EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1992.06.szám Mozgó Világ, Mihancsik Zsófia: „Egyezzünk ki...”

    Beszélgetés Tamás Gáspár Miklóssal, Vitányi Ivánnal és Eörsi Istvánnal a Kádár-rendszer erkölcsi megítéléséről.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Új Ludas Matyi, 1991.12.03. (49.szám) MM: Ki volt a pakliban?
    • Mozgó Világ, 1992.06.szám P. Szűcs Julianna: Cipzár
    • Népszabadság, 1992.07.06. Balassa Péter: Nyilatkozat a Mozgó Világ ürügyén. P. Szűcs Julianna: A kritika-önkritika napja. Válasz Balassa Péternek
    • Magyar Napló, 1992.07.10. (14.szám) Balassa Péter: Nyilatkozat – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 1992.07.11. Varsányi Gyula: Kettős kötöttségben
    • Mozgó Világ, 1992.08.szám Mihancsik Zsófia: „A Jó és a Gonosz párviadala”
    • Kritika, 1992.10.szám Varsányi Gyula: A szintézis megvalósítható
    • Kritika, 1992.10.szám E.I.: A kényelmetlen Lukács
    • Fejér Megyei Hírlap, 1992.10.16. hell: Kritikai ősz
    • Eszmélet, 1993.20.szám Agárdi Péter: Közelítések a Kádár-korszak művelődéspolitikájának történetéhez

  • 1992.06.szám Mozgó Világ, P. Szűcs Julianna: Cipzár

    Esszé. A Kádár-rendszer megítélése és a Mozgó Világ története.

    „… milyen történelemtudás illik Eörsi és T.G.M. morális ítéletéhez?”

    Kapcsolódó cikk:

    • Mozgó Világ, 1992.06.szám Mihancsik Zsófia: „Egyezzünk ki...”

  • 1992.07.02. (27.szám) Magyar Fórum, Cs. Nagy Ibolya: Ereszkedő menetben
    TV jegyzetek

    Tévékritika az Össztűz műsoráról.

    „Nem igazán öröm azt látni, hogy a legutóbbi adás csődje valóban két íróember számlájára (is) írható: lehangoló volt Végh Antal és Eörsi István produkciója. [...] Sajnálatos módon én Eörsi Istvánt sem találtam olyan »tündérinek«, amilyennek a riporter érezte és mondta: fölényeskedése inkább visszatetsző volt. Pápacsúfoló versezete most, mosolyogva, cinikus vállvonogatásokkal elismételve-fölelevenítve semmivel sem tetszett ordenárébbnak, mint születésekor.”

  • 1992.07.03. (15.szám) Igen, CHRO2: Össztűz

    Eörsi pápa-verséről. A TV-műsorban Eörsi Heine egyik versét magyarázta. A cikkíró véleménye Eörsiről: „…egy adott kultúrkörön, világnézeten belül konzekvens véleményt képvisel, a ma bánatosan bevallott Rákosi-himnusz-szerzőből az élet és az új meggyőződéséért ’56 után vállalt börtön egyéniséget faragott. Nem kedveli a barom keresztényeket, de szókimondóan fricskázza az Aczél kegyeiből egykor Mozgót leállító P. Szűcs Julianna-féle szellemi kaméleonok önigazolását is. Magányos fanatikus pártján belül és kívül, de valahogy mégiscsak átsüt rajta, hogy ember.” Végh Antal viszont undorítóan viselkedett a műsorban.

    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 1991.08.08. E.I.: Látogatás előtt 

  • 1992.07.03. Pesti Hírlap, Sarkadi Kovács Ferenc: Bonni Biennálé
    ÚJ DARABOK EURÓPÁBÓL

    Beszámoló az Új darabok Európából című bonni fesztiválról. A Bonn-Bad Godeeberg-i Kamaraszínházban Kertész Imre „A jegyzőkönyv” című egyórás monológja Kornis Mihály szereplésével.

    „»A jegyzőkönyv« Eörsi István ajánlására került be az első bonni színházi fesztivál programjába. […] A június második felében Bonnban »Új darabok Európából« mottóval bemutatott, csaknem két tucat mű — 1991/1992 színházi évadjának sikerdarabjai Moszkvában, Szófiában, Lille-ben, Barcelonában — egy dologban megegyezik: nem látványszínházat kínáltak, hanem megfigyeléseket a mindennapokról, helyenként realizmust, helyenként abszurdot, de mindenekelőtt kitűnő színészeket.”

    Kapcsolódó cikk:

    • Fejér Megyei Hírlap, 1992.07.11. Sarkadi Kovács Ferenc: Új darabok Európából. Színházi levél Bonnból

  • 1992.07.03.Új Magyarország, Melczer Tibor: Légy a tejben

    (Havas Henrik és Juszt László Össztűz-interjúja Eörsi Istvánnal.)
    Előzmény:
    Fejér Megyei Hírlap, 1992.06.23. gábor: Láttuk, hallottuk, olvastuk
    Tallózó, 1992.06.25.Havas Henrik - Juszt László: Eörsi István.: "Semmilyen hatalomra nem törekszem"

  • 1992.07.04. (57.szám) Kisalföld, Böröndi Lajos: „Szabadság szerelem”
    Naplójegyzetek

    Eörsi István: Jönnek a bájos tények című kötetét 1983-ban olvasta először a szerző. Akkor nem rendítette meg, de most, a „cenzúrázatlan” kiadást olvasva egészen más véleménnyel van róla. Mi mindent szeretett meg Eörsi költészetében.

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél. 

  • 1992.07.04. Magyar Hírlap, Lukácsi András: Illyés Gyula: Naplójegyzetek 1977–1978
    A puha diktatúra és az írók (2.)

    „A Szabad Európa fölolvasta egy magyar író (ki lehet következtetni: Eörsi) nyílt levelét Pozsgay ellen. (Ha jobban megírja a kifogását, itthon is közölhető lett volna.) — Azt értsem, nehogy én is ezt az utat válasszam, ha itthon nem kapok nyilvánosságot? Pozsgayt, de Aczélt is ilyen módon támadni hibás lépés. Az ő gyöngítésük a demokratikus irány gyöngítése. No de hát ha az én hallgatásom — elhallgattatásom vállalása — az erdélyiek gyöngítése?”

    • Az Illyés Gyula: Naplójegyzetek 1977–1978 című kötet adatai, illetve az Eörsi Istvánra vonatkozó részleteit megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 1992.07.06. Népszabadság, Balassa Péter: Nyilatkozat a Mozgó Világ ürügyén
    P. Szűcs Julianna: A kritika-önkritika napja. Válasz Balassa Péternek

    Vita. A szöveg a József Attila Alapítvány laptámogató kuratóriumának a sajtótájékoztatóján hangzott el 1992. június 24-én. Egyben válasz Vágréti László Népszabadság július 3-ai számában megjelent írására.

    Balassa: „Így hát nem tudom elfogadni Vitányi Iván különös érvelését, aki a legutóbbi Mozgó-beli beszélgetésben (melyet Eörsi Istvánnal, Mihancsik Zsófiával és Tamás Gáspár Miklóssal folytatott) a Mozgó Világ-ügyről azt mondja, hogy »arra példa, hogyan lehet hamis erkölcsi érvekkel elutasítani egy kínálkozó szövetségest« – ez megint egy másként gondolkodó Vitányi, mint a ’89–’90-es remek, Valóság-beli interjú alanya, aki akkor példát adott önvizsgálatból és félelem nélküli, méltóságteljes őszinteségből...”

    P. Szűcs: „Nem kellett köpönyeget sem fordítanom, mert úgy volt felvéve, hogy ma is viselhetem. És ezen az úton – akár tetszik, akár nem – azoknak is a szövetségese, méghozzá hű és nem is bátortalan szövetségese voltam, akik fölöttem csak ítélkezni akarnak. Például Balassa Péternek, Radnóti Sándornak, Tamás Gáspár Miklósnak, Eörsi Istvánnak vagy Annus Józsefnek. Elvárhattam volna, hogy ezt észrevegyék, és ők is tegyenek felém egy mozdulatot.”

    Előzmény:

    • Mozgó Világ, 1992.06.szám Mihancsik Zsófia: „Egyezzünk ki...”
    • Népszabadság, 1992.07.03. Vágréti László: Magad emésztők – Nincs a rendszerünkben

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat az előzményben megjelölt cikk felsorolásánál.

  • 1992.07.11. Fejér Megyei Hírlap, Sarkadi Kovács Ferenc: Új darabok Európából
    Színházi levél Bonnból

    Beszámoló a Bonn-Bad Godesberg-i Kamaraszínházban tartott színházi fesztiválról. Eörsi István ajánlására került a programba Kertész Imre „A jegyzőkönyv” című egyórás monológja. A szereplő: Kornis Mihály. 

    Kapcsolódó cikk:

    • Pesti Hírlap, 1992.07.03. Sarkadi Kovács Ferenc: Bonni Biennálé. ÚJ DARABOK EURÓPÁBÓL

  • 1992.07.11. Népszabadság, Varsányi Gyula: Kettős kötöttségben
    Vitányi Iván népiekről, urbánusokról és az elmúlt ötven évről

    Beszélgetés Vitányi Ivánnal. Eörsi István említése a Valóság című lap kapcsán. Fotó: Veres Péter beszél. Tőle jobbra Vitányi Iván és Illyés Gyula

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1991.11.16. E.I.: Az Undor
    • Mozgó Világ, 1992.06.szám Mihancsik Zsófia: „Egyezzünk ki...”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Új Ludas Matyi, 1991.12.03. (49.szám) MM: Ki volt a pakliban?
    • Fejér Megyei Hírlap, 1992.10.16. hell: Kritikai ősz
    • Mozgó Világ, 1992.08.szám Mihancsik Zsófia: „A Jó és a Gonosz párviadala”
    • Kritika, 1992.10.szám E.I.: A kényelmetlen Lukács
    • Kritika, 1992.10.szám Varsányi Gyula: A szintézis megvalósítható
    • További kapcsolódó cikkeket találhat az előzményben megjelölt cikkek felsorolásánál.

  • 1992.07.15. Magyar Szó, Brasnyó István: „Hej, Mindenség Déva-vára...”
    (Följegyzések)

    Eörsi a Forum klubjában mesélt 1956-ról, és arra a következtetésre jutott, hogy „nem Nagy Imrét, hanem Kádárt kellett volna fölakasztani”. Tito és Kádár közötti jó viszony volt, Nagy Imrét viszont kormányostul kiszolgáltatta az oroszoknak. Ezt egy nyilatkozatában be is ismerte.

    „Végül Eörsi István azt is megmagyarázta, miért kell egy írónak a korabeli – ám az is lehet, hogy a mai – Romániában élnie: mert a társadalmi káosz olyan szintre jutott, hogy a világban példa nélkül áll; talán a mi jelenlegi jugoszláv helyzetünket lehetne csupán hozzá hasonlítani, illetve ha egészen kiteljesedik, bizonyára túl is tesz majd rajta. Tehát aki írónak tartja magát, annak ilyen országban kell élnie, elsősorban az élmény miatt, továbbá azért is, mert döntő fontosságú tapasztalatokra lehet szert tenni, az emberiség hasznát szolgáló következtetéseket lehet levonni.”

  • 1992.07.16. Magyar Hírlap, R. Székely Julianna: Az író verve jó?

    Egy kölni luxusszálló éttermében, vasárnap este ismeretlen tettes alpári szidalmakkal illette, majd több ökölcsapással súlyosan megsebesítette Stefan Heymet, a kortárs német irodalom nagy öregjét. Az atrocitás feltehetőleg politikai indíttatású volt. Ugyanazon a napon egy londoni vendéglőben megverték David Irving angol történészt is.

    „Nem mintha betéve tudnám a közelmúlt összes íróverését, a környékről viszont olyan példák ötlenek hirtelen eszembe, mint a tojásokkal megdobált Havel, mint a március tizenötödikén inzultált Konrád György, Eörsi István, mint az egyelőre csak szavakkal fejbevágott Göncz Árpád. Ugyanakkor, ha belegondolunk, egy Csurka István, egy Kunszabó Ferenc megveretése (képviseljenek bármily szélsőséges elveket) szinte valószínűtlennek tetszik.”

    Reagálás:

    • Ring, 1992.08.05. (31.szám) Feingold Áron: Júlia és a farkasok

  • 1992.07.18. Tolnai Népújság, László Ibolya: Ölbe nem ül, nem dorombol
    Régi és új noteszlapok

    A könyvkritika Végh Antal „Ölbeülni? Dorombolni?” című, a rendszerváltás utáni politikai-kulturális vitákat bemutató riportkönyvéről szól. A recenzió név szerint említi Torgyán Józsefet, Antall Józsefet, Göncz Árpádot, Eörsi Istvánt, Csurka Istvánt, Csoóri Sándort és Konrád Györgyöt, összefüggésbe hozva a kötetet a korszak éles közéleti ellentéteivel. A cikk részletesen elemzi a népi-urbánus táborok közötti feszültségeket a könyv tükrében. A Végh Antalt ért támadásokról, szókimondásáról. A „Miért beteg a magyar futball?” című riportkötetéről és annak fogadtatásáról.

    • A kötet adatait, tartalomjegyzékét és az Eörsi Istvánra vonatkozó részleteket elolvashatja az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1992.06.04. Diurnus (Bodor Pál): (Extra) Vasárnap – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 1992.06.06. M. G. P.: Szólásszabadság
    • Csongrád Megyei Hírlap – Délvilág, 1992.06.16. Hortobágyi Zoltán: Vég(h)elgyengülés
    • Szabad Föld, 1992.06.23. (25.szám) Leskó László: Aki szelet vet: Végh Antal
    • Népszabadság, 1992.08.18. Könczöl Csaba: Egy unalmas botránykönyv
    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja Végh köteteinek a címét.

  • 1992.07.29. Magyar Hírlap, E.I.—Vígh Károly: Áchimról, Zsilinszkyről és a múló időről
    Vígh Károly és Eörsi István vitája

    Áchim L. András parasztvezér meggyilkolását — és Bajcsy-Zsilinszky Endre részvételét e hajdani bűnügyben — sok évtizede vitatják, természetesen a mindenkori politikai helyzetnek megfelelően. Vígh Károly és Eörsi István itt közreadott levélváltása sem mentes az aktuálpolitikai utalásoktól.

    Reagálás:

    • Békés Megyei Hírlap, 1992.08.03. (182. szám) Áchimról, Zsilinszkyről és a múló időről
    • Magyar Hírlap, 1992.09.12. Pető Gábor Pál: Ki ölte meg Áchim L. Andrást?
    • Békés Megyei Hírlap, 1992.09.23. (225.szám) Pető Gábor Pál: Ki ölte meg Áchim L. Andrást?

  • 1992.07.szám Holmi, E.I.: Időm Gombrowiczcsal (VIII)
    Részlet
    1992. ÁPRILIS

    Első bejegyzés – Második bejegyzés – Harmadik bejegyzés.

    • Eörsi István Időm Gombrowiczcsal című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Reagálás:

    • Kortárs, 1992.09.szám Kis Pintér Imre: Lapszemle

  • 1992.07.szám Korunk, Kántor Lajos: Súly alatt a sajtó

    Részlet. A magyar—román értelmiségi dialógusról. Eörsi István említése.

  • 1992.07.szám Színház, Morcsányi Géza: Hozzászólás helyett

    Morcsányi levele Koltai Tamásnak Fejtő Ferencről, illetve Fejtő színházról írt gondolatairól. A dramaturgiai problémákról, a jogdíjakról, a magyar drámákról. Eörsi István említése.

  • 1992.08–09.szám Életünk, Valuch Tibor: Az elfelejtett tisztelgés
    A Bibó-emlékkönyvről

    Esszé.

    „»Az egyedül lehetséges iszonyat« (Eörsi István) győzelemként történő öncsaló megélése a társadalmi közgondolkodást romboló hatásain túl igen sokáig sikeresen odázta el a politikai ellenpólus kialakításának természetes igényét. Ötvenhat után közel másfél évtizednek kellett eltelnie ahhoz, hogy – a prágai tavasz kapcsán – politikai ellenvélemények nyilvános megfogalmazására sor kerüljön s újabb hosszú évek szükségeltettek ahhoz, hogy a kulturális szférába szorult ellenzékiség – az erősen behatárolt lehetőségek között – egyértelműen politikai jelleget öltsön.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához további kapcsolódó cikkeket találhat a Népszabadság, 1999.07.06. Szigethy András: Kádár János: egy korszak névadója című cikk felsorolásánál.

  • 1992.08.01. Beszélő (Hetilap – 31.szám), Forgách András: A pátosz rejtekutakon lopakodik
    Petri Györggyel beszélget Forgách András

    Színházi találkozó Szolnokon. Ascher Tamás rendezésében mutatták be Moliére Mizantróp – azaz Az embergyűlölő – című darabját, melyet Petri György fordított. Petri mesél színházzal kapcsolatos emlékeiről, a darabok újrafordításáról, Ács János Marat-rendezéséről, Eörsi Hamlet-fordításáról. Fotók

  • 1992.08.01. Népszabadság, Levendel László: Elfogultságom okairól

    Családias kapcsolatukról, Csoóri szüleiről, a Csoóri-ügyről, a vitákról, sértődésekről, vívódásokról. Nem hiszi el senkinek, hogy Csoóri antiszemita, elégszer bizonyította az ellenkezőjét. Jobbratolódása okairól, hibáiról.

    „Sanyi nem taktikázott, csak egyszerűen szerette az embereket, barátait. Az urbánusokat, Mészölyt, Konrádot, Déryt, Zelket, Eörsit, Haraszti Sándort, Hanák Pétert és sokakat, nem egyneműen, hanem értékük szerint, amint Illyést, Németh Lászlót, Veres Pétert, Tamásit is. […] Egy másik emlékem. Sanyi aláírta a cseh Chartát. Valami tervet főztünk éppen Pozsgaynál, szóval rossz volt az időzítés. Ezt megmondtam Sanyinak. – Te tudod mennyire kedvelem Eörsi Pistát. Ha ő eljön ezért hozzám, el tudod képzelni, hogy én kitérjek az aláírás elől? Nemsokára jött fentről a telefon. Jó az magának, hogy 28 zsidónak maga a »díszgója«. Sanyi szelíden válaszolt; nahát, milyen precízen tartja számon, ki zsidó, ki nem.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1992.07.25. Fejtő Ferenc: Miért népi és miért nemzeti? S hanem az, miért nem az? NYÍLT LEVÉL CSOÓRI SÁNDORHOZ – Nincs a rendszerünkben

  • 1992.08.03. (182.szám) Békés Megyei Hírlap, Áchimról, Zsilinszkyről és a múló időről
    Vígh Károly és Eörsi István vitája

    Áchim L. András parasztvezér meggyilkolását — és Bajcsy-Zsilinszky Endre részvételét e hajdani bűnügyben — sok évtizede vitatják, természetesen a mindenkori politikai helyzetnek megfelelően. Vígh Károly és Eörsi István itt közreadott levélváltása sem mentes az aktuálpolitikai utalásoktól.


    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 1992.07.29. E.I.– Vígh Károly: Áchimról, Zsilinszkyről és a múló időről


    Reagálás:

    • Magyar Hírlap, 1992.09.12. Pető Gábor Pál: Ki ölte meg Áchim L. Andrást?
    • Békés Megyei Hírlap, 1992.09.23. (225.szám) Pető Gábor Pál: Ki ölte meg Áchim L. Andrást?

  • 1992.08.05. (31.szám) Ring, Feingold Áron: Júlia és a farkasok
    Nyílt küzdőtér

    Reflexió a Stefan Heym és David Irving londoni megveréséről szóló Magyar Hírlapos cikkekre.

    „Talán jobb lett volna írás helyett fogni egy csapót, és verni a júliusi hőségben a bágyadt legyeket, imigyen kommentálva: – »Nesze, Konrád, puff neked, Eörsi« (volt képetek verés nélkül elhagyni a Szabadság teret), vagy »Vétked, Csurka, kimúlsz, Kunszabó« (tekeregtetek és nem vertétek a meg nem vert »megverteket«).”

    Kapcsolódó cikk:

    • Magyar Hírlap, 1992.07.16. R. Székely Julianna: Az író verve jó?

  • 1992.08.11. (32.szám) 168 óra, Kartal Zsuzsa: Kinek ugatunk szájkosár nélkül?

    Vita. Hernádi Miklósnak szánt írás irodalmi életünkről, az írókról – Déry, Petri, Bereményi, Spiró, Szilágyi, Füst, Kassák, Ottlik, Örkény, Eörsi, Fejes, Sánta, Konrád, Esterházy.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.