EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1994.01.29. (24.szám) Pest Megyei Hírlap, Jeszenszky István: A mi televíziónk?

    Az olvasói levél írója szerint a tévében és rádióban főszerepet kapó riportereknek és műsorvezetőknek már régen nem lenne szabad szerepelniük.

    „Fél éve ismét fizetem az előfizetési díjat. De ha továbbra is Farkasházy-féle rádiókabarét, Mester Ákos-féle 168 órát kell hallgatnunk, benne Lengyel László, Eörsi István eszmefuttatásaival (...)”

  • 1994.01.29. Magyar Hírlap, Farkas Zoltán: Hősök és gonoszok
    Lelátó

    Publicisztika.

    „Gombár és Hankiss akaratuk ellenére lettek hősök — s persze gonoszok mások szemében. Mint annyian a hazai közéletben. […] Egyre inkább az a benyomásom, hogy az embereknek hovatovább elemi, belső igényükké vált az elmúlt három-négy évben a személyes szenvedély; s ha nem élik, legalább kivetítik magukból érzelmeiket. Indulatok fókuszában vergődnek nagyon nagy és egészen pici hősök: Konrád és Kónya, Eörsi és Zacsek, T. G. M. és Torgyán sajátosan hasonló szerepet tölt be, pontosabban, szerepük hasonló igények szerint formálódik. Minden mondatukat megbeszéli, kommentálja a közönségük, s csak bízni lehet benne, hogy bizonyos különbségek azért még érzékelhetőek maradtak...”

  • 1994.01.29. Népszabadság, Balogh Ernő – Pogonyi Lajos: Búcsú a politikától
    Tamás Gáspár Miklós SZDSZ-képviselő a baloldal előretöréséről, a liberalizmusról és a miniszterelnökről

    Beszélgetés Tamás Gáspár Miklóssal, az SZDSZ képviselőjével a baloldal előretöréséről, a liberalizmusról és a miniszterelnökről. A német ZDF-televízióban, 1993. decemberében sugárzott Konrád – Eörsi – Bánó interjúkról. Az Eörsi-nyilatkozat utáni reakciókról.

    „Azt hiszem, hogy ezek az interjúk kapóra jöttek a kormánypártoknak. Azt gondolom, hogy Eörsi István csakugyan védhetetlen dolgokat mondott. – Az interjú mely részére gondol? – Arra, amelyben Eörsi István sajnálkozását fejezte ki, – és ebben benne volt a paradoxon és a poénhajhászásból fakadó abszurditás –, hogy négy évtizedes uralmuk alatt a kommunisták nem semmisítették meg a jobboldali politikai tradíciót.”

    Reagálás:

    • Magyar Nemzet, 2004.01.02. Ludwig Emil: Kiűzni, levadászni, kiirtani
    • hirszerzo.hu, 2011.01.07. Hírszerző: Beperelték Bayer Zsoltot, mert megint nem írt igazat. nepszava.com (Amerikai Népszava), 2011.01.08. Bayer Zsolt megint fröcsögött és bakot lőtt
    • Magyar Hírlap, 2018.01.08. Ludwig Emil: Kommunisták kegyelme
    • Magyar Hírlap, 2018.01.24. Ludwig Emil: A levadászás módszertanai

    Kapcsolódó cikkek:

    • További kapcsolódó cikkeket olvashat a témában, ha a keresőmezőbe beírja a ZDF szót, illetve AZ ŐS PATKÁNY SZÍVÓSSÁGA mondatot.

  • 1994.01.29. Népszabadság, G. J. Z.: A Szolidaritás elnöke: Hungarista vagyok

    A Szolidaritás Szakszervezet elnökének, Bátonyi Sándornak sajtótájékoztatója a hungarista ideológiáját felvállaló Világnemzeti Népuralmista Párt (VNP) helyiségében. A Népszabadságot, a Magyar Hírlapot és a 168 órát beperli hitelrontásét. Szerinte hecckampány folyik ellenük. A sajtótájékoztatón felszólalt Kovács István, Amerikában élő újságíró.

    „Kovács szerint a Nemzetbiztonsági Hivatalnak inkább Eörsi István és Konrád György írókat kellene feljelentenie.”

    Fotó: Lantos László, Bátonyi Sándor és a Szolidaritás videósa

  • 1994.01.31. Népszabadság, Farkas Zoltán: A kampányba minden belefér?

    A Hét és a Létkérdések ismét rémületet idéznek elő az értelmiségiek körében, akárcsak egykor, Grósz Károly idejében. Az Eörsi-ellenes kampányról, az állítólagos hazaárulókról (Göncz, Konrád, Eörsi). Kéri Edit Pető Ivánt kívánja megbüntetni szülei tetteiért. Csurka István és Lezsák Sándor is hazaárulóznak. Kulin Ferenc és Tabajdi Csaba kampánya.

    „S végül itt volna ez az Eörsi-ügy: az író két – meglehet, összetett – mondatát adta le a ZDF-televízió, amelyeket addig fordítottak, forgattak, ferdítettek és értelmeztek idehaza, míg ki nem mondhatták új honfoglalóink és legfőbb ítészeink a szentenciát: hazaárulás. […] A sajtószabadságba, persze, bőven belefér az is, ha valaki – egy főszerkesztő, a sajtótisztesség hirdetője – »kondomos Eörsi«- ről, »simanyelvű Konrád«-ról és »elvbarátaik«-ról ír.”

    • További kapcsolódó cikkeket olvashat a témában, ha a keresőmezőbe beírja a ZDF szót, illetve AZ ŐS PATKÁNY SZÍVÓSSÁGA mondatot.

  • 1994.01.31. Népszava, Barabás Tamás: Első számú közellenség

    Jegyzet. Horváth Gyula leborotválta a szakállát a Parabola kedvéért, ahol Sztálint játszotta. A Parabola adását most is szélsőjobb szellemiség hatotta át.

    „Első számú közellenséggé most Eörsi Istvánt léptették elő. Kéjjel szavalták Sztálinhoz írt versét, bár ezt a ballépését a költő mindig bevallotta. […] Teljesebbé és érdekesebbé tette volna a képet, ha Csoóri Sándor hasonló szellemiségű, Rákosihoz írt versét is felidézik, amelyet ez a költő soha sem emleget. Ott legalább a börtön sem hiányzott volna minthogy Csoórit egyetlen percre sem csukták le az elmúlt korszakban.”

    • Csoóri Sándor Rákosi-versének címe Aranyos madaram. Ez a vers a Föltámadott a tenger (Szavalókönyv) című antológiában található. A kötet adatait és tartalomjegyzékét elolvashatja az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző- fordító résznél.
    • Eörsi István Sztálin című verse a Munkás, paraszt, értelmiség munkaverseny lázában ég! Agitatív antológiaköltészet Magyarországon 1945-1956 című kötetben is megjelent. A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Új Hang különkiadás, 1953.03.szám (március) E.I.: Sztálin (és az itt felsorolt cikkek)
    • Kortárs, 2002.10.szám Csoóri Sándor: Nem csak a beszennyezett remények

  • 1994.01.szám (június) Cigányfúró, Eörsi István: Katicabogaramról

    Vers.

  • 1994.01.szám (tavasz) Budapesti Negyed, Mihancsik Zsófia: Nagy Imre temetése, és az 56-os emlékmű születése
    MIHANCSIK ZSÓFIA interjúja JOVÁNOVICS GYÖRGGYEL

    Interjú Jovánovics Györggyel. A kompozíció lényege.

    „Ezek ötlete nem tőlem ered, ez volt a pályázati kiírás, amely egy halálba indulónak, Angyal Istvánnak Eörsi István által a börtönből kimentett búcsúmondatát idézte: »Egy nagy rusztikus kő legyen a csőcselék emléke«... Ezért a pályaművek 90%-a kövekből volt komponálva.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja az 56-OS EMLÉKMŰ mondatot.

  • 1994.01.szám 2000, Margócsi István: JUHÁSZ FERENC / KRISZTUS LEVÉTELE A KERESZTRŐL
    Margináliák

    Részlet. Juhász Ferenc.

    „Könyörtelen és ironikus politikai költészet. Bemutatni az apokalipszis haszonlesőit. A tülekedőket és egymást tiprókat. Az utolsó ítélet ház- és gázmestereit. Erre ballagott Brecht nyomában Eörsi István, tán Orbán Ottó, majd a fiatalabb Petri György.”

  • 1994.01.szám Heti Magyarország, Speidl Zoltán: Parlamenti folyosó

    Göncz Árpád interjúja a Magyar Nemzet karácsonyi számában Magyarországot szélsőségmentes országnak írta le. Ugyanebből a lapszámból ajánlja Borbándi Gyula írását is, mely ugyanezt támasztja alá, mivel a rendszerváltás óta nem volt emigrálás.

    „Kíváncsian várom: vajh’ nyilatkozik-e a Charta, s holdudvara, miután ők is elolvasták az általuk egyetlen magyar demokratának nevezett Göncz Árpád nyilatkozatát. Nyilatkozik-e Eörsi, Konrád, Fodor Gábor és TGM? És ha nyilatkoznak, mit nyilatkoznak? […] kiáltozásuk a sajtószabadságért és a mindenféle megkülönböztetések ellen, nem egyéb, mint elterelő hadművelet. Félrevezetés, sőt hazugság.”

  • 1994.01.szám Hitel, Nagy László: Napló, 1977–78 (november 8.-január 29.)

    Részlet a naplóból.

    Nagy László: Krónika-töredék. Nagy László naplója 1975. február 14-től 1978. január 29-ig. Nagy László kéziratos naplóinak szöveghű kiadása. Nagy László rajzaival. 

    „Hallottam: Eörsi Pozsgaynál volt könyve ügyében, két kritikáját kivették, az egyik J. Feriről (Gyermekdalok). […] Olvastam P.G. verseit az És-ben, Eörsi bölcselmi tréfáját.”

    • A kötetet és az Eörsire vonatkozó részleteket megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1976.02.28. Eörsi István: Dokumentumgyűjtemény
    • Élet és Irodalom, 1976.04.03. (14.szám) Melczer Tibor – Eörsi István: Ledorongolás
    • Élet és Irodalom, 1976.11.13. (46.szám) E.I.: Lukács György szerénysége
    • Élet és Irodalom, 1976.11.20. (47.szám) Ungvári Tamás: ...és egy kötőszó ártalmai
    • Élet és Irodalom, 1978.01.28. Eörsi István: Bohóc a hídon; Bölcseleti tréfa
    • Hitel, 1993.09.szám Nagy László: Napló, 1976
    • Hitel, 1993.11.szám Nagy László: Napló, 1977.

  • 1994.01.szám Kritika, Allen Ginsberg: Záróizom

    Vers. Fordító: Eörsi István.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Pesti Hírlap, 1994.02.02. Ludwig Emil: Adalékok egy csőcselékszakértő karrierjéhez. Báder Katalin (Lovas István): Az ávós újságírás
    • Új Hídfő, 1994.03.01. (3.szám) Gondolatok és Tények 
    • Magyar Fórum, 1994.03.10. (10.szám) Czére Béla: A Nem Távirányított Iroda jelenti
    • Magyar Sajtó, 1994.04.18. (7. szám) Földes Anna: Cinkos újságírás
    • Szittyakürt, 1999.09.01. (9–10.szám) R. L: ELRETTENTŐ PÉLDÁNAK
    • További kapcsolódó cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a ZÁRÓIZOM szót.

  • 1994.01.szám Kritika, Hahner Péter: Mit üzen a guillotine?
    – avagy vitaféle Eörsi Istvánnal a francia forradalom és a magyar rendszerváltás értelmezéséről
    E.I.: Kedvetlen válasz három pontban

    Vita a francia forradalom és – a magyar rendszerváltás értelmezéséről.

    Előzmény:

    • Kritika, 1993.11.szám Szalai Erzsébet: A zongora és a vacsora

    Kapcsolódó cikk:

    • Fejér Megyei Hírlap, 1993.11.16. zágoni: A szabadság méltósága

  • 1994.01.szám Kritika, Tamás Gáspár Miklós: Cenzúra

    Az MDF-kormány és a szólásszabadság hiánya. A cenzúra technikája finomodott, de a módszer Aczélé. Eörsi István nyilvános cenzúrát követelt a Kádár-rendszerben.

  • 1994.01.szám Mozgó Világ, Köszönetnyilvánítás

    A lap 20., a szerkesztőség 10. évfordulóján köszönetképpen mindazon nevek, illetve személyek felsorolása, akik bármilyen formában közreműködtek a lap életében.

  • 1994.01.szám Politikatudományi Szemle, Hírek

    Rövidhír. Előadások, konferenciák Magyarországon. A november 9-i Irodalom és politika Magyarországon című konferencia egyik előadója Eörsi István.

  • 1994.01.szám Tiszatáj (Diákmelléklet), Széles Klára: Kortárs magyar irodalom I.
    Líra

    A tanulmány áttekinti a kortárs magyar költészet irányzatait és poétikai változásait, segédanyagot nyújtva az értelmezéshez. A mű a 20. század végi líra legfontosabb alkotóira és a hagyományos formák felbomlására fókuszál. A cikk végén „A kortárs magyar irodalom áttekintése (1945–1992)” című összeállítást olvashatjuk. Az „53-as nemzedék” első köteteinek listájában szerepelnek Eörsi István Fiatal szemmel (1953) és A kompromisszum (Komédia kilenc beszélgetésben, 1992) című kötetei.

    „Ismét egy politikai dátum a vízválasztó: ’53 júniusa, Nagy Imre fellépése. A huszadik kongresszus után színre lépő fiatal költők egy – az előző diktatúránál – enyhültebb, viszonylag szabadabb, fellélegző, reménykedő időszakban indulnak. Ez főként az 1956 előtti első kötetesekre vonatkozik (Bihari Sándor, 1953, Eörsi István, 1953, Csoóri Sándor, 1954, Szécsi Margit, Kalász Márton, 1955). Görgey Gábor, Bede Anna még 1956-ban hozzájut első versgyűjteménye megjelentetéséhez, de Csanády János, Demény Ottó, s legkésőbb Tornai József csak 1958-ban, illetve 1959-ben mutatkozik be először önállóan. Ebben az időszakban különös jelentősége van ezeknek az eltéréseknek. Például Eörsi már börtönben ül, amikor Csanády János csatlakozik a hírhedetté váló Tűz-tánc antológia szerzőihez. Ennek a generációnak jellemző, színvonalas közös fellépése a Simon István szerkesztette 15 fiatal költő 105 verse c. kötet (1957). Csoóri Sándor vezérszerepe, kiugró tehetsége révén már felrajzolódik. A későbbiekben szerteágazik az idetartozók útja. Közülük hatan maradnak meg a dominánsan költői kifejezésformáknál. Négyen – Csoóri, Eörsi, Görgey, Tornai – a próza, dráma, film felé fordulnak.”

  • 1994.02.01. (2.szám) Havi Magyar Fórum, Czére Béla: Manipulált irodalom, manipulált könyvkiadás (2.)

    Tanulmány. Eörsi István említése a „klasszikussá manipulált mesterek” között. 

  • 1994.02.01. (4.szám) 168 óra, Paczók Ferenc: Mélyen tisztelt 168 óra! (Mind a kettő!)

    Olvasói levél a műsort Eörsit érintő részéről. Göncz kifütyülése – a bojkott feloldása a választások közelsége miatt. Az „Eörsi István-féle mosakodás”. A csőcselékről, akikből a kommunisták a szellemi söpredéket nem tudták kiűzni.


    Előzmény:

    • 168 óra, 1993.11.09. Nyilatkozat
    • Pesti Hírlap, 1993.12.28. Ludwig Emil: A reálkommunisták felületes kegyelméből
    • Magyar Narancs, 1994.01.13. (1–2.szám) E.I.: Tűzoltó, szerepzavarban
    • Népszabadság, 1994.01.14. E.I.: Bejelentés és javaslat
    • Népszabadság, 1994.01.18. E.I.: Az ős patkány szívóssága

    Kapcsolódó cikkek:

    • További kapcsolódó cikkeket olvashat a témában, ha a keresőmezőbe beírja a ZDF szót, illetve AZ ŐS PATKÁNY SZÍVÓSSÁGA mondatot. 

  • 1994.02.01.Zalai Hírlap, -szó-: Engem nem lehet leleplezni

    (Eörsivel a Parabola után. Beszélgetés Eörsi Istvánnal - ZDF.)

  • 1994.02.02. (196.szám) Napló – Szabadelvű hetilap, Varga Zoltán: Kisebbségi aggodalommal

    Vita a magyarországi médiaháborúról, antiszemitizmusról. Idézi Eörsi Istvánnak a kommunisták legnagyobb bűnéről írt mondatait.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Narancs, 1994.01.13. (1–2.szám) E.I.: Tűzoltó, szerepzavarban
    • Népszabadság, 1994.01.18. E.I.: Az ős patkány szívóssága
    • További kapcsolódó cikkeket olvashat a témában, ha a keresőmezőbe beírja a ZDF szót, illetve AZ ŐS PATKÁNY SZÍVÓSSÁGA mondatot. 

  • 1994.02.02. Fejér Megyei Hírlap, Vasútvidéki Rk. Egyházközösség Képviselői: Kik a provokátorok?

    „Biztosak vagyunk abban, hogy »felháborodott római katolikus hívek« akkor is megkeresték az szfvári SZDSZ irodát, hogy tiltakozzanak, amikor az SZDSZ volt elnöke, Kiss János svájcisapkát akart biggyeszteni a magyar Szent Koronára, vagy amikor Eörsi István költő-filozófus megjelentette II. János Pál elleni gyalázkodó, liberális versét, és nem utolsó sorban Kuncze Gábor SZDSZ-es miniszterelnökjelölt elmarasztaló véleményét dr. Paskai László bíborosunk választásokkal kapcsolatos felhívására, valamint a Dabas-Sáriban kirobbantott iskola ügyben.”

    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 1991.08.08. Eörsi István: Látogatás előtt

  • 1994.02.02. Pesti Hírlap, Ludwig Emil: Adalékok egy csőcselékszakértő karrierjéhez
    EÖRSI ISTVÁN PÁLYÁJA A SZTÁLINI ANNALESTŐL A GINSBERGI ANÁL-LESIG
    Báder Katalin (Lovas István): Az ávós újságírás

    A Pesti Hírlap Eörsi tévényilatkozatáról írt cikkére Eörsi a Magyar Narancsban reagált. Erre reflektál most Báder Katalin (Lovas István). Miután Eörsi összekeverte Ludwig nevét, Báder Katlin felhívta telefonon Ludwig Emilt, és megismerkedett vele. Kifejti gondolatait Eörsiről és a Magyar Narancsról. a Kennedy-ügyről, Stefan J. Bos holland újságíróról. Eörsi mondatai a kommunistákról a ZDF-riportban. Eörsi István Sztálin című verse, és Allen Ginsberg Záróizom című versfordításának közlése.

    „…a Magyar Narancs, ez a Village Voice külsőbe csomagolt, Szabadság szellemiségű magazin nem abból él, hogy okos, hanem hogy a polgárt pukkasztja, ami igencsak elvetélt cél […] A piac láthatatlan kezét nálunk Művelődésügyi Minisztériumnak és Soros alapítványnak nevezik. Olykor meg Postabanknak. […] Csak a nem szándékolt következményekkel nem számol Eörsi, aki az SZDSZ többi tollforgató funkcionáriusával és szimpatizáns skriblereivel együtt szakmánybán fasisztázza le azokat, akik velük nem értenek egyet. […] a magyarországi újságírótársadalomnak egy meglehetősen pontosan körülhatárolható része (Eörsi kedvenc mestere kedvéért nevezzük annak a körnek, amely ma is tiszteli Lukács Györgyöt) olyan újságírást gyakorol, amelyet jobb híján ávós újságírásnak nevezhetünk.”

    • Eörsi István Sztálin című verse a Munkás, paraszt, értelmiség munkaverseny lázában ég! Agitatív antológiaköltészet Magyarországon 1945-1956 című kötetben is megjelent. A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Új Hang különkiadás, 1953.03.szám (március) E.I.: Sztálin (és az itt felsorolt cikkek)
    • Népszabadság, 1993.12.22. E.I.: Kegyeleti agyműködés
    • Pesti Hírlap, 1993.12.23. Munkatárs: Rágalomriport megrendelésre
    • Pesti Hírlap, 1993.12.28. Ludwig Emil: A reálkommunisták felületes kegyelméből
    • Népszabadság, 1993.12.31. Miklós Gábor: A partizánok távoznak, az értékek maradnak
    • Kritika, 1994.01.szám Allen Ginsberg: Záróizom
    • Pesti Hírlap, 1994.01.03. Budapesti különtudósítónktól: A magyar sajtó továbbra is a politikai játszma tétje
    • Pesti Hírlap, 1994.01.04. Kenessey Csaba: Hova piszkít egy européer?
    • Pesti Hírlap, 1994.01.05. Balaskó Jenő: Múlt évi zsákmányaimból
    • Pesti Hírlap, 1994.01.11. Bartal Csaba: Ne bántsd a magyart!
    • Új Magyarország, 1994.01.12. Zempléni Olivér: Heródes hanyag kommunistái
    • Magyar Narancs, 1994.01.13. (1–2.szám) E.I.: Tűzoltó, szerepzavarban
    • Népszava, 1994.01.13. Kakuk György: Balos fordulattól tart az MDF
    • Pesti Hírlap, 1994.01.13. J. I.: Új arcok, ugyanaz a párt
    • Népszabadság, 1994.01.18. E.I.: Az ős patkány szívóssága
    • 168 óra, 1994.01.18. (2.szám) Szabó Sándor: Csak így tovább...
    • Pesti Hírlap, 1994.01.19. Balaskó Jenő: Primőr. Egy magyar vizsla vadászataiból
    • Pesti Hírlap, 1994.01.19. MTI: Mécs Imre: hecckampány előfutára
    • Magyar Narancs, 1994.01.20. (3.szám) Ludwig Emil – E.I.: Tisztelt Főszerkesztő úr,
    • Pesti Hírlap, 1994.01.20. Ludwig Emil: Az Eörsi-teória, avagy drámaíró szerepzavarban
    • Pesti Hírlap, 1994.01.21. Balaskó Jenő: Primőr 2. Egy magyar vizsla vadászataiból
    • Pesti Hírlap, 1994.01.21. Dr. Kacsóh László: Puhák voltunk mostanáig...
    • Pesti Hírlap, 1994.01.22. Bencsik András: Vihar előtt
    • 168 óra, 1994.01.25. (3.szám) Hahn Ottó István: Tisztelt Mester Ákos!
    • Magyar Fórum, 1994.02.03. (5.szám) Zuglói Tamás Áron: Szerecsenmosdatás Mester-módra
    • Pest Megyei Hírlap, 1994.02.08. (32.szám) Sándor András: Szíveskedjék tenni a saját gyűlölete ellen. Meleg György: Igaz mese
    • Pesti Hírlap, 1994.02.16. Mensáros Tamás: Csipkerózsika
    • Havi Magyar Fórum, 1994.04.01. (4.szám) Illy László: Honvisszaszerzési esélyeink 1994-ben
    • Magyar Sajtó, 1994.04.18. (7.szám) Földes Anna: Cinkos újságírás
    • 168 óra, 1994.04.26. (16.szám) Váradi Júlia: A jóhír-gyártó
    • Népszabadság, 1994.05.03. E.I.: Ürügytelenül
    • Magyar Fórum, 1995.02.23. (8.szám) L. E. (Ludwig Emil): Nagyvadak
    • Magyar Fórum, 1995.08.31. (35.szám) Lovas István: Polgárháborút akartok?
    • Szittyakürt, 1999.09.01. (9–10.szám) R. L: ELRETTENTŐ PÉLDÁNAK
    • Szittyakürt, 2000.11.01. (6.szám) Révffy László: ELRETTENTŐ PÉLDÁNAK
    • Szittyakürt, 2001.05.01. (3.szám) Pilhál György: Más ez az Eörsi
    • Magyar Nemzet, 2004.01.02. Ludwig Emil: Kiűzni, levadászni, kiirtani
    • Magyar Nemzet, 2005.03.31. Lovas István: Mit üzen Micklethwait és Wooldridge a magyar jobboldalnak?
    • Magyar Nemzet, 2010.12.28. Ludwig Emil: Tizenhét év
    • Magyar Hírlap, 2011.01.06. Bayer Zsolt: Ugyanaz a bűz 2.
    • hirszerzo.hu, 2011.01.07. Hírszerző: Beperelték Bayer Zsoltot, mert megint nem írt igazat
    • nepszava.com (Amerikai Magyar Népszava), 2011.01.08. Bayer Zsolt megint fröcsögött és bakot lőtt
    • Magyar Hírlap, 2011.01.11. Helyesbítés
    • Magyar Nemzet, 2011.02.14. Tóth Gy. László: Nincs új a nap alatt – kommentár nélkül
    • viszavzsodor.blogspot.hu, 2013.09.15. Varga Domokos György: Törzsi trilógia Ötödik könyv. II. rész
    • Magyar Hírlap, 2018.01.08. Ludwig Emil: Kommunisták kegyelme
    • Magyar Hírlap, 2018.01.24. Ludwig Emil: A levadászás módszertanai
    • A témához kapcsolódó további tartalmakat találhat az eddig feltüntetett cikkek felsorolásánál.
    • További kapcsolódó cikkeket olvashat a témában, ha a keresőmezőbe beírja a ZDF szót, illetve AZ ŐS PATKÁNY SZÍVÓSSÁGA mondatot.

  • 1994.02.03. (5.szám) Magyar Fórum, Zuglói Tamás Áron: Szerecsenmosdatás Mester-módra

    Eörsi Istvánnak címzett levél.

    „Eörsi István úr bátran és egyértelműen fasiszta söpredéknek nevezte a Horthy-temetés résztvevőit is. [...] Az 1994. január 15-i »168 óra« műsorban Eörsi úr magyarázkodni kényszerült. Ez a szerecsenmosdatás nem meggyőző, hiszen ismerjük Eörsi úr életútjának változatos állomásait.”

    Kapcsolódó cikkek:

    os.mti.hu, 1993.08.26. (OS): Száz értelmiségi levele Nahlik Gábornak a Magyar Televízió alelnökének

    Magyar Hírlap, 1993.08.27. Tiltakozás a Horthy-temetés televíziós közvetítése ellen

    Magyar Nemzet, 1993.08.27. Száz értelmiségi tiltakozik a tévé alelnökénél

    Népszabadság, 1993.09.03. E.I.: Egy szatíra kudarca

    Der Spiegel, 1993.09.13. Held mit Schimmel

    Népszabadság, 1993.09.21. Pásztor Imre: A rossz hír a hír?

    Magyar Fórum, 1993.10.07. (40.szám) Kerényi Béla: Ballada?

    Pesti Hírlap, 1993.12.23. Munkatárs: Rágalom riport megrendelésre (és az itt felsorolt cikkek)

    Pesti Hírlap, 1994.01.11. Bartal Csaba: Ne bántsd a magyart! Ez már kicsit sok(k)

    Népszabadság, 1994.01.18. E.I.: Az ős patkány szívóssága

    os.mti.hu, 1994.01.21. (OS): A zuglói Tamási Áron Kör nyílt levele Eörsi Istvánhoz

    Keresztény Élet, 1994.01.23. (3.szám) Lanius: Könnyebb a szavazás

    Pesti Hírlap, 1994.02.02. Ludwig Emil: Adalékok egy csőcselékszakértő karrierjéhez. Báder Katalin (Lovas István): Az ávós újságírás

    Népszabadság, 1994.05.03. E.I.: Ürügytelenül

    További kapcsolódó cikkeket olvashat a témában, ha a keresőmezőbe beírja a ZDF szót, illetve AZ ŐS PATKÁNY SZÍVÓSSÁGA mondatot.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.