EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1992.11.18.4X4 oldalas, Az Orszságos Tanács választásának eredménye

  • 1992.11.18.4X4 oldalas, Rockenbauer Nóra:Vitatkozó, de egységes pártot - Tudósítás a küldöttgyűlésről (részlet)

  • 1992.11.19.Magyar Narancs, Testületek, szavazatok

    (Az SZDSZ Országos Tanácsának tagjai.)

  • 1992.11.21. Népszabadság, E.I.: Elhatárolódás

    Szemelvények egy ünnepi beszédből. Hogyan beszéljünk kulturáltan azokkal az erkölcstelen kártevőkkel, akik bikacsökkel a pofába csapnak. A másságról, a pöszékről és az elálló fülűekről. 

  • 1992.11.24. Magyar Hírlap, Radnóti Sándor: Irodalmi dolgok

    Csoóri Sándor újabb írásairól és nyilatkozatairól, az ezekre való reagálásokról, bírálatokról. Hogyan válaszolt, illetve nem reagált Csoóri? A Magyar Fórum szerzőjének rasszista indulatairól.

    „A hallgatás és a furfangos továbbhallgatás sajnos azt jelenti, hogy Csoóri nem kívánja elengedni azoknak a kezét, akik szavakban már levonták az etnocentrizmus és a fajelmélet barbár következtetéseit, amit ő nem tett meg, és nyilván nem is fog megtenni.”

    A cikkben nincs szó Eörsi Istvánról, de a reagálásban igen.

    Reagálás:

    • Pesti Hírlap, 1992.12.31. Bogád Antal: Gondolatok egy írásról
    • Ring, 1993.01.13. Bogád Antal: Hallgathat-e Csoóri Sándor? Gondolatok egy írásról

  • 1992.11.25. (48.szám) Ludas Matyi, Miklósi Ottó: Miért tanuljunk nyelveket?

    Juliska néni panasza, amiért a boltokban csupa külföldi áru van kitéve idegen nyelvű feliratú csomagolásban.

    „Egyébként az üzletvezető, akinél panaszkodtam közölte velem, hogy egy adag májpástétomhoz nem veheti fel műfordítónak az Eörsi Istvánt, egy doboz bútorfényhez a Mészöly Dezsőt.”

  • 1992.11.szám Jelenkor, Krónika
    VILENICA ’92.

    Hetedik alkalommal rendezte meg a Szlovén Iróegyesület szeptember 14–16. között a közép-európai írótalálkozót a szlovén Karszton és a Tengermelléken. A programokon részt vett Eörsi István is. 

  • 1992.11.szám Kortárs, Hírmondó
    Jutalmak, kitüntetések, találkozók

    Részlet.

    „A szlovéniai Vilenicában szeptember 10-én nyitották meg a háromnapos, hagyományos nemzetközi írótalálkozót. A magyar írókat Eörsi István, Gállos Orsolya, Hamberger Judit, Krasznahorkai László, Kukorelly Endre, Parti Nagy Lajos, Reimann Judit és Szilágyi Imre képviselte. […] Az idén szeptember 29-én kezdődött Frankfurtban a 44. könyvvásár. Az eseményen több magyar író is részt vett, így Eörsi István, Esterházy Péter, Földényi F. László, Kertész Imre és Krasznahorkai László.”

  • 1992.11.szám Színház, Sándor L. István: Alternatív modell
    Kazincbarcika ’92
    ASCHER TAMÁS
    EGY MÁSIK LEHETŐSÉG

    Beszélgetés Ascher Tamás rendezővel a kazincbarcikai amatőr, alternatív színházi fesztivál apropóján. Mi a vonzó az alternatív színjátszásban? A kaposvári Marat-előadásról, a Nemzeti Színházhoz kerüléséről, a magyar alternatív színjátszásról.

    „Talán az egyetlen kivétel Ács János és Eörsi István minden tekintetben kimagasló Marat-előadása, amelynek irgalmatlanul erős politikai töltésén túl legnagyobb erénye, hogy integrálni tudta az előző évtized amatőr színházi eredményeit — már azért is, mert Ács ebből a miliőből érkezett.”

    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja MARAT/SADE, vagy MARAT HALÁLA, vagy a MARAT szót.

  • 1992.12.01. (2.szám) Criticai Lapok, Dömötör Adrienne: KÜLÖNLEGES PÉLDÁZAT
    Eörsi István: Az áldozat
    Arizona Kisszínház

    Színikritika. Rendező: Valló Péter

    Eörsi Az áldozat című darabot 1973-ban írta, de csak 1992-ben mutatták be Sopronban, az Arizóna Kisszínházban. 

  • 1992.12.10. Népszabadság, M. G. P.: Sétatéri ünnep

    A kolozsvári Állami Magyar Színház 200. évfordulója alkalmából a színház történetéről. Az ünnep alkalmából a televízió és a rádió két nyelven sugárzott műsort. A tizenegy napos ünnep programja. Az első este a Szentivánéji álom című darabot adták elő, melyet Tompa Gábor rendezett. Fotó: a színház épülete.

    „Pucérkodás, trágárkodás és közönséges mozdulatok helyett az Eörsi István megfoltozta Arany-fordítás érzékiségét kiszabadítja az előadás a holt betűkből, reszketeg, szemérmes erotikával futtatják be a játszók az estét.”

    Kapcsolódó cikk:

    • Criticai Lapok, 1993.02.01. (2.szám) Budai Katalin: KÉTSZÁZ ÉV – TÍZ NAPBAN. Jubileumi produkciók Kolozsváron

  • 1992.12.11. Reggeli Délvilág, Kéri Barnabás: Üvöltés a JATE-klubban
    „Veled vagyok a sárga házban”

    Allen Ginsberg Üvöltés című kötete Orbán Ottó és Eörsi István fordításában jelent meg. Simon Adrienn a JATE-klubban az Orbán-féle cenzúrázott változatot adta elő, mert jobban tetszett neki, mint Eörsié.

    • Allen Ginsberg: Kaddis / Üvöltés – Kaddish / Howl című kötetének adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Fordításköteteknél.
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a kötet címét.

  • 1992.12.15. Magyar Hírlap, Hegyi Gyula: Világnézet és kormánypártiság
    Folyóiratszemle

    A Vigilia karácsonyi számáról

    „Esterházy Péter … írásában védelmébe veszi Eörsi Istvánt és a Magyar Narancsot az emlékezetes »pápaszámért«, mely sok katolikus szemében azóta is botránykő. »Ez az európai tradíció egy része, amely a pápában látja a szabadság legfőbb veszélyeztetőjét. Ebből a félelemből csúfolódik. Miért olyan nagy baj ez? Mi a sértő ebben? Hogy nincs igaza?«”

    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 1991.08.08. Eörsi István: Látogatás előtt
    • Vigilia, 1992.12.szám Esterházy Péter: Jelkó-napló

  • 1992.12.17.Magyar Narancs, E.I.: Emlékezés egy énektanárra

    (Publicisztika. Az Üzenet mélyvörös levélpapíron című kötet előszava.)

  • 1992.12.19. (299.szám) Somogyi Hírlap, Horányi Barna: Hogy volt, Voltaire!
    A KAPOSVÁRI CANDIDE

    A kaposvári Csiky Gergely Színház Voltaire Candide című előadásáról. A rendező: Gazdag Gyula. Magyarországi ősbemutatója 1979-ben a kaposvári Csiky Gergely Színházban volt. Fotók: jelenetek az előadásból.

    „A fordító Ungvári Tamás, a versek fordítói: Bródy János és Eörsi István is méltó volt Voltaire-hez.”

    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1992.12.23.Magyar Narancs, E.I.: Elemzés kitérőkkel 1

    (Csoóri Sándor bírálta ugyan Csurka István dolgozatát egy személyes hangú levélben, de mivel Csurka nem járult hozzá a levél nyilvánosságra hozásához, a közvélemény nem értesült erről.)

  • 1992.12.23.Magyar Narancs, E.I.: Elemzés kitérőkkel 2

    (Csoóri Sándor bírálta ugyan Csurka István dolgozatát egy személyes hangú levélben, de mivel Csurka nem járult hozzá a levél nyilvánosságra hozásához, a közvélemény nem értesült erről.)

  • 1992.12.24. Magyar Hírlap, E.I.: Karácsonyi kérdések

    Eörsi kérdései: „Mennyire alkalmasak az általános tisztelettel övezett erkölcsi parancsok arra, hogy meghatározzák életünket? És mennyire vagyunk mi magunk alkalmasak arra, hogy életünket a parancsok szerint rendezzük be?”

    A különböző férgekről, bogarakról, melyek az elmaradt megváltásig itt élnek velünk. Babits Mihály, Karinthy és Shelley verssorait idézi.

    „Lámcsak, máris veszélyes terepre jutottunk, mert a legyekkel ellentétben, amelyeket szintén nem szeretünk, a szkinhedeket mi neveltük ki együttesen, és akármilyen érzéseket ébreszthetnek is, nem csaphatók agyon.”

    Reagálás:

    • Magyar Hírlap, 1993.01.06. Vágréti László: Talán csak undor 

  • 1992.12.24. Népszabadság, E.I.: Esetleges olvasóimnak

    Vers.

  • 1992.12.28. (304.szám) Somogyi Hírlap, Eörsi két új könyve

    Rövidhír Eörsi két új kötetéről: Üzenet mélyvörös levélpapíron és A szerző azt szeretné, ha a pofa egy kicsit hasonlítana a csomóra.

    • A kötetek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe bírja Eörsi köteteinek a címét.

  • 1992.12.30. (53.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A munkásosztály szalonnája

    Eörsi István: Üzenet mélyvörös levélpapíron című kötetéből.

    1949-ben még hitt a Rajk-perben, ’53-ra Nagy Imre-hívő volt. A közbeeső időben „elkövetett” néhány szégyenkezésre okot adó verset. A forradalmi időszak és a börtön. Ha nem csukták volna le, talán belenyugodott volna a Kádár-rendszerbe, és nem élte volna át azokat a tapasztalatokat, amelyek íróvá tették. Visszaemlékezés egyetemi éveire, silány színvonalú oktatóira. Anekdota Hrabec elvtársról, akinek bűzös élelmiszer-csomagját szobatársai kilógatták az ablakon, és kétségbeesésében ezt kiabálta: „Elvtórsák, ébreszőü! Ellopták á munkósosztóly szálonnáját!”


    A kötet adatait és tartalomjegyzékét megnézheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél. 

  • 1992.12.31. Pesti Hírlap, Bogád Antal: Gondolatok egy írásról

    Reflexió Radnóti Sándor Irodalmi dolgok című, Magyar Hírlapban megjelent írására, amelyben Csoóri Sándort vádolja. Csoóri is reflektált a róla szóló vitára október 10-én a Magyar Nemzetben Jegyzetek a kertben címmel, és a Magyar Hírlapban november 12-én megjelent interjújában. Csurka István tanulmányáról. Az 1990 szeptemberi vita felidézése – a Hitelben megjelent Csoóri Sándor Nappali Hold című írása.

    (Ezt az írást a Magyar Hírlap visszautasította, de ugyanez megjelent a Ring, 1993.01.13-i számában. Bogád Antal: Hallgathat-e Csoóri Sándor? Gondolatok egy írásról címmel.)

    „Ha akad annak idején az »ellentáborból« egy hiteles hang, Konrádé, Eörsié, vagy akár Radnótié, s rámutat a világméretű hamisításra, talán nem fajulnak idáig a dolgok, és nem szakad ketté a két párt törésvonalán a magyar értelmiség.”

    • Csoóri Sándor: Nappali hold. Esszék című kötete adatait és az Eörsi Istvánra vonatkozó részleteket (Antigoné megfakult arca. Töprengések a cenzúráról. – A mélypont. Válasz Kertész Ákos nyílt levelére) megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Hitel, 1990.18.szám Csoóri Sándor: Nappali hold (2.) – Nincs a rendszerünkben
    • Magyar Nemzet, 1992.10.10. Csoóri Sándor: Jegyzetek a kertben – Nincs a rendszerünkben
    • Magyar Hírlap, 1992.11.12. Lengyel András György: Csurkát arra kérte, hogy várjon – Nincs a rendszerünkben
    • Magyar Hírlap, 1992.11.24. Radnóti Sándor: Irodalmi dolgok
    • Ring, 1993.01.13. Bogád Antal: Hallgathat-e Csoóri Sándor? Gondolatok egy írásról
    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a NAPPALI HOLD mondatot.

  • 1992.12.szám 2000, E.I.: Trilógia

    Vers.

  • 1992.12.szám Filmvilág, E.I.: Időm Gombrowicz-csal
    Naplórészletek

    Esszé. Jerzy Skolimowski Ferdydurke-filmje. Éretlenségeiről, nemzedéknélküliségéről.

    „21 éves koromban, a Déry-vita alkalmából nyilvánosan vitába szálltam Révai Józseffel (»Nem értek egyet Révai elvtárssal«), ami volt olyan életveszélyes vállalkozás, mint 1944 nyarán csillag nélkül közlekedni a Berlin téren.”

    • Eörsi István Időm Gombrowiczcsal című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikk:

    • Pesti Hírlap, 1993.01.06. Pörös Géza: Tarkovszkij és Gombrowicz

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.