi István.

    • V. Bálint Éva: Rendiség a romokon című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 1994.05.12.Magyar Narancs, E.I.: Elrontották az üzletemet

    (Csermely Péter írásáról - Pesti Hírlap, 1994. V. 9. - a választások első fordulója után. Az MSZP megválasztása miatt szerinte a lakosság bebizonyította, hogy nem érdemli meg a szabadságot. Mit mondott volna az előző kormány egy ilyen kijelentésre? Minimum lehazaárulózta volna a kijelentőt.)

  • 1994.05.14. Pesti Hírlap, Bencsik András: A Charta bűne

    Publicisztika a választások elvesztéséről, amiért a szabaddemokratákat hibáztatja. A Demokratikus Charta bűneiről, „politikai hazugságáról”.

    „Valahogy mégis úgy sejtem, hogy Konrád vezér, Eörsi generális és Farkasházy brigadéros nem fogja ruháit megszaggatni a parlament előtti téren. De nem kizárt, hogy már csomagolnak.”

  • 1994.05.16. (113.szám) Pest Megyei Hírlap, Taál Márton: Szemléletet kellene váltani!

    Olvasói levél Tamás Ervin Népszabadságban (1994. május 10.) megjelent Talán című írására, amely a kormánykoalíció választási kudarcának okairól szól. Idéz Tamás cikkéből, amikre rögtön válaszokat is ad. Abban az egyben igazat ad neki, hogy stílust kellene váltani, de ez nem elég, szemléletet is váltani kellene.

    „»Nem kellett volna uszítani.« (De Rockenbauerok, Gadók, Sorosok, Tom Lantosok, Eörsik, Hajdúk és más liberálisok külföldön is uszíthattak, mocskolódhattak? Lehazugozhatták a kormányt, ronthatták az ország hitelét, lefasiztázhatták és antiszemitázhatták e »fütyülős barackos«, »bűnös« népet — büntetlenül! —, miközben a sajtószabadság, a demokrácia megsértésével és jobboldali veszéllyel riogatták a világot?!)”

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.