EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1994.05.31. Pesti Hírlap, Posztmodern Faust?

    Rövidhír a Posztmodern Faust? című új Faust-fordítás megjelenése alkalmából rendezett pódiumbeszélgetésről. Az eseményen Eörsi István is részt vesz.

  • 1994.05.szám (ősz) Budapesti Negyed 22. Csizmadia Ervin: A szamizdat szubkultúrája

    Az 1977 és 1981 közötti időszak szamizdat kiadványai és a demokratikus ellenzék. A Marx-körkérdés, a Profil című gyűjteményes kötet, a Napló, a Túlpartról című interjúkötet, a Bibó Emlékkönyv és a Kornidesz-Knopp jelentés (a jelentésben többek közt Eörsit is ellenzékinek minősítették), folyóiratok 1980-81-ben, a Beszélő. Eörsi István az Írószövetség közgyűlésein (1976-ban és ’81-ben) nyílt cenzúrát követelt.

    • A Bibó-emlékkönyv I-II. című kötet adatait és a könyvben Eörsi írását megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Reagálás:

    • Magyar Hírlap, 1994.11.03. V. Bálint Éva: Folyóiratszemle – A térkép alatti város 

  • 1994.05.szám (ősz) Budapesti Negyed, E.I.: Fazekak
    Filmnovella

    Reagálás:

    • Népszabadság, 1994.10.18. K.K.: Budapesti Negyed a mélyben
    • Magyar Hírlap, 1994.11.03. V. Bálint Éva: Folyóiratszemle – A térkép alatti város

    További kapcsolódó cikkeket olvashat a témában, ha a keresőmezőbe beírja a FAZEKAK szót. 

  • 1994.05.szám Filmvilág, E.I.: Időm Gombrowicz-csal
    Kitérő: Buñuel (1.)

    Esszé. A szabadsághiányról. Gombrowicz és Buñuel hasonlóságai és különbségeik. Buñuel filmjeiről: Aranykor, Nazarin, A vágy titokzatos tárgya, Az andalúziai kutya. A szürrealizmus Buñuel műveiben. Buñuel mondatai a humorról.

    • Eörsi István Időm Gombrowiczcsal című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Holmi, 1992.01.szám E.I.: Időm Gombrowiczcsal (VI) 
    • Beszélő, 1993.06.12. (Hetilap – 23.szám) Bikácsy Gergely: Gombrowicz Magyarországon
    • Filmvilág, 1994.06.szám E.I.: Időm Gombrowicz-csal - Kitérő: Buñuel (2.)

    Reagálás:

    • Beszélő, 1994.05.19. (Hetilap – 20.szám) Bori Erzsébet: Filmvilág 1994/5
    • Beszélő 1994.06.23. (Hetilap – 25.szám), borz [Bori Erzsébet]: Filmvilág ’94/6

  • 1994.05.szám Kalligram, Gállos Orsolya: Az angyal pillantása

    Részlet az esszéből. A szlovén irodalomról. A Wieser Könyvkiadó sorozatáról, melyben a közép-európai térség kiemelkedő irodalmi műveit adják közre, fordítják le. Eörsi István egy kötetét is lefordították, és tervezik egy újabb kötete kiadását.

  • 1994.05.szám Kritika, E.I.: Allen-dal
    Születésnapi vers

    Versek.

  • 1994.05.szám Kritika, E.I.: Hitbuzgalom
    E.I. Önkéntes Chicagóban epigrammatikus kísérletet tesz a világhelyzet deskriptív értékelésére 1981 tavaszán

    Versek.

  • 1994.05.szám Mozgó Világ, K. Á.: „Bohóckodik, ez az élete...”
    Czuci Zoltán, alias Gumiarcú, Trombitás, Popej stb.

    A szellemi fogyatékos Czuci Zoltán nővére vall életükről. Elmeséli, hogyan segített neki Eörsi István 1956-ban a Fő utcában.

  • 1994.05.szám Színház, Balabán Péter: EGY PLUSZ NÉGY
    KOLDUSOPERÁK

    Bertolt Brecht–Kurt Weill: Die Dreigroschenoper (Koldusopera) négy magyar fordításának összehasonlítása idézetekkel: Blum Tamásé, Vas Istváné, Márton Lászlóé és Eörsi Istváné.

    „Eörsi István írja a munkájához csatolt fordítói megjegyzésben, hogy nem kereste, de nem is kerülte mindenáron a megegyezéseket (ti. a régebbi fordításokkal). »Elképzelhető« — írja—, hogy a Blum Tamás-féle fordítás »némely sorai motoszkáltak« benne, bár nem olvasta, és szövege munka közben sem állt rendelkezésére. Az esetenkénti átvétel, írja, e Brecht-mű esetében »stílusosnak mondható«.”

    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1994.05.szám Színház, Forgách András: KI BESZÉL?
    KOLDUSOPERÁK

    Bertolt Brecht–Kurt Weill: Die Dreigroschenoper (Koldusopera) négy magyar fordításának összehasonlítása az első felvonás első jelenetének első monológja alapján: Blum Tamásé, Vas Istváné, Márton Lászlóé és Eörsi Istváné. Fotó: jelenetek a darabból

    „(nem véletlen, hogy Eörsi egy szemtelen »hogy«-gyal kezd neki), aki a velejéig ateista, és a dezilluzionált, historizáló romantikus, aki, ha tetszik, egy hiperművelt pogány. […] Eörsi elképesztő szabadossággal esik, József Attila-i hetykeséggel ront neki Brecht szövegének (így kerül bele a »szív«, meg hogy »mártsd kezed« a vérbe, meg hogy »epedve« hívják az illetőket a »gaztettek«, és hogy »órabért« kérjen a »szép nejéért« akárki. […] Mindent egybevéve: az énekelhetőséget illetően Blum, Eörsi, Márton, Vas a sorrend — Eörsi dalszövegei, olykori sutaságukkal együtt is, a magyar színház hetvenes-nyolcvanas-kilencvenes éveinek egyik jelentős hozadéka.”

    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1994.06.02.Magyar Narancs, Csejdy András: Narancs Könyvek a Könyvhéten

    (A Magyar Narancs jelenléte a könyvhéten. Szarajevó című kötetükről.)

  • 1994.06.02.Magyar Narancs, Szarajevó - Egy antológia premierje

    (A kötet bemutatójának programja.)

  • 1994.06.02.Magyar Narancs, wernitzer: Eörsi lírázik

    (Könyvkritika; Eörsi István: Én és az Isten.)

  • 1994.06.03. Népszabadság (Budapest melléklet), Könyvheti dedikálások

    Részletes program dátumokkal, helyszínekkel, a dedikálókkal.

  • 1994.06.04. (22.szám) Heti Világgazdaság, Az 1994-es Ünnepi Könyvhét hivatalos listája és a példányszámok

    Táblázat. A listában szerepel „Eörsi István E.I. önkéntes…” című kötete is.

    • Szabadi Vera megjegyzése: A táblázatban szereplő kötetnek nem helyes a címe, viszont az Én és az Isten című kötetében megjelent több, E.I. önkéntes kezdetű vers is.
    • Eörsi István Én és az Isten című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél. 

  • 1994.06.04. Magyar Hírlap, Nyerges András: Egy hivatásos szentségtörő versei

    Könyvkritika Eörsi Én és az Isten című, most megjelent új kötetéről. A szerző – sokakkal ellentétben – azt mondja, hogy olyan költőből, mint Eörsi legalább tucatnyi kellene. Meg is indokolja, miért. „tudomásul vétette a társadalommal, hogy a vers is lehet közügy. (Egyesek számára: közbotrány.)”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Reagálás:

    • Magyar Hírlap, 2004.07.10–11. Nyerges András: Amire a költészetet kitalálták

  • 1994.06.04. Népszabadság, Seres László: E.I. önkéntes léket vág
    Eörsi István: ÉN ÉS AZ ISTEN

    Könyvkritika. A „Látogatás előtt” című pápaversét is bevette kötetébe. A „Két konda” című ciklusról.

    „Ellenzékisége rendszersemleges, de ő maga nem az: ha gyűlöl, akkor azt szenvedéllyel teszi, márpedig Eörsi minden szabad idejében gyűlöli a hatalom és az erőszak összes formáját. […] aki eddig nem volt Eörsi-függő, az most menthetetlenül rászokik.”

    • Eörsi István Én és az Isten című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Havi Magyar Fórum, 1995.10.01. (10.szám) Szőcs: Számok mögött arcok
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a kötet címét, a KÉT KONDA és a LÁTOGATÁS ELŐTT mondatokat (verscímeket).

  • 1994.06.09. Beszélő (Hetilap – 23.szám), E.I.: Pálfordulásom története

    Az MSZP-vel való koalíciókötés dilemmái. Vitányi Iván beszéde a Kossuth Klubban a Demokratikus Charta összejövetelén. A Népszabadság és a Magyar Hírlap hamisan tudósítottak az eseményről. Szabó István és Békesi László érvei a koalíció mellett.

    „Mint állampolgár, és mint az SZDSZ tagja támogatom a közös kormányzást, ha az valóban közös lehet, de mint közíró, maradok a régi gerilla.”

    Reagálás:

    • Új Demokrata, 1995.02.02. (5.szám) Lovas István: A kágébés Volga

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1993.10.30. E.I.: Egy tüntetés elé
    • Népszabadság,1993.11.06. Eörsi István: Kézmosás előtt
    • Reggeli Délvilág, 1993.11.10. Takács József: Nem nevezném hisztériának
    • Magyar Hírlap, 1994.06.20. Dési János: Bukni jó
    • Új Magyarország, 1994.06.13. Fábián László: Kormánykoalíció felé
    • Respublika, 1994.07.01. (7.szám)

  • 1994.06.10. Népszabadság, Lakatos István: Elfogulatlanul

    Reflexió Szvák Gyula (Maecenas kiadó igazgatója.) A könyv rendszerváltása című Népszabadságban megjelent cikkére. A Magyar Könyv Alapítvány támogatási politikájáról. Eörsi István említése.

  • 1994.06.13. (137.szám) Somogyi Hírlap, Lőrincz Sándor: Legördült a függöny
    Lukáts Andor és Bőrcsök Enikő is elszerződik
    SIKERMÉRLEG A KAPOSVÁRI SZÍNHÁZI ÉVADZÁRÓN

    Babarczy László, a kaposvári Csiky Gergely Színház igazgatója évadzáró gondolatai. A bemutatott darabokról, sikereikről, a bukásokról, a távozókról. A jövő évad tervei. Az idei Nózi-díjas Fekete Katalin lett. Fotó: A távozó Lukáts Andor színművész Eörsi Istvánnal. 

  • 1994.06.14. (23.szám) 168 óra, Farkas Zoltán: Fej és írás
    Könyvhét, Vörösmarty tér

    Riport a Vörösmarty téri Könyvhéten. Beszélgetés Eörsi Istvánnal Én és az Isten című kötetéről. Miért a Magyar Narancsban jelentette meg pápa-versét? József Attiláról, akinek öregkori verseit Aczél nem engedte volna publikálni. Az ’52-ben írt Rákosi-versét, az ’53-ban írt Sztálin-versét megbánta. Az irodalom és a politika kapcsolatáról.

    Az idézetnél Eörsi Mátyás neve van írva Eörsi István helyett. Ezt helyesbítették a 168 óra, 1994/24. 06.21. számában. 

    Az alábbi kötetek adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák résznél.

    • Új termés. Fiatal költők antológiája. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1952. E.I.: A szabadító (Rákosi-verse)
    • E.I.: Fiatal szemmel (Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp, 1953.) E.I.: A szabadító
    • Eörsi István Sztálin című verse az Agitatív antológiaköltészet Magyarországon, 1945–1956 című kötetben is megjelent. A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Előzmény:

    • Új Hang különkiadás, 1953.03. E.I.: Sztálin
    • Magyar Narancs, 1991.08.08. Eörsi István: Látogatás előtt

    Kapcsolódó cikkek:

    • Csillag, 1952.03.szám Eörsi István: A szabadító
    • Új Hang, 1952.11.szám (december) Pándi Pál: Új termés
    • Irodalmi Újság, 1953.01.15. (2.szám) Földes Anna: Irodalmunk jövője
    • Szabad Ifjúság, 1953.02.01. Megkezdődött a fiatal írók második konferenciája
    • Irodalmi Újság, 1953.02.12. (4.szám) Irodalmi Újság, A fiatal írók II. konferenciája után
    • Kritika, 1990.05.szám Mihancsik Zsófia – Szénási Sándor: Baloldalról baloldalra
    • Magyar Nemzet, 1990.07.02. Murányi Gábor: „...és Fasizmus jegyesek”? Lapolvasó. Holmi, Thalassa, Valóság, Kritika.
    • Magyar Napló 1990.08.16. (33.szám) Domokos Mátyás: A megalkuvásról
    • Magyar Napló, 1990.09.20. (38.szám) E.I.: Én is mondom a magamét
    • Kapu, 1991.08.szám (augusztus) Reményi Gyenes István: Érdekességek zsidószármazású nevezetes magyarokról
    • Népszabadság, 1991.11.27. E.I.: Még egyszer az ultizásról
    • Fejér Megyei Hírlap, 1992.06.23. gábor: Foci helyett „meccs”
    • Pesti Hírlap, 1994.03.02. Bokor Imre: Rákosi Mátyás fia és unokája
    • Fejér Megyei Hírlap, 1997.05.02. Gömöry Albert: Változatok hűségre
    • Fejér Megyei Hírlap, 1997.05.14. Hell István: Udvariasan, szélsőségek nélkül
    • Fejér Megyei Hírlap, 1997.05.28. Gömöry Albert: Változatok elhatárolódásra
    • Fejér Megyei Hírlap, 1997.07.02 Hell István: Csak a száját figyeljék…



  • 1994.06.14. (23.szám) 168 óra, Kalocsán István: Tisztelt Szerkesztőség!

    Olvasói levél. A Demokratikus Charta bírálata a Kossuth Klubban lezajlott vita után.


    „Eörsinek és Hegyinek lehetnek egymással ellentétes magánvéleményei. El is mondhatják, csak ez nem kerülhet nyilvánosságra mint chartás álláspont.”

  • 1994.06.14. (23.szám) 168 óra, Szabó Sándor: Idill

    Publicisztika. Egy idilli állapot leírása, ahol megszűnik a gyűlölködés, nincsenek patkányok, görények, termeszek...


    Pápai Gábor karikatúrája 

  • 1994.06.15. (138.szám) Pest Megyei Hírlap, Murányi László: Aránytévesztés

    Jegyzet a Népszabadság könyvnapi mellékletéről.

    „Nézzük tehát a magyar irodalom csillagos jeleseit. A melléklet úgy fest, hogy Konrád, Esterházy, Petri György, Szántó Piroska, Kornis Mihály (a két belső oldalon szerényen, népszabadságos szűkmarkúsággal Csoóri, Nagy László és vagy 10 sorral Kertész Imre, illetve József Attila), majd a hátralévő oldalakon szép tálalás Molnár Gál Péterrel, Eörsivel és Spiróval, hogy végül a szegény, rádióból kitagadott »nagy« humoristával, Farkasházy Tivadarral teljesüljön be mindez.”

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.