EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1993.03.06. Beszélő (Hetilap – 9.szám), Bán Zoltán András: A kényelmetlen Eörsi
    Könyvek négyszemközt

    Könyvkritika. Eörsi István: Üzenet mélyvörös levélpapíron.


    A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1993.03.10. (149.szám) Napló – Szabadelvű hetilap, E.I.: Háború Európában

    Publicisztika a balkáni háborúról.

    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 1993.02.18. E.I.: Háború Európában

  • 1993.03.11. (10.szám) Magyar Fórum, Kéri Edit: Madarat tolláról, ügyvédet társáról

    „Eörsi Mátyás SZDSZ-es képviselő másodfokon elvesztette perét Horváth Balázs volt belügyminiszterrel szemben, és bírósági megrovásban részesült. Oka: szerinte Horváth Balázs a taxisblokád alatt fontolgatta, hogy a tömegbe lövessen-e. Ez rágalmazásnak bizonyult.”

    A hír kapcsán az egész Eörsi család mocskolása.

    „Eörsi vagy két éve, Verebes Istvánnak adott rádióinterjújában elmondta: édesapja olyan nagy kommunista, hogy félig belebolondult a rendszerváltásba. Négy-öt éve még ő is KISZ-titkár volt. Tudjuk, hogy nagybátyja, Eörsi István ugyan ült 56-ban, de most a tv-ben láthattuk, hogy a Jászai térre kiment a Marx-Engels-szobor siratói közé, annak lebontásakor. Az ő fia, Eörsi László történész nagy hévvel tagadja a HM előtti sortüzet. Ebből a családi háttérből lett »pártállamgyűlölő, szabad demokrata«.”

  • 1993.03.11.os.mti.hu, (OS): Filozófusok nyilatkozata

    (Lukács György Belgrád-rakparti emléktáblájának leverése miatt. Az aláírók között: Eörsi István.)

  • 1993.03.12. Magyar Nemzet, Nyilatkozat Lukács György védelmében

    A nyilatkozat aláírói közt szerepel Eörsi István. 

  • 1993.03.12.zeit.de, Gregor Dotzauer: Null Moral. Ein Gespräch über Politik, Verzweiflung und Kühe Null Moral

    (Warum sind die Ungarn so melancholisch? Warum sind sie so ungeheuer traurig?)

  • 1993.03.13. Beszélő (Hetilap – 10.szám), nwa [Nagy W. András]: A hét üzenetei

    Csurka Istvánnak nem tetszett az új tévé: „Ezért, ennyiért nagy kár lett volna, ha a hívek, bő esztendeje, az elmúlt március 15-én, nemzeties hevültségükben le találják ütni Eörsit, Konrádot vagy Makk Károlyt. Nem voltak már messze tőle. De kár lett volna! Csak azért, hogy ez a Boy [George] kifene, meg Jeszenszky mutogassa magát... Nagyon benőtte már ezt az egész udvart a dudva és a gaz, alig látni tőle...”

  • 1993.03.13. Fejér Megyei Hírlap, Hell István: Új, tavaszi hőemelkedés

    Az 1848/49-es szabadságharcról, az azt követő megtorlásról és a „passzív rezisztenciáról”, a századelő éveiről, az ’56 utáni évekről. Vajon volt-e forradalom, rendszerváltás a ’90-es években? A forradalmi mozzanatokról, a demokratikus ellenzék megmozdulásairól, az Eörsi lakásán tartott Európai-konferenciáról, az írószövetségi botrányokról, az Erdély-tüntetésről, az 1988-as – betiltott – március 15-i tüntetésről.

    „A forradalom, ha volt, elmúlt, az utcára vonuló ünneplők — ha csak kalandor drogbeetetéssel, koholt képekkel és szeszekkel meg nem vadítják őket — hőemelkedése normális.”

  • 1993.03.18.Magyar Narancs, Vágvölgyi B. András: Kampánycsend?

    (Részlet. Március 15-e megünneplése a `90-es években.)

  • 1993.03.19. Magyar Hírlap, Majláth Mikes László: Csupa öröm az élet

    Humoros írás arról, hogy „… az ipari és kereskedelmi miniszter (jelenleg dr. Latorcai János) kiemelkedő ipari alkotó, irányító és szervező tevékenysége elismeréséül Eötvös Loránd-díjat adományozott dr. Latorcai János főosztályvezetőnek. […] Balsai István igazságügy-miniszter Deák Ferenc-díjat adományozott dr. Horváth Györgynek, a Veszprém Megyei Bíróság elnökének. Kellett már egy kis elismerés a Horváth-családnak, hiszen György úr testvérét, dr. Horváth Balázst nemrégiben csapták el a tárcanélküliségből. […] Antall József miniszterelnök a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét nyújtotta át dr. Gál István piarista tanárnak, 80. születésnapja alkalmából. … az ő kedvenc tanára volt […] Csurka István úr … felszólított mindenkit, jöjjenek el az általuk rendezett esti kulturális műsorra, s akkor kiderül: ők nem mucsaiak. […] a Demokratikus Charta március 14-ei békés sétáján egy bőrdzsekis, bőrfejű alak inzultálta Tamás Gáspár Miklóst. És ezt a jelenetet elhallgatták a magyar újságok. (A dolog egyébként úgy történt, hogy a szkinhed-frizurát viselő Eörsi István úr hátulról odalépett Tamás Gazsi úrhoz, s barátságosan hátba verte.)”

  • 1993.03.19. Népszabadság (Budapest melléklet), Névai Gábor Dániel: Újabb vita: kié lesz a Hunnia mozi?

    Az egykori Zrínyi mozi, mai nevén Hunnia mozi népszerűsége, kávézója. A Zsidó Hitközség szeretné visszakapni a ház alsó emeleteit, vagyis a mozit. Tárgyalások a Fővárosi Önkormányzattal.

    „Az évek során kialakult a törzsközönség, hiszen a Hunniában gyakran vannak filmsorozatokkal egybekötött előadások; ilyen volt tavaly az elmúlt negyven év filmhíradóiból álló sorozat is, amelyek után neves írók, köztük Dalos György és Eörsi István kommentálták a látottakat.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Pesti Műsor, 1991.11.01. (44.szám) A HUNNIÁBAN valami készül... Magyar Filmhíradók 1957–1989.
    • Népszava, 1991.11.06. n.: Híradó a tegnapról
    • Magyar Hírlap, 1991.11.14. Bóta Gábor: Hamis idill

  • 1993.03.20. Beszélő (Hetilap – 11.szám), E.I.: A háború harmadik éve
    Végel Lászlóval beszélget Eörsi István

    A délszláv háborúról, a magyarok helyzetéről a Vajdaságban, a magyarországi irredentizmusról, Végel írói munkásságáról, drámáiról.

  • 1993.03.20. Magyar Hírlap, Mészáros Tamás: Nincs menedék

    Színikritika a kaposvári előadásról, Gorkij Éjjeli menedékhelyről. Ascher Tamás rendezte, a dramaturg Eörsi István volt.

  • 1993.03.22. Kurír (reggeli kiadás), Gréczy Zsolt: Mélyvörös üzenetek

    Beszélgetés Eörsi Istvánnal Üzenet mélyvörös levélpapíron című új kötete megjelenése alkalmából. A névtelen fenyegető levelekről, az egykori ’56-osok széthúzásának okairól. „A széthúzás oka, hogy az egykori üldözöttek közül az értelmiség még a Kádár-rendszer alatt boldogult valahogy. Vagy különbékét kötött, s a szakmájában maradhatott, esetleg ellenzéki lett.” „Elmaradt az ideológiai tisztázás, pedig nyilvánvaló, hogy a forradalom baloldali gyökerű volt kezdve a Petőfi-körtől Nagy Imre személyéig.” Az Antall–Csurka-ellentétről.

    • Eörsi István: Üzenet mélyvörös levélpapíron című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1993.03.23. Tolnai Népújság, Eörsi István előadása Szekszárdon

    Rövidhír arról, hogy Eörsi István a szekszárdi Liberális klub meghívására a megyeszékhelyre látogat.

  • 1993.03.25.Magyar Narancs, E.I.: Ferlinghetti és a multimilliomos

    (Amerikai emlékek Lawrence Ferlinghettiről, aki tört-zúzott a multimilliomos házában. Gregory Corsoról és Allen Ginsbergről.)

  • 1993.03.25.Magyar Narancs, E.I.: Jegyzetek ürügytelenül (Publicisztika)

  • 1993.03.26. (12.szám) Élet és Irodalom, Nagy Sz. Péter: Ex Libris

    Könyvkritika Eörsi István: A szerző szeretné, ha a pofa feje és a csomó emlékeztetne egymásra című, hat darabját tartalmazó kötetéről.


    A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1993.03.27. (83.szám) Mai Nap, V. Horváth Mária: Mi újság? Eörsi István

    Beszélgetés Eörsi Istvánnal politikai kulturálatlanságunkról.

    „Visszahelyezik Pálfyt a Híradó élére, aki elárulja, hogy nem tájékoztatni, hanem befolyásolni akar. A miniszterelnök úr hallatlan ravaszsággal, ügyességgel és jártassággal magához édesgeti Csurka híveit, s rögtön fizet. Ezek nem a demokratikus politikai kultúrának a hagyományait követik, hanem a Mikszáth által leírt uram-bátyámos kapcsolatrendszer-építést és a pártállam politikai »kultúráját« idézik.”

  • 1993.03.27. Tolnai Népújság, Szeri Árpád: „Nagy Imre felakasztása Kádár ellen irányult”
    Ki a hős és ki az áldozat?
    Interjú Eörsi István publicistával, akit szélsőségesnek tart a SZER

    Lukács György emléktáblájának szétveréséről, Lukács 1919-es tettéről. A hősiesség alapfeltételéről, az értékek hirtelen változásáról. A Kádár-rendszer bűneiről, szembekerüléséről jobbra tolódott ’56-os szervezetekkel.

    „A tiszai hídnál gyáván megfutott az egyik zászlóalj, s a támadó románok a magyar egységek hátába kerültek. A fegyelem helyreállítása érdekében a bűnös zászlóaljból Lukács György hét embert főbe lövetett. Háborús körülmények közepette – bármennyire is szörnyű – ilyen helyzet előállhat. Ezt a tettet nem akarom se mentegetni, se dicsérni, mindössze csak annyit szeretnék megállapítani: Lukács György akkor, tehát 1919-ben Magyarországot védte. […] A magyar hadsereg egy gyalázatos ügyért harcolt a nácik mellett...”

    Reagálás:

    • Mozgó Világ, 1997.09.szám Zöldi László: Szálló igék

  • 1993.03.29. Népszava, Gantner Ilona: Éljen a demokrácia!

    A felelősségvállalásról, a rádiós és tévés ügyekről, Nahlik Gábor, Csúcs László és Katona Tamás kijelentéseiről: „végre helyreállt a demokrácia a rádióban és a televízióban!”. Pálfy G. István Híradójáról, Csurkáról.

    „A hatalom deformálja az embereket! Erről írt Eörsi István is a Magyar Narancsban. Szerinte nemcsak a miniszterelnök él a hatalom »bűvöletében«, hanem már a hatalom puszta lehetősége is torzító hatású lehet. […] De mégsem nézhetjük tétlenül — és most ismét Eörsi Istvánt idézem —, hogy a »kis piszkos barbár szekták legyőzzék az egész birodalmat«. Én sem szeretném kivárni Az utolsó aktust, amikor »A legyek elhagyják a süllyedő patkányt«. (Arnfried Astel német költő epigrammáját Eörsi István fordította.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Nagyvilág, 1974.09.szám Arnfrid Astel versei
    • Magyar Narancs, 1993.03.25. E.I.: Jegyzetek ürügytelenül

  • 1993.03.30. (74.szám) Pest Megyei Hírlap, F. F.: Elkeseredett nem vagyok
    Interjú Mikó Istvánnal

    Az Arizona körüli csatáról, a bemutatott darabokról, köztük Eörsi Áldozat című művéről. További terveiről Sopronba kerülése után.

  • 1993.03.31. Népszava, Bertha Bulcsu: Kis emberek kis álmai

    Egy rádióriportról, amely a botrányos a balatonfüredi földárverésről szólt. Kárpótlási jegyekkel licitálhattak. A Kárpótlási Hivatal szakértői szerint minden rendben van. A Kossuth-klub múltról szóló adásáról, az abban megszólalókról.

    „A 60-as évek életmódját Markovits Ferenc és Mélykúti Ilona idézte fel Eörsi István, Losonczy Ágnes és Kéri László segítségével. Eörsi négyéves börtönbüntetésének letöltése után kiment a Palatinusz strandra, s csodálkozva látta, hogy a lányok hulahoppoznak. Arra gondolt, hogy nem ült hiába, és a barátai nem a semmiért haltak meg, mert ez a mozgás a karikákkal, korábban elképzelhetetlen lett volna — mondta el ironikusan. […] Eredendően az emberekért jöttek létre a gazdasági politikai konstrukciók, nem pedig fordítva. Erről, úgy látszik, ismét megfeledkeztünk.”

  • 1993.03.manuskripte, Istvan Eörsi: Geschichten in einem kalten Holzhaus 01

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.