EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1993.02.04.Magyar Narancs, E.I.: Jegyzetek ürügytelenül (Publicisztika)

  • 1993.02.05. os.mti.hu, (OS): Magyar írók nyilatkozata a Rádióról

    Tiltakozás a sajtószabadságot sértő kormányintézkedések ellen. Az aláírók között: Eörsi István.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hírlap, 1993.02.06. Írók nyilatkozata a rádióról
    • Népszava, 1993.02.06. Magyar írók nyilatkozata a Rádióról és a Televízióról
    • Magyar Napló, 1993.02.19. (4 szám) Magyar írók nyilatkozata a rádióról
    • 168 óra, 1993.11.09. (45.szám) Nyilatkozat
    • A témához kapcsolódó cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a NYILATKOZAT szót (1993.02.05.-étől), illetve a fenti cikkek felsorolásánál.

  • 1993.02.06. Magyar Hírlap, Írók nyilatkozata a rádióról

    „A Magyar Rádióban és a Magyar Televízióban kialakult törvénytelen helyzet s ennek lehetséges következményei veszélyeztetik a sajtó szabadságát. Ezért tiltakoznunk kell minden olyan kormányintézkedés ellen, amely korlátozza és sérti ezt az elemi emberi jogot.”

    A nyilatkozat aláírói között van Eörsi István.

    Kapcsolódó cikkek:

    • os.mti.hu, 1993.02.05. (OS): Magyar írók nyilatkozata a Rádióról
    • Népszava, 1993.02.06. Magyar írók nyilatkozata a Rádióról és a Televízióról
    • Magyar Napló, 1993.02.19. (4 szám) Magyar írók nyilatkozata a rádióról
    • Magyar Hírlap, 1993.11.04. Szü. L. – B. K.: A külföld a magyar médiumvitáról
    • 168 óra, 1993.11.09. (45.szám) Nyilatkozat
    • A témához kapcsolódó cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a NYILATKOZAT szót (1993.02.05.-étől), illetve a fenti cikkek felsorolásánál.


  • 1993.02.06. Népszava, Magyar írók nyilatkozata a Rádióról és a Televízióról

    A nyilatkozat szövege, és az aláírók névsora. Az aláírók között van többek közt Eörsi István.

    „A Magyar Rádióban és a Magyar Televízióban kialakult törvénytelen helyzet s ennek lehetséges következményei veszélyeztetik a sajtó szabadságát. Ezért tiltakoznunk kell minden olyan kormányintézkedés ellen, amely korlátozza és sérti ezt az elemi emberi jogot.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • os.mti.hu, 1993.02.05. (OS): Magyar írók nyilatkozata a Rádióról
    • Magyar Hírlap, 1993.02.06. Írók nyilatkozata a rádióról
    • Magyar Napló, 1993.02.19. (4.szám) Magyar írók nyilatkozata a rádióról
    • 168 óra, 1993.11.09. (45.szám) Nyilatkozat
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a NYILATKOZAT szót (1993.02.05.-étől), illetve a fenti cikkek felsorolásánál.

  • 1993.02.09. Magyar Hírlap, Kozák Márton: Mire való az ellenzéki egység?

    Kornis Mihály az ellenzéki pártok összefogását szorgalmazza. Kozák szerint a koalíció eséllyel indulhat az 1994-es választásokon. Melyek azok az okok, amik ide vezethetnek? A magyarországi pártstruktúra elemzése. A Demokratikus Chartáról.

    „Akik gyertyával és virággal fölvonultak azon a tavalyi szeptemberi estén, ízelítőt kaptak az ismeretlenből: lehet okosan, erőszakmentesen, képmutatás nélkül is — lehet másként is. Az ellenzéki pártok némelyike által is támogatott csütörtöki fölvonulók érzékelhető, átélhető, élményt adó alternatívát kínáltak a kormánypárti szombati fölvonulókkal szemben: lehet így is. Kétségtelen, hogy az esemény fölemelő voltához kevéssé járult hozzá, hogy támogatta azt például az MSZMP, de hát a döglött oroszlánok rugdosását hagyjuk korunk hőseire, a zsoldossá fejlődött (Eörsi István kifejezésével), ökölrázó seggnyalókra.”

  • 1993.02.09. Népszabadság, Bölcs István: Pulzus és selyemzsinór

    Fekete György államtitkár-helyettes tiltakozik a Stúdió és a Gondolat-Jel műsorai ellen, ezért nem is vesz részt a műsoraikban. Bölcs felsorolja, hogy pedig milyen nívós névsorba kerülhetett volna be. A felsoroltak között van Eörsi István. 

  • 1993.02.12. Népszabadság, E.I.: Macskák és egerek
    Nyílt levél Tornai Józsefnek, az Írószövetség elnökének

    Miért nem akar Eörsi István az Írószövetség tagja maradni?

    „Az egységes Írószövetség koncepciója pártállami maradvány. […] Nem tudom, mit szólsz, kedves Jóska, az olyan írói munkássághoz, melynek központi kategóriájává vált az »ellenség« szó? Komolyan veendő tünet ez, mert felveti a kérdést, hogy mi indokolja egy olyan szervezet létezését, mely ellenségeket tömörít magába? Mondjuk fasisztákat és antifasisztákat. Vagy itt vannak egyik oldalon a mi rasszista kollégáink, a másikon a zsidó és cigány származású írók: értelmes-e az állatok olyan szövetsége, amelyben egyformán tagok a macskák és az egerek? […] az írószövetség heterogén mivolta miatt éppen az olyan életbevágó dilemmákban nem foglalhat állást, mint amilyeneket például a sajtószabadság kérdésköre vet fel.”

  • 1993.02.13. Beszélő (Hetilap – 6.szám), Ember Mária: „Auf” vagy „ab”

    Világtörténelmi visszatekintés. Brecht: A megoldás (Die Lösung) című verse – Eörsi István fordítása.

    A vers a Mai német líra című antológiában jelent meg.


    A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

  • 1993.02.13. Népszabadság, E.I.: Időm Gombrowiczcsal
    December. Első bejegyzés

    Részlet egy készülő kötetből. A nehéz halálról, az eutanázia és az abortusz etikai problémájáról. Bátyja, felesége, Vera és Egon Graf von Westerholt, a budapesti Goethe Intézet egykori igazgatójának haldoklásáról.

    „Kedvet kell csinálni a szüléshez és a szép halálhoz is.”

    • Eörsi István Időm Gombrowiczcsal című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1993.02.18.Magyar Narancs, E.I.: Háború Európában

    (Publicisztika a balkáni háborúról.)

  • 1993.02.19. (4 szám) Magyar Napló, Magyar írók nyilatkozata a rádióról

    A nyilatkozatot az Egyetemi Színpadon írták alá 1993. január 29-én. Eörsi István is az aláírók között van.

    „A Magyar Rádióban és a Magyar Televízióban kialakult törvénytelen helyzet s ennek lehetséges következményei veszélyeztetik a sajtó szabadságát. Ezért tiltakoznunk kell minden olyan kormányintézkedés ellen, amely korlátozza és sérti ezt az elemi emberi jogot.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • os.mti.hu, 1993.02.05. (OS): Magyar írók nyilatkozata a Rádióról
    • Magyar Hírlap, 1993.02.06. Írók nyilatkozata a rádióról
    • Népszava, 1993.02.06. Magyar írók nyilatkozata a Rádióról és a Televízióról
    • Magyar Hírlap, 1993.11.04. Szü. L. – B. K.: A külföld a magyar médiumvitáról
    • 168 óra, 1993.11.09. (45.szám) Nyilatkozat
    • A témához kapcsolódó cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a NYILATKOZAT szót (1993.02.05.-étől), illetve a fenti cikkek felsorolásánál.

  • 1993.02.19. (8.szám) Rakéta Regényújság, E.I.: Charlie, az optimista Sziszifusz

    Az írás Chaplin titkát, emberi mélységét és művészi zsenialitását próbálja megragadni. Fotó

    Kapcsolódó cikk:

    • Filmkultúra, 1973.11.01. (6.szám) E.I.: CHARLIE, AZ OPTIMISTA SZISZIFUSZ

  • 1993.02.25.Magyar Narancs, Vágvölgyi B. András: "Gyér erdeinkben védett vadak kószálnak"

    (Könyvkritika; Eörsi István: Üzenet mélyvörös levélpapíron.)

  • 1993.02.szám 2000, E.I.: Időm Gombrowiczcsal: szeptember

    Naplórészlet a költészetről.

    • Eörsi István Időm Gombrowiczcsal című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1993.02.szám Alföld, Bányai János: Napló, költészet

    A költészet és a naplóírás közötti viszonyról. Márai szerint „a napló éppúgy költői mű, mint a vers — folytán az a köztudott és éppenséggel nehezen elvitatható tény, hogy — még igazán stilizált alakjában is, amilyen például Lengyel Péter Holnapelőttje, vagy Kertész Imre Gályanaplója, vagy Eörsi István Időm Gombrowiczcsal című »intertextuális« naplója…”

    • Eörsi István Időm Gombrowiczcsal című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1993.02.szám Európai Utas, Kukorelly Endre: Nem lehet, mivel lehetetlen

    Novella és egy információ: „Szlovéniában, az olasz határ menti Lipicán évente megrendezik a »Vilenica« elnevezésű írótalálkozót. A találkozón főként kelet-európai írókat látnak vendégül. A magyarokat ebben az évben Eörsi István, Gállos Orsolya, Krasznahorkai László, Kukorelly Endre, Parti Nagy Lajos és Szilágyi Imre képviselte. A Szlovén írószövetség 1992-es nagydíját Milan Kundera, a »Vilenica Kristálya« díjat pedig Kukorelly Endre kapta.”

  • 1993.02.szám Kritika, Bozóki András: Látták-e, hogy jön?
    A Beszélő vitája és a nyolcvanas évek – az Összkiadás tükrében

    A ’82–84-es vita jelentősége a Beszélőben, a Kis János 1982-es írása – „Gondolatok a közeljövőről” Beszélő, 1982/3. szám) – nyomán kibontakozott vita.

    Előzmény:

    • Beszélő, (Szamizdat – 1982. május), 1982.03. szám Kis János: Gondolatok a közeljövőről – Nincs a rendszerünkben
    • Beszélő (Szamizdat – 1982. szeptember), 1982.04.szám Eörsi István: Csto gyelaty?
    • Beszélő 1984.09.szám (Szamizdat – 1984. február), Kis János: Másfél év után, ugyanarról
    • Kontakt, 1986.01.szám A. K.: „SZAMIZDAT”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Ha a keresőmezőbe beírja a GYELATY szót, kapcsolódó cikkeket olvashat.


  • 1993.02.szám Magyar Tudomány, Lányi Gusztáv: Föltámadás és/vagy restauráció
    A „múlt” szerepe a politikai rendszerváltásban

    A politikai rendszerváltások és az egykori eszmék feléledése. Idézetek az egykori vitákból, cikkekből, tanulmányokból. Utalás Tamás Gáspár Miklós tanulmányára, Eörsi István reakciójára. Az előadás a Magyar Szociológiai Társaság kongresszusán, a Régi és új eszmék a rendszerváltás körül című szekcióban hangzott el 1992. október 18-án.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Beszélő 1989.26.szám (Szamizdat – 1989/1.), Tamás Gáspár Miklós: Búcsú a baloldaltól
    • Kritika, 1989.12.szám Tamás Gáspár Miklós: Búcsú a baloldaltól – Nincs a rendszerünkben
    • Kritika, 1990.02.szám E.I.: Búcsú Gazsitól
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat az eddig megjelölt cikkek felsorolásainál.

  • 1993.02.szám Színház, P. Müller Péter: Kaukázusi krétapor
    BRECHT: A KAUKÁZUSI KRÉTAKÖR

    Színikritika a kaposvári Csiky Gergely Színházban bemutatott Bertolt Brecht: A kaukázusi krétakör című előadásról. Fordította: Eörsi István – rendezte: Babarczy László. Fotó: jelenet a darabból

    „Eörsi István fordítása Garai Gáborénál autentikusabb, nyelve nyersebb és színpadibb.”

    Kapcsolódó cikkek

    • Ellenfény, 2017.03.szám Kondorosi Zoltán: „Szélcsendes öt perc a történelemben”. Fényváltások: A Kaukázusi krétakör
    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1993.03-04.EX-Symposion, Tolnai Ottó: Gyengédebben egy (két) levél piszkozata, avagy feljegyzések a vég tónusához (Részlet)

  • 1993.03–04. szám Századok, Németh István: Ungarn auf dem Weg der Demokratie. Von der Wende bis zur Gegenwart
    MAGYARORSZÁG A DEMOKRÁCIA ÚTJÁN
    A fordulattól napjainkig

    Recenzió.

    „A Georg Brunner szerkesztette kötet a magyarországi rendszerváltás történetét kínálja az olvasónak, rámutatva, az átmenet sajátosságaira. A kötet szerkesztője nem titkolja célját, hogy ti. az NSZK-ban az érdeklődés ismét Magyarország felé irányítsa, amely katalizátor szerepet töltött be a német egyesülés folyamatában. […] A színházi életet a régi és új viszonyok egymásmellettisége jellemzi; finanszírozási küzdelem zajlik, bérproblémák jelentkeznek, színházi vezetőváltás folyik, támogatókat és szponzorokat keresnek. Ennek ellenére Magyarország több mint ötven színháza jó látogatottságnak örvend. Legsikeresebb drámaírók Eörsi István, Gyurkovics Tibor, Spiró György és Schwajda György.”

  • 1993.03.01. (3.szám) Criticai Lapok, Magyar Judit Katalin: AKKOR IS JÁTSZANI KELL!
    Illyés–Litvay–Darvas–Eörsi: Szélkötő Kalamona
    Arany János Színház Kamaraterem

    Színikritika. Dalok: Darvas Ferenc és Eörsi István. 

  • 1993.03.01. Szombat, ÉNIS: A férgeket el lehet taposni

    Eörsi István estje a MAZSIKE-ben. Szerb Antalról, Lukács Györgyről, Déry Tiborról, Angyal Istvánról, Réz Pálról, Csurka Istvánról.

    „Eörsi híd a kisebbség és a kirekesztők között. Magyar, még ha büszkélkedik is azzal, hogy senkihez sem akar asszimilálódni, még a magyarokhoz sem. Emberi értékeire tisztelettel tekinthetünk. [...] Azt is elmondja, hogy 1962-ben Szigligeten egy idős asszonynak támadt a részeg Csurka: »Hitler elkövette a hibát, hogy csak a férjét gázosította el, de magát nem.« Csurkát, aki akkor még csak a legőszintébb részeg pillanataiban zsidózott, Déry és Lukács rimánkodták vissza az eltiltástól… (Eszembe jut az este a Frankel Leó utcai kultúrteremben. Konrád György is idézte ezt a bizonyos szigligeti mondatot, amelyre és hasonlókra »Pistukám, ezt te sem gondolod komolyan«-nal csitítgatták. Azóta bebizonyította, hogy komolyan gondolta.) [...] »Inkább a férgek egyenek meg, minthogy a férget megegyem« idézte Eörsi Karinthyt. Majd ravaszkás mosollyal hozzátette: »de a férget el is lehet taposni…«”

    Reagálás:

    • Havi Magyar Fórum, 1994.07.01. (7.szám) Szőcs Zoltán: A vámos és az utas

  • 1993.03.05 (54.szám) Kisalföld, Az áldozat
    A nap kulturális eseménye

    A soproni Petőfi Színházban mutatják be Eörsi István: „Az áldozat” című darabját, melynek rendezője Valló Péter. Idézetek Eörsitől a darabról.

    Eörsi Az áldozat című darabot 1973-ban írta, de csak 1992-ben mutatták be Sopronban, az Arizóna Kisszínházban. 

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.