EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1993.01.13. (2.szám) Ring, Bogád Antal: Hallgathat-e Csoóri Sándor?
    Gondolatok egy írásról

    Reflexió Radnóti Sándor Irodalmi dolgok című, Magyar Hírlapban megjelent írására, amelyben Csoóri Sándort vádolja. Csoóri is reflektált erre a cikkre a Magyar Hírlapban november 12-én megjelent interjújában. Csurka István Magyar Fórumban megjelent tanulmányáról. Az 1990 szeptemberi vita felidézése – a Hitelben megjelent Csoóri Sándor Nappali Hold című írása.

    „Ha akad annak idején az »ellentáborból« egy hiteles hang, Konrádé, Eörsié, vagy akár Radnótié, s rámutat a világméretű hamisításra, talán nem fajulnak idáig a dolgok, és nem szakad ketté a két párt törésvonalán a magyar értelmiség.”

    • Csoóri Sándor: Nappali hold. Esszék című kötete adatait és az Eörsi Istvánra vonatkozó részleteket (Antigoné megfakult arca. Töprengések a cenzúráról. – A mélypont. Válasz Kertész Ákos nyílt levelére) megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Hitel, 1990.18.szám Csoóri Sándor: Nappali hold (2.) – Nincs a rendszerünkben
    • Magyar Nemzet, 1992.10.10. Csoóri Sándor: Jegyzetek a kertben – Nincs a rendszerünkben
    • Magyar Hírlap, 1992.11.12. Lengyel András György: Csurkát arra kérte, hogy várjon – Nincs a rendszerünkben
    • Magyar Hírlap, 1992.11.24. Radnóti Sándor: Irodalmi dolgok
    • Pesti Hírlap, 1992.12.31. Bogád Antal: Gondolatok egy írásról
    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a NAPPALI HOLD mondatot.

  • 1993.01.15. Pesti Hírlap, Egressy Zoltán: Erő, báj, mese...
    KI GYŐZI LE A SZÖRNYET?

    Színikritika. A Szélkötő Kalamona az Arany János Színház kamaratermében. Az előadás rendezője Vas- Zoltán Iván.

    „Illyés Gyula és Litvay Nelli a »szerzőpáros«, de a versek költője, Eörsi István, és a zeneszerző Darvas Ferenc, no meg az ötletes díszletet tervező Werner József is nagy érdemeket szerzett abban, hogy a mesekomédia szívet-lelket melengető formában élvezhető.”

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1993.01.16. Beszélő (Hetilap – 2.szám), nwa [Nagy W. András]: Lomtalanítást! / Az öröm illan / Héjanász

    Az MDF és a többi párt a választások előtt. Csurka kijelentéséről: „Megérdemel az még négy magyar esztendőt is, hol a magyarnak magyar az ellene!” A médiumok ügyéről. „Balsai úr, az igazságügyi miniszter is a jó erkölcs diadalán fáradozik. Szorosan ráállt Hankiss Elemérre – közölte elégedetten fórumos hallgatóságával.”

    Külügyi helyzetünkről. 

  • 1993.01.16. Magyar Hírlap, Lukácsy András: Külföldi kulturális találkahelyek – magyaroknak

    Újévi gyorsmérleg három kulturális központ munkájáról. A Francia Intézetről, a Goethe Intézetről és a Budapesti Osztrák Kulturális Intézetről. Eörsi István is szerepelni fog a Goethe Intézetben, Enzensberggel fognak párban felolvasni.

  • 1993.01.20. Népszabadság, Zappe László: Van bennük szeretet
    A kaukázusi krétakör Kaposváron

    Brecht darabjának színikritikája. Rendező: Babarczy László. Fordító: Eörsi István.

    • A témával kapcsolatos további tartalmakat olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1993.01.21.Magyar Narancs, Nádori Péter: Ki lesz a BALanya?

    (Részlet. Reagálás TGM: A baloldali értelmiséghöz című cikkére /Magyar Narancs, 1993/2./ A baloldali értelmiségről.)

  • 1993.01.23. Népszabadság, E.I.: Két vers elé
    Huszt
    Egy képzeletbeli szabad demokrata képviselő interpellációja a miniszterelnökhöz a nemzeti tisztogatás tárgykörében.

    A versek előtt Eörsi elmondja, hogy a két vers Merlin Színház rendes évi költőversenyére készült, és magyarázatot is fűz hozzá.

    „Mihelyt az ellenzék ellenséggé lényegül át, nem hárítható el a kérdés, hogy miként kell bánni az ellenséggel. Az ellenség – legalábbis politikai értelemben – megsemmisítendő. És ha még az is kiderül róla, hogy nem magyar, mert a magyarság nem anyanyelvet, kulturális ösztönzéseket és állampolgárságot, hanem kormánypártiságot és rögvalóságot jelent, akkor az ellenség gyanús bűzű hulláját még meg is kell köpdösni.”

  • 1993.01.30. (25.szám) Somogyi Hírlap, Emlékezés a régi szép időkre
    Eörsi István kötete
    Új könyv

    Idézet Eörsi kötetének bevezetőjéből és egyik verséből, és a vers alatt található magyarázatból.

    „A vers alatt ez olvasható magyarázatul: »A vers alatt a vécépapíron a dátum és a hely: 1957. június. Vác. Itt öltöztettek először rabruhába.«”*A vers címe: Szám és csík 

    • A vers Eörsi István: Nem vagyok kikerics című kötetében jelent meg. A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél. 
    • Eörsi István: Emlékezés a régi szép időkre című kötete adatait megtekinthetik az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Könyvvilág, 1990.05.szám Tarján Tamás: Mennyi sírfelirat!
    • Élet és Irodalom, 1990.08.03. (31.szám) Budai Katalin: Csíkos csík (és az itt felsorolt cikkek)
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja Eörsi köteteinek a címét.

  • 1993.01.30. (25.szám) Somogyi Hírlap, fotó Eörsi Istvánról

    A fotó alatti felirat: „Félmúlt — mutatott a körülötte fekvő könyvekre tegnap este Kaposváron Eörsi István író, amikor a Holló és társa könyvkereskedésben dedikálta műveit. A legifjabb: az Üzenet mélyvörös papíron.* Az esszék és publicisztikai írások jegyzetében áll: »feladatomnak tekintem, hogy szakadatlanul támadjam az alattvalói beidegzettségeket, a hierarchiák kritikátlan tiszteletét.« Valóban a félmúlt!”

    *A kötet címe helyesen: Üzenet mélyvörös levélpapíron.

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja Eörsi könyvének a címét.

  • 1993.01.30. Népszabadság, E.I.: Megszólal a bűnös

    Az ’56-ot elítélő írónyilatkozat ’57 szeptemberében – 222 aláíró. Ki, hogyan vállalja fel akkori tettét. A „kollektív amnézia fátyla”. Szántó Piroska a Magyar Hírlapban nyilatkozott arról (Eörsi neve említése nélkül), hogy megrágalmazta Vas Istvánt, miközben ő csak egy olyan listát tett közzé, amely 1957 szeptemberében több újságban is megjelent. Többen azt bizonygatták, hogy ha volt is ilyen lista, nevüket csak ráhamisították. Borenich Péter Zsarolás vagy alku? című rádióműsorában megszólalt néhány érdekelt író, és arról beszéltek, mivel indokolták aláírásukat, többen pedig nem is emlékeztek. Csoóri azt mondta Eörsinek, hogy ő Illyés kérésére írta alá. Kit, mivel zsaroltak? Cseres Tibor, Németh László, Illyés Gyula, és a kollektív öngyilkosság gondolata. Csurka István őszinte szavai.

    „Amikor börtönemlékezéseim első, szamizdatkiadásában, 1988-ban beszámoltam arról, hogy e könyv megírására készülve a magyar írótársadalom bűnbeesésének megrendítő dokumentumára bukkantam, nem is sejtettem, milyen jól fejlett csontvázat rángatok ki a földig érő terítő alól. […] Nincs csontváz, amíg nem húzzák elő. Úgy látszik, folt sincs, amíg nem világítanak rá.”

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 1992.10.10. Lukácsy András: Vas Istvánról, a festészet értelméről, az ideális művészházasságról – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 1993.01.23. Borenich Péter: Zsarolás vagy alku? – Nincs a rendszerünkben

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja: ENSZ-NYILATKOZAT

    Kapcsolódó kötetek:

    • Eörsi István: Emlékezés a régi szép időkre című kötetek (1. szamizdat kiadás – Katalizátor Iroda, 2. kiadás – Napra-forgó Kft, 3. javított kiadás – Noran) adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • Standeisky Éva: Az írók és a hatalom. /Alcím: 1956–1963/ (Második, javított kiadás) A kötet adatait és az Eörsire vonatkozó részleteket megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 1993.01.szám Kritika, Vajda Mihály: Lehet-e ugyanazt többféleképpen gondolni?

    Könyvkritika. Kis János: Az abortuszról. Az Alkotmánybíróság abortusszal kapcsolatos állásfoglalásának ellentmondásossága. Eörsi megjegyzései Kis érveiről.

    „A bűvészmutatvány ragyogóan sikerült, annál is inkább, mert ahogyan a könyv egyik kritikusa, Eörsi István is megjegyzi, »Kis János még vitapartnereinek érveit is meggyőzőbben, rendszeresebben fejti ki, mint ők maguk.«”

  • 1993.01.szám Mozgó Világ, Szikra Zsuzsa: A Jurta

    Cikkválogatás a Jurta Színház ügyeiről. Az Eörsit érintő cikkek témája: 1) Tiltakozás amiatt, hogy a Jurta Színház vezetősége három évvel ezelőtti támogató nyilatkozatukat felhasználva, pénzt gyűjt külföldön és belföldön egyaránt. Az aláírók között van Eörsi István is. 2) Az 1956-os Emlékbizottság által szervezett megemlékezést a Rádió előtt készültek megtartani. A sajtó az eseményt Romhányi László nevével igyekszik befeketíteni. Azok az események, melyeknek a Jurta Színház adott otthont. Eörsi István említése.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Kurír (reggeli kiadás), 1991.05.25. Közéleti személyiségek tiltakozása
    • Népszabadság, 1991.05.25. Elhatárolódás 
    • Új Magyarország, 1991.10.28. Melczer Tibor: Szélsőségesek?
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a JURTA szót.

  • 1993.01.szám Színház, Tarján Tamás: Nekeresd
    MILAN UHDE: ÖRÖMHÍR

    Színikritika a Katona József Színház Kamrájában bemutatott Milan Uhde: Örömhír, avagy Frici, te egy angyal vagy című darabról. A rendező: Dömölky János. Fotó: jelenet az előadásból

    „Andorai Péter Ma(r)xa a szórakozott professzor, az óriáscsecsemő-ruhát öltött kétbalkezes. Lefittyedt ajkú búbánatossága épp annyi nagyságot közvetít, amennyi a meggyőző kicsiséghez kell. Egy shakespeare-i hős izgalmával szedi a lábát — akit Arany János és Eörsi István egyszerre fordított magyarra.”

    Eörsi István neve azért kapcsolódhat az idézett szöveghez, mert sokat foglalkozott Marxszal esszéiben és publicisztikáiban, és ez tematikailag közel áll a Milan Uhde-műhöz, illetve Milan Uhde és Eörsi is központi alakjai voltak saját hazájuk ellenzéki, demokratikus mozgalmainak.

  • 1993.02–03.szám Helikon – Irodalomtudományi Szemle, Kálmán C. György: A póráz és az írók viszonya a 60-as évek Magyarországán
    — Írók pórázon —

    Az Irányított irodalom című sorozat új kötetéről. Az 1954-ben létrehozott – a Művelődési Minisztérium alá tartozó – Kiadói Főigazgatóság funkciójáról, feladatáról, működéséről, centrális irányítási struktúrájáról, jutalmazásáról, büntetéséről – mely az engedélyező szervnél több volt. Eörsi István említése.

    „Adalékok a cenzúra esztétikájához — ezt a címet is adhatnánk a kötetnek, melynek anyagát az a Tóth Gyula szolgáltatta, aki a sajtó alá rendezés és a jegyzetelés munkáját is végezte, s aki maga is, enyhén szólva, érintett a dologban;"

  • 1993.02.01. (2.szám) Criticai Lapok, Budai Katalin: KÉTSZÁZ ÉV – TÍZ NAPBAN
    Jubileumi produkciók Kolozsváron

    Tíz napig tartó ünnep Kolozsváron a magyar színjátszás két évszázados jubileuma alkalmából. Az előadások mellett lesz kiállítás és konferencia is. A körülötte zajló eseményekről. A kolozsvári magyar nyelvű színház helyzete. A Szentivánéji álom – szöveg: Eörsi István.

    „Tüntetés, néma demonstráció, szoborfelirat, felemás koszorúzás, taps annak, aki az eseménysorozat egyik kerékkötőjeként mégis színpadra áll köszönteni azt, magyarországi kultúrkorifeusok zavaros beszéde: ki érti pontosan, mi miért történik?”

    Kapcsolódó cikk:

    • Népszabadság, 1992.12.10. M. G. P.: Sétatéri ünnep

  • 1993.02.01. Magyar Nemzet, Dr. Bezerédj Zoltán: Münchenből nézve

    Az olvasói levél a Süddeutsche Zeitung január 7-i számában megjelent cikkre hívja fel a figyelmet, melynek alcíme szerint Magyarországon „a marxizmus után a jobboldali radikalizmus kísértete fenyeget”. A cikk alapjául szocialista és szabaddemokrata politikusokkal – köztük Eörsi Istvánnal – folytatott beszélgetések szolgálnak. A lapban Csurka Istvánt újnyilasként aposztrofálják. A szerző cáfolni próbálja a „téves nézetet és adatokat”.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Kisalföld, 1993.01.11 (8.szám) Balogh Vilmos Szilárd: A dialektika obszcén fogalom
    • Havi Magyar Fórum, 1993.09.01. (9.szám) Turai Csaba: A Magyar Út és Csurka István a német és angol nyelvű sajtó tükrében

  • 1993.02.01. Népszava, Írófórum

    Rövidhír. Kétnapos szimpóziumot tartottak Bécsben Az író és a nacionalizmus címmel. A két magyarországi meghívott közül csak Eörsi István jelent meg, Csurka István nem.

  • 1993.02.04.Magyar Narancs, E.I.: Jegyzetek ürügytelenül (Publicisztika)

  • 1993.02.05. os.mti.hu, (OS): Magyar írók nyilatkozata a Rádióról

    Tiltakozás a sajtószabadságot sértő kormányintézkedések ellen. Az aláírók között: Eörsi István.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hírlap, 1993.02.06. Írók nyilatkozata a rádióról
    • Népszava, 1993.02.06. Magyar írók nyilatkozata a Rádióról és a Televízióról
    • Magyar Napló, 1993.02.19. (4 szám) Magyar írók nyilatkozata a rádióról
    • 168 óra, 1993.11.09. (45.szám) Nyilatkozat
    • A témához kapcsolódó cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a NYILATKOZAT szót (1993.02.05.-étől), illetve a fenti cikkek felsorolásánál.

  • 1993.02.06. Magyar Hírlap, Írók nyilatkozata a rádióról

    „A Magyar Rádióban és a Magyar Televízióban kialakult törvénytelen helyzet s ennek lehetséges következményei veszélyeztetik a sajtó szabadságát. Ezért tiltakoznunk kell minden olyan kormányintézkedés ellen, amely korlátozza és sérti ezt az elemi emberi jogot.”

    A nyilatkozat aláírói között van Eörsi István.

    Kapcsolódó cikkek:

    • os.mti.hu, 1993.02.05. (OS): Magyar írók nyilatkozata a Rádióról
    • Népszava, 1993.02.06. Magyar írók nyilatkozata a Rádióról és a Televízióról
    • Magyar Napló, 1993.02.19. (4 szám) Magyar írók nyilatkozata a rádióról
    • Magyar Hírlap, 1993.11.04. Szü. L. – B. K.: A külföld a magyar médiumvitáról
    • 168 óra, 1993.11.09. (45.szám) Nyilatkozat
    • A témához kapcsolódó cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a NYILATKOZAT szót (1993.02.05.-étől), illetve a fenti cikkek felsorolásánál.


  • 1993.02.06. Népszava, Magyar írók nyilatkozata a Rádióról és a Televízióról

    A nyilatkozat szövege, és az aláírók névsora. Az aláírók között van többek közt Eörsi István.

    „A Magyar Rádióban és a Magyar Televízióban kialakult törvénytelen helyzet s ennek lehetséges következményei veszélyeztetik a sajtó szabadságát. Ezért tiltakoznunk kell minden olyan kormányintézkedés ellen, amely korlátozza és sérti ezt az elemi emberi jogot.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • os.mti.hu, 1993.02.05. (OS): Magyar írók nyilatkozata a Rádióról
    • Magyar Hírlap, 1993.02.06. Írók nyilatkozata a rádióról
    • Magyar Napló, 1993.02.19. (4.szám) Magyar írók nyilatkozata a rádióról
    • 168 óra, 1993.11.09. (45.szám) Nyilatkozat
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a NYILATKOZAT szót (1993.02.05.-étől), illetve a fenti cikkek felsorolásánál.

  • 1993.02.09. Magyar Hírlap, Kozák Márton: Mire való az ellenzéki egység?

    Kornis Mihály az ellenzéki pártok összefogását szorgalmazza. Kozák szerint a koalíció eséllyel indulhat az 1994-es választásokon. Melyek azok az okok, amik ide vezethetnek? A magyarországi pártstruktúra elemzése. A Demokratikus Chartáról.

    „Akik gyertyával és virággal fölvonultak azon a tavalyi szeptemberi estén, ízelítőt kaptak az ismeretlenből: lehet okosan, erőszakmentesen, képmutatás nélkül is — lehet másként is. Az ellenzéki pártok némelyike által is támogatott csütörtöki fölvonulók érzékelhető, átélhető, élményt adó alternatívát kínáltak a kormánypárti szombati fölvonulókkal szemben: lehet így is. Kétségtelen, hogy az esemény fölemelő voltához kevéssé járult hozzá, hogy támogatta azt például az MSZMP, de hát a döglött oroszlánok rugdosását hagyjuk korunk hőseire, a zsoldossá fejlődött (Eörsi István kifejezésével), ökölrázó seggnyalókra.”

  • 1993.02.09. Népszabadság, Bölcs István: Pulzus és selyemzsinór

    Fekete György államtitkár-helyettes tiltakozik a Stúdió és a Gondolat-Jel műsorai ellen, ezért nem is vesz részt a műsoraikban. Bölcs felsorolja, hogy pedig milyen nívós névsorba kerülhetett volna be. A felsoroltak között van Eörsi István. 

  • 1993.02.12. Népszabadság, E.I.: Macskák és egerek
    Nyílt levél Tornai Józsefnek, az Írószövetség elnökének

    Miért nem akar Eörsi István az Írószövetség tagja maradni?

    „Az egységes Írószövetség koncepciója pártállami maradvány. […] Nem tudom, mit szólsz, kedves Jóska, az olyan írói munkássághoz, melynek központi kategóriájává vált az »ellenség« szó? Komolyan veendő tünet ez, mert felveti a kérdést, hogy mi indokolja egy olyan szervezet létezését, mely ellenségeket tömörít magába? Mondjuk fasisztákat és antifasisztákat. Vagy itt vannak egyik oldalon a mi rasszista kollégáink, a másikon a zsidó és cigány származású írók: értelmes-e az állatok olyan szövetsége, amelyben egyformán tagok a macskák és az egerek? […] az írószövetség heterogén mivolta miatt éppen az olyan életbevágó dilemmákban nem foglalhat állást, mint amilyeneket például a sajtószabadság kérdésköre vet fel.”

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.