EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1992.03.17. (65.szám) 24 óra, Kádár Péter: Helyszíni jelentés
    TV-jegyzet

    Az ’56-os Forradalmi Nemzeti Szövetség március 15-én nagygyűlést szervezett a Szabadság térre a Magyar Televízió épülete elé. A plakátokon rendszerváltást követelnek a rádióban és a televízióban. Szemezgetés a nagygyűlésen elhangzott jelszavakból:

    „Halál Hankiss Elemérre!”, „Magyar televíziót! Keresztény televíziót! Hankiss jöjjön ki!”.

    Megrohamozták a TV-székház bejáratát.

    „Fónay Jenő, a nagygyűlés szónoka. — Mi nem csőcselék vagyunk, hanem a nép!”

    „— Eörsi István barátom ott van-e a lépcsőn, hogy megvédje tőlünk a televíziót?! — kérdezi Fónay. Zúg a tömeg: »pfúj Eörsi... áruló... szégyentelen ...!«”

    A további események — lincshangulat.

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a FÓNAY, illetve a CSŐCSELÉK szót.

  • 1992.03.17. Népszabadság, E.I.: Kormány és nemzet

    Eörsi jegyzetében arról ír, hogy folyamatosságot fedez fel Horthy, Kádár és Antall vezetési stílusa között. Az Antall-rendszer és a horthyzmus ideológiájának összekapcsolódása. Vita a kormányzati és a liberális ellenzéki körök között a sajtó helyzete miatt. Független nemzeti tévét és rádiót követel.

    „Antall idejében az számít nemzetellenesnek, aki nem azonosítja a kormányzat törekvéseit a magyarság érdekeivel. Ideológiailag nemzetellenesnek számít a kereszténység kivételével az összes nagy nemzetközi eszmeáramlat, főként a liberalizmus és a szocializmus, melyet a rendszer néhány mérvadó ideológusa egybe is mos. Ez az eljárás kapcsolja össze közvetlenül az Antall-rendszer uralkodó ideológiáját a horthyzmussal. […] Aki manapság nemzetről szónokol, az többnyire a kormány céljait óhajtja szolgálni. Akik nemzeti tévét és nemzeti rádiót követelnek, azok valójában azért törnek lándzsát, hogy a kormány irányítsa ezeket az intézményeket.”

    Reagálás:

    • Magyar Szó, 1992.03.18. Csorba Zoltán: Amikor a kormányzat azonosítja magát a nemzettel
    • Napló – Szabadelvű hetilap, 1992.03.25. (99.szám) Kaján Ábel: Tejben vagyunk
    • Napló – Szabadelvű hetilap, 1992.04.08. (101.szám) Csorba Zoltán: Mi úszik még a tejben?

  • 1992.03.17. Népszava, D. D. – m. k. i. – szi: Vélemények március 15-e ünnepléséről
    Szájer: Jó, hogy kimaradtunk — Elek bírálja Demszkyt és a tüntető MDF-eseket

    Néhány parlamenti képviselő véleménye az ünnepléssel kapcsolatban az ünnep után. Szájer József, Eörsi Mátyás, Elek István Demszky beszédéről. Kőszeg Ferenc a Csurka-afférról. Mécs Imre a tévé előtt tüntető 56-osok indulatairól.

    „[Kőszeg] — Nem tudom, hogy a felénk szórt szitkokat hallotta-e, de azt bizonyára hallania kellett, hogy Fónay Jenő felhívta az emelvényről a tömeg figyelmét: köztük van Eörsi István író. Ezt követően majdnem tettlegességre is sor került. Én Konrád György és Makk Károly társaságában voltam, s amikor felismertek bennünket, elég sokan fordultak ellenünk. Azt kiabálták, hogy »maguk védik a kommunistákat«, meg hogy »hagyják el az országot«, Konrádnak pedig, hogy »éljen a legnagyobb magyar író, de ne sokáig«, és egyebek.”

    Reagálás:

    • Magyar Fórum, 1992.03.19. (12.szám) Kósa Csaba: Béke?
    • Magyar Fórum, 1992.04.16. (15.szám) Dobos László: „A legjelentősebb magyar író”
    • Magyar Fórum, 1992.05.21. (21. szám) Csatlós János: Üvegpadlón jár a látogató

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a FÓNAY, illetve a CSŐCSELÉK szót.

  • 1992.03.18. Magyar Szó, Csorba Zoltán: Amikor a kormányzat azonosítja magát a nemzettel
    Eörsi István folyamatosságot vél felfedezni Horthy, Kádár és Antall vezetési stílusa között

    Vita a kormányzati és a liberális ellenzéki körök között a sajtó helyzete miatt. A Forradalmi Nemzeti Szövetség a televízió épülete előtt követelte a rádió és tévé vezetőinek távozását, mert szerintük ezek a médiumok a liberalizmus mögé bújva a nemzeti kibontakozást gátolják. A tüntetésen a sajtó több munkatársát is inzultálták. Eörsi jegyzetet írt a Népszabadságba, amelyben folyamatosságot fedez fel Horthy, Kádár és Antall vezetési stílusa között.

    „Szemléletében Eörsi levezeti, hogy Horthy idejében a baloldal számított nemzetellenesnek, kiváltképp a kommunisták és a szocialisták, s persze a zsidó származásúak, a Kádár-korszakban az számított nemzetellenesnek, aki nem fogadta el a párt és a nemzet érdekazonosságát. »Antall idejében az számít nemzetellenesnek, aki nem azonosítja a kormányzat törekvéseit a magyarság érdekeivel. Ideológiailag nemzetellenesnek számít a kereszténység kivételével az összes nagy nemzetközi eszmeáramlat, főként a liberalizmus és a szocializmus, melyet a rendszer néhány mérvadó ideológusa egybe is mos. Ez az eljárás kapcsolja össze közvetlenül az Antall-rendszer uralkodó ideológiáját a horthyzmussal«.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1992.03.17. E.I.: Kormány és nemzet

    Kapcsolódó cikkek:

    • Napló – Szabadelvű hetilap, 1992.03.25. (99. szám) Kaján Ábel: Tejben vagyunk
    • Napló – Szabadelvű hetilap, 1992.04.08. (101. szám) Csorba Zoltán: Mi úszik még a tejben?

  • 1992.03.18.Magyar Narancs, Nádori Naár Péter: Éljen a haza! Incidensek és atrocitások

    (Helyszíni beszámoló a március 15-i ünnepségekről. Demszky, a Pofosz és a krisnások. Fónay Jenő és a tömeg konfliktusa Eörsivel és Konráddal. A KDNP-sek és az MDF-esek, Pongrátz Gergely, MÚK. Márton András: "Ha majd fegyver kell, lesz!". Lengyel Nagy Anna megrugdosása.)

  • 1992.03.19. (12.szám) Magyar Fórum, Kósa Csaba: Béke?

    Konrád Györgyről, a „legjelentősebb magyar íróról” a Spiegel és a Frankfurter Allgemeine Zeitung nyomán. Vitatja, hogy Konrád lenne a legjelentősebb. A sevillai Expo ’92 magyar pavilonjáról, Makovecz Imre munkájáról elismerően írnak a külföldi lapok, ami nyilván szomorú hír a másik oldalnak.

    „Lesz még jelentős, jelentősebb, legjelentősebb magyar író Eörsi István, érdemes kondomszakértő, Berkesi András ávócsillag, Spíró György műítész, aki a magyar költészetben csak fűzfapoétákat talált; minél gyűlölködőbb valaki, annál jelentősebb.”

    Előzmény:

    • Népszava, 1992.03. 17. D. D. – m. k. i. – szi.: Vélemények március 15-e ünnepléséről

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Fórum, 1992.03.19. (12.szám) Kósa Csaba: Béke?
    • Magyar Fórum, 1992.04.16. (15.) szám) Dobos László: „A legjelentősebb magyar író”
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a FÓNAY, illetve a CSŐCSELÉK szót.

  • 1992.03.20. (12.szám) Pesti Műsor, Titus Andronicus
    (avagy hogyan legyünk terroristák?)

    A Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház előadása az Arany János Színház Kamaratermében. William Shakespeare és Friedrich Dürrenmatt művei nyomán fordította: Eörsi István, Lévay József, Vajda Endre. Rendezte: Zsótér Sándor. A darab címlapja.

    Kapcsolódó cikk:

    • Színház, 1992.04.szám Orsós László Jakab: Gyorsan, hogy értsük

  • 1992.03.21. Beszélő (Hetilap – 12.szám), Kisbali László: Emlékezés: A hitleri erőszak

    Március 15-ei ünnepségek.

    „S az sem volt akármi, hogy a nemzetmentők ismét Eörsi Istvánban találták meg minden baj forrását. Eljön még az idő, amikor az SZDSZ-nek március 15-ére azt kell megszerveznie, hogy a demokrácia hívei körülállják Eörsi Istvánt.”

  • 1992.03.21. Beszélő (Hetilap – 12.szám), Solt: Új márciusi frontok

    A Demokratikus Charta, Konrád Györgytől Keserű Imréig. Márc. 15-i ünnepségek, csoportok. Az ’56-os Forradalmi Nemzeti Szövetség, a Sajtószabadság Klub, meg a skinheadek.

    Eörsi „beszámolt róla, hogy a Szabadság téren felismerték, s a szónok a hangosbeszélőn át hívta fel rá a sokadalom figyelmét. (Eörsi néhány nappal előbb a Naptévében csőcseléknek minősítette azokat, akik a tévé elfoglalásáért szándékoznak tüntetni.) Eörsi testi épségének megtartásával, ám sűrű fenyegetőzések közepette jutott át a téren.”

    Reagálás:

    • Beszélő, 1992.05.09. (Hetilap – 19.szám) lt [Solt Ottilia]: Csőcselék

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a FÓNAY, illetve a CSŐCSELÉK szót.

  • 1992.03.22. os.mti.hu, (OS): TIB-alapítók nyilatkozata

    Állásfoglalás a Történelmi Igazságtétel Bizottságban bekövetkezett változásokról. Az aláírók között van Eörsi István.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Nemzet, 1993.12.03. TIB-nyilatkozat 
    • Kurír (reggeli kiadás), 1993.12.03. Akkor lapultak, ma gyűlölködnek
    • Magyar Hírlap, 1993.12.03. TIB-alapítók bírálata a jelenlegi szervezetről
    • Új Magyarország, 1993.12.03. Megbocsáthatatlan cselekedet
    • 168 óra, 1993.12.07. (49.szám) Mátyás Győző: Abzug


  • 1992.03.23. Magyar Hírlap, „Ez a TIB már nem az, ami volt”
    Nyilatkozat

    Nyilatkozat a TIB-en belüli változásokról. Az aláírók között van Eörsi István.

    „Most azonban a közgyűlést előkészítő szervező bizottság — önmagát jogalap nélkül az országos vezetőséggel azonosítva — a TIB egészének nevében elítélte az Alkotmánybíróság határozatát az elévülési törvényről, figyelmen kívül hagyva a megalapításában kezdeményező szerepet betöltő és alapító tagok, az elnökség és a tagság egy részének álláspontját, amely elismeri a határozatot.”

  • 1992.03.23. Magyar Nemzet, „Ez a TIB már nem az, ami volt”
    Az alapítók nyilatkozata

    A címben jelzett állítás megindoklása. „Most azonban a közgyűlést előkészítő szervezőbizottság – önmagát jogalap nélkül az országos vezetőséggel azonosítva – a TIB egészének nevében elítélte az Alkotmánybíróság határozatát az elévülési törvényről, figyelmen kívül hagyva a megalapításában kezdeményező szerepet betöltő és alapító tagok, az elnökség és a tagság egy részének álláspontját, amely elismeri a határozatot.” Az aláírók között van Eörsi István.

  • 1992.03.23. Népszabadság, A TIB már nem az, ami volt
    Nyilatkozat

    A TIB-ben keletkezett ellentétek okai. A kárpótlás elmaradása. A nyilatkozatot aláírók között van Eörsi István. A szervező bizottság „a TIB egészének nevében elítélte az Alkotmánybíróság határozatát az elévülési törvényről, figyelmen kívül hagyva a megalapításában kezdeményező szerepet betöltő és alapító tagok, az elnökség és a tagság egy részének álláspontját, amely elismeri a határozatot. […] Azok, akik a TIB-ben az utóbbi időben a vezetés önkényes megragadására törnek, a jogos elkeseredés okozta szenvedélyeket napi politikai célok szolgálatába akarják állítani. Ez a TIB már nem az, ami volt.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a TIB szót, és megkeresi a dátumoknál a fenti dátum környékét. 

  • 1992.03.23. Népszava, s. i.: Zimányiék jogalap nélkül nyilatkoznak
    Az igazságtétel valódi szellemétől idegen törvényt nem támogatnak

    A TIB-ben való változások miatt többen – köztük Eörsi István – nyilatkozatban fogalmazzák meg véleményüket és tiltakozásukat. Az aláírók névsora. Vásárhelyi Miklós megindokolja elhatárolódásukat, Mécs Imre megerősítette Vásárhelyi indokait.

    „…még hallgatólagosan sem kölcsönzik nevüket idegen célok felhasználásához. […] Zimányi Tibor — önmagát minden jogalap nélkül az országos vezetőséggel azonosítva — a TIB egészének nevében ítélte el az Alkotmánybíróság állásfoglalását a Zétényi—Takács-féle elévülési törvényről.”

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja: ZÉTÉNYI–TAKÁCS, illetve a TIB-NYILATKOZAT kifejezést.

  • 1992.03.23. Pesti Hírlap, TIB-alapítók nyilatkozata

    A TIB-ben bekövetkezett változásokról, céljaikról a szervezet megalapításakor, a későbbi ellentétek okairól. A nyilatkozat aláírói között találjuk többek közt Eörsi Istvánt.

    „Most azonban a közgyűlést előkészítő szervező bizottság — önmagát jogalap nélkül az országos vezetőséggel azonosítva — TIB egészének nevében elítélte az Alkotmánybíróság határozatát az elévülési törvényről, figyelmen kívül hagyva a megalapításában kezdeményező szerepet betöltő és alapító tagok, az elnökség és a tagság egy részének álláspontját, amely elismeri a határozatot. […] a nemzet ügyei közösek, és ezért csak a különböző nézeteket vallók egyenjogú közreműködésével oldhatók meg. Azok, akik a TIB-ben az utóbbi időben a vezetés önkényes megragadására törnek, a jogos elkeseredés okozta szenvedélyeket napi politikai célok szolgálatába akarják állítani. Ez a TIB már nem az, ami volt. Legendává vált, nevét kisajátították.”

  • 1992.03.24. (12.szám) 168 óra, Lengyel Nagy Anna: Rúgás és savanyú cukor

    Publicisztika. Beszámoló a Szabadság téri március 15-i tömeggyűlésről, ahol a tudósítót egy bundás nő megrugdalta, mert a Gombár-rádiónál dolgozik. Kinek mi a jó ebben a történetben?

    Fotó


  • 1992.03.24. (12.szám) 168 óra, Szénási Sándor: Félelmek márciusa

    Publicisztika. Helyzetjelentés, hangulatkép március 15-e megünnepléséről.

  • 1992.03.24. Kurír (esti kiadás), G. R.: Alternatív lecsókolbász kezdő fölháborodóknak

    Lapszemle az Alternatív próbaszámának első számáról, melynek főszerkesztője Seres László.

    „Na persze, ki más is beszélhetne az új állampárt veszélyeiről, mint Eörsi István! Róla meg tudjuk, amit tudunk, ugye magyarok?! Csőcselékez, szabad demokratáz, kartázik meg minden!”

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a FÓNAY, illetve a CSŐCSELÉK szót.

  • 1992.03.25. (99.szám) Napló – Szabadelvű hetilap, Kaján Ábel: Tejben vagyunk
    Milyen előzménye és milyen folytatása van a Horthy–Kádár–Antall vonalvezetésnek, amiről a Magyar Szó budapesti tudósítója ír

    Reflexió a Magyar Szó tudósítója, Csorba Zoltán és Eörsi István cikkére. Vita az Antall-rendszer és a horthyzmus ideológiájának összekapcsolódásáról, a kormányzati és a liberális ellenzéki körök között a sajtó helyzete miatt.

    „A tudósítónak mentségére legyen mondva, nem a saját megállapítását közli, hanem csupán idézi az ismert magyarországi író, Eörsi István megállapítását.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1992.03.17. E.I.: Kormány és nemzet
    • Magyar Szó, 1992. 03.18. Csorba Zoltán: Amikor a kormány azonosítja magát a nemzettel

    Reagálás:

    • Napló – Szabadelvű hetilap, 1992.04.08. (101. szám) Csorba Zoltán: Mi úszik még a tejben? 

  • 1992.03.25.Zalai Hírlap + 1992.04.02.Tallózó, H.K.: A demokrácia? Cselekvési forma!


    (Interjú Eörsi Istvánnal.

    Reagálás: klubhalo.hu, 2010.12.18. Zöldi László: Mások az MDF-ről.)

  • 1992.03.28. Beszélő (Hetilap – 13.szám), Barna Imre: Rendszerváltozás A-tól Gy-ig

    Kiknek, milyen látomásai voltak a rendszerváltozások óta – a múlt visszatérése. Mit, hogyan írnak a lexikonok a rendszerváltásról és személyiségekről, és kik maradtak ki azokból? A Magyar Larousse-ból kihagyták pl. Eörsi Istvánt és Csalog Zsoltot. A bekerültekről.


    „A rossz politizálást, mint említettem, nem tűri a Larousse. Jó magyar embernek jó magyar Larousse-t. Győriványi a mi emberünk, Demszky és Dornbach menjenek a fenébe.”

  • 1992.03.28. Beszélő (Hetilap – 13.szám), Könczöl Csaba: Átmentés és / vagy védkarantén?

    A Művészeti Alapról. A 70-es évektől kezdődően a személyi igazolvány munkahely rovatába a Művészeti Alapot írták be, így nem lettek közveszélyes munkakerülők, s munkaviszonyuk is folyamatos lett, sőt kiegészítő nyugdíjat is kaphattak emiatt. Segélyezési tevékenység. Az alkotóházakról, melyekben oldalaktól függetlenül vehettek részt. Szigligeti lehetőségek (Eörsi István). A Művészeti Alap mára sem veszítette el politikasemlegességét. 

  • 1992.03.30. Magyar Hírlap, E.I.: Szép vágyálmok, keserű valóság

    Debreczeni József SZDSZ-bírálatáról. Mi az, amiben egyetért Debreczenivel, és mi az, amiben nem. A pártosságról, a tartós hazugságról. Saját pártjáról, az MDF-ről nem szól, csak a szabaddemokratákat bírálja. Példák arra, hogy Debreczeni hogyan csoportosítja a tényeket – pártosság. A szabaddemokraták válságának okairól. Az „Apák és fiúk”-szerű mocskolódásokról.

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 1992.03.26. Debreczeni József: Szabaddemokraták tündöklése és nyomorúsága – Nincs a rendszerünkben

    Reagálás:

    • Magyar Hírlap, 1992.03.31. Helyreigazítás

  • 1992.03.31. Fejér Megyei Hírlap, Pesti János: Születésnapi buli a Mikroszkóp Színpadon
    Harmincöt éves az ÉS

    Az Élet és Irodalom című folyóirat rövid története. A lap születésnapját a Mikroszkóp Színpadon ünnepelték. Ez alkalomból megjelent az ÉS exkluzív különkiadása. Ízelítő a programból.

    „Ugyancsak »élőben« vállalt versírást Eörsi István. Ösztönét és az instrukcióinkat követve az izgató szépségű, bár/mert még kiskorú Playboy fotómodell Mecedest énekelte meg, testre szabottan. Arc- és egyéb mását az áprilisi Playboy teszi közszemlére.”

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.