EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1994.04.szám Színház, Györffy Miklós: Fordítók Brechtje

    Bertolt Brecht Koldusopera című műve különböző fordításainak összehasonlítása idézetekkel – Vas István, Eörsi István, Márton László és Blum Tamás.

    „Eörsi István is az »Európa-iskola« képviselője, de ő ugyanakkor mint színműíró és gyakorló dramaturg, eleven kontaktusban van a színházzal is. Ő tehát a pontosság és a magyarosság mellett nyilvánvalóan a színpadi beszéd követelményeinek is eleget akart tenni. Mivel ez többnyire remekül sikerült neki, egy absztrakt eszmény feltételezése esetén az ő fordítását kell a legjobbnak tartanunk.”

    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1994.04.szám Színház, Petrovics Emil: Magyar songvilág

    Bertolt Brecht–Kurt Weill: Koldusopera című művének fordításairól zenei szempontokból – Vas István, Blum Tamás, Márton László és Eörsi István.

    „Azért volt lehetséges néhány sorral bíbelődnöm, mert szinte teljesen mindegy, hogy hol ütjük fel a fordításokat. A költők tájékozatlansága riasztó; szelíd mosollyal nyugtáztam Eörsi István ama megjegyzését, mely szerint: »Időnként tudatosan sértettem meg a verstani szabályokat, az énekelhetőség kedvéért.« Meg azt, hogy: »...a Blum Tamás-féle fordítást sosem olvastam...« Hogyan?... Miért?... — kérdem én.”

    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1994.04.szám Színház, Sándor L. István: ÉRTÉKZAVARBAN
    BERTOLT BRECHT: KOLDUSOPERA
    KOLDUSOPERÁK

    Összeállítás a közelmúltban több helyen is látott Koldusopera-előadások kritikáiból. A kaposvári Csiky Gergely Színház Eörsi István, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház Blum Tamás fordításában adja elő a művet. A két Koldusopera-fordítás összehasonlító elemzése.

    „A kaposvári Koldusopera-bemutató kiábrándult játékosságához Eörsi István új fordítása teremt alapot. Az új szövegváltozat keserű iróniája a darab jelentését a társadalmi parabolától a létélményeket kimért szarkazmussal, fanyar bölcselkedéssel megfogalmazó áttételesség irányába tágítja. Eörsi a köznyelvi formulákat a szereplők által magától értetődő természetességgel használt szlenggel és nagy átéltséggel próbálgatott előkelő modorossággal keveri. […] Eörsi szövegváltozatának érdeme, hogy a dalszövegekben egyértelműbben, keményebben fogalmaz. […] Eörsi megerősíti a songok villoni hangvételét, morális mértéket és amorális létformákat szembesítő (ön)iróniáját. A dalok nyelvhasználatában kétes bölcsességhez vezető műveltséganyag keveredik azzal a finoman stilizált argóval, amely a legjobb magyar Villon-fordítások sajátja. […] A kaposvári előadáshoz használt Eörsi-fordítás a Koldusopera elmélyültebb interpretációját tette volna lehetővé.

    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1994.04.szám Színház, Zappe László: HONNAN TUDJA AZ ANGOL?
    HOWARD BARKER: JELENETEK EGY KIVÉGZÉSBŐL

    Színikritika a kaposvári Csiky Gergely Színházban bemutatott Howard Barker: Jelenetek egy kivégzésből című drámájáról. A rendező: AscherTamás, a dramaturg: Eörsi István. Fotó: jelenetek a darabból

    Kapcsolódó cikk:

    • Somogyi Hírlap, 1994.02.04. (29.szám) Jelenetek egy kivégzésből

  • 1994.05 - 06.Múlt-kor, Lengyel László: Magyar ellenzékek

    (Részlet)

  • 1994.05.01. (5.szám) Filmkultúra, Nádra Valéria: Változatok az undorra
    Sultz Sándor: A várakozóművész

    Könyvkritika.

    „Amennyire sajnálatos az Eörsi István-féle Sírkő és kakaó című eltartási szerződés-dráma hatásának tettenérhetősége a Barátaim! Kannibálok!-ban, annyira biztató, hogy a legjobb Eörsi-darabok groteszkségének lényegét (s nem motívumait) fejleszti tovább a kötetzáró darab.”

    • Eörsi Sírkő és kakaó című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.

  • 1994.05.01. (5.szám) Havi Magyar Fórum, Bognár József: Kicsoda Zsirinovszkij?

    Vlagyimir Zsirinovszkij a világsajtó tükrében. Eörsi István említése.

  • 1994.05.03. Népszabadság, E.I.: Ürügytelenül

    Publicisztika. A Magyar Fórum 1994.02.03-i számának szemléje – Beszélő – Dénes János – Tornai József – József Attila – Biszku Béla – rádiós és tévés kirúgások – Írószövetség.

    „Valaki a Széchenyi utcában kiszól egy parkoló autóból: »Mondd, hogyan lett belőled ilyen szarember?« Odanézek: Dénes János ül a volán mögött, a MIÉP képviselője. »Hogy mondod?« – kérdem óvatosan. »Azt kérdem, hogy miképpen lett belőled ilyen szarember.« […] »Nem mindenki szarember – felelem megfontoltan –, aki nem lett fasiszta.« Kiabálni kezd: őrült vagyok, klinikai eset, fel kellene keresnem egy pszichiátert.”

    Előzmény:

    • Pesti Hírlap, 1993.12.23. Munkatárs: Rágalomriport megrendelésre
    • Pesti Hírlap, 1994.02.02. Ludwig Emil: Adalékok egy csőcselékszakértő karrierjéhez. Báder Katalin (Lovas István): Az ávós újságírás
    • Magyar Fórum, 1994.02.03. (5.szám) Zuglói Tamás Áron: Szerecsenmosdatás Mester-módra

    Kapcsolódó cikkek:

    • Pesti Hírlap, 1994.01.19. Balaskó Jenő: Primőr. Egy magyar vizsla vadászataiból
    • A témához kapcsolódó további tartalmakat találhat az előzményben megjelölt cikkek felsorolásánál.

  • 1994.05.05. (18.szám) Magyar Fórum, munkatárs: ÚJ KIVÁLTSÁGOSOK

    A Zsidó Világkongresszus Washingtonban ülésező közgyűlésének egyik fő témája a kártalanítás magyarországi vonatkozásai. Az ezzel kapcsolatos kérdések és kétségek.

    „Edgar Bronfman a Zsidó Világkongresszus vezetője 1994-ben szükségesnek tartotta a német, orosz és román antiszemitizmus mellett az erősödő magyar antiszemitizmusra is felhívni a világ figyelmét. Nekünk magyaroknak újból be akarják nyújtani a számlát! Nem elég a Landeszman, Zoltai, Gadó, Eörsi, Konrád-féle agresszív, provokatív cionizmus és magyargyalázás, amit folyamatos defenzívába kényszerítve, magyarázkodva, jószándékunkat bizonygatva kell tűrni saját hazánkban.”

  • 1994.05.05. Magyar Szó, Szarajevó-antológia

    Az Ünnepi Könyvhéten megjelenő kötet ismertetése. A szerzők között találjuk Eörsi Istvánt is.

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1994.07.02. Lengyel László: Levél Szarajevóba. SZARAJEVÓ – EGY ANTOLÓGIA
    • Magyar Szó, 1994.07.30. (Népszabadság): Levél Szarajevóba
    • Magyar Nemzet, 2012.08.18. Hegyi Zoltán: Véres olvasás
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a kötet címét.

  • 1994.05.07. (107.szám) Somogyi Hírlap, Leskó László: A kakukkfióka
    (Már megint: Száll a... fészkére”)

    Jegyzet a kaposvári Csiky Gergely Színházban bemutatott Ken Kesey–Dali Wasserman: Kakukkfészek című előadása kapcsán a McMurphy jelenségről, a szabadság ízéről, a mai „mcmurphykrő”l.

    „Odafönt deszkákon Mcmurphy és a lelki a defektesek szegik a diliházrendet, gyors-gyors-lassút táncolnak. De akad idelenn, a nézőtéren is néhány mcmurphy. Áldott farkasvér zubog a rendező, Lukáts Andor ereiben. Ott ül Eörsi író, aki az előző rendszerben is mcmurphy volt, a mostaniban is az, és a következőben sem lesz más.”

  • 1994.05.10. (18.szám) 168 óra, Rádai Eszter: Eörsi István a koalíciókötés tétjéről

    Beszélgetés Eörsi Istvánnal a választások első fordulója után. Annak latolgatása, hogy mi várható a második fordulóban.


    „Szerintem az MSZP számára életbe vágó kérdés, hogy találjon koalíciós partnereket. Széles társadalmi bázis nélkül ugyanis nem lehet nekimenni az olyan időszaknak, amilyen most jön. Mert akkor a társadalmi béke lenne veszélyeztetve. És az SZDSZ kisebb pártként is sok mindent el tud érni, de csak akkor, ha nem törpül el az MSZP mellett.”

    Fotó

  • 1994.05.11. Magyar Hírlap, E.I.: Üdvözlet a győzőnek

    Publicisztika a választások után, de még a választási eredmények ismerete nélkül. Mi történne, ha a jobb-, ha a baloldal, és mi, ha az SZDSZ győzne?

    „feltámadhat-e még egyszer az a fehér csodaparipa, mely Horthyt hordta a hátán? Fogatlan, zörgő csontú szörny — elképzelem, amint Boross, Lezsák és Für hátán hörögve bevonul a kormánypalotába. […] A legokosabb, ha koponyájára nyomom Szent István koronáját. A csontpacin aztán új életre élednek a korona jogai: üdvözlet a győzőnek!”

    Reagálás:

    • Mozgó Világ, 1997.09.szám Zöldi László: Szálló igék

  • 1994.05.12. Népszava, Rendiség a romokon

    Könyvismertetés V. Bálint Éva Magyar Hírlapban publikált beszélgetéseit tartalmazó új interjúkötetéről. Az interjúalanyok közt van többek között Eörsi István.

    • V. Bálint Éva: Rendiség a romokon című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 1994.05.12.Magyar Narancs, E.I.: Elrontották az üzletemet

    (Csermely Péter írásáról - Pesti Hírlap, 1994. V. 9. - a választások első fordulója után. Az MSZP megválasztása miatt szerinte a lakosság bebizonyította, hogy nem érdemli meg a szabadságot. Mit mondott volna az előző kormány egy ilyen kijelentésre? Minimum lehazaárulózta volna a kijelentőt.)

  • 1994.05.14. Pesti Hírlap, Bencsik András: A Charta bűne

    Publicisztika a választások elvesztéséről, amiért a szabaddemokratákat hibáztatja. A Demokratikus Charta bűneiről, „politikai hazugságáról”.

    „Valahogy mégis úgy sejtem, hogy Konrád vezér, Eörsi generális és Farkasházy brigadéros nem fogja ruháit megszaggatni a parlament előtti téren. De nem kizárt, hogy már csomagolnak.”

  • 1994.05.16. (113.szám) Pest Megyei Hírlap, Taál Márton: Szemléletet kellene váltani!

    Olvasói levél Tamás Ervin Népszabadságban (1994. május 10.) megjelent Talán című írására, amely a kormánykoalíció választási kudarcának okairól szól. Idéz Tamás cikkéből, amikre rögtön válaszokat is ad. Abban az egyben igazat ad neki, hogy stílust kellene váltani, de ez nem elég, szemléletet is váltani kellene.

    „»Nem kellett volna uszítani.« (De Rockenbauerok, Gadók, Sorosok, Tom Lantosok, Eörsik, Hajdúk és más liberálisok külföldön is uszíthattak, mocskolódhattak? Lehazugozhatták a kormányt, ronthatták az ország hitelét, lefasiztázhatták és antiszemitázhatták e »fütyülős barackos«, »bűnös« népet — büntetlenül! —, miközben a sajtószabadság, a demokrácia megsértésével és jobboldali veszéllyel riogatták a világot?!)”

  • 1994.05.17. (114.szám) Pest Megyei Hírlap, Gerzsényi Pál: Áskálódók

    Az olvasói levél írója a Horthy-korszakot magasztalja, miközben a liberálisokat demagógiával vádolja – akik szerinte a szélsőbalt is bátorítják –, és választásra buzdít.

    „A mindent szabad elv alapján külföldön is rossz hírünket keltik, mint tette ezt Eörsi István, Konrád György és tették elvbarátaik. Ezeket a híreszteléseket nemzetünk ellenségei boldogan publikálják. Ezt teszik a szomszédos utódállamok is...”

  • 1994.05.17. Népszabadság, T. B.: Megszüntetnék a hadkötelezettséget

    Az Alba Kör sajtótájékoztatóján közreadták a hadkötelezettség és a társadalmak militarizálása ellen szóló kiáltványt. A nemzetközi kampányt a berlini Gandhi Intézet, a magyarországit pedig az Alba Kör szervezi.

    „Hazánkban eddig Esterházy Péter, Eörsi István, Jancsó Miklós, Kocsis Zoltán, Mészöly Miklós és Solti György írta alá a kiáltványt.”

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a HADKÖTELEZETTSÉG szót.

  • 1994.05.19. Beszélő (Hetilap – 20.szám), Bori Erzsébet: Filmvilág 1994/5

    Lapszemle. Eörsi István Időm Gombrowiczcsal című kötetének Bunuelről szóló része.

    • Eörsi István Időm Gombrowiczcsal című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Előzmény:

    • Beszélő, 1993.06.12. (Hetilap – 23.szám) Bikácsy Gergely: Gombrowicz Magyarországon
    • Filmvilág, 1994.05.szám E.I.: Időm Gombrowicz-csal – Kitérő: Buñuel (1.)

    Kapcsolódó cikkek:

    • Holmi, 1992.01.szám E.I.: Időm Gombrowiczcsal (VI)
    • Beszélő 1994.06.23. (Hetilap – 25.szám), borz [Bori Erzsébet]: Filmvilág ’94/6
    • Filmvilág, 1994.06.szám E.I.: Időm Gombrowicz-csal - Kitérő: Buñuel (2.)

  • 1994.05.20.Der Standard, Daniela Strigl: DIE KAISER KOMMEN UND GEHEN, DIE DENUNZIANTEN BLEIBEN

    (Das Opfer)

  • 1994.05.26.Magyar Narancs, Bihari Mihály: Az örök második?

    (Az SZDSZ politikai jellemrajza: ideológiailag megosztott, belsőleg heterogén, nincs egyszemélyi vezetői hatalom. Az SZDSZ-barát sajtóról, szavazótáboráról, a koalíciókötés esélyéről.)

  • 1994.05.26.Magyar Narancs, E.I.: Létkérdések

    (Publicisztika; Tabajdi Csaba és Csapody Miklós a televízió Létkérdések című műsorában Eörsi Istvánt szapulja. Szűrös Mátyás.)

  • 1994.05.31. (21.szám) 168 óra, Szente László: Az SZDSZ lépcsői

    Helyszíni riport a Mérleg utcából a választások után.


    „Pető sietve közli, hogy koalícióról és egyebekről csak napok múlva beszélnek bármit, addig mindenki érje be annyival, hogy a koalíció már nem kényszer, hanem az MSZP abszolút többsége miatt csupán lehetőség.”

    Fotó

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.