EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1992.01.09. Népszabadság, Szalay György: Varázslat a Merlinben
    Pesti mesterdalnokok

    A Holmi és a 2000 szervezésében kilenc magyar költő – köztük Eörsi István – különleges dalnokversenyen vett részt.

    „Eörsi István (mint »ÁB-bébi«): A nyaktörés sem szégyen, / ha zsebemben a CSÉB-M. / Befogad az Éden, / ha zsebemben a CSÉB-M.” […] Nagy sikere volt Eörsinek, aki a kaszinót alapító Schilling úrról írt: Kuksoljunk bár sűrű szarban, / Schilling bízik a magyarban.”

  • 1992.01.11. Beszélő (Hetilap – 2.szám), E.I.: Időm Gombrowiczcsal
    – részlet –

    Esszé.

    • Eörsi István Időm Gombrowiczcsal című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1992.01.14. (2.szám) 168 óra, Váradi Júlia: Döfnek a tünde pipik
    Költőverseny vízkeresztkor
    Nem hallgatnak a múzsák

    Beszélgetés Réz Pállal és Nádasdy Ádámmal a Merlin Színházban megrendezett költőversenyről. A résztvevők között: Eörsi István.

    Fotók


  • 1992.01.17. os.mti.hu, (OS): Az SZDSZ sajtóirodájának közleménye - Ismét a Legfelsőbb Bíróságon a "Darabbér"

    A Legfőbb Ügyészség törvényességi óvást emelt a Legfelsőbb Bíróságnál Haraszti Miklós 1973-74-ben történt izgatás miatti elítélése ügyében. A „Darabbér-per”.

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashatnak, ha a keresőmezőbe beírják Haraszti könyvének a címét.

  • 1992.01.18. (15.szám) Somogyi Hírlap, Balassa Tamás: TESZEM AZT — KOMMUNIZMUS
    Hamlet, a paraszt — Boglár után Kaposváron

    A kaposvári Csiky Gergely Színházban bemutatott Ivo Brešan Paraszt Hamlet című darabjáról. Az ősbemutató 1979-ben volt Bogláron. A rendező: Babarczy László, a verseket Eörsi István fordította.

    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét (néhol PARASZT-HAMLET-et írnak).

  • 1992.01.18. Beszélő (Hetilap – 3.szám), Csorba Béla: Miért nem tettem eleget a behívóparancsnak?

    Csorba Béla ellenszegülése a behívó parancsnak.


    Előzmény:

    • Beszélő, 1992.01.18. (Hetilap – 3.szám) Csorba Béla: Miért nem tettem eleget a behívóparancsnak?

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Szó, 1992.02.09. Cs. Z.: „A világszervezet Krajina túsza”
    • Reggeli Pesti Hírlap, 1992.02.13. Fekete Péter: Csorba Béla szabadlábon!
    • Magyar Szó, 2012.02.11. Csorba Béla letartóztatása

  • 1992.01.18. Beszélő (Hetilap – 3.szám), E.I.: [Csorba Béláról]

    Csorba Béla ellenszegülése a behívó parancsnak.


    Előzmény:

    • Beszélő, 1992.01.18. (Hetilap – 3.szám) Csorba Béla: Miért nem tettem eleget a behívóparancsnak?

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Szó, 1992.02.09. Cs. Z.: „A világszervezet Krajina túsza”
    • Reggeli Pesti Hírlap, 1992.02.13. Fekete Péter: Csorba Béla szabadlábon!
    • Magyar Szó, 2012.02.11. Csorba Béla letartóztatása

  • 1992.01.18. Beszélő (Hetilap – 3.szám), Mostan arról dalol versem

    Költőverseny a Merlin Színházban. A résztvevők között van Eörsi István. Rajzos részletek a beérkezett művekből. 

  • 1992.01.21. Kurír (reggeli kiadás), Tóth Ildikó: Haraszti nem izgatott

    Helyszíni beszámoló Haraszti Miklós peréről, akit a Darabbér című művéért 1974-ben elítéltek izgatás bűntette miatt. Ez ellen az ügyészség törvényességi óvást emelt, mivel Haraszti kritikájával nem követett el bűncselekményt, így kérik felmentését. Az ügyvéd, Haraszti és Eörsi István – a vád tanúja – érvei. A per felmentéssel végződött.

    Eörsi: „Általában a civilizáció kritikájának nevezhetnénk a Darabbért. Nem a szocialista rendszer kizárólagos kritikája – ha létezett egyáltalán valaha a szocialista társadalom. Ugyanúgy a kapitalizmus lényegét is bírálja.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashatnak, ha a keresőmezőbe beírják Haraszti könyvének a címét.

  • 1992.01.21. Népszava, török: Harasztit felmentették

    Miután a Magvető elutasította Haraszti Miklós Darabbér című könyvének kiadását, Haraszti kéziratban terjesztette. Emiatt 1974-ben államellenes izgatás vádjával 8 hónapi, három évre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték. A Legfelsőbb Bíróság most törvénytelennek minősítette az ítéletet. Rövid beszélgetés Harasztival a felmentés után. A Kádár-rendszerben is lehetett bátornak maradni.

    „Nem magamra gondolok, hanem akkori összes tanúmra — többek között Konrád Györgyre, Eörsi Istvánra, Mészöly Miklósra, Máriássy Juditra — és a védőmre, Kaczián Lorándra. Ők eredetileg a vád tanúi voltak, vallomásukkal azonban engem védtek. Volt tehát civil kurázsi az elmúlt rendszerben is.”

    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashatnak, ha a keresőmezőbe beírják Haraszti könyvének a címét. 

  • 1992.01.21. Pesti Hírlap, Orgonási Lászlóné: Tiltakozom a jó érzés nevében!
    TEGYENEK MÁR RENDET

    Az olvasói levél írója a „Gondolat jel” című műsort bírájla a Merlin Színházban megtartott dalnokverseny tudósítása miatt. Szerinte az ott elhangzottak „kultúrszemek” voltak.

    „Szinte nem akartam hinni a fülemnek, hogy ilyen undorító kis vers a rádióban elhangozhat! A Magyar Narancs című újságban »cápa látogatás« címszó alatt jelent meg Eörsi István egy versikéje, amely hasonló stílusú volt és ugyancsak felháborított a szabadszájúsága, trágársága. […] Göncz Árpád köztársasági elnök úr, Önt méltatlan cselekvésre bírta az SZDSZ halogató politikája, amitől nem tud szabadulni. Nem hiszem, hogy jót tesz az Ön népszerűségének, hogy egyre több helyről kell hallania, miszerint Ön »falaz« a TV-maffiának.”

    Eörsi versei:

    (Az ÁB-ről)

    „A nyaktörés sem szégyen, / ha zsebemben a CSÉB-M. / Befogad az Éden, / ha zsebemben a CSÉB-M.”

    (A kaszinót alapító Schilling úrról)

    „Kuksoljunk bár sűrű szarban, / Schilling bízik a magyarban.”

  • 1992.01.22. Magyar Hírlap, F.A.: T. G. M. és Vásárhelyi Miklós a két elnökjelölt
    Az SZDSZ új országos tanácsának alakulóülése szombaton

    Programismertető. Az országos tanácsban helyet kapott Eörsi István is.

  • 1992.01.23. (19.szám) Somogyi Hírlap, Szémann: Anyaszerep Kubik Annának

    Beszélgetés Kubik Annával anyaságáról, a szakmába való visszatéréséről, a Nemzeti Színháztól való megválása okáról, új feladatairól, szerepálmairól.

    „Ezekben a napokban próbáljuk Eörsi István Sírkő és kakaó című darabját, amit maga az író rendez.”

  • 1992.01.25. Magyar Hírlap, Murányi Gábor: A harcát megharcolt lap
    Az Irodalmi Újság hasonmás kiadásban

    Az Irodalmi Újság 1989 végén függesztette fel tevékenységét. Idézetek Méray Tibor búcsúvezércikkéből. Azt tervezték, hogy az emigrációs Irodalmi Újság 1957 és 1989 közötti lapszámait hasonmás kiadásban megjelentetnék. Ám ez nem valósulhatott meg, mert nem talált támogatásra, a minisztérium könyvkuratóriuma úgy ítélte meg, hogy erre nincs állami pénz. Most az első két kötete, az 1957 és 1962 közötti évfolyamok az Akadémiai Kiadó és Nyomda Vállalat közreműködésével megjelent. A lap történetét Rainer M. János Az író helye című, Viták a magyar irodalmi sajtóban 1953—1956 alcímű munkájában dolgozta fel. Szemelvények a lapban megjelent írásokról.

    „…hátborzongató olvasni például az 1957 június elsejei számban ezt az Eörsi István peréhez fűzött kommentárrészletet: »A súlyos ítélet Eörsi ellen (öt esztendő — a szerk.) — a viszonylag enyhe ítéletek után, amiket Gáli Józsefre és Obersovszkyra mértek áprilisban, arra vall, hogy az írók és az értelmiség elleni hajszát fokozzák«.”

    • A cikkben idézett Rainer M. János-kötet adatait, illetve az Eörsi Istvánnal kapcsolatos részleteket megtalálhatja a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 1992.01.25. Népszava, Török Katalin: A legjobb pandúr

    Haraszti Miklós a Darabbér című kötete miatt 1973— 74-ben lezajlott pere kapcsán azt mondta, hogy azért abban az időben is volt civil kurázsi. Eörsi István pl. ezt mondta akkoriban: „Mély benyomást tett rám mind a mű építkezése, mind dokumentatív értéke, mind pedig az írói szándék”. A mai hajbókolók, a talpnyalók hazugságai.

    „Ahogyan Eörsi István roppant szellemesen megfogalmazta: a pártközpontból rendcsinálás céljából főnöknek kinevezett elvtárssal ultizni nem volt kötelező.”

    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja Haraszti könyvének a címét.

  • 1992.01.29. (22.szám) Neue Zürcher Zeitung, „Wanderungen durch den heimatlichen Knast”
    István Eörsis „Erinnerung an die schönen alten Zeiten”

    Eörsi István: Emlékezés a régi szép időkre című könyvéről, melyben a börtönben tapasztaltakat írja meg. A könyv először 1988-ban jelent meg szamizdatban, a második, legális kiadás egy évvel később. A német fordítást Hans Skirecki készítette el. Angyal István története.

    „A fogság éveit nem utolsósorban akasztófahumorának, talpraesettségének és az önsajnálat hiányának köszönhetően lelkileg jól élte meg Eörsi; ez a tapasztalat mindenkorra rányomta bélyegét életére és munkásságára.”

    • A német nyelvű könyv adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Idegen nyelvű résznél.
    • A magyar nyelvű kötetek (1. szamizdat kiadás – Katalizátor Iroda, 2. kiadás – Napra-forgó Kft, 3. javított kiadás – Noran) adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a könyv címét.

  • 1992.01.30. (5.szám) Reform, tattoo: Merlini hazudós, hideg salátákkal és idomított közönséggel

    Beszámoló a Merlinben megtartott dalnokversenyről. Idézetek a versenyen kívüli reklámversekből.

    „A költői névsor szimpatikus volt (Csukás, Eörsi, Ferencz, Lator, Nádasdy, Petri Nagy, Váradi, Vargha), bár Petri sajnos nem jött, a harmincas zsenge ifjak — Garaczi, Németh, Kukorelly, N. A. K. sem képviseltették magukat. Utóbbi azért szomorú, mert a zsengééknek sokkal több hajlamuk van a könnyed és spontán hülyéskedésre, mint a komor középkorúaknak.”

  • 1992.01.szám Holmi, E.I.: Időm Gombrowiczcsal (VI)
    Részlet
    1991. AUGUSZTUS-OKTÓBER
    Kitérő: Kleist

    Első bejegyzés – Második bejegyzés

    • Eörsi István Időm Gombrowiczcsal című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Reagálás:

    • Filmvilág, 1994.05.szám E.I.: Időm Gombrowicz-csal. Kitérő: Buñuel (1.)

    Kapcsolódó cikkek:

    • Beszélő, 1993.06.12. (Hetilap – 23.szám) Bikácsy Gergely: Gombrowicz Magyarországon
    • Beszélő, 1994.05.19. (Hetilap – 20.szám) Bori Erzsébet: Filmvilág 1994/5
    • Filmvilág, 1994.06.szám E.I.: Időm Gombrowicz-csal - Kitérő: Buñuel (2.)
    • Beszélő 1994.06.23. (Hetilap – 25.szám), borz [Bori Erzsébet]: Filmvilág ’94/6

  • 1992.01.szám Magyar Tudomány, Harmat Pál: Az antipszichiátria fogadtatása Magyarországon

    Az antipszichiátria terjedésének vitáiról. A müncheni Új Látóhatár 1984/1. számában megjelent tanulmány átdolgozott változata. Idézetek az erről szóló vitákból, cikkekből, többek közt Eörsi Istvántól.

    • Eörsi István A derűlátás esélyei című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1977.06.18. (25.szám) Eörsi István: A derűlátás esélyei
    • Élet és Irodalom, 1977.07.23. (30.szám) Dr. Harmat Pál: Ken Kesey műve – orvosszemmel
    • Színház, 1979.09.szám E.I.: Népszínház és avantgardizmus
    • Kritika, 1979.11.szám Nádra Valéria: Katarzis vagy fölpiszkálás
    • Új Látóhatár, 1984.01.szám Harmat Pál: Az antipszichiátria fogadtatása
    • Délmagyarország, 1987.02.02. (27. szám) Domonkos László: A remekmű érintése
    • Népszabadság, 2011.03.26. Koltai Tamás: Népszínháznak hazudott blöff

  • 1992.01.szám Múlt és Jövő, Alföldy Jenő: Balla Zsófia: Eleven tér

    Balla Zsófia Eleven tér című kötetéről.

    „Eörsi István egyszer Baudelaire-rel szemléltette, hogy a költői pillanat abszolutizálása akkor is jogos, ha bölcseleti értelemben csak viszonylagosnak tekinthető; a régi pesszimizmus-viták végére tett ezzel pontot. És Balla Zsófia, mint korábban, a továbbiakban is hírt ad a reményről.”

  • 1992.01.szám Nappali ház, Nádas Péter: Szegény, szegény Sascha Andersonunk

    Sascha Anderson erkölcsi vétke. A hatalom és az erkölcs viszonya, a besúgók. Nádas nem lát erkölcsi különbséget önmaga és az agent provocateur mesterbesúgó Anderson között: „...lehet, hogy nem árulom el a barátomat, de én fizetem meg, hogy más elárulja”. Eörsi börtönbeli vigyorát csodálja, mellyel megőrizte emberi integritását, de nem tudja, neki hasonló helyzetben volna-e ilyen eszköze. Az ENSZ-nyilatkozatot aláíró írókról, rövid életű KISZ-es múltjáról.

    „Emlékezés a régi szép időkre című könyvében Eörsi azt is elmeséli, hogy miközben ezernyi letartóztatott a börtönökben ült, az egyik az összeszorított fogával, a másik a vigyorával, vagy éppen újdonsült spicliként, miközben akasztottak és főbe lőttek, igen jeles magyar írók és gondolkodók önszántukból aláírtak egy papírt, követelték, hogy az ENSZ vegye le a napirendjéről a magyar ügy tárgyalását, hiszen »a forradalmi munkás-paraszt kormány fellépése és a szovjet csapatok segítségül hívása az egyre jobban kibontakozó véres ellenforradalom veszélyét hárította el országunk felől.«”

    • A kötetek (1. szamizdat kiadás – Katalizátor Iroda, 2. kiadás – Napra-fortó Kft, 3. javított kiadás – Noran) adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Reagálás:

    • Népszabadság, 1995.02.03. Majtényi László: Az ügynök méltósága 
    • Kritika, 1997.05.szám E.I.: Az ítélkező és ítélete
    • Magyar Hírlap, 2002.09.14. E.I.: Miről vitázunk?

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Narancs, 1994.12.22. E. I.: A spiclik nyugalmáért
    • Heti Világgazdaság, 1995.10.21. (42.szám) Időre játszás?
    • Magyar Narancs, 2002.06.27. (26.szám) Mihancsik Zsófia: „Áldatlan és fölösleges vita”
    • Népszabadság, 2002.07.03. Mihancsik Zsófia: „Áldatlan és fölösleges vita” Nádas Péter író a Medgyessy-ügyről. E.I.: Szegény, szegény Nádas Péterünk
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja: ENSZ-NYILATKOZAT, illetve a kapcsolódó cikkek felsorolásánál.

  • 1992.01.szám Színház, Csáki Judit: A fotó nem kritika
    BESZÉLGETÉS KORNISS PÉTERREL

    A fotografálásról, a Huszonötödik Színházban végzett munkájáról. A fotóriporterségen belüli szakmákról. Pályaívéről, Vendégmunkás-albumáról, az Erdélyi képekről, a színházi fotókról, a Huszonötödik Színházról. A külföldi felkérésekről, megrendelésekről. Eörsi István említése. Fotók

  • 1992.02–03.szám Orpheus, E.I.: Merlin

    Vers.

    A közelmúltban nagy sikerű Dalnokversenyt rendeztek a Merlin Színházban. A részvevők „házi feladata” egy Merlin-szonett írása volt. A nemes versengést Lator László nyerte. Eörsi István verse.

  • 1992.02.01. (2.szám) Könyvtáros, Batári Gyula: Fejtő Ferenc vallomása olvasmányairól

    Egy 1987-ben Fejtő Ferenccel készült interjú Fejtő olvasmányairól. Fejtő emlékei Az új könyvek könyve című, 1937-ben megjelent kötetről (szerkesztő: Kőhalmi Béla), olvasói ízlése, érdeklődési köre változásáról az azóta eltelt időszakban. A mai magyar írók és költők közül többek közt Eörsi István műveit is szívesen olvassa.

    Kapcsolódó cikk:

    • Könyvtáros,1976.01.01. (1.szám) Kamarás István: Írók könyvek között

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.