EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1992.02.06. (31.szám) Mai Nap, Horka István: Eörsi rendez Eörsit
    Régi darab sem vén darab – A szabadság buktatói

    Beszélgetés Eörsi Istvánnal, aki 1965-ben írt darabját, a Sírkő és kakaót rendezi a Budapesti Kamaraszínházban. Rendezés előtt átírta a darabot, különös hangsúlyt szeretne adni a rendezéskor a fő kérdésnek: mit csinálnak az emberek a szabadságukkal. Lukács Györgyről, a német színpadokon szerzett rendezői tapasztalatairól. Azt tervezi, hogy jövőre megrendezi a Széchenyi és az árnyakat is. Fotó

    • Eörsi Sírkő és kakaó című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • Eörsi Széchenyi és az árnyak című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darabok címét.

  • 1992.02.07. (6.szám) Pesti Műsor, bozsán: Hajmeresztő Sírkő és kakaó
    Két színház – két premier

    A Radnóti Színházban Paul Portner Hajmeresztőjét próbálják, a rendező Bálint András. A Budapesti Kamaraszínházban Eörsi István Sírkő és Kakaó című drámáját mutatják be, a rendezője is Eörsi lesz.

    Eörsi: „Ezt a darabot, ha jól emlékszem, 1965-ben írtam. Akkor elő is adták a Thália Színház Stúdiójában, pontosan 12-szer. Parabolának szántam, amely a hatalom mindent átfogó erejéről és a kisember viszonyáról szól. Valamint arról, hogy a hosszú rabság után, ha módot kap rá a kisember, nem tud mit kezdeni a szabadságával.”

    • Eörsi Sírkő és kakaó című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.

  • 1992.02.07. Kurír (reggeli kiadás), Eörsi István: Sírkő és kakaó

    Az Eörsi-darab bemutatójának hirdetési plakátja. Budapesti Kamaraszínház.

    • Eörsi Sírkő és kakaó című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.

  • 1992.02.08. Beszélő (Hetilap – 6.szám), Kozák Gyula: Újra itthon az Irodalmi Újság

    Az Irodalmi Újság és az emigrációs változat kiadásának története. Az összkiadás első két kötete (1957–1962), az irodalom és a politika egyensúlya a lapban. A szerzők névsora. 

  • 1992.02.08. Népszava, Kovács Júlia: Kínos viszonyunk a hatalomhoz
    Eörsi-premier ma

    Eörsi 1965-ben írt Sírkő és kakaó című abszurd drámája kapcsán beszélgetés a szerzővel, aki egyben a darab rendezője is. Az eredeti darab alcíme ez volt: Traktátus a nyárspolgárság végleteiről. Brecht hatása a darabon. Fotó

    Eörsi: „Ha hosszú elnyomás után bekövetkezik a váratlan szabadság, kiderülhet rólunk, hogy elveszítettük a képességünket arra, hogy élni is tudjunk ezzel a szabadsággal. A szolgai reflexeink tovább működnek. Ez mindennapi élményünk. Itt van, a birtokunkban van a szabadság, a többpártrendszer, a nagy lehetőség, és aztán más eszmékkel ugyan, de régi reflexeinkkel mi magunk újra építjük azt, amit örömmel láttunk romba dőlni.”

    • Eörsi Sírkő és kakaó című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.

  • 1992.02.08. Reggeli Pesti Hírlap, N. Á.: Pitik újra a színen
    BEMUTATÓ ELŐTT EÖRSI ISTVÁNNAL

    A Budapesti Kamaraszínházban mutatják be Eörsi István Sírkő és kakaó című darabját. Ebből az alkalomból beszélgetés Eörsivel a dráma aktualitásáról, rendezéséről és a szereposztásról.

    „A hatalom torzító ereje hamis vetületeket eredményez, mindkét részről. Időszerű ténnyé vált, hogy a hirtelen ránktörő szabadsággal nem tudunk mit kezdeni, és továbbra is ragaszkodunk piti kis szerepünkhöz.”

    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1992.02.09. Magyar Szó, Cs. Z.: „A világszervezet Krajina túsza”

    Tudósítás Magyarország ENSZ-nagykövetének, Erdős Andrénak a nyilatkozatáról a BT ülése után. A Népszabadság jegyzetet közöl Csorba Béla letartóztatásának a hírére.

    „A Népszabadságban az erre vonatkozó MTI-hírről Eörsi István írt jegyzetet. […] »Amikor döntéséről értesültem, elviselhető bujdosást és mihamarabbi napfényre kecmergést kívántam neki szülőfaluja, Temerin, továbbá az egész Vajdaság és valamennyiünk örömére. Most, hogy kívánságom nem teljesült, csak kétségbeesésemnek adhatok hangot. Feltehető, hogy miközben ezeket a sorokat írom, őt éppen kihallgatják, és nem szívesen képzelem el, milyen körülmények között«”

    Előzmény:

    • Beszélő, 1992.01.18. (Hetilap – 3.szám) Csorba Béla: Miért nem tettem eleget a behívóparancsnak?
    • Beszélő, 1992.01.18. (Hetilap – 3.szám), E.I.: [Csorba Béláról]

    Kapcsolódó cikkek:

    • Reggeli Pesti Hírlap, 1992.02.13. Fekete Péter: Csorba Béla szabadlábon!
    • Magyar Szó, 2012.02.11. Csorba Béla letartóztatása

  • 1992.02.10. Kurír (reggeli kiadás), Décsi Ágnes: A Piti-ség természetrajza

    Beszélgetés Eörsi Istvánnal, aki maga rendezi darabját, a Sírkő és kakaót a Budapesti Kamaraszínházban. Németországban már kétszer rendezte saját darabjait. Mi vitte rá, hogy ezt a darabját is saját maga rendezze? Helyey László és Kubik Anna mondatai a darabról, a rendezésről. Fotó: Eörsi arcképe.

    • Eörsi Sírkő és kakaó című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.

  • 1992.02.11. Kurír (reggeli kiadás), Varjas: Szoknyaszerepben

    Eörsi 1965-ben írott, a Sírkő és kakaó című darabjának bemutatója igazi társadalmi esemény volt a Budapesti Kamaraszínházban. „Az Eörsi-mű érett az eltelt huszonhét esztendő alatt, pedig már akkor is jó volt, a hazai abszurdok talán első igazi legjobbja.”

    • Eörsi Sírkő és kakaó című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.

  • 1992.02.12. (93.szám) Napló – Szabadelvű hetilap, (prokópiosz): Vlaovics József, az esztéta
    (Kordokumentum ’83 májusából)
    Jegyzőkönyv

    Jegyzőkönyvkivonat a Fórum Hetilapok KSZ-alapszervezete 1963. május 19-i gyűléséről, melynek tárgya: Az elvtársi bizottság jelentése az Új Symposionról. Sziveri János és társai mellett senki sem mert kiállni. Vlaovics József nézetei: „Sziveri bábként viselkedik. Kik azok, akik mögötte állnak. Klozetirodalom az, amit írnak, seggköltők ők.”

    „Mai szemmel nézve komikusnak tűnik annak a felszólalónak a vádja is, aki a magyarországi írók közléséért »éretlenséggel« vádolta Sziveri Jánost. Akkoriban viszont az ilyen vádak korántsem kacagásra ingerlőek, de sokkal inkább vésztjóslóak voltak. Egyébként kik voltak a közölt magyar írók? Illyésen kívül Eörsi István, Zalán Tibor, Radnóti Sándor, Molnár Gusztáv stb. És persze Lukács György...”

  • 1992.02.13. (7.szám) Magyar Fórum, A Magyar Fórum e heti válaszai

    Válasz Takács Pál kérdésére, hogy ki lesz a Fidesz-kormányban a vallás- és művelődésügyi miniszter: „Eörsi István. A Magyar Narancsban közölt pápa versével vetélytárs nélkül maradt.”

    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 1991.08.08. E.I.: Látogatás előtt

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Fórum, 1991.08.29. (35.szám) ki-DERÍTŐ, fel-DERÍTŐ, szív-DERÍTŐ
    • Magyar Fórum, 1991.09.12. (37.szám) Nagy balfogás...!
    • Magyar Fórum, 1991.09.12. (37.szám) Rejtőné Krekács Irén: „Eörsi István feleljen bűnéért!”
    • Magyar Fórum, 1991.09.19. (38.szám) Dr. Székely Tamás: Eörsi Istvánnak
    • Magyar Fórum, 1991.10.23. (43.szám) Kerekes Péter: Erzsébet-díj?
    • Magyar Fórum, 1992.01.01. (1.szám) ki-DERÍTŐ, fel-DERÍTŐ, szív-DERÍTŐ
    • További kapcsolódó cikkeket olvashat az előzményben megjelölt cikknél.

  • 1992.02.13. Magyar Hírlap, E.I.: Nagysáp mellett haltak meg

    Egy Eörsihez írt levél közreadása, amely ’56-os történetekről szól.

    „Egy család harmincöt éven át élt a megfélemlítettség légkörében, olyan nyomás alatt, hogy még a legközelebbi hozzátartozókról, a legyilkolt férjről, apáról, fiúról, fivérről is hallgatnia kellett. Ez a tény ugyanolyan kegyetlen ítélet az elmúlt rendszer egészéről, mint az első évek rémtettei.”

  • 1992.02.13. Népszabadság, Zappe László: Főpróba

    A szerző szeret főpróbára járni, a színháziak viszont nem szeretik, ha az újságírók főpróbára járnak. Eörsi István Sírkő és kakaó című darabjáról.

    „A szerző rendezőként is bebizonyította, hogy nálunk ma már talán csak ő érti igazán a brechti színházat, Helyey László, Kubik Anna, Újvári Zoltán, Tóth József, Kassai Károly és Szilágyi Zsuzsa pedig hihetetlenül pontosan, energikusan és átélten valósította meg elgondolásait. […] Régen láttam ilyen feszes, átütő erejű produkciót. Pedig csak főpróba volt.”

    • Eörsi Sírkő és kakaó című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.

  • 1992.02.13. Népszava, Stuber Andrea: Sírkő sk.

    Eörsi István saját darabját, a Sírkő és Kakaót rendezi meg. Fotó: Helyey László mint agresszív öreg hölgy

    „Ami pedig a mű mélyebb rétegét, nevezetesen az elnyomás-elnyomatás természetrajzát illeti, abból ugyancsak lehet még örökzöld sláger. […] Szóval, nincs hiba az előadásban. Ha nem volna olyan kicsinált, tán még szerethető is lenne.”

    • Eörsi Sírkő és kakaó című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.

  • 1992.02.13. Reggeli Pesti Hírlap, Fekete Péter: Csorba Béla szabadlábon!
    AZ ÍRÓK NEM VESZÍTETTÉK EL AZ ESZÜKET

    Csorba Béla vajdasági költő kiszabadult a mitrovicai börtönből. A szerb hatalom azért záratta be, mert nem volt hajlandó kézbe venni és aláírni katonai behívóját. Az ügyében tett lépésekről Konrád György, a nemzetközi PEN-klub elnöke nyilatkozott.

    „A figyelmemet a letartóztatásra egyébként Eörsi István költő hívta fel, aki barátságban van Csorba Bélával. Tőle tudtam meg a részleteket.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Beszélő, 1992.01.18. (Hetilap – 3.szám) Csorba Béla: Miért nem tettem eleget a behívóparancsnak?
    • Beszélő 1992.01.18. (Hetilap – 3.szám), E.I.: [Csorba Béláról]
    • Magyar Szó, 1992.02.09. Cs. Z.: A világszervezet Krajina túsza
    • Magyar Szó, 2012.02.11. Csorba Béla letartóztatása

  • 1992.02.14.Der Standard, Andreas Pittler: Ungarische Bagatelle. István Eörsi: Ich fing eine Fliege beim Minister

  • 1992.02.15. Magyar Hírlap, Örley Kör: amíg nem késő...

    Az Örley Kör nyilatkozata a parlamentben az 1992. február 4-én, szélsőjobboldali lapot védő Miklós Árpád képviselő felszólalása ellen. Kónya Imre, az MDF frakcióvezetője védelmére kelt Miklósnak, és a szélsőségek ellen fellépőket támadta. Eörsi István az aláírók között van.

    Kapcsolódó cikk:

    • Magyar Napló, 1992.02.21. (4.szám) Amíg nem késő

  • 1992.02.15. Népszabadság, Örley-kör „Amíg nem késő...”

    Miklós Árpád képviselő a Parlamentbe védelmébe vett egy olyan lapot (Hunnia), amely a fasizmus háborús bűntetteit kicsinyítő és a náci háborús bűnösöket felmagasztaló írásokat közöl. Kónya Imre sajtótájékoztatójában nem határolódott el ettől, sőt Gadó György hozzászólásának kivizsgálását követelte. Ez ellen tiltakoznak nyilatkozatukban, és határozottabb fellépést várnak el a politikusoktól. Az aláírók között van Eörsi István.

    Kapcsolódó cikkek:

    • További cikkeket olvashat a témával kapcsolatban, ha a keresőmezőbe beírja: ÖRLEY-KÖR.

  • 1992.02.15. Reggeli Pesti Hírlap, Róna Katalin: Zsarnokok és áldozatok
    KÉT SZÍNHÁZI ESTE

    Színikritika Örkény Tóték című darabjáról a Nemzeti Színházban, és a Budapesti Kamaraszínházban bemutatott Eörsi István Sírkő és kakaó című darabjáról, amit az író maga rendezett meg.

    „Eörsi a hatalomról beszél, s túl azon, arról a kegyetlen fölismerésről: az ember a hirtelen, váratlanul rátörő szabadsággal nem tud mit kezdeni.”

    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1992.02.17. Népszabadság, Seres László: Kik az anarchisták és mit akarnak?

    A Budapesti Anarchista Csoport lapja, az Anarchista Újság szamizdat. Az anarchista megmozdulásokról, szerveződésekről. Az Autonómia Csoport megalakulásának, majd felbomlásának okai. A Budapesti Anarchista Csoport tüntetései és előadásai. Mostanában gazdasági-politikai programjukat vitatják meg.

    „Az államhatalmat mindeddig nem zavarta különösebben a budapesti anarchisták tevékenysége, az egyetlen komoly atrocitás az Anarchista Újság két terjesztőjét érte, amikor a tavalyi pápalátogatás alatt árusították a lap antiklerikális számát. (Az esetre reflektált Eörsi István is a Népszabadság nov. 11-ei számában.) Néhány cikk ugyanis kimerítette a »közösség elleni izgatás« bűntettét.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1991.11.11. E.I.: Anarchisták

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hírlap, 1991.08.22. F. A.: Kereszténység, hatalom, nők, abortusz, pápa
    • Mozgó Világ, 1993.12.szám Bozóki András: „Semmi hatalmat senkinek!” Az anarchisták és az Anarchista Újság

  • 1992.02.18. (7.szám) 168 óra, Farkas Zoltán: Sötétben dudorászó lapszerkesztők
    Maxwell-lapok Maxwell után
    Beterelés a karámba?

    Beszélgetés Németh Péterrel (Magyar Hírlap főszerkesztője), Bánki Andrással (Magyar Hírlap helyettes főszerkesztője), Maros Dénessel (Esti Hírlap lemondott főszerkesztője) és Liszkay Gáborral (Hírlapkiadó Vállalat ügyvezető igazgatója) a Magyar Hírlap és az Esti Hírlap privatizációjáról.

    Fotók

    Reagálás: 

    • 168 óra, 1992.03.03. (9.szám) E.I.: Cinizmus dupla csavarral

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszava, 1992.03.09. Gantner Ilona: Rezgésfolyamatok 
    • Népszava, 1992.04.06. Gantner Ilona: Emlékezetkihagyás 
    • index.hu, 2018.11.29. Dezső András: Orbán egy kipróbált emberre bízta a teljes médiát



  • 1992.02.18. (7.szám) Ring, Wutka Tamás: Szofizmus, eufémizmus...
    Szálljon be a Ringbe!

    Jegyzet a hazai közállapotokról.

    „Miért van ma is két – vagy ki tudja hányféle – igazság? Ha a fasizmus bűnei elévülhetetlenek, a kommunista álarcban véghezvitt banditizmust miért nem szabad firtatni? Miért kell egy »megtért« kommunistát magától értetődően keblünkre ölelni, s a csendőr szó hallatára pánikszerűen ügyészért kiáltani? Mikor lehet végre kimondani, hogy a kommunizmus a fasizmus legközelebbi rokona? Az igazság bonyolult, de nem annyira, amennyire egyesek kuszálni szeretnék. Nemcsak a bennfentesek, de minden figyelmes, a közélet iránt érdeklődő ember tisztában van azzal, kinek mekkora a hitele. Tudja, melyik oldalon állt a múltban és áll ma is egy Bálint B. András, melyiken egy E. Fehér Pál. Tudja, miért olyan, amilyen Könczöl Csaba vagy Eörsi István.”

  • 1992.02.18. Népújság – Marosvásárhely, E.I.: A szabadság sokkja
    PASZTILLÁK

    Idézetek az EU-csatlakozással kapcsolatban Eörsi Istvántól, Fodor Sándortól és Láng Zsolttól.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1991.10.19. E.I.: A szabadság sokkja (és az itt felsorolt cikkek)

  • 1992.02.20. (8.szám) Magyar Fórum, Kovács Júlia: Tapasztalat és beleérzés
    Rádió

    Rádiókritika a Kossuth-klub című műsorról.

    „Furcsa, hogy például a forradalom természetrajzáról szólva a meghívott vitapartnerek közül nem történész, hanem egy író, Eörsi István volt egyedül képes eszmeileg elfogadhatóan magyarázni a forradalmak és azok következményeinek eszmevilágát.”

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.