EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1993.03.manuskripte, Istvan Eörsi: Geschichten in einem kalten Holzhaus 10

  • 1993.03.szám (március) Kapu, Nyilatkozat

    Lukács Györgyről. „Neve és munkássága rendíthetetlen nagyság a világ filozófiai színterén. Lukáccsal még vitapartnerei is kalapács nélkül bánnak. Elvárható ez ott is, ahol világhírnéven örvendő tevékenységét kifejtette. Gondolkodókat értékelünk, kritizálunk, s nem leverünk.”  A nyilatkozatot aláírók között van Eörsi István. Fotó: Lukács György szétvert sírjáról.

  • 1993.03.szám Kritika, E.I.: Évvégi napló

    Vers.

  • 1993.04.01.Magyar Narancs, Az Alternatív Háló rendezvényei

  • 1993.04.06. (80.szám) Pest Megyei Hírlap, Székely Ádám: Sosem hull le a vörös csillag

    Publicisztika a Munkáspárt idei április negyedike megünnepléséről. Parlamenti határozat a tiltott jelvények, többek között a vörös csillag használatáról. A jobboldali veszélyt nem szabad lebecsülni, de felnagyítani se.

    „Négy-öt éve írta Eörsi István, hogy mindig nagy érdeklődéssel figyeli Franz Josef Strauss megnyilvánulásait, mert azokból tudja, hogy mindennek épp az ellenkezője igaz. Nos, én is így állok Thürmerrel. Nem mintha a szabadságharcos drámaíró-költő és szabadelvű pápagyalázóhoz hasonlítanám magam, s a Baross utcai főideológust, Thürmert pedig a bajor mackóhoz. A párhuzam természetesen távoli, de tetten érhető.”

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1988.12.16. (51.szám) E.I.: Egy ellenzéki sirámaiból

  • 1993.04.06. Magyar Hírlap, L. A.: Irodalom és politika Magyarországon

    Hatalom és írott szó címmel harmadik alkalommal rendezett tanácskozássorozatot a helyi Walter Buchebner Társaság Mürzzuschlagban. Irodalom és politika Magyarországon alcímmel rendezik meg a harmadik szimpóziumot, melynek alapgondolata az irodalmi és kulturális nézőpontnak a politikaival való összekapcsolása, illetőleg ütköztetése. Az eseményen részt vesz Eörsi István is.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Nemzet, 1993.04.06. Magyar-osztrák irodalmi szimpózium
    • Magyar Hírlap, 1993.05.15. Lukácsy András: A hiányzó képviselet
    • Magyar Hírlap, 1993.10.14. MTI: Irodalom és politika
    • Magyar Hírlap, 1993.10.14. MTI: Irodalom és politika
    • Magyar Nemzet, 1993.10.15. Napló
    • Köztársaság, 1993.18.szám ESEMÉNYNAPTÁR
    • Köztársaság, 1993.18.szám Thurzó Tibor: Mürzzuschlag

  • 1993.04.06. Magyar Nemzet, Magyar-osztrák irodalmi szimpózium

    A Mürzzuschlagi Művészházban az Irodalom és politika Magyarországon című szimpóziumon a médiumok szerepével foglalkozó vitaesten Eörsi István, Hankiss Elemér, Heller Ágnes, Horn Gyula és Thurzó Tibor vesz részt.

    „A három nap alatt több magyar író is felolvas műveiből, így Eörsi István, Szemes Zsuzsa, Kertész Imre, Bari Károly és Esterházy Péter.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hírlap, 1993.04.06. L. A.: Irodalom és politika Magyarországon
    • Magyar Hírlap, 1993.05.15. Lukácsy András: A hiányzó képviselet
    • Magyar Hírlap, 1993.10.14. MTI: Irodalom és politika
    • Magyar Nemzet, 1993.10.15. Napló
    • Köztársaság, 1993.18.szám ESEMÉNYNAPTÁR
    • Köztársaság, 1993.18.szám Thurzó Tibor: Mürzzuschlag

  • 1993.04.09. (14.szám) Pesti Műsor, József Attila-est

    Eörsi István és a JAK című József Attila-est az Egyetemi Színpad kávézójában.

  • 1993.04.10. Népszava, Bársony Éva: A cinizmus megbosszulja magát
    Eörsi István: Állandóan ingerült vagyok

    Beszélgetés Eörsi Istvánnal A szerző szeretné, ha Pofa feje és a csomó emlékeztetne egymásra című kötete megjelenése alkalmából. Készülő új szatírájáról, amelynek csak az első jelenetét írta meg, de abbahagyta, mert túl dühös. A médiacsatáról, a Duna-Tv létrehozásáról, a közvagyon átjátszásáról, az Antall-kormányról, Pálfy G. Istvánról

    „Szatírát csak homéroszi kacajjal vagy egészen tragikus lélekkel lehet írni, nem ingerülten. Én pedig állandóan ingerült vagyok. […] Rendkívül ingerel az a fajta állambölcsesség, amely cinikusan kimondja, a mi kommunistánk nem kommunista, viszont aki nem a mi kommunistánk, annak a papája gyilkos volt, ő maga besúgó, vagy ami még rosszabb, zsidó. Ingerültté tesz az a fajta szemlélet, amelyet legellenszenvesebben Katona Tamás fejezett ki. Szerinte a köpönyegen egy fordítás elfogadható, hisz zsoldosokra szükség van. […] Mert az a vélemény alakul ki, hogy Magyarországot egyszerűen nem lehet demokratikusan kormányozni, mert nincsenek meg a belső morális feltételek.”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Holmi, 1993.04.szám Bán Zoltán András: A publicista drámája (és az itt felsorolt cikkek)

  • 1993.04.21.4X4 oldalas, Koncz Imre: Antall - egyre távolabb Csurkától, de nem közelebb a liberális minimumhoz

    (Csurkáról és a Beszélő katasztrofális helyzetéről.)

  • 1993.04.21.4X4 oldalas, Koncz Imre: Jelöltállítás - háború nélkül (Részlet)

  • 1993.04.22. Magyar Narancs, E.I.: Tűnődés az értelmiség némely erkölcsi dilemmájának ciklikus természetéről, továbbá egy szerény javaslat

    A kormány médiapolitikája felülvizsgálatának szükségessége. Kit, mikor, miért retusáltak ki a médiában? Vajon vannak-e tilalmi listák? Pálfy G. István és Katona Tamás ellentétes megnyilatkozásai. Mihancsik Zsófia Új folyosó nevű belső rádiós folyóiratáról, riportjairól. A hatékony érdekvédelmi szervezetek hiánya. Szénási Sándor szilenciumra ítélése. Eörsi javaslatai.

    „Még két-három Katona-méretű – a fenébe is, kimondom! – füllentés, és senki sem fogja elhinni, hogy az államtitkár a saját bajuszára háryjánoskodik. [...] ha a szabadon választott, felelős politikusok nem korlátozzák hazugságkontingensüket, akkor az állampolgárok torkát mind elviselhetetlenebbül kaparja majd a szabadság levegője. [...] Ilyen körülmények között rádiós és televíziós körökben újraélednek a Kádár-korszak jellegzetes erkölcsi dilemmái. [...] az olyan műsorok résztvevői, amelyekben cenzurális beavatkozás elképzelhető, csak akkor vállaljanak szereplést, ha a műsorkészítők előre garantálják, hogy az általuk elmondottakból semmi olyasmi nem marad ki, amihez ők maguk ragaszkodnak. A műsor készítője járuljon hozzá előre ahhoz, hogy amennyiben a fenti feltételt nem teljesítheti, akkor műsorának vendége publikálhassa az adás teljes, szerkesztett szövegét, azt is jelezve, hogy a közzétételre miért a nyomtatott sajtóban kerül sor.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hírlap, 1993.04.23. R. Székely Julianna: Régi, szép kelepcék
    • Beszélő (Hetilap – 16.szám), 1993.04.24. E.I.: Szerény javaslat 
    • Népszava, 1993.04.26. B.É.: Akárcsak a Kádár-korszakban. Eörsi István a tévés letiltásokról
    • Magyar Sajtó, 1993.05.10. (9–10.szám) Egy szerény javaslat
    • (Veszprémi) Napló, 1993.05.27. Ők mondták
    • Kisalföld, 1993.08.14. Szövegelés
    • Népszava, 1993.11.23. G. I.: TORNYAI A TORONYBAN 
    • Zalai Hírlap, 1993.12.15. A sajtószabadságról mondják 
    • Népszabadság, 1994.01.14. E.I.: Bejelentés és javaslat (és az itt felsorolt cikkek)

  • 1993.04.23. Magyar Hírlap, R. Székely Julianna: Régi, szép kelepcék

    „Kónya Imre MDF-frakcióvezető a napokban, egy interjú keretében úgy nyilatkozott, hogy mielőbb végig kellene gondolni a parlamenti televíziós közvetítések ügyét is. »Megfontolandónak tartanám — mondotta —, ha a választások előtt, az esélyegyenlőség érdekében nem közvetítené a televízió a parlamenti üléseket, illetve csak összefoglalókat adna a legfontosabb eseményekről.«”

    A szerző idézi Eörsinek a rádió és a televízió szétzüllesztéséről szóló cikkét. „Ilyen körülmények között — mint Eörsi írja — rádiós és televíziós körökben újraélednek a Kádár-korszak jellegzetes erkölcsi dilemmái.”

    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 1993.04.22. E.I.: Tűnődés az értelmiség némely erkölcsi dilemmájának ciklikus természetéről, továbbá egy szerény javaslat

    Kapcsolódó cikkek:

    • Beszélő (Hetilap – 16.szám), 1993.04.24. E.I.: Szerény javaslat 
    • Magyar Sajtó, 1993.05.10. (9–10.szám) Egy szerény javaslat
    • (Veszprémi) Napló, 1993.05.27. Ők mondták
    • Kisalföld, 1993.08.14. Szövegelés
    • Zalai Hírlap, 1993.12.15. A sajtószabadságról mondják

  • 1993.04.24. Beszélő (Hetilap – 16.szám), E.I.: Szerény javaslat

    Az MTV-ben és a MR-ban újjáépülő cenzúra.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Narancs, 1993.04.22. Eörsi István: Tűnődés az értelmiség némely erkölcsi dilemmájának ciklikus természetéről, továbbá egy szerény javaslat
    • Magyar Hírlap, 1993.04.23. R. Székely Julianna: Régi, szép kelepcék
    • Magyar Sajtó, 1993.05.10. (9–10.szám) Egy szerény javaslat
    • (Veszprémi) Napló, 1993.05.27. Ők mondták
    • Kisalföld, 1993.08.14. Szövegelés
    • Zalai Hírlap, 1993.12.15. A sajtószabadságról mondják

  • 1993.04.24. Magyar Hírlap, Valachi Anna: Európai palackposta-állomás

    A tíz nyelven megjelenő Lettre Internationale című lapról. A szerzők nemzetközi névsorában szerepel Eörsi István is. 

  • 1993.04.26. Népszava, B.É.: Akárcsak a Kádár-korszakban
    Eörsi István a tévés letiltásokról

    Beszélgetés Eörsi Istvánnal Magyar Narancsban megjelent javaslatáról, amely közös fellépésre hív fel.

    „…az olyan műsorok résztvevői, amelyekben cenzurális beavatkozás elképzelhető, csak akkor vállaljanak szereplést, ha a műsorkészítők előre garantálják, hogy az általuk elmondottakból semmi olyasmi nem marad ki, amihez ők maguk ragaszkodnak. A műsor készítője járuljon hozzá előre ahhoz, hogy amennyiben a fenti feltételt nem teljesítheti, akkor műsorának vendége publikálhassa az adás teljes, szerkesztett szövegét, azt is jelezve, hogy a közzétételre miért a nyomtatott sajtóban kerül sor.”

    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 1993.04.22. E.I.: Tűnődés az értelmiség némely erkölcsi dilemmájának ciklikus természetéről, továbbá egy szerény javaslat

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszava, 1993.11.23. G. I.: TORNYAI A TORONYBAN
    • Népszava, 1993.11.25. Tiltakozók és letiltók
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat az előzményben megjelölt cikk felsorolásánál.

  • 1993.04.27. Népszabadság, Andrassew Iván: Lett egy hely

    Jordán Tamás és a Merlin Színház bajba kerülése. Fotó: Jordán Tamás menedzserszerepben

    „Már van olyan bank, amelyik visszalépett a támogatástól, mert hogy a Merlin a kartafészke. Ez abból lett, hogy egy bizonyos Eörsi nevű író meg egy másik író, meg még páran találkoztak valahol a belvárosban, hogy valamit kéne csinálni. Mert itt az ideje. De hol üljenek le megbeszélni, mi legyen. Hát itt a Merlin. Beültek. Kitalálták, hogy mit kellene, így lett a kartafészke. De sajnos Eörsi sokat beszél. Olyanokat, hogy ültünk a Merlinben és... Az ilyen beszéd ma milliókba kerül.”

  • 1993.04.30–05.02. (100.szám) Heves Megyei Hírlap, jámbor: Eörsi István hat drámája

    Idézetek Eörsi István (A szerző szeretné, ha a pofa feje és a csomó emlékeztetne egymásra) most megjelent drámakötetének előszavából.

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél. 

  • 1993.04.30. Népszabadság, EÖRSI ISTVÁN VERSEI
    E. I. önkéntes töredékes számvetése önmagával, a világgal stb. Osnabrückben, egy darabjának rendezése közben
    Trilógia

    Versek.

  • 1993.04.30. Népszabadság, Völgyes Iván: Mikor hisznek a kormánynak?

    Saját, 1973-ban írt tanulmányáról a „kommunista emberről” egy amerikai kormányhivatal felkérésére. Először a szovjet, a hazai és a többi szocialista országok irodalmát hasonlította össze az amerikai tanulmányokkal. A hatvanas évek, az Aczéli korszak, a három T. Kik tartoznak a mai ellenzékhez. A tömegkommunikáció szerepe.

    „S aki nem volt hajlandó parírozni a politikában – a Budapesti iskola nagy része, Heller, Fehér, Altrichter stb., Kis, Bence, Kovács, Konrád, Haraszti, Eörsi és még oly sok nagyszerű ember! –, távozhatott az országból, vagy kereshette kenyerét fordítással, esetleg valami minimális kutatással. […] Itt a konfliktus nem az üres ideológiák, hanem a közvetlen politikai célok jegyében áll, és ezért üresek a viták és lesznek személyeskedő hangúak.”

  • 1993.04.szám Holmi, Bán Zoltán András: A publicista drámája
    KÖNYVMOLY

    Könyvkritika Eörsi István: A szerző szeretné, ha Pofa feje és a csomó emlékeztetne egymásra. Hat dráma című kötetéről. Miért hallgattak a kritikusok Eörsi köteteiről?

    „…a tabutémákat sorra megjelenítő Eörsi maga vált tabutémává. Ez a kritikai stratégia 1989-ig volt fenntartható. […] a magyar kritika mind a mai napig nem pótolta az Eörsivel szembeni mulasztásait; nem a dicshimnuszt vagy a ledorongolást, de a pályakép legalább vázlatos rajzát hiányolom.”

    Felidézi az egykori Eörsi–Radnóti vitát Az Interjúról.

    • Eörsi István: A szerző szeretné, ha Pofa feje és a csomó emlékeztetne egymásra című kötetének adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Előzmény:

    • Beszélő (Szamizdat – 1986/1.), 1986.16.szám Radnóti Sándor: A „leküzdhetetlen öreg hang”
    • Kritika, 1991.05.szám E.I.: Időm Gombrowiczcsal

    Kapcsolódó cikk:

    • Népszava, 1993.04.10. Bársony Éva: A cinizmus megbosszulja magát 

  • 1993.04.szám Holmi, E.I.: Időm Gombrowiczcsal (IX)
    Részlet
    1992. NOVEMBER

    Első bejegyzés – Második bejegyzés – Harmadik bejegyzés

    • Eörsi István Időm Gombrowiczcsal című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Reagálás:

    • Holmi, 1993.05.szám Holmi, Radnóti Sándor: A szerkesztő magánlevele

  • 1993.04.szám Kritika, E.I.: Időm Gombrowiczcsal

    Thomas Mann, Gustav von Aschenbach, Gombrowicz menekülése az öregség elől. Tandili emlékek. Szókratész – szellem és a test. A szexualitás és az erotika közötti különbség – és az írás. A házasságon kívüli szerelem.

    • Eörsi István Időm Gombrowiczcsal című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1993.04.szám Mozgó Világ, Csizmadia Ervin: Kőszeg Ferenc: „Nem akartam kimaradni a dologból”

    Interjú Kőszeg Ferenccel a ’80-as évek „második nyilvánosságának” eszmetörténetéről. Az SZDSZ liberális és szociáldemokrata szárnyának ellentétéről. ’56-os tevékenységéről, letartóztatása alatti beszervezési kísérletéről, amire nemet mondott, és az államtitkot máig sem árulta el senkinek. A nyomasztó egyetemi és az utána következő éveiről. Az ellenzék első ötéves tervéről (1981–89), a Beszélőről, a Naplóról, a SZETA-ról, az az 1979-es Charta-tiltakozásról. Az 1986. október 23-i közös nyilatkozatról (magyar, szlovák, cseh, lengyel és keletnémet aláírókkal), aminek aláírása után Csoóri és Csurka becsapottnak érezte magát. A demokratikus ellenzék viszonyulása a liberalizmushoz. A munkáskérdésről, a Társadalmi Szerződésről. Az 1988. március 15-i első tömeges tüntetésekről. Az SZDSZ megalakulásáról. A demokratikus ellenzék korszakáról. Magyar Bálint mondta ki először, hogy rendszerváltásra van szükség. Az SZDSZ-en belüli nézetkülönbségekről.

    „Az első időkben sok szó esett az SZDSZ liberális és szociáldemokrata szárnyáról, a kettő ellentétéről. Mondvacsinált ellentét volt, pusztán szellemi csata. Valójában az SZDSZ-ben senki sem volt, aki a szociális háló szükségességét tagadta volna, de – talán Eörsi István kivételével – senkisem akadt, aki úgy vélte, hogy a gazdaság működését elvi vagy politikaiokból, célból kívülről szabályozni kellene és lehetne.”

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.