EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1993.04.szám Nagyvilág, Hírek a nagyvilágból

    Részlet. Az „Új Irodalmi Társaság” nemzetközi szemináriumot rendezett Berlinben. Témája: Az ember és a szabadság a XX. századi irodalomban.

    „… egy másik téma »Az irodalom szabadsága a hidegháború viszonyai közt« volt. Ez utóbbiról referált saját tapasztalataiból kiindulva Dalos György; Eörsi István pedig az értelmiség felelősségéről beszélt a jobboldali radikalizmus terjedésére tekintettel.”

  • 1993.05–06.szám Tekintet, Agárdi Péter: Kompország, Ady és az ezredforduló

    Részlet. Ady „kompország” metaforájának értelmezése. Ady Ismeretlen Korvin-kódex margójára című esszéjéről, amit kortársaink többnyire félreértenek, vagy eltorzítanak. Mit jelent Adynál a komp? Viták Ady életművéről.

    „Milyen érdekes, hogy még szinte azonos eszmei és ízléskörön belül is mennyire eltérő élményinterpretációkra és plurális hangsúlyokra »kényszerít« ez a roppant tradíció, hadd idézzem fel a közelmúltból az Ady Társaság rendezvényeit, Radnóti Sándornak a FIDESZ Akadémián 1990. május elsején (Hogyan éljük túl a XX. századot? Szerk.: Vig Mónika Bp. 1992.) és Eörsi Istvánnak az Ady Társaság 1991. május 3-i ülésén tartott előadását (Az Ady Endre Társaság Évkönyve 1990-1991. Szerk.: Vezér Erzsébet. Bp. 1992.). Az összevetés — nem egymással szembeni kijátszás! — annál is indokoltabb, hiszen mindkét nagyívű előadás, címében meghirdetve is, Ady időszerűségével foglalkozott.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1991.05.18. E.I.: Ady időszerűsége (és az itt felsorolt cikkek)

  • 1993.05.01. Romániai Magyar Szó, Daniel Bell (Die Zeit): BŰNÖK ÁLTAL A MEGVÁLTÁSHOZ
    1993.05.08. Romániai Magyar Szó, Daniel Bell: BŰNÖK ÁLTAL A MEGVÁLTÁSHOZ

    Tanulmány Lukács Györgyről. Eörsi István Megélt gondolkodás című interjúsorozatának említése.

  • 1993.05.08. Pesti Hírlap, Dalos László: Gyöngyvirág-mosoly
    ZSEBKÖNYV

    Telekes Béla, Baumgarten-díjas íróról (1873. május 4. – 1960. október 28.), fordításairól, verseiről, Ady Endréhez fűződő kapcsolatáról.

    „Képes Géza, a Magvető Könyvkiadó megalapítója 1955-ben azzal bízott meg kettőnket, Eörsi Istvánt meg engem: állítsunk össze az akkor már nyolcvankét éves költő verseiből új kötetet. Drámai pillanatban jelent meg a Válogatott versek: 1956. november elsején, amikor már bizakodó csönd honolt Budapesten, az első példányt személyesen vihettem át Béla bácsinak, a Csalogány utcába...”

    • A könyv megjelenésekor Eörsi már a Markó utcai börtönben ült, de Telekes oda is küldött neki egy dedikált példányt a könyvéből.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1970.10.31. (44.szám) E.I.: Szabálytalan emlékezés, évfordulón
    • Élet és Irodalom, 1992.10.30. (44.szám) E.I.: Ünnepi köszöntő

  • 1993.05.10. (9–10.szám) Magyar Sajtó, Egy szerény javaslat

    Eörsi István javaslatai a rádió- és tévéműsorok résztvevőinek.

    „…az olyan műsorok résztvevői, amelyekben cenzurális beavatkozás elképzelhető, csak akkor vállaljanak szereplést, ha a műsorkészítők előre garantálják, hogy az általuk elmondottakból semmi olyasmi nem marad ki, amihez ők maguk ragaszkodnak.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Narancs, 1993.04.22. E.I.: Tűnődés az értelmiség némely erkölcsi dilemmájának ciklikus természetéről, továbbá egy szerény javaslat - kész
    • Magyar Hírlap, 1993.04.23. R. Székely Julianna: Régi, szép kelepcék
    • Beszélő (Hetilap – 16.szám), 1993.04.24. E.I.: Szerény javaslat
    • (Veszprémi) Napló, 1993.05.27. Ők mondták
    • Kisalföld, 1993.08.14. Szövegelés
    • Zalai Hírlap, 1993.12.15. A sajtószabadságról mondják

  • 1993.05.13. Magyar Szó, s-r: Jó reggelt!

    A besúgókról a biztonság napján, a rendőrök ünnepén.

    „Eörsi István kétféle spicliről tesz említést: »A becsületes spicli azt továbbította, ami csakugyan elhangzott. (Hogy áhítoztam az efféle tisztességes besúgók társaságára!) Mások jó pontot akartak szerezni, így hát provokáltak. Ezek az erkölcstelen spiclik, rájuk valóban neheztelek.«”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1991.05.31. Szente Zoltán: Ügynöklista és alkotmányosság – Nincs a rendszerünkben
    • 168 óra, 1991.07.09. (27.szám) E.I.: Na és?
    • Népszabadság, 1991.07.11. Dániel Ferenc: Borítékolt sorsok – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 1991.07.12. Dr. Bosánszky Lajos–Dr. Lovas István: A demokrácia a törvények uralma – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 1991.08.02. Dr. Szente Zoltán: Emberjogi abrakadabrák
    • Vasárnap (Új Szó), 1991.09.06. (36.szám) szűcs: Böngésző
    • Magyar Szó, 2000.11.02. Magyar Szó, Serer Lenke: Időzített bombák

  • 1993.05.13.Magyar Narancs, E.I.: Jegyzetek ürügytelenül (Publicisztika)

  • 1993.05.14 (10.szám) Magyar Napló, Farkas Zsolt: Eörsi Lukácsa

    Címlap. Könyvkrirtika Eörsi Üzenet mélyvörös levélpapíron című legújabb publicisztikai gyűjteményéről, illetve egy részéről, Eörsi Lukács-képéről. Rákosi kérésére Lukács cikket írt Az ember tragédiája ellen – a darabot betiltották. Lukács esztétikával és művészettel kapcsolatos nézetei.

    „…a régi Eörsi-publicisztikával találkozunk: közéleti, politikai, erkölcsi és művészeti témák, pontosság, szellemesség, kritikus hangvétel. Eörsi a magyar publicisztika egyik legnagyobb figurája. S ami még több: ha közírói munkásságát egész élete és személyes magatartása kontextusában gondoljuk el. […] Eörsi Lukáccsal kapcsolatban minden rosszban talál valami jót. […] Még a legrosszabb szocializmus is jobb a legjobb kapitalizmusnál.”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megnézheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Reagálás:

    • Magyar Napló, 1993.07.09. (14.szám) Vezér Erzsébet: Farkas Zsolt Lukácsa
    • Magyar Napló, 1993.07.09. (14.szám) Farkas Zsolt: Néhány reflexió Vezér Erzsébet reflexióira

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Napló, 1990.09.20. (38.szám) E.I.: Én is mondom a magamét (és az itt felsorolt cikkek)

  • 1993.05.15. Magyar Hírlap, Lukácsy András: A hiányzó képviselet

    Helyszíni beszámoló a Walter Buchebner Társaság háromnapos konferenciájáról Mürzzuschlagban az irodalom és a politika viszonyáról Magyarországon. Kodolányi Gyula lemondta a látogatást. Ki mindenki vett részt az eseményen – felolvasás tartott többek között Eörsi István.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hírlap, 1993.04.06. L. A.: Irodalom és politika Magyarországon
    • Magyar Nemzet, 1993.04.06. Magyar-osztrák irodalmi szimpózium
    • Magyar Hírlap, 1993.10.14. MTI: Irodalom és politika
    • Magyar Nemzet, 1993.10.15. Napló
    • Köztársaság, 1993.18.szám ESEMÉNYNAPTÁR
    • Köztársaság, 1993.18.szám Thurzó Tibor: Mürzzuschlag

  • 1993.05.15. Petőfi Népe, Közéleti hírek

    Rövidhír az Erdei Ferenc Művelődési Központban az SZDSZ kecskeméti szervezete liberális klubjának megtartandó rendezvényéről, melynek Eörsi István lesz a vendége.

  • 1993.05.17. Népszabadság, M. G. P.: Pince – Gombrowicz

    Színikritika. Az R. S. 9. Stúdiószínház társulata felújította Witold Gombrowicz „Operett” (Operettka) című művét. Fotó: Jakab László, Uglár Csaba, Mesz Rita és Baksa Imre

    „Eörsi István és Pályi András kötetben megjelent, a Vígszínházban sikertelenül előadott szövegét elszánt amatőr színészek elevenítik meg Dobay Dezső és Lábán Katalin keménykezű rendezésében.”

    Kapcsolódó cikk:

    • Beszélő 1993.06.12. (Hetilap – 23.szám), Bikácsy Gergely: Gombrowicz Magyarországon

  • 1993.05.19.os.mti.hu, (OS): Közlemények, előrejelzések

    (A "Városházi beszélgetések" nyitó rendezvényén George Táborival beszélget Eörsi István.)

  • 1993.05.21. (117.szám) Pest Megyei Hírlap, Ónody Éva: Fidesz, a nemzeti

    Reflexió a Köztársaság című lap beszámolójára a Liberalizmus és hazafiság című vitaestjéről. Idézetek Eörsi István és Kőszeg Ferenc gondolataiból.

    „A Fidesz új önmeghatározására a hallgatóság magyarázatot kért a kötetlen beszélgetés során, mivel a felszólalók véleménye szerint a »nemzeti elkötelezettségű liberális párt« nem más, mint porhintés a közelgő választások előtt. Eörsi István még ennél is tovább ment — bár nem ez az első tévedése az úgynevezett rendszerváltozás óta —, és úgy vélekedett, hogy a nemzeti liberalizmus tökéletes képtelenség. (Úgy látszik, a szocializmus jeles ellenzéki írója nem tanulmányozta eléggé a reformkort, a nemzeti szabadelvűek magyar virágzásának időszakát.)”

    Előzmény:

    • Köztársaság, 1993.17.szám Szögletes kocka. LIBERALIZMUS ÉS HAZAFISÁG

  • 1993.05.24. Népszava, Szabó G. László: Eörsi „kihallgatása” Pozsonyban

    Eörsi István Kihallgatás című darabja a Szlovák TV-ben filmen. Beszélgetés Jozef Vajdával, Fóti megformálójával. Fotó

    „Sokat és sokféle szerepet játszottam már, de ekkora lelki csatára, mint Eörsi István, nagyon kevés író szólított fel. […] köszönöm, hogy megírta a darabot és tisztelem őt a bátorságáért, ő tényleg elmondhatja magáról, hogy mint író, szembeszegült a régi rendszerrel.”

    Eörsi A kihallgatás című darabját 1965-ben írta, 1984-ben Nyugat-Berlinben volt az ősbemutatója német nyelven, de magyar színpadra csak 1988-ban kerülhetett.

    • Eörsi A kihallgatás című műve a Kilenc dráma és A Fogadás. 18 dráma című kötetekben található. A kötetek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.
    • Eörsi drámáját elolvashatja itt: Színház (Drámamelléklet),1988.03.szám E.I.: A kihallgatás. Dráma két részben

  • 1993.05.25. Népszabadság, Láng Zsuzsa: Dafkék Jubileuma

    A Radnóti Színház Tábori György Jubileum című drámáját – Eörsi István fordításában – mutatja be. Beszélgetés Tábori Györggyel drámájáról, a budapesti bemutatóról. Öt évvel ezelőtti salzburgi botrányos előadásáról, ahol meztelenre vetkőztetett egy katolikus templomot, a Mein Kampf színre állításáról. Fotó

    Kapcsolódó cikk:

    • Népszabadság, 1993.06.07. Zappe László: Jubileumi emlékműsor

  • 1993.05.28. (21.szám) Pesti Műsor, TÁBORI GYÖRGY: Jubileum

    Tábori György fekete komédiájának nyilvános főpróbája a Radnóti Színházban. Az előadás címlapja. A fordító: Eörsi István. Rendező: Tábori György és Martin Fried.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház (Drámamelléklet), 1993.08.szám George Tabori: Jubileum
    • Színház, 1993.08.szám Tarján Tamás: Zsidóvicc a temetőben
    • Színház, 2004.08.szám Bálint András: Retyerutyám, Tábori
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a JUBILEUM szót, vagy TÁBORI nevét.

  • 1993.05.28. Népszabadság, E.I.: Kiáltozás az egérlyukból

    Gondolatok az SZDSZ politikájáról az SZDSZ küldöttgyűlése előtt. A Liberális Internacionáléhoz való csatlakozásról – rossz döntésnek tartja. A politikai menekültekről. Antall „avas” politikájáról, az MDF fasisztoid jobbszárnyáról, a Magyarok Világszövetségéről, a közelgő választások dilemmájáról, az MSZP-ről, Orbán Viktorról, a Fideszről.

    „Néhány évvel ezelőtt egy Soros György által adott vacsorán Antall József, feltehetően marxista neveltetésemre célozva, azt mondta nekem, hogy »kutyából nem lesz szalonna«. »De szalonnából se lesz kutya« – vágtam neki vissza, és ennek a számomra is meglepő válaszomnak mostanára bimbózott ki az értelme. […] pártom, a Szabad Demokraták Szövetsége régi szép hármas jelszavából, a »Tudjuk, merjük, tesszük«-ből feladja az utolsó kettőt, ha nem szögezi le mindenki számára érthetően és egyértelműen, hogy a választáson a jelenlegi koalíciót, és elsősorban ennek vezető erejét, az MDF-et akarja legyőzni.”

    Reagálás:

    • Népszabadság, 1993.06.25. Kőszeg Ferenc: De kinek kell jönnie?
    • Népszabadság, 1993.07.02. Szabó Zoltán: Jöjjön, akinek jönnie kell
    • Magyar Fórum, 1993.07.29. (30.szám) Szőcs Zoltán: Csapatjáték

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1993.05.22. Bauer Tamás: Kinek is kell mennie? – Nincs a rendszerünkben
    • Beszélő, 1993.06.05. (22.szám) Zádori Zsolt: Jobb, biztosabb

  • 1993.05.szám Holmi, Radnóti Sándor: A szerkesztő magánlevele
    A Holmi postájából

    Radnóti Sándor reflexiója a lap előző számában megjelent Eörsi-írásra, melyben többek közt Kis János Márkus Györgyről írott tanulmányára is reflektál. A Lukács-iskola felbomlásáról.

    Előzmény:

    • Holmi, 1993.04.szám E.I.: Időm Gombrowiczcsal (IX)

  • 1993.06–07.szám Nagyvilág, Hans Magnus Enzensberger versei

    EZ MEG AMAZ EZT MEG AZT MONDTA. A SZÜKSÉGLETEK KÉRDÉSÉHEZ. A SEBEZHETETLEN. RÉGI FORRADALOM. A VASKERESKEDÉS.

    Fordította: Eörsi István.

  • 1993.06. szám Színház, Földes Anna: Lehetőség az önvallomásra

    Beszélgetés Kárpáti Péter drámaíróval, dramaturggal. Eörsi kritikája az Ismeretlen katona című darabja bemutatója után. Fotó: jelenetek különböző előadásokból

    „Eörsi István a szememre vetette, hogy a darab voltaképpen Wyspiański -utánérzés. Erre dühömben meggondolatlanul bevallottam, hogy életemben semmit nem olvastam Wyspiańskitól. […] Később, amikor már megismerkedtem Wyspiański műveivel, és valóban elementáris hatással voltak rám, jobban megértettem Eörsi kritikáját.”

  • 1993.06.01. (6.szám) Criticai Lapok, Garaczi László: „Hurrá, élünk!”
    Kortárs dráma az európai színházban

    Kétnapos nemzetközi konferencia a Színházi Intézet szervezésében. Az európai dráma és színház válsága.


    „Eörsi István a bevezetőben megpendítette az alaphangot: a 60-as, 70-es évek színházi mozgalmai kifulladtak, az abszurd elvesztette relevanciáját; a mai kor kényelmes és zavaros, nem kedvez sem a drámaíróknak sem a színháznak. Eörsi krízisért könyörgött, és kiadta a jelszót: »Előre Aiszkhüloszhoz«, akinek Prométheusza nem cserélte el a szenvedést a szolgaságra.”

  • 1993.06.02. Magyar Hírlap, Szű. L.: Vasárnapijegyzet-író írók

    Változások a Kossuth Rádióban futó Vasárnapi gondolatok című műsor szerkesztőségében és állandó publicistáiban. Újságírók helyett ezentúl szépírók olvassák fel írásaikat. A felkért írók között van Eörsi István is. A műsor új szerkesztője Stifner Gábor.

    „Eörsi nevét azért is említette Stifner Gábor, mert nemrég ő figyelmeztette írótársait: vigyázzanak, cenzúraveszély van!”

  • 1993.06.03. (127.szám) Heves Megyei Hírlap, havas: Eörsi István: „Nem”

    Rövid beszélgetés Eörsi Istvánnal arról, hogy az SZDSZ küldöttgyűlésén nemmel szavazott a Liberális Internacionáléhoz való csatlakozás megszavazásakor. Fotó

    „Ami a Liberális Internacionálét illeti, azt kell mondanom, hogy az egy meglehetősen jelentéktelen szerveződés: kis pártokat foglal magába, a nagytőke pártjait. S ezért kevésbé hangsúlyozzák a demokrácia szociális vonatkozásait, mint ahogy én is szeretném, ha az SZDSZ is ezt hangsúlyozná.”

  • 1993.06.03. (127.szám) Pest Megyei Hírlap, Földes György: Rémlátomásaim

    Sötét, pesszimista olvasói levél arról, hogy milyen lenne egy esetleges liberális győzelem 1994-ben. 

    „Népi írók kikerülnek a forgalomból, helyüket Eörsi és Spiró épületes nyelvezete veszi át. És látom a bomlást, az erjedést. a széthullást, minden vonalon.”

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.