EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1992.02.20. Reggeli Pesti Hírlap, K. L.: Tisztelt Főszerkesztő Úr!

    Aggódó olvasói levél a Pesti Hírlap miatt.

    „…azért kell eltűnniük, és tönkremenniük, mert erre a tisztességes és kiegyensúlyozott hangra nincs ma szükség. […] Higgye el főszerkesztő úr, hogy ez nem a véletlen műve, különösen nem attól a pillanattól fogva, amikor a liberális lapok rájöttek, hogy az a kormánysegítség amiről olyan sejtelmesen cikkeztek, nem létezik. Eörsi István is helyesbíthetné elhamarkodott vezércikkét a Beszélőben.”

  • 1992.02.21. (4.szám) Magyar Napló, Amíg nem késő

    Nyilatkozat a szélsőjobboldali megnyilvánulások ellen, az 1992. február 4-én, a Parlamentben történtek miatt. Az aláírók között szerepelnek az Örley-Kör tagjai és más írók, köztük Eörsi István.

    „Miklós Árpád képviselő felszólalásában olyan, a »magyar szellem önvédelmének« eszméjét kisajátítani próbáló folyóiratot vett védelmébe, mely a fasizmus háborús bűntetteit kicsinyítő és a náci háborús bűnösöket felmagasztaló írásokat közöl. Idézzük szavait: »Azt határozottan vissza kell utasítani, hogy ilyen neonácinak tűnjék a Hunnia, amint azt Fodor Gábor mondotta. Szó sincsen róla: a magyar szellem önvédelme.«” Gadó György visszautasította Miklós Árpád felszólalását, Kónya Imre viszont Gadó György hozzászólásának kivizsgálását követelte.

    Kapcsolódó cikk:

    • Magyar Hírlap, 1992.02.15. Örley Kör: amíg nem késő...

  • 1992.02.21. (8.szám) Pesti Műsor, EÖRSI ISTVÁN: Változatok Ödipuszra

    Eörsi darabjának ősbemutatója a Térszínházban. Rendező: Bucz Hunor. Az előadás címlapja.

    • A témához kapcsolódó további tartalmakat találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1992.02.21. Népszabadság, Vágrégi László: Szigorú kegyelmet

    Az olvasói levél Kertész Ákos kollaborációról szóló cikkére reflektál.

    „Kertész Ákos Mea culpa című írásának végén föltette a (gondolom, költőinek szánt) kérdést: »...kollaboráns voltam én? És kollaboráns volt-e tízmillió magyar velem együtt? Nem tudok felelni rá. Azt tudom, hogy az átlagember, aki nem hős, az szörnyállamokban is élni akar. Aki nem hős, bűnös? Kollektíve? Nem tudom...« […] Mindezt persze nem a kónyapetőző emberektől kérdem (tőlük nem kérdezek semmit – várom, hogy elmúljanak, esetleg, hogy magam múljak el helyettük), hanem Kertész Ákosoktól, Konrád Györgyöktől, Eörsi Istvánoktól, azoktól, akiknek, ha máshonnan nem, József Attilától tudniok kell: van felelet.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1992.01.04. Kertész Ákos: Mea culpa

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja: ZÉTÉNYI–TAKÁCS.

  • 1992.02.21.Die Zeit, Adolf Endler: Grinsend, mit rasselnder Kette. Ein vollständiger, allzu vollständiger Querschnitt durch die ungarische Gessellschaft. Die Erringerungen und Bagatellen de ungarn István Eörsi.

  • 1992.02.21.zeit.de, Adolf Endler: Grinsend, mit rasselnder Kette. Ein vollständiger, allzu vollständiger Querschnitt durch die ungarische Gesellschaft

    (Die Erinnerungen und Bagatellen des Ungarn István Eörsi.)

  • 1992.02.22. Népszabadság, Varga István: Hagytam az örömömet sodródni
    Védelemre szorul a kultúra – mondja Pogány Judit Kaposváron

    Beszélgetés Pogány Judittal, aki színészi hivatása mellett a kaposvári önkormányzatban SZDSZ-es képviselőként dolgozik. Politikáról, szerepeiről, az SZDSZ helyi szervezetének őt ért bírálatáról. Fotó

    „A változás lehetőségének a szele érintett meg először, s ezt Eörsi Istvánnak, színházunk dramaturgjának köszönhetem, aki a nyolcvanas évek elejétől beszélt nekünk azokról a szerveződésekről, amelyek a fővárosban történtek. Tőle értesültem először arról: már vannak összejövetelek, »nem hivatalosan« találkoznak emberek. Hozott szamizdat kiadványokat is, a Független Kiadó anyagait. Kapcsolatom Eörsivel akkorra már barátsággá mélyült, amikor a Marat halála és sok más közös munka után színházunk igazgatóját, Babarczy Lászlót felsőbb körökből felszólították, hogy döntsön: vagy Eörsi Pista vagy a társulat.”

  • 1992.02.25. (8.szám) 168 óra, Győrffy Miklós – Szénási Sándor: A manipuláció nagymestere
    Kilúgozott emlékirat
    Eörsi szovjet térkép alatt

    Beszélgetés Aczél Györgyről lányával, Aczél Annával és Eörsi Istvánnal. Aczél hagyatéka, emlékiratai. Eörsi emlékei arról, hogy Aczél miképp cenzúrázta írásait. A prostituálódott értelmiségről. Anekdota Csoóriról és Hellerről. Fotók

    „A legszomorúbb anekdota szerint – állítólag a Charta ’77 aláírása után [Aczél] azt mondta volna Csoórinak: – Maga mit keres ezek között a zsidó gyerekek között? És azt mondta Hellernek: – Hát maga olyan antiszemitákkal, mint Csoóri, ír alá közös dokumentumot? Nem tudom, igaz-e ez, de mindkettőjüktől hallottam.”

    Reagálás:

    • Magyar Nemzet, 1992.04.01. Javorniczky István: Belső béke
    • Népszabadság, 1992.06.13. Pogonyi Lajos: A szelep és a tisztálkodási vágy + Vélemények Aczélról (keretes írás)
    • Magyar Hírlap, 1997.03.29. Faragó Vilmos: Egy szereplő, kettős szerepben
    • Magyar Nemzet, 1998.12.03. Szabó Sándor: Egy kis párt nagy ábrándjai
    • Kritika, 2011.11–12.szám Hernádi Miklós: Csak diszkréten! Magyar zsidó kommunisták a holokausztról 1944–1974
    • Rendszerváltó Archívum, 2020.03.szám (október) Szekér Nóra: Tapasztalat és realitás
    • Rendszerváltó Szemle, 2023.01–02.szám (tavasz-nyár) Szekér Nóra: Tapasztalat és realitás

  • 1992.02.26. Magyar Szó, re: Magunk sem hittük, hogy sikerül
    Bodrogvári-díjat kapott a szabadkai Városi Könyvtár

    Beszámoló a jubiláló könyvtár megemlékező programjáról. Judita Plankoš, a könyvtár igazgatónője elégedettségét fejezte ki a kulturális tribün rendezvényeivel kapcsolatban, megemlítette Eörsi Istvánt is azok között, akik ingyen, vagy minimális összegért léptek fel.

    „Ezek az íróvendégek egytől egyig népes közönséget vonzottak ide. Megesett, hogy az olvasóterem folyosóján álltak az emberek.”

  • 1992.02.27.Berliner Zeitung, Cornelia Geißler: Ungarischer Blaubart beißt in Honeckers Lippe. Budapester und Berliner Autoren lasen im Literarischen Colloquium am Wannsee

  • 1992.02.28. (50.szám) Pest Megyei Hírlap, Takács István: Árnyéksakk
    SZÍNHÁZI LEVÉL

    Tavaly Széchenyi-év volt. Milyen darabokat mutattak be ez alkalomból?

    „A színház, a dráma még mértéktartónak is mutatkozott: nem vették elő színházaink tucatjaiban sem Németh László nagyszerű Széchenyi-drámáját (amelyben az örök Kossuth—Széchenyi vitában ő az utóbbi oldalán áll), sem Eörsi István fanyar-groteszk felhangokkal megszólaló Széchenyi és az árnyak című darabját.”

    • Eörsi Széchenyi és az árnyak című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.


  • 1992.02.28.Der Tagesspiegel, Susanne Kippenberger: Das Gefängnis, eine gute Schule. Der ungarische Schriftsteller und Theatermann István Eörsi

  • 1992.02.29. Magyar Hírlap, Wagner István: Határok nélkül
    Berlini levél

    A „Grenzenlos” hat hónapos rendezvénysorozatáról, amelyik „Budapest—Berlin, kulturális találkozások” alcímmel szeptember elejétől március végéig tart. Az eseményen fellép Eörsi István is.

  • 1992.02.szám Kortárs, Lakatos István: Periratok, 1957/58 (I. rész)
    Harmincöt év után

    Az 1956-os forradalomról és következményeiről. Eörsi István említése.

  • 1992.02.szám Új Pedagógiai Szemle, Kronstein Gábor: 1956-ról – unalmasan
    — Pedagógiai széljegyzet egy történelmi olvasókönyvhöz —

    Könyvkritika – Az 1956-os magyar forradalom. Reform-Felkelés—Szabadságharc-Megtorlás. Történelmi olvasókönyv középiskolásoknak. (Tankönyvkiadó, Bp., 1991. 223 old.) Szerzői: Bak M. János, Kozák Gyula, Litván György és Rainer M. János, előszó: Göncz Árpád. A szerző funkciójához és olvasóközönségéhez képest unalmasnak tartja a könyvet. Példák arra, hogy hogyan lehetett volna ezen javítani. Hiányolja a könyvből, hogy csak elvétve találni utalásokat a diákokra, a fiatal résztvevőkre, pedig erre is vannak jó példák – felsorolás.

    „Erről a típusról bőven akadnak érzékletes leírások Eörsi István börtönkönyvében is, amely az Emlékezés a régi szép időkre címet viseli (Bp., 1989). […] Ha erkölcsi dilemmára kellene példa, azt is Eörsi könyvéből vehetnénk.”

    • Eörsi könyvének adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1992.03.02. Pesti Hírlap, D. H. G.: A tüntetés nem megoldás

    Részletek Eörsi Istvánnak az SZDSZ Országos Tanácsához írt leveléből a jobboldali, szélsőséges elemek március 15-re tervezett tüntetéséről. Ellentüntetésre tesz javaslatot. Az ezzel kapcsolatos kérdésekről rövid beszélgetés Medgyasszay Lászlóval, az MDF alelnökével.

    „Tartani lehet attól, hogy a csőcselék még a tavalyinál is erőteljesebb támadást intéz a rádió és esetleg a televízió épülete ellen.”

  • 1992.03.03. (9.szám) 168 óra, E.I.: Cinizmus dupla csavarral

    A pártállam hazugságairól. Ma „új típusú, dupla csavaros, cinikus hazugságok” születnek. Példaként Liszkay Gábornak, a Hírlapkiadó Vállalat ügyvezető igazgatójának mondatait idézi. Az Esti Hírlap részvényeinek megvásárlása. 

    Liszkay cinizmusáról: „Liszkay eredetisége abban rejlik, hogy a magántulajdon szentségének kulisszahasogató érvét egy államosító akció kapcsán, ennek hatékonnyá tétele érdekében hangoztatja. Az állam az adófizetők pénzén lapokat vásárol, hogy a kormányzati politikát propagálja. Ez újabb lépés a korábbi rend helyreállítása felé.”

    Előzmény:

    • 168 óra, 1992.02.18. (7.szám) Farkas Zoltán: Sötétben dudorászó lapszerkesztők

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszava, 1992.03.09. Gantner Ilona: Rezgésfolyamatok 
    • Népszava, 1992.04.06. Gantner Ilona: Emlékezetkihagyás 
    • index.hu, 2018.11.29. Dezső András: Orbán egy kipróbált emberre bízta a teljes médiát

  • 1992.03.03.Tageszeitung, Mirjam Schaub: Räuber und Gendarm. Ein Gespräch zwischen George Tabori, István Eörsi und Thomas Langhoff im Hebbel-Theater

  • 1992.03.05. (10.szám) Magyar Fórum, Dluhopolszky László: A Magyar Fórum panoptikuma

    Karikatúra Eörsi Istvánról és Konrád Györgyről harcostársakként ábrázolva.

  • 1992.03.08. Kurír (reggeli kiadás), Kortársunk: Eörsi István

    Rejtvény, amelyben Eörsi egyik novelláskötetének címét lehet megfejteni.

  • 1992.03.09. Népszava, Gantner Ilona: Rezgésfolyamatok

    Nahlik Gábor frissen kinevezett alelnöke új koordinátorokat, vezetőket nevezett ki. Az M1-es és az M2-es Híradó közötti különbségek.

    „Hankiss Elemér legnagyobb s megbocsáthatatlan bűne az, hogy nem hagyta MDF-esedni az egész televíziót… […] Ahogy Eörsi István is írja a 168 órában — éppen az Esti Hírlap MDF-esítésével kapcsolatban —: »elvégre aki nem akar prostituálódni, az veheti a kalapját. Elmehet, ha szerencséje van, más lapokhoz vagy más szakmába, vagy felcsaphat munkanélkülinek«”.

    Kapcsolódó cikkek:

    • 168 óra, 1992.03.03. (9.szám) E.I.: Cinizmus dupla csavarral (és az itt felsorolt cikkek)

  • 1992.03.14. Népszava, V. F.: Mégis tüntet a Közakarat Egyesület
    Antall—Fónay találkozó?

    Az ’56-os Nemzeti Szövetség tüntetést szervezett március 15-ére, ám az elnökség távolmaradásra hívta fel a szervezet tagjait.

    „Szokolay szerint ugyanakkor a »másik oldal« igyekszik mindent elkövetni, hogy »szítsa a tüzet«, s erre jó példa Eörsi István minapi tévényilatkozata. Abban a politikus úgymond »lecsőcselékezte« politikai ellenfeleit, amiért válaszként például a Közakarat Egyesület XI. kerületi csoportja úgy reagált: bár eddig nem állt szándékukban a demonstrálás, ezután már menni fognak.”

  • 1992.03.16. Kurír (esti kiadás), Buják: Lincshangulatban

    Helyszíni beszámoló. Tiltakozó gyűlést tartottak március 15-én, kora délután a politikai szélsőjobb egyes, partvonalon kívül szorult csoportjai. „… a tüntetők vezérszónoka megfenyegette Eörsi Istvánt, aki – állítása szerint – csőcseléknek minősítette egy nyilatkozatában a tömeg egy részét.” Fotók

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyarság, 1992.05.szám Mayer Evelin: A pesti Március Idusa…
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a FÓNAY, illetve a CSŐCSELÉK szót.

  • 1992.03.16. Magyar Nemzet, k. gy.: Indulatok a sajtó ellen
    Tüntetés a tévé előtt

    Helyszíni beszámoló az 56-os Szövetség „nemzeti nagygyűléséről”. Fónay Jenő, a POFOSZ elnöke „Szónoklata során többször név szerint is kritizálta Eörsi Istvánt, aki egy korábbi interjújában a »csőcseléktől« óvta a politikai vitákat. (Egyébként az író maga is ott volt a megmozdulás elején.) […] A televízió épülete előtt a hivatalos ünnepség után az 56-os forradalmi nemzeti szövetség tüntetőinek egy része szitkokat szórt az SZDSZ több jelenlévő tagjára, köztük országgyűlési képviselőkre is, illetve megrugdosták a rádió egy munkatársnőjét.”.

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a FÓNAY, illetve a CSŐCSELÉK szót.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.