EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1992.05.22. (21.szám) Élet és Irodalom, Szerk.: Körkérdésünk: És ön kit üldözne ma hivatalból?
    Eörsi István

    A betyár, akit beültettek a bírói székbe bírónak, és megkérdezték tőle, kiket csukjanak először tömlöcbe, a bírókat zárná be oda. Megfogadták a tanácsát, egyből be is csukták, épp ezért Eörsi óvakodik attól, hogy válaszoljon a címben feltett kérdésre. 

  • 1992.05.23. Népszabadság, E. I.: Katicabogaramról
    Cowboy-történet *
    Fordított világ
    A lusta légy

    Versek.

    „A fenti versek és a rövid utószó Eörsi Istvánnak a T-TWINS Kiadó gondozásában a könyvhétre megjelenő A holnap és a villamos* című kötetéből valók.”

    A könyv címe helyesen: A Kalap és a villamos. Gyermekversek.

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1992.05.27.Magyar Narancs, Ünnepi Könyvhét 1992.

    (Az Írók Boltja könyvheti programja, dedikálások.)

  • 1992.05.28. Pesti Hírlap, O. Kovács Attila: A Saci
    PILLANATOK A BESZÉLŐ TÖRTÉNETÉBŐL

    Beszélgetés Szilágyi Sándorral a szamizdatkészítésről, az abban résztvevőkről, a kezdeti nehézségekről, a későbbi évekről. A Beszélőről, a beépített besúgókról. A Nyugattal való kapcsolatukról, Kasza Lászlóról, az ellenzékről. Kenedi Jánosról, Bence Györgyről, Vajda Mihályról, Szabó Miklósról, Petri Györgyről, Nagy Bálintról, Solt Ottiliáról, Nagy Andrásról, Radnóti Sándorról, Nagy Bálintról, Kőszeg Ferencről, Haraszti Miklósról, Mécs Imréről, Rácz Sándorról, Donáth Ferencről, Bali Sándorról, Litván Györgyről, Kis Jánosról, Csurka Istvánról és Csoóri Sándorról.

    „Ám akadt négy olyan író, akiket nem lehetett sarokba szorítani, mert nyugaton is publikáltak, Konrád György, Eörsi István, Petri György és Haraszti Miklós.”

  • 1992.05.30. Beszélő (Hetilap – 22.szám), E.I.: Bevágtam az ajtót

    Az SZDSZ Országos Tanácsa Üléséről, az SZDSZ halogató egyházpolitikájáról.


    Reagálás:

    • Beszélő, 1992.06.06. (Hetilap – 23.szám) Kádár Péter: Egy nézet a gyüjtőmedencéből

  • 1992.05.szám Ezredvég, Szűcs Katalin: Író és rendező egyszemélyes konfliktusa
    (Eörsi István a Budapesti Kamaraszínházban)

    Színikritika Eörsi Sírkő és kakaó című darabjáról.

    „Mert csakugyan az volt az érzésem, hogy a rendező Eörsi félreérti a szerző Eörsi darabját, amikor színészeivel elidegenített, Brechtet játsszat. […] Ám ahogy a szerző megnyerő politikai tisztánlátással és történelmi szkepticizmussal megpróbálta rendszerkritikából – a darab 1965-ben született – a világon létező valamennyi hatalmi struktúrára kiterjeszteni a mű érvényét, mind abszurdabbá vált a színpadi helyzet, s ezzel együtt mind erőtlenebbé a világ abszurditásának felmutatásában. […] Az egyetlen jelentéssíkra redukálódott abszurdban fel-felvillantak ugyan reális mozzanatok, de az eredendően abszurd realitásának humora meg sem közelítette a valóság abszurditásáét. […] A szándék tiszteletreméltó volt, a megvalósulás kétségtelenül nem teljesen sikerült,”

    • Eörsi Sírkő és kakaó című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.

  • 1992.05.szám Könyvvilág, Fábri Péter: Könyvek által a világ

    A minőségi irodalom és az erkölcs szétválaszthatatlansága.

    „Ki feledheti Eörsi István kristálytiszta logikáját és lenyűgöző pimaszságát, ahogy a 81-es írószövetségi tanácskozáson visszakövetelte a cenzúrát, vagy az öt évvel későbbi közgyűlésen Albert Gábor drámai erejű, a hatalmában pöffeszkedő politikai vezetést vádoló, tiborci panaszát s Nagy László híres interjúja utolsó mondatának üzenetét a jövő nemzedékéhez: »Ha emberarcuk lesz, csókolom őket, s elnézésüket kérem, hogy csak ennyit tehettem értük.«”

  • 1992.05.szám Kortárs, Bor Ambrus: Gépkor, nyelvek, találkozások
    Sprache im technischen Zeitalter, 1991 december

    A német folyóiratról – alapítója Walter Höllerer –, a Literarisches Colloquium tevékenységéről. A lap magyar számairól, a magyar—német műfordításokról, a DAAD-ról.

    „A magyar szerzők közül kiragadom Eörsi István nevét: hovatovább életműre valót fordított németből, Brechttől Jandlig.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Beszélő (Hetilap – 2.szám), 1991.01.12. Felolvasóestek Budapesten
    • 168 óra, 1991.01.15. (2.szám) Szénási Sándor: Az író a kupacok között
    • Népszabadság, 1991.09.19. Szalay György: Évente egymillió márka továbbképzésre

  • 1992.05.szám Köztársaság, Magyar hangjátékok exportja

    Keretes lista az 1990 – 1991-es évek terméséből. A Szerzői Jogvédő Hivatal adatai a Rádiószínházban bemutatott darabokra vonatkoznak. 1990-ben Eörsi István: Interjú (Svédország), 1991-ben Eörsi István: Variációk Oidipuszra (Izrael).

  • 1992.05.szám Magyarság, Mayer Evelin: A pesti Március Idusa…

    Március 15-e megünneplése Budapesten nem volt incidensmentes, aminek előzményei a médiaháborúk voltak. A hivatalos ünnepség menete, szónokai. Az egyéb szervezetek helyszínei, felszólalói. A Kereszténydemokrata Párt elhatárolódása a demonstrációtól.

    „Mindkét csoport a jelen problémáival foglalkozott. – Az ünnepi megemlékezés valahogy háttérbe szorult… […] Fónay Jenő … Szóbahozta Eörsi István írót, aki korábban a csőcselékektől óvta a politikai vitákat.”

    Előzmény:

    • Kurír (esti kiadás), 1992.03.16. Buják: Lincshangulatban

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a FÓNAY, illetve a CSŐCSELÉK szót.

  • 1992.05.szám Társadalmi Szemle, Csapody Tamás: II. János Pál pápa Magyarországon

    A pápa 1990. augusztus 16–20-ai lelkipásztori, egyúttal államfői látogatásáról. A meghívás politikai és egyházpolitikai háttere. Kikkel találkozott a pápa? A „protokolláris-politikai” találkozások. Akikkel nem találkozott a pápa. Vendégek itthonról és külföldről. II. János Pál beszédei. A látogatás sajtója. Biztonsági intézkedések. A pápa utazásainak költségei. Az egyházi és állami költségvetés. A pápalátogatás mérlege. A pápalátogatás sikere. Mi történt a pápaüzenet szellemiségével? Utalás lábjegyzetben Eörsi írására.

    „A Fideszhez közelálló (de nem Fidesz-orgánum) Magyar Narancs jó ízlést sértő, színvonaltalan írásai heves indulatokat váltottak ki – világnézeti és pártállásbeli hovatartozás nélkül – széles körben.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Narancs, 1991.08.08. E.I.: Látogatás előtt
    • Magyar Narancs, 1991.10.09. E.I.: Miért írtam bökverset a pápalátogatásról?
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat az eddig megjelölt cikkek felsorolásánál.

  • 1992.05.szám Társadalmi Szemle, MSZMP-dokumentum az ellenzékről, 1980-ból

    Sipos Levente bevezetője, jegyzetei, elemzése. Az MSZMP PB a „Jelentés a Politikai Bizottság számára a belső ellenzéki, ellenséges tevékenységről” című előterjesztésről és a határozattervezetről és annak következményeiről, azt ezt követő politikai helyzetről.

    „Nem hisznek már abban – ahogy az egyik volt Lukács-tanítvány, Eörsi István fogalmaz épp Lukács ismert álláspontjával vitatkozva (akinek teljes marxista életművét ugyancsak megtagadják) –, hogy »a legrosszabb szocializmus is jobb, mint a legjobb kapitalizmus«. Ezen az ideológiai-politikai alapon próbálják létrehozni a szövetséget a nem marxista, nem is feltétlenül a szocializmus felé orientálódó, polgári radikális vagy nacionalista indíttatású csoportokkal.”

    • Lukács György: Megélt gondolkodás / Életrajz magnószalagon című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • Georg Lukács: Gelebtes Denken. Eine Autobiographie im Dialog című kötete adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Idegen nyelvű résznél.
    • Eörsi István Interjú című kötete adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A dráma megjelent Eörsi István: A szerző szeretné, ha a pofa feje és a csomó emlékeztetne egymásra című kötetében is. A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház (Drámamelléklet), 1989.01.szám E.I.: Az interjú
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a könyvek címét.

  • 1992.06.01. Népszabadság, E.I.: Liberalizmus MDF-módra

    Debreczeni József szerint Göncz Árpádot Antall József találta ki, de tulajdonképpen nem is létezik. Arra szólítja fel Gönczöt, hogy vagy a moráljáról mondjon le, vagy a hivataláról. Az 1990-es MDF–SZDSZ-paktum. Göncz Árpád nem írta alá Gombár Csaba felmentését. Hankiss Elemérről. Az MDF-nek Csurka és Chrudinák kell. Elek István Gombárról. Eörsi: „A demokrácia egyebek közt azért demokrácia, mert védi a kisebbség érdekeit.”

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 1992.05.21. Elek István: Gombár Csaba és a kulturális bizottság – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 1992.05.26. dr. Debreczeni József: A király meztelen – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 1992.05.26. Kis Tibor: Holnap: függőjátszma – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 1992.05.28. Nádas Péter: Műelemzés – Nincs a rendszerünkben

    Reagálás:

    • Magyar Hírlap, 1992.06.06. Elek István: Kell-e nekünk jogállam?
    • Népszabadság, 1992.06.16. Vágréti László: Kissé behúzott nyakkal
    • Népszabadság, 1993.06.19. Lengyel László: Üzenet kockás papíron; A kényelmetlen Eörsi István

    Kapcsolódó cikk:

    • Magyar Hírlap, 1992.05.29. Révész Sándor: Nem egyéni, hanem közdráma ez! – Nincs a rendszerünkben

  • 1992.06.05. (132.szám) Kisalföld, I. B.: A szamizdat Beszélő
    Összkiadás három kötetben

    A szamizdat Beszélő összkiadása (1981–1989) megjelenése alkalmából a Neumann Alapítvány budapesti Liberális Társalgójában mutatták be a három kötetet. A könyvbemutatót Konrád György tartotta. Este a Magyar Építészek Szövetségének épületében a szamizdat Beszélő összkiadása megjelenése alkalmából a régi szerzők és szerkesztők, valamint olvasók baráti összejövetelt tartottak. A felszólalók között volt Eörsi István. 

  • 1992.06.06. Beszélő (Hetilap – 23.szám), Kádár Péter: Egy nézet a gyüjtőmedencéből
    (Válasz Eörsi Istvánnak)

    Az SZDSZ halogató egyházpolitikájáról.


    Előzmény:

    • Beszélő, 1992.05.30. (Hetilap – 22.szám) E.I.: Bevágtam az ajtót

  • 1992.06.06. Beszélő (Hetilap – 23.szám), Kőszeg Ferenc: Konferencia Berlinben
    „Ez a legújabb zsákutcánk”

     A kommunista múlt feldolgozásával szerzett kelet-európai tapasztalatokról.

    „A magyar résztvevők Eörsi István, Dalos György és e sorok írója a magyarországi igazságtevő törvénykezési kísérletek jogi és erkölcsi dilemmáiról szóltak.”

  • 1992.06.06. Magyar Hírlap, Elek István: Kell-e nekünk jogállam?

    Gombár Csaba kulturális bizottsági meghallgatásának sajtóvisszhangjáról. Nehéz-Posony István, Révész Sándor és Eörsi István vitacikkeiről – saját érvei.

    „Nem kevésbé meglepő, persze, hogy Eörsi István viszont éppen »jogászi burokba bujtatott önkényesség«-gel vádol meg, mert szigorúan alkalmazkodom a jogállam alapelvéhez.”

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 1992.05.29. Révész Sándor: Nem egyéni, hanem közdráma ez! – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 1992.06.01. E.I.: Liberalizmus MDF-módra

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1992.05.26. dr. Debreczeni József: A király meztelen – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 1993.06.19. Lengyel László: Üzenet kockás papíron; A kényelmetlen Eörsi István

  • 1992.06.06. Népszabadság, M. G. P.: Szólásszabadság

    Végh Antal Ölbeülni? Dorombolni? című interjúkötetéről, ennek kapcsán a szólásszabadságról.

    „Véghtől ki-ki megkapja a magáét: Antall József és Göncz Árpád, Balaskó Jenő és Eörsi István, E. Fehér Pál és Osztovics Levente. […] Végh új könyve valóságos szitok-telefonkönyv. […] Diurnus lovagiasan Csoóri védelmére kél, akinek becsét nem csorbítja a mégoly szélsőséges ellenvélemény. A költőnek nincs szüksége Diurnus védelmére. Nagyobb szüksége van azonban a szólásszabadságnak.”

    • Végh Antal kötetének adatait és az Eörsi Istvánról szóló részleteket megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1992.06.04. Diurnus (Bodor Pál): (Extra) Vasárnap – Nincs a rendszerünkben
    • Csongrád Megyei Hírlap – Délvilág, 1992.06.16. Hortobágyi Zoltán: Vég(h)elgyengülés
    • Népszabadság, 1992.08.18. Könczöl Csaba: Egy unalmas botránykönyv
    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja Végh kötetének a címét.

  • 1992.06.08. Kurír (esti kiadás), E.I.: Tisztelt Kurír,

    A lap május 15-i számában egy arcképével ellátott rövid interjú jelent meg Eörsivel az LGT-vel kapcsolatban. Eörsi azonban – állítása szerint – nem adott interjút. Hetesi Péter Pál viszontválaszában elmondja, hogy telefonon beszélgettek, ő ezt közölte.

    Előzmény:

    • Kurír (esti kiadás), 1992.05.15. Mindenki másképp LGT

  • 1992.06.09. Népszabadság, Balogh Ernő: Gyermekversek
    Eörsi István: A kalap és a villamos

    Könyvkritika.

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témához kapcsolódó további tartalmakat találhat, ha a keresőmezőbe beírja a kötet címét.

  • 1992.06.09.Magyar Narancs, Vágvölgyi B. András: A titkos történetről

    (Könyvkritika. Beszélő összkiadás 1981-89. A Beszélő története, jelentősége 1981. októberi indulásától. A Társadalmi Szerződés.)

  • 1992.06.13. Beszélő (Hetilap – 24.szám), Kemény István – Radnóti Sándor: A szamizdat-Beszélő titka(i)

    A Beszélő-összkiadás megjelenése alkalmából összegyűltek a régi és új szerzők, szerkesztők, munkatársak, az egykori és mai Beszélő olvasói, barátai, és emlékeztek. Kemény István szociológus bevezetője, majd Radnóti Sándor mondott beszédet. Keretes írás az Új Magyarország, 1992.06.08-i számában megjelent Czakó Sándor: Meghagyni én nem ellenzem című cikke. Fotók

  • 1992.06.13. Népszabadság, Pogonyi Lajos: A szelep és a tisztálkodási vágy
    Beszélgetés Pozsgay Imrével Aczél Györgyről
    Vélemények Aczélról

    „– Aczél igyekezett megosztani az értelmiséget. Hallomásból tudom, hogy a Charta ’77 aláírásakor Csoóri Sándornak azt mondta, hogy mit keres a zsidó fiúk között, míg Eörsi Istvántól azt kérdezte, hogy miért ír alá együtt antiszemitákkal. […] – Ez így volt. Nagyon jól emlékszem rá. […] Illyést és Németh Lászlót még meg tudta nyerni, de a második generációs népi származásúakat, Csoórit, Nagy Lászlót már nem. Az urbánusokkal ugyanígy volt: Örkénnyel, Déryvel még megkötötte az alkut, Konráddal, Eörsivel már képtelen volt.”

    A keretes írásban válogatás a sajtóban megjelent Aczélról szóló gondolatokból. Fotó: MTI archív protokollkép 1982-ből: Óvári Miklós, Pozsgay Imre és Aczél György

    Előzmény:

    • 168 óra, 1992.02.25. (8.szám) Győrffy Miklós – Szénási Sándor: A manipuláció nagymestere

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat az előzményben megjelölt cikk felsorolásánál.

  • 1992.06.13. Pesti Hírlap, Bencsik András: Űzetés a paradicsomban
    (Vissza Lakitelekhez)
    SZUBJEKTÍV PORTRÉ PÁRTOKRÓL, SÖTÉTEDŐ HÁTTÉRREL

    Elemzés a Magyar Demokrata Fórum és a Szabad Demokraták Szövetsége közötti ellentétről. MDF: bukás előtt. SZDSZ: a kommunizmus kísértete. Vissza Lakitelekhez. Eörsi István említése.

    Reagálás:

    • Pesti Hírlap, 1992.06.26. Némedi József: Rövid távon be lehet csapni

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.