EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1992.09.18.zeit.de, Durch die Sünde zur Erlösung (Georg Lukács.)

  • 1992.09.21. Magyar Hírlap, Hegyi Gyula: Cellatársak és rohamosztagosok

    1956 emléke, az ötvenhatosok egységének megbomlása, Nagy Erzsébet lemondása a TIB elnöki tisztéről.

    „…kormánypárti képviselők a kormány kudarcainak feledtetésére a köztársaság elnöke ellen uszítanak, nyíltan árulónak nevezve azt a Göncz Árpádot, akit a kádárista ügyészek nagyjából ugyanezzel a váddal börtönöztek be. […] A szombati tüntetés törvényességét nem lehet vitatni: de a Göncz Árpád elleni gyalázkodó feliratok és bekiabálások az egyébként békés demonstráció erkölcsi mélypontjának számítottak. Eörsi István hátborzongató kifejezésével szólva Kádár János elégedetten dörzsölhette csontkezeit annak örömére, hogy a köztársaság ötvenhatos elnökét állítólagos és valódi ötvenhatosok gyalázták a kamerák előtt — a tévéhíradó volt párttitkárának ügyes rendezésében.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hírlap, 1992.09.02. E.I.: Megpróbálok jól mulatni
    • 168 óra, 1992.09.08. (36.szám) Zeley László: Ötvenhat hajótöröttjei
    • Magyar Sajtó, 1992.10.01. (20. szám) Kontra... 
    • Kritika, 1993.06.szám Hegyi Gyula: Egy tiszteletbeli anarchista és vérbeli nonkomformista

  • 1992.09.22. (38. szám) Szabad Föld, Leskó László: Összebékítem az írókat...

    Jegyzet a szerző könyvtárának rendezgetéséről, selejtezéséről.

    „A kortárs irodalomban békét teremteni, ez az igazi feladat. […] Az én polcom a jövő tükre, így kerül Konrád György A cinkos című könyve mellé egyik oldalról Csurka István Hamis tanúja, a másik oldalról Csoóri Sándor »A félig beavatott élet«-e. Moldova mellé Balaskó Jenő, Kardos G. György társaságába Elek István, Végh Antalhoz Eörsi, Göncz Árpád, Mezei András, Eörsi másik oldalára Orbán Ottó, Fekete Sándor mellé egy »régi« Csurka-dráma.”

  • 1992.09.22. (38.szám) 168 óra, Kakuk György: Szombat esti láz

    Gondolatok egy médiatüntetésen. Keresztény műsorokat, magyar médiát követelnek, patkányoznak.

    Egy Eörsi-idézet: „Úgy tesznek, mint ha az öklüket ráznák, pedig segget nyalnak.”


    Fotók: Csurka, Nagy Feró, a tömeg


  • 1992.09.23. (225.szám) Békés Megyei Hírlap, Pető Gábor Pál: Ki ölte meg Áchim L. Andrást?
    A Zsilinszky fivérek kutyakorbáccsal „látogatták meg”

    Vígh Károly és Eörsi István vitája Áchim L. András meggyilkolásáról, Bajcsy-Zsilinszky Endre szerepe az ügyben.


    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 1992.07.29. E.I. - Vígh Károly: Áchimról, Zsilinszkyről és a múló időről
    • Békés Megyei Hírlap, 1992.08.03. (182.szám) Áchimról, Zsilinszkyről és a múló időről
    • Magyar Hírlap, 1992.09.12. Pető Gábor Pál: Ki ölte meg Áchim L. Andrást?

  • 1992.09.23. Népszava, v. a.: Evangéliumi Színház a Dunapalotában
    Egy perc Mécs Károllyal

    Beszélgetés Mécs Károllyal az évadkezdésről, a Fővárosi Operettszínház stúdiójában végzett tanítói munkája befejezéséről, a születendő új Evangéliumi Színházról. Fotó

    „Október közepén a Kisszínházban bemutatjuk Eörsi István Áldozat című darabját, Valló Péter rendezésében.”

    Eörsi Az áldozat című darabot 1973-ban írta, de csak 1992-ben mutatták be Sopronban, az Arizóna Kisszínházban. 

    • Eörsi István Az áldozat című kötetének adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház, 1976.04.szám E.I.: Az áldozat (Részlet a drámából) (és az itt felsorolt cikkek)

  • 1992.09.24.Magyar Narancs, Levél a miniszternek

    (Levél Siklós Csabának kerékpárút-fejlesztés érdekében, sok aláíróval.)

  • 1992.09.26. (228.szám) Somogyi Hírlap, Nagy László: Palkófordulás Kaposváron
    Dagobert McCsíp kontra Szélkötő Kalamona

    A kaposvári Csiky Gergely Színházban bemutatott Szélkötő Kalamona című gyerekelőadásról. A tíz éve már sikert aratott darabot nem volt szükséges felújítani. A darabot Pogány Judit rendezte.

    „Kitűnő a rendezés, jók a színészek, sodró a lendület, a történet vérszegény voltát azonban csak nehezen tudják feledtetni. […] Az előadás erőssége volt a zenéje és a versei, az előbbi Darvas Ferenc, az utóbbi Eörsi István és Károlyi Amy munkája.”

    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1992.09.szám Kortárs, Kis Pintér Imre: Lapszemle
    A Holmi júliusi számáról

    „A végére hagytam a legélvezetesebb írást, Eörsi István Gombrowicz-naplóját. Pedig ha a Holmi mélyebbről meghatározó eszmei karakterét keresnénk: aligha találhatnánk közelebbi rokon szellemet. Nem véletlenül már a nyolcadik folytatásnál tart. Ebben a részben a szerző főleg istenről elmélkedik. Pontosabban az istenélmény hasznosságáról, hiszen Eörsi programosan ellenez minden idealizmust és transzcendenciát, »az emberi szuverenitás bolondjá«-nak nevezi magát. Találkozása Gombrowiczcsal nemcsak írói telitalálat, jelképes is. Sose éreztem ennyire otthon igazi hazájában: az iróniában.”

    • Eörsi István Időm Gombrowiczcsal című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Előzmény:

    • Holmi, 1992.07.szám E.I.: Időm Gombrowiczcsal (VIII)

  • 1992.09.szám Kritika, Reményi József Tamás – Tarján Tamás: Ciróka-Maróka
    E.I.: Dedósvers

    Vers.

  • 1992.09.szám Kritika, Szántó Judit: Eörsi István: Sírkő és kakaó

    Színikritika. Budapesti Kamaraszínház. A darabot nem sorolja Eörsi legjobb művei közé. 

    • Eörsi Sírkő és kakaó című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.

  • 1992.10–11.szám Nagyvilág, Nagy Éva: Újabb harminchat canto magyarul

    Könyvkritika az Ezra Pound versei (Európa Könyvkiadó, 1991) című kötetről. A fordítók között van Eörsi István.

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

  • 1992.10.01. (20. szám) Magyar Sajtó, Kontra...
    Tüntetés a médiaelnökök ellen

    Lapszemle a Rádió és Televízió elnökeinek leváltását, valamint a szabad magyar médiát követelő tüntetésről. Eörsi egy mondatát is idézi a lap, amely a Magyar Hírlap egyik cikkében jelent meg.

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 1992.09.21. Hegyi Gyula: Cellatársak és rohamosztagosok

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához további kapcsolódó cikkeket találhat az előzményben megjelölt cikk felsorolásánál. 

  • 1992.10.01. (232.szám) Somogyi Hírlap, Balassa: A jóság brechti véletlensége
    BESZÉLGETÉS BABARCZY LÁSZLÓVAL

    A kaposvári Csiky Gergely Színházban bemutatott rendezéséről, A kaukázusi krétakör című drámáról, Brecht népszerűségének magyarázatáról, a darab kiválasztásának okáról.

    „— Nagyon fontos szín az előadásban Eörsi István fordítása és az eredeti Dessau-zene. — Ez egy különleges alkalom, mert az eredeti Dessau-zene a maga teljességében még soha nem hangzott el magyar színpadon. Ugyan én is a Dessau-zenét használtam régen, de az énekes nem énekelt ennyit, mert egész egyszerűen az akkori Garai Gábor-fordításra nem tudtuk megcsinálni. A Nemes Nagy Ágnes-féle fordítás pedig Maros Rudolf zenére készült. Tehát az eredeti színpadi zene a maga teljességében, elénekelve szólal meg először.”

    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1992.10.02. (20.szám) Magyar Napló, Vilenica ’92

    Az idei a Vilenica-rendezvényekről, a díjakról, a programokról. A résztvevők között volt Eörsi István is.

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a VILENCIA szót.

  • 1992.10.02. (40.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Megszállottak közt

    Az Északír helyzet. Polgárháborús atmoszféra Derryben és Belfastban. A BBC négyes csatornájának október 2-án sugárzott adása.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1992.11.07. Kertész Ákos: Egyesült Európa
    • Mozgó Világ, 2013.02.szám Hegyi Gyula: Kettéosztott városok érzékisége

  • 1992.10.02. (40.szám) Pesti Műsor, Soros-napok a Merlinben

    A Merlin Színház Programismertetője. A Színház című folyóirat estje. Eörsi István: A csomó; Kritikafelolvasó-verseny.

    • Eörsi István: A csomó című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1978.08.26. (34.szám) E.I.: A csomó
    • Színház (Drámamelléklet), 1992.08.szám E.I.: A csomó. Zenés bábjáték felnőtt értelműeknek
    • Cigányfúró, 1995.05.szám (október) E.I.: RÜGEN SZIGETÉN
    • Élet és Irodalom, 1995.12.08. (49.szám) E.I. – Vagesz: A Pátosz és a gúny násza. Eörsi István novelláskötetének bemutatójára
    • Híd, 1996.01.szám Bányai János: Eörsi István, az elbeszélő
    • Új Forrás, 1996.04.szám Géczi János: Jegyzet, negyedjére
    • Élet és Irodalom, 1996.07.19. (29.szám) E.I.: Az egyik szemem, no meg a másik. Verseny a Soros Alapítvány támogatásával, 1996. III. szakasz, 6. forduló
    • Holmi, 1996.07.szám Bán Zoltán András: A publicista prózája
    • Pannon Tükör, 1997.04.szám Egri Zsolt: „Az élet megy tovább” Eörsi István elbeszéléseiről
    • www.t-online.hu/ilegeza, Legeza Ilona: Eörsi István: A csomó

  • 1992.10.05. (235.szám) Somogyi Hírlap, Eörsi a frankfurti könyvvásáron

    Rövidhír. A nemzetközi könyvvásárra meghívták többek közt Eörsi Istvánt.

  • 1992.10.07. Kurír (esti kiadás), B. A.–K. A.: Magyarok: jobbra át?

    A Die Welt tudósítása szerint Antall nem ítélheti el Csurkát, aki közel sodorhatja az MDF-et egy Le Pen-féle mozgalomhoz. Körkérdés a lap állításáról.

    Eörsi: „Antallnak egyelőre nincs bátorsága ahhoz, hogy szakítson, mert született pragmatikus. Csurkának nem az antiszemitizmus a legnagyobb baja, hanem a magyarellenesség.”

  • 1992.10.08. Népszabadság, H. Sz.: Puccs a Pátriában

    Váratlanul felmentették a Pátria Nyomda vezérigazgatóját, Vass Sándort. A privatizáció lassú haladásával indokolták a döntést. A nyomda tevékenységi köre, és tavalyi eredményeik.

    „A Pátria Kiadó gondozásában jelent meg Konrád György, Göncz Árpád és Fejes Endre legújabb könyve, most van nyomdában Hankiss Ágnes, valamint Eörsi István műve.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszava, 1992.08.25. stb: Miben sántikál Székhelyi József?
    • Mai Nap, 1992.10.13. (276.szám) karácsony: Tiltakozik a Pátria Nyomda az ÁVÜ ellen – Akár parlamenti interpellálás is
    • Magyar Hírlap, 1992.10.14. R. Gy.: Ellentmondásos nyomdaprivatizációk
    • Népszava, 1992.10.14. Sz. Z. L.: Kiadósirató
    • Magyar Hírlap, 1992.10.26. Rajna Györgyi: A Pátria-dosszié története

  • 1992.10.09. (41.szám) Egri Újság, lu-kas: A VÉGH és az ő korszaka

    Jegyzet Végh Antal (Csurka) István a Király? című könyvéről.

    „… hátlapján olvasható reklámszöveg, miszerint újra itt lesz az Ölbe ülni? Dorombolni? című eszmefuttatása is a zsidókról, a sajtóról, a népiekről, az urbánusokról, Csurkáról, Csoóriról, Eörsiről, Konrád Györgyről, stb.”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 1992.10.09. Népszava, Várhegyi Andrea: Az áldozat — az Arizonában
    Ősbemutató szombaton

    Beszélgetés Eörsi Istvánnal Az Áldozat című új darabjáról, amit 1973-ban írt, berlini és szlovéniai útjairól, a frankfurti könyvvásárról. Székhelyi József is mesél a próbafolyamatról. Fotó: Székhelyi József

    „Hol a darabot tiltották le, hol engem. Egykor Várkonyi Zoltán azt ígérte, ha kijön a kórházból, nekiülünk a közös munkának. Soha többé nem láttam. Ma egyébként valószínűleg másról szól Az áldozat, mint amikor írtam. Majd húsz évvel ezelőtt az foglalkoztatott, hogy ahhoz, hogy a marxizmust megmentsék, hirdetőinek meg kell hamisítania azt. Izgatott, hogy az értelmiség válaszút elé került. Ez a darab — több más munkámhoz hasonlóan — a hűség dilemmáit és buktatóit járja körül. […] Hogyan maradhatunk hűek eszményeinkhez, ha a valóság nem óhajt harmonizálni velük? Mi az, ami feláldozandó és mi az, ami feláldozható belőlük. […] És főként hogyan maradhatunk hűek önmagunkhoz korszakok fordulóján, amikor minden változást ígér és változással fenyeget?”

    Eörsi Az áldozat című darabot 1973-ban írta, de csak 1992-ben mutatták be Sopronban, az Arizóna Kisszínházban. 

    • Eörsi István Az áldozat című kötetének adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház, 1976.04.szám E.I.: Az áldozat (Részlet a drámából) (és az itt felsorolt cikkek)

  • 1992.10.10. (240. szám) Somogyi Hírlap, Troszt Tibor: Katedra és krétakör
    A kaukázusi krétakör dalaiból
    Bertolt Brecht drámáját fordította: Eörsi István

    Színikritika a kaposvári Csiky Gergely Színházban bemutatott A kaukázusi krétakör című drámáról. A rendező: Babarczy László. Fotók: jelenetek az előadásból.

    „A mostani siker tehát a keményen eleven, ropogóan friss hatású Eörsi István-fordításban, Paul Dessau keleti motívumokat és berlini kabarét egyaránt idéző »elbeszélő« zenéjével, a kevés, de igen hatásos díszlet és jelmez, valamint a mindent »felderítő« fényvilág környezetében gazdag és pontos színészi alakításokkal együtt született.”

    A kaukázusi krétakör dalaiból: (Az Énekes dala) – (Gruse dala) – (Énekes és zenészek dala) – fordító: Eörsi István.

    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1992.10.12. Népszabadság, Zappe László: Árulók és áldozatok
    Eörsi István színműve az Arizonában

    Színikritika Az Áldozat című darabról. Rendezője Valló Péter. Fotó: jelenet a darabból – Molnár Judit, Kézdy György és Székhelyi József.

    „Igaza van a szerzőnek, amikor azt írja: »Világok fordulóján, amikor az igazságok fel vannak szeletelve, mint étkeztetőhelyeken a kenyér, hogyan őrizheti meg az ember önmagát és a neki jutott szeletet? Darabom ezt a kérdést veti fel, bár választ nem ígér rá.«”

    Eörsi Az áldozat című darabot 1973-ban írta, de csak 1992-ben mutatták be Sopronban, az Arizóna Kisszínházban. 

    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.