EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1992.10.15. Népszabadság, Kende János: Ez a Marx nem lesz a végső
    UTÓREZGÉS

    Reflexió a Népszabadságban október 7-én* megjelent „Ez a Marx lesz a végső” című cikkre, amely a Marx–Engels emlékműnél rendezett tiltakozó gyűlésről tudósított. A leírtakkal ellentétben sokkal többen voltak ott. Elítélték a városvezetés döntését a szobor eltávolításáról.

    „Ott volt a hajdani demokratikus ellenzék két markáns alakja, Eörsi István, és a BAL nevében szónokló Szalai Pál.”

    A cikkben jelzett dátumnál nem találtam meg az idézett cikket.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hírlap, 1992.10.15. Zimányi Tibor: Ellenvélemény a szobordöntések ügyében – Nincs a rendszerünkben
    • Kurír, 1992.10.07. Kibédi Varga Sándor: ISTEN VELED, MARX ÉS ENGELS! – Nincs a rendszerünkben
    • Pesti Hírlap, 1992.10.21. Báder Katalin (Lovas István): Éljen a következő vérfürdő?!
    • Népszabadság, 1992.10.22. E.I.: Két versdokumentum

  • 1992.10.16. (42.szám) Élet és Irodalom, Koltai Tamás: Iszonyú a kísértés

    Színikritika. Bertolt Brecht: A kaukázusi krétakör – kaposvári Csiky Gergely Színház – rendező: Babarczy László, fordító: Eörsi István.

    Eörsi István: Az áldozat – Arizona Kisszínház – rendező: Valló Péter.

    Eörsi Az áldozat című darabot 1973-ban írta, de csak 1992-ben mutatták be Sopronban, az Arizóna Kisszínházban. 

  • 1992.10.16. Fejér Megyei Hírlap, hell: Kritikai ősz
    JEGYZET

    Az Kritika című lap októberi számának elemzése.

    „A népi-urbánus szintézisről nyilatkozik a Kritikának Vitányi Iván, Eörsi István pedig A kényelmetlen Lukács címmel méltatja a demokratikus marxizmus világhírű alakjának, Lukács György filozófusnak és esztétának az érdemeit. (Ez az ősz — Eörsi hiábavaló tiltakozása ellenére — Marx és Engels szobrainak az eltávolítását is magával hozta: mintha már könyveket is égetnénk gyávaságunkban...)”

    Előzmény:

    • Kritika, 1992.10.szám Eörsi István: A kényelmetlen Lukács
    • Kritika, 1992.10.szám Varsányi Gyula: A szintézis megvalósítható

    Kapcsolódó cikkek:

    • Egri Újság, 1990.01.26. (2.szám) Lőrinczné Thiel Katalin – Loboczky János: Eörsi István Lukács Györgyről
    • Új Ludas Matyi, 1991.12.03. (49.szám) MM: Ki volt a pakliban?
    • Múlt és Jövő, 2022.03.szám Huszár Ágnes: MAGYAR IRODALOM – BERLINBŐL NÉZVE


  • 1992.10.17. Beszélő (Hetilap – 42.szám), Révész Sándor: Hét-vezérek

    „A múlt héten egyértelműen kiderült, hogy a kormánypártok kiegyezési ajánlata a médiaelnökök és a médiatörvény ügyében nem a liberális pártoknak készült, hanem az MSZP-nek. Abban a reményben, hogy az MSZP-t a benne ragadt népnemzetieken keresztül át lehet húzni a kormánypárti oldalra kiegészítőnek a kétharmados többséghez, s ezzel – Pálfy G. távozása után – ismét működésbe lehet hozni azt a szövetséget, amellyel annak idején Pálfy G. érkezett. De hát változnak az idők.”

    „A Hét Hajdú János idejében … politikai megrendelésre egészen ocsmány hazugságokat hordott össze az ÉS hasábjain Duray Kutyaszorítójáról és főleg Csoóri Sándor ahhoz írott előszaváról. Eörsi István válaszcikke, Csoóri előszava és a Kutyaszorító ismertetése csak a demokratikus ellenzék Beszélőjében jelenhetett meg.”


    Előzmény:

    • Beszélő (Szamizdat – 1984. február), 1984.09.szám E.I.: Egy újságcikk és a „realitások”


    Reagálás:

    • Beszélő (Hetilap – 7.szám), 1994.02.17. révész: Hajdúvész

  • 1992.10.17. Beszélő (Hetilap – 42.szám), Tárcadíjpályázatunk eredményhirdetése

    A Beszélő tárca- és tárcanovella-pályázatára érkezett művekről, a díjazottakról és a közlésre elfogadott munkák szerzőiről (itt kapott helyet Eörsi István is).

  • 1992.10.17. Magyar Hírlap, Gervai András: Soros a Merlinben

    A Soros Napok keretében a 2000 nevű folyóirat „Tíz perc az élet” címmel rendezett történetmesélő versenyt a Merlin Színházban.

    „A színpadon tucatnyi »amatőr« és profi mesemondó (Eörsi István, Karátson Gábor, Litván György, Nádasdy Ádám, Sajó András, Schiffer Pál, Szabó Ildikó, Vásárhelyi Miklós, Vekerdy Tamás; elnézést, ha valakit kifelejtettem) foglalt helyet, s beugrott Jordán Tamás és Soros György is.”

    Fotó Vásárhelyi Miklósról és Soros Györgyről.

  • 1992.10.21. Pesti Hírlap, Báder Katalin (Lovas István): Éljen a következő vérfürdő?!
    MARX ÉS ENGELS, NO MEG A TÖKÉLETLEN MAGYAROK

    A Marx-követők áldozatairól a különböző országokban. A marxizmus-leninizmus hazai lenyomata. Kende János levele a Népszabadság október 15-i számában a Marx- és Engels-szobor eltávolítása ellen tiltakozókról. Erről írt a Kurír is „Isten veled, Marx és Engels” című cikkében. Idézetek a Kommunista Kiáltványból.

    „…a Baloldali Alternatív Egyesülésnek, Kendének vagy Eörsinek gyaníthatóan nem esne kedve ellenére még egy próba, hogy a tökéletlen emberiséget még egyszer megpróbálják beleverni a tökéletes tanokba, ezúttal lehetőleg végérvényesen.”

    • A cikkben jelzett dátumnál nem találtam meg az egyik idézett cikket (Népszabadság, 1992.10.07. „Ez a Marx lesz a végső”).

    Kapcsolódó cikkek:

    • Kurír, 1992.10.07. Kibédi Varga Sándor: ISTEN VELED, MARX ÉS ENGELS! – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 1992.10.15. Kende János: Ez a Marx nem lesz a végső. UTÓREZGÉS

  • 1992.10.22. Magyar Hírlap, N. Sándor László: A rácsok szétválasztottak és összekötöttek
    Kopácsi Sándorral beszélget N. Sándor László

    Beszélgetés Kopácsi Sándorral 1956-ról, az ’56-os mozgalom szétszakadásáról.

    „Az önhöz valamikor közel álló emberek, például Hegedűs B. András, Eörsi István nyilatkozott és írt arról, hogy egyes, magukat ’56-osnak nevező csoportok politikai magatartása miatt fenyeget már az a veszély, hogy önök szégyellni fogják egykori ’56-os mivoltukat.

    — Ki kellett mondanunk, hogy egyes csoportok ki akarják sajátítani ’56-ot, és önös érdekekért megkísérlik a dicsőséget és a javakat monopolizálni. Nekem ez fáj, mert értem, hogy az akkor a barrikád két különböző oldalán lévők nem tudnak kezet nyújtani egymásnak, de hogy volt bajtársak gyűlölködjenek, valahogy ez nem fér a fejembe.”

  • 1992.10.22. Magyar Hírlap, Vásárhelyi Miklós: Az első megemlékezés, az utolsó párbeszéd — a harmincadik évfordulón

    Megemlékezés ’56-ról, arról a konferenciáról, amely a harmincadik évfordulón, 1986. december 5—6-án Budapesten zajlott Eörsi István lakásán.

  • 1992.10.22. Népszabadság, E.I.: Két versdokumentum

    Eörsi két verse, melyeket 1958 augusztusában, Márianosztrán, illetve 1959. október 23-án a Gyűjtőfogházban írt. (Vadállat fogai között. Az a nap.) Eörsi magyarázatot fűz börtöndokumentumaihoz. Egykori ’56-os harcostársai a Marx-szobor eltávolításáról.

    „Remekléseim titkos célja mindig az volt, hogy feleségemnek jelezzem: ebben a legfontosabb kérdésben, 1956 megítélésében nem változtam. Legfőbb szándékom az önkifejezésen kívül a buzdítás volt, hogy őt se kezdhesse ki a sok ismeretlen ténykörülmény – ma úgy mondanám: a konszolidáció logikája –, amelyről semmi bizonyosat nem tudott a rab, csak rettegett tőle és iszonyodott.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Nógrád, 1989.10.24. (252.szám) - r -: Megbékélni csak lélekben és nem szavakban lehet. Először szabadon
    • Magyar Hírlap, 1992.10.15. Zimányi Tibor: Ellenvélemény a szobordöntések ügyében – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 1992.10.15. Kende János: Ez a Marx nem lesz a végső

  • 1992.10.22. Népszabadság, Pogonyi Lajos: Nekem ünnep

    Beszélgetés Maléter Pál özvegyével, Ghyczyné Gyenes Judith-tal. A TIB-ben lévő megosztottságról, elhatárolódása okairól a TIB vezetésétől, arról, hogy milyen érzés ma ’56-osnak lenni, hogyan látja a férjét ért különböző támadásokat (p. Pongrátz Gergely). Az Orvostörténeti Múzeumból történt eltávolításáról. Wittner Máriáról, Göncz Árpádról. Fotó

    „– Eörsi István azt írta, nem hitte volna a Kádár-érában, hogy egyszer majd szégyellnie kell egyes ’56-osokat. – Nyilván ő is azt érzi egyes ’56-os tüntetők láttán, amit én. Eörsi István a szívemből beszélt.”

  • 1992.10.22.Magyar Narancs, E.I.: Jegyzetek ürügytelenül

    (Mi a különbség Csoóri Sándor Nappali Hold elmélkedése és Csurka István Néhány gondolata között? Antall József 15 millió magyar szellemi-lelki miniszterelnökségéről. Intés a demagógoknak.)
    Reagálás:
    Magyar Narancs, 1992.10.29. Eörsi István: Drága Narancs!

  • 1992.10.23.os.mti.hu, (OS): Magyar közéleti személyiségek nyilatkozata

    (Göncz Árpád október 23-i ünnepi beszéde elmondásának megakadályozása. A nyilatkozat aláírói között Eörsi István.)

  • 1992.10.24. Beszélő (Hetilap – 43.szám), Litván György: Kilencvenkettőben nyolcvanhatról

    „A 36. évfordulón jelenik meg az 1956-os magyar forradalom előzményei, alakulása és utóélete című 1986. december 5–6-án Budapesten rendezett tanácskozás jegyzőkönyve Ötvenhatról nyolcvanhatban címmel, a Századvég Kiadó és az 1956-os Kutatóintézet kiadásában. Az alábbiakban e kötet bevezetőjét adjuk közre.”


    ’56 megünneplése ’86.december 5-6-án Budapesten, Eörsi István lakásán.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Kritika, 1991.09.szám Vásárhelyi Miklós: MONORI SZELLEM – Nincs a rendszerünkben
    • Magyar Nemzet, 2002.10.19. Modor Ádám: Holtak a nappaliban
    • Magyar Nemzet, 2006.11.09. Laczik Erika – Szarka Ágota: Az emlékezők kihagyó emlékezete
    • Magyar Nemzet, 2006.11.17. Eörsi László – Laczik Erika – Szarka Ágota: Az ügynök nyomában
    • Heti Válasz, 2016.10.20. (42.szám) Somogyi Marcell: Kis októberi forradalmak
    • Rendszerváltó archívum, 2017.03.szám (szeptember) Szeredi Pál: Sztereotípiák boncasztalon

  • 1992.10.24. Magyar Hírlap, B. J. – R. G. – OS: Boross nem tudott szervezett akcióról
    Tiltakozások az elnököt ért atrocitás miatt

    1992. október 23-án az 1956-os forradalom emlékére rendezett állami ünnepségen az összegyűlt tömegben jelenlévő szélsőségesek megakadályozták Göncz Árpádot, a magyar köztársaság elnökét, hogy emlékező szavait elmondja. Boross Péter nyilatkozatában azt mondta, hogy nem tudott provokációs szándékról és az akció szervezettségéről. Horváth Béla, MDF-es képviselő, az SZDSZ Ügyvivői Testülete, Orbán Viktor, Székely Gábor főpolgármester-helyettes és Konrád György véleménye. Néhányan levélben tiltakoztak az eset miatt. A levelet Konrád György fogalmazta, az aláírók között van Eörsi István.

    „Kérjük Elnök urat, egy percre se felejtse el, hogy a magyar nép túlnyomó többsége oltalmazóan a köztársasági elnök mögött áll, és nem fogja megengedni, hogy a demokrácia ellenfelei Göncz Árpádba beléfojtsák a szót”. 

  • 1992.10.26. Magyar Hírlap, Budapesti felhívás

    Javaslat egy nemzetközi demokratikus charta megfogalmazására – céljaik. A magyar és a nemzetközi személyiségek aláírói. Az aláírók között van Eörsi István.

  • 1992.10.26. Magyar Hírlap, Rajna Györgyi: A Pátria-dosszié története
    A vezérigazgató megjósolta leváltását

    Az Állami Vagyonügynökség magyarázata arról, hogy miért váltották le a Pátria Nyomda Rt. vezérigazgatóját, Vass Sándort. A történet részletes leírása, Valójában mi húzódik a leváltásának hátterében? Politikai okok. Göncz Árpád, Konrád György, Eörsi István és Hankiss Ágnes könyvének kiadása. Idézetek Vass Sándor leveléből. „Szinte menedékhelye lettünk ezeknek az íróknak.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszava, 1992.08.25. stb: Miben sántikál Székhelyi József?
    • Népszabadság, 1992.10.08. H. Sz.: Puccs a Pátriában
    • Mai Nap, 1992.10.13. (276.szám) karácsony: Tiltakozik a Pátria
    • Magyar Hírlap, 1992.10.14. R. Gy.: Ellentmondásos nyomdaprivatizációk
    • Népszava, 1992.10.14. Sz. Z. L.: Kiadósirató

  • 1992.10.27. (43.szám) 168 óra, E.I.: Másnap

    Mit várhatunk ettől a másnaptól, amely Kádárt, ha élne, újból megtanítaná a diadalmas mosolyra? – kérdi Eörsi István, az 1956-os forradalom másnapjairól szóló publicisztikájában. Könyvégetések, Lukács György, Mészáros István, Veres Péter, Nagy Imre, Krassó Miklós, Gerő, Hruscsov, Rákosi, Sztálin, Zelk Zoltán, Angyal István.

    Reagálás:

    • Pesti Hírlap, 1992.11.04. Balaskó Jenő: A centrum derűje 3.
    • 168 óra, 1994.10.25. (42.szám) Anno... 1992. október 27
    • Népszabadság, 2006.11.18. Lengyel László: Kellő távolítással és elidegenítéssel
    • 2000, 2007.04.szám Szilágyi Ákos: Kende Péter / Eltékozolt forradalom?


  • 1992.10.29. (291.szám) Mai Nap, gyémánt: Le a félholddal!
    Értelmezések és jelképek

    Törvényjavaslat, amely bizonyos szimbólumok viselését törvényellenesnek nyilvánítaná. A parlamenti vitában az egyik képviselő egyenlőségjelet tett a horogkereszt és a vörös csillag közé. Rövid beszélgetés Mádai Péter SZDSZ-es képviselővel, aki ekkor közbekiabálásával a török félhold betiltását javasolta.

    „S ugyanazt vallom, mint Eörsi István, nevezetesen, hogy ahhoz, amit kétezer év alatt az egyház elkövetett, a keresztnek nincs semmi köze. Ugyanez vonatkozik a vörös csillagra is.”

  • 1992.10.29. Magyar Narancs, E.I.: Összefüggések

    Publicisztika az október 23-i ünnepségen Göncz Árpád elleni incidensről, utólagos kezeléséről, magyarázatáról. Boross Péter nyilatkozatáról

    „Csurka István nevezetes irományában háromszoros zsidó ügynöknek nevezte a Magyar Köztársaság elnökét [...] Csurka tehát felizgatja, Kónya pedig igazolja a söpredéket (nem használom a csőcselék szót, mert emiatt már többen megsértődtek rám), Antall pedig sajnálkozik, körülbelül azzal az intenzitással, ahogyan Csurkától elhatárolta magát.”

    Reagálás:

    • Tallózó, 1992.11.05. E.I.: Összefüggések – Nincs a rendszerünkben
    • Népszava, 1992.11.09. Gantner Ilona: Tánc a kardélen
    • Népszava, 2010.02.01. Donáth Ferenc: Válasz Boross Péternek
    • Havi Magyar Fórum, 2010.07.01. (7.szám) Csurka István: Dr. Utólag visszaemlékezése
    • Magyar Fórum, 2015.11.05. (45.szám) Csurka István: Visszaemlékezés
    • Magyar Fórum, 2017.08.10. (32.szám) Csurka István: Soros ellensége a tősgyökeres magyar

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a FÓNAY, illetve a CSŐCSELÉK szót.

  • 1992.10.29.Magyar Narancs, E.I.: Drága Narancs!

    (Egy sajtóhiba kijavítását kéri Eörsi István a Magyar Narancstól. Csurka István és Csoóri Sándor politikai filozófiájának azonossága és nem-azonossága közt feszülő dialektika.)
    Előzmény:
    Magyar Narancs, 1992.10.22. Eörsi István: Jegyzetek ürügytelenül

  • 1992.10.30. (44.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Ünnepi köszöntő

    Telekes Béla (1873 – 1960) költő köszöntése születésének 119. évfordulóján.

    „Telekes Béla válogatott versei 1957 áprilisában jelentek meg. Akkor én már a Markó utcai börtönben időztem. A szerzőt nem zavarta ez, küldött egy dedikált példányt »Édes Hazánk egyik leghívebb áldozatosságú költőjének«. Nézem a cirkalmas, reszkető betűket, és öröm fog el, amiért a forradalmat ilyen magától értetődően felvállalta még.”

    Más források szerint Telkes Béla válogatott verseinek kötete 1956-ban jelent meg.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1970.10.31. (44.szám) E.I.: Szabálytalan emlékezés, évfordulón
    • Pesti Hírlap, 1993.05.08. Dalos László: Gyöngyvirág-mosoly

  • 1992.10.31. Magyar Hírlap, M. J.: Rinocérosz a városházán

    Helyszíni beszámoló a Magyar Lettre Internationale kétnapos konferenciájáról, 1956—1968—1989 történetéről. Hegedűs B. András a központi ünnepségről érkezett, és beszámol róla, hogy Göncz Árpád nem tudta elmondani a beszédét.

    „Mintha a klasszikus ionescói dráma illusztrációja lenne: a hírhozó nyomában a rinocérosz besétál a városháza dísztermébe, s noha várható lenne a pánik kitörése, hiszen olyan inadekvát a behemót állat ebben a környezetben, mégis az emberek tudják, hogy mit kell tenniök. Megbélyegzés és szolidaritás: az írók — Konrád György, Eörsi István, Lengyel Péter — szavakat latolgatnak, mert — ahogy Adam Michnik mondja — »nincs okunk átvenni ellenfeleink logikáját«.”

  • 1992.10.31. Népszabadság, E. I.: Síremlék Berci bácsinak

    Elbeszélés egy orvosról, Berci bácsiról, aki „kivarázsolta” Boldog Erzsébetből a nem kívánt, nem létező gyermeket.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.