Cikkek

• 1994.02.26. Magyar Hírlap, Nyerges András: A nemzet konkolya
  Szúrópróba

  Publicisztika. Vajon megvan-e még Magyarország? Idézet Bosnyák Zoltánnak 1937-ben, A Cél című folyóiratban megjelent cikkéből, és összehasonlítása a mai szövegekkel. A Radnóti Miklós Naplójában megjelentek. Buday György tiltakozó cikke a The Timesban.

  „Elvégre az utóbbi hetekben folyamatosan győzködtek arról drámai modorban előadott leleplezések, hogy árulják a hazát, árulja itten a La Stampának nyilatkozó köztársasági elnök, árulja az Egyenleg stábja, árulja Konrád György és árulja Eörsi István, s akkor csupán azokat soroltam fel, akikről mostanában esett szó, holott árulást és nemzetgyalázást tulajdonképp azóta emlegetnek, amióta egyáltalán létezik, működik ellenzék, mármint legális. Ha pedig ennyien és ennyire árulják a hazát, mit tudom én, tán már rég el is kelt...”

  Tartalom

• 1994.02.27. (8.szám) Keresztény Élet, krómer: „Mindent szabad nekem, de...”
  A demokráciát meg kell tagadni a demokrácia ellenségeitől?

  A szerző elítéli Allen Ginsberg interjújának mondanivalóját, amely a 168 órában jelent meg.

  „Ha esetleg eddig nem értettük volna, mi okozza mifelénk az élesen egyházellenes megnyilvánulásokat, ebből az interjúból brutális egyszerűséggel villannak elő azok az előítéletek, melyek számos hazai közszereplő gondolkodását is meghatározzák. […] Ginsberg a teljes szabadosságot hirdető végletes liberalizmus tipikus képviselője, s szemlélete hazai fordítója, Eörsi István, az SZDSZ egyik meghatározó háttérideológusa, házi költője révén itthon is jelentkezik, ezért korántsem érdektelen közelebbről szemügyre venni, kivel illik azonosulnia annak, aki a mai radikális liberalizmus fő áramához kívánja sorolni magát.”

  Előzmény:

  • 168 óra, 1993.10.05. (40.szám) Farkas Zoltán: Kozmopolita üdvözlet
  • Nógrád Megyei Hírlap, 1993.10.07. (234.szám) Csongrády: HANG-KÉP-EK

  Tartalom

• 1994.02.28. Népszabadság, Lőcsei Pál: Nem ezért szeretem Eörsi Istvánt + Eörsi István válasza
  VITA

  ZDF-beli szerepléséről. A Két konda című verséről, mely Lőcsei szerint kártékony. Eörsi válaszában felhívja a figyelmet a vers keletkezésének dátumára: 1989. szeptember 26.

  „Már közelmúltban tett külföldi nyilatkozatával értésünkre adta, hogy önkontrollja meghibásodott, kimondott szavai súlyának és következményeinek nincs mindig, nincs egészen tudatában. […] Amit azonban e lap február 19-i számában Két konda című versében »művel«, az kétségtelenné teszi, hogy önkontrolljának nem időleges, alkalomszerű, hanem tartós zavarával van dolgunk.”

  Eörsi: „Exkádárista pártvezetők szorongatják Csurka kezét. Kádár káderei hányják magukra a keresztet, és kommunista veszélyről papolnak a nép és a nemzet nevében. Tudnak egymás viselt dolgairól, ez tartja – röf-röf – vissza őket.”

  Előzmény:

  • Magyar Narancs, 1994.01.13. (1–2.szám) E.I.: Tűzoltó, szerepzavarban
  • Népszabadság, 1994.01.18. E.I.: Az ős patkány szívóssága
  • Népszabadság, 1994.02.19. E.I.: Kettős ajándék. Két konda. Egy Heine-motívumra

  Kapcsolódó cikkek:

  • Magyar Napló, 1990.08.23. (34.szám) E.I.: Kettős ajándék
  • Kapu, 1994.04.szám (április) Dr. Dr. Nagy Piroska: Megjegyzések Pete István művéhez
  • További kapcsolódó cikkeket olvashat a témában, ha a keresőmezőbe beírja a ZDF szót, illetve AZ ŐS PATKÁNY SZÍVÓSSÁGA mondatot.

  Tartalom

• 1994.02.szám (augusztus) Cigányfúró, Allen Ginsberg: Annyi a segg a világban, annyi a pina
  Under the world there’s a lot of ass, a lot of cunt

  
  

  Vers. Fordító: Eörsi István.

  Tartalom

• 1994.02.szám (augusztus) Cigányfúró, E I.: Időm Gombrowicz-csal

  Részlet.

  • Az Időm Gombrowiczcsal című kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél. 

  Tartalom

• 1994.02.szám Ezredvég, Szerdahelyi István: Kis bértollnokok
  MORFONDÍROZÁS

  A szerző rendszert és ellenzéket bíráló írására érkező reagálások az Új Magyarországban és a Magyar Nemzetben. Nem az általa leírtakat vitatták, sokkal inkább személyét. Tényekkel cáfolja, hogy a Kádár-korszakban cenzúrázott volna. Az Új Fórumban pl. teret adtak a más véleményen lévőknek (köztük Eörsi Istvánnak) is.

  Kapcsolódó cikkek:

  • Ezredvég, 2007.03.szám Szerdahelyi István: Ez jó mulatság, férfimunka volt (és az itt felsorolt cikkek)

  Tartalom

• 1994.02.szám Mozgó Világ, Pünkösti Árpád: „El fogjuk látni pártszerűen az illetők nótáját”
  Az 1955-ös tiltakozó aláírások és visszavonásuk története

  Tanulmány. A kommunista írók az MDP jobboldali elhajlások elleni 1955 márciusi határozata ellen tiltakoztak. Az 1954-es írói jövedelmek – felsorolás.

  „A tizenhárom oldalas feljegyzés szerint az »április 19-i DISZ-aktíva hasonló képet mutatott«. »Takács Imre, Eörsi István, Ancsel Éva, Fábián Zoltán stb. egyenesen jobboldali nézeteket fejtegettek. Ancsel Éva kijelentette, hogy őt zavarja, miért csak egy személyt tett felelőssé a hibákért a határozat; hogy nálunk csak arról írhat az író, amit a momentán párthatározat megenged stb. Eörsi István nyíltan kimondta, hogy nem ért egyet a határozattal, ahogyan nem ért azzal egyet az írószámba menők 90 százaléka. Szerinte a véleményszabadság nálunk korlátozva van.« Megállapították, hogy az írószövetségben még mindig nagyon erős a jobboldali elhajlás.”

  Tartalom

• 1994.03.01. (50.szám) Pest Megyei Hírlap, Brezovich Károly: Tiszta múlt...

  Olvasói levél az SZDSZ összejöveteléről, választási előkészületükről, Dornbach Alajos kijelentéséről, miszerint „az SZDSZ a szavahihetőség és a tiszta múlt pártjaként kíván részt venni a választásokon.”. Pető Iván pártelnök apjának ávós múltjáról, Eörsi Istvánról, Vásárhelyi Miklósról, Király Béláról, Gadó Györgyről, Konrád Györgyről.

  „…mint ahogy nem hallgathatjuk el Eörsi István ’50-es évekbeli »irodalmi munkásságát« sem, amikor is bolsevista tömeggyilkosok (J. V. Sztálin és Rákosi Mátyás) legnagyobb dicsőségére ódákat zengett.”

  Kapcsolódó cikkek:

  • Új Hang különkiadás, 1953.03.szám (március) E.I.: Sztálin
  • Csillag, 1952.03.szám Eörsi István: A szabadító (Rákosi elvtárs a magyar hadifoglyok között, 1943)

  Tartalom

• 1994.03.01. (8.szám) 168 óra, Farkas Zoltán: Szamizdat lettünk

  Publicisztika a 168 óra kényszerű szamizdattá válásáról.

  
  

  „Öt éve tán, hogy egy Jurta színházbéli ellenzéki rendezvényen, nyilvánosságvitán Eörsi István azzal állt elő, hogy örül a sajtószabadságnak, de azért nem árt félretenni egy-két nyomdagépet...”

  
  

  Reagálás:

  • 168 óra, 2006.02.02. (5.szám) Radványi Ervin: Fazonigazítás

  Tartalom

• 1994.03.02. Pesti Hírlap, Bokor Imre: Rákosi Mátyás fia és unokája

  Eörsi István: A szabadító című verséről. Eörsi Lászlóról, aki „letagadja... a sortüzeket az 1956-os forradalom történéseiből”, Berki Mihállyal való vitájáról. Szerinte a 2 Eörsi Rákosi Mátyás leszármazottja.

  „Az viszont már elképzelhető, hogy Eörsi apácskájának hibájára is utalhatott akkor, mikor a baloldal hibáit és bűneit boncolgatta egy nyilatkozatában. Pedig hát fogadott apja igazán sokat tett annak érdekében, hogy Sztálin méltó magyarországi helytartója legyen, és Eö. I. nevezetű fia ne csak a bajuszos nagyvezírhez írogasson verseket, hanem apját is tisztelje meg kétszáz sorocskával. […] Nekünk már régen elegünk volt az Eörsi-Róth-Rákosi családból! Sztálinhoz, Rákosihoz, Lukácshoz írt versecskékből, mivelhogy azokkal is lehetett ám hülyíteni az embereket!”

  Eörsi István: A szabadító című verse az alábbi kötetekben jelent meg:

  • Új termés. Fiatal költők antológiája
  • Eörsi István: Fiatal szemmel
  • A kötetek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  Kapcsolódó cikkek:

  • Csillag, 1952.03.szám Eörsi István: A szabadító
  • Új Hang, 1952.11.szám (december) Pándi Pál: Új termés
  • Irodalmi Újság, 1953.01.15. (2.szám) Földes Anna: Irodalmunk jövője
  • Szabad Ifjúság, 1953.02.01. Megkezdődött a fiatal írók második konferenciája
  • Irodalmi Újság, 1953.02.12. (4.szám) Irodalmi Újság, A fiatal írók II. konferenciája után
  • Kritika, 1990.05.szám Mihancsik Zsófia – Szénási Sándor: Baloldalról baloldalra
  • Magyar Nemzet, 1990.07.02. Murányi Gábor: „...és Fasizmus jegyesek”? Lapolvasó. Holmi, Thalassa, Valóság, Kritika
  • Magyar Napló 1990.08.16. (33.szám) Domokos Mátyás: A megalkuvásról
  • Magyar Napló, 1990.09.20. (38.szám) E.I.: Én is mondom a magamét
  • Kapu, 1991.08.szám (augusztus) Reményi Gyenes István: Érdekességek zsidószármazású nevezetes magyarokról
  • Népszabadság, 1991.11.27. E.I.: Még egyszer az ultizásról
  • Fejér Megyei Hírlap, 1992.06.23. gábor: Foci helyett „meccs”
  • Tallózó, 1992.06.25. Havas Henrik — Juszt László: Eörsi István: „Semmilyen hatalomra nem törekszem”
  • Új Magyarország, 1992.07.03. Melczer Tibor: Légy a tejben
  • 168 óra, 1994.06.14. (23.szám) Farkas Zoltán: Fej és írás. Könyvhét, Vörösmarty tér
  • Fejér Megyei Hírlap, 1997.05.02. Gömöry Albert: Változatok hűségre
  • Fejér Megyei Hírlap, 1997.05.14. Hell István: Udvariasan, szélsőségek nélkül
  • Fejér Megyei Hírlap, 1997.05.28. Gömöry Albert: Változatok elhatárolódásra
  • Fejér Megyei Hírlap, 1997.07.02 Hell István: Csak a száját figyeljék…

  Tartalom

• 1994.03.03. (9.szám) Magyar Fórum, Czére Béla: A Nem Távirányított Iroda jelenti

  A Humórium oldalán megjelent írás többek közt Eörsi Ginsberg-fordítását figurázza ki.

  Előzmény:

  • Kritika, 1994.01.szám Allen Ginsberg: Záróizom (E.I. versfordítása)

  Kapcsolódó cikkeket találhat az előzményben megjelent cikknél, illetve, ha a keresőmezőbe beírja a ZÁRÓIZOM szót.

  Tartalom

• 1994.03.03. (9.szám) Pesti Műsor, BERTOLT BRECHT: A házitanító

  A szolnoki Szigligeti Színház vendégjátéka a Merlin Színházban. Az előadás címlapja. Fordító: Eörsi István, rendező: Fodor Tamás.

  Kapcsolódó cikk:

  • Színház, 1993.08.szám Sándor L. István: A bábjáték hitele. BRECHT: A HÁZITANÍTÓ

  Tartalom

• 1994.03.04. (53.szám) Délmagyarország, Rigó Béla: Haraphatóság

  „Annus József emlékezete szerint Eörsi István valaha úgy kommentált egy elvi vitát, miszerint Kis János lábujjhegyre ágaskodott és beleharapott Csoóri Sándor bokájába. […] Annus pedig csupán azért kaparta emlékezete homályából elő a dolgot, hogy tódítson egyet a képen, szerinte Csoóri bokájának megharapásához Hajdúnak tűzoltólétrára lenne szüksége.”

  [A kioktatott férfi nem Kis János, hanem Kenedi János volt. „Kenedi János lábujjhegyre állt, és így, ágaskodva beleharapott Csoóri Sándor bokájába.”]

  Előzmény:

  • Magyar Nemzet 1989.05.05. E.I.: A tűrőképesség határa
  • Élet és Irodalom, 1989.06.02. (22.szám) asperján: Mekkora az a boka?
  • Csongrád Megyei Hírlap – Délvilág, 1994.02.22. Annus József: „Életmű vitatársa: életmű”

  Reagálás:

  • Délmagyarország, 1994.03.05. (54.szám) Annus József: Rágódni

  Kapcsolódó cikk:

  • Magyar Hírlap, 2009.10.26. Várkonyi Balázs: Vérparaszt-gyalázat

  Tartalom

• 1994.03.04. (53.szám) Pest Megyei Hírlap, Brezovich Károly: Ki sértett jogot?

  Olvasói levél arról, hogy Szabad György hogyan reagált Dénes János felszólalására. A házelnök szerint Dénes beszédével személyi jogokat sért. Szerinte pedig Konrád és Eörsi sértett személyiségi jogokat – sokkal nagyobb mértékben.

  „Dénes János MIÉP-es képviselő felszólalásában elítélte Konrád György és Eörsi István nyilatkozatait, melyekkel az össznemzeti érdekeket sértették a ZDF német televíziós műsorban.”

  Kapcsolódó cikkek:

  • Magyar Narancs, 1994.01.13. (1–2.szám) E.I.: Tűzoltó, szerepzavarban (és az itt felsorolt cikkek)
  • Népszabadság, 1994.01.18. E.I.: Az ős patkány szívóssága (és az itt felsorolt cikkek)
  • További kapcsolódó cikkeket olvashat a témában, ha a keresőmezőbe beírja a ZDF szót, illetve AZ ŐS PATKÁNY SZÍVÓSSÁGA mondatot.

  Tartalom

• 1994.03.04. Magyar Nemzet, Krómer István: A hívő ember és a politika
  Normális viszonyokra várva...

  Orbán Viktor szerint a magyar liberalizmus politikai erővé való átalakításának kísérlete a nemzeti kérdésen, valamint a kereszténységhez és az egyházakhoz való viszony kérdésén „veszett” el. Ez reményt ad egy valódi párbeszéd lehetőségére. Az SZDSZ valláshoz való viszonya. A szerző szerint téves az a helyzetértékelés, hogy erőszakos keresztény kurzus támadásáról és a szélsőséges nacionalizmus felébredéséről van szó. Tovább élnek az internacionalista és ateista reflexek. A Fidesz párbeszédkészségéről.

  „A már 1956-ban a kommunizmus ellen fordult, s emiatt börtönt is szenvedett Eörsi István egyik nyilatkozata érdekesen illusztrálja ezt a lelkiállapotot. Teljes átéléssel hivatkozott egy Heinének tulajdonított mondásra: rossz a kommunizmus, de legalább ezt a barom germán kereszténységet kipusztítja.”

  Reagálás:

  • Magyar Nemzet, 1994.03.10. E.I. – Krómer István: Levélváltás egy idézetről

  Tartalom

• 1994.03.05. (54.szám) Délmagyarország, Annus József: Rágódni

  Reagálás Rigó Béla glosszájára, melyben kiigazítja Annus Józsefet, aki úgy emlékezett, Eörsi kommentálta valaha, hogy Kis János lábujjhegyre ágaskodott és beleharapott Csoóri Sándor bokájába. Igaza van Rigónak, a kioktatott férfiú nem Kis, hanem Kenedi János volt.

  [„Kenedi János lábujjhegyre állt, és így, ágaskodva beleharapott Csoóri Sándor bokájába.”]

  Előzmény:

  • Magyar Nemzet 1989.05.05. E.I.: A tűrőképesség határa
  • Élet és Irodalom, 1989.06.02. (22.szám) asperján: Mekkora az a boka?
  • Csongrád Megyei Hírlap – Délvilág, 1994.02.22. Annus József: „Életmű vitatársa: életmű”
  • Délmagyarország, 1994.03.04. (53.szám) Rigó Béla: Haraphatóság

  Kapcsolódó cikk:

  • Magyar Hírlap, 2009.10.26. Várkonyi Balázs: Vérparaszt-gyalázat

  Tartalom

• 1994.03.05. (54.szám) Kisalföld, Cs. E.: Feljelentés Fényi ellen
  Elmaradt a határ menti találkozó

  Az FKgP és az Osztrák Néppárt tervezett osztrák-magyar találkozója helyett Torgyán József sajtótájékoztatót tartott. Az elmaradt találkozót azzal magyarázták, hogy Fényi Tibor a Die Presse február 28-i számában Torgyánt és Csurkát extrém populistaként írta le az „Egy felelős jobboldali hadvezér” című tudósításában. Torgyán szerint „írása besorolható az olyan magyargyalázó művek közé, mint Eörsi Istváné, vagy a Fekete Doboz »cigányüldözést« bemutató filmje.”

  Tartalom

• 1994.03.05. Népszabadság, E.I.: Egy interjú és a realitások

  Hogyan védekeznek azok, akik a Kádár-korszakban szolgálatot tettek a kultúrpolitikának. Hajdú Jánosról és az MSZP-ről. Hajdú kontra Csoóri. Duray Miklósról. Régi vitái Csoórival.

  „Hajdú tehát nem a saját indítékait szépíti meg utólag, hanem az akkori Csoórit rútítja el. »Számomra Csoóri egy súlyosan veszedelmes nacionalista, aki ezt az országot veszélyhelyzetbe sodorja.« Ezzel a mai Csoóriról mondott ítéletével minősíti az 1982-es előszót. Csoóri akkori fejtegetéseitől lendületes vonalat húz a mai szarajevói vérengzésekig. Ily módon bravúrosan megismétli 1983-as erkölcsi teljesítményét.”

  Reagálás:

  • Magyar Hírlap, 1994.03.09. Ördögh Szilveszter: Republicisztika
  • Magyar Narancs, 1994.03.10. Szalai Pál – A szerk.: Tisztelt Szerkesztőség!
  • Népszabadság, 1994.03.11. Pogonyi Lajos: Tóth Dezső elegánsabban csinálta...
  • Új Magyarország, 1994.03.18. Z. L.: Légy a tejben

  Kapcsolódó cikkek:

  • Élet és Irodalom, 1980.08.30. (35.szám) E.I.: Csoóri Sándor panaszáról
  • Beszélő (Szamizdat – 1984. február), 1984.09.szám E.I.: Egy újságcikk és a „realitások” 
  • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat a cikkben megjelölt forrásokban és az itt megjelölt cikkek felsorolásában.

  Tartalom

• 1994.03.07. Magyar Hírlap, MH: Király B. visszahozná a csendőrséget

  A Magyar Érdek Pártja küldöttgyűlésén Király B. Izabella, a párt elnökasszonya élesen bírálta a sajtót.

  „Az Egyenleg-botrány után az a furcsa helyzet állt elő, hogy a Konrád – Eörsi – Bánó trió jobboldalizza a valójában kommunista koalíciót! – indította programbeszédét Király B. Izabella.”

  Tartalom

• 1994.03.08. Magyar Hírlap, R. Székely Julianna: Hajtóvadászat

  A Hét című műsorban a rádiós elbocsátásokról, a lefújt műsorokról. Megtudhattuk például, hogy a 168 Óra az elmúlt hónapokban valóságos hajtóvadászatot indított a rádió ellen, ezért hallgatnak róluk.

  „Ennyiből is világos, miért nem tekinthető hajtóvadászatnak mondjuk A Hét többrészes hadjárata az Eörsi-, Konrád-féle hazaárulók, a ZDF vagy BBC testvérműsorok ellen.”

  • További kapcsolódó cikkeket olvashat a honlapon, ha a keresőmezőbe beírja a ZDF kifejezést.

  Tartalom

• 1994.03.09. Magyar Hírlap, Ördögh Szilveszter: Republicisztika

  Kulin Ferencet emlékeztették arra, hogy annak idején őt is hasonlóképpen távolították el a Mozgó Világ éléről, mint ahogyan most Csúcs rúgta ki az embereket a rádióból. Szerinte azonban nincs hasonlóság a két eset között. Nem lehet minőségi különbséget tenni 1984 és 1994 között. A szerző ezzel kapcsolatos korábbi emlékei.

  „H a bárki azt tételezné föl, hogy azonosítok két merőben különböző élet- és léthelyzetet csúsztatásosan, téved. (Erre vonatkozóan Eörsi István igen megfontolandó írása ad példát Hajdú János kapcsán — Népszabadság, 1994. március 5.)”

  Előzmény:

  • Népszabadság, 1994.03.05. E.I.: Egy interjú és a realitások

  
  

  További kapcsolódó tartalmakat találhat az előzményben megjelölt cikk felsorolásainál.

  Tartalom

• 1994.03.10. (10.szám) Magyar Fórum, Czére Béla: A Nem Távirányított Iroda jelenti

  A Humórium oldalán megjelent írás.

  „Irodalomkedvelőinkek szól az alábbi hírünk. A liberális alapokból működtetett Posztmodern Világmagazin análcsatornáinak nagydíját az idén Eörsi István nyerte Allen Ginsberg anális poémájának fordításával, amely a Kritika idei, januári számában jelent meg. Eörsi István kérelmet nyújtott be a zsűrihez, hogy a nagydíjat 1994. március 15-én, 15 órakor, a vers fordításának nyolcéves hónap-, nap- és óra fordulóján vehesse át.”

  Előzmény:

  • Kritika, 1994.01.szám Allen Ginsberg: Záróizom

  Kapcsolódó cikkek:

  • További kapcsolódó cikkeket olvashat az előzményben megjelölt cikknél, és ha a keresőmezőbe beírja a ZÁRÓIZOM szót.

  Tartalom

• 1994.03.10. Magyar Nemzet, E.I. – Krómer István: Levélváltás egy idézetről

  Vita. Ellentétben Krómer írásával Heinénél „a »barom kereszténység«, vagy ehhez hasonló jelzős szerkezet nem fordul elő életművében. Következésképpen kipusztításáról sem ábrándozhatott. […] a szóban forgó kifejezés az én írásaimban sem szerepel, sem mint Heinének tulajdonított bölcsesség, sem mint önálló lelemény.”

  Krómer válaszában a TV2 Össztűz című (1992. június 18.) műsorából, Eörsi interjújából idéz.

  Előzmény:

  • Magyar Nemzet, 1994.03.04. Krómer István: A hívő ember és a politika

  Tartalom

• 1994.03.10. Pesti Hírlap, Balaskó Jenő: Fólia2

  Publicisztika a rosszul működő agyakról, az ebből fakadó humorérzékről, a kárörömről. Szász István Elég volt! című cikke a Magyar Hírlapban az A Hét című műsorról, az Egyenlegről, Chrudinákról, Horn Gyuláról, Pálfy G. Istvánról.

  „Nyilván azért tetteti magát siketnémának, azért olyan hangos, mert az utált magyarságteljesítmény meghatározását nem meri behelyettesíteni a másságteljesítmény fogalmával. Mindezen semmi csodálni való nincsen, ha figyelembe vesszük, hogy a naivitás e vitaminszegény szobra óvón felemeli ujját, és valamiféle ellenállás hőseiként négy nevet említ: Konrád, Eörsi, Kis János és Vásárhelyi Miklós nevét.”

  Kapcsolódó cikk:

  • Magyar Hírlap, 1994.02.09. Szász István: Elég volt!

  Tartalom