EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1992.12.szám Jelenkor, Krónika

    A NAPPALI HÁZ decemberben megjelenő 1992/4. számának tartalmából közöl részleteket. Eörsi István is a felsorolt szerzők közt van.

    Előzmény:

    • Nappali Ház, 1992.04.szám E.I.: Álom Perőcsényben

  • 1992.12.szám Könyvvilág, Nádor Tamás: Tiszteletpéldány az olvasónak
    Eörsi István: Üzenet mélyvörös levélpapíron
    Eörsi István: A szerző azt szeretné, ha a pofa egy kicsit hasonlítana a csomóra

    Beszélgetés Eörsi Istvánnal két új kötete megjelenése kapcsán az iróniáról, az ítélkezésről, aggodalmairól, igazságkereséséről, az elfojtásokról. Mi lett volna, ha nem ült volna börtönben? Vajon nem kötött-e volna ő is kompromisszumokat? Fotó

    „Az az ember őrizheti meg magát, aki – akármekkorát tévedett is, bármiféle buktatókon ment is át – képes önmagában organikus fejlődést kialakítani. Másrészt, aki képes arra, hogy mindazzal, ami foglalkoztatja, egy csak reá jellemző viszonyt hozzon létre. Harmadrészt: aki képes arra is, hogy ezt a személyiséget megőrizze. Vagyis, hogy bizonyos dolgokhoz, emberekhez, elvekhez hű maradjon. Nem feltétlenül úgy, hogy mindig ugyanazt mondja róluk, inkább úgy, hogy teljes személyiségével, csak reá jellemző módon van köze hozzájuk. Tehát, ha változtatja is véleményét, mindig organikusan.”

    • Eörsi István: Üzenet mélyvörös levélpapíron és A szerző szeretné, ha a pofa feje és a csomó emlékeztetne egymásra című kötetei adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1992.12.szám Kritika, E.I.: Kurta kommentár

    Ivan Nagel (Nágel Iván) beszédéről (Polgárháború és amnesztia: Kritika, 1992/12. – Die Zeit, 1992/32. Július 31.) a Salzburgi Ünnepi Játékokon.

  • 1992.12.szám Kritika, E.I.: Mi nem látszik a magasból?

    Vita Konrád 1992. augusztus 8-i, Tageszeitungbeli Szédület és megkapaszkodás című írásával. Különbségek az egykori Jugoszláviában lezajlott fegyveres események és a kelet-európai mozgalmak erőszakmentessége között. Az önálló államiságról. Mit mondott Eörsinek Danilo Kiš, miért nem megy haza Belgrádba?

    Reagálás:

    • Politikatudományi Szemle, 2000.01–02.szám Hamberger Judit—Szilágyi Imre: Föderációk bomlása

  • 1992.12.szám Mozgó Világ, Wéber Attila: Szerepek és stratégiák

    Tanulmány a kelet-európai és a magyar ellenzéki mozgalmakról.

    „Eörsi szerint reformizmus, ellenzékiség és forradalmárság között tartalmi kritériumok alapján nem vonható meg a határvonal. A »kívülállás« és a »belülmaradás« semmilyen eszmei követelményhez nem fűződik. »Aki még intézményes keretek között mozog, az – bármit valljon is – legfeljebb reformista, aki kívül rekedt ezeken, az bármilyen ideológiát is valljon magáénak, ellenzéki.«”

    Előzmény:

    • Beszélő, 1982.04.szám (Szamizdat – 1982.szeptember), E.I.: Csto Gyelaty?
    • Beszélő 1984.09.szám (Szamizdat – 1984. február), Kis János: Másfél év után, ugyanarról

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat az előzményben megjelölt cikkek felsorolásánál. 

  • 1992.12.szám Színház, Budai Katalin: Tacitus figyel
    EÖRSI ISTVÁN: AZ ÁLDOZAT

    Színikritika az Arizona Kisszínházban bemutatott Eörsi István: Az áldozat című darabról. A rendező-díszlettervező: Valló Péter. Fotó: jelenet az előadásból

    „Nehéz mű — tele ötlettel. »Áthallásos« szöveg — mégis, szerencsére, autonóm. Színészpróbáló munka — de nem visszhangtalan erőfeszítés.”

    Eörsi Az áldozat című darabot 1973-ban írta, de csak 1992-ben mutatták be Sopronban, az Arizóna Kisszínházban. 

    • Eörsi István Az áldozat című kötetének adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház, 1976.04.szám E.I.: Az áldozat (Részlet a drámából) (és az itt felsorolt cikkek)
    • Pesti Műsor, 1979.05.23. (21.szám) Szántó Judit: A Vígszínház – Pesti Színház,1979/1980. évi műsortervéről
    • Pesti Műsor, 1992.09.11. (37.szám) Eörsi István: AZ ÁLDOZAT
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1992.22.szám Iskolakultúra, Váncsa István: Élet és Irodalom
    A lap múltja és helye a magyar kulturális
    Laplátogatás

    A lap politikai környezete. A lap megítélése itthon és külföldön. A lap általános stílusa. Az Élet és Irodalom publicisztikai arculata. Riportrovat. A lap kritikai tevékenysége. Az Élet és Irodalom, mint irodalmi orgánum. Grafika. Összegzés.

    „Karácsonyi számaink komplett antológiák voltak, sőt ezek összeállításánál még valamifajta minőségi szempont is érvényesült olykor (szigorúan az észszerűség határain belül, persze): átfogták a kortárs magyar líra egészét, egymás mellett pompálkodott itt a farkas és gödölye, azaz például Csoóri Sándor és Eörsi István, ugyanazon az oldalon, sőt esetleg közös keretben.”

  • 1992.25.szám Heti Magyarország, Cs.: „Gúny bitangol, akár a járvány...”
    Innsbrucki levél – Ki és hol fogdos legyeket?

    Eörsi István Ich fing eine Fliege beim Minister című, német nyelvű kötetéről. Fordítók: Zsuzsanna Gahse és Hans Skirecki. Idézetek a könyvből. Kádárról, Csurkáról, Németh Lászlóról, Illyés Gyuláról, az MDF-ről, 1956-ról. Fotó

    „Megtudható, hogy miközben ő éveken át börtönben sínylődött, addig például Cs. néhány hónap internálással megúszta, sőt sikeres színpadi szerző lett, ma pedig lenin-fiúzó, bolsevistázó, zsidó- és cigányellenes politikus. […] Tessék, így fest 1992 Magyarországa! Hogy az egészből semmi nem igaz, hogy rágalmak tömegével rontja a neki is otthont adó ország hitelét, ez más kérdés. […] Tulajdonsága az arcátlanság, szemtelenség és pimaszság. […] Pápavers, oltárgyalázás, meg a többi, bizony nem ártatlan gyermekversikék, mint ahogyan az »Elkaptam egy legyet a miniszternél« sem az.”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Idegen nyelvű résznél.

  • 1992.27.szám Hunnia, Zupán Emil: Tiltakozzunk!
    Hunnia Szerkesztőségének

    Olvasói levél.

    „És felháborítottak a pápát sértegető firkálmányok. Lásd például Eörsi István primitív és undorító »versét«.”

    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 1991.08.08. E.I.: Látogatás előtt

    Kapcsolódó cikkek:

    • A verssel kapcsolatos további cikkeket olvashat a honlapon, ha a LÁTOGATÁS ELŐTT kifejezést beírja a keresőmezőbe.

  • 1992.31.szám Köztársaság, Rosszul címzett üzenetek
    Humanisták
    CÍMLAP-HÁTTÉR

    „1947-ben Magyarország is aláírta az Emberi Jogok Nyilatkozatát, és létrejöttek az ezzel kapcsolatos bizottságok is. […] A Magyar ENSZ Társaságon belül több társadalmi bizottság, illetve testület működik.”

    Az 1989-től emberi jogi tanács néven működő társaságról. Az 1991. május 2-án megalakult Magyar Humanista Egyesületről. Az alapítók közt van Eörsi István is. Az Amnesty International magyar tagozatáról. 

  • 1992.33.szám Heti Magyarország, Halász Lajos: EGY HÉT

    Gondolatok írókról egy könyvespolc előtt. Csoóri és Csurka, akik mindketten politikusok lettek. Milyen legyen politikusként az író, s lehet-e továbbra is író, ha politikussá válik? Idézetek a két írótól. Eörsi István említése.

  • 1992.33.szám Hunnia, Balla Gábor: A tényeknél maradva

    Május 9-e értelmezése. A szerző szerint a fasizmus bűneiről szóló írások „nagyhangú propagandák”, a kommunisták bűnei viszont nem kaptak ekkora nyilvánosságot. Könyvekből vett idézetekkel – szerinte –, ellentmondásos szövegekkel igyekszik cáfolni, hogy léteztek gázkamrák. Szerinte nincs bizonyító erejű, hiteles leírás. Egy tévéadással kapcsolatban Eörsi István említése.

    „Az utóbbi években, szintén a háborúval kapcsolatban egyre-másra szaporodnak azok az újságcikkek, amelyek az állítólagos náci gázkamrák létezését vagy nem létezését feszegetik. Azonban mind ez ideig adósak olyan dokumentumok közreadásával, amelyek egyértelműen tisztáznák végre ezt a sokat emlegetett kérdést. […] ki is találták a rettenetesen hangzó, elrémítő »magyar holocaust« fogalmát, amely ellen senki nem mer tiltakozni, senki az értelmiségiek közül nem meri cáfolni ezt a legvadabb történelemhamisítást.”

  • 1992.33.szám Hunnia, Kunszabó Ferenc: Jövőnk: a szerves társadalom IV.

    Parlamenti vita az egyes bűncselekmények átminősítéséről, a büntetések enyhítéséről. Az ellenzék támadása „Merthogy ők nagyon humánusak akarnak lenni. […] mikor tavaly, 1991 nyarán II. János Pál pápa Magyarországra készült, s a bandita sajtó, sőt némely, magát írónak számító személy is keményen mocskolta, akkor elég sokan felháborodtak ugyan, de a többség nem. […] S hogy ezért egyetlen főszerkesztőt sem zártak kalodába, és nem vesszőzték meg például az Eörsi István nevezetű emberszabású versfaragót, az korunkban érthető.”

  • 1992.34.szám Hunnia, Dr. Kovács Zoltán: Kun Béla arcképéhez

    Korabeli feljegyzések Kun Béláról.

    „Lovagiatlan dolog sarat dobálni bukott rendszerek levitézlett vezéreire. Az alábbiakban indulatmentes történelmi kortárs-feljegyzéseket kívánok a tisztelt Olvasó előtt ismertetni. 1991 márciusában, a Hitel c. folyóirat 3. száma »Harc a múlandóság ellen« címmel közölte adataimat arról, hogy a letűnt politikai rendszer hogyan kívánt történelmet csinálni többek között azzal, hogy hőseiről utcákat, tereket nevezett el; hogy elárasztotta a postai bélyegkiadást munkásmozgalmi személyek arcképeivel.”

    „Eörsi István, az atyai barátjának tekintett Lukács Györgyről, a nagy humanista filozófusról (aki a Vörös Hadsereg V. hadtestének politikai biztosaként a románok elől megfutott serege nyolc katonáját Poroszlón gyávaságuk miatt agyonlövette), »Az utolsó szó jogán« c. kötetében (Független Kiadó, 1985) megírja, hogy milyen viszonyban volt Kun Bélával.”

    Eörsi István: Az utolsó szó jogán című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél. 

  • 1993. 01.07. (5.szám) Mai Nap, gazsó: Dalnokverseny a Merlinben
    Eredményhirdetés holnap: csak nálunk!

    A Merlin Színházban megtartott második dalnokversenyről – a résztvevők között volt Eörsi István.

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a DALNOKVERSENY szót.

  • 1993. 01.08. (6.szám) Mai Nap, LEMÉSZÁROLTA BÁRDDAL SÓGORÁT
    Vérfagyasztó lírikusok – A Dalnokverseny eredményhirdetése – Lesújt a szonett

    A Merlin Színházban megtartott második dalnokverseny eredményhirdetése. Kukorelly, Várady, Spiró és Alföldy szonettjeinek közlése.

    „Az 1993. évi Dalnokverseny első díját Kukorelly Endre és Várady Szabolcs megosztva nyerte el. A másodikok Ferencz Győző és Spiro György lettek. A Merlin különdíját Eörsi Istvánnak ítélte oda a zsűri.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a DALNOKVERSENY szót.

  • 1993.01.02. (1.szám) Somogyi Hírlap, Új Könyv

    Gondolatok Eörsi új könyveiről.

  • 1993.01.05. (1.szám) 168 óra, Váradi Júlia: A szabadság korlátai
    Eltitkolt lehetőségek
    Író mint vadászkutya

    Beszélgetés Eörsi Istvánnal a berlini írótalálkozón elhangzott vitáról. A német menedékjoggal kapcsolatos politika a fasizálódásra adott rossz válasz. A sajtószabadságról. Publicisztikái célja a választások lehetőségének megmutatása. A merev párthűség elvetése.

    Az államnak az első perctől kezdve meg kell mutatnia, hogy a nácizmust nem tűri el. Különösen vonatkozik ez a német államra, mert a németség morális létérdeke, hogy a nácizmus minden tünetétől elkülönítse magát. A berlini nemzetközi írótalálkozón a hidegháború éveinek szabadságáról, az értelmiség akkori és mai lehetőségeiről beszélgettek a meghívottak, köztük Eörsi István.

    Fotó Eörsi Istvánról


  • 1993.01.06. Magyar Hírlap, Vágréti László: Talán csak undor

    Az olvasói levél az Eörsi által idézett Karinthy Frigyes-verssor további részeit és saját gondolatait írja le.

    „… ki is taposta agyon Hitlert árnyékos földrészünkön? Ha ezúttal nem Sztálinra gondolunk (tartózkodván a durva demagógiától), akkor sincs megnyugtató felelet, hiszen Hitler szétlapulása és Hirosima szétlapulása egyazon csizmáktól való. Ezek a csizmák, mint a csizmák általában, konzekvensek — nem állnak meg a félúton!

    Ellentétben Eörsi Istvánnal, aki szerint »a szkinhedeket mi neveltük ki együttesen, és akármilyen érzéseket ébresztenek is, nem csaphatok agyon. Mit csináljunk a legyeinkkel? Mit csináljunk a szkinhedeinkkel?«

    S a válasz így karácsony táján teljesen logikus: tapossa meg őket Karinthy Frigyes!”

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 1992.12.24. Eörsi István: Karácsonyi kérdések

  • 1993.01.06. Pesti Hírlap, Pörös Géza: Tarkovszkij és Gombrowicz
    LAPOZGATÓ

    A Filmvilág decemberi számának szemléje. Kovács András Bálint tanulmánya Tarkovszkijról. Eörsi kritikája Jerzi Skolimowski Ferdydurke-adaptációjáról. A 20-as, 30-as évek jiddis filmek sorozata alkalmából Molnár Gál Péter írása. A kaposvári Mozi Múzeumban magyar amatőrfilmekről írt Báron György.

    „Az elmúlt hónapok folyamán már megismerkedhettünk Eörsi István Időm Gombrowiczcsal című készülő könyvének néhány fejezetével. A minap a Lengyel Kultúrában levetítették Jerzy Skolimowski Ferdydurke-adaptációját, s most Eörsi ennek bírálatából kiindulva építi tovább kettejük párhuzamos világképét, különös tekintettel az érett formák támadásainak kivédési módozataira.”

    • Eörsi István Időm Gombrowiczcsal című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikk:

    • Filmvilág, 1992.12.szám E.I.: Időm Gombrowicz-csal. Naplórészletek.

  • 1993.01.07. Kurír (esti kiadás), H. P. P. és P. A.: Dalnoki rangadó

    Második dalnokverseny a Merlin Színházban. A résztvevők között van Eörsi István is. Fotó: Eörsi István és Mészöly Dezső.

  • 1993.01.08. (1.szám) Pesti Műsor, ILLYÉS GYULA – LITVAY NELLI: Szélkötő Kalamona

    Mesekomédia az Arany János Színház Kamaratermében. Az előadás címlapja. Versek: Eörsi István. Rendezte: Vas-Zoltán Iván.

    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1993.01.08. Népszava, várhegyi: A Szélkötő kalamona

    Rövid beszélgetés Szigethy Gáborral, aki a veszprémi Petőfi Színházban rendezi Petőfi Tigris és Hiénáját. Az Arany János Színház kamaratermében Illyés Gyula Szélkötő kalamona című darabját adják elő. A verseket Eörsi István írta. Rövid beszélgetés a darab rendezőjével, Vas-Zoltán Ivánnal. Fotó: Jelenet a darabból.

    „Nagyon örülök, hogy Eörsi István ilyen remek verses jelenetet írt, különösen az ördögkirály képben.”

    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét (SZÉLKÖTŐ KALAMONA).

  • 1993.01.11 (8.szám) Kisalföld, Balogh Vilmos Szilárd: A dialektika obszcén fogalom
    Jobboldali puccs veszélye Magyarországon?
    Süddeutsche Zeitung

    A Süddeutsche Zeitungban megjelent tanulmányról (Magyarország politikai-szellemi hangulatáról, alcíme: „A marxizmus után a jobboldali radikalizmus veszélye fenyeget.”), melyet a Lukács György körül kialakult tudós kör eszméinek elemzése vezeti be. A tanulmány bőven idézi Eörsit és Csurkát. Göncz Árpád kifütyülése az októberi államünnepségen. A Cikk írója – Stephan Wehowsky – szerint „Eörsi István drámaíró azon kevesek egyike Budapesten, aki számára a marxista módszerek továbbra is fontosak, mértékadóak. […] Tudja, most a dialektikáról beszélni a mai Magyarországon éppen olyan obszcén, mintha valaki az anyja és apja nemi szerveiről beszélne.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Nemzet, 1993.02.01. Dr. Bezerédj Zoltán: Münchenből nézve
    • Havi Magyar Fórum, 1993.09.01. (9.szám) Turai Csaba: A Magyar Út és Csurka István a német és angol nyelvű sajtó tükrében

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.