EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1991.12.27. (52.szám) Pesti Műsor, FRIEDRICH DÜRRENMATT: A nagy Romulus

    A kaposvári Csiky Gergely Színház vendégjátéka a Fővárosi Operett Színházban. A tragédia címlapja. Dramaturgiai munkák: Eörsi István, Mohácsi János. Rendező: Mohácsi János.

    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1991.12.30. Magyar Hírlap, Stefka István: Játsszunk mumust?

    A kormányt kritizálják, amiért a Magyar Rádió bevezette új műsorstruktúrájában helyet kíván magának. Mihancsik Zsófia szapulása, aki szerint Stefka lépten-nyomon lekommunistázza Gombár Csabát – ezért mumusnak érzi saját magát. „Nem az MDF szekerét tolom, csupán a kormány pozitív törekvéseit támogatom.”

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 1991.12.19. Mihancsik Zsófia: Elakadt reformok a rádióban – nincs a rendszerünkben

    Reagálás:

    • Magyar Hírlap, 1992.01.03. Eörsi István: Kanfölény
    • pestisracok.hu, 2020.05.25. Stefka István: Tégy a gyűlölet ellen, Demokratikus Charta – Amikor egy agresszor csoport vádolta fasizmussal a nemzeti oldalt (8. rész)
    • pestisracok.hu, 2020.06.01. Stefka István: „Eörsi István szerint utcalányok voltunk” – Lejáratás és élet-halál küzdelem (Médiaháború, 9. rész)

  • 1991.12.szám Nagyvilág, Hírek a világból

    Részlet. A Szlovén Íróegyesület közép-európai írótalálkozója Vilenicában. A találkozó résztvevői díjazottjai. A felolvasóesteken szerepelt többek közt Eörsi István.

    • A témához kapcsolódó cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a VILENICA szót.

  • 1991.12.szám Színház, P. Müller Péter: Ki szavatol a birodalom tartósságáért?
    DÜRRENMATT: A NAGY ROMULUS

    Színikritika a kaposvári Csiky Gergely Színházban bemutatott Friedrich Dürrenmatt: A nagy Romulus című előadásról. A dramaturg: Eörsi István és Mohácsi János, a rendező: Mohácsi János.

    „A darabválasztás — a mű témájának időszerűségét tekintve — kifogástalan. […] Mohácsi Jánosnak és Eörsi Istvánnak a szövegen végzett dramaturgiai munkája ugyancsak ezt az aktuálpolitikai jelentőséget hangsúlyozza és érvényesíti. Ennek eredményeként a szöveg és az előadás a politikai pamflet és a színpadi publicisztika stílusát képviseli. […] Az előadás legerőteljesebb rétege a szöveg, nemcsak Dürrenmatté, hanem Eörsié és Mohácsié. Ez a szöveg, utalásaival, kiszólásaival és poénjaival, politikai olvasatra és értelmezésre csábít. Ez azonban nem színházművészeti kérdés, továbbá nem a színműbírálat kompetenciája.”

    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét. 

  • 1991.23.szám Hunnia, Bognár József: Árpi nagyapánk

    Göncz Árpád köztársasági elnökké választása körülményeiről és beiktatásáról, a szerző véleménye Göncz népszerűségéről, külföldi kitüntetéseiről, a sajtó „talpnyalásairól”, írótársai díjazásáról.

    „Egy demokratikus és európai paktum ültette az elnöki székbe. […] Paktumot kellett kötni, mert más esélye nem volt arra, hogy az elnöki székig könyököljön. […] Nincs az a cégéres káderíró, Somlyótól Földeákon keresztül Eörsiig, aki kimaradna.”

  • 1991.25.szám Hitel, Mányoki Endre: Ilyenkor (írni) a legnehezebb
    7 + 1 tétel a délvidéki kultúráról
    EX évkönyv, 1990. Antológia Forum Könyvkiadó, 1990.

    Részlet a könyvkritikából. Az antológiában szerepel Eörsi István: Tűnődések egy régi vitáról című írása.

    „De itt van Eörsi is a Bibó-Lukács közti vita higgadt elemzésével”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.
    • Eörsi István: Tűnődések egy régi vitáról című írása megjelent a Bibó-emlékkönyv I. kötetében is (1991.), ezt elolvashatja a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél a TARTALOM ikonra kattintva.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Szittyakürt, 1981.06.01. (6–7. szám) Bibó Emlékkönyv
    • Kortárs, 1991.05.szám Szakolczay Lajos: Irodalom, művészet, erkölcs
    • Magyar Fórum, 1995.02.02. (5.szám) Miklós János: Budapesttől Eörsiig
    • Világosság, 1998.03.szám Szabó Tibor: POLITIKAI REALIZMUS ÉS ILLÚZIÓK
    • Élet és Irodalom, 2000.02.18. (7.szám) E.I.: Kultúrarombolás 
    • Élet és Irodalom, 2005.10.21. (42.szám) Murányi Gábor: A (Huszár-)Knopp-Kornidesz-jelentés II.

  • 1991.25.szám Hunnia, E.I.: Látogatás előtt
    Wolf József: Látogatás után

    Két vers. Wolf Józsefé Eörsiről szól…

    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 1991.08.08. E.I.: Látogatás előtt

    Reagálás:

    • gondola.hu, 2005.07.26. Varga Domokos György: Ráront-e a baloldal a nemzetére? – II. rész

    A verssel kapcsolatos további cikkeket olvashat a honlapon, ha a LÁTOGATÁS ELŐTT kifejezést beírja a keresőmezőbe.

  • 1991.26. szám Hunnia, B. J.: Mai Magyar múzsa – Eörsi István

    Eörsi István jellemzése, Lukács Györgyhöz való viszonyáról. Eörsi: Anyám (Mikor a párt tagjelöltje lett) című versének idézése.

    „Eörsi jó káder, rá mindig lehet számítani. Tudja, hol és kik között a helye. Szorosan fel is zárkózott az élcsapathoz. Efeletti örömét versekben is kifejezésre juttatta. Tudta, mi a rend és illem. Ennek megfelelően a kor minden nagy emberét szép sorban meg is énekelte. így emelte be a költészet szocialista világába Lenint, Sztálint, Rákosit. […] Eörsinek, a haladó kommunista, szocialista, marxista, leninista, lukácsista, maoista, anarchista, alternatív, kozmopolita prófétának azonban van egy rejtettebb, emberibb arca is, mely költészetében is megcsillan.”

    • A vers megjelent a Föltámadott a tenger (Szavalókönyv) és a Munkás, paraszt, értelmiség munkaverseny lázában ég! Agitatív antológiaköltészet Magyarországon. 1945-1956 című kötetekben is. A kötetek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Előzmény:

    • Irodalmi Újság, 1951.04.26. E.I.: Anyám (Mikor a Párt tagjelöltje lett)

    Kapcsolódó cikkek:

    • A verssel kapcsolatos további cikkeket olvashat a honlapon, ha az ANYÁM szót beírja a keresőmezőbe.

  • 1991.36.szám Heti Magyarország, Le Monde – A kádári évekről
    ÖT VILÁGRÉSZ SZÁZ LAPJÁBÓL

    Lapszemle. Kádár János temetésének második évfordulóján közel tízezer ember róta le tiszteletét Kádár sírja előtt. Thürmer Gyula, Litván György, Végh Antal, Sükösd Miklós, Eörsi István, Horn Emil gondolatai Kádárról és korszakáról.

    „Nem a Kádár-korszak okoz problémákat — jelenti ki Eörsi István —, a magyar társadalom még nem érkezett el odáig, hogy elfogadja huszadik századi történelmének egészét. A kormányon lévő konzervatív koalíció megkísérli örökös áldozatként feltüntetni hazánkat, amelyet soha nem terhelt felelősség. Igyekszik minden szenvedésért a Szovjetuniót felelőssé tenni. Csakhogy ez a kép nem fedi a valóságot. Az, hogy Kádár emléke ilyen sokáig fennmaradt, annak a jele, hogy rendszerét a nép nagy része elfogadta.”

    Előzmény:

    • Le Monde, 1991.08.04–05. Yves-Michel Riols: Les Hongrois tentent d’exorciser le »malaise« des années Kadar

  • 1991.36.szám Heti Magyarország, Menyhárt László: Lapszemle – ferde szemmel

    Az Új Magyarországban Varga Károly nyílt levele a Rádió elnökéhez, melyben kifogásolta a reggeli lapszemle egyoldalúságát a kormánnyal és a vele rokonszenvező lapokkal szemben. Gombár Csaba érvei a vádakra. Seki Eiji, a Japán Császárság budapesti nagykövete nyilatkozata Magyarország stabilizálódásáról, a két nép barátságáról. Kül- és belföldi lejáratóinkról, huhogóinkról. Idézi Eörsi Magyar Narancsban megjelent pápáról szóló versét.

    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 1991.08.08. Eörsi István: Látogatás előtt

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához további kapcsolódó cikkeket találhat az előzményben megjelölt cikkeknél.

  • 1991.51–52.szám Heti Magyarország, Kalmár Éva: Levelezés

    Olvasói levél Nap-TV adásáról, amelyben Kónya Imre beszélget Havas Henrikkel. Kónya érveit, amit az SZDSZ kemény magjáról mondott, elfogadja. Hogyan kommentálják a HVG-ben a „sajnálatos eseményeket”?

    „Sajnos, az SZDSZ tagjainak többsége nem képes felfogni, hogy itt nincs fasizálódási veszély, sem szélsőjobboldali, amiért néhány elfojtott gondolat nyilvánosságra kerül. Eörsi István például miért nem azt írja meg, hogy ő milyen vívódások közepette tud nagyvonalú lenni a forradalom leverőivel szemben?”

  • 1991.84.Wespennest, István Eörsi: Eins in die Fresse. Mein Zeit mit Gombrowicz 2

  • 1991.84.Wespennest, István Eörsi: Eins in die Fresse. Mein Zeit mit Gombrowicz 1

  • 1992. rev.hu, Hegedűs B. András: Visszaemlékezés. Emlék és követelés

    (Részlet az Oral History Archívum interjújából. Hegedűs B. András visszaemlékezése.)

  • 1992.01–02.szám (január – február) Kapu, Kiss Tamás: A nyugati szél és a kaméleonok forradalma

    Az Antall-kormány frekvenciaengedélyt ad a müncheni Szabad Európa Rádiónak, hogy Magyarországon sugározza adásait. Az MDF és a SZER összefonódása. Miért nem kedveli Demszky Gábort a határon túli magyarság? A Demokratikus Ellenzék és a Beszélő köre. Az „El a kezekkel Nicaraguától!” korszaka. „Az aláírók a marxizmus-leninizmus hithű képviselői voltak és a liberalizmus nemzetköziségének – internacionalizmusának – prominens harcosai, […] A magyar aláírók szintén e körhöz tartozónak vallották magukat (abban az időszakban!) – mert mára már »természetesen« elfelejtették múltjukat. Hat évvel ezelőtt Demszky Gábor, Eörsi István, Konrád György, Petri György, Rajk László vállalt közösséget a kommunista eszmével – méghozzá teljes mellszélességgel! […] Elfogadhatatlan viszont az, hogy ugyanezek az emberek most a demokrácia élharcosaiként tüntetik fel magukat, akiknek oroszlánrészük volt a diktatúra megdöntésében.” A Soros Alapítványról. Az FKgP-ről, a POFOSZ-ról, az SZDSZ-ről, az Ötvenhatosok Szövetségéről és a Jurta Színházról.

  • 1992.01.01. (1.szám) Magyar Fórum, ki-DERÍTŐ, fel-DERÍTŐ, szív-DERÍTŐ
    Válogatás az 1991-es ferdítésekből
    CÁPÁK A PÁPÁRÓL

    Idézetek a baloldali sajtóban megjelentekről. Eörsi István Magyar Narancsban megjelent verse egy részének idézése.

    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 1991.08.08. E.I.: Látogatás előtt

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Fórum, 1991.08.29. (35.szám) ki-DERÍTŐ, fel-DERÍTŐ, szív-DERÍTŐ
    • Magyar Fórum, 1991.09.12. (37.szám) Nagy balfogás...!
    • Magyar Fórum, 1991.09.12. (37.szám) Rejtőné Krekács Irén: „Eörsi István feleljen bűnéért!”
    • Magyar Fórum, 1991.09.19. (38.szám) Dr. Székely Tamás: Eörsi Istvánnak
    • Magyar Fórum, 1991.10.23. (43.szám) Kerekes Péter: Erzsébet-díj?
    • Magyar Fórum, 1992.02.13. (7.szám) A Magyar Fórum e heti válaszai
    • További kapcsolódó cikkeket olvashat az előzményben megjelölt cikknél.

  • 1992.01.03. Magyar Hírlap, E.I.: Kanfölény

    A Stefka István és Mihancsik Zsófia közti vitáról, Stefka hangneméről.

    „Már a harmadik bekezdésben Mihancsik kisasszonynak nevezi, aztán kétszer Zsófiának, egyszer ráadásul Zsófikának is. Jó, hogy nem küldi kötényesen a konyhába, nem parancsol a kezébe főzőkanalat, és nem dördül rá: »Az asszony verve jó!«”

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 1991.12.19. Mihancsik Zsófia: Elakadt reformok a rádióban – nincs a rendszerünkben
    • Magyar Hírlap, 1991.12.30. Stefka István: Játsszunk Mumust?

    Reagálás:

    • pestisracok.hu, 2020.05.25. Stefka István: Tégy a gyűlölet ellen, Demokratikus Charta – Amikor egy agresszor csoport vádolta fasizmussal a nemzeti oldalt (8. rész)
    • pestisracok.hu, 2020.06.01. Stefka István: „Eörsi István szerint utcalányok voltunk” – Lejáratás és élet-halál küzdelem (Médiaháború, 9. rész)

  • 1992.01.03. Magyar Hírlap, V. Zs.: Misszió vagy kötelesség

    A Cserépfalvi Kiadó új könyveiről számol be. Balogh Attila kötetéhez Eörsi István írt „értő és alapos utószót”. 

    Kapcsolódó cikk:

    • Phralipe, 1992.08.szám Gáspár Sándorné levele Balogh Attilához

  • 1992.01.03. Pesti Hírlap, R. K.: Dalok Merlinről
    KÖLTŐI VERSENGÉS

    1992. január 6-án a Merlin Színház dalnokversenyt rendez. A résztvevők előzetes listájában szerepel többek közt Eörsi István. A vetélkedő programja. A Merlin invitáló levelében megküldött limerickje.

    „A belépő egy szonett, amelynek egyetlen megkötése a címe: Merlin.”

  • 1992.01.04. (3.szám) Somogyi Hírlap, Német folyóirat Ascher sikeréről
    Magyar színházak Berlinben

    A német Profil című, kulturális folyóirat legújabb száma megemlékezik a magyar színházak berlini vendégszerepléséről a 41. Berlini Ünnepi Heteken.

    „Elemezte a kaposvári társulat produkcióját is, amelyet Csehov Három nővére nyomán Eörsi István dolgozott át.* Jeles András rendezésében a kísérleti szándékot »fedezte föl« a kritikus.”

    *A Valahol Oroszországban című darabról van szó.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Kurír (esti kiadás), 1991.09.20. Magyar sztárok Berlinben

  • 1992.01.04. Népszabadság, Kertész Ákos: Mea culpa

    A Zétényi–Takács-féle törvénytervezetet ért támadások a sajtóban. A holnaptól való félelem. Egy álmáról mesél, aztán elmondja, tudta az igazságot, hogy a Rajk-per koncepciós volt, ’56-ról, mégis megjelentette műveit, szeretett, gyermekeket nemzett – élt. Ezek szerint ő kollaboráns?

    „… itt van egész Magyarország, tízmillió ember, csak azok nincsenek itt, akik bezártak és őriznek bennünket, balra tőlem Csoóri egy busz lépcsőjén kuporgott, Konrád Gyuri egy busz tetején guggolt, Eörsi Pista egy satupadon lógázta a lábait és vigyorgott, és mintha azt mondta volna, volt ő már ennél rosszabb helyzetben is. Itt is, ott is barátok, ismerősök bukkantak föl, munkatársak és írótársak, régi osztálytársak, és bár senki sem mondta ki, tudtuk, hogy az a vád ellenünk, hogy piszkos kommunisták vagyunk, hogy kollaboráltunk a rendszerrel. Hogy melyik rendszerrel? Valamennyivel negyvenöt óta.”

    Reagálás:

    • Népszabadság, 1992.02.21. Vágrégi László: Szigorú kegyelmet

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja: ZÉTÉNYI–TAKÁCS.

  • 1992.01.06. Népszava, Dalnokverseny

    Költők versenye a Merlin Színházban. A csapattagok között ott találjuk Csukás Istvánt, Eörsi Istvánt, Géher Istvánt, Nádasdy Ádámot, Somlyó Györgyöt, Petri Györgyöt, Várady Szabolcsot és Vargha Balázst.

  • 1992.01.08. Pesti Hírlap, Egressy Zoltán—Birtalan Zsolt: Költőviadal
    DALNOKOK A MERLINBEN

    Beszámló a Merlin Színházban megtartott dalnokversenyről, melynek főszervezője Jordán Tamás volt. A résztvevők között volt többek közt Eörsi István. Fotók a résztvevőkről és a közönségről.

  • 1992.01.09. Magyar Hírlap, Farkas Attila: A „harmincnégyek” levelével kezdődött...
    Kis János a magyar chartatörténelemről

    Tizenöt évvel ezelőtt, 1977. január 9-én született az első polgárjogi tiltakozás Magyarországon. A tiltakozóchartát harmincnégyen írták alá, vezető értelmiségiek, művészek, akiknek volt ugyan veszítenivalójuk, ám úgy érezték, hogy fel kell emelniük szavukat a Charta ’77 aláíróinak védelmében, akik a demokratikus Csehszlovákia megteremtéséért küzdöttek. Hitték, hogy van közös ügyük a Kelet-Európábán élő népeknek. Tizennégy évvel később született a Demokratikus charta, immár egészen más körülmények között, polgárjogi mozgalomként. Összeállításunkban arra keresünk választ, mikor milyen kockázattal járt a manifesztált civilkurázsi, mikor milyen szerepet tölthetnek be a polgárjogi tiltakozómozgalmak. Beszélgetés Kis János filozófussal. Eörsi István említése. Hogyan született a szolidaritási nyilatkozat (Pavel Kohutnak, a Charta ’77 szóvívőjének), milyen visszhangja volt?

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó tartalmakat olvashat, ha a keresőmezőbe beírja: CHARTA ’77

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.