EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1992.04.22. Magyar Hírlap, Bleicher Imre: Parancsra hős
    Levél a szerkesztőhöz

    A Miniszterelnöki Sajtóiroda munkatársának olvasói levele Antall Józsefnek, a második világháborúban elesettek emlékműavatásán elmondott beszédével kapcsolatban. Áldozatok, vagy hősök-e a Don-kanyarnál elesett katonák? Pontosan idézi Antall beszédének Eörsi által bírált részeit.

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 1992.04.16. E.I.: Két idézet

    Reagálás:

    • Magyar Hírlap, 1992.04.23. E.I.: A hiteles szöveg. Levelek a szerkesztőhöz
    • Magyar Hírlap, 1992.05.09. Faludy György: Jegyzetek a kor margójára
    • Magyar Hírlap, 1992.05.13. Ravasz Károly: Kohl (avagy Eörsi István) dilemmája. Levelek a szerkesztőhöz

  • 1992.04.23. Magyar Hírlap, E.I.: A hiteles szöveg
    Levelek a szerkesztőhöz

    A Miniszterelnöki Sajtóiroda munkatársának olvasói levele Antall Józsefnek, a második világháborúban elesettek emlékműavatásán elmondott beszédével kapcsolatban. Áldozatok, vagy hősök-e a Don-kanyarnál elesett katonák? Pontosan idézi Antall beszédének Eörsi által bírált részeit.

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 1992.04.16. E.I.: Két idézet

    Reagálás:

    • Magyar Hírlap, 1992.04.23. E.I.: A hiteles szöveg. Levelek a szerkesztőhöz
    • Magyar Hírlap, 1992.05.09. Faludy György: Jegyzetek a kor margójára
    • Magyar Hírlap, 1992.05.13. Ravasz Károly: Kohl (avagy Eörsi István) dilemmája. Levelek a szerkesztőhöz

  • 1992.04.24. (97.szám) Kisalföld, Liberális klubok hírei

    A Győri Liberális Klub vendége lesz ma Eörsi István író.

  • 1992.04.28.Frankfurter Rundschau, Ulrich Hausmann: Bagatellen vom nackten König 01. Zwei Bücher des ungarischen Schriftstellers István Eörsi.

  • 1992.04.30. Fejér Megyei Hírlap, Hell István: Ismét vérző sebek

    Könyvkritika Radnóti Sándor Recrudescunt vulnera című kötetéről. A könyvben Eörsi Istvánról is írt.

    A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 1992.04.szám Kritika, E.I.: Időm Gombrowiczcsal
    Részlet

    Gombrowicz „lengyelsége”, irodalom- és önkritikája. A magyar kultúra és a magyar nemzeti psziché „éretlensége”. Berzsenyi, Gvadányi, Csokonai, Vörösmarty, Petőfi, Arany. A nemzeti kultúra degradálása. Egy széki emlék Novák Ferenccel, Korniss Péterrel, Vásárhelyivel, és ami ebből született a színpadon. A lángész Ady, Babits, József Attila, Lukács, Mannheim, Hauser, Antal Frigyes, Tolnay Károly, Fülep Lajos.

    • Eörsi István Időm Gombrowiczcsal című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-kötet címét.

  • 1992.04.szám Kritika, Kovács Dezső: Diadalok és nyomorúságok
    Beszélgetés Sükösd Mihállyal

    1956-ról, a konszolidációs évek kultúrpolitikájáról, a Belvárosi Kávéház értelmiségi műhelyéről, a ’68-as törésről. A Lukács-iskolával nem volt szoros a kapcsolatuk. Az Eörsi szerinti kollektív amnézia eltúlzott volt. Déry, Örkény, Lukács, Illyés, Németh is megkötötték saját alkujukat. A népi-urbánus ellentét és a zsidókérdés nem volt téma. A Valóságról. Király István értékrendjéről. A társaság felbomlásáról.

    • Eörsi István Emlékezés régi szép időkre című kötete adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Reagálás:

    • Kritika, 1992.06.szám Eörsi István: Bátortalan közbeszólás; Sükösd Mihály: Bánatos válasz

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Demokrata, 1999.12.02. (48.szám) M. A. G.: Minden elképzelhető – Nincs a rendszerünkben
    • facebook.com, 2022.10.12. A bőség zavara 

  • 1992.04.szám Kritika, Vágvölgyi B. András: A nyolcvanas évek regénye
    (A könyv és az emlék)

    Könyvkritika; Bibó-emlékkönyv (Századvég és a berni Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem első legális kiadása). Az írások 1979-80-ban készültek. Kenedi és Eörsi elemzése az 1945-46-os Bibó–Lukács-vitáról.

    • A kötet adatait és a benne megjelent Eörsi-írást elolvashatja a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél. 

  • 1992.04.szám Múltunk, Ólmosi Zoltán: Nagy Imre, 1956 és az utókor – Kerekasztal-vita

    Tudományos ülésszak Nagy Imre munkásságáról, 1992. október 28. Litván György bevezető előadása, Győrffy Sándor kérdése. Jenei Károly, Urbán Károly, Tőkés Ottó, Eörsi István, Szalai Pál, Baja Ferenc, Spira György, Horváth Miklós, Tőkéczky László, Kemény Csaba, Erdődy János, Laurenszky Ernő, Papp Gábor, Feitl István felszólalása és Földes György zárszava.

    „Eörsi István hozzászólása különösen nagy visszhangot váltott ki a hallgatóság soraiban. »Abból szeretnék kiindulni, hogy ez az ’56 pokolian kényelmetlen mindenkinek. Nagy Imre személye különösen, de az egész ’56-os mozgalom, mert nincs olyan jelentékeny politikai erő, amely ezt magára vállalhatná. Ez az ’56 valóban egy szocialista forradalom volt.« A váratlan bevezető után Eörsi István egyértelművé tette, hogy mit értett a szocialista jelzőn: »Nagyon határozottan külön kell választani azt, hogy mi volt az emberek fejében és mit akartak. A Szovjetuniót senki sem akarta, Rákosit sem akarta senki, s az emberek túlnyomó többsége a kommunistákat sem akarta. Sőt, az emberek túlnyomó többsége viszolygott a szocializmus szótól. Viszont nem akarták visszaadni a gyárakat, nem akarták visszaadni a földeket, 12 évvel 1968 előtt önigazgatási társadalomról ábrándoztak... a központi munkástanács határozottan a mellett volt, hogy a gyárakat munkás önigazgatásban kell tartani.« Ebben az értelemben – a felszólaló szerint – mindenki szocialista volt.”

  • 1992.04.szám Nappali Ház, E.I.: Álom Perőcsényben

    Vers.

    Reagálás:

    • Jelenkor, 1992.12.szám Krónika

  • 1992.04.szám Orpheus, Reményi József Tamás: A hattyúnyakú paradoxon
    Fiatal írók tanácskozása – Lillafüred, 1969

    A fiatal írók 1969-es találkozójának előjátéka. Az Írószövetség 1965. júniusi választmányi ülése, Mezei András érvelése. A politika reagálása. Király István, Szabolcsi Miklós és Dobozy Imre főtitkár okfejtése. Az 1966. októberi választmányi ülésen Köpeczi Béla, az MSZMP KB kulturális osztályának vezetője óvatosságra intett. Mocsár Gábor tiltakozása a Tiszatáj Kiadó megszüntetése miatt. Az Elérhetetlen föld című antológia kiadása. A fiatal írók törekvései. Pomogáts Béla Kapuk és dörömbölők című írása az Élet és Irodalomban (1969.06.28. – 26. szám) sokakat feldühített, és visszautasították megállapításait. Haraszti Miklós és Péntek Imre érvei. Az Új Írás augusztusi számában fiatal írók válaszoltak a szerkesztőség körkérdéseire. Az Írószövetség 1969. június 26-i titkársági ülése napirendjén a fiatal írók lillafüredi tanácskozásának megszervezése szerepelt, és itt hangzott el először egy új, fiataloknak szánt irodalmi folyóirat hivatalosnak tekinthető terve. A Mozgó Világ azonban csak 1980 januárjában jelenhetett meg. A konferencián jelenlévők – idézetek felszólalásukból.

    „Az elvi kifejtésnek szónoki értelemben is van két provokatív eleme. Az egyik az egyértelmű cenzúra igényének bejelentése a szerkesztői gyakorlat brutalitásával szemben – hasonló ötlet, emlékszünk, még sok évvel később, Eörsi István íróközgyűlési okfejtésében vagy Esterházy Péter öncenzúra-jelöléseiben is pimaszságnak minősül, holott játékos formában az irodalom számára életfontosságú distinkcióra, az irodalomnak az uralkodó politikáról való leválására, szekularizációjára utal.”

  • 1992.04.szám Színház, E.I.: A túlélés bája

    A Színház- és Filmművészeti Főiskola végzős dramaturghallgatóinak tartott előadás szerkesztett szövege a Sírkő és kakaó átdolgozott változatáról. Lukács György figyelmeztető szavai az ősbemutatón. Az együttélés kényszeréről, a hatalomról. „...egyfajta tartós viszony elnyomó és elnyomott között kifejlesztheti a szabadságra való képtelenség állapotát.” Déry Tibor szavai. Mi a rossz a darabban? „Mindent kihúzok, ami jópofa, kellemes, mert én most a kellemesség ellen írtam egy darabot.” Fotó: jelenet a darabból

    • Eörsi Sírkő és kakaó című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1992.04.szám Színház, Orsós László Jakab: Gyorsan, hogy értsük
    SHAKESPEARE—DÜRRENMATT: TITUS ANDRONICUS

    Színikritika a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban bemutatott (Shakespeare és Dürrenmatt művei nyomán): Titus Andronicus című előadásról. A fordítók: Eörsi István, Lévay József, Vajda Endre – rendezte: Zsótér Sándor. Fotó: jelenet a darabból

    Kapcsolódó cikk:

    • Pesti Műsor, 1992.03.20. (12.szám) Titus Andronicus. (avagy hogyan legyünk terroristák?)

  • 1992.04.szám Színház, P. Müller Péter: Pisti a nyugati parton
    M. CHRISTIAN HEPPINSTALL

    Beszélgetés M. Christian Heppinstall amerikai rendezővel Örkény Istvánról. Disszertációjában szerepelnek: Örkény, Eörsi, Karinthy Ferenc, Sarkadi és Szakonyi, amelyben többek közt Eörsi Sírkő és kakaó című darabját elemzi. Amerikai munkáiról, az ottani helyzet összehasonlítása a magyarországival. Fotók

    • Eörsi Sírkő és kakaó című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1992.04.szám Színház, Tarján Tamás: Casus 1992
    EÖRSI ISTVÁN: SÍRKŐ ÉS KAKAÓ

    Színikritika a Budapesti Kamaraszínházban bemutatott Eörsi István: Sírkő és kakaó című darabról. Az író és a rendező is Eörsi István. Fotó: jelenet az előadásból

    „A Sírkő és kakaó keletkezésétől fogva úgy jó és úgy kész, ahogy van; és most, 1992-ben úgy unalmas, ahogy van. Pedig a maga nemében ez az író rendezte premier is jó és kész munka. […] Nincs tehetsége azonban az egész teret birtokolni, az előadást mint tempós és érdekfeszítő egységet megkomponálni. […] Több mint két évtizeddel ezelőtt Thália színházi premierjén ez a csöppet sem támogatott, csak nehezen tűrt darab szorongatóan időszerű volt.”

    • Eörsi Sírkő és kakaó című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1992.05.01. (18.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Egy iskolai könyvtárteremben

    Vers.

  • 1992.05.05. (18.szám) Szabad Föld, Bajor Nagy Ernő: Könyvünnep előtti kengyelfutás

    Jegyzet az értékes könyvek megcsappant kínálatáról. Idézetek írók gondolataiból.

    „Csoda hát, hogy a zsarnokság mindig gyanakodva nézett az írókra? Hogy negyvennyolcban a forradalmi népnek kellett fölnyitnia Táncsics börtöncelláját, hogy Haynauék körözőlevelet bocsátottak ki az akkor már nyilván elesett Petőfi ellen, hogy a bíróság elé állították Horthyék József Attilát, hogy rabsorsra kárhoztatta a Kádár-rendszer Déry Tibort, Zelk Zoltánt, Varga Domokost, FeketeGyulát, Eörsi Istvánt és még másokat is.”

  • 1992.05.09. Beszélő (Hetilap – 19.szám), lt [Solt Ottilia]: Csőcselék

    Keretes írás arról, hogy kik és kiket neveznek csőcseléknek.

    „A föderalisták vezérei Jefferson táborát nevezték csőcseléknek, a vesztes német kereszténydemokraták Willy Brandt választóit. Eörsi István azokat, akik a Szabadság téren tüntettek március 15-én.”

    Előzmény:

    • Beszélő, 1992.03.21. (Hetilap – 12.szám) Solt: Új márciusi frontok

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a FÓNAY, illetve a CSŐCSELÉK szót.

  • 1992.05.09. Magyar Hírlap, Faludy György: Jegyzetek a kor margójára

    Áldozatok, vagy hősök-e a Don-kanyarnál elesett katonák? Antall Józsefnek, a második világháborúban elesettek emlékműavatásán elmondott beszédéről, az Eörsi és Bleicher közötti, ezzel kapcsolatos vitáról.

    „Azt hiszem, hogy ezeket a kérdéseket Antall kormányelnök úr jobban és lelkiismeretesebben tárgyalta volna tanár korában, mint most, amikor hübelebalázs módra termelt válaszokkal áll elő olyan kérdésekben, melyek véglegesen aligha dönthetőek el.”

    • Faludy György: Jegyzetek a kor margójára. Publicisztikák című kötet adatait és az Eörsire vonatkozó részletét megtalálhatja a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 1992.04.16. E.I.: Két idézet
    • Magyar Hírlap, 1992.04.22. Bleicher Imre: Parancsra hős. Levél a szerkesztőhöz
    • Magyar Hírlap, 1992.04.23. E.I.: A hiteles szöveg. Levelek a szerkesztőhöz

    Reagálás:

    • Magyar Hírlap, 1992.05.13. Ravasz Károly: Kohl (avagy Eörsi István) dilemmája. Levelek a szerkesztőhöz

  • 1992.05.13. Magyar Hírlap, Ravasz Károly: Kohl (avagy Eörsi István) dilemmája
    Levelek a szerkesztőhöz

    Áldozatok, vagy hősök-e a Don-kanyarnál elesett katonák? Antall Józsefnek, a második világháborúban elesettek emlékműavatásán elmondott beszédéről, az Eörsi és Bleicher közötti, ezzel kapcsolatos vitáról.

    „Az általam különben nagyrabecsült Eörsi István sajnos a végtelenségig szimplifikálni törekszik morális, jogi, történelmi, sőt filozófiai kérdéseknek olyan halmazát, melyekre nincs egyszerű válasz. A lojalitásnak és az erkölcsi érzéknek vannak olyan konfliktusai, melyekben ilyen vagy olyan döntésért nem lehet senkit sem elmarasztalni.”

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 1992.04.16. E.I.: Két idézet
    • Magyar Hírlap, 1992.04.22. Bleicher Imre: Parancsra hős. Levél a szerkesztőhöz
    • Magyar Hírlap, 1992.04.23. E.I.: A hiteles szöveg. Levelek a szerkesztőhöz
    • Magyar Hírlap, 1992.05.09. Faludy György: Jegyzetek a kor margójára

  • 1992.05.13. Magyar Nemzet, Karsai György: Két este a Térszínházban

    Szabadszájúság a színházakban. Színikritika Eörsi István Változat Oidipuszra című, egyfelvonásos drámájának Térszínházbeli színpadi ősbemutatójáról. A rendező: Bucz Hunor.

    „Az Oidipusz-mítosz újragondolásának kulcsmondata, ha jól értem a darabot, hogy »...akkor még voltak ilyen királyok«. […] A hatalmat birtoklók között uralkodó erkölcsi normákkal kapcsolatban mindössze az egész világot (a népet) vezetik félre, de hát úgy kell nekik (pontosában: nekünk), hiszen magunk teremtjük magunknak e hősöket.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház (Drámamelléklet), 1990.01–02.szám E.I.: Tragédia magyar nyelven Szophoklész Antigonéjából. E.I.: Változat Ödipuszra
    • További kapcsolódó tartalmakat találhat, ha beírja a darab címét (VÁLTOZAT ÖDPUSZRA), vagy (TRAGÉDIA MAGYAR NYELVEN SZOPHOKLÉSZ ANTIGONÉJÁBÓL).

  • 1992.05.15. (20.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Briancon

    Vers.

  • 1992.05.15. Kurír (esti kiadás), Mindenki másképp LGT
    Különvonat

    Körkérdés az LGT együttesről.

    Eörsi István: „Kicsit idegen nekem ez a felhajtás körülöttük. Azt hiszem, meghittebb lett volna az utolsó buli ott, ahová mi, egykori és mai rajongók is erősen kötődtünk: a Tabánban.”

    Reagálás:

    • Kurír (esti kiadás), 1992.06.08. E.I.: Tisztelt Kurír,

  • 1992.05.21. (21. szám) Magyar Fórum, Csatlós János: Üvegpadlón jár a látogató
    Magyar harangszó Sevillában

    Konrád Györgyről, a „legjelentősebb magyar íróról” a Spiegel és a Frankfurter Allgemeine Zeitung nyomán. Vitatja, hogy Konrád lenne a legjelentősebb. A sevillai Expo ’92 magyar pavilonjáról, Makovecz Imre munkájáról elismerően írnak a külföldi lapok, ami nyilván szomorú hír a másik oldalnak.

    „Lesz még jelentős, jelentősebb, legjelentősebb magyar író Eörsi István, érdemes kondomszakértő, Berkesi András ávócsillag, Spíró György műítész, aki a magyar költészetben csak fűzfapoétákat talált; minél gyűlölködőbb valaki, annál jelentősebb.”

    Előzmény:

    • Népszava, 1992.03. 17. D. D. – m. k. i. – szi.: Vélemények március 15-e ünnepléséről

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Fórum, 1992.03.19. (12.szám) Kósa Csaba: Béke?
    • Magyar Fórum, 1992.04.16. (15.) szám) Dobos László: „A legjelentősebb magyar író”
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a FÓNAY, illetve a CSŐCSELÉK szót.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.