EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1991.10.12. Népszabadság, E. I.: Történet a mesterről és tanítványáról
    Történet Mózesről és az ígéret földjéről

    Versek.

  • 1991.10.14. Csongrád Megyei Hírlap – Délvilág, Dr. Horváth István: Még mindig egy grafikáról

    Az olvasói levél írója a lapban 1991. szeptember 25-én megjelent vezércikkre reagál. Szkárosi Endre Új Hölgyfutár című lap címlapján megjelent grafikája az angyalos címerről sokaknál kiverte a biztosítékot. A vezércikk szerzője szerint a rajz a „hazaffyság” pozitív kifejezése, ám a levélíró szerint inkább „kuraffyság”. „Az avantgárd provokációsorozat: az említett grafika, a Fidesz-Narancs Pápamelléklete, majd a magyarok hülyézése és butuskázása elsősorban a magyar demokráciát veszélyezteti, mert alja indulatok alja ösztönöket szabadítanak fel, amely már megnyilvánult az Eörsi Istvánnak címzett zsidózó »versikék«- ben.” P. Podzsár Erzsébet, a vezércikk szerzője válaszában kifejti, hogy nem egy grafikától kell félteni a magyar demokráciát.

  • 1991.10.14. Népszabadság, Könczöl Csaba: Hangulatjelentés a piramis aljáról

    Kis János visszavonulása a pártelnöki tisztségből, ennek előzményei. Elemzés az SZDSZ-ről, színvonaleséséről, a párton belüli populizmus erősödéséről. Tölgyessy előretolásának igényéről, esélyeiről, pártelnökké választásának veszélyeiről. Eörsi István említése.

  • 1991.10.15. (37.szám) Ring, Ezerkilencszázötvenhat, te csillag

    Az Ezerkilencszázötvenhat, te csillag című irodalmi antológiáról. A nemzeti felkelés korabeli magyar irodalmának szemelvényei: 1956. október 23. és november vége között született forradalmi versek, naplójegyzetek, publicisztikai írások, amelyek az akkori lapokban láttak napvilágot. A szerzők között van Eörsi István. A kötetet Medvigy Endre és Pomogáts Béla szerkesztette.

    • A kötet adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a kötet címét.

  • 1991.10.19. Népszabadság, E.I.: A szabadság sokkja

    A Sirkő és kakaó című darabja és a Kádár-rendszer. A párt hatalmának elismerése – több a szabadság és hús fejében, a társadalom depolitizálása. Az értelmiség viselkedése. A pártállam összeomlása és a váratlanul kitört szabadság. A hiteles közszereplők hiánya, az értékrend megváltozása, ’56 átértékelése, a formális szabadságjogok és a szociális problémák felerősödése és ennek veszélyei. Ilyen helyzetben a marxizmus könnyen helyettesíthető a „felszínes keresztény, nacionalista, populista, rasszista teorémákkal”. Csalódás a Nyugathoz, Európához való felzárkózásban.

    • Eörsi Sírkő és kakaó című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népújság – Marosvásárhely, 1992.02.18. E.I.: A szabadság sokkja. PASZTILLÁK
    • Mozgó Világ, 1994.06.szám Baló György: Az átmenet állandósága
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.

  • 1991.10.22. (38.szám) Ring, Pecze: A megrágalmazottak
    Hamis vádak a sajtóban

    Tallózás arról, hogy kiket és miért rágalmazott meg a kampányok közepette a sajtó baloldali és liberális többsége a szabad választások óta.

    „Vádlott: II. János Pál pápa időpont: 1991. augusztus vád: »Cápalátogatás miatt egyrészt túlköltekezik az állam, másrészt összeomlik Budapest közlekedése, harmadrészt Eörsi István (SZDSZ) számára drágábban fogják adni az óvszert.« valóság: Az első kettő nem következett be, a harmadikról nincs információnk.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Narancs, 1991.08.08. E.I.: Látogatás előtt (és az itt felsorolt cikkek)
    • Ring, 1991.08.27. (30.szám) Dr. Kindler József: Hogyan rúgjunk bele embertársaink tabuiba?
    • Magyar Narancs, 1991.09.11. A szerk.: Tisztelt Kindler József!
    • Ring, 1991.09.24. (34.szám) Dr. Kindler József: Européerek menetelése
    • Ring, 1991.11.12. (41.szám) Gáspár Ákos: A farkánál tovább nem látó rímkovács

  • 1991.10.22. (42.szám) Rakéta Regényújság, Részlet Eörsi István: Emlékezés a régi szép időkre c. könyvéből

    Részlet a könyvből.

    • A kötet adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a kötet címét.


  • 1991.10.22. Fejér Megyei Hírlap, E.I.: Szóba se állj vele

    Vers.

    Röpiratban terjesztve, 1956. november 8.

    • [Eörsi a Szóba se állj vele című verse születésének körülményeiről ír később, és elemzi is a 2000 című lap 3. számában. (2000, 2001.03.szám E.I.: Szóba se állj vele!)]
    • Ez a verse megjelent a Magyar versek 1953–1956 című antológiában. A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Nemzetőr, 1978.11.15. USA beli Forradalom-hű csoport: Befutó posta „SZÓBA SE ÁLLJ VELE”
    • A vershez kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a verse (SZÓBA SE ÁLLJ VELE!) címét.

  • 1991.10.22. Magyar Hírlap, V. Bálint Éva: „A kollektív amnézia fátyla”
    Beszélgetés az 1957-es írói nyilatkozat körülményeiről
    A magyar írók tiltakozása

    Beszélgetés Standeisky Évával, az Írók lázadása című kötet szerkesztőjével az 1957-es írói nyilatkozat körülményeiről.

    „— De nem mindenki írta alá. Eörsi István számol be arról börtönnaplójában, hogy mennyire megrendítette utóbb a memorandum névsora — s az is, hogy »az ügyre a kollektív amnézia fátyla borul« —; márcsak azért is, mert Tersánszky, Ottlik, Nemes-Nagy, Mészöly és mások aláírásának hiánya azt bizonyítja, hogy ki lehetett maradni a névsorból valamiképp. […] S ha már Eörsi István börtönnaplójára hivatkozunk, idézzük tőle azt is: »Ítélkezni nincs jogom, hiszen én ültem még...« Mutatis mutandis, a későbbi generációk sem ítélkezhetnek, de joguk van ahhoz, hogy megismerjék és megítéljék a történteket.”

    • Standeisky Éva: Az írók és a hatalom című kötete adatait és az Eörsire vonatkozó részleteket megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.
    • Faludy György: Jegyzetek a kor margójára. Publicisztikák című kötet adatait és az Eörsire vonatkozó részletét megtalálhatja a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.
    • Eörsi István Emlékezés régi szép időkre című kötete adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Reagálás:

    • Magyar Hírlap, 1991.10.24. Kenedi János: Októberi rémálom
    • Magyar Hírlap, 1991.10.25. Eörsi István: Mit állít Kenedi János?
    • Magyar Hírlap, 1991.11.02. Bayer Zsolt: Elefes
    • Magyar Hírlap, 1991.11.09. Mihályi Gábor: „Hol zsarnokság van — ott zsarnokság van”
    • Mozgó Világ, 1996.03.szám Révész Sándor: Illyés (és Aczél)
    • Élet és Irodalom, 2018.09.14. (37.szám) Tábor Ádám: Kivéve kettőt

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1989.11.25. Barabás Tamás: A Gulag merre van?
    • Magyar Hírlap, 1991.11.23. Faludy György: Jegyzetek a kor margójára
    • Kortárs, 2017.09.szám Márkus Béla: Röpiratok változatai 

  • 1991.10.23. (43.szám) Magyar Fórum, Kerekes Péter: Erzsébet-díj?

    Olvasói levél Eörsi István Magyar Narancsban megjelent verséről. Az olvasó sajnálattal vette tudomásul, hogy Eörsit is jelölték az Erzsébet-díjra.

    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 1991.08.08. E.I.: Látogatás előtt

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Fórum, 1991.08.29. (35.szám) ki-DERÍTŐ, fel-DERÍTŐ, szív-DERÍTŐ
    • Magyar Fórum, 1991.09.12. (37.szám) Nagy balfogás...!
    • Magyar Fórum, 1991.09.12. (37.szám) Rejtőné Krekács Irén: „Eörsi István feleljen bűnéért!”
    • Magyar Fórum, 1991.09.19. (38.szám) Dr. Székely Tamás: Eörsi Istvánnak
    • Magyar Fórum, 1992.01.01. (1.szám) ki-DERÍTŐ, fel-DERÍTŐ, szív-DERÍTŐ
    • Magyar Fórum, 1992.02.13. (7.szám) A Magyar Fórum e heti válaszai
    • További kapcsolódó cikkeket olvashat az előzményben megjelölt cikknél.

  • 1991.10.24. Magyar Hírlap, Kenedi János: Októberi rémálom
    „A hír szent, a vélemény szabad”

    Vita a Magyar Hírlap ’56-os, évfordulós cikkeivel kapcsolatban. Az 1957-es írói nyilatkozatról. A lapban megjelent állításokkal, listával szemben több forrás is utal arra, hogy nem mindenki írta alá a nyilatkozatot, akinek a neve ott szerepel.

    „»A kollektív amnézia fátyla« azonban nem tegnapelőtt kezdett föllebbenni erről a históriáról. A magyar sajtóban körülbelül tíz publikáció jelent meg azóta, hogy Eörsi István Emlékezés régi szép időkre című emlékirata 1988-ban szamizdatban megjelent, és attól kezdve újra és újra sokkolja a közvéleményt az, ami Eörsit megrázta a börtönben: a szabadlábon maradt írók közül hányán írták alá a memorandumot?”

    • Standeisky Éva: Az írók és a hatalom. (Alcím: 1956–1963) című kötete adatait és az Eörsire vonatkozó részleteket megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.
    • Eörsi István Emlékezés régi szép időkre című kötete adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 1991.10.22. V. Bálint Éva: „A kollektív amnézia fátyla”. Beszélgetés az 1957-es írói nyilatkozat körülményeiről. A magyar írók tiltakozása

    Reagálás:

    • Magyar Hírlap, 1991.10.25. Eörsi István: Mit állít Kenedi János?
    • Népszabadság, 1991.10.31. M. G. P.: Milyen rendszer van ma?
    • Magyar Hírlap, 1991.11.02. Bayer Zsolt: Elefes
    • Magyar Hírlap, 1991.11.09. Mihályi Gábor: „Hol zsarnokság van — ott zsarnokság van”
    • Mozgó Világ, 1996.03.szám Révész Sándor: Illyés (és Aczél).
    • Élet és Irodalom, 2018.09.14. (37.szám) Tábor Ádám: Kivéve kettőt

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hírlap, 1991.11.23. Faludy György: Jegyzetek a kor margójára
    • Kortárs, 2017.09.szám Márkus Béla: Röpiratok változatai 

  • 1991.10.24. Népszabadság, E.I.: Egy megrendítő mondatról

    Palotás János véleményével vitatkozik. A világkiállítást ellenző pártokról, a népszavazásról. Eörsi a népszavazást és a világkiállítást is ellenzi. Szerinte Palotásnak antidemokratikus a szellemisége.

    „Az ellenzék hatalomra akar jutni, tehát ellenség. Kiktől hallottam ezt? A pártállam politikai morálja túléli a pártállamot.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1991.10.22. Munkatárs: Nem állnak meg százezernél. ALÁÍRÁSOK AZ EXPÓÉRT – Nincs a rendszerünkben

  • 1991.10.25. Magyar Hírlap, E.I.: Mit állít Kenedi János?

    Vita Kenedi Jánossal az 1957-es írói nyilatkozatról. Eörsi szerint „Kenedi írása féligazságok, valótlanságok és egy példátlan rágalom randevúhelye.”

    • Standeisky Éva: Az írók és a hatalom. (Alcím: 1956–1963) című kötete adatait és az Eörsire vonatkozó részleteket megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.
    • Eörsi István Emlékezés régi szép időkre című kötete adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • Eörsi István Bedobom a törülközőt című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 1991.10.22. V. Bálint Éva: „A kollektív amnézia fátyla”. Beszélgetés az 1957-es írói nyilatkozat körülményeiről. A magyar írók tiltakozása
    • Magyar Hírlap, 1991.10.24. Kenedi János: Októberi rémálom

    Reagálás:

    • Népszabadság, 1991.10.31. M. G. P.: Milyen rendszer van ma?
    • Magyar Hírlap, 1991.11.02. Bayer Zsolt: Elefes
    • Magyar Hírlap, 1991.11.09. Mihályi Gábor: „Hol zsarnokság van — ott zsarnokság van”
    • Mozgó Világ, 1996.03.szám Révész Sándor: Illyés (és Aczél).
    • Kortárs, 2017.09.szám Márkus Béla: Röpiratok változatai
    • Élet és Irodalom, 2018.09.14. (37.szám) Tábor Ádám: Kivéve kettőt
    • Kapcsolódó cikkek:
    • Magyar Hírlap, 1991.11.23. Faludy György: Jegyzetek a kor margójára
    • Kortárs, 2017.09.szám Márkus Béla: Röpiratok változatai 

  • 1991.10.26. Beszélő (Hetilap – 43.szám), Dömötör István: Nyílt levél az SZDSZ ügyvivőihez
    Kedves Ügyvivőink!

    Olvasói levél az SZDSZ presztízséről, tagságáról, a megválasztandó új elnökről.


    Előzmény:

    • Népszabadság, 1991.10.07. E.I.: Eszdéeszmefuttatás – Kistől Tölgyessyig

  • 1991.10.26. Beszélő (Hetilap – 43.szám), Gerenda a te szemedben
    Fekete Gyula

    „szeptember 27-én megalakult a MÚOSZ Sajtószabadság Klubja. Az alapító nyilatkozat szerint a klub »megalakulását az tette szükségessé, hogy a hazai sajtóban klikkek terrorja uralkodott el a Magyarország jövőjét féltő, tisztességes újságírók elhallgattatására. A Sajtószabadság Klub felemeli szavát a félretájékoztatás, a hazudozás, a gyűlölet szítása ellen.« A nyilatkozat kíváncsivá tett bennünket: kik azok a tisztességes újságírók, akik felemelik szavukat a hazudozás ellen?”

    A MÚOSZ Sajtószabadság Klubjához csatlakozók portréja. Idézetek Fekete Gyula korábbi írásaiból.

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1990.08.22. E.I.: A ma született bárány
    • Magyar Hírlap, 1990.09.01. Fekete Gyula: Válaszféle

    Kapcsolódó cikkek:

    • Reform, 1989.11.10. (44.szám) Kardos Györgyné: Hej, más ez a szerelem, Eörsi pajtás
    • Magyar Sajtó, 1990.08.13. (15.szám) Udvarhelyi András: „Ide riszálom, oda lefekszem?!”
    • Népszabadság, 1990.08.29.Hernádi Gyula: Egy cascós ellenzéki + E.I. válasza
    • Népszabadság, 1990.08.30. Solt Ottilia: Gyanusítgatás, becsületsértés
    • Népszabadság, 1990.09.03. Fekete Gyula – E.I.: Válasz Eörsi Istvánnak
    • Kurír (reggeli és esti kiadás), 1990.09.07. Kardos G. György: Hangtalan amnesztiát
    • Heves Megyei Hírlap, 1990.09.19. (143.szám) sárhegyi: Ki is evett Aczél György tortájából?
    • Kritika, 1997.06.szám Radnóti Sándor: Aczél György – közelről 

  • 1991.10.26. Magyar Hírlap, Pintér Dezső: Nem szabad a tekintélyelvűségre építeni
    Dornbach Alajos szabaddemokrata képviselővel beszélget Pintér Dezső

    Beszélgetés az elnökségre pályázó Dornbach Alajossal. Az SZDSZ nehézségeiről, kormányképességről, a kívülálló szakértők bevonásának szükségességéről, a párt szociálliberális arculatáról, a párton belüli irányzatokról, az MDF—SZDSZ-paktumról, Tölgyessy Péterről, a politikai ellenfelekkel való párbeszéd szükségességéről, politikai programjáról.

    „A másik pólus — nem a parlementi frakcióban, hanem a pártban — az a szellemiség, amit a legmarkánsabban Eörsi István képvisel. Ő a munkavállalói vagy inkább munkás-érdekképviselet talaján állva baloldali, szocialisztikus, mondhatni szociáldemokrata elvek hangoztatásával kéri számon, hogy ezeket az elveket az SZDSZ miért nem vállalja határozottabban.”

  • 1991.10.26. Népszabadság, Kovács Sándor Iván: Babits-kötet a siralomházban

    Az 1956. október 23-i eseményekben való részvételéért Angyal Istvánt halálra ítélik, majd felakasztják. Idézetek Lukácsy András Felismerem-e Angyal Istvánt? című könyvéből. Göncz Árpád emlékei Angyal Istvánról. Angyal börtönbeli olvasmányairól, a Babits összes versekről, amely utolsó olvasmánya volt a siralomházban. Ebbe a könyvbe írta saját börtönverseit.

    „Nem tudhatta, hogy Eörsi Istvánhoz intézett búcsúlevelében arról az 1956-os emlékjelről ad pontos víziót, amit a 301-es parcella emlékműpályázatának díjnyertese, Jovánovics György fog megvalósítani: »Nagy rusztikus kő legyen a névtelen csőcselék emléke, amelyből lettünk, amellyel egyek voltunk, és akikkel együtt tértünk meg.«”

    • Lukácsy kötete adatait és az Eörsiről szóló részleteket elolvashatja az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél. 
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja ANGYAL ISTVÁN nevét. 

  • 1991.10.28. Petőfi Népe, A forradalom antológiája

    Az Ezerkilencszázötvenhat, te csillag című irodalmi antológiáról. A nemzeti felkelés korabeli magyar irodalmának szemelvényei: 1956. október 23. és november vége között született forradalmi versek, naplójegyzetek, publicisztikai írások, amelyek az akkori lapokban láttak napvilágot. A szerzők között van Eörsi István.

    • A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a kötet címét.

  • 1991.10.29. (43.szám) 168 óra, Simkó János: A forradalom exhumálása
    Ünnep és feledés
    Százezer „leprás”

    1956 eseményeit idézik fel: Gosztonyi Péter, Maléter Pálné, Pozsgay Imre és Eörsi István. Az október 23-án elhangzott Lyukas zászló... című műsor rövidített, szerkesztett változata. ’56 szocialista perspektívájáról, a börtönévek alatt ’56 „megünnepléséről” – versírás a vécépapírra. Pozsgay 1989. január 28-án, a 168 óra adásában nevezte először népfelkelésnek ’56 eseményeit, ezzel a pártnak megszűnt minden törvényes alapja. Miért nem akar Eörsi hivatalos október 23-i ünnepségeken részt venni? Hazugnak érzi.

    „…azért viszolygok ugyanis az állami ünnepektől, mert hazugnak érzem őket. Úgy érzem, ez az élet, amelyet most éjünk, nagyon távol áll 56-tól és eszményeitől.”

    Fotók

  • 1991.10.30. 4X4 oldalas Szabad Demokrata Tájékoztató, Lévay Béla: Szeretünk, Péter; KJ: Aggályok és gondolatok Lévay Béla írása kapcsán

    (Tölgyessy és a pártelnökség.)

  • 1991.10.30. Fejér Megyei Hírlap, zágoni: EZERKILENCSZÁZÖTVENHAT, TE CSILLAG
    A forradalom és szabadságharc olvasókönyve

    Könyvkritika a Püski Kiadó kötetéről. Szerkesztők: Medvigy Endre és Pomogáts Béla. Eörsi Istvánnak két verse szerepel az antológiában: A kérdés 93. oldal és a Ma húsz éve 210. oldal.

    „A kötet szerzői: Illyés Gyula (Egy mondat a zsarnokságról), Németh László (Emelkedő nemzet), Déry Tibor, Füst Milán, Kassák Lajos, Örkény István, Sinka István, Szabó Lőrinc, Tamási Áron, Vas István, Márai Sándor, Cs. Szabó László, Faludy György, Fáy Ferenc, Határ Győző, Ágh István, Csoóri Sándor, Csurka István, Eörsi István, Lakatos István, Lezsák Sándor, Nagy Gáspár, Petri György és még sokan mások.”

    A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Kapcsolódó cikk:

    • Kortárs, 2017.03.szám Márkus Béla: „...összefog a hazugság a múló idővel”

  • 1991.10.31. (255.szám) 24 óra, Mészáros: Botrány Esztergomban
    Eörsi kontra KDNP

    Komárom-Esztergom Megyei Napilap

    A kereszténydemokraták már egy hete tiltakoznak Esztergomban amiatt, hogy szerda estére Eörsi István író — a város képviselő- testületét és önkormányzati hivatalát állítólag megkerülve, az ünnepi program plakátján meghirdetve — kapott meghívót. A kereszténydemokraták nyilatkozata. Eörsi II. János Pál pápát gyalázó írásaitól elhatárolják magukat. Eörsi véleménye. Látogatás előtt című versének közlése.


    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 1991.08.08. Eörsi István: Látogatás előtt
    • Magyar Narancs, 1991.10.09. Eörsi István: Miért írtam bökverset a pápalátogatásról?

    Reagálás:

    • 24 óra, 1991.11.05. (259.szám) Mészáros István: Még egyszer az Eörsi-ügyről

  • 1991.10.31. Népszabadság, M. G. P.: Milyen rendszer van ma?

    A Vidám Színpad egy darabjában Ráczot lekommunistázták, megpofozták, lenyilasozták. Kérdések Csurka Istvántól 1957-es írásairól a Magyar Fórumban, a Beszélőben ugyancsak ezekről az írásokról értekeztek.

    „Kenedi barátom a Magyar Hírlapban a Csurka papájáról tesz nem egészen finom kijelentéseket. Másnap Eörsi visszapofozza Kenedit ugyanabban a lapban. Eörsi pofonjával azért kell egyetértenem, mert Eörsi tudja, hol lakik a jóisten, míg a többi közéleti pofozkodó visszamenőleg pofozkodik, antedatált nyakleveseket osztogat jobbról balra és balról jobbra.”

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 1991.10.24. Kenedi János: Októberi rémálom
    • Magyar Hírlap, 1991.10.25. Eörsi István: Mit állít Kenedi János?

  • 1991.10.Kommune, Joscha Schmierer: Blick nach Südosten

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.