EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1992.03.28. Beszélő (Hetilap – 13.szám), Barna Imre: Rendszerváltozás A-tól Gy-ig

    Kiknek, milyen látomásai voltak a rendszerváltozások óta – a múlt visszatérése. Mit, hogyan írnak a lexikonok a rendszerváltásról és személyiségekről, és kik maradtak ki azokból? A Magyar Larousse-ból kihagyták pl. Eörsi Istvánt és Csalog Zsoltot. A bekerültekről.


    „A rossz politizálást, mint említettem, nem tűri a Larousse. Jó magyar embernek jó magyar Larousse-t. Győriványi a mi emberünk, Demszky és Dornbach menjenek a fenébe.”

  • 1992.03.28. Beszélő (Hetilap – 13.szám), Könczöl Csaba: Átmentés és / vagy védkarantén?

    A Művészeti Alapról. A 70-es évektől kezdődően a személyi igazolvány munkahely rovatába a Művészeti Alapot írták be, így nem lettek közveszélyes munkakerülők, s munkaviszonyuk is folyamatos lett, sőt kiegészítő nyugdíjat is kaphattak emiatt. Segélyezési tevékenység. Az alkotóházakról, melyekben oldalaktól függetlenül vehettek részt. Szigligeti lehetőségek (Eörsi István). A Művészeti Alap mára sem veszítette el politikasemlegességét. 

  • 1992.03.30. Magyar Hírlap, E.I.: Szép vágyálmok, keserű valóság

    Debreczeni József SZDSZ-bírálatáról. Mi az, amiben egyetért Debreczenivel, és mi az, amiben nem. A pártosságról, a tartós hazugságról. Saját pártjáról, az MDF-ről nem szól, csak a szabaddemokratákat bírálja. Példák arra, hogy Debreczeni hogyan csoportosítja a tényeket – pártosság. A szabaddemokraták válságának okairól. Az „Apák és fiúk”-szerű mocskolódásokról.

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 1992.03.26. Debreczeni József: Szabaddemokraták tündöklése és nyomorúsága – Nincs a rendszerünkben

    Reagálás:

    • Magyar Hírlap, 1992.03.31. Helyreigazítás

  • 1992.03.31. Fejér Megyei Hírlap, Pesti János: Születésnapi buli a Mikroszkóp Színpadon
    Harmincöt éves az ÉS

    Az Élet és Irodalom című folyóirat rövid története. A lap születésnapját a Mikroszkóp Színpadon ünnepelték. Ez alkalomból megjelent az ÉS exkluzív különkiadása. Ízelítő a programból.

    „Ugyancsak »élőben« vállalt versírást Eörsi István. Ösztönét és az instrukcióinkat követve az izgató szépségű, bár/mert még kiskorú Playboy fotómodell Mecedest énekelte meg, testre szabottan. Arc- és egyéb mását az áprilisi Playboy teszi közszemlére.”

  • 1992.03.31. Magyar Hírlap, Helyreigazítás

    A szerkesztőség elnézést kér a sajtóhibákért, és közli a helyes szövegeket.

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 1992.03.26. Debreczeni József: Szabaddemokraták tündöklése és nyomorúsága – nincs a rendszerünkben
    • Magyar Hírlap, 1992.03.30. E.I.: Szép vágyálmok, keserű valóság

  • 1992.03.szám Holmi, E.I.: A teremőr sírása
    NOVELLAPÁLYÁZAT

    Novella.

  • 1992.03.szám Kortárs, Hogyan érzik magukat az írók?

    Elhangzott a Kossuth Rádióban, 1992. január 15-én. A beszélgetést szerkesztőségünk kezdeményezte. Részvevők: Csalog Zsolt, Domokos Mátyás, Jókai Anna, Kis Pintér Imre, Orbán Ottó, Parti Nagy Lajos és Tornai József.

    Csalog Zsolt: „Valamikor a rendszerváltás napjaiban egyszer csak eszembe jutott Eörsi Pista, és akkor a fejemhez kaptam, hogy szent isten, mi lesz most Eörsi Pistával! Hát ő az egész írói attitűdjét és emberi lényét egy olyan atmoszférához szabta, formálta egy életen keresztül, ami ha most megszűnik, akkor...”

  • 1992.03.szám Kritika, Reményi József Tamás – Tarján Tamás: Ciróka-Maróka

    Részletek a Haikulcs című antológiából. Eörsi István: Haiq (Egy vazallusra) című verse.

  • 1992.03.szám Mozgó Világ, E.I.: Három jegyzet
    Az „Időm Gombrowiczcsal” című készülő könyvből

    Az első bejegyzésben Csoóri Sándor cikksorozatáról, melyben kijelentette: „fordított asszimilációs törekvések mutatkoznak az országban: a szabadelvű magyar zsidóság kívánja stílusban és gondolatilag »asszimilálni« a magyarságot. Ehhez olyan parlamenti dobbantót ácsolhatott magának, amilyet addig még nem ácsolhatott soha.” Ez azt jelenti, hogy az ellenzék zsidó, a liberális zsidó nem magyar. Idézetek Németh László falvédelmi írásaiból. Mi a különbség kettőjük között. „Csoóri a szívéhez kap, ahányszor antiszemitának nevezik.”

    A Negyedik bejegyzésben Gombrowiczról mint zsidó-lengyel íróról, a zsidók iránta tanúsított fogékonyságáról, a zsidóság faji specifikumáról. Eörsi véleménye az állítólag kifejezetten zsidó tulajdonságokról, az iróniáról és a szarkazmusról. Schulz zsidóságáról.

    Az Ötödik bejegyzésben Gombrowicz éretlenségéről – ami vonzza Eörsit –, amit értéknek tekintett. Eörsi marxista világképéről, Lukácsról és tanítványairól, saját éretlenségéről, Hermann Istvánról és Heller Ágnesről.

    • Eörsi István Időm Gombrowiczcsal című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Hitel, 1990.18.szám Csoóri Sándor: Nappali hold (2.) – Nincs a rendszerünkben
    • Mozgó Világ, 1991.08.szám Farkas Zoltán: Európa-ábécé
    • Népszava, 1995.06.08. Kertész Ákos: Csak belenéz az ember az újságba
    • Élet és Irodalom, 2015.02.13. (07.szám) Babarczy Eszter: Csoóri huszonöt év múltán

  • 1992.03.szám Színház, Zappe László: Az egérfogó visszacsap?
    IVO BREŠAN: PARASZT HAMLET

    Színikritika a kaposvári Csiky Gergely Színházban bemutatott Ivo Brešan: Paraszt Hamlet című darabról. Fordította: Sády Erzsébet és Eörsi István – versek: Eörsi István – rendezte: Babarczy László. Az 1979-es bemutató felidézése. Fotó: jelenet az előadásból

    „…a darab gyönyörűen példázza, hogy a dzsentroid mentalitás, az úri virtus, azaz az uralkodó osztály s főképp az uralkodó mentalitás simán túléli a rendszerváltásokat. Az ostobaság és az erőszak nem rendszerspecifikus. […] Régmúltból való szöveg könnyen igazítható mai mondanivalóhoz. Szinte magától értetődik, hogy kell lennie időszerű olvasatának. A közelmúltról szóló dráma esetében ez nehezebb. Babarczy azonban nemcsak, s talán nem is elsősorban, politikai drámát rendezett, hanem emberi történetet is. Nemcsak politikai szimbólumok jelennek meg a színen, nemcsak az adott hatalmi-hierarchikus rendszerben elfoglalt pozíciók tűnnek fel. Hanem emberek, akik ebben a világban élnek, szenvednek, s éreznek mindent, ha nem is értenek semmit.”

    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1992.04. (23.szám) Irodalomtörténet, Botka Ferenc: Capricciók Déry Tibor szerepvállalásairól

    Részlet. A politikai mérlegelésekkel kapcsolatban Eörsi István említése.

     „E »kizárásos« alapon történő, az irodalmi jelenségeket egy saját értékrendhez »igazító« folyamathoz kapcsolódik Eörsi István: Kompromisszum (Békéscsaba 1992), Déry Tibor »megalkuvását« kibeszélő kulcsdarabjának a megjelenése. (A »kompromisszum«, amelyben az érdekelt nemcsak alkut köt, de előnyhöz is jut, Déry saját kifejezése. Lásd Réz Pál 1974-ben sugárzott tv-interjújának szövegét: Válaszolni nehezebb. Bp. 1980. 94.)”

  • 1992.04.01. Magyar Nemzet, Javorniczky István: Belső béke

    „Mit adhat Európa keleti fele a nyugatinak? Előnyt kovácsolhat-e megkésettségéből és újat alkot, vagy szolgaian másolja az odaát megszokottat? A Vigília januári számában Martini kardinális a világítótorony szerepét jósolja az egyesült Európának, s azt várja, hogy ehhez fontos leckét ad a kontinens Elbán inneni fele a több száz éves természetes választóvonalon túlinak.”

    Refelexiók a tanulmányra. Az értelmiségiek megosztottságáról.

    „…az értelmiségnek, amelynek mai megosztottságát és egymást emésztő-gyilkolászó-címkéző viselkedését magyarázza az a néhány mondat, amelyet Eörsi István mond egyik interjújában az aczéli politika mérgező hatásáról. Következményeként olyan prostituálódott értelmiség lépett az új lehetőségek előterébe, fejtegeti Eörsi, amely nem képes sem a múltját, sem a jövőjét tisztázni. Volt párttitkárok hirtelen elmennek félfasisztáknak, elfelejtve persze, hogy párttitkárok voltak és így tovább. Miért? »Mert a legtöbb ember legbelül valamiképpen kompromittáltnak érzi magát?«”

    Előzmény:

    • 168 óra, 1992.02.25. (8.szám) Győrffy Miklós – Szénási Sándor: A manipuláció nagymestere

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további tartalmakat találhat az előzményben megjelölt cikk felsorolásánál.

  • 1992.04.01. Taps, Szakonyi Károly: „...de élni is kell”
    A magyar dráma a 60-as, 70-es években

    Elhangzott a Párizsi Magyar Intézetben, 1992. január 28-án. Fotók

    „Az ötvenhatos forradalomban politikai szerepet játszó írók közül Csurka István és Eörsi István munkásságát figyelte leginkább a Pártközpont. Eörsi dühös parabolákba csomagolta a rendszert támadó véleményét. Írásainak és nyílt ellenzéki magatartásának következtében arra kényszerült, hogy évekig Németországban éljen — Nyugaton! —, és legfeljebb csak könyvben adhassa ki darabjait.”

  • 1992.04.02. (14.szám) Magyar Fórum, Kósa Csaba: Medienkrieg – avagy a rágalmazás szabadsága

    Reflexió Gömöri Endre Sajtóháború című cikkére, amelyet a Frankfurter Allgemeine Zeitungban tett közzé. Ezért a MÚK elnöksége rágalmazás miatt pert indít Gömöri Endre ellen.

    „...a Frankfurter Allgemeine Zeitungban a nyugati demokráciák és a civilizált világ tudomására hozza, hogy Magyarországon a kormány hallgatólagos támogatásával nacionalista és antiszemita erők fenyegetik a demokráciáért hősiesen küzdők maroknyi csapatát, amelyet ezer veszedelem közepette Eörsi István és Konrád György vezet. (A magyar fordítás olvasható az Új Magyarország március 28-i, szombati számában.) [...] Gömöri Endre arról is ejtene néhány szót a frankfurti újságban, hogy két nappal március 15-e előtt, a magyar televízióban (NAP TV) Eörsi István miért nevezte csőcseléknek az 1956-os forradalom tüntetésre készülő hőseit, a még élő szabadságharcosokat, s miért kellett ezt a sértést felháborodva visszautasítania Fónay Jenőnek, akit 56 után Kádárék előbb halálra, majd életfogytiglani börtönbüntetésre ítéltek.”

    Előzmény:

    • Új Magyarország, 1992.03.28. Gömöri Endre: Sajtóháború – Nincs a rendszerünkben

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a FÓNAY, illetve a CSŐCSELÉK szót.

  • 1992.04.04. Beszélő (Hetilap – 14.szám), nwa = Nagy W. András: Oidipusz álmatlansága / Szorozzátok meg! / Bős / Chisinau

    Részlet. Debreczeni Józsefről. 

  • 1992.04.06. Népszava, Gantner Ilona: Emlékezetkihagyás

    Saul Bellow A smaragdgyűrű / A Bellarosa-kapcsolat című kisregényéről. A „múltradírozás”-ról, a sajtószabadság lényegéről.

    „Különben is csak két variáció lehetséges: az ember »vagy megszokik, vagy megszökik«. (Mondá Eörsi István is, éppen az Esti Hírlap újraállamosításával kapcsolatban.) […] Benjámin Constant-t -idézem: a kormányok a sajtószabadság megvonásával csak kárt okoznak önmaguknak. »Midőn azt az előjogot, hogy a kormányzat tetteiről beszéljenek vagy írjanak, kizárólag maguknak sajátítják ki: az emberek semmit sem hisznek el abból, amit egy olyan hatalom állít, amely nem engedi meg, hogy válaszoljanak neki; és mindent elhisznek, amit egy olyan hatalom ellen állítanak, amely nem tűri meg a szabad vizsgálódást…« Benjamin Constant nem napjainkban, hanem az 1800-as évek legelején fogalmazta meg ezeket a gondolatokat,”

    Kapcsolódó cikkek:

    • 168 óra, 1992.03.03. (9.szám) E.I.: Cinizmus dupla csavarral (és az itt felsorolt cikkek)

  • 1992.04.07. Kurír (esti kiadás), Galsai: Képmutató

    A szerző egy mai fotó kommentárjaként idézi meg Eörsi mondatait.

    „Eörsi István írta az »Emlékezés a régi szép időkre« című kitűnő, börtönélményeit feldolgozó kötetében a következő mondatot: »Borul a stelázsi!« Az 56 után lecsukott rabok mondták ezt a szállóigét, utalva arra, hogy már nincs sok idő hátra, a Kádár-rezsim rövidesen megbukik, addig guggolva is kibírják, s utána mindenki boldog s szabad lesz, mint a madár.”

    • A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1992.04.08. (101.szám) Napló – Szabadelvű hetilap, Csorba Zoltán: Mi úszik még a tejben?

    Reflexió Kaján Ábel (álnév) cikkére, melyben Csorba egyik budapesti tudósításáról írt. Visszautasítja a személyét ért lejáratási kísérletet. Idézi, és egyben cáfolja állításait.

    „… majd végül egy Goebbels–Eörsi–Csorba vonalat vél felfedezni, ami már jóval több mint egyszerű kajánság. […] Ezt az Eörsi-írást pedig egyszerűen nem lehetett nem észrevenni és a Magyar Szónak küldött lapszemlében nem megemlíteni, hiszen ilyen éles írás a budapesti napilapokban, amióta itt vagyok, nem jelent meg. […] Kaján urat felbőszítette Eörsi írása és jobb híján (nem Eörsinek), hanem nekemesett. […] Végezetül még csak annyit, hogy ha már valaki bírál, magas szintről kioktat, legyen benne annyi betyárbecsület, hogy ezt ne álnév mögé bújva tegye!”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1992.03.17. E.I.: Kormány és nemzet
    • Magyar Szó, 1992.03.18. Csorba Zoltán: Amikor a kormány azonosítja magát a nemzettel
    • Napló – Szabadelvű hetilap, 1992.03.25. (99.szám) Kaján Ábel: Tejben vagyunk 


  • 1992.04.10. Kurír (esti kiadás), Jack Kerouac: 127. kórus

    Vers, Fordította: Eörsi István.

  • 1992.04.11. Kurír (reggeli kiadás), E.I.: Laci és Fodor

    Vers.

    • A vers Eörsi A Kalap és a villamos című kötetében is megtalálható. A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó tartalom:

    • Élet és Irodalom, 1969.05.10. (19.szám) Eörsi István új versei
    • Pest Megyei Hírlap, 1981.07.16. (165.szám) G. Z.: A gesztenyefa halálára
    • Magyar Nemzet, 2001.05.09. Berényi Szabolcs: Laci és Fodor

  • 1992.04.13. Népszava, Gantner Ilona: A kongói pigmeusok is?

    Az állam egyházpolitikájáról. A kereszténység nevében meghirdetett gyűlöletszításról. A rádió és a tévé vallási műsorairól. Az MTA Politikatudományi Intézete és a Belügyminisztérium kérdőíveiben párthovatartozásról, vallásosságról, nemzeti meggyőződésről érdeklődnek. Ez durva beavatkozás az ember legszemélyesebb belügyeibe. Újságírók utalásai az általuk bírált emberek zsidó származására eredeti nevük leírásával. Utalás Eörsi Időm Gombrowiczcsal című tanulmányára.

    Eörsi: „az idegen jelző érvek híján önmagában is megbélyegzően hatott. (Ez a mechanizmus mindmáig működik. A nemzeti bölények a bolsevizmust azon az alapon azonosítják a liberalizmussal, hogy mindkettő idegen ideológia.)”

    • Eörsi István Időm Gombrowiczcsal című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Kritika, 1992.04.szám E.I.: Időm Gombrowiczcsal
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-kötet címét.

  • 1992.04.16. (15.) szám) Magyar Fórum, Dobos László: „A legjelentősebb magyar író”

    Konrád Györgyről, a „legjelentősebb magyar íróról” a Spiegel és a Frankfurter Allgemeine Zeitung nyomán. Vitatja, hogy Konrád lenne a legjelentősebb. A sevillai Expo ’92 magyar pavilonjáról, Makovecz Imre munkájáról elismerően írnak a külföldi lapok, ami nyilván szomorú hír a másik oldalnak.

    „Lesz még jelentős, jelentősebb, legjelentősebb magyar író Eörsi István, érdemes kondomszakértő, Berkesi András ávócsillag, Spíró György műítész, aki a magyar költészetben csak fűzfapoétákat talált; minél gyűlölködőbb valaki, annál jelentősebb.”

    Előzmény:

    • Népszava, 1992.03. 17. D. D. – m. k. i. – szi.: Vélemények március 15-e ünnepléséről

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Fórum, 1992.03.19. (12.szám) Kósa Csaba: Béke?
    • Magyar Fórum, 1992.04.16. (15.) szám) Dobos László: „A legjelentősebb magyar író”
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a FÓNAY, illetve a CSŐCSELÉK szót.

  • 1992.04.16. Magyar Hírlap, E.I.: Két idézet

    Kéri Kálmán katonaképes gyermekek szülésére buzdít. Antall József szerint nem csak áldozatok, hanem hősök voltak a Don mentén és a II. Világháború más színterein elesett katonák. Eörsi ezzel nem ért egyet.

    Reagálás:

    • Magyar Hírlap, 1992.04.22. Bleicher Imre: Parancsra hős. Levél a szerkesztőhöz
    • Magyar Hírlap, 1992.04.23. E.I: A hiteles szöveg. Levelek a szerkesztőhöz
    • Magyar Hírlap, 1992.05.09. Faludy György: Jegyzetek a kor margójára
    • Magyar Hírlap, 1992.05.13. Ravasz Károly: Kohl (avagy Eörsi István) dilemmája. Levelek a szerkesztőhöz


    • Faludy György: Jegyzetek a kor margójára. Publicisztikák című kötet adatait és az Eörsire vonatkozó részletét megtalálhatja a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 1992.04.21. Népszabadság, Munkatárs: Bölcsésznapok ’92

    Az április 21–25-én megrendezendő Bölcsésznapok programismertetője. A rendezvénynek vendége lesz többek között Eörsi István.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.