EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1992.07.03. Pesti Hírlap, Sarkadi Kovács Ferenc: Bonni Biennálé
    ÚJ DARABOK EURÓPÁBÓL

    Beszámoló az Új darabok Európából című bonni fesztiválról. A Bonn-Bad Godeeberg-i Kamaraszínházban Kertész Imre „A jegyzőkönyv” című egyórás monológja Kornis Mihály szereplésével.

    „»A jegyzőkönyv« Eörsi István ajánlására került be az első bonni színházi fesztivál programjába. […] A június második felében Bonnban »Új darabok Európából« mottóval bemutatott, csaknem két tucat mű — 1991/1992 színházi évadjának sikerdarabjai Moszkvában, Szófiában, Lille-ben, Barcelonában — egy dologban megegyezik: nem látványszínházat kínáltak, hanem megfigyeléseket a mindennapokról, helyenként realizmust, helyenként abszurdot, de mindenekelőtt kitűnő színészeket.”

    Kapcsolódó cikk:

    • Fejér Megyei Hírlap, 1992.07.11. Sarkadi Kovács Ferenc: Új darabok Európából. Színházi levél Bonnból

  • 1992.07.03.Új Magyarország, Melczer Tibor: Légy a tejben

    (Havas Henrik és Juszt László Össztűz-interjúja Eörsi Istvánnal.)
    Előzmény:
    Fejér Megyei Hírlap, 1992.06.23. gábor: Láttuk, hallottuk, olvastuk
    Tallózó, 1992.06.25.Havas Henrik - Juszt László: Eörsi István.: "Semmilyen hatalomra nem törekszem"

  • 1992.07.04. (57.szám) Kisalföld, Böröndi Lajos: „Szabadság szerelem”
    Naplójegyzetek

    Eörsi István: Jönnek a bájos tények című kötetét 1983-ban olvasta először a szerző. Akkor nem rendítette meg, de most, a „cenzúrázatlan” kiadást olvasva egészen más véleménnyel van róla. Mi mindent szeretett meg Eörsi költészetében.

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél. 

  • 1992.07.04. Magyar Hírlap, Lukácsi András: Illyés Gyula: Naplójegyzetek 1977–1978
    A puha diktatúra és az írók (2.)

    „A Szabad Európa fölolvasta egy magyar író (ki lehet következtetni: Eörsi) nyílt levelét Pozsgay ellen. (Ha jobban megírja a kifogását, itthon is közölhető lett volna.) — Azt értsem, nehogy én is ezt az utat válasszam, ha itthon nem kapok nyilvánosságot? Pozsgayt, de Aczélt is ilyen módon támadni hibás lépés. Az ő gyöngítésük a demokratikus irány gyöngítése. No de hát ha az én hallgatásom — elhallgattatásom vállalása — az erdélyiek gyöngítése?”

    • Az Illyés Gyula: Naplójegyzetek 1977–1978 című kötet adatai, illetve az Eörsi Istvánra vonatkozó részleteit megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 1992.07.06. Népszabadság, Balassa Péter: Nyilatkozat a Mozgó Világ ürügyén
    P. Szűcs Julianna: A kritika-önkritika napja. Válasz Balassa Péternek

    Vita. A szöveg a József Attila Alapítvány laptámogató kuratóriumának a sajtótájékoztatóján hangzott el 1992. június 24-én. Egyben válasz Vágréti László Népszabadság július 3-ai számában megjelent írására.

    Balassa: „Így hát nem tudom elfogadni Vitányi Iván különös érvelését, aki a legutóbbi Mozgó-beli beszélgetésben (melyet Eörsi Istvánnal, Mihancsik Zsófiával és Tamás Gáspár Miklóssal folytatott) a Mozgó Világ-ügyről azt mondja, hogy »arra példa, hogyan lehet hamis erkölcsi érvekkel elutasítani egy kínálkozó szövetségest« – ez megint egy másként gondolkodó Vitányi, mint a ’89–’90-es remek, Valóság-beli interjú alanya, aki akkor példát adott önvizsgálatból és félelem nélküli, méltóságteljes őszinteségből...”

    P. Szűcs: „Nem kellett köpönyeget sem fordítanom, mert úgy volt felvéve, hogy ma is viselhetem. És ezen az úton – akár tetszik, akár nem – azoknak is a szövetségese, méghozzá hű és nem is bátortalan szövetségese voltam, akik fölöttem csak ítélkezni akarnak. Például Balassa Péternek, Radnóti Sándornak, Tamás Gáspár Miklósnak, Eörsi Istvánnak vagy Annus Józsefnek. Elvárhattam volna, hogy ezt észrevegyék, és ők is tegyenek felém egy mozdulatot.”

    Előzmény:

    • Mozgó Világ, 1992.06.szám Mihancsik Zsófia: „Egyezzünk ki...”
    • Népszabadság, 1992.07.03. Vágréti László: Magad emésztők – Nincs a rendszerünkben

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat az előzményben megjelölt cikk felsorolásánál.

  • 1992.07.11. Fejér Megyei Hírlap, Sarkadi Kovács Ferenc: Új darabok Európából
    Színházi levél Bonnból

    Beszámoló a Bonn-Bad Godesberg-i Kamaraszínházban tartott színházi fesztiválról. Eörsi István ajánlására került a programba Kertész Imre „A jegyzőkönyv” című egyórás monológja. A szereplő: Kornis Mihály. 

    Kapcsolódó cikk:

    • Pesti Hírlap, 1992.07.03. Sarkadi Kovács Ferenc: Bonni Biennálé. ÚJ DARABOK EURÓPÁBÓL

  • 1992.07.11. Népszabadság, Varsányi Gyula: Kettős kötöttségben
    Vitányi Iván népiekről, urbánusokról és az elmúlt ötven évről

    Beszélgetés Vitányi Ivánnal. Eörsi István említése a Valóság című lap kapcsán. Fotó: Veres Péter beszél. Tőle jobbra Vitányi Iván és Illyés Gyula

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1991.11.16. E.I.: Az Undor
    • Mozgó Világ, 1992.06.szám Mihancsik Zsófia: „Egyezzünk ki...”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Új Ludas Matyi, 1991.12.03. (49.szám) MM: Ki volt a pakliban?
    • Fejér Megyei Hírlap, 1992.10.16. hell: Kritikai ősz
    • Mozgó Világ, 1992.08.szám Mihancsik Zsófia: „A Jó és a Gonosz párviadala”
    • Kritika, 1992.10.szám E.I.: A kényelmetlen Lukács
    • Kritika, 1992.10.szám Varsányi Gyula: A szintézis megvalósítható
    • További kapcsolódó cikkeket találhat az előzményben megjelölt cikkek felsorolásánál.

  • 1992.07.15. Magyar Szó, Brasnyó István: „Hej, Mindenség Déva-vára...”
    (Följegyzések)

    Eörsi a Forum klubjában mesélt 1956-ról, és arra a következtetésre jutott, hogy „nem Nagy Imrét, hanem Kádárt kellett volna fölakasztani”. Tito és Kádár közötti jó viszony volt, Nagy Imrét viszont kormányostul kiszolgáltatta az oroszoknak. Ezt egy nyilatkozatában be is ismerte.

    „Végül Eörsi István azt is megmagyarázta, miért kell egy írónak a korabeli – ám az is lehet, hogy a mai – Romániában élnie: mert a társadalmi káosz olyan szintre jutott, hogy a világban példa nélkül áll; talán a mi jelenlegi jugoszláv helyzetünket lehetne csupán hozzá hasonlítani, illetve ha egészen kiteljesedik, bizonyára túl is tesz majd rajta. Tehát aki írónak tartja magát, annak ilyen országban kell élnie, elsősorban az élmény miatt, továbbá azért is, mert döntő fontosságú tapasztalatokra lehet szert tenni, az emberiség hasznát szolgáló következtetéseket lehet levonni.”

  • 1992.07.16. Magyar Hírlap, R. Székely Julianna: Az író verve jó?

    Egy kölni luxusszálló éttermében, vasárnap este ismeretlen tettes alpári szidalmakkal illette, majd több ökölcsapással súlyosan megsebesítette Stefan Heymet, a kortárs német irodalom nagy öregjét. Az atrocitás feltehetőleg politikai indíttatású volt. Ugyanazon a napon egy londoni vendéglőben megverték David Irving angol történészt is.

    „Nem mintha betéve tudnám a közelmúlt összes íróverését, a környékről viszont olyan példák ötlenek hirtelen eszembe, mint a tojásokkal megdobált Havel, mint a március tizenötödikén inzultált Konrád György, Eörsi István, mint az egyelőre csak szavakkal fejbevágott Göncz Árpád. Ugyanakkor, ha belegondolunk, egy Csurka István, egy Kunszabó Ferenc megveretése (képviseljenek bármily szélsőséges elveket) szinte valószínűtlennek tetszik.”

    Reagálás:

    • Ring, 1992.08.05. (31.szám) Feingold Áron: Júlia és a farkasok

  • 1992.07.29. Magyar Hírlap, E.I.—Vígh Károly: Áchimról, Zsilinszkyről és a múló időről
    Vígh Károly és Eörsi István vitája

    Áchim L. András parasztvezér meggyilkolását — és Bajcsy-Zsilinszky Endre részvételét e hajdani bűnügyben — sok évtizede vitatják, természetesen a mindenkori politikai helyzetnek megfelelően. Vígh Károly és Eörsi István itt közreadott levélváltása sem mentes az aktuálpolitikai utalásoktól.

    Reagálás:

    • Békés Megyei Hírlap, 1992.08.03. (182. szám) Áchimról, Zsilinszkyről és a múló időről
    • Magyar Hírlap, 1992.09.12. Pető Gábor Pál: Ki ölte meg Áchim L. Andrást?
    • Békés Megyei Hírlap, 1992.09.23. (225.szám) Pető Gábor Pál: Ki ölte meg Áchim L. Andrást?

  • 1992.07.szám Holmi, E.I.: Időm Gombrowiczcsal (VIII)
    Részlet
    1992. ÁPRILIS

    Első bejegyzés – Második bejegyzés – Harmadik bejegyzés.

    • Eörsi István Időm Gombrowiczcsal című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Reagálás:

    • Kortárs, 1992.09.szám Kis Pintér Imre: Lapszemle

  • 1992.07.szám Korunk, Kántor Lajos: Súly alatt a sajtó

    Részlet. A magyar—román értelmiségi dialógusról. Eörsi István említése.

  • 1992.07.szám Színház, Morcsányi Géza: Hozzászólás helyett

    Morcsányi levele Koltai Tamásnak Fejtő Ferencről, illetve Fejtő színházról írt gondolatairól. A dramaturgiai problémákról, a jogdíjakról, a magyar drámákról. Eörsi István említése.

  • 1992.08–09.szám Életünk, Valuch Tibor: Az elfelejtett tisztelgés
    A Bibó-emlékkönyvről

    Esszé.

    „»Az egyedül lehetséges iszonyat« (Eörsi István) győzelemként történő öncsaló megélése a társadalmi közgondolkodást romboló hatásain túl igen sokáig sikeresen odázta el a politikai ellenpólus kialakításának természetes igényét. Ötvenhat után közel másfél évtizednek kellett eltelnie ahhoz, hogy – a prágai tavasz kapcsán – politikai ellenvélemények nyilvános megfogalmazására sor kerüljön s újabb hosszú évek szükségeltettek ahhoz, hogy a kulturális szférába szorult ellenzékiség – az erősen behatárolt lehetőségek között – egyértelműen politikai jelleget öltsön.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához további kapcsolódó cikkeket találhat a Népszabadság, 1999.07.06. Szigethy András: Kádár János: egy korszak névadója című cikk felsorolásánál.

  • 1992.08.01. Beszélő (Hetilap – 31.szám), Forgách András: A pátosz rejtekutakon lopakodik
    Petri Györggyel beszélget Forgách András

    Színházi találkozó Szolnokon. Ascher Tamás rendezésében mutatták be Moliére Mizantróp – azaz Az embergyűlölő – című darabját, melyet Petri György fordított. Petri mesél színházzal kapcsolatos emlékeiről, a darabok újrafordításáról, Ács János Marat-rendezéséről, Eörsi Hamlet-fordításáról. Fotók

  • 1992.08.01. Népszabadság, Levendel László: Elfogultságom okairól

    Családias kapcsolatukról, Csoóri szüleiről, a Csoóri-ügyről, a vitákról, sértődésekről, vívódásokról. Nem hiszi el senkinek, hogy Csoóri antiszemita, elégszer bizonyította az ellenkezőjét. Jobbratolódása okairól, hibáiról.

    „Sanyi nem taktikázott, csak egyszerűen szerette az embereket, barátait. Az urbánusokat, Mészölyt, Konrádot, Déryt, Zelket, Eörsit, Haraszti Sándort, Hanák Pétert és sokakat, nem egyneműen, hanem értékük szerint, amint Illyést, Németh Lászlót, Veres Pétert, Tamásit is. […] Egy másik emlékem. Sanyi aláírta a cseh Chartát. Valami tervet főztünk éppen Pozsgaynál, szóval rossz volt az időzítés. Ezt megmondtam Sanyinak. – Te tudod mennyire kedvelem Eörsi Pistát. Ha ő eljön ezért hozzám, el tudod képzelni, hogy én kitérjek az aláírás elől? Nemsokára jött fentről a telefon. Jó az magának, hogy 28 zsidónak maga a »díszgója«. Sanyi szelíden válaszolt; nahát, milyen precízen tartja számon, ki zsidó, ki nem.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1992.07.25. Fejtő Ferenc: Miért népi és miért nemzeti? S hanem az, miért nem az? NYÍLT LEVÉL CSOÓRI SÁNDORHOZ – Nincs a rendszerünkben

  • 1992.08.03. (182.szám) Békés Megyei Hírlap, Áchimról, Zsilinszkyről és a múló időről
    Vígh Károly és Eörsi István vitája

    Áchim L. András parasztvezér meggyilkolását — és Bajcsy-Zsilinszky Endre részvételét e hajdani bűnügyben — sok évtizede vitatják, természetesen a mindenkori politikai helyzetnek megfelelően. Vígh Károly és Eörsi István itt közreadott levélváltása sem mentes az aktuálpolitikai utalásoktól.


    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 1992.07.29. E.I.– Vígh Károly: Áchimról, Zsilinszkyről és a múló időről


    Reagálás:

    • Magyar Hírlap, 1992.09.12. Pető Gábor Pál: Ki ölte meg Áchim L. Andrást?
    • Békés Megyei Hírlap, 1992.09.23. (225.szám) Pető Gábor Pál: Ki ölte meg Áchim L. Andrást?

  • 1992.08.05. (31.szám) Ring, Feingold Áron: Júlia és a farkasok
    Nyílt küzdőtér

    Reflexió a Stefan Heym és David Irving londoni megveréséről szóló Magyar Hírlapos cikkekre.

    „Talán jobb lett volna írás helyett fogni egy csapót, és verni a júliusi hőségben a bágyadt legyeket, imigyen kommentálva: – »Nesze, Konrád, puff neked, Eörsi« (volt képetek verés nélkül elhagyni a Szabadság teret), vagy »Vétked, Csurka, kimúlsz, Kunszabó« (tekeregtetek és nem vertétek a meg nem vert »megverteket«).”

    Kapcsolódó cikk:

    • Magyar Hírlap, 1992.07.16. R. Székely Julianna: Az író verve jó?

  • 1992.08.11. (32.szám) 168 óra, Kartal Zsuzsa: Kinek ugatunk szájkosár nélkül?

    Vita. Hernádi Miklósnak szánt írás irodalmi életünkről, az írókról – Déry, Petri, Bereményi, Spiró, Szilágyi, Füst, Kassák, Ottlik, Örkény, Eörsi, Fejes, Sánta, Konrád, Esterházy.

  • 1992.08.18. Népszabadság, Könczöl Csaba: Egy unalmas botránykönyv
    Végh Antal: Ölbe ülni? Dorombolni?

    Könyvkritika.

    „Költőként ötödosztályúvá minősíttetik Csoóri, szépíróként úgyszólván nem létezővé Konrád, minden téren elégtelen osztályzatot kap Eörsi; a kormány itt jellegtelen, kis formátumú, merőben a hatalomvágytól és a pénzsóvárságtól eltorzult emberek gyülekezete.”

    • Végh Antal kötetének adatait és az Eörsi Istvánról szóló részleteket megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1992.06.04. Diurnus (Bodor Pál): (Extra) Vasárnap – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 1992.06.06. M. G. P.: Szólásszabadság
    • Csongrád Megyei Hírlap – Délvilág, 1992.06.16. Hortobágyi Zoltán: Vég(h)elgyengülés

  • 1992.08.22. Fejér Megyei Hírlap, Apályos drámatörténeti időszakban élünk
    Beszélgetés Radnóti Zsuzsával

    Beszélgetés a Vígszínház dramaturgjával a magyar dráma hatvanas, hetvenes, nyolcvanas évekbeli aranykoráról és a ma színházáról, a fiókban maradt drámákról.

    „Talán a legismertebb példák: Illyés Kegyence, Weöres A kétfejű fenevadja, Örkény István Pisti a vérzivatarban című darabja, Nádas Péter Találkozása, Kornis Kozmája vagy Eörsi István műve, A kihallgatás.”

    Eörsi A kihallgatás című darabját 1965-ben írta, 1984-ben Nyugat-Berlinben volt az ősbemutatója német nyelven, de magyar színpadra csak 1988-ban kerülhetett.

    • Eörsi A kihallgatás című műve a Kilenc dráma és A Fogadás. 18 dráma című kötetekben található. A kötetek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • Eörsi A kihallgatás című drámáját elolvashatja itt: Színház (Drámamelléklet), 1988.03.szám E.I.: A kihallgatás. Dráma két részben
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1992.08.22. Magyar Hírlap, Tornai József: Tankok, ágyúk és az irodalom autonómiája

    1956-ról és a ’68-as prágai tavaszról.

    „Ötvenhat után a világot, a világ szépségeit, a költészet mégiscsak megnyíló kapuit választottuk a teljes szabadság helyett. Hatvannyolc után ez már nem lett volna és nem is volt elég. […] A fordulatot jól jelezte, hogy az írószövetség 1981-es közgyűlésén (amely azért is drámaivá vált, mert második napján Lengyelországban bevezették a szükségállapotot) már erkölcs és gazdaság egymásnak ellentmondó értékrendszere volt a legviharosabb vitatéma. Eörsi István akkor kérte, hogy vezessék be a valódi cenzúrát az amúgy is meglévő, de különféle ravaszkodások és elnevezések mögé bújtatott ellenőrzés helyett.”

    Előzmény:

    • Beszélő (Szamizdat – 1982. május), 1982.03.szám Dalos György: Írók egymás közt
    • Hírmondó (The New York Review of Books, 1985.12.05.), 1986.01 (20.szám) Timothy Garton Ash: A magyar lecke

    Kapcsolódó cikkek:

    • Alföld, 1990.03.szám Csoóri Sándor: Töprengések a cenzúráról. Antigoné megfakult arca
    • Magyar Hírlap, 1990.10.13. Földes Anna: A válság változatai
    • Filmvilág, 1991.03.szám Reményi József Tamás: Hol kezdődik a bűn? Filmcenzúra
    • Politikatudományi Szemle, 2010.02.szám Bozóki András: A magyar demokratikus ellenzék: Önreflexió, identitás és politikai diskurzus
    • A témához kapcsolódó további tartalmakat találhat az előzményben és a kapcsolódó cikkek felsorolásánál.

  • 1992.08.25. (200.szám) Somogyi Hírlap, Horányi Barna: Hét bemutató a színházban
    BABARCZY LÁSZLÓ: ÚJ MINŐSÉGET KELL NYÚJTANUNK

    Tudósítás. Babarczy László, a kaposvári Csiky Gergely Színház igazgatója beszéde az évadnyitó társulati ülésen. A rendezett gazdasági helyzetről, az új év bizonytalanságairól. Dr. Gyenesei István, a megyei közgyűléselnöke szólt az anyagi feltételek biztosításáról. Tervezett bemutatók az1992/1993-as évadban. Vendégszerepléseik, külföldi meghívásaik. A Komor-gyűrű átadása Kelemen Józsefnek – a cikk végén rövid beszélgetés.

    „…máris megkezdődött Bertolt Brecht A kaukázusi krétakör című drámájának olvasópróbája. A darabot Babarczy László rendezi. A főbb szerepekben Kulka Jánost, Kisvárday Gyulát, Bacsa Ildikót, Bezerédi Zoltán láthatjuk. Babarczy nyolcvan szerepet osztott ki ennek a darabnak a bemutatására. Eörsi István fordításában találkozhatunk Brecht klasszikus művével, a kaposvári előadás érdekessége, hogy zenéjét a francia Paul Desson szerezte.”

  • 1992.08.25. Népszava, stb: Miben sántikál Székhelyi József?

    Beszélgetés Székhelyi Józseffel sportsérüléséről, színházi terveiről az Arizona Színházban. Hamarosan megjelenő Szófotó című könyvéről. Fotó

    „Szeptember elsején kezdjük próbálni Eörsi István Az áldozat című darabját. Valló Péter rendezi, a partnerek: Kézdy György, Román Judit, Tóth Auguszta.”

    Az áldozat című darabot 1973-ban írta, de csak 1992-ben mutatták be Sopronban, az Arizóna Kisszínházban. 

    • Eörsi István Az áldozat című kötetének adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház, 1976.04.szám E.I.: Az áldozat (Részlet a drámából) (és az itt felsorolt cikkek)
    • Népszava, 1992.10.14. Sz. Z. L.: Kiadósirató

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.