EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1993.06.03.Magyar Narancs, Fiúk és apák

    (Publicisztika; az MDF és a Fidesz inatlanügyei.)

  • 1993.06.04. (22.szám) Nap, B.-né M. I. – Barak László: Levelet hozott a posta...
    Uram!
    Úrhölgyem!

    Olvasói levélváltás. Az első levél Barak László „Égi biznisz” című cikkére reagál, amely a Duna-TV-ről szólt. Ostoba lúdnak, kozmopolitának nevezi íróját. Barak ironikus válasza.

    „Az SZDSZ-nek azért fáj ez a létesítmény, mert a Kormány kezdeményezte és azoknak a volt kommunista palántáknak, mint Eőrsi, Magyar, Haraszti, Gadó, semmi sem jó!”

  • 1993.06.04. (23.szám) Rakéta Regényújság, E.I.: Üzenet az élőknek

    Széppróza. Beszélgetés az egykori rabtárssal, akinek a börtönben idegcsillapítóért, tiszta fehérneműért, dugi-ceruzáért szerelmes verseket írt a menyasszonyának. Azt kéri, hogy írjon új verseket a feleségének, mert a nő azt gondolja, már nem szereti őt, mivel már nem ír neki verseket. A versekért cserébe témákat ajánl az írónak. Egyiket rögtön el is meséli. Az író nem vállalja el a versírást, és azóta is tartozik egy verssel.

    Kapcsolódó cikk:

    • Élet és Irodalom, 1984.01.20. (3.szám) E.I.: Üzenet az élőknek

  • 1993.06.04. Magyar Nemzet, o. á.: A legjobb gyermekkönyvek

    Az IBBY kiosztotta hagyományos díjait. Az Írók Boltja és a Parnasszus Kft. különdíját Eörsi István érdemelte ki Kalap és villamos című munkájáért.

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1993.06.04. Népszabadság, Sz. Gy.: Díjazott gyermekkönyvek

    Átadták az IBBY (Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa) magyar tagozatának díjait. Beszélgetés a Diák Murphy szerzőjével, Gálik Péterrel.

    „Az írók Könyvesboltjának különdíját Eörsi István kapta.”

  • 1993.06.04. Petőfi Népe, Az év gyermekkönyve

    Átadták Az év gyermekkönyve – 1992 díjakat.

    „Az írók Könyvesboltja és a Parnasszus Kft. különdíját Eörsi István kapta Kalap és villamos című művéért.”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a kötet címét.

  • 1993.06.05. Beszélő (Hetilap – 22.szám), Zádori Zsolt: Jobb, biztosabb
    Küldöttgyűlés ’93

    Beszámoló az SZDSZ időközi küldöttgyűléséről. A küldöttek megszavazták az SZDSZ felvételi kérelmét a Liberális Internacionáléba. Interjú Szabó Miklóssal, Somlai Györggyel, Mécs Imrével, Szent-lványi Istvánnal, Eörsi Istvánnal és Pető Ivánnal.


    Reagálás:

    • Magyar Fórum, 1993.07.29. (30.szám) Szőcs Zoltán: Csapatjáték

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1993.05.28. E.I.: Kiáltozás az egérlyukból 
    • Népszabadság, 1993.06.25. Kőszeg Ferenc: De kinek kell jönnie?
    • Népszabadság, 1993.07.02. Szabó Zoltán: Jöjjön, akinek jönnie kell


  • 1993.06.07. Népszabadság, Zappe László: Jubileumi emlékműsor
    SZÍNHÁZI ESTÉK

    Színikritika a Radnóti Színházban bemutatott Tábori György Jubileum című darabjáról. Fotó: Haumann Péter és Bodnár Erika

    „Eörsi István szellemes magyar szöveget alkotott.”

    Kapcsolódó cikk:

    • Népszabadság, 1993.05.25. Láng Zsuzsa: Dafkék Jubileuma

  • 1993.06.10. (133.szám) Somogyi Hírlap, A kalap és a villamos sikere
    AZ ÉV GYERMEKKÖNYVEI
    Zsűrielnök Kaposvárról – Százhúsz író egy kötetben

    Átadták az Év gyermekkönyve ’92 díjat, amelyet a Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsának (IBBY) magyar szekciója alapított. A díjazottak listája. Az írók könyvesboltjának különdíját Eörsi István A kalap és a villamos című gyermekverskötete kapta, s a zsűri ítélete alapján gyermekkönyv kategóriában az év könyve lett.

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe bírja a kötet címét.

  • 1993.06.12. (Hetilap – 23.szám) Beszélő, Bikácsy Gergely: Gombrowicz Magyarországon
    Könyvek négyszemközt

    Gombrowicz műveiről, Operettka című darabjáról, a Naplóról, a „Bunuel-párhuzam”-ról.


    „Ezt a párhuzamot a mára nagyon bő Gombrowicz-irodalom még mindig nem fedezte fel, eddig Eörsi István sem, aki pedig egykor írt néhány kritikát Bunuel-filmekről. Ezért is várjuk türelmetlenül Időm Gombrowiczcsal című munkanaplójának könyvmegjelenését: talán majd ott.” 

    • Eörsi István Időm Gombrowiczcsal című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Holmi, 1992.01.szám E.I.: Időm Gombrowiczcsal (VI)
    • Népszabadság, 1993.05.17. M.G.P.: Pince – Gombrowicz 
    • Filmvilág, 1994.05.szám E.I.: Időm Gombrowicz-csal – Kitérő: Buñuel (1.)
    • Beszélő 1994.05.19. (Hetilap – 20.szám), Bori Erzsébet: Filmvilág 1994/5
    • Filmvilág, 1994.06.szám E.I.: Időm Gombrowicz-csal – Kitérő: Buñuel (2.)
    • Beszélő 1994.06.23. (Hetilap – 25.szám), borz [Bori Erzsébet]: Filmvilág ’94/6

  • 1993.06.12. Beszélő (Hetilap – 23.szám), E.I.: A színész nem gép, nem idióta, és nem katona
    Tábori György és Eörsi István beszélgetéséből

    „Magyarországon most rendezett először, saját darabját, a Jubileumot, amelyet június 5-én a Radnóti Színház mutatott be. A budapesti Városházán közönség előtt elhangzott beszélgetésből azt a részletet idézzük fel, amelyben Tábori a színészekkel való kapcsolatáról beszél.”

  • 1993.06.12. Beszélő (Hetilap – 23.szám), E.I.: Jelentés
    – Színháztörténeti használatra –

    Berlinben február 25. és 28. között rendezték a Budapest – Berlin írótalálkozó második fordulóját. A rendezvény utolsó napján, a Hebbel Theaterben Tábori György (George Tábori) írását Thomas Langhoff, a Deutsches Theater igazgatója olvasta fel, Eörsi Istvánét pedig a szerző személyesen. Langhoff e szövegeket úgy konferálta be mint két utazást a múltba illetve a jövőbe. Eörsi Tábori Györgynek a nőkre gyakorolt hatásáról írt, melynek színháztörténeti jelentősége van.


    Első közlés:

    • Világszínház, 1992.01-02.szám Két utazás. George Tábori: Rabló – pandúr + E.I.: Jelentés – Színháztörténeti használatra

  • 1993.06.12. Népszabadság, E.I.: Hang és visszhang

    A 175 éves Marx tiszteletére rendezett konferencián Eörsinek arra a kérdésre kellett választ adnia, hogy „Megszüntethető-e az elidegenedés?”. A marxizmus jövőképének összeomlása. Idézetek a Tőkéből hosszú kommentárokkal.

    „Marx hegelianizmusa legyőzte Marx utópizmusát. […] Körülbelül így beszéltem a szóbanforgó Marx-konferencián, és mindezt feldúsítottam – vagy felhígítottam – Időm Gombrowiczcsal című könyvem néhány fejtegetésével. Másnap rövid összegezést olvastam a Népszabadságban előadásomról. […] Hadd másoljam ide a tudósító velem foglalkozó sorait: »Eörsi István szerint a marxizmus jövőképe összeomlott. Tudomásul kell vennie mindenkinek, hogy még hosszú ideig csak a kapitalizmus reformja képzelhető el, más társadalmi rendszer nem. Ábrándozni lehet, de fölösleges, a politikusok feladata, hogy finomodjon a kín, mely a társadalom peremén élők osztályrésze.« így is összesűríthető egy előadás.”

    • Eörsi István Időm Gombrowiczcsal című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Havi Magyar Fórum, 1993.11.01. (11.szám) Turai Csaba: Események, hírek, híresztelések
    • Népszabadság, 2001.06.16. Vörös T. Károly: Pátosz és irónia

  • 1993.06.14. Népszava, Gantner Ilona: Rosszkedvűnk nyara

    Publicisztika. Gondolatban írt levelek honatyáknak, zsoldosoknak, karrierista kollégáknak. A pártállam megszűnése után megmaradt klikkekről, szekértáborokról.

    „Pedig a levél- vagy cikkírás — ahogy Eörsi István is állítja a legfrissebb Kritikában — sokat segíthet a tartás, rossz közérzet feloldásában. Mint írja: »Elhatároztam, hogy módszeresen kiírom magamból irodalmi sérelmeimet. Papírra kopogtam vagy tizenöt oldalt, ettől megkönnyebbültem…« Ám Eörsi később átolvassa a »sérelmi szöveget« és alaposan kiröhögi önmagát, amiért »keserű pillanatában« mellre szívta mindazt, ami egy hülye viccel is elintézhető. […] De azért a »sértés tüskéje« a »kiírás« után is ott rejtőzködhet Eörsi István gondolataiban. Különben miért emlegetné négy év múltán is azt a bizonyos 1989-es írószövetségi ügyet. Amikor az írók Választmánya megtagadta tőle a József Attila-díjat. Noha abban az esztendőben több kötete jelent meg, köztük a lehető legszemélyesebb, legfájdalmasabb, az Emlékezések a régi szép időkre című börtönmemoárja.”

    Kapcsolódó cikk:

    • Kritika, 1993.06.szám E.I.: Időm Gombrowiczcsal

  • 1993.06.16. (138.szám) Somogyi Hírlap, A kalap és a villamos

    Az 1992-es év gyermekkönyve különdíját Eörsi István kapta A kalap és a villamos című gyermekverskötetéért. Ebből a kötetből két vers idézése.

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe bírja a könyv címét.

  • 1993.06.18. Népszabadság, Tudósító: Zalai nyár

    Tudósítás a Zalai Nyári Színház programsorozatáról.

    „A város határában lévő, népszerű Alsóerdőn mutatják be Moliére Képzelt betegének balett-komédia változatát, Eörsi István Széchenyi és az árnyak című drámáját pedig az egervári kastélyban láthatják a nézők. […] A nyári fesztivál záróeseményeire augusztus 28-án kerül sor. Ekkor mutatja be a Reflex Színpad a Huligán Antigoné című musicalt, amelynek szintén Eörsi a szerzője és Hajdú Sándor írta a zenét.”

    • Eörsi Széchenyi és az árnyak című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darabok címét.


  • 1993.06.19. Népszabadság, Lengyel László: Üzenet kockás papíron
    A kényelmetlen Eörsi István

    Eörsi István publicisztikáiról. Miért nem szereti és mégis miért tiszteli Lengyel László Eörsi Istvánt és írásait? Vitatkozik vele néhány állításával kapcsolatban. Miben különböznek, és miben egyeznek gondolataik. Történetek, amiket irigyel Eörsitől.

    „Emlékszem, hogy mennyire igyekeztek elhessegetni maguktól mint kellemetlen darazsat Kádár János oszloptartói. Most pedig fideszes hevességgel és emdéefes brutalitással, szadis fölénnyel és maszopos tudomásul-nem-vétellel bánnak el vele. […] megfricskázza nemcsak a kormánypárti urakat, de saját pártjának nagy tekintélyű vezetőit is. Elbúcsúzik T. G. M.-től, odaszúr Kis Jánosnak, röhög Konrád Györgyön. […] Eörsi professzionista publicista. Ember és magyanarancsos ifjú legyen a talpán, aki nála élesebb vágásokat helyez el valakin. […] Fene tudja, hogy kacagunk-e még Eörsi publicisztikáin. Ahogy ő komorul, úgy vagyunk mi is egyre komorabbak.”

    • Lengyel László: Magyar alakok című kötete adatait és az Eörsiről szóló részleteket megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1991.11.16. E.I.: Az undor
    • Népszabadság, 1992.06.01. E.I.: Liberalizmus MDF-módra

    Kapcsolódó cikkek:

    • Beszélő (Hetilap – 30.szám), 1991.07.27. E.I.: Az időszerűtlen Donáth Ferenc időszerűsége
    • Magyar Narancs, 1992.09.17. (17.szám) E.I.: Ürügyeim. Ne finnyáskodj, Péter!
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat az előzményben megjelölt cikkek felsorolásánál.

  • 1993.06.21. (13.szám) Magyar Sajtó, Murányi Gábor: Ön- vagy közüldözötten?
    Eörsi István: Üzenet mélyvörös levélpapíron
    OLVASÓSZEMÜVEG

    Könyvkritika.

    „…mert Eörsi olyan valaki, akit akkor is olvasni kell, amikor az embernek egyáltalán nincs kedve olvasni, amikor esze ágában sincs senki véleményével ütköztetni a magáét. Eörsit ekkor is érdemes és jó olvasni. Mert lenyűgöz. […] ezek a »sajtószabadság gyümölcseként« termett kéziratok hozzászólások mindennapjaink ügyeihez, immár ürügyek nélkül.”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megnézheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha beírja a könyv címét.

  • 1993.06.23. (144.szám) Pest Megyei Hírlap, Brezovich Károly: Vallásgyalázás

    Az olvasói levél írója szerint A Magyar Narancs után megjelentek más lapok gyalázkodó írásai is. Szerinte ez „szellemi terror”. Idézetek

    „Pedig a jóízlésű olvasók (hiszem, hogy a többség!) már akkor is »kielégültek« ezzel a stílustalansággal, amikor még »csak« Eörsi István alulmúlhatatlanul ocsmány versét olvashatták a pápalátogatás okán! […] Eltöprenghetünk azon, hogy az ilyen és még ilyenebb publicisták kapják általában a »Pulitzer«-díjakat, akik hol svájcisapkát illesztenének címerünkre, hol lecápázzák a pápát, hol gúnyolódnak a Turullal, az István királyi szellemiséggel és így tovább végestelenül.. ”

    • Eörsi verse az Én és az Isten című kötetében is megjelent, és a könyv hátlapján meg is indokolja. A könyv adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Narancs, 1991.08.08. E.I.: Látogatás előtt (és az itt felsorolt cikkek)

  • 1993.06.23. Pesti Hírlap, Toldi Miklós: „Demokrácia egy Pobjeda ÁVÓS ülésén”
    ZANZÁSÍTVA LANDESZMANN GYÖRGYNEK

    Tanulmány a zsidó identitásról, a pozitív megkülönböztetés előnyeiről, az üldözött zsidókról. A médiahelyzetről, a „baloldali” demokratikus ellenzékről. A magyar termékeket kiszorító „nyugati bóvli”ról. Az oktatási rendszer hibáiról. Trianonról, a kozmopolita demagógiáról, a zsidóüldözések áldozatairól, a mesterségesen szított, „átpolitizált” antiszemitizmusról. A cionista szervezetekről, kampányaikról, a permanens provokációkról. A „patrióta magyarság és a kereszténység provokatív lejáratásá”ról. Fotók

    „Gyilkosságaik és gyilkossá lett filozófusuk az esztéta Lukács György még ma is tabu. Heller Ágnes, Fehér Ferenc, Vajda Mihály, Kis János, Eörsi István, és az ő zseniális metakritikusuk, Tamás Gáspár Miklós még ma is e gyilkos tekintéllyel állhatja útját a magyar progressziónak, mert csak így maradhat foglya a kommunista, fasiszta népiségnek a »bőgatyás« nemzettudat. […] Mit tudhatnak az emberek magyarságról, nemzetről, hazaszeretetről, hazafiasságról, ha ezek kapcsán a náci rémtettek zsidó áldozataival zsarolhatják még ma is a nemzetet?”

  • 1993.06.23. Romániai Magyar Szó, Fejér László: A Térszínház Erdélyben

    A budapesti Térszínház látogatása Erdélyben. Beszélgetés Bucz Hunorral, a színház alapító tagjával és rendezőjével az intézmény múltjáról és jelenéről.

    „Direkt sohasem politizáltunk, mindig csak jót vagy érdekest próbáltunk produkálni, vagy régi magyar estet rendeztünk a Halotti beszédtől Zrínyiig. […] Eörsi István Változat Oedipusra c. művét is magunkkal hoztuk. Benne van a mítosz, szerepe van a maszknak; ez a tébai mondakör ismert darabjának korszerű megközelítése: élnek-e ilyen királyok, akik vállalják tetteik következményeit? Rendkívül korszerű, a kérdésfelvetés a ’68-as cseh események nyomán született, s bizony máig aktuális.”

  • 1993.06.24.Magyar Narancs, Vágvölgyi B. András: Szárszók

    (A szárszói értelmiségi konferenciák. A `88-as szemesi "Szárszó-találkozón" a Fidesz volt a sztár. A mostani Farkasházy-összejövetelen már egy megváltozott Fideszt láthattunk. Orbán Viktor vádolja a többi pártvezért és a sajtót - összeesküvés-elmélete.)
    Reagálás:
    Magyar Narancs, 1993.07.29.Sükösd Miklós: A Fidesz és az értelmiség

  • 1993.06.25. Népszabadság, Kőszeg Ferenc: De kinek kell jönnie?

    Egy nyitott koalíciós politika esélyeinek mérlegelése. Miért nem lett nagykoalíció? Az MDF – Csurka nélkül. Bauer kontra Bauer. A szocialista kormányzás veszélyei. Ki kivel?

    „Eörsi István tutyimutyinak minősíti azt a pártot, amely kerülgeti a megkerülhetetlen kérdéseket.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1993.05.28. E.I.: Kiáltozás az egérlyukból

    Kapcsolódó cikkek:

    • Beszélő, 1993.06.05. (22.szám) Zádori Zsolt: Jobb, biztosabb
    • Népszabadság, 1993.07.02. Szabó Zoltán: Jöjjön, akinek jönnie kell
    • Magyar Fórum, 1993.07.29. (30.szám) Szőcs Zoltán: Csapatjáték

  • 1993.06.26. Népszabadság, Andrassew Iván: Új rendszer, új hatalom
    SZÁRSZÓ

    A Szárszói találkozóról – a győztesek gyülekezete. Vajon jövőre ugyanazok lesznek-e – ha egyáltalán lesz – Farkasházy Szárszói találkozóján? Az MDF-ről, a KDNP-ről, a koalícióról. Orbán Viktorról, Horn Gyuláról.

    „Nehéz szívvel, de alighanem kockázat nélkül jósolható, hogy például Göncz Árpád, Konrád György vagy Eörsi István ugyanolyan távol kerül majd az új hatalomtól, mint a mostani országlóktól Hankiss és Gombár, noha együtt vertek sátrat Lakitelken.”

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.