EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1992.08.28. Magyar Hírlap, Balogh Gyula: Vissza az irodalomhoz
    „Szivárvány”-találkozó Csobánkán

    Beszélgetés Mózsi Ferenc költővel, a Chicagóban indított Szivárvány című újság szerkesztőjével a lapról.

    „Örülünk, ha találunk kapcsolódási pontokat, erre példa az a tükörfordítás-közlésünk, amikor Eörsi István Allen Grinsberg verseit fordította magyarra, Ginsberg pedig Eörsi költeményeit angolra”

  • 1992.08.31. (233.szám) Mai Nap, ká: Musical Chaplinről
    Kísérleti évad – Begörkorcsolyáznak

    Beszélgetés Mikó Istvánnal, Arizona Színház igazgatójával az idei kísérleti évadról. Első évadjuk lesz Sopronban a Petőfi Színház az Arizonával közös társulattal. Budapesti premierjeik között szerepel többek közt az Arizona Kisszínházban Eörsi István Áldozat című műve. A rendező: Valló Péter. Fotó: Mikó István

  • 1992.08.szám Kritika, György Péter: A képernyő urai

    Külföldi példák a televíziós személyek moráljáról, bátorságáról, a sajtószabadságról. Magyarországi helyzetkép. Baló, Havas, Forró, Juszt, Franka. Az agressziót és szemtelenséget összekeverik a felkészültséggel. Eörsi István említése.

  • 1992.08.szám Mozgó Világ, Mihancsik Zsófia: „A Jó és a Gonosz párviadala”

    Beszélgetés Orbán Viktorral, Szabó Zoltánnal és Szilágyi Ákossal.

    A Kádár-rendszerben tanúsítható magatartások erkölcsi leírásáról és megítéléséről.

    Szilágyi Ákos: „… szerintem Eörsi felfogása jellegzetesen kommunista felfogás – félreértések elkerülése végett: számomra a »kommunista« nem szitokszó –, amennyiben a kádárizmust erkölcsi problémaként fogja föl, mégpedig az »Igazság angyalának« szerepkörében, és a rendszert erkölcsi szubjektumként, vagyis a Gonoszként általánosítja. Személy szerint az ő számára – ahogyan egykor Lukács számára a bolsevizmus – a rendszer lehetett erkölcsi probléma, hiszen választotta, s mikor ráeszmélt, hogy rosszul és a rosszat választotta, 1956-ban feljogosítva érezte magát, hogy összetépje, mint egy piszkozatot. […] Eörsi változatlanul Ügyben gondolkodott, amely elbukott, amelynek nem sikerült rendszerré válnia, az ország azonban nem gondolkodott Ügyben és nem gondolkodott Rendszerben sem, életben gondolkodott.”

    Orbán Viktor: „… a magatartások morális megítélésének kérdésére többfajta válasz is adható. Adható az, amit Eörsi mond, és amivel én nem értek egyet, s adható az a válasz, hogy ha tudod, hogy rossz, akkor beszélni kell róla, és tenni kell ellene. […] Mert szerintem ma Magyarországon minden épelméjű ember tudja, hogy azért 56 után, elnézést a durva fogalmazásért, kommunista vadállatok tobzódtak ebben az országban, hát tényleg, Eörsinek igaza van, hát fellógatták a barátait mellőle, és azért itt még 85-ben is messze voltunk attól, hogy elmondhassuk, az emberi lét lehető legteljesebb megéléséhez szükséges politikai és polgári szabadságok rendelkezésünkre állnak.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Új Ludas Matyi, 1991.12.03. (49.szám) MM: Ki volt a pakliban?
    • Mozgó Világ, 1992.06.szám Mihancsik Zsófia: „Egyezzünk ki...”
    • Mozgó Világ, 1992.06.szám P. Szűcs Julianna: Cipzár
    • Népszabadság, 1992.07.11. Varsányi Gyula: Kettős kötöttségben
    • Kritika, 1992.10.szám E.I.: A kényelmetlen Lukács
    • Kritika, 1992.10.szám Varsányi Gyula: A szintézis megvalósítható
    • Fejér Megyei Hírlap, 1992.10.16. hell: Kritikai ősz
    • Eszmélet, 1993.20.szám Agárdi Péter: Közelítések a Kádár-korszak művelődéspolitikájának történetéhez

  • 1992.08.szám Phralipe, Gáspár Sándorné levele Balogh Attilához

    Balogh Attila verseskötetéről. Eörsi István említése.

    • A Balogh Attila versei című kötet adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Kapcsolódó cikk:

    • Magyar Hírlap, 1992.01.03. V. Zs.: Misszió vagy kötelesség

  • 1992.08.szám Színház (Drámamelléklet), E.I.: A csomó
    Zenés bábjáték felnőtt értelműeknek

    Eörsi István: A csomó című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1978.08.26. (34.szám) E.I.: A csomó
    • Pesti Műsor, 1992.10.02. (40.szám) Soros-napok a Merlinben
    • Cigányfúró, 1995.05.szám (október) E.I.: RÜGEN SZIGETÉN
    • Élet és Irodalom, 1995.12.08. (49.szám) E.I. – Vagesz: A Pátosz és a gúny násza. Eörsi István novelláskötetének bemutatójára
    • Híd, 1996.01.szám Bányai János: Eörsi István, az elbeszélő
    • Új Forrás, 1996.04.szám Géczi János: Jegyzet, negyedjére
    • Élet és Irodalom, 1996.07.19. (29.szám) E.I.: Az egyik szemem, no meg a másik. Verseny a Soros Alapítvány támogatásával, 1996. III. szakasz, 6. forduló
    • Holmi, 1996.07.szám Bán Zoltán András: A publicista prózája
    • Pannon Tükör, 1997.04.szám Egri Zsolt: „Az élet megy tovább” Eörsi István elbeszéléseiről
    • www.t-online.hu/ilegeza, Legeza Ilona: Eörsi István: A csomó

  • 1992.09.01.Neue Zeit, Hans-Jürgen Rother: Ungarische Gefängnisse. Die Lebenserinnerungen des Dramaturgen und Übersetzers István Eörsi

  • 1992.09.02. Magyar Hírlap, E.I.: Megpróbálok jól mulatni

    Az ’56-os szervezetek elszaporodásáról, melyek Göncz Árpád ellen tüntetnek folyamatosan. A rádiós és TV-s ügyeinkről.

    „Dúlt alakok ötvenhatos táblák alatt forradalmi hevülettel kormánypárti ricsajt produkálnak. […] Külföldről hazaruccant vagy akasztófától szerencsével megmenekült, érdemdús forradalmárok pár hét alatt elkótyavetyélik évtizedek alatt felhalmozódott erkölcsi tőkéjüket. Úgy viselkednek, mint bolsevista mesekönyvekben az ellenforradalmár, mintha utólag igazolni akarnák Kádárt. […] A lakosság szemében egyre inkább ők képviselik ötvenhatot. Kádár a sírjában összedörzsöli csontkezét. […] Ők a mi rendszerünk legrosszabb esélyei, önjelölt náci führerkék agresszivitáspotenciálja.” A rádióból kilépve találkozott ezekkel az alakokkal; egyikük felismerte, és leköpéssel fenyegette meg.

    Reagálás:

    • 168 óra, 1992.09.08. (36.szám) Zeley László: Ötvenhat hajótöröttjei

    Kapcsolódó cikkek:

    • Kritika, 1993.06.szám Hegyi Gyula: Egy tiszteletbeli anarchista és vérbeli nonkomformista
    • Magyar Hírlap, 1992.09.21. Hegyi Gyula: Cellatársak és rohamosztagosok
    • Népszava, 2009.10.24. Szász István: Kifosztott forradalom. Nagyító


  • 1992.09.08. (36.szám) 168 óra, Zeley László: Ötvenhat hajótöröttjei
    Egy kis demagógiahistória
    Hívó szavak és érzelmi politika

    Beszélgetés Gosztonyi Péterrel. A Pofosz és az 56-os Szövetség demonstrációi. Párhuzam 1848–49-cel. Az érzelmi politizálásról. A régi 56-osokat elsodorta a történelem szele, vesztesnek érzik magukat, nem kapják meg azt az elismerést, ami járna nekik, ezért manipulálhatóak.

    Fotók

    Előzmény: 

    • Magyar Hírlap, 1992.09.02. E.I.: Megpróbálok jól mulatni

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hírlap, 1992.09.21. Hegyi Gyula: Cellatársak és rohamosztagosok
    • Kritika, 1993.06.szám Hegyi Gyula: Egy tiszteletbeli anarchista és vérbeli nonkomformista


  • 1992.09.10. (37.szám) Magyar Fórum, Rubin Szilárd: A hedonista

    Reflexió Halász Lajos Göncz Árpádról és Havelről szóló cikkére. Az írástudók árulásáról. Csoóri Sándorról vajon mi Halász véleménye?

    „Miután kifejtette, hogy könyvespolcán Csoórit meg Csurkát »nem sok választja el egymástól« – mint kiderül, a nagy klasszikusokon kívül például Eörsi István meg Spiró György –, rátér Csurka jellemzésére, aki – szerinte – Csoórinál »sokkal gyakorlatiasabb ember volt mindig, s – valószínűleg nemcsak íróként – hedonisztikusabb is. Sokkal inkább megtalálta ételben, italban, szép lovakban a kommunista rezsimben is a vigasztalót, s ma talán éppen emiatt annyira vehemensen, s visszatekintve is keserű szájízű. Talán ezért van az, hogy ha nagyot sikolt, nagyot csap az asztalra, azt írói munkássága részeként értelmezi.«”

  • 1992.09.11. (37.szám) Pesti Műsor, Eörsi István: AZ ÁLDOZAT

    Eörsi darabja premier, egyben ősbemutató is az Arizona Kisszínházban. Rendező: Valló Péter. Az író gondolatai művéről.

    Eörsi Az áldozat című darabot 1973-ban írta, de csak 1992-ben mutatták be Sopronban, az Arizóna Kisszínházban. 

    • Eörsi István Az áldozat című kötetének adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház, 1976.04.szám E.I.: Az áldozat (Részlet a drámából) (és az itt felsorolt cikkek)
    • Pesti Műsor, 1979.05.23. (21.szám) Szántó Judit: A Vígszínház – Pesti Színház,1979/1980. évi műsortervéről
    • Színház, 1992.12.szám Budai Katalin: Tacitus figyel EÖRSI ISTVÁN: AZ ÁLDOZAT

  • 1992.09.12. (216. szám) Somogyi Hírlap, H. B.: Új könyv

    Könyvismertető Eörsi István Jönnek a bájos tények című új, cenzúrátlanított kötetéről. A Leltárhiány című versének idézése.

    „A Jönnek a bájos tények című verseskötete 1983-ban jelent meg először.”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a kötet címét.

  • 1992.09.12. (245.szám) Mai Nap, Verebes István: Ha ez így folytatódik
    avagy egy jellemző elemzés indulati hátulütői

    Zacsek Gyula „hisztériakeltő” tanulmánya a „Soros Birodalomról”, aminek végkövetkeztetése: „… »a rendszerváltás egy tudatosan előkészített és felépített »kozmopolita« önpuccsként indult«, s mindez a diabolikus és számító Soros György manipuláló ösztönzésével…” Verebes nem kért támogatást a Soros Alapítványtól, mert adományaiban politikai szándékot látott. „Ennek ellenére mégsem hihetem, hogy Soros György a 80-as években kommunistákkal összefonódva konspirált egy kozmopolita-liberális posztkommunista Magyarország megteremtéséért.” Egy Sorossal kapcsolatos élményét meséli el, amikor 1987-ben a Hamlet megrendezése előtt elment Eörsi lakására, aki a darabot fordította. Megérkezett Soros is, és tovább beszélgettek hármasban. Verebes szerint Zacsek nem antiszemita, csak elvakult. Idézetek Zacsektól, amiket Verebes cáfol. Fotók: Soros György – Kern András – Eörsi István – Zacsek Gyula – Verebes István.

  • 1992.09.12. Magyar Hírlap, Bóday Pál Péter: Közéleti hidegháború
    Beszélgetés Sebeők Jánossal — ezúttal nem a bioszféráról

    A magyar közélet aktuális kérdéseiről.

    „Nem Eörsi István típusú autonómia az enyém, bár nagyon mély tisztelettel tekintek Eörsi vagabundos, vagy a ma MDF-mezben jelentkező nemzeti érzelmű alkotók akkori demokratizmusára.”

  • 1992.09.12. Magyar Hírlap, Harangozó István: Érik a Narancs
    Találkozás Vágvölgyi B. Andrással

    Beszélgetés Vágvölgyi B. Andrással, a Magyar Narancs főszerkesztőjével az új liberális orgánumról.

    „Eörsi Istvánt idézem, aki egyszer azt mondta magáról, hogy egyfajta biológiai optimizmus hevíti.”

  • 1992.09.12. Magyar Hírlap, Pető Gábor Pál: Ki ölte meg Áchim L. Andrást?
    A Zsilinszky fivérek kutyakorbáccsal „látogatták meg”…

    Áchim L. András parasztvezér meggyilkolását — és Bajcsy-Zsilinszky Endre részvételét e hajdani bűnügyben — sok évtizede vitatják. Eörsi István és Vígh Károly levélváltása az ügyről. Pető szerint Vígh politikusként kezeli az ügyet, éppen ezért elfogult és pontatlan. Erről a témáról évek óta folyik a vita a történész kutatók között; az ellenérvekből példákat sorol fel. Pető beleásta magát a történetbe, és írt is róla egy könyvet, amely még kiadás előtt áll. Érvei felsorakoztatása. A testvérek eltérő, változó vallomásai, felületesség és részrehajlás a nyomozásban és a perben, Domokos-Deutsch József, a „vérbíró” személyéről, Bajcsy-Zsilinszkyvel való jó kapcsolatáról. A szerző a vitában Eörsinek ad igazat.

    „Mindent egybevetve: azt hiszem, Eörsi Istvánnak van igaza: Bajcsy-Zsilinszky Endre későbbi példás hazafiassága és mártírhalála nem teszi meg nem történtté az Áchim-gyilkosságot. Életének megítélésében nem ez a meghatározó, de ez is tény. És a történelmet visszafelé, politikai szempontok szerint átírni, szelektálni kockázatos vállalkozás.”

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 1992.07.29. E.I. – Vígh Károly: Áchimról, Zsilinszkyről és a múló időről
    • Békés Megyei Hírlap, 1992.08.03. (182. szám) Áchimról, Zsilinszkyről és a múló időről

    Reagálás:

    • Békés Megyei Hírlap, 1992.09.23. (225.szám) Pető Gábor Pál: Ki ölte meg Áchim L. Andrást?

  • 1992.09.15. (37.szám) 168 óra, Dr. Paul Harmat: Igen Tisztelt Főszerkesztő Úr.

    Olvasói levél. Csurka tanulmányának József Attilára és zsidó környezetére vonatkozó része. Vértes György és Gallus Sándor is hasonló gondolatokat fogalmazott meg 1938-ban. "...állítsátok meg Csurka Uit!"

  • 1992.09.15.Die Presse, Bettina Steiner: Die große Vergangenheits GmbH. Der ungarische altoppositionelle Schriftsteller István Eörsi im Gespräch

  • 1992.09.17. (17.szám) Magyar Narancs, E.I.: Ürügyeim. Ne finnyáskodj, Péter!

    Vita Esterházy Péterrel politika, morál és az ízlés szempontjairól Esterházy augusztus 20-i nyilatkozata kapcsán.

    Kapcsolódó cikk:

    • Népszabadság, 1993.06.19. Lengyel László: Üzenet kockás papíron 

    1992.09.17. (17.szám) Magyar Narancs, E.I.: Ürügyeim. Ne finnyáskodj, Péter!

  • 1992.09.18.zeit.de, Durch die Sünde zur Erlösung (Georg Lukács.)

  • 1992.09.21. Magyar Hírlap, Hegyi Gyula: Cellatársak és rohamosztagosok

    1956 emléke, az ötvenhatosok egységének megbomlása, Nagy Erzsébet lemondása a TIB elnöki tisztéről.

    „…kormánypárti képviselők a kormány kudarcainak feledtetésére a köztársaság elnöke ellen uszítanak, nyíltan árulónak nevezve azt a Göncz Árpádot, akit a kádárista ügyészek nagyjából ugyanezzel a váddal börtönöztek be. […] A szombati tüntetés törvényességét nem lehet vitatni: de a Göncz Árpád elleni gyalázkodó feliratok és bekiabálások az egyébként békés demonstráció erkölcsi mélypontjának számítottak. Eörsi István hátborzongató kifejezésével szólva Kádár János elégedetten dörzsölhette csontkezeit annak örömére, hogy a köztársaság ötvenhatos elnökét állítólagos és valódi ötvenhatosok gyalázták a kamerák előtt — a tévéhíradó volt párttitkárának ügyes rendezésében.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hírlap, 1992.09.02. E.I.: Megpróbálok jól mulatni
    • 168 óra, 1992.09.08. (36.szám) Zeley László: Ötvenhat hajótöröttjei
    • Magyar Sajtó, 1992.10.01. (20. szám) Kontra... 
    • Kritika, 1993.06.szám Hegyi Gyula: Egy tiszteletbeli anarchista és vérbeli nonkomformista

  • 1992.09.22. (38. szám) Szabad Föld, Leskó László: Összebékítem az írókat...

    Jegyzet a szerző könyvtárának rendezgetéséről, selejtezéséről.

    „A kortárs irodalomban békét teremteni, ez az igazi feladat. […] Az én polcom a jövő tükre, így kerül Konrád György A cinkos című könyve mellé egyik oldalról Csurka István Hamis tanúja, a másik oldalról Csoóri Sándor »A félig beavatott élet«-e. Moldova mellé Balaskó Jenő, Kardos G. György társaságába Elek István, Végh Antalhoz Eörsi, Göncz Árpád, Mezei András, Eörsi másik oldalára Orbán Ottó, Fekete Sándor mellé egy »régi« Csurka-dráma.”

  • 1992.09.22. (38.szám) 168 óra, Kakuk György: Szombat esti láz

    Gondolatok egy médiatüntetésen. Keresztény műsorokat, magyar médiát követelnek, patkányoznak.

    Egy Eörsi-idézet: „Úgy tesznek, mint ha az öklüket ráznák, pedig segget nyalnak.”


    Fotók: Csurka, Nagy Feró, a tömeg


  • 1992.09.23. (225.szám) Békés Megyei Hírlap, Pető Gábor Pál: Ki ölte meg Áchim L. Andrást?
    A Zsilinszky fivérek kutyakorbáccsal „látogatták meg”

    Vígh Károly és Eörsi István vitája Áchim L. András meggyilkolásáról, Bajcsy-Zsilinszky Endre szerepe az ügyben.


    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 1992.07.29. E.I. - Vígh Károly: Áchimról, Zsilinszkyről és a múló időről
    • Békés Megyei Hírlap, 1992.08.03. (182.szám) Áchimról, Zsilinszkyről és a múló időről
    • Magyar Hírlap, 1992.09.12. Pető Gábor Pál: Ki ölte meg Áchim L. Andrást?

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.