EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1993.04.27. Népszabadság, Andrassew Iván: Lett egy hely

    Jordán Tamás és a Merlin Színház bajba kerülése. Fotó: Jordán Tamás menedzserszerepben

    „Már van olyan bank, amelyik visszalépett a támogatástól, mert hogy a Merlin a kartafészke. Ez abból lett, hogy egy bizonyos Eörsi nevű író meg egy másik író, meg még páran találkoztak valahol a belvárosban, hogy valamit kéne csinálni. Mert itt az ideje. De hol üljenek le megbeszélni, mi legyen. Hát itt a Merlin. Beültek. Kitalálták, hogy mit kellene, így lett a kartafészke. De sajnos Eörsi sokat beszél. Olyanokat, hogy ültünk a Merlinben és... Az ilyen beszéd ma milliókba kerül.”

  • 1993.04.30–05.02. (100.szám) Heves Megyei Hírlap, jámbor: Eörsi István hat drámája

    Idézetek Eörsi István (A szerző szeretné, ha a pofa feje és a csomó emlékeztetne egymásra) most megjelent drámakötetének előszavából.

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél. 

  • 1993.04.30. Népszabadság, EÖRSI ISTVÁN VERSEI
    E. I. önkéntes töredékes számvetése önmagával, a világgal stb. Osnabrückben, egy darabjának rendezése közben
    Trilógia

    Versek.

  • 1993.04.30. Népszabadság, Völgyes Iván: Mikor hisznek a kormánynak?

    Saját, 1973-ban írt tanulmányáról a „kommunista emberről” egy amerikai kormányhivatal felkérésére. Először a szovjet, a hazai és a többi szocialista országok irodalmát hasonlította össze az amerikai tanulmányokkal. A hatvanas évek, az Aczéli korszak, a három T. Kik tartoznak a mai ellenzékhez. A tömegkommunikáció szerepe.

    „S aki nem volt hajlandó parírozni a politikában – a Budapesti iskola nagy része, Heller, Fehér, Altrichter stb., Kis, Bence, Kovács, Konrád, Haraszti, Eörsi és még oly sok nagyszerű ember! –, távozhatott az országból, vagy kereshette kenyerét fordítással, esetleg valami minimális kutatással. […] Itt a konfliktus nem az üres ideológiák, hanem a közvetlen politikai célok jegyében áll, és ezért üresek a viták és lesznek személyeskedő hangúak.”

  • 1993.04.szám Holmi, Bán Zoltán András: A publicista drámája
    KÖNYVMOLY

    Könyvkritika Eörsi István: A szerző szeretné, ha Pofa feje és a csomó emlékeztetne egymásra. Hat dráma című kötetéről. Miért hallgattak a kritikusok Eörsi köteteiről?

    „…a tabutémákat sorra megjelenítő Eörsi maga vált tabutémává. Ez a kritikai stratégia 1989-ig volt fenntartható. […] a magyar kritika mind a mai napig nem pótolta az Eörsivel szembeni mulasztásait; nem a dicshimnuszt vagy a ledorongolást, de a pályakép legalább vázlatos rajzát hiányolom.”

    Felidézi az egykori Eörsi–Radnóti vitát Az Interjúról.

    • Eörsi István: A szerző szeretné, ha Pofa feje és a csomó emlékeztetne egymásra című kötetének adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Előzmény:

    • Beszélő (Szamizdat – 1986/1.), 1986.16.szám Radnóti Sándor: A „leküzdhetetlen öreg hang”
    • Kritika, 1991.05.szám E.I.: Időm Gombrowiczcsal

    Kapcsolódó cikk:

    • Népszava, 1993.04.10. Bársony Éva: A cinizmus megbosszulja magát 

  • 1993.04.szám Holmi, E.I.: Időm Gombrowiczcsal (IX)
    Részlet
    1992. NOVEMBER

    Első bejegyzés – Második bejegyzés – Harmadik bejegyzés

    • Eörsi István Időm Gombrowiczcsal című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Reagálás:

    • Holmi, 1993.05.szám Holmi, Radnóti Sándor: A szerkesztő magánlevele

  • 1993.04.szám Kritika, E.I.: Időm Gombrowiczcsal

    Thomas Mann, Gustav von Aschenbach, Gombrowicz menekülése az öregség elől. Tandili emlékek. Szókratész – szellem és a test. A szexualitás és az erotika közötti különbség – és az írás. A házasságon kívüli szerelem.

    • Eörsi István Időm Gombrowiczcsal című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1993.04.szám Mozgó Világ, Csizmadia Ervin: Kőszeg Ferenc: „Nem akartam kimaradni a dologból”

    Interjú Kőszeg Ferenccel a ’80-as évek „második nyilvánosságának” eszmetörténetéről. Az SZDSZ liberális és szociáldemokrata szárnyának ellentétéről. ’56-os tevékenységéről, letartóztatása alatti beszervezési kísérletéről, amire nemet mondott, és az államtitkot máig sem árulta el senkinek. A nyomasztó egyetemi és az utána következő éveiről. Az ellenzék első ötéves tervéről (1981–89), a Beszélőről, a Naplóról, a SZETA-ról, az az 1979-es Charta-tiltakozásról. Az 1986. október 23-i közös nyilatkozatról (magyar, szlovák, cseh, lengyel és keletnémet aláírókkal), aminek aláírása után Csoóri és Csurka becsapottnak érezte magát. A demokratikus ellenzék viszonyulása a liberalizmushoz. A munkáskérdésről, a Társadalmi Szerződésről. Az 1988. március 15-i első tömeges tüntetésekről. Az SZDSZ megalakulásáról. A demokratikus ellenzék korszakáról. Magyar Bálint mondta ki először, hogy rendszerváltásra van szükség. Az SZDSZ-en belüli nézetkülönbségekről.

    „Az első időkben sok szó esett az SZDSZ liberális és szociáldemokrata szárnyáról, a kettő ellentétéről. Mondvacsinált ellentét volt, pusztán szellemi csata. Valójában az SZDSZ-ben senki sem volt, aki a szociális háló szükségességét tagadta volna, de – talán Eörsi István kivételével – senkisem akadt, aki úgy vélte, hogy a gazdaság működését elvi vagy politikaiokból, célból kívülről szabályozni kellene és lehetne.”

  • 1993.04.szám Nagyvilág, Hírek a nagyvilágból

    Részlet. Az „Új Irodalmi Társaság” nemzetközi szemináriumot rendezett Berlinben. Témája: Az ember és a szabadság a XX. századi irodalomban.

    „… egy másik téma »Az irodalom szabadsága a hidegháború viszonyai közt« volt. Ez utóbbiról referált saját tapasztalataiból kiindulva Dalos György; Eörsi István pedig az értelmiség felelősségéről beszélt a jobboldali radikalizmus terjedésére tekintettel.”

  • 1993.05–06.szám Tekintet, Agárdi Péter: Kompország, Ady és az ezredforduló

    Részlet. Ady „kompország” metaforájának értelmezése. Ady Ismeretlen Korvin-kódex margójára című esszéjéről, amit kortársaink többnyire félreértenek, vagy eltorzítanak. Mit jelent Adynál a komp? Viták Ady életművéről.

    „Milyen érdekes, hogy még szinte azonos eszmei és ízléskörön belül is mennyire eltérő élményinterpretációkra és plurális hangsúlyokra »kényszerít« ez a roppant tradíció, hadd idézzem fel a közelmúltból az Ady Társaság rendezvényeit, Radnóti Sándornak a FIDESZ Akadémián 1990. május elsején (Hogyan éljük túl a XX. századot? Szerk.: Vig Mónika Bp. 1992.) és Eörsi Istvánnak az Ady Társaság 1991. május 3-i ülésén tartott előadását (Az Ady Endre Társaság Évkönyve 1990-1991. Szerk.: Vezér Erzsébet. Bp. 1992.). Az összevetés — nem egymással szembeni kijátszás! — annál is indokoltabb, hiszen mindkét nagyívű előadás, címében meghirdetve is, Ady időszerűségével foglalkozott.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1991.05.18. E.I.: Ady időszerűsége (és az itt felsorolt cikkek)

  • 1993.05.01. Romániai Magyar Szó, Daniel Bell (Die Zeit): BŰNÖK ÁLTAL A MEGVÁLTÁSHOZ
    1993.05.08. Romániai Magyar Szó, Daniel Bell: BŰNÖK ÁLTAL A MEGVÁLTÁSHOZ

    Tanulmány Lukács Györgyről. Eörsi István Megélt gondolkodás című interjúsorozatának említése.

  • 1993.05.08. Pesti Hírlap, Dalos László: Gyöngyvirág-mosoly
    ZSEBKÖNYV

    Telekes Béla, Baumgarten-díjas íróról (1873. május 4. – 1960. október 28.), fordításairól, verseiről, Ady Endréhez fűződő kapcsolatáról.

    „Képes Géza, a Magvető Könyvkiadó megalapítója 1955-ben azzal bízott meg kettőnket, Eörsi Istvánt meg engem: állítsunk össze az akkor már nyolcvankét éves költő verseiből új kötetet. Drámai pillanatban jelent meg a Válogatott versek: 1956. november elsején, amikor már bizakodó csönd honolt Budapesten, az első példányt személyesen vihettem át Béla bácsinak, a Csalogány utcába...”

    • A könyv megjelenésekor Eörsi már a Markó utcai börtönben ült, de Telekes oda is küldött neki egy dedikált példányt a könyvéből.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1970.10.31. (44.szám) E.I.: Szabálytalan emlékezés, évfordulón
    • Élet és Irodalom, 1992.10.30. (44.szám) E.I.: Ünnepi köszöntő

  • 1993.05.10. (9–10.szám) Magyar Sajtó, Egy szerény javaslat

    Eörsi István javaslatai a rádió- és tévéműsorok résztvevőinek.

    „…az olyan műsorok résztvevői, amelyekben cenzurális beavatkozás elképzelhető, csak akkor vállaljanak szereplést, ha a műsorkészítők előre garantálják, hogy az általuk elmondottakból semmi olyasmi nem marad ki, amihez ők maguk ragaszkodnak.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Narancs, 1993.04.22. E.I.: Tűnődés az értelmiség némely erkölcsi dilemmájának ciklikus természetéről, továbbá egy szerény javaslat - kész
    • Magyar Hírlap, 1993.04.23. R. Székely Julianna: Régi, szép kelepcék
    • Beszélő (Hetilap – 16.szám), 1993.04.24. E.I.: Szerény javaslat
    • (Veszprémi) Napló, 1993.05.27. Ők mondták
    • Kisalföld, 1993.08.14. Szövegelés
    • Zalai Hírlap, 1993.12.15. A sajtószabadságról mondják

  • 1993.05.13. Magyar Szó, s-r: Jó reggelt!

    A besúgókról a biztonság napján, a rendőrök ünnepén.

    „Eörsi István kétféle spicliről tesz említést: »A becsületes spicli azt továbbította, ami csakugyan elhangzott. (Hogy áhítoztam az efféle tisztességes besúgók társaságára!) Mások jó pontot akartak szerezni, így hát provokáltak. Ezek az erkölcstelen spiclik, rájuk valóban neheztelek.«”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1991.05.31. Szente Zoltán: Ügynöklista és alkotmányosság – Nincs a rendszerünkben
    • 168 óra, 1991.07.09. (27.szám) E.I.: Na és?
    • Népszabadság, 1991.07.11. Dániel Ferenc: Borítékolt sorsok – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 1991.07.12. Dr. Bosánszky Lajos–Dr. Lovas István: A demokrácia a törvények uralma – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 1991.08.02. Dr. Szente Zoltán: Emberjogi abrakadabrák
    • Vasárnap (Új Szó), 1991.09.06. (36.szám) szűcs: Böngésző
    • Magyar Szó, 2000.11.02. Magyar Szó, Serer Lenke: Időzített bombák

  • 1993.05.13.Magyar Narancs, E.I.: Jegyzetek ürügytelenül (Publicisztika)

  • 1993.05.14 (10.szám) Magyar Napló, Farkas Zsolt: Eörsi Lukácsa

    Címlap. Könyvkrirtika Eörsi Üzenet mélyvörös levélpapíron című legújabb publicisztikai gyűjteményéről, illetve egy részéről, Eörsi Lukács-képéről. Rákosi kérésére Lukács cikket írt Az ember tragédiája ellen – a darabot betiltották. Lukács esztétikával és művészettel kapcsolatos nézetei.

    „…a régi Eörsi-publicisztikával találkozunk: közéleti, politikai, erkölcsi és művészeti témák, pontosság, szellemesség, kritikus hangvétel. Eörsi a magyar publicisztika egyik legnagyobb figurája. S ami még több: ha közírói munkásságát egész élete és személyes magatartása kontextusában gondoljuk el. […] Eörsi Lukáccsal kapcsolatban minden rosszban talál valami jót. […] Még a legrosszabb szocializmus is jobb a legjobb kapitalizmusnál.”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megnézheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Reagálás:

    • Magyar Napló, 1993.07.09. (14.szám) Vezér Erzsébet: Farkas Zsolt Lukácsa
    • Magyar Napló, 1993.07.09. (14.szám) Farkas Zsolt: Néhány reflexió Vezér Erzsébet reflexióira

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Napló, 1990.09.20. (38.szám) E.I.: Én is mondom a magamét (és az itt felsorolt cikkek)

  • 1993.05.15. Magyar Hírlap, Lukácsy András: A hiányzó képviselet

    Helyszíni beszámoló a Walter Buchebner Társaság háromnapos konferenciájáról Mürzzuschlagban az irodalom és a politika viszonyáról Magyarországon. Kodolányi Gyula lemondta a látogatást. Ki mindenki vett részt az eseményen – felolvasás tartott többek között Eörsi István.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hírlap, 1993.04.06. L. A.: Irodalom és politika Magyarországon
    • Magyar Nemzet, 1993.04.06. Magyar-osztrák irodalmi szimpózium
    • Magyar Hírlap, 1993.10.14. MTI: Irodalom és politika
    • Magyar Nemzet, 1993.10.15. Napló
    • Köztársaság, 1993.18.szám ESEMÉNYNAPTÁR
    • Köztársaság, 1993.18.szám Thurzó Tibor: Mürzzuschlag

  • 1993.05.15. Petőfi Népe, Közéleti hírek

    Rövidhír az Erdei Ferenc Művelődési Központban az SZDSZ kecskeméti szervezete liberális klubjának megtartandó rendezvényéről, melynek Eörsi István lesz a vendége.

  • 1993.05.17. Népszabadság, M. G. P.: Pince – Gombrowicz

    Színikritika. Az R. S. 9. Stúdiószínház társulata felújította Witold Gombrowicz „Operett” (Operettka) című művét. Fotó: Jakab László, Uglár Csaba, Mesz Rita és Baksa Imre

    „Eörsi István és Pályi András kötetben megjelent, a Vígszínházban sikertelenül előadott szövegét elszánt amatőr színészek elevenítik meg Dobay Dezső és Lábán Katalin keménykezű rendezésében.”

    Kapcsolódó cikk:

    • Beszélő 1993.06.12. (Hetilap – 23.szám), Bikácsy Gergely: Gombrowicz Magyarországon

  • 1993.05.19.os.mti.hu, (OS): Közlemények, előrejelzések

    (A "Városházi beszélgetések" nyitó rendezvényén George Táborival beszélget Eörsi István.)

  • 1993.05.21. (117.szám) Pest Megyei Hírlap, Ónody Éva: Fidesz, a nemzeti

    Reflexió a Köztársaság című lap beszámolójára a Liberalizmus és hazafiság című vitaestjéről. Idézetek Eörsi István és Kőszeg Ferenc gondolataiból.

    „A Fidesz új önmeghatározására a hallgatóság magyarázatot kért a kötetlen beszélgetés során, mivel a felszólalók véleménye szerint a »nemzeti elkötelezettségű liberális párt« nem más, mint porhintés a közelgő választások előtt. Eörsi István még ennél is tovább ment — bár nem ez az első tévedése az úgynevezett rendszerváltozás óta —, és úgy vélekedett, hogy a nemzeti liberalizmus tökéletes képtelenség. (Úgy látszik, a szocializmus jeles ellenzéki írója nem tanulmányozta eléggé a reformkort, a nemzeti szabadelvűek magyar virágzásának időszakát.)”

    Előzmény:

    • Köztársaság, 1993.17.szám Szögletes kocka. LIBERALIZMUS ÉS HAZAFISÁG

  • 1993.05.24. Népszava, Szabó G. László: Eörsi „kihallgatása” Pozsonyban

    Eörsi István Kihallgatás című darabja a Szlovák TV-ben filmen. Beszélgetés Jozef Vajdával, Fóti megformálójával. Fotó

    „Sokat és sokféle szerepet játszottam már, de ekkora lelki csatára, mint Eörsi István, nagyon kevés író szólított fel. […] köszönöm, hogy megírta a darabot és tisztelem őt a bátorságáért, ő tényleg elmondhatja magáról, hogy mint író, szembeszegült a régi rendszerrel.”

    Eörsi A kihallgatás című darabját 1965-ben írta, 1984-ben Nyugat-Berlinben volt az ősbemutatója német nyelven, de magyar színpadra csak 1988-ban kerülhetett.

    • Eörsi A kihallgatás című műve a Kilenc dráma és A Fogadás. 18 dráma című kötetekben található. A kötetek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.
    • Eörsi drámáját elolvashatja itt: Színház (Drámamelléklet),1988.03.szám E.I.: A kihallgatás. Dráma két részben

  • 1993.05.25. Népszabadság, Láng Zsuzsa: Dafkék Jubileuma

    A Radnóti Színház Tábori György Jubileum című drámáját – Eörsi István fordításában – mutatja be. Beszélgetés Tábori Györggyel drámájáról, a budapesti bemutatóról. Öt évvel ezelőtti salzburgi botrányos előadásáról, ahol meztelenre vetkőztetett egy katolikus templomot, a Mein Kampf színre állításáról. Fotó

    Kapcsolódó cikk:

    • Népszabadság, 1993.06.07. Zappe László: Jubileumi emlékműsor

  • 1993.05.28. (21.szám) Pesti Műsor, TÁBORI GYÖRGY: Jubileum

    Tábori György fekete komédiájának nyilvános főpróbája a Radnóti Színházban. Az előadás címlapja. A fordító: Eörsi István. Rendező: Tábori György és Martin Fried.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház (Drámamelléklet), 1993.08.szám George Tabori: Jubileum
    • Színház, 1993.08.szám Tarján Tamás: Zsidóvicc a temetőben
    • Színház, 2004.08.szám Bálint András: Retyerutyám, Tábori
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a JUBILEUM szót, vagy TÁBORI nevét.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.