EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1992.03.03.Tageszeitung, Mirjam Schaub: Räuber und Gendarm. Ein Gespräch zwischen George Tabori, István Eörsi und Thomas Langhoff im Hebbel-Theater

  • 1992.03.05. (10.szám) Magyar Fórum, Dluhopolszky László: A Magyar Fórum panoptikuma

    Karikatúra Eörsi Istvánról és Konrád Györgyről harcostársakként ábrázolva.

  • 1992.03.08. Kurír (reggeli kiadás), Kortársunk: Eörsi István

    Rejtvény, amelyben Eörsi egyik novelláskötetének címét lehet megfejteni.

  • 1992.03.09. Népszava, Gantner Ilona: Rezgésfolyamatok

    Nahlik Gábor frissen kinevezett alelnöke új koordinátorokat, vezetőket nevezett ki. Az M1-es és az M2-es Híradó közötti különbségek.

    „Hankiss Elemér legnagyobb s megbocsáthatatlan bűne az, hogy nem hagyta MDF-esedni az egész televíziót… […] Ahogy Eörsi István is írja a 168 órában — éppen az Esti Hírlap MDF-esítésével kapcsolatban —: »elvégre aki nem akar prostituálódni, az veheti a kalapját. Elmehet, ha szerencséje van, más lapokhoz vagy más szakmába, vagy felcsaphat munkanélkülinek«”.

    Kapcsolódó cikkek:

    • 168 óra, 1992.03.03. (9.szám) E.I.: Cinizmus dupla csavarral (és az itt felsorolt cikkek)

  • 1992.03.14. Népszava, V. F.: Mégis tüntet a Közakarat Egyesület
    Antall—Fónay találkozó?

    Az ’56-os Nemzeti Szövetség tüntetést szervezett március 15-ére, ám az elnökség távolmaradásra hívta fel a szervezet tagjait.

    „Szokolay szerint ugyanakkor a »másik oldal« igyekszik mindent elkövetni, hogy »szítsa a tüzet«, s erre jó példa Eörsi István minapi tévényilatkozata. Abban a politikus úgymond »lecsőcselékezte« politikai ellenfeleit, amiért válaszként például a Közakarat Egyesület XI. kerületi csoportja úgy reagált: bár eddig nem állt szándékukban a demonstrálás, ezután már menni fognak.”

  • 1992.03.16. Kurír (esti kiadás), Buják: Lincshangulatban

    Helyszíni beszámoló. Tiltakozó gyűlést tartottak március 15-én, kora délután a politikai szélsőjobb egyes, partvonalon kívül szorult csoportjai. „… a tüntetők vezérszónoka megfenyegette Eörsi Istvánt, aki – állítása szerint – csőcseléknek minősítette egy nyilatkozatában a tömeg egy részét.” Fotók

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyarság, 1992.05.szám Mayer Evelin: A pesti Március Idusa…
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a FÓNAY, illetve a CSŐCSELÉK szót.

  • 1992.03.16. Magyar Nemzet, k. gy.: Indulatok a sajtó ellen
    Tüntetés a tévé előtt

    Helyszíni beszámoló az 56-os Szövetség „nemzeti nagygyűléséről”. Fónay Jenő, a POFOSZ elnöke „Szónoklata során többször név szerint is kritizálta Eörsi Istvánt, aki egy korábbi interjújában a »csőcseléktől« óvta a politikai vitákat. (Egyébként az író maga is ott volt a megmozdulás elején.) […] A televízió épülete előtt a hivatalos ünnepség után az 56-os forradalmi nemzeti szövetség tüntetőinek egy része szitkokat szórt az SZDSZ több jelenlévő tagjára, köztük országgyűlési képviselőkre is, illetve megrugdosták a rádió egy munkatársnőjét.”.

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a FÓNAY, illetve a CSŐCSELÉK szót.

  • 1992.03.17. (65.szám) 24 óra, Kádár Péter: Helyszíni jelentés
    TV-jegyzet

    Az ’56-os Forradalmi Nemzeti Szövetség március 15-én nagygyűlést szervezett a Szabadság térre a Magyar Televízió épülete elé. A plakátokon rendszerváltást követelnek a rádióban és a televízióban. Szemezgetés a nagygyűlésen elhangzott jelszavakból:

    „Halál Hankiss Elemérre!”, „Magyar televíziót! Keresztény televíziót! Hankiss jöjjön ki!”.

    Megrohamozták a TV-székház bejáratát.

    „Fónay Jenő, a nagygyűlés szónoka. — Mi nem csőcselék vagyunk, hanem a nép!”

    „— Eörsi István barátom ott van-e a lépcsőn, hogy megvédje tőlünk a televíziót?! — kérdezi Fónay. Zúg a tömeg: »pfúj Eörsi... áruló... szégyentelen ...!«”

    A további események — lincshangulat.

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a FÓNAY, illetve a CSŐCSELÉK szót.

  • 1992.03.17. Népszabadság, E.I.: Kormány és nemzet

    Eörsi jegyzetében arról ír, hogy folyamatosságot fedez fel Horthy, Kádár és Antall vezetési stílusa között. Az Antall-rendszer és a horthyzmus ideológiájának összekapcsolódása. Vita a kormányzati és a liberális ellenzéki körök között a sajtó helyzete miatt. Független nemzeti tévét és rádiót követel.

    „Antall idejében az számít nemzetellenesnek, aki nem azonosítja a kormányzat törekvéseit a magyarság érdekeivel. Ideológiailag nemzetellenesnek számít a kereszténység kivételével az összes nagy nemzetközi eszmeáramlat, főként a liberalizmus és a szocializmus, melyet a rendszer néhány mérvadó ideológusa egybe is mos. Ez az eljárás kapcsolja össze közvetlenül az Antall-rendszer uralkodó ideológiáját a horthyzmussal. […] Aki manapság nemzetről szónokol, az többnyire a kormány céljait óhajtja szolgálni. Akik nemzeti tévét és nemzeti rádiót követelnek, azok valójában azért törnek lándzsát, hogy a kormány irányítsa ezeket az intézményeket.”

    Reagálás:

    • Magyar Szó, 1992.03.18. Csorba Zoltán: Amikor a kormányzat azonosítja magát a nemzettel
    • Napló – Szabadelvű hetilap, 1992.03.25. (99.szám) Kaján Ábel: Tejben vagyunk
    • Napló – Szabadelvű hetilap, 1992.04.08. (101.szám) Csorba Zoltán: Mi úszik még a tejben?

  • 1992.03.17. Népszava, D. D. – m. k. i. – szi: Vélemények március 15-e ünnepléséről
    Szájer: Jó, hogy kimaradtunk — Elek bírálja Demszkyt és a tüntető MDF-eseket

    Néhány parlamenti képviselő véleménye az ünnepléssel kapcsolatban az ünnep után. Szájer József, Eörsi Mátyás, Elek István Demszky beszédéről. Kőszeg Ferenc a Csurka-afférról. Mécs Imre a tévé előtt tüntető 56-osok indulatairól.

    „[Kőszeg] — Nem tudom, hogy a felénk szórt szitkokat hallotta-e, de azt bizonyára hallania kellett, hogy Fónay Jenő felhívta az emelvényről a tömeg figyelmét: köztük van Eörsi István író. Ezt követően majdnem tettlegességre is sor került. Én Konrád György és Makk Károly társaságában voltam, s amikor felismertek bennünket, elég sokan fordultak ellenünk. Azt kiabálták, hogy »maguk védik a kommunistákat«, meg hogy »hagyják el az országot«, Konrádnak pedig, hogy »éljen a legnagyobb magyar író, de ne sokáig«, és egyebek.”

    Reagálás:

    • Magyar Fórum, 1992.03.19. (12.szám) Kósa Csaba: Béke?
    • Magyar Fórum, 1992.04.16. (15.szám) Dobos László: „A legjelentősebb magyar író”
    • Magyar Fórum, 1992.05.21. (21. szám) Csatlós János: Üvegpadlón jár a látogató

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a FÓNAY, illetve a CSŐCSELÉK szót.

  • 1992.03.18. Magyar Szó, Csorba Zoltán: Amikor a kormányzat azonosítja magát a nemzettel
    Eörsi István folyamatosságot vél felfedezni Horthy, Kádár és Antall vezetési stílusa között

    Vita a kormányzati és a liberális ellenzéki körök között a sajtó helyzete miatt. A Forradalmi Nemzeti Szövetség a televízió épülete előtt követelte a rádió és tévé vezetőinek távozását, mert szerintük ezek a médiumok a liberalizmus mögé bújva a nemzeti kibontakozást gátolják. A tüntetésen a sajtó több munkatársát is inzultálták. Eörsi jegyzetet írt a Népszabadságba, amelyben folyamatosságot fedez fel Horthy, Kádár és Antall vezetési stílusa között.

    „Szemléletében Eörsi levezeti, hogy Horthy idejében a baloldal számított nemzetellenesnek, kiváltképp a kommunisták és a szocialisták, s persze a zsidó származásúak, a Kádár-korszakban az számított nemzetellenesnek, aki nem fogadta el a párt és a nemzet érdekazonosságát. »Antall idejében az számít nemzetellenesnek, aki nem azonosítja a kormányzat törekvéseit a magyarság érdekeivel. Ideológiailag nemzetellenesnek számít a kereszténység kivételével az összes nagy nemzetközi eszmeáramlat, főként a liberalizmus és a szocializmus, melyet a rendszer néhány mérvadó ideológusa egybe is mos. Ez az eljárás kapcsolja össze közvetlenül az Antall-rendszer uralkodó ideológiáját a horthyzmussal«.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1992.03.17. E.I.: Kormány és nemzet

    Kapcsolódó cikkek:

    • Napló – Szabadelvű hetilap, 1992.03.25. (99. szám) Kaján Ábel: Tejben vagyunk
    • Napló – Szabadelvű hetilap, 1992.04.08. (101. szám) Csorba Zoltán: Mi úszik még a tejben?

  • 1992.03.18.Magyar Narancs, Nádori Naár Péter: Éljen a haza! Incidensek és atrocitások

    (Helyszíni beszámoló a március 15-i ünnepségekről. Demszky, a Pofosz és a krisnások. Fónay Jenő és a tömeg konfliktusa Eörsivel és Konráddal. A KDNP-sek és az MDF-esek, Pongrátz Gergely, MÚK. Márton András: "Ha majd fegyver kell, lesz!". Lengyel Nagy Anna megrugdosása.)

  • 1992.03.19. (12.szám) Magyar Fórum, Kósa Csaba: Béke?

    Konrád Györgyről, a „legjelentősebb magyar íróról” a Spiegel és a Frankfurter Allgemeine Zeitung nyomán. Vitatja, hogy Konrád lenne a legjelentősebb. A sevillai Expo ’92 magyar pavilonjáról, Makovecz Imre munkájáról elismerően írnak a külföldi lapok, ami nyilván szomorú hír a másik oldalnak.

    „Lesz még jelentős, jelentősebb, legjelentősebb magyar író Eörsi István, érdemes kondomszakértő, Berkesi András ávócsillag, Spíró György műítész, aki a magyar költészetben csak fűzfapoétákat talált; minél gyűlölködőbb valaki, annál jelentősebb.”

    Előzmény:

    • Népszava, 1992.03. 17. D. D. – m. k. i. – szi.: Vélemények március 15-e ünnepléséről

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Fórum, 1992.03.19. (12.szám) Kósa Csaba: Béke?
    • Magyar Fórum, 1992.04.16. (15.) szám) Dobos László: „A legjelentősebb magyar író”
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a FÓNAY, illetve a CSŐCSELÉK szót.

  • 1992.03.20. (12.szám) Pesti Műsor, Titus Andronicus
    (avagy hogyan legyünk terroristák?)

    A Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház előadása az Arany János Színház Kamaratermében. William Shakespeare és Friedrich Dürrenmatt művei nyomán fordította: Eörsi István, Lévay József, Vajda Endre. Rendezte: Zsótér Sándor. A darab címlapja.

    Kapcsolódó cikk:

    • Színház, 1992.04.szám Orsós László Jakab: Gyorsan, hogy értsük

  • 1992.03.21. Beszélő (Hetilap – 12.szám), Kisbali László: Emlékezés: A hitleri erőszak

    Március 15-ei ünnepségek.

    „S az sem volt akármi, hogy a nemzetmentők ismét Eörsi Istvánban találták meg minden baj forrását. Eljön még az idő, amikor az SZDSZ-nek március 15-ére azt kell megszerveznie, hogy a demokrácia hívei körülállják Eörsi Istvánt.”

  • 1992.03.21. Beszélő (Hetilap – 12.szám), Solt: Új márciusi frontok

    A Demokratikus Charta, Konrád Györgytől Keserű Imréig. Márc. 15-i ünnepségek, csoportok. Az ’56-os Forradalmi Nemzeti Szövetség, a Sajtószabadság Klub, meg a skinheadek.

    Eörsi „beszámolt róla, hogy a Szabadság téren felismerték, s a szónok a hangosbeszélőn át hívta fel rá a sokadalom figyelmét. (Eörsi néhány nappal előbb a Naptévében csőcseléknek minősítette azokat, akik a tévé elfoglalásáért szándékoznak tüntetni.) Eörsi testi épségének megtartásával, ám sűrű fenyegetőzések közepette jutott át a téren.”

    Reagálás:

    • Beszélő, 1992.05.09. (Hetilap – 19.szám) lt [Solt Ottilia]: Csőcselék

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a FÓNAY, illetve a CSŐCSELÉK szót.

  • 1992.03.22. os.mti.hu, (OS): TIB-alapítók nyilatkozata

    Állásfoglalás a Történelmi Igazságtétel Bizottságban bekövetkezett változásokról. Az aláírók között van Eörsi István.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Nemzet, 1993.12.03. TIB-nyilatkozat 
    • Kurír (reggeli kiadás), 1993.12.03. Akkor lapultak, ma gyűlölködnek
    • Magyar Hírlap, 1993.12.03. TIB-alapítók bírálata a jelenlegi szervezetről
    • Új Magyarország, 1993.12.03. Megbocsáthatatlan cselekedet
    • 168 óra, 1993.12.07. (49.szám) Mátyás Győző: Abzug


  • 1992.03.23. Magyar Hírlap, „Ez a TIB már nem az, ami volt”
    Nyilatkozat

    Nyilatkozat a TIB-en belüli változásokról. Az aláírók között van Eörsi István.

    „Most azonban a közgyűlést előkészítő szervező bizottság — önmagát jogalap nélkül az országos vezetőséggel azonosítva — a TIB egészének nevében elítélte az Alkotmánybíróság határozatát az elévülési törvényről, figyelmen kívül hagyva a megalapításában kezdeményező szerepet betöltő és alapító tagok, az elnökség és a tagság egy részének álláspontját, amely elismeri a határozatot.”

  • 1992.03.23. Magyar Nemzet, „Ez a TIB már nem az, ami volt”
    Az alapítók nyilatkozata

    A címben jelzett állítás megindoklása. „Most azonban a közgyűlést előkészítő szervezőbizottság – önmagát jogalap nélkül az országos vezetőséggel azonosítva – a TIB egészének nevében elítélte az Alkotmánybíróság határozatát az elévülési törvényről, figyelmen kívül hagyva a megalapításában kezdeményező szerepet betöltő és alapító tagok, az elnökség és a tagság egy részének álláspontját, amely elismeri a határozatot.” Az aláírók között van Eörsi István.

  • 1992.03.23. Népszabadság, A TIB már nem az, ami volt
    Nyilatkozat

    A TIB-ben keletkezett ellentétek okai. A kárpótlás elmaradása. A nyilatkozatot aláírók között van Eörsi István. A szervező bizottság „a TIB egészének nevében elítélte az Alkotmánybíróság határozatát az elévülési törvényről, figyelmen kívül hagyva a megalapításában kezdeményező szerepet betöltő és alapító tagok, az elnökség és a tagság egy részének álláspontját, amely elismeri a határozatot. […] Azok, akik a TIB-ben az utóbbi időben a vezetés önkényes megragadására törnek, a jogos elkeseredés okozta szenvedélyeket napi politikai célok szolgálatába akarják állítani. Ez a TIB már nem az, ami volt.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a TIB szót, és megkeresi a dátumoknál a fenti dátum környékét. 

  • 1992.03.23. Népszava, s. i.: Zimányiék jogalap nélkül nyilatkoznak
    Az igazságtétel valódi szellemétől idegen törvényt nem támogatnak

    A TIB-ben való változások miatt többen – köztük Eörsi István – nyilatkozatban fogalmazzák meg véleményüket és tiltakozásukat. Az aláírók névsora. Vásárhelyi Miklós megindokolja elhatárolódásukat, Mécs Imre megerősítette Vásárhelyi indokait.

    „…még hallgatólagosan sem kölcsönzik nevüket idegen célok felhasználásához. […] Zimányi Tibor — önmagát minden jogalap nélkül az országos vezetőséggel azonosítva — a TIB egészének nevében ítélte el az Alkotmánybíróság állásfoglalását a Zétényi—Takács-féle elévülési törvényről.”

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja: ZÉTÉNYI–TAKÁCS, illetve a TIB-NYILATKOZAT kifejezést.

  • 1992.03.23. Pesti Hírlap, TIB-alapítók nyilatkozata

    A TIB-ben bekövetkezett változásokról, céljaikról a szervezet megalapításakor, a későbbi ellentétek okairól. A nyilatkozat aláírói között találjuk többek közt Eörsi Istvánt.

    „Most azonban a közgyűlést előkészítő szervező bizottság — önmagát jogalap nélkül az országos vezetőséggel azonosítva — TIB egészének nevében elítélte az Alkotmánybíróság határozatát az elévülési törvényről, figyelmen kívül hagyva a megalapításában kezdeményező szerepet betöltő és alapító tagok, az elnökség és a tagság egy részének álláspontját, amely elismeri a határozatot. […] a nemzet ügyei közösek, és ezért csak a különböző nézeteket vallók egyenjogú közreműködésével oldhatók meg. Azok, akik a TIB-ben az utóbbi időben a vezetés önkényes megragadására törnek, a jogos elkeseredés okozta szenvedélyeket napi politikai célok szolgálatába akarják állítani. Ez a TIB már nem az, ami volt. Legendává vált, nevét kisajátították.”

  • 1992.03.24. (12.szám) 168 óra, Lengyel Nagy Anna: Rúgás és savanyú cukor

    Publicisztika. Beszámoló a Szabadság téri március 15-i tömeggyűlésről, ahol a tudósítót egy bundás nő megrugdalta, mert a Gombár-rádiónál dolgozik. Kinek mi a jó ebben a történetben?

    Fotó


  • 1992.03.24. (12.szám) 168 óra, Szénási Sándor: Félelmek márciusa

    Publicisztika. Helyzetjelentés, hangulatkép március 15-e megünnepléséről.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.