EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1992.10.12.Der Spiegel, Teuflisches Kind

    (Antisemitische Haßtiraden aus der Regierungspartei: Der Schriftsteller Istvan Csurka beunruhigt die Juden des Landes.)

  • 1992.10.13. (276.szám) Mai Nap, karácsony: Tiltakozik a Pátria
    Nyomda az ÁVÜ ellen – Akár parlamenti interpellálás is

    A Pátria Nyomda Rt. dolgozói tiltakoztak vezérigazgatójuk, Vass Sándor elbocsátása ellen az Arizona Kisszínházban. Az irodalmi estnek induló tiltakozás programja, és az eseményen részt vevő szerzők. Petíció az Állami Vagyonügynökségnek.

    „Ahogy Pozsgai Zsolt kiadóvezető elmondta, előkészület alatt van Hankiss Elemér, Eörsi István, Cs. Gyimesi Éva, Konrád György új műve, Juhász Ferenc is nekik ígérte készülő eposzát. Most azonban félő, hogy leállítják kiadásukat.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszava, 1992.08.25. stb: Miben sántikál Székhelyi József?
    • Népszabadság, 1992.10.08. H. Sz.: Puccs a Pátriában
    • Magyar Hírlap, 1992.10.14. R. Gy.: Ellentmondásos nyomdaprivatizációk
    • Népszava, 1992.10.14. Sz. Z. L.: Kiadósirató
    • Magyar Hírlap, 1992.10.26. Rajna Györgyi: A Pátria-dosszié története

  • 1992.10.13. Népszava, Stuber Andrea: A hűséges áruló

    Színikritika Eörsi István Az áldozat című darab ősbemutatójáról. A rendező: Valló Péter. Fotó: Székhelyi József és Kézdy György a darabban

    „Az áldozat a hetvenes évek közepén született, nyilván nem függetlenül a szerző ideológiai és politikai hovatartozásától. (Ennek bizonyságául le is tiltották annak idején a darabot.) Én mégis tartózkodom a műben rejlő asszociációs lehetőségek (marxizmus, leninizmus stb.) felismerésétől, azon az alapon, hogy a színházi áthallásosdi ideje lejárt.”

    Eörsi Az áldozat című darabot 1973-ban írta, de csak 1992-ben mutatták be Sopronban, az Arizóna Kisszínházban. 

    • Eörsi István Az áldozat című kötetének adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház, 1976.04.szám E.I.: Az áldozat (Részlet a drámából) (és az itt felsorolt cikkek)

  • 1992.10.14. Magyar Hírlap, R. Gy.: Ellentmondásos nyomdaprivatizációk
    Továbbgördülnek az Athenaeum és a Pátria ügyei

    Döntött a Fővárosi Munkaügyi Bíróság az Athenaeum Nyomda ügyében. Nemrég ugyanis a Nyomdaipari Dolgozók Szakszervezete beperelte az Állami Vagyonügynökséget. Azt kifogásolták, hogy bár a Munka törvénykönyve szerint átalakulás előtt az állam és különböző szervei kötelesek együttműködni a munkavállalókkal és a szervezeteikkel, azaz tájékoztatási kötelezettségei vannak, ez mégsem történt meg. Az ÁVÜ felmentette a Pátria Nyomda vezérigazgatói posztjáról Vass Sándort. A lehetséges okok között szerepel, hogy a nyomda kiadta a más kiadóktól visszautasított Konrád György-könyvet, most készülnek Göncz Árpád, Hankiss Ágnes vagy Eörsi István műveinek kiadására...

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszava, 1992.08.25. stb: Miben sántikál Székhelyi József?
    • Népszabadság, 1992.10.08. H. Sz.: Puccs a Pátriában
    • Mai Nap, 1992.10.13. (276.szám) karácsony: Tiltakozik a Pátria
    • Népszava, 1992.10.14. Sz. Z. L.: Kiadósirató
    • Magyar Hírlap, 1992.10.26. Rajna Györgyi: A Pátria-dosszié története

  • 1992.10.14. Népszava, Sz. Z. L.: Kiadósirató

    Az Arizona Kisszínházban ünnepelték volna Székhelyi József Szófotó című kötetének kiadását. A Pátria Nyomdában nyomtatták volna a könyvet, de a nyomda vezérigazgatóját, Vass Sándort az Állami Vagyonügynökség indoklás nélkül felmentette. A jelenlévők egy petíciót írtak alá.

    „A könyvbemutatóból kiadó- és nyomdasirató lett, ahová eljött minden szerző, hogy »indulatmentes« beszélgetésen vegyenek részt. Eörsi István, Rajk László, Kibédi Ervin állt a fal mellett és szorongott a tömegben, amely teljesen megtöltötte a termet.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszava, 1992.08.25. stb: Miben sántikál Székhelyi József?
    • Népszabadság, 1992.10.08. H. Sz.: Puccs a Pátriában
    • Mai Nap, 1992.10.13. (276.szám) karácsony: Tiltakozik a Pátria Nyomda az ÁVÜ ellen – Akár parlamenti interpellálás is
    • Magyar Hírlap, 1992.10.14. R. Gy.: Ellentmondásos nyomdaprivatizációk
    • Magyar Hírlap, 1992.10.26. Rajna Györgyi: A Pátria-dosszié története

  • 1992.10.15. Népszabadság, Kende János: Ez a Marx nem lesz a végső
    UTÓREZGÉS

    Reflexió a Népszabadságban október 7-én* megjelent „Ez a Marx lesz a végső” című cikkre, amely a Marx–Engels emlékműnél rendezett tiltakozó gyűlésről tudósított. A leírtakkal ellentétben sokkal többen voltak ott. Elítélték a városvezetés döntését a szobor eltávolításáról.

    „Ott volt a hajdani demokratikus ellenzék két markáns alakja, Eörsi István, és a BAL nevében szónokló Szalai Pál.”

    A cikkben jelzett dátumnál nem találtam meg az idézett cikket.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hírlap, 1992.10.15. Zimányi Tibor: Ellenvélemény a szobordöntések ügyében – Nincs a rendszerünkben
    • Kurír, 1992.10.07. Kibédi Varga Sándor: ISTEN VELED, MARX ÉS ENGELS! – Nincs a rendszerünkben
    • Pesti Hírlap, 1992.10.21. Báder Katalin (Lovas István): Éljen a következő vérfürdő?!
    • Népszabadság, 1992.10.22. E.I.: Két versdokumentum

  • 1992.10.16. (42.szám) Élet és Irodalom, Koltai Tamás: Iszonyú a kísértés

    Színikritika. Bertolt Brecht: A kaukázusi krétakör – kaposvári Csiky Gergely Színház – rendező: Babarczy László, fordító: Eörsi István.

    Eörsi István: Az áldozat – Arizona Kisszínház – rendező: Valló Péter.

    Eörsi Az áldozat című darabot 1973-ban írta, de csak 1992-ben mutatták be Sopronban, az Arizóna Kisszínházban. 

  • 1992.10.16. Fejér Megyei Hírlap, hell: Kritikai ősz
    JEGYZET

    Az Kritika című lap októberi számának elemzése.

    „A népi-urbánus szintézisről nyilatkozik a Kritikának Vitányi Iván, Eörsi István pedig A kényelmetlen Lukács címmel méltatja a demokratikus marxizmus világhírű alakjának, Lukács György filozófusnak és esztétának az érdemeit. (Ez az ősz — Eörsi hiábavaló tiltakozása ellenére — Marx és Engels szobrainak az eltávolítását is magával hozta: mintha már könyveket is égetnénk gyávaságunkban...)”

    Előzmény:

    • Kritika, 1992.10.szám Eörsi István: A kényelmetlen Lukács
    • Kritika, 1992.10.szám Varsányi Gyula: A szintézis megvalósítható

    Kapcsolódó cikkek:

    • Egri Újság, 1990.01.26. (2.szám) Lőrinczné Thiel Katalin – Loboczky János: Eörsi István Lukács Györgyről
    • Új Ludas Matyi, 1991.12.03. (49.szám) MM: Ki volt a pakliban?
    • Múlt és Jövő, 2022.03.szám Huszár Ágnes: MAGYAR IRODALOM – BERLINBŐL NÉZVE


  • 1992.10.17. Beszélő (Hetilap – 42.szám), Révész Sándor: Hét-vezérek

    „A múlt héten egyértelműen kiderült, hogy a kormánypártok kiegyezési ajánlata a médiaelnökök és a médiatörvény ügyében nem a liberális pártoknak készült, hanem az MSZP-nek. Abban a reményben, hogy az MSZP-t a benne ragadt népnemzetieken keresztül át lehet húzni a kormánypárti oldalra kiegészítőnek a kétharmados többséghez, s ezzel – Pálfy G. távozása után – ismét működésbe lehet hozni azt a szövetséget, amellyel annak idején Pálfy G. érkezett. De hát változnak az idők.”

    „A Hét Hajdú János idejében … politikai megrendelésre egészen ocsmány hazugságokat hordott össze az ÉS hasábjain Duray Kutyaszorítójáról és főleg Csoóri Sándor ahhoz írott előszaváról. Eörsi István válaszcikke, Csoóri előszava és a Kutyaszorító ismertetése csak a demokratikus ellenzék Beszélőjében jelenhetett meg.”


    Előzmény:

    • Beszélő (Szamizdat – 1984. február), 1984.09.szám E.I.: Egy újságcikk és a „realitások”


    Reagálás:

    • Beszélő (Hetilap – 7.szám), 1994.02.17. révész: Hajdúvész

  • 1992.10.17. Beszélő (Hetilap – 42.szám), Tárcadíjpályázatunk eredményhirdetése

    A Beszélő tárca- és tárcanovella-pályázatára érkezett művekről, a díjazottakról és a közlésre elfogadott munkák szerzőiről (itt kapott helyet Eörsi István is).

  • 1992.10.17. Magyar Hírlap, Gervai András: Soros a Merlinben

    A Soros Napok keretében a 2000 nevű folyóirat „Tíz perc az élet” címmel rendezett történetmesélő versenyt a Merlin Színházban.

    „A színpadon tucatnyi »amatőr« és profi mesemondó (Eörsi István, Karátson Gábor, Litván György, Nádasdy Ádám, Sajó András, Schiffer Pál, Szabó Ildikó, Vásárhelyi Miklós, Vekerdy Tamás; elnézést, ha valakit kifelejtettem) foglalt helyet, s beugrott Jordán Tamás és Soros György is.”

    Fotó Vásárhelyi Miklósról és Soros Györgyről.

  • 1992.10.21. Pesti Hírlap, Báder Katalin (Lovas István): Éljen a következő vérfürdő?!
    MARX ÉS ENGELS, NO MEG A TÖKÉLETLEN MAGYAROK

    A Marx-követők áldozatairól a különböző országokban. A marxizmus-leninizmus hazai lenyomata. Kende János levele a Népszabadság október 15-i számában a Marx- és Engels-szobor eltávolítása ellen tiltakozókról. Erről írt a Kurír is „Isten veled, Marx és Engels” című cikkében. Idézetek a Kommunista Kiáltványból.

    „…a Baloldali Alternatív Egyesülésnek, Kendének vagy Eörsinek gyaníthatóan nem esne kedve ellenére még egy próba, hogy a tökéletlen emberiséget még egyszer megpróbálják beleverni a tökéletes tanokba, ezúttal lehetőleg végérvényesen.”

    • A cikkben jelzett dátumnál nem találtam meg az egyik idézett cikket (Népszabadság, 1992.10.07. „Ez a Marx lesz a végső”).

    Kapcsolódó cikkek:

    • Kurír, 1992.10.07. Kibédi Varga Sándor: ISTEN VELED, MARX ÉS ENGELS! – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 1992.10.15. Kende János: Ez a Marx nem lesz a végső. UTÓREZGÉS

  • 1992.10.22. Magyar Hírlap, N. Sándor László: A rácsok szétválasztottak és összekötöttek
    Kopácsi Sándorral beszélget N. Sándor László

    Beszélgetés Kopácsi Sándorral 1956-ról, az ’56-os mozgalom szétszakadásáról.

    „Az önhöz valamikor közel álló emberek, például Hegedűs B. András, Eörsi István nyilatkozott és írt arról, hogy egyes, magukat ’56-osnak nevező csoportok politikai magatartása miatt fenyeget már az a veszély, hogy önök szégyellni fogják egykori ’56-os mivoltukat.

    — Ki kellett mondanunk, hogy egyes csoportok ki akarják sajátítani ’56-ot, és önös érdekekért megkísérlik a dicsőséget és a javakat monopolizálni. Nekem ez fáj, mert értem, hogy az akkor a barrikád két különböző oldalán lévők nem tudnak kezet nyújtani egymásnak, de hogy volt bajtársak gyűlölködjenek, valahogy ez nem fér a fejembe.”

  • 1992.10.22. Magyar Hírlap, Vásárhelyi Miklós: Az első megemlékezés, az utolsó párbeszéd — a harmincadik évfordulón

    Megemlékezés ’56-ról, arról a konferenciáról, amely a harmincadik évfordulón, 1986. december 5—6-án Budapesten zajlott Eörsi István lakásán.

  • 1992.10.22. Népszabadság, E.I.: Két versdokumentum

    Eörsi két verse, melyeket 1958 augusztusában, Márianosztrán, illetve 1959. október 23-án a Gyűjtőfogházban írt. (Vadállat fogai között. Az a nap.) Eörsi magyarázatot fűz börtöndokumentumaihoz. Egykori ’56-os harcostársai a Marx-szobor eltávolításáról.

    „Remekléseim titkos célja mindig az volt, hogy feleségemnek jelezzem: ebben a legfontosabb kérdésben, 1956 megítélésében nem változtam. Legfőbb szándékom az önkifejezésen kívül a buzdítás volt, hogy őt se kezdhesse ki a sok ismeretlen ténykörülmény – ma úgy mondanám: a konszolidáció logikája –, amelyről semmi bizonyosat nem tudott a rab, csak rettegett tőle és iszonyodott.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Nógrád, 1989.10.24. (252.szám) - r -: Megbékélni csak lélekben és nem szavakban lehet. Először szabadon
    • Magyar Hírlap, 1992.10.15. Zimányi Tibor: Ellenvélemény a szobordöntések ügyében – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 1992.10.15. Kende János: Ez a Marx nem lesz a végső

  • 1992.10.22. Népszabadság, Pogonyi Lajos: Nekem ünnep

    Beszélgetés Maléter Pál özvegyével, Ghyczyné Gyenes Judith-tal. A TIB-ben lévő megosztottságról, elhatárolódása okairól a TIB vezetésétől, arról, hogy milyen érzés ma ’56-osnak lenni, hogyan látja a férjét ért különböző támadásokat (p. Pongrátz Gergely). Az Orvostörténeti Múzeumból történt eltávolításáról. Wittner Máriáról, Göncz Árpádról. Fotó

    „– Eörsi István azt írta, nem hitte volna a Kádár-érában, hogy egyszer majd szégyellnie kell egyes ’56-osokat. – Nyilván ő is azt érzi egyes ’56-os tüntetők láttán, amit én. Eörsi István a szívemből beszélt.”

  • 1992.10.22.Magyar Narancs, E.I.: Jegyzetek ürügytelenül

    (Mi a különbség Csoóri Sándor Nappali Hold elmélkedése és Csurka István Néhány gondolata között? Antall József 15 millió magyar szellemi-lelki miniszterelnökségéről. Intés a demagógoknak.)
    Reagálás:
    Magyar Narancs, 1992.10.29. Eörsi István: Drága Narancs!

  • 1992.10.23.os.mti.hu, (OS): Magyar közéleti személyiségek nyilatkozata

    (Göncz Árpád október 23-i ünnepi beszéde elmondásának megakadályozása. A nyilatkozat aláírói között Eörsi István.)

  • 1992.10.24. Beszélő (Hetilap – 43.szám), Litván György: Kilencvenkettőben nyolcvanhatról

    „A 36. évfordulón jelenik meg az 1956-os magyar forradalom előzményei, alakulása és utóélete című 1986. december 5–6-án Budapesten rendezett tanácskozás jegyzőkönyve Ötvenhatról nyolcvanhatban címmel, a Századvég Kiadó és az 1956-os Kutatóintézet kiadásában. Az alábbiakban e kötet bevezetőjét adjuk közre.”


    ’56 megünneplése ’86.december 5-6-án Budapesten, Eörsi István lakásán.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Kritika, 1991.09.szám Vásárhelyi Miklós: MONORI SZELLEM – Nincs a rendszerünkben
    • Magyar Nemzet, 2002.10.19. Modor Ádám: Holtak a nappaliban
    • Magyar Nemzet, 2006.11.09. Laczik Erika – Szarka Ágota: Az emlékezők kihagyó emlékezete
    • Magyar Nemzet, 2006.11.17. Eörsi László – Laczik Erika – Szarka Ágota: Az ügynök nyomában
    • Heti Válasz, 2016.10.20. (42.szám) Somogyi Marcell: Kis októberi forradalmak
    • Rendszerváltó archívum, 2017.03.szám (szeptember) Szeredi Pál: Sztereotípiák boncasztalon

  • 1992.10.24. Magyar Hírlap, B. J. – R. G. – OS: Boross nem tudott szervezett akcióról
    Tiltakozások az elnököt ért atrocitás miatt

    1992. október 23-án az 1956-os forradalom emlékére rendezett állami ünnepségen az összegyűlt tömegben jelenlévő szélsőségesek megakadályozták Göncz Árpádot, a magyar köztársaság elnökét, hogy emlékező szavait elmondja. Boross Péter nyilatkozatában azt mondta, hogy nem tudott provokációs szándékról és az akció szervezettségéről. Horváth Béla, MDF-es képviselő, az SZDSZ Ügyvivői Testülete, Orbán Viktor, Székely Gábor főpolgármester-helyettes és Konrád György véleménye. Néhányan levélben tiltakoztak az eset miatt. A levelet Konrád György fogalmazta, az aláírók között van Eörsi István.

    „Kérjük Elnök urat, egy percre se felejtse el, hogy a magyar nép túlnyomó többsége oltalmazóan a köztársasági elnök mögött áll, és nem fogja megengedni, hogy a demokrácia ellenfelei Göncz Árpádba beléfojtsák a szót”. 

  • 1992.10.26. Magyar Hírlap, Budapesti felhívás

    Javaslat egy nemzetközi demokratikus charta megfogalmazására – céljaik. A magyar és a nemzetközi személyiségek aláírói. Az aláírók között van Eörsi István.

  • 1992.10.26. Magyar Hírlap, Rajna Györgyi: A Pátria-dosszié története
    A vezérigazgató megjósolta leváltását

    Az Állami Vagyonügynökség magyarázata arról, hogy miért váltották le a Pátria Nyomda Rt. vezérigazgatóját, Vass Sándort. A történet részletes leírása, Valójában mi húzódik a leváltásának hátterében? Politikai okok. Göncz Árpád, Konrád György, Eörsi István és Hankiss Ágnes könyvének kiadása. Idézetek Vass Sándor leveléből. „Szinte menedékhelye lettünk ezeknek az íróknak.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszava, 1992.08.25. stb: Miben sántikál Székhelyi József?
    • Népszabadság, 1992.10.08. H. Sz.: Puccs a Pátriában
    • Mai Nap, 1992.10.13. (276.szám) karácsony: Tiltakozik a Pátria
    • Magyar Hírlap, 1992.10.14. R. Gy.: Ellentmondásos nyomdaprivatizációk
    • Népszava, 1992.10.14. Sz. Z. L.: Kiadósirató

  • 1992.10.27. (43.szám) 168 óra, E.I.: Másnap

    Mit várhatunk ettől a másnaptól, amely Kádárt, ha élne, újból megtanítaná a diadalmas mosolyra? – kérdi Eörsi István, az 1956-os forradalom másnapjairól szóló publicisztikájában. Könyvégetések, Lukács György, Mészáros István, Veres Péter, Nagy Imre, Krassó Miklós, Gerő, Hruscsov, Rákosi, Sztálin, Zelk Zoltán, Angyal István.

    Reagálás:

    • Pesti Hírlap, 1992.11.04. Balaskó Jenő: A centrum derűje 3.
    • 168 óra, 1994.10.25. (42.szám) Anno... 1992. október 27
    • Népszabadság, 2006.11.18. Lengyel László: Kellő távolítással és elidegenítéssel
    • 2000, 2007.04.szám Szilágyi Ákos: Kende Péter / Eltékozolt forradalom?


  • 1992.10.29. (291.szám) Mai Nap, gyémánt: Le a félholddal!
    Értelmezések és jelképek

    Törvényjavaslat, amely bizonyos szimbólumok viselését törvényellenesnek nyilvánítaná. A parlamenti vitában az egyik képviselő egyenlőségjelet tett a horogkereszt és a vörös csillag közé. Rövid beszélgetés Mádai Péter SZDSZ-es képviselővel, aki ekkor közbekiabálásával a török félhold betiltását javasolta.

    „S ugyanazt vallom, mint Eörsi István, nevezetesen, hogy ahhoz, amit kétezer év alatt az egyház elkövetett, a keresztnek nincs semmi köze. Ugyanez vonatkozik a vörös csillagra is.”

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.