EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1992.10.29. Magyar Narancs, E.I.: Összefüggések

    Publicisztika az október 23-i ünnepségen Göncz Árpád elleni incidensről, utólagos kezeléséről, magyarázatáról. Boross Péter nyilatkozatáról

    „Csurka István nevezetes irományában háromszoros zsidó ügynöknek nevezte a Magyar Köztársaság elnökét [...] Csurka tehát felizgatja, Kónya pedig igazolja a söpredéket (nem használom a csőcselék szót, mert emiatt már többen megsértődtek rám), Antall pedig sajnálkozik, körülbelül azzal az intenzitással, ahogyan Csurkától elhatárolta magát.”

    Reagálás:

    • Tallózó, 1992.11.05. E.I.: Összefüggések – Nincs a rendszerünkben
    • Népszava, 1992.11.09. Gantner Ilona: Tánc a kardélen
    • Népszava, 2010.02.01. Donáth Ferenc: Válasz Boross Péternek
    • Havi Magyar Fórum, 2010.07.01. (7.szám) Csurka István: Dr. Utólag visszaemlékezése
    • Magyar Fórum, 2015.11.05. (45.szám) Csurka István: Visszaemlékezés
    • Magyar Fórum, 2017.08.10. (32.szám) Csurka István: Soros ellensége a tősgyökeres magyar

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a FÓNAY, illetve a CSŐCSELÉK szót.

  • 1992.10.29.Magyar Narancs, E.I.: Drága Narancs!

    (Egy sajtóhiba kijavítását kéri Eörsi István a Magyar Narancstól. Csurka István és Csoóri Sándor politikai filozófiájának azonossága és nem-azonossága közt feszülő dialektika.)
    Előzmény:
    Magyar Narancs, 1992.10.22. Eörsi István: Jegyzetek ürügytelenül

  • 1992.10.30. (44.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Ünnepi köszöntő

    Telekes Béla (1873 – 1960) költő köszöntése születésének 119. évfordulóján.

    „Telekes Béla válogatott versei 1957 áprilisában jelentek meg. Akkor én már a Markó utcai börtönben időztem. A szerzőt nem zavarta ez, küldött egy dedikált példányt »Édes Hazánk egyik leghívebb áldozatosságú költőjének«. Nézem a cirkalmas, reszkető betűket, és öröm fog el, amiért a forradalmat ilyen magától értetődően felvállalta még.”

    Más források szerint Telkes Béla válogatott verseinek kötete 1956-ban jelent meg.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1970.10.31. (44.szám) E.I.: Szabálytalan emlékezés, évfordulón
    • Pesti Hírlap, 1993.05.08. Dalos László: Gyöngyvirág-mosoly

  • 1992.10.31. Magyar Hírlap, M. J.: Rinocérosz a városházán

    Helyszíni beszámoló a Magyar Lettre Internationale kétnapos konferenciájáról, 1956—1968—1989 történetéről. Hegedűs B. András a központi ünnepségről érkezett, és beszámol róla, hogy Göncz Árpád nem tudta elmondani a beszédét.

    „Mintha a klasszikus ionescói dráma illusztrációja lenne: a hírhozó nyomában a rinocérosz besétál a városháza dísztermébe, s noha várható lenne a pánik kitörése, hiszen olyan inadekvát a behemót állat ebben a környezetben, mégis az emberek tudják, hogy mit kell tenniök. Megbélyegzés és szolidaritás: az írók — Konrád György, Eörsi István, Lengyel Péter — szavakat latolgatnak, mert — ahogy Adam Michnik mondja — »nincs okunk átvenni ellenfeleink logikáját«.”

  • 1992.10.31. Népszabadság, E. I.: Síremlék Berci bácsinak

    Elbeszélés egy orvosról, Berci bácsiról, aki „kivarázsolta” Boldog Erzsébetből a nem kívánt, nem létező gyermeket.

  • 1992.10.szám Kortárs, Hírmondó
    TOKAJI ÍRÓTÁBOR, 1992. AUGUSZTUS 21—23.

    Az írótábor 20. összejöveteléről, a Korforduló. Kísérletek és változatok az autonómiára, 1968—1992 című tanácskozásról, az ott elhangzott előadásokról, 1968 igazi jelentőségéről.

    „1968-nak ezt az elméleti következtetését azonban csak körülbelül egy évtized múlva vonják le (Fehér Ferenc). Az invázió másnapján Budapesten még kudarcra van ítélve egy reprezentatív — 10—12 főre tervezett — értelmiségi demonstráció a csehek mellett (amelyet Csoóri, Eörsi, Gyurkó és Tornai szerveznek); a szervezők útja ezután ágazik majd el, s vezet a Charta 77-hez és az egyelőre még távoli Monorierdőhöz (Tornai József).”

  • 1992.10.szám Köztársaság, SZEMÉLYISÉGEK
    Hans Magnus Enzensberger

    „Hans Magnus Enzensberger (62) német költő, író, filozófus június 5-én felolvasóestet tartott a Goethe Intézetben. A nagy érdeklődéssel kísért vitát Eörsi István író, Enzensberger barátja és műfordítója vezette.”

  • 1992.10.szám Kritika, E.I.: A kényelmetlen Lukács

    Elhangzott a madisoni Lukács-konferencián 1966-ban. Lukács filozófusi pályaképe. Hírhedt Madách-cikke – Molnár Ferenc – Franz Kafka, vagy Thomas Mann? – „De még a legrosszabb szocializmus is jobb a legjobb kapitalizmusnál.” Nonkonformizmus és közösségkeresés. Feleky Géza „kényelmetlen” írónak nevezte a Nyugatban.

    • Ez a tanulmány Eörsi István: Üzenet mélyvörös levélpapíron című kötetéből való. A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Reagálás:

    • Fejér Megyei Hírlap, 1992.10.16. hell: Kritikai ősz

    Kapcsolódó cikkek:

    • Kritika, 1992.10.szám Varsányi Gyula: A szintézis megvalósítható
    • Egri Újság, 1990.01.26. (2.szám) Lőrinczné Thiel Katalin – Loboczky János: Eörsi István Lukács Györgyről
    • Múlt és Jövő, 2022.03.szám Huszár Ágnes: MAGYAR IRODALOM – BERLINBŐL NÉZVE

  • 1992.10.szám Kritika, Varsányi Gyula: A szintézis megvalósítható
    Vitányi Iván népiekről, urbánusokról

    Beszélgetés Vitányi Ivánnal baloldali mozgalmi múltjáról, pályájáról. Vitája TGM-mel és Eörsi Istvánnal a Mozgó Világban a Valóság című lapról és az erkölcsös magatartásról. A népi-urbánus ellentétekről.

    A Valóságról: „Én kitartok amellett, hogy nemcsak egyféle erkölcsi magatartás volt lehetséges. Mert egyféle erkölcs volt az, hogy minden lehetséges eszközzel szembe kell fordulni a pártállami elnyomórendszerrel. Ennek kapcsán szokta emlegetni Eörsi, hogy amikor a Valósághoz kinevezték Wirth Ádámot főszerkesztőnek, mi nem álltunk fel. Mi akkor két napot, két éjjelt vitatkoztunk ezen, s végül az az álláspont győzött – én is ezt képviseltem –, hogy nem állunk föl, nem hagyjuk ott. Úgy gondoltam, erkölcs az is, ha az ember nem teszi kétségessé az éppen ott állomásozó hadsereget, hiszen úgy is ott van, de védi azt, amit védeni lehet s védeni kell.”

    Előzmény:

    • Mozgó Világ, 1992.06.szám Mihancsik Zsófia: „Egyezzünk ki...”

    Reagálás:

    • Fejér Megyei Hírlap, 1992.10.16. hell: Kritikai ősz

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1991.11.16. E.I.: Az Undor
    • Új Ludas Matyi, 1991.12.03. (49.szám) MM: Ki volt a pakliban?
    • Népszabadság, 1992.07.11. Varsányi Gyula: Kettős kötöttségben
    • Mozgó Világ, 1992.08.szám Mihancsik Zsófia: „A Jó és a Gonosz párviadala”
    • Kritika, 1992.10.szám E.I.: A kényelmetlen Lukács

  • 1992.10.szám Mozgó Világ, Csizmadia Ervin: Az óvatos duhaj

    Beszélgetés Pozsgay Imrével. Rövid életrajza. A demokratikus ellenzék és a hatalom viszonyáról. Aczéllal való kapcsolatáról, a filozófusperről, a Lukács-iskoláról, Kádárról, akit akkoriban „Jó, ügyes államférfinak” tartott, Nyers Rezsőről, az értelmiség újabb nemzedékéről, a nyilvánosság fontosságáról. A népi-urbánus problémáról. A szamizdatról. „Elbeszélgetéseik, összekacsintásai” a chartát aláírókkal. Holdudvarával való kapcsolatáról, összejöveteleikről, Illyés Gyuláról. Az 1981. december 12–13-ai írószövetségi közgyűlésről, ahol „Eörsi ekkor követelte ironikusan a cenzúrát, hogy akkor legalább játsszunk nyílt lapokkal.”. Csoóri Sándornak a konszenzusfelmondó beszédéről. A KB 1981. december 3-i ülésén elmondott saját beszédéről. Kormányból való eltávolításának története (1982 nyarán). Alkudozásai Aczéllal és Kádárral,végül a Népfront főtitkárságáig vitte. Az 1983-as választási törvény előkészítése. 1982-ben Amerikában beszélt arról, hogy Magyarországon elkerülhetetlen lesz a többpártrendszer. 

  • 1992.10.szám Színház, A Színikritikusok díja 1991/92

    A kritikusok szavazatai és rövid értékelésük. Fotó: jelenetek az előadásokból

    Zappe László nem jelölt a legjobb új magyar drámára semmit: „Ami a színház szellemét illeti, a legfeltűnőbb A színházcsináló és a Katharina Blum sikere. A racionális elemzés és a dühödt társadalombírálat együttese. S ebben az összefüggésben talán érdemes megemlíteni Eörsi saját rendezésében a Sírkő és kakaót is. Heves reakció érződik ezekben a produkciókban mindarra a hiányra, sőt illúzióvesztésre, amit a két évvel ezelőtti hatalomváltás keltett. S egyben azt is igazolni látszanak ezek az előadások, hogy rendületlenül a társadalmi-szellemi folyamatokra érzékeny színház tud szélesebb körű érdeklődést kiváltani. Csak éppen mélyebbre kell ásnia a napi politikai időszerűségnél.”

    • Eörsi Sírkő és kakaó című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1992.11.04. Magyar Hírlap, V. B. É.: Bibó István életművének aktualitása
    Holnaptól háromnapos konferencia Szegeden

    A háromnapos szegedi konferencia programja. A konferencia Bibó István életművének aktualitását állítja vizsgálódásának középpontjába. Még ezen az estén rendezik meg azt a kerekasztalt, melynek résztvevői Berkovits György, Jürgen Baumgarten, Domokos Mátyás, Eörsi István, Kemény István, Kenedi János, Molnár Gusztáv, Radnóti Sándor és Réz Pál lesznek, s amely Bibó aktualitását fogja taglalni.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hírlap, 1992.11.07. L. A. Gy.: Az október 23-ai fütty Bibó emlékének is szólt
    • Délmagyarország, 1992.11.07. (262.szám) DAL: Citoyenek kellenek!
    • Magyar Hírlap, 1992.11.09. Lengyel András György: Tisztelettel, de apakultusz nélkül
    • Reform, 1992.11.12. (46.szám) Halász Miklós: Bibó – két pólus között

  • 1992.11.04. Pesti Hírlap, Balaskó Jenő: A centrum derűje 3.
    AZ ÉRTÉKCSÖKKENÉS FÉLELMETES GRAFIKONJA

    Publicisztika a bűnről. Marxról, Leninről, Sztálinról, Hitlerről. Rákositól a bőrlelkű sajtóig. A szeptember 19-i média-tüntetésről, Csurkáról, Göncz Árpádról, Debreczeniről. A történelem dimenziói, a fasiszta nép bélyege. Bencsik András „A kemény mag feltörésének művészete” című cikkéről, a média bekebelezéséről. A kemény magról.

    „…Árpi akkor is oké volt, miért ne lenne ma is az; lesznek bérpublicisták is bőven, a világ nyögheti majd bőven lila mondataikat, így aztán a liberós kipárolgásban volt ’56, nincs ’56, hiszen az a társaság egy fasiszta csürhe volt már akkor is, megmondta ezt jóapánk-jóanyánk, Gerőtől Hornig mindenki tudja ezt: Eörsi István már látja mosolyogni Kádárt, hiszen ő is megmondta már.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Pesti Hírlap, 1992.09.30. Bencsik András: A kemény mag feltörésének művészete – Nincs a rendszerünkben
    • 168 óra, 1992.10.27. (43.szám) E.I.: Másnap

  • 1992.11.05.Magyar Narancs, K. Tóth László: Irónia, irónia

    (Részlet. Beszélgetés Hobóval Allen Ginsbergről.)

  • 1992.11.07. (262.szám) Délmagyarország, DAL: Citoyenek kellenek!
    Bibó-konferencia

    Beszámoló a konferenciáról. Keretes részben: Akik nem jöttek el.

    „Eörsi István abban látta Bibó fontosságát, hogy jelképezte annak az értelmiséginek a magatartását, aki például az egyetemi hallgatóival éppúgy, olyan hangnemben beszélt, mint az ávéhás kihallgatóival, mert minden körülmények között önmaga akart lenni, másfelől pedig, valamely politikai, társadalomtudományi kérdés kapcsán mindig túllátott a kézenfekvő alternatívákon, s tudott újakat keresni.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hírlap, 1992.11.04. V. B. É.: Bibó István életművének aktualitása
    • Magyar Hírlap, 1992.11.07. L. A. Gy.: Az október 23-ai fütty Bibó emlékének is szólt
    • Magyar Hírlap, 1992.11.09. Lengyel András György: Tisztelettel, de apakultusz nélkül
    • Reform, 1992.11.12. (46.szám) Halász Miklós: Bibó – két pólus között 

  • 1992.11.07. Magyar Hírlap, L. A. Gy.: Az október 23-ai fütty Bibó emlékének is szólt

    Kerekasztal-beszélgetés Bibó István életművének időszerűségéről, a „kisajátítás” lehetőségeiről. A résztvevők között volt Eörsi István is. Beszámoló az eddig elhangzottakról.

    „Abban szinte mindenki egyetértett: az a fütty, amellyel Göncz Árpád köztársasági elnököt fogadták október 23-án a Kossuth téren, közvetett módon Bibó István emlékének is szólt.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hírlap, 1992.11.04. V. B. É.: Bibó István életművének aktualitása
    • Délmagyarország, 1992.11.07. (262.szám) DAL: Citoyenek kellenek!
    • Magyar Hírlap, 1992.11.09. Lengyel András György: Tisztelettel, de apakultusz nélkül
    • Reform, 1992.11.12. (46.szám) Halász Miklós: Bibó – két pólus között

  • 1992.11.07. Népszabadság, Kertész Ákos: Egyesült Európa

    Belgium kettészakadásának veszélye gazdasági okok miatt. Dánia nem-je a maastrichti Egyesült Európa tervére. A többi ország reagálása, és ami várható – a nacionalizmus alatt mindig gazdasági érdekek húzódnak meg. Ezen érvek alapján várható-e, hogy Magyarország is kettészakad? 

    „Az Élet és Irodalom október 2-ai számában olvasom Eörsi István tárgyilagos és hátborzongató úti jelentését Írországról, a fejlett Nyugat legnyugatibb országáról.”

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1992.10.02. (40.szám) E.I.: Megszállottak közt

    Kapcsolódó cikk:

    • Mozgó Világ, 2013.02.szám Hegyi Gyula: Kettéosztott városok érzékisége

  • 1992.11.07. Pesti Hírlap, Kronstein Gábor: Ilona ürügyén Annáról
    KI A MAGYAR JEANNE D’ARC?

    Publicisztika Tóth Ilona ügyéről, a személye körüli vitáról. Pardi Anna szerint ő a magyar Jeanne d’Arc Idézetek Pardi és Zimber Szilvia korábbi cikkeiből.

    „Érdekes fejtegetéseket olvashatunk Eörsi István emlékezéseiben (Emlékezés a régi szép időkre — Bp., 1989: 73- 74. o.), aki a per másodrendű vádlottjának egy időre börtöntársa volt. […] Eörsi István azt figyelte meg a Tóth-per harmadrendű vádlottjáról, Gyöngyösi Miklósról, hogy ez a többszörösen bűntett zsebtolvaj-börtöntárs »a forradalom idején a forradalom tisztaságának megszállott őrzőjévé vált«. Az volt a véleménye, hogy a spiclik bemocskolják a forradalmat, halál rájuk. […] A törvényesség gondolatát a forradalom tisztaságának eszméjével is okkal kapcsolta össze azokban a napokban három olyan különböző közéleti személyiség, mint Déry Tibor, Nagy Imre és Németh László. Eörsi szerint a kórházban éppen illegális lapot csináló Obersovszky Gyula és Gáli József is elítélte a kivégzést.”

    Eörsi István az Emlékezés a régi szép időkre című könyve adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Fórum, 1992.10.22. (43.szám) Pardi Anna: Fehér lobogó októberi balladán – Nincs a rendszerünkben
    • Pesti Hírlap, 1992.10.24. Zimber Szilvia: A Tóth Ilona-dosszié lapjai – Nincs a rendszerünkben

  • 1992.11.09. Magyar Hírlap, Lengyel András György: Tisztelettel, de apakultusz nélkül
    Befejeződött a szegedi Bibó-konferencia
    V. B. É.: Reménytelenül?

    Háromnapos konferencia Bibó István életművéről. Voltak, akik a felkérés ellenére nem jöttek el. A résztvevők között volt Eörsi István.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hírlap, 1992.11.04. V. B. É.: Bibó István életművének aktualitása
    • Magyar Hírlap, 1992.11.07. L. A. Gy.: Az október 23-ai fütty Bibó emlékének is szólt 
    • Délmagyarország, 1992.11.07. (262.szám) DAL: Citoyenek kellenek!
    • Reform, 1992.11.12. (46.szám) Halász Miklós: Bibó – két pólus között


  • 1992.11.09. Népszava, Gantner Ilona: Tánc a kardélen

    Václav Havel az Álom Csehszlovákiáról című írásában még mindig a légkör megváltozásáról, a gyűlölködés megszűnéséről, a politikai élet harmonikussá válásáról álmodozik. A szerző szeretne hinni Havel álmaiban. Az itthoni helyzetről, a szélsőjobboldali hangokról, a skinheadekről, akiket Csurka István védelmébe vett a parlamentben.

    „Azt hiszem, igaza van Eörsi Istvánnak, amikor a Magyar Narancsban arról ír, hogy ez esetben is »hazárdjáték« kezdődött a »szélsőjobboldali potenciális« erőkkel… […] Eörsi István szerint is ha már a belügyminiszter is »párnás kézzel simogatja a skinheadek tüskéit«, (akikkel a tisztes demokráciákban szóba sem állnak) — akkor már minden megtörténhet.”

    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 1992.10.29. E.I.: Összefüggések

    Kapcsolódó cikkek:

    • Tallózó, 1992.11.05. E.I.: Összefüggések – Nincs a rendszerünkben
    • Népszava, 2010.02.01. Donáth Ferenc: Válasz Boross Péternek
    • Havi Magyar Fórum, 2010.07.01. (7.szám) Csurka István: Dr. Utólag visszaemlékezése
    • Magyar Fórum, 2015.11.05. (45.szám) Csurka István: Visszaemlékezés
    • Magyar Fórum, 2017.08.10. (32.szám) Csurka István: Soros ellensége a tősgyökeres magyar
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a FÓNAY, illetve a CSŐCSELÉK szót.

  • 1992.11.10. Magyar Hírlap, Sz. Sz.: Nagy Imre-életrajz

    Hegedűs B. András sajtótájékoztatója. Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 30. évfordulóján, 1986 decemberében Budapesten, Eörsi István író lakásán kétnapos félillegális tanácskozást rendeztek Az 1956-os magyar forradalom előzményei, alakulása és utóélete címmel. Rainer M. János történész Nagy Imréről írt könyvet.

  • 1992.11.11. Népszabadság, Dombi Gábor: Egy pesti szalontól Frankfurtig
    Könyvkiadás nemzetközi együttműködéssel

    Beszélgetés Kőrössi P. Józseffel, a Pesti Szalon irodalmi vezetőjével és Bernáth Istvánnal, a kiadó igazgatójával a Frankfurti Könyvvásáron való részvételükről, céljaikról, terveikről. Fotó: Bernáth István és Kőrössi P. József

    „… céljaik nem változtak: a kortárs magyar írók – különösen a pályakezdők – műveit jelentetik meg. Beck András, Csejdy András, Eörsi István, Garaczi László, Göncz Árpád, Konrád György, Mátyás Győző, Solymosi Bálint neve álljon itt igazolásul.”

  • 1992.11.11.4X4 oldalas, Beszámoló az OT november 7-i üléséről (részlet)

  • 1992.11.12. (46.szám) Reform, Halász Miklós: Bibó – két pólus között
    Libamáj, amit sokféle kenyérszeletekre lehet rákenni

    Beszámoló a Szegeden megtartott háromnapos konferenciáról Bibó István életművének aktualitásáról. Az első összejövetel szintén Szegeden volt 1989-ben. A meghívottak, és akik nem jöttek el. Fotó: Bibó István fia.

    „Hosszú lenne felidézni, ki miről szólt Réz Páltól, Radnóti Sándortól, Berkovits Györgytől, Kende Pétertől, Eörsi Istvántól kezdve Domokos Mátyásig, Dénes Iván Zoltánig, Szabó Miklósig, Tamás Gáspár Miklósig, Bretter Zoltánig... mindenki mazsolázott. Szóval Bibó eszmevilágát a libamájhoz lehet hasonlítani, amit sokféle kenyérre lehet kenni. Azokra a társadalmi bajokra is, amelyek a ma élőket kínozzák.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hírlap, 1992.11.04. V. B. É.: Bibó István életművének aktualitása
    • Magyar Hírlap, 1992.11.07. L. A. Gy.: Az október 23-ai fütty Bibó emlékének is szólt
    • Délmagyarország, 1992.11.07. (262.szám) DAL: Citoyenek kellenek!
    • Magyar Hírlap, 1992.11.09. Lengyel András György: Tisztelettel, de apakultusz nélkül

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.