EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1994.04.01. Pesti Hírlap, V. L.: Sajtószabadság

    Az olvasói levél írója szerint nálunk nem sajtószabadság, hanem szabadosság van. Cáfolja, hogy becsukták volna a Goethe Intézetet.

    „Itt van például, Eörsi István beszélgetése a ZDF riporterével. Ekkor hangzott el: »ahol a Goethe Intézetet becsukják, ott komoly bajok vannak.« Kitől, honnan vette ezt?”

    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja: ZDF

  • 1994.04.03. (13.szám) Keresztény Élet, Krómer István: Széljegyzet Dobos Károly leveléhez

    „Ha végignézzük a Magyar Narancs főmunkatársainak névsorát: Eörsi István, Tamás Gáspár Miklós, György Péter vagy Tilmann József — valamennyien az SZDSZ szélsőséges szárnyához tartoznak, s fideszesek egyáltalán nem dolgoznak a lapnak.”

  • 1994.04.07. (14.szám) Magyar Fórum, Szőcs Zoltán: PETŐ IVÁNÉK ÉS A KIS GÖMBÖC

    A szociállisberális erők – Eörsi István is a felsoroltak között van – magyarságundoráról. Tanulságként leírja a kis gömböc meséjét, aki mohóságában mindenkit bekapott, és akinek a végzetét egy kis kanász bugylibicskája okozta. Végül eljut Spielberg hét Oscar-díjas Schindler listájáig, ami láthatóan nem nyerte el a tetszését...

  • 1994.04.07. (81.szám) Somogyi Hírlap, SZDSZ listán Ascher Tamás és Pogány Judit

    Pető Iván pártelnök bejelentette, hogy Az SZDSZ szerdán leadta országos listáját. Az országos listát Kuncze Gábor vezeti, a második Fodor Gábor. A jelöltek között van Eörsi István.

  • 1994.04.07. Népszabadság, MTI: Demszky a sereghajtó

    Parlamenti választások. Pető Iván pártelnök sajtótájékoztatója az SZDSZ jelöltjeinek listájáról. A listán szerepel többek közt Eörsi István.

  • 1994.04.07.Magyar Narancs, E.I.: Keletiség és nyugatiság 1

    (Magyarország identitásáról és önértelmezéséről; irány: Nyugat-Európa.)

  • 1994.04.07.Magyar Narancs, E.I.: Keletiség és nyugatiság 2

    (Magyarország identitásáról és önértelmezéséről; irány: Nyugat-Európa.)

  • 1994.04.11. Reggeli Délvilág, Egy hét Magyarország
    Lilamix

    Részlet. Tallózás a sajtóból. Idézet Cserhalmi György Élet és Irodalomban megjelent gondolataiból. Az írók nem köszöntek neki, „Eörsi egyenesen elfordult”.

    Kapcsolódó cikk:

    • Élet és Irodalom, 1994.04.08. (14.szám) Cserhalmi György: Nagykorúságom története

  • 1994.04.12.Berliner Zeitung, Cornelia Geißler: Orplid - Wunschort für Poesie-Freunde

  • 1994.04.16. Népszabadság, Breuer János: Láng V. szimfóniája

    Láng István V. szimfóniájáról, melyet a Rádiózenekar szólaltatott meg.

    „Szervesen illeszkedik a hangszőnyegbe a szerzőtárssá avanzsált Eörsi István mindössze öt verssora, szinte mottóként hat, hisz hangszeres ária előzi meg, az énekszólam variációja.”

  • 1994.04.18. (7.szám) Magyar Sajtó, Földes Anna: Cinkos újságírás

    Reflexió Ludvig Emil „Adalékok egy csőcselékszakértő karrierjéhez” című cikkére.

    „Önbecsülésem nem engedi, hogy a rám (is) aggatott, aljas címke ellen tiltakozzam; a cikk Eörsi Istvánnal folytatott, vitának alig minősíthető támadássorozatával, a cikkíró rágalmaival és hangvételével pedig eleve nem tisztem vitatkozni. A magát Báder Katalinnak nevező szerző [Lovas István] állásfoglalásának leplezetlen politikai tendenciája azonban lelkiismeretem szerint nem hagyható szó nélkül.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Új Hang különkiadás, 1953.03.szám (március) E.I.: Sztálin
    • Pesti Hírlap, 1993.12.28. Ludwig Emil: A reálkommunisták felületes kegyelméből (és az itt felsorolt cikkek)
    • Pesti Hírlap, 1994.01.19. Balaskó Jenő: Primőr. Egy magyar vizsla vadászataiból
    • Pesti Hírlap, 1994.02.02. Ludwig Emil: Adalékok egy csőcselékszakértő karrierjéhez. Báder Katalin (Lovas István): Az ávós újságírás
    • Kritika, 1994.01.szám Allen Ginsberg: Záróizom
    • Szittyakürt, 1999.09.01. (9–10.szám) R. L: ELRETTENTŐ PÉLDÁNAK
    • Szittyakürt, 2000.11.01. (6.szám) Révffy László: ELRETTENTŐ PÉLDÁNAK
    • Szittyakürt, 2001.05.01. (3.szám) Pilhál György: Más ez az Eörsi
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat az előzményben megjelölt cikkek felsorolásánál.

  • 1994.04.19. (90.szám) Pest Megyei Hírlap, Nagy József: Tengek birodalma?

    Az olvasói levél írója szerint, ha a választásokon egy MSZP—SZDSZ-győzelem születne, a jelöltek valódi árnyékhatalmat kaphatnának. Ehhez a média „agymosó” szerepére van szükség, amit meg is tettek.

    „El kéne egy kicsit gondolkodni, hogy vajon mi lett volna, ha az 1848-as szabadságharc után ennek leverői és ezek utódai kerültek volna »szabad választásokon« hatalomra Magyarországon, a nagyobb szelet kenyér demagógiájával megtévesztve a választókat. […] Igaz, ez akkor nehezen történhetett volna meg, hiszen voltak még a nemzet lelkiismeretét ébren tartó költőink, íróink. Ezzel szemben ma Jókai és Arany János helyett itt vannak a chartás »irodalmárok«, Konrád, Eörsi meg a többi hasonszőrű. Többségükben az Aczél—Kardos duó által kinevezett szem- és tollforgatók. Céljuk: lejáratni a megvetett bőgatyások népét a világ előtt.”

  • 1994.04.23. Népszava, Bársony Éva: A bálványromboló naplója
    Beszélgetés Eörsi Istvánnal új könyveiről

    Időm Gombrowiczcsal című könyvéről, amely késő ősszel fog megjelenni. Miért éppen Gombrowiczról írt. Újabb Shakespeare-fordításairól, a könyvhétre megjelenő Én és az Isten című kötetéről, amelyben benne lesz a Látogatás előtt című verse is, és a könyv hátlapján meg is indokolja. Fotó

    „A könyvem dupla napló, szembesülés egy nagyon nagy íróval, egy rendkívül okos emberrel, kelet-európai polgárral, aki azonban emigráns. Én ugyan nem voltam emigráns, de három évet töltöttem Nyugaton, ha úgy tetszik, emigráns pszichével. Tudtam, hogy visszajövök, de épp ahogy ő, én is kívülről-belülről láttam azt, ami az életem.”

    • A kötetek (az Időm Gombrowiczcsal és az Én és az Isten) adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Narancs, 1991.08.08. E.I.: Látogatás előtt (és az itt felsorolt cikkek)

  • 1994.04.25. Népszabadság, M. G. P.: Keleti István 1927–1994

    Nekrológ.

    „Menhelyet kínált kiszorítottaknak. Eörsi Huligán-Antigone című drámája miatt visszavonták, spájzolták a költő kötetét. Keleti fütyülve a tiltó határozatokra: bemutatta a Pince Színházban a kiátkozott darabot.”

    • A Huligán Antigoné a Különremény című kötetben jelent meg. A könyv adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témához kapcsolódó további tartalmakat olvashat, ha a keresőmezőbe beírja: HULIGÁN ANTIGONÉ

  • 1994.04.26. (16.szám) 168 óra, Szalai Pál: Tisztelt Szerkesztőség!

    Olvasói levél. Vita Bill Lomaxszal Rácz Sándorról. Litvánék nem nézték le Ráczot, nem ezért sodródott a szélsőjobbhoz. A fő baj az, hogy az SZDSZ elfelejtette a munkástanácseszményt, és a kapitalisztikus fejlődés mellé állt.


    Előzmény:

    • 168 óra, 1994.04.12. (14.szám) Seres László: Szavazz magadra! (Eörsi nem szerepel a cikkben, nincs a rendszerben.)

  • 1994.04.26. (16.szám) 168 óra, Váradi Júlia: A jóhír-gyártó
    Tom Kennedy és Váradi Júlia

    Beszélgetés Tom Kennedyvel a MÚOSZ-vitáról, az őt pocskondiázó sajtóról, az őskonzervativizmus hamis vádjáról, a sajtófelügyelő feladatairól. Nem igaz, hogy itt mindenki fasiszta és antiszemita, mint állítja, például Eörsi és Konrád. A sajtó írjon csak a jó dolgokról!

    Kapcsolódó cikkek:

    • Pesti Hírlap, 1993.12.28. Ludwig Emil: A reálkommunisták felületes kegyelméből (és az itt felsorolt cikkek)
    • Népszabadság, 1994.01.18. E.I.: Az ős patkány szívóssága
    • Pesti Hírlap, 1994.02.02. Ludwig Emil: Adalékok egy csőcselékszakértő karrierjéhez. Báder Katalin (Lovas István): Az ávós újságírás
    • viszavzsodor.blogspot.hu, 2013.09.15. Varga Domokos György: Törzsi trilógia Ötödik könyv. II. rész
    • További kapcsolódó cikkeket olvashat a témában, ha a keresőmezőbe beírja a ZDF szót, illetve AZ ŐS PATKÁNY SZÍVÓSSÁGA mondatot.

  • 1994.04.27. (97.szám) Pest Megyei Hírlap, Pálinkás Ferenc: Botrány az ünnepségen

    Az olvasói levél írója szerint az újságírók hamis vádakkal, rágalmakkal járatják le külföldön az országunkat. Hankiss Elemér mögött az SZDSZ és a köztársasági elnök állt, ezért tehette meg, hogy l990 szeptemberében nem engedte adásba a kormányfő üzenetét.

    „Ezek az emberek kiáltoznak ma demokráciáért! Ők emlegetik nosztalgiával az elmúlt rendszert, azt állítva, hogy akkor jobb volt. Jobb »a legvidámabb barakk« mindenható urainak, a Sztálint dicsőítő Eörsinek, a Konrádoknak, valamint a Nagy Sándoroknak és a Horn Gyuláknak, akik a hatalmat kisajátították.”

  • 1994.04.28. (17.szám) Magyar Fórum, Balczó Zoltán: Nagykoalíció, avagy politikai összeborulás

    Koalíciós esélylatolgatás a választások előtt. Eörsi István említése.

  • 1994.04.28. Magyar Narancs, E.I.: A szőlősgazda stratégiája

    Publicisztika. Választások előtt a Fideszről és Orbán Viktorról.


    Reagálás:

    • 2000, 1994.06.szám Esterházy Péter: Üdvözlet a győzőknek 

  • 1994.04.30. (100.szám) Pest Megyei Hírlap, Sándor András: A titokzatos probléma

    Publicisztika. A svájci rádió „Pro Helvetia” műsorában német nyelven, „Budapest kicsi csodái” címmel, Suzy Koltai riportja a rossz közérzetű értelmiségről, a zsidóüldözésről, a szellem nyomorúságáról, felhívja a figyelmet a veszélyre. A riportban megszólalók: Eörsi István, Hernádi Miklós, Báron György és Kornis Mihály. Reflexió Kornis a nacionalizmus és az új antiszemitizmus mechanizmusáról szóló szavaira.

  • 1994.04.Die Zeit im Buch, Jakob Ebner: Eörsi István: Das Opfer. Der Staatsmann und seine Schatten

  • 1994.04.szám (április) Kapu, Dr. Dr. Nagy Piroska: Megjegyzések Pete István művéhez

    Pete István cikkére reagál, amely a Kapu 1994/1-2-3. számában jelent meg. Szerinte cikkéből fröcsköl a gyűlölet. Csurka származásáról. „Dehát Önöknek – elvbarátait is ideértve – kell egy bűnbak, kell egy olyan vezéregyéniség, akit meg lehet tenni a nemlétező magyar antiszemitizmus fejének – »kitartás, éljen Csurka!« – aki Ön szerint a Magyar Fórumból »Magyar Futárt« csinálva, Rajniss Ferenc álnéven közli cikkeit.” Szerinte csak alkalmat keresnek, hogy kiteregessék a nem létező szennyest a liberális nyugati sajtóban. Szerinte a sajtószabadság és a sajtóetika alappillérei ellen vétettek a Hankisst védők. A „Mikiegér”, az „idegenszívű”, a „hígmagyar”, a „liberális féreg”, a „termeszhangya” és a „törpe minoritás” jelzőkről. Spiró György és Eörsi István verseiről, Esterházy Péter és Kornis Mihály írásáról. Milyen jelzőket használtak Csurkával, Csúccsal és Nahlikkal kapcsolatban? Antall temetéséről.

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1990.04.27. (17.szám) E.I.: Széljegyzetek. A két konda; A gyönyör

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Narancs, 1994.01.13. E.I.: Tűzoltó, szerepzavarban
    • Népszabadság, 1994.01.18. E.I.: Az ős patkány szívóssága
    • Népszabadság, 1994.02.19. E.I.: Kettős ajándék; Két konda; Egy Heine-motívumra
    • Élet és Irodalom, 1994.08.26. (34.szám) Élet és Irodalom, Nagy Attila Kristóf: Másféle kondákról

  • 1994.04.szám (december) Cigányfúró, E.I.: Egy versdokumentumról
    Káin beszéde a gyilkosság évfordulóján

    A márianosztrai börtönben írt költeménye harmadik része és magyarázat hozzá. A vers születésének és a börtönből való kicsempészésének története.

  • 1994.04.szám Kritika, Tasnádi István: A Koldusopera-paradoxon

    Színikritika. Brecht: Koldusopera. 3 előadás összehasonlítása. Művész Színház – rendező: Taub János; kaposvári Csiky Gergely Színház – rendező: Babarczy László, fordító: Eörsi István; Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház – rendező: Verebes István, fordító: Blum Tamás.

    „Nyilván Eörsi István szabatosan komor fordítása is hozzájárul ahhoz, hogy a darab frivol játékossága és pimaszsága helyett valamiféle moralizáló merevség uralja az előadást.”

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.