EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1994.02.09. Magyar Hírlap, N. E. – P. S.: Parlamenti vita a termőföldről
    Nagy Tamás: magasabb az előfizetési díj, még sincsenek hírek a tévében
    N. O.: „Bolond likból…”

    Beszámoló a MIÉP elnökség tagjainak (Csurka István, Deme Zoltán és dr. Bogdán Emil) bicskei és kispesti látogatásairól. Megszólalnak a helybéli emberek is.

    „Dénes János egyetértett kispesti beszédében a Magyar Szellemi Védegylet elnökének levelével. A levél címzettje a ház elnöke. E nyílt levélben tiltakoznak az Eörsi-, Konrád-, Bánó-féle nemzetgyalázás ellen. Dénes János követelte, hogy törvény foglalkozzék a nemzetgyalázás visszaszorításával.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Fórum, 1994.02.10. (6.szám) Gy. B.: A szocialisták vad kapitalisták. Ne félj, többen vagyunk, mint elleneink
    • Pest Megyei Hírlap, 1994.02.18. (41.szám) A Magyar Szellemi Védegylet közgyűlésének levelei

  • 1994.02.09. Magyar Hírlap, Szász István: Elég volt!

    Publicisztika arról, hogy a Híradó és A Hét még mindig tudnak meglepetést szerezni a szerzőnek. Az Egyenleg – Bánó-ügy, a Hankiss-ügyben megvádolt és elbocsátott Nagy László gazdasági főigazgató pere. Horn Gyula magánbeszélgetésének lehallgatása.

    „Eddig a jó ízlés mindenkit visszatartott attól, hogy megkérdezze: mikor Konrád, Eörsi, Kis János, Vásárhelyi Miklós az élet perifériájára szorítva emberjogi memorandumokat írt alá, a Pálfy G., Sugár, Chrudinák-csapat éppen merre volt? Végignézhetjük — már aki bírja gyomorral — a para- és szuperboláikat, s megtudhatja Chrudinák úr történelmi félmúltat idéző műsorából, aki még nem tudta, hogy az ÁVH-ban a bosszút lihegő zsidók hogyan kínozták évekig az igaz magyarokat. Persze — teszi hozzá engedékenyen a »történész« — azért ezeket a zsidókat saját közösségük is mélyen elítélte.”

    Kapcsolódó cikk:

    • Pesti Hírlap, 1994.03.10. Balaskó Jenő: Fólia2

  • 1994.02.09. Romániai Magyar Szó, Bartha Klára: Aki el nem ítélhető hazugságokkal

    Olvasói levél az Antall József elleni rágalmakról.

    „A temetés előestéjén három »magyar« úr nyilatkozott az egyik német TV csatornán. Elképesztő rágalmakkal, illetve a néhai miniszterelnököt és a magyar kormányt. Cselekedte ezt: Konrád György, Eörsi István, a harmadik nevét nem ismerem, így nem tudtam megjegyezni. […] Éppen ilyen ismert írók nem tudnák, hogy a Horthy temetésén a nagyhatalmak is magas szinten képviseltették magukat, jelezve tiszteletüket a néhai kormányzó és Antall J. felé.”

  • 1994.02.10. (6.szám) Magyar Fórum, Gy. B.: A szocialisták vad kapitalisták
    Ne félj, többen vagyunk, mint elleneink

    Beszámoló a MIÉP elnökség tagjainak (Csurka István, Deme Zoltán és dr. Bogdán Emil) bicskei és kispesti látogatásairól. Megszólalnak a helybéli emberek is.

    „Dénes János egyetértett kispesti beszédében a Magyar Szellemi Védegylet elnökének levelével. A levél címzettje a ház elnöke. E nyílt levélben tiltakoznak az Eörsi-, Konrád-, Bánó-féle nemzetgyalázás ellen. Dénes János követelte, hogy törvény foglalkozzék a nemzetgyalázás visszaszorításával.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hírlap, 1994.02.09. N. E. – P. S.: Parlamenti vita a termőföldről. Nagy Tamás: magasabb az előfizetési díj, még sincsenek hírek a tévében. N. O.: „Bolond likból…”
    • Pest Megyei Hírlap, 1994.02.18. (41.szám) A Magyar Szellemi Védegylet közgyűlésének levelei

  • 1994.02.10. (6.szám) Magyar Fórum, Zapata: Visszakézből

    Az SZDSZ jellemzése.

    „»Nekünk nincs takargatni valónk a múltunkból« — büszkélkedtek a szabaddemokraták. Tényleg nincs mit, hiszen a televízió jóvoltából az egész ország láthatta a kongresszusi központban köztük ülő Eörsi Istvánt, az egykori Szabad Nép fasisztázó, csőcselékező újságíróját, az exanarchista-szélsőbalos Kis Jánost, de az exFideszes Fodor Gábort is, akit már egyszer elsirattunk ezeken a hasábokon, mint a magyar politikai élet nagy veszteségét, és most tessék, főnixmadárként újjászületve ott gubbaszt a szabad madarak közt.”

  • 1994.02.11. Pesti Hírlap, Pintér Andrea: Irodalomról — kétféleképpen
    ELŐADÁSOK A FRANCIA INTÉZETBEN

    Február 11-én Eric Marty tart előadást a budapesti Francia Intézetben Elsőszámú kortársunk André Gide címmel, 14-én hétfőn este pedig Christian Bourgois értekezik A könyvkiadás kalandjai címmel. Eörsi István említése.

  • 1994.02.12. (06.szám) Heti Világgazdaság, Szabó Sándor: Sándor evangéliuma

    Lezsák Sándor Antall József mondatait idézte: „Keresztény Magyarországot akartam, mert csak ennek van jövője”; ezzel kampányol az MDF. De akkor mi lesz azokkal, akik nem keresztények, vagy nem vallásosak, de becsülik annak értékeit? Gyűlölködőnek, uszítónak, szemforgatónak tartja ezt a jelmondatot.

    „Olvasom, hogy Lezsák olyan választási kampányt szeretne, amelyben nem a gyűlölet, a rágalmazás, az olcsó demagógia játszik szerepet. És mondja ezt a Parabola-Szuperbola »evangéliumai« után, számos »agyas-bubus« párthű sajtóprédikáció után, meg az után, hogy csípőből lehazaárulózza Eörsit és Konrádot, a Híradó és A Hét hajmeresztően ügyetlen és gyomorfordítóan gusztustalan stiklije után.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Köznevelés, 1993.10.08. (31.szám) Szunyogh Szabolcs: TV-nem-ajánló
    • Zalai Hírlap, 1994.02.01. -szó-: Engem nem lehet leleplezni
    • Havi Magyar Fórum, 1995.03.01. (3.szám) Menyhárt László: Volt egyszer egy Parabola
    • Demokrata, 1997.04.17. (16.szám) Seszták Ágnes: Ha nem adsz, szakítok

  • 1994.02.14. (37.szám) Pest Megyei Hírlap, Práczki István: Ki beszél itt etikáról?

    Az olvasói levél szerzője szerint a baloldaliak választási etikáról beszélnek, miközben visszaélnek erőfölényükkel a médiában, és lejáratják Magyarországot a nyugati lapokban, sajtóetikájuk csak egy irányban működik. Véleménye igazolásul példákat hoz fel.

    „Bezzeg, ha az elit részéről felháborító módon gyalázkodnak és hazudnak (Landeszmann-gyalázat, Pető Iván hazudozása, Eörsi úr hazaárulása) az a »tökéletes etikai érzék« már nem működik. Sőt, mindenáron azt bizonygatják, hogy az a vétkes, aki kimondja az igazat.”

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja LANDESZMANN nevét

  • 1994.02.15. (38.szám) Pest Megyei Hírlap, Pajor András: Tisztességtelen és tisztességes útkeresők

    A szerző azon tűnődik, hogy mit jelent Konrád György számára az itt és az itthon, miközben Magyarországon állítólag szélsőséges állapotok uralkodnak. Csurkát, Csoórit, Lezsákot, Feketét a baloldal szélsőségesnek minősítette, Pajor ezzel szemben Konrádot, a Chartát, Koncz Zsuzsát, Kornist, Farkasházyt, Gönczöt, Eörsit tartja annak.

    „Mi lehet az igazság abból, hogy Csoóri, Csurka, Lezsák, Fekete egyéniségével szemben mindaddig képtelen volt felvenni a harcot Konrád, Göncz, Eörsi és köreik, amíg az olvasók és az írói kvalitás volt a mérce? […] meglehet, közülük néhányan kitűnő nyelvtehetségek, különösen, ha az ország lejáratásáról vagy pornográf novellák műfordításáról van szó, ám az itthon használatos irodalmi nyelv, szókincs, gondolkodásmód — fájdalom — mégiscsak a magyar. […] Mindez azért foglalkoztat ennyire, mert a hazaárulás gondolatával, csak az ominózus Landeszmann—Eörsi eszmei kör jegyében elhangzott politikai nyilatkozatok kapcsán foglalkozik az ország.”

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja LANDESZMANN nevét.

  • 1994.02.15. Csongrád Megyei Hírlap – Délvilág, Vágvölgyi B. András: Eljön az orgonaillatú május
    Szerintem

    A Délmagyarország főszerkesztője, Dlusztus Imre felkérte Vágvölgyit, hogy írjon egy cikket arról, hogy mi történt Magyarországon 1990 és 93 között és mi várható most. Ehhez mellékelt egy névsort is, és arra kérte, hogy kiegyensúlyozott legyen. Közelednek a választások – a kampányidőszak várható eseményei. Mire vágynak ma az emberek Magyarországon? Ugyanarra, amivel annak idején az MDF választást nyert: „nyugalomra, tisztes megélhetésre, kevesebb államra, alacsonyabb adókra.” Csakhogy most más a helyzet. „Mert nem Eörsi Istvánnal van a gond, aki a szélsőjobb újraéledése miatt borong a ZDF-en, hanem azzal a kormánypolitikával, amelyik olyan hosszan nem volt hajlandó elhatárolódni a magyar szélsőjobb újrabimbózódásától. […] A hajdan oly népszerű Fidesz is bukni látszik azon, hogy valamelyes közösséget vállal a kormánykoalíció konzervatívjaival.”

  • 1994.02.16. Magyar Hírlap, Zádor Endre: Durvul a légkör

    Olvasói levél a választások közeledtével durvuló hangnemről. Példák.

    „Ebben a légkörben, amelyet az MDF által kézivezérelt rádió és televízió naponta mérgez, minden becsületes, felelősséget érző ember kötelessége, hogy a maga módján fellépjen a szándékosan gerjesztett hisztéria ellen. Ebből a szempontból nézve sajnálatos, hogy olyan tiszteletre méltó, kiemelkedő író, mint Eörsi István is a kavargó indulatok középpontjába került. Eörsi a magyar szellemi élet egyedülálló alakja, tehetsége, következetes, hajthatatlan elvhűsége széles körben tiszteletet kelt. Megnyilatkozásai azonban — nem először — céljával ellentétes eredményre vezetnek. Ő, Gadó György és mások nem vetnek olykor számot azzal, hogy kikkel állnak szemben. Nem számolnak azzal, hogy ha szavaik és tetteik félremagyarázhatók, azokat félre is magyarázzák, alantas politikai célokra használják fel. Vigyázzanak hát!”

  • 1994.02.16. Pesti Hírlap, Mensáros Tamás: Csipkerózsika

    Reflexió Ludwig Emil és Báder Katalin (Lovas István) Pesti Hírlapban megjelent cikkére.

    „Elég csak a fent említett cikkek főszereplőjére, Eörsi Istvánra utalni: mily szép ívű pálya az Irodalmi Újság versétől a ZDF-nyilatkozatig, röpke negyven év alatt.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Pesti Hírlap, 1994.02.02. Ludwig Emil: Adalékok egy csőcselékszakértő karrierjéhez. EÖRSI ISTVÁN PÁLYÁJA A SZTÁLINI ANNALESTŐL A GINSBERGI ANÁL-LESIG. Báder Katalin (Lovas István): Az ávós újságírás (és az itt felsorolt cikkek)

  • 1994.02.17. (7.szám) Magyar Fórum, Kubinyi Ferenc: Össztűzben

    Politikai helyzetkép választások előtt. A liberálisok „és a posztkommunista rohamegységek” célkeresztjében Csurka István van. Eörsi István többszöri említése. Kun Miklós nyilatkozata a Szabadság Rádióban.

    „Kun Miklós sajnos csúsztat, de hát orosz rádióhallgatói nem tudják ezt számon kérni. Azt állítja, hogy Csurka elnyerte a legmagasabb irodalmi díjakat. Ez nem igaz. József Attila-díjat kapott, de ezt megkapta Rákosi Mátyástól a Kun-regrutát vizsgáló dr. Eörsi orvos-alezredes úr is. Művészi termés és teljesítmény szempontjából a két ember összehasonlíthatatlan.”

  • 1994.02.17. Beszélő (Hetilap – 7.szám), révész: Hajdúvész

    Duray Miklós Hajdú János ellen A Hét műsorában. Duray Miklós és Csoóri Sándor megrágalmazása az ÉS-ben.


    Előzmény:

    • Beszélő, 1984.09.szám (Szamizdat – 1984. február) E.I.: Egy újságcikk és a „realitások”
    • Beszélő, 1992.10.17. (Hetilap – 42.szám) Révész Sándor: Hét-vezérek

  • 1994.02.17.Magyar Narancs, Bojár Iván András: Kedves Narancsosok!

    (Bojár Iván András távozását bejelentő, indokló levele. A demokrácia megszűnése a lapnál. Miért nem fogadja el a főmunkatársi státuszt?)

  • 1994.02.17.Magyar Narancs, E.I.: A Csurka-rejtély 1

    (Publicisztika Csurka Istvánról.)
    Reagálás:
    Magyar Narancs, 1994.03.10. St. Auby Tamás: Kedves Eörsi István!
    Magyar Narancs, 1994.03.24. St. Auby Tamás: Tisztelt Szerkesztőség!

  • 1994.02.17.Magyar Narancs, E.I.: A Csurka-rejtély 2

    (Publicisztika Csurka Istvánról.)
    Reagálás:
    Magyar Narancs, 1994.03.10. St. Auby Tamás: Kedves Eörsi István!
    Magyar Narancs, 1994.03.24. St. Auby Tamás: Tisztelt Szerkesztőség!

  • 1994.02.18. (41.szám) Pest Megyei Hírlap, A Magyar Szellemi Védegylet közgyűlésének levelei

    Levél Dr. Boross Péter miniszterelnöknek. A Büntető Törvénykönyv kiegészítését javasolják olyan cikkellyel, „amely megfelelő elriasztó és visszatartó tételekkel bünteti »az ország külpolitikai érdekeinek szándékos veszélyeztetését«.” .

    „Legutóbb a német közszolgálati ZDF televízióban mutattak be egy elejétől a végéig példátlanul hazug, intellekutális agressziónak tekinthető műsort hazánkról, három máig büntetlen nemzetgyalázó, Konrád György, Eörsi István és Bánó András összeállításában és részvételével.”

    Nyílt levél dr. Szabad Györgynek, a Magyar Országgyűlés elnökének. Az ellenzék a magyar nemzetet gátlástalanul sértegeti, gyalázza és rágalmazza, belföldön és külföldön, ami ellen a megsértettek nem találnak jogorvoslatot a mentelmi jog miatt. Sajtótörvény hiányában „az ország sajtója túlnyomórészt ellenőrizetlen idegen pénzforrásokból táplálva a hazugság, a tisztességtelenség és a sajtóbanditizmus szabad vadászterületévé vált.”. Felszólítják az Országgyűlést a Büntető Törvénykönyv megváltoztatására, „amely szigorú börtönbüntetéssel, hivataltól való eltiltással és vagyonelkobzással sújtja azt a magyar állampolgárt, aki nyilvánosan az írott vagy elektronikus sajtóban, három főt meghaladó közönség előtt tartott előadásban, belföldön vagy külföldön a nemzet becsületébe gázol, a nemzetről rágalmakat és hazugságokat terjeszt, és megsérti a magyar nemzeti méltóságot.” .

    Fotó: Bozó Gyula festőművész éremterve Antall József arcképével

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hírlap, 1994.02.09. N. E. – P. S.: Parlamenti vita a termőföldről. Nagy Tamás: magasabb az előfizetési díj, még sincsenek hírek a tévében. N. O.: „Bolond likból…”
    • Magyar Fórum, 1994.02.10. (6.szám) Gy. B.: A szocialisták vad kapitalisták. Ne félj, többen vagyunk, mint elleneink
    • További kapcsolódó cikkeket olvashat a témában, ha a keresőmezőbe beírja a ZDF szót, illetve AZ ŐS PATKÁNY SZÍVÓSSÁGA mondatot.

  • 1994.02.18.Új Magyarország, Balaskó Jenő: "A nemzet, röfröf, a nép."

    (ZDF, Göncz kifütyülése, A két konda. Előzmény: a cikk végén.)

  • 1994.02.19. Népszabadság, Bayer Zsolt: A „jobboldal” gyökerei

    A húszas évek világgazdasági válságára született válaszok: a kommunizmus, a fasizmus és a New Deal – az utóbbi bizonyult életképesnek. Nagy szerencsétlenségnek nevezi a reformkommunistákból kinőtt baloldali pártok esetleges kormányra kerülését. Veres Péter a hazai jobboldal előfutára, nézeteinek részletes elemzése. Veres Péter, Sinka István és Fekete Gyula kiemelése az „ortodox baloldali” antikapitalizmus jellegzetes képviselőiként. Az MDF „mélyen baloldali gyökereiről”. Szerinte a mai liberális pártjaink jobboldaliak.  A jobboldali konzervatív gazdaságpolitikát Bayer szerint kultúrkampfok fügefalevelével kell takargatni. A népi-urbánus vitáról.

    „Érdemes lenne a népi-urbánus vitában elmerülő, nyíltan vagy burkoltan zsidózó, a holocaustot tagadó, a nemzetet erkölcstelennek kikiáltó, az ellenzéket hazaárulónak bélyegző, a magyarságellenes tevékenységet vizsgáló bizottság felállításáról elmélkedő, a neonácikat védelmébe vevő, a cigányságot másodrendű állampolgároknak bélyegző, egy dohos illatú zuglapocskában Eörsi Istvánt kipellengérező (mintha Csoóri nem írt volna himnuszokat Rákosihoz!), antidemokratikus áljobboldalnak eltöprengenie, hogy mi lesz, ha minden környező országban a nacionalizmus marad az egyetlen felhajtó erő?”

  • 1994.02.19. Népszabadság, E.I.: Kettős ajándék
    Két konda
    Egy Heine-motívumra

    Versek.

    Reagálás:

    • Népszabadság, 1994.02.28. Lőcsei Pál: Nem ezért szeretem Eörsi Istvánt + Eörsi István válasza

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Napló, 1990.08.23. (34.szám) E.I.: Kettős ajándék
    • Magyar Narancs, 1994.01.13. (1–2.szám) E.I.: Tűzoltó, szerepzavarban
    • Népszabadság, 1994.01.18. E.I.: Az ős patkány szívóssága
    • Kapu, 1994.04.szám (április) Dr. Dr. Nagy Piroska: Megjegyzések Pete István művéhez
    • További kapcsolódó cikkeket olvashat a témában, ha a keresőmezőbe beírja a ZDF szót, illetve AZ ŐS PATKÁNY SZÍVÓSSÁGA mondatot.

  • 1994.02.21. Magyar Hírlap, Kozák Márton: Elmaradt számvetés

    „Most, hogy elülőben végre az ostoba vihar Eörsi István ZDF-beli nyilatkozata körül, érdemes visszatérni egy fontos mondatára. Eszerint a kommunista politika olyan rossz volt, hogy »...ezek a jobboldali figurák most teljesen sértetlenül, mintha mi sem történt volna, mint Csipkerózsikák, semmit sem változva feltámadhattak negyven évig tartó alvás után«. Eörsinek igaza van. Itt valakiken tényleg nem fogott az idő.”

    • További kapcsolódó cikkeket olvashat a honlapon, ha a keresőmezőbe beírja a ZDF kifejezést.

  • 1994.02.22. Csongrád Megyei Hírlap – Délvilág, Annus József: „Életmű vitatársa: életmű”

    A Hajdú-ügy – Csoóri Sándor megtámadása. „Horn Gyula elhatárolódott Hajdú nyilatkozatától, Szűrös Mátyás pedig a Népszabadság ugyanazon számában bővebben is kifejtette, hogy az ominózus cikk őket, a magyar külkapcsolatok új útjait kereső politikusokat is nehéz helyzetbe hozta 1983-ban.” Eörsi István metaforájának felidézése: „Kis János lábujjhegyre állt és beleharapott Csoóri Sándor bokájába.” [A kioktatott férfi nem Kis János, hanem Kenedi János volt. „Kenedi János lábujjhegyre állt, és így, ágaskodva beleharapott Csoóri Sándor bokájába.”]

    Előzmény:

    • Magyar Nemzet 1989.05.05. E.I.: A tűrőképesség határa
    • Élet és Irodalom, 1989.06.02. (22.szám) asperján: Mekkora az a boka?

    Kapcsolódó cikkek:

    • Délmagyarország, 1994.03.04. (53.szám) Rigó Béla: Haraphatóság
    • Délmagyarország, 1994.03.05. (54.szám) Annus József: Rágódni
    • Magyar Hírlap, 2009.10.26. Várkonyi Balázs: Vérparaszt-gyalázat

  • 1994.02.22. Pesti Hírlap, Dr. Horváth László: Babérkoszorú helyett szégyenbélyeg
    JÓL VIGYÁZZ, MAGYARORSZÁG!

    Olvasói levél a választási kampányról, a hangnemről.

    „A Fidesz visszataszító propagandát folytatott a pápa ellen magyarországi látogatásakor. Eörsi István undorító verse, melyben a gumi óvszer drágulásától tart, amiért a pápa ide látogat, és azért siránkozik, hogy a kéjérzésért többet kell majd fizetni — felejthetetlen Magyarország katolikusai számára. Remélem, a Fidesz nem kap katolikus szavazatokat.”

    • Eörsi verse az Én és az Isten című kötetében is megjelent, és a könyv hátlapján meg is indokolja. A könyv adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikk:

    • Magyar Narancs, 1991.08.08. E.I.: Látogatás előtt

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.