EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1994.03.04. (53.szám) Délmagyarország, Rigó Béla: Haraphatóság

    „Annus József emlékezete szerint Eörsi István valaha úgy kommentált egy elvi vitát, miszerint Kis János lábujjhegyre ágaskodott és beleharapott Csoóri Sándor bokájába. […] Annus pedig csupán azért kaparta emlékezete homályából elő a dolgot, hogy tódítson egyet a képen, szerinte Csoóri bokájának megharapásához Hajdúnak tűzoltólétrára lenne szüksége.”

    [A kioktatott férfi nem Kis János, hanem Kenedi János volt. „Kenedi János lábujjhegyre állt, és így, ágaskodva beleharapott Csoóri Sándor bokájába.”]

    Előzmény:

    • Magyar Nemzet 1989.05.05. E.I.: A tűrőképesség határa
    • Élet és Irodalom, 1989.06.02. (22.szám) asperján: Mekkora az a boka?
    • Csongrád Megyei Hírlap – Délvilág, 1994.02.22. Annus József: „Életmű vitatársa: életmű”

    Reagálás:

    • Délmagyarország, 1994.03.05. (54.szám) Annus József: Rágódni

    Kapcsolódó cikk:

    • Magyar Hírlap, 2009.10.26. Várkonyi Balázs: Vérparaszt-gyalázat

  • 1994.03.04. (53.szám) Pest Megyei Hírlap, Brezovich Károly: Ki sértett jogot?

    Olvasói levél arról, hogy Szabad György hogyan reagált Dénes János felszólalására. A házelnök szerint Dénes beszédével személyi jogokat sért. Szerinte pedig Konrád és Eörsi sértett személyiségi jogokat – sokkal nagyobb mértékben.

    „Dénes János MIÉP-es képviselő felszólalásában elítélte Konrád György és Eörsi István nyilatkozatait, melyekkel az össznemzeti érdekeket sértették a ZDF német televíziós műsorban.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Narancs, 1994.01.13. (1–2.szám) E.I.: Tűzoltó, szerepzavarban (és az itt felsorolt cikkek)
    • Népszabadság, 1994.01.18. E.I.: Az ős patkány szívóssága (és az itt felsorolt cikkek)
    • További kapcsolódó cikkeket olvashat a témában, ha a keresőmezőbe beírja a ZDF szót, illetve AZ ŐS PATKÁNY SZÍVÓSSÁGA mondatot.

  • 1994.03.04. Magyar Nemzet, Krómer István: A hívő ember és a politika
    Normális viszonyokra várva...

    Orbán Viktor szerint a magyar liberalizmus politikai erővé való átalakításának kísérlete a nemzeti kérdésen, valamint a kereszténységhez és az egyházakhoz való viszony kérdésén „veszett” el. Ez reményt ad egy valódi párbeszéd lehetőségére. Az SZDSZ valláshoz való viszonya. A szerző szerint téves az a helyzetértékelés, hogy erőszakos keresztény kurzus támadásáról és a szélsőséges nacionalizmus felébredéséről van szó. Tovább élnek az internacionalista és ateista reflexek. A Fidesz párbeszédkészségéről.

    „A már 1956-ban a kommunizmus ellen fordult, s emiatt börtönt is szenvedett Eörsi István egyik nyilatkozata érdekesen illusztrálja ezt a lelkiállapotot. Teljes átéléssel hivatkozott egy Heinének tulajdonított mondásra: rossz a kommunizmus, de legalább ezt a barom germán kereszténységet kipusztítja.”

    Reagálás:

    • Magyar Nemzet, 1994.03.10. E.I. – Krómer István: Levélváltás egy idézetről

  • 1994.03.05. (54.szám) Délmagyarország, Annus József: Rágódni

    Reagálás Rigó Béla glosszájára, melyben kiigazítja Annus Józsefet, aki úgy emlékezett, Eörsi kommentálta valaha, hogy Kis János lábujjhegyre ágaskodott és beleharapott Csoóri Sándor bokájába. Igaza van Rigónak, a kioktatott férfiú nem Kis, hanem Kenedi János volt.

    [„Kenedi János lábujjhegyre állt, és így, ágaskodva beleharapott Csoóri Sándor bokájába.”]

    Előzmény:

    • Magyar Nemzet 1989.05.05. E.I.: A tűrőképesség határa
    • Élet és Irodalom, 1989.06.02. (22.szám) asperján: Mekkora az a boka?
    • Csongrád Megyei Hírlap – Délvilág, 1994.02.22. Annus József: „Életmű vitatársa: életmű”
    • Délmagyarország, 1994.03.04. (53.szám) Rigó Béla: Haraphatóság

    Kapcsolódó cikk:

    • Magyar Hírlap, 2009.10.26. Várkonyi Balázs: Vérparaszt-gyalázat

  • 1994.03.05. (54.szám) Kisalföld, Cs. E.: Feljelentés Fényi ellen
    Elmaradt a határ menti találkozó

    Az FKgP és az Osztrák Néppárt tervezett osztrák-magyar találkozója helyett Torgyán József sajtótájékoztatót tartott. Az elmaradt találkozót azzal magyarázták, hogy Fényi Tibor a Die Presse február 28-i számában Torgyánt és Csurkát extrém populistaként írta le az „Egy felelős jobboldali hadvezér” című tudósításában. Torgyán szerint „írása besorolható az olyan magyargyalázó művek közé, mint Eörsi Istváné, vagy a Fekete Doboz »cigányüldözést« bemutató filmje.”

  • 1994.03.05. Népszabadság, E.I.: Egy interjú és a realitások

    Hogyan védekeznek azok, akik a Kádár-korszakban szolgálatot tettek a kultúrpolitikának. Hajdú Jánosról és az MSZP-ről. Hajdú kontra Csoóri. Duray Miklósról. Régi vitái Csoórival.

    „Hajdú tehát nem a saját indítékait szépíti meg utólag, hanem az akkori Csoórit rútítja el. »Számomra Csoóri egy súlyosan veszedelmes nacionalista, aki ezt az országot veszélyhelyzetbe sodorja.« Ezzel a mai Csoóriról mondott ítéletével minősíti az 1982-es előszót. Csoóri akkori fejtegetéseitől lendületes vonalat húz a mai szarajevói vérengzésekig. Ily módon bravúrosan megismétli 1983-as erkölcsi teljesítményét.”

    Reagálás:

    • Magyar Hírlap, 1994.03.09. Ördögh Szilveszter: Republicisztika
    • Magyar Narancs, 1994.03.10. Szalai Pál – A szerk.: Tisztelt Szerkesztőség!
    • Népszabadság, 1994.03.11. Pogonyi Lajos: Tóth Dezső elegánsabban csinálta...
    • Új Magyarország, 1994.03.18. Z. L.: Légy a tejben

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1980.08.30. (35.szám) E.I.: Csoóri Sándor panaszáról
    • Beszélő (Szamizdat – 1984. február), 1984.09.szám E.I.: Egy újságcikk és a „realitások” 
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat a cikkben megjelölt forrásokban és az itt megjelölt cikkek felsorolásában.

  • 1994.03.07. Magyar Hírlap, MH: Király B. visszahozná a csendőrséget

    A Magyar Érdek Pártja küldöttgyűlésén Király B. Izabella, a párt elnökasszonya élesen bírálta a sajtót.

    „Az Egyenleg-botrány után az a furcsa helyzet állt elő, hogy a Konrád – Eörsi – Bánó trió jobboldalizza a valójában kommunista koalíciót! – indította programbeszédét Király B. Izabella.”

  • 1994.03.08. Magyar Hírlap, R. Székely Julianna: Hajtóvadászat

    A Hét című műsorban a rádiós elbocsátásokról, a lefújt műsorokról. Megtudhattuk például, hogy a 168 Óra az elmúlt hónapokban valóságos hajtóvadászatot indított a rádió ellen, ezért hallgatnak róluk.

    „Ennyiből is világos, miért nem tekinthető hajtóvadászatnak mondjuk A Hét többrészes hadjárata az Eörsi-, Konrád-féle hazaárulók, a ZDF vagy BBC testvérműsorok ellen.”

    • További kapcsolódó cikkeket olvashat a honlapon, ha a keresőmezőbe beírja a ZDF kifejezést.

  • 1994.03.09. Magyar Hírlap, Ördögh Szilveszter: Republicisztika

    Kulin Ferencet emlékeztették arra, hogy annak idején őt is hasonlóképpen távolították el a Mozgó Világ éléről, mint ahogyan most Csúcs rúgta ki az embereket a rádióból. Szerinte azonban nincs hasonlóság a két eset között. Nem lehet minőségi különbséget tenni 1984 és 1994 között. A szerző ezzel kapcsolatos korábbi emlékei.

    „H a bárki azt tételezné föl, hogy azonosítok két merőben különböző élet- és léthelyzetet csúsztatásosan, téved. (Erre vonatkozóan Eörsi István igen megfontolandó írása ad példát Hajdú János kapcsán — Népszabadság, 1994. március 5.)”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1994.03.05. E.I.: Egy interjú és a realitások


    További kapcsolódó tartalmakat találhat az előzményben megjelölt cikk felsorolásainál.

  • 1994.03.10. (10.szám) Magyar Fórum, Czére Béla: A Nem Távirányított Iroda jelenti

    A Humórium oldalán megjelent írás.

    „Irodalomkedvelőinkek szól az alábbi hírünk. A liberális alapokból működtetett Posztmodern Világmagazin análcsatornáinak nagydíját az idén Eörsi István nyerte Allen Ginsberg anális poémájának fordításával, amely a Kritika idei, januári számában jelent meg. Eörsi István kérelmet nyújtott be a zsűrihez, hogy a nagydíjat 1994. március 15-én, 15 órakor, a vers fordításának nyolcéves hónap-, nap- és óra fordulóján vehesse át.”

    Előzmény:

    • Kritika, 1994.01.szám Allen Ginsberg: Záróizom

    Kapcsolódó cikkek:

    • További kapcsolódó cikkeket olvashat az előzményben megjelölt cikknél, és ha a keresőmezőbe beírja a ZÁRÓIZOM szót.

  • 1994.03.10. Magyar Nemzet, E.I. – Krómer István: Levélváltás egy idézetről

    Vita. Ellentétben Krómer írásával Heinénél „a »barom kereszténység«, vagy ehhez hasonló jelzős szerkezet nem fordul elő életművében. Következésképpen kipusztításáról sem ábrándozhatott. […] a szóban forgó kifejezés az én írásaimban sem szerepel, sem mint Heinének tulajdonított bölcsesség, sem mint önálló lelemény.”

    Krómer válaszában a TV2 Össztűz című (1992. június 18.) műsorából, Eörsi interjújából idéz.

    Előzmény:

    • Magyar Nemzet, 1994.03.04. Krómer István: A hívő ember és a politika

  • 1994.03.10. Pesti Hírlap, Balaskó Jenő: Fólia2

    Publicisztika a rosszul működő agyakról, az ebből fakadó humorérzékről, a kárörömről. Szász István Elég volt! című cikke a Magyar Hírlapban az A Hét című műsorról, az Egyenlegről, Chrudinákról, Horn Gyuláról, Pálfy G. Istvánról.

    „Nyilván azért tetteti magát siketnémának, azért olyan hangos, mert az utált magyarságteljesítmény meghatározását nem meri behelyettesíteni a másságteljesítmény fogalmával. Mindezen semmi csodálni való nincsen, ha figyelembe vesszük, hogy a naivitás e vitaminszegény szobra óvón felemeli ujját, és valamiféle ellenállás hőseiként négy nevet említ: Konrád, Eörsi, Kis János és Vásárhelyi Miklós nevét.”

    Kapcsolódó cikk:

    • Magyar Hírlap, 1994.02.09. Szász István: Elég volt!

  • 1994.03.10.Magyar Narancs, St. Auby Tamás: Kedves Eörsi István!

    (Csurka Istvánról.)
    Előzmény:
    Magyar Narancs, 1994.02.17. Eörsi István: A Csurka-rejtély
    Reagálás:
    Magyar Narancs, 1994.03.24. St. Auby Tamás: Tisztelt Szerkesztőség!

  • 1994.03.10.Magyar Narancs, Szalai Pál - A szerk.: Tisztelt Szerkesztőség!

    (A Hajdú János-interjúról. Hajdú János - Csoóri Sándor - Kunszabó Ferenc.)
    Előzmény:
    Népszabadság, 1994.03.05. Eörsi István: Egy interjú és a realitások

  • 1994.03.11. Népszabadság, Pogonyi Lajos: Tóth Dezső elegánsabban csinálta...
    Beszélgetés Annus Józseffel

    A határainkon túl élő magyarok bevonása a kampányba csak ártana az ügyüknek, „A melldöngetés kifejezetten árt”. Az ukrán-magyar alapszerződés vitájáról. Az erdélyi magyarok „felfedezése” a választási kampányban. Duray Miklós belekeveredése a magyar belpolitikába; A Hét-beli tévéinterjúban Hajdú János mondataira reagált, aki azt mondta, hogy ma is vállalja egykori Csoóri-ellenes cikkét. A rádiós tisztogatásokról. Boross Péter napirend előtti felszólalását Kulin Ferenc védelmébe vette.

    „A Népszabadságban ezzel kapcsolatban megjelent Eörsi-cikk kilencven százalékával egyetértek. Vagyis az 1983-as állásfoglalást nézzük, és ne a mostani NAP-kelte-interjút! A kérdés az: akkor, 1983-ban ki hol állt? Abban teljes mértékben Eörsi Pistával értek egyet, hogy annak idején a magyar értelmiség egységesen felháborodott az ÉS-ben megjelent Hajdú-cikk miatt.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1994.03.05. E.I.: Egy interjú és a realitások

    Kapcsolódó cikkek:

    • További kapcsolódó tartalmakat találhat az előzményben megjelölt cikk felsorolásánál.

  • 1994.03.14. Népszava, Gantner Ilona: Színtiszta beszűkülés

    Jegyzet a rádió Nyílt tér című irodalmi műsoráról. Már nincs vita, mert csak jobboldali, konzervatív nézeteket valló alanyokat szólaltatnak meg a műsorban.

    „…korábban Kövesdy Zsuzsanna szerkesztőriporter még adott a látszatra, és mondjuk Csoóri Sándor és Torgyán József nyilatkozata közé berakta Eörsi István kritikus mondatait is. (Igaz, az ismétlésből már kivágták Eörsi kormánypártot érintő bírálatát.) […] Így aztán nincs vita. Illetve vita helyett csupán elmarasztaló ítéletek kiáltódtak az éterbe. Miszerint, azok az írók (Konrád, Eörsi és a többiek), akik külföldön »hazánk rossz hírét költik« infantilisek, szellemileg visszamaradottak, és nem képviselik az európai, általánosan elfogadott kereszténydemokrata értékeket.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • További kapcsolódó tartalmakat olvashat a témában, ha a keresőmezőbe beírja a ZDF szót, illetve AZ ŐS PATKÁNY SZÍVÓSSÁGA mondatot.

  • 1994.03.17. (63.szám) Pest Megyei Hírlap, Tiszay Géza: Csipkerózsika álma

    Publicisztika Eörsi István szellemiségéről, „bűneiről”. Hazaárulónak tartja, és megdöbbent a német ZDF televízióban való szereplése miatt.

    „Nem tudom, mert nem ismerem, hogy Eörsi nagy költő vagy kicsi, nagy író vagy kicsi, nagy politikus vagy semmilyen, de egyben biztos vagyok, beírta a nevét a magyar demokrácia remélhetőleg még sokéves történetébe, amikor az egész világgal közölte, hogy nálunk felébredt mély álmából Csipkerózsika, azaz a szélsőjobboldal. […] Azután azt vetette a volt kommunisták szemére, hogy nem semmisítették meg teljesen ezt a politikai csapatot. A szellemi és áttételesen a fizikai terror erősségét kevesellte. Szerinte úgy látszik, nem akasztottak eleget, és gyengeségük jele volt, hogy csak százezreket tettek tönkre testileg és szellemileg egyaránt.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Narancs, 1994.01.13. (1–2.szám) E.I.: Tűzoltó, szerepzavarban (és az itt felsorolt cikkek)
    • Népszabadság, 1994.01.18. E.I.: Az ős patkány szívóssága (és az itt felsorolt cikkek)
    • További kapcsolódó cikkeket olvashat a témában, ha a keresőmezőbe beírja a ZDF szót, illetve AZ ŐS PATKÁNY SZÍVÓSSÁGA mondatot.

  • 1994.03.17. Pesti Hírlap, Zárai György: Féligazság, egész hazugság

    Az olvasói levél írójának a trianoni „hazugságokról” a mai helyzet jut eszébe.

    „Ők az SZDSZ kemény magjának tagjai. Ők (Konrád, Eörsi, Bánó) adták a ZDF-nek a hazug tájékoztatást, de ők adták A Hétben bemutatott BBC-műsor lényegét is. Iványi Gábor és Horváth Aladár rasszizmusról beszél, azt sugallva, hogy Kétegyházán (is) üldözik a cigányokat, holott csupán egy bűnöző család elleni fellépésről volt szó. […] A dezinformáció terjesztői tehát most magukat magyarnak vallják, de támogatóik, pénzelőik, George Soros, a Rockefeller alapítvány már külföldiek.”

    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja: ZDF

  • 1994.03.18. Népszabadság, Dr. Magyari Imre: Titkos kormányterv

    A kormány arra készteti a szerzőt, hogy hosszú idő után újra publicisztikát írjon.

    „Úgy képzelem, hogy időnként összejön egy titkos társaság egy titkos helyen […] Összejönnek a legnagyobb titokban, a bejáratnál jelszót kell mondani – »Bibó« vagy valami hasonló – és elkezdik kiosztani a feladatokat. »Te mondd azt Esterházyékra, hogy huszadrangúnk!«, »Te kutyaházizz!«, »Te hazaárulózd le Eörsit meg Konrádot«, »Te rúgjál ki százhuszonkilenc embert, eggyel se többet, de legyen köztük a Mester, a Havas meg a Bölcs!« […] Jönnek ám erre a tiltakozások, az alkudozások […] Szigorú lesz erre az elnökség: »Azt akarjátok, hogy mindenki tovább tunyuljon? Hogy Eörsi ne írjon semmit az ÉS-nek? Hogy a Lengyel abbahagyja? Hogy csak páran lézengjenek a Demokratikus Charta tüntetésén? Hogy senki ne menjen el a Batthyány-örökmécseshez? Félmunkát akartok végezni? Demokráciát akarunk, vagy sem?«”

  • 1994.03.18.Új Magyarország, Z.L.: Légy a tejben

    (Hajdú kontra Csoóri.
    Előzmény:
    Népszabadság, 1994.03.05. Eörsi István: Egy interjú és a realitások.)

  • 1994.03.22. (11.szám) 168 óra, Esterházy Péter: Európai egyszeregy

    Publicisztika a 168 óra című rádióműsor megszüntetése kapcsán.

  • 1994.03.22. (11.szám) 168 óra, Kell-e félni Magyarországon?
    Kis magyar idegengyűlölet

    Összeállítás az idegengyűlöletről 1988 – 1994-ig.

    „1992. Március 15. A budapesti Szabadság téren – az 56-os forradalmi nemzeti szövetség által szervezett rendezvény után skinheadek inzultálták Konrád Györgyöt, Makk Károlyt, Eörsi Istvánt és másokat.”

  • 1994.03.22. Pesti Hírlap, Ungor Árpád: Kibújt a szeg a zsákból

    Olvasói levél a Magyar Rádióhoz elérkező rendszerváltozás szeléről, az ellenzék és a baloldal reakcióiról, az ellenzéki lapokról.

    „Megígérték az elbocsátott hazugságterjesztőknek, hogy győzelmük után visszaveszik őket. […] Esetleges sikerük a nemzet halálát, eltűnését jelentené. Ha az ávóscsemete és a pufajkás elnök emberei kerülnének hatalomra, sorsunk irányítói olyanok lennének, mint Eörsi István, Gadó György vagy Konrád György; Hajdú János a tévé elnöke, Mester Ákos pedig a rádió elnöke lehetne.”

  • 1994.03.24. (12.szám) Magyar Fórum, Czére Béla: A Nem Távirányított Iroda jelenti

    A Humórium oldalán megjelent írás. Eörsi István említése a Magyar Rádióval kapcsolatban, és „természetesen” Allen Ginsberg ismét szóba kerül...

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.