EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1991.09.23. Fejér Megyei Hírlap, (hell): A híd – áll?

    A Szín-Tér Egyesület amatőr színjátszói „A HÍD ÁLL...” címmel Széchenyi István születésének 200. évfordulóján kamaraelőadást rendeznek. Eörsi István Széchenyi és az árnyak című drámája. Az előadott szerzők sorában szerepelt még: Csoóri, Kosztolányi, Dsida Jenő, Pilinszky János, Nagy László, Bisztray Jenő és Ady Endre.

    • Eörsi Széchenyi és az árnyak című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.


  • 1991.09.24. (34.szám) Ring, Dr. Kindler József: Européerek menetelése
    Szálljon be a Ringbe!

    A Magyar Narancs pápalátogatással foglalkozó dupla számáról. Nehezményezi, hogy cikke ugyanebben a lapszámban jelent meg. Seres László Ringről szóló „nekrológjából” is idéz. Citálja továbbá Eörsi Látogatás előtt című versét, és a szerkesztőség állásfoglalását.

    „A menetet Eörsi István vezeti, most éppen nem az 56 utáni kényszercsíkosában, hanem a korábbi régi szép idejére emlékeztető önként felöltött kék ingében, vörös nyakkendővel.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Narancs, 1991.08.08. E.I.: Látogatás előtt (és az itt felsorolt cikkek)
    • Ring, 1991.08.27. (30.szám) Dr. Kindler József: Hogyan rúgjunk bele embertársaink tabuiba?
    • Magyar Narancs, 1991.09.11. A szerk.: Tisztelt Kindler József!
    • Ring, 1991.10.22. (38.szám) Pecze: A megrágalmazottak
    • Ring, 1991.11.12. (41.szám) Gáspár Ákos: A farkánál tovább nem látó rímkovács

  • 1991.09.24. Pesti Hírlap, Kondor Katalin: Az értelmiség szerepe tegnap és ma
    NEGYVEN ÉV MAGYAR MÉRLEGE

    A Kossuth adó Rádió Kaszinó című műsora az értelmiség szerepével foglalkozott. A beszélgetés résztvevői Gyurkovics Tibor író, Hegyi Béla lapszerkesztő, Kondor Katalin újságíró, rádiószerkesztő (ő volt a műsorvezető és szerkesztő), Lengyel László közgazdász és Tamás Pál szociológus voltak. A beszélgetés néhány részletének kiemelése.

    Gyurkovics Tibor: „Itt volt történetesen a pápai látogatás. Ha ezt merőben cinikusan és elutasítóan kezelem, és fricskázom, mint Eörsi István barátunk ezt meg is tette, akkor az se szül jót. Én is tele voltam már azzal, hogy még egy pápa, még egy pápa, még egy pápa, innen-onnan bujkál elő a pápa, de... Az nem lehet vita tárgya, hogy Magyarország ebbe a kultúrkörbe csatlakozott Szent Istvánnal, és azon megy tovább.”

  • 1991.09.25. Kurír (reggeli kiadás), W. Bernuss: Germán könyvespolcok

    Szemezgetés a németországi könyvkínálatból.

    „A berlini könyvesboltokat járva örömmel fedeztem fel Eörsi István »Erinnerung an die schönen alten Zeiten« [Emlékezés a régi szép időkre] című kötetét, melyben a szerző az 1956 utáni »Gulaschkommunismus« véres megszületésére emlékszik vissza: 24 márkáért.”

    • A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Idegen nyelvű résznél.

  • 1991.09.szám Holmi, E.I.: Időm Gombrowiczcsal (IV)
    Részlet
    1991. MÁJUS

    Első bejegyzés – Második bejegyzés.

    • Eörsi István Időm Gombrowiczcsal című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1991.09.szám Kortárs, Darvasi László: Kántor Péter: Napló (1987 – 1989)

    Könyvkritika. Kántor rokonítható azzal a vonallal, amit Eörsi, Petri György, Várady Szabolcs, Ferencz Győző költészete alkot — többek között — olyan gruppot, amit saját használatra a cinikus társaságnak nevezek.

  • 1991.09.szám Kortárs, Kolozsvári Papp László: Ég a tető

    Részlet. Hubay Miklós akkor volt írószövetségi elnök, „amikor a pártnak már csak ahhoz van igazán ereje, hogy bemocskoljon”. Leköszönő beszéde és a kongresszus. A Vigadó-béli írószövetségi konferencia.

    „De a maga módján azért van szerteszét mindenki, hogy a végén összeugorjék, mint — a képzavar határa —: mint csorbíthatatlan piramis. Lényegtelen, honnan jön: hőbörgő ifjú költő vagy Csurka, remegő hangú öreg dilettáns, szegény, mindig kifütyülték ezek a nyavalyások, vagy Eörsi, aki évtizedekig követelte a cenzúrát.”

  • 1991.09.szám Kortárs, Kulcsár Szabó Ernő: Az új beszéd keresése
    Radnóti Sándor: Recrudescunt vulnera

    Könyvkritika. A Lukács-iskola szellemi hagyatéka, kritikai ideológusai, a Lukácshoz való viszony újrafogalmazása. Radnóti Sándor munkái e témában. Esterházyról, Petriről, Eörsiről, Nádas Péterről, Németh Lászlóról, a Weöres- és az Orevecz-esszéről.

    „Eörsi egyik csapnivaló darabjáról szólva például a mű »művészileg legmegoldottabb, legköltőibb jelenetét« dicséri, majd hirtelen a következőket szögezi le: »Nem a szöveg költészete ez, az ugyanis mindenütt igen pongyola.« (Mellesleg rossz rágondolni, milyenek akkor a »művészileg« megoldatlanabb részletek...) Csakhogy itt is az a súlyosabbik kérdés, hogyan kell elképzelnünk megformáltságtól független »poétikusságot«, vagyis jellegzetesen esztétikai tényt esztétikumidegen formában. Az olvasó feladata most még akkor sem egyszerű, ha netán hajlamos megfeledkezni a »stiliszta« Esterházy és a »Jelentékeny ember« Eörsi írásművészete közti szintkülönbségekről. Nem, mert a »művészileg« adverbium jelentését itt ugyan épp akkora homály borítja, mint Esterházynál, de az »igazság« ezúttal nincs kiszolgáltatva az esztétizáltság mikéntjének.”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 1991.09.szám Korunk, Józsa T. István: Sebek

    Részlet a recenzióból. Radnóti Sándor: Recrudescunt vulnera című kötetéről, melyben szerepel Eörsi István: Az utolsó szó jogán című kötetének kritikája is. (A „leküzdhetetlen öreg hang”. Eörsi István: Az utolsó szó jogán – 1986 – 198. oldal.)

    • Radnóti Sándor: Recrudescunt vulnera című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 1991.09.szám Színház, A színikritikusok díja 1990/91

    A kritikusok szavazatai és rövid értékelésük.

    Földes Anna szerint nincs legjobb új magyar dráma: „Eörsi Istvánt, Kárpáti Pétert sértenénk meg azzal, ha az idén látott, az előzőeknél klasszisokkal gyengébb darabjaikat díjaznánk. Hasonló okból nem javaslom díjazásra Zsámbéki Gábor érdekes, de nem igazán jelentős Turandot-rendezését.”

    • A darab tejes címe: Turandot avagy a szerecsenmosdatók kongresszusa.
    • Tui-k = Tellekt-Uel-in, azaz az értelmiségiek, akikről a mai darab szól.

    Sándor L. István: „Említhetem még Eörsi István Egy tisztáson (a veszprémi előadásban: Párbaj egy tisztáson) című darabját, de a megírás óta eltelt több mint tíz év, s az utóbbi egy-két év politikai fordulatai kissé időszerűtlenné tették—valószínűleg, sajnos csak átmenetileg — e művet.”

  • 1991.10-11.szám Színház, E.I.: Emlék és indítvány

    Emlékek a szerző egykori „Tabáni Kakas” nevű focicsapatáról. Halász Péter színházáról, a „Halász-féle amoralitásban rejlő roppant művészi lehetőségekről”, a személyiség erejéről. Fotók

  • 1991.10-11.szám Színház, Perneczky Géza: A zuhanás pillanatképei
    Töredékes emléke a Squat Színházról

    Emlékek a Squat Színházról. Eörsi István említése. Fotók

  • 1991.10–11.szám Színház (Drámamelléklet a Halász-színházról), E.I.: Mi bújt elő a kriptából?

    Reflexió Szabó László Népszabadságban megjelent cikkére az állítólagos tömegszexről a balatonboglári temetőkápolnában, melynek bérlője Galántai György. A boglári rendezvények Szabó szerint „mint epigonok is gyengének bizonyultak”, botrányosak, sőt „tiltani kell!”. Megromlott a viszony a Tanács és Galántai között. A nyári programról és a meghívott vendégekről, akik „egy része ott található a bűnügyi nyilvántartóban is” (Pl. Pór György, Kovács Miklós, Gágyor Tibor). Eörsi István cáfolja Szabó vádjait, leleplezi újságírói módszerét.

    „A cikkben töményen sugallt állítással ellentétben le kell szögezni, hogy az avantgárd: nem bűnözés, nem lumpenéletforma, nem rendetlenség, hanem meghatározott művészi törekvések összessége.”

    A cikk végén jelzett forrás: Népszabadság, 1973. szeptember 23. A megjelölt cikk nem találhatók az idézett forrásnál, valószínűleg pontatlan.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1973.12.16. Szabó László: Happening a kriptában
    • Profil, 1977.01.szám (szeptember) E.I.: Mi bújt elő a kriptából? (1974-es cikk, csak itt jelenhetett meg!)
    • Színház, 1996.04.szám Bérczes László: Másszínház Magyarországon 1945-89. Második rész
    • Élet és Irodalom, 1998.11.06. (45.szám) Kőrössi P. József: Napló helyett
    • Alföld, 2005.07.szám Jákfalvi Magdolna: Kettős beszéd – egyenes értés
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja HALÁSZ PÉTER és / vagy GALÁNTAI GYÖRGY nevét.

  • 1991.10–11.szám Színház, Halász Péter: Két séta gőzfürdő után

    Interjú Halász Péterrel. Csavargós gyerekkoráról, balkezességéről, iskolai éveiről, a rendszerrel való ütközéseiről. Az Egyetemi Színpadról, a színházalapításról. Az Universitasnál betöltött színészi munkájáról. Grotowski színházáról. A pesthidegkúti elmegyógyintézetben vezetett eredményes terápiáiról, a pszichiátereknek és pszichológusoknak tartott színielőadásukról. A botrány szerepéről. New York-i életéről. A belterjes közegről. Új munkáiról Budapesten. Mit jelent neki az „otthon”, a „magyar” és a „politika” szó. Fotók

    „Mi nem protestáltunk. Úgy gondoltuk, azzal, hogy engedély nélkül, szabadon csináljuk, amit csinálunk, azt állítjuk, hogy a létező rendszer nem létezik. Erre kellett a botrány. […] Az egyik dramatizálásomat, a Holt lelkeket — ami az Eörsi nevén futott —, meg akarta venni a Madách Színház, de hát azt kérték, hogy Eörsi vegyen részt a próbákon... Szóval elég volt. Akkor jött a Helsinki Egyezmény, Magyarország bizonyítani akarta, mennyire betartja az aláírtakat, és gyorsan kiengedett néhány embert. Szentjóbyt, Szelényit, Koós Annát, engem...”

  • 1991.10.03. Népszava, Tomkai Csilla: Ruttkai Éva Latinovits Zoltánról

    A rádió „mikrofonhoz, olykor kenyérkiegészítéshez juttatta a börtönből, hallgatásból, nemtámogatásból épp csak előlábadozókat”, köztük Eörsi Istvánt is. Emlékek Latinovits Zoltánról és Ruttkai Éváról. Latinovits 1976. június 3-i, utolsó rádiófelvételéről. Fotó

  • 1991.10.04. (233.szám) Somogyi Hírlap, Tamási Rita: Idén is — Erzsébet-díj
    Pogány Judit: „Nem sorolható ez a díj az országos szakmai élvonaltól kapott díjak közé”

    Beszélgetés Pogány Judittal, aki már másodszor szerepel az Erzsébet-díjra jelöltek listáján. Megtisztelőnek tartja a jelölést, de nem számít sikerre, mivel nem tartja magát versenyképesnek. A díjat kísérő afférokról, Spéter Erzsébetről. Fotó

    „A kaposvári Csiky Gergely Színházat ketten képviselik: Pogány Judit, a filmművészet és Eörsi István a színműíró kategóriában. Eörsi István, a kaposvári színház dramaturgja éppen külföldön tartózkodott, így csak Pogány Judittól érdeklődhettünk.”

  • 1991.10.04. Népszabadság, Pogonyi Lajos: Kis János felelőssége az SZDSZ válságáért
    TÖLGYESSY NYILATKOZATA A NÉPSZABADSÁGNAK

    Interjú Tölgyessy Péterrel Kis Jánosról, aki lemondott pártelnöki posztjáról. Vajon ő lesz-e a következő SZDSZ-elnök? Pártja válságáról, jelenlegi vezetéséről, Kis János autoritásáról, saját pártelnöki ambíciójáról, politikai programjáról. Megválasztása esetén közeledne-e az MDF-hez? A népi-urbánus vita kiéleződéséről. Fotó: Tölgyessy Péter.

    Reagálás:

    • Népszabadság, 1991.10.07. E. I.: Eszdéeszmefuttatás – Kistől Tölgyessyig

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó cikkeket olvashat a reagálásban megjelölt cikkek felsorolásánál.

  • 1991.10.04. Pesti Hírlap, Tálas Péter: Ki az az Eörsi István?
    E.I.: Tisztelt Tálas Úr
    Levélváltás

    A Magyar Köztársaság elnökének címzett levél és Eörsi István válaszának közlése. A magyar-történelem szakos tanár kifogásai Eörsivel szemben, nem tud mit válaszolni a diákjainak, hogy „Ki ez az ember? Miért kapta a kitüntetést?”. Levelében „Eőrsy István”-t írt…

    Tálas: „Szép dicsőítő verseket írt »Rákosi Elvtárshoz«, Védelmébe vette a Hölgyfutár nemzetgyalázó címlapját és megkérdezte: Ki ez a Karol Voytila? hogy tudniillik ilyen nagy felhajtást csinálnak neki. Mit mondjak gyermekeimnek?”

    Eörsi: „Azzal a meglepő tanáccsal szolgálhatok, hogy — amennyiben érdeklődése őszinte — ne csak a nyilatkozataimat olvassa el, hanem a könyveimet is.”

    • Rákosi verse: E.I.: A szabadító (Rákosi elvtárs a magyar hadifoglyok között, 1943)

    Kapcsolódó cikk:

    • Csillag, 1952.03.szám Eörsi István: A szabadító (Rákosi elvtárs a magyar hadifoglyok között, 1943)

  • 1991.10.07. (235.szám) Békés Megyei Hírlap, „Itt a pártállam újraépítése folyik”

    Beszámoló a megyei könyvtárban folytatott kötetlen beszélgetésről, melynek Eörsi István volt a vendége. Napi politikáról, arról, hogy mitől esett a társadalom apátiába.

    „Egy kérdésre válaszolva Eörsi István elmondta: a jelenlegi kormányban az a legellenszenvesebb, hogy a régi kommunista pártállamot akarja életben tartani, a maga érdekei szerint átalakítva. Ez a kormány citoyen helyett alattvalókat akar, és igyekszik mindent maga alá kaparni.”

  • 1991.10.07. Népszabadság, E. I.: Eszdéeszmefuttatás – Kistől Tölgyessyig

    Miért mond le pártelnöki tisztéről Kis János? Reagálás a Tölgyessy-interjúra.

    „Az utódhiány valóban válsághoz vezethet, de ez a válság nem oka a leköszönésnek, hanem következménye. […] Amikor az SZDSZ új pártelnököt és új programot keres, el kell döntenie, hogy elsősorban milyen rétegek érdekképviseletére vállalkozik. […] Nézetem szerint akkor használ a legtöbbet az országnak, ha elsősorban a bérből és fizetésből élők pártjává válik. […] Miért nem előbb lépett Kis János ellen nyíltan a pástra, ha látta a sok végzetes hibát? Hogyan vádolhatja hatalomkoncentrációval a pártelnököt éppen ő, aki eddig a frakcióban, most pedig a pártban csak első ember hajlandó lenni, semmi más?”

    Az egyházpolitikáról.

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1991.10.04. Pogonyi Lajos: Kis János felelőssége az SZDSZ válságáért

    Reagálás:

    • Beszélő, 1991.10.26. (Hetilap – 43.szám) Dömötör István: Nyílt levél az SZDSZ ügyvivőihez
    • Beszélő, 1991.11.23. (Hetilap – 47.szám) Vajda Zsuzsanna: Vezetők és mítoszok
    • Beszélő, 1991.11.30. (Hetilap – 48.szám) E. I.: Szóvá teszek egy ízléstelenséget
    • Beszélő, 1991.12.07. (Hetilap – 49.szám) Dömötör István: Nyílt levél az állítólagos „kemény mag”-hoz

    Kapcsolódó cikkek:

    • Beszélő, 1991.11.02. (Hetilap – 44.szám) Tamás Gáspár Miklós: Ecsetvonások Kis János arcképéhez – Nincs a rendszerünkben
    • Mozgó Világ, 2021.04.szám Révész Sándor: A filozófus és az otromba hozzávetés 

  • 1991.10.07. Népszava, Gantner Ilona: Különös pártatlanság
    Csodavárás

    Az 1956-os emlékérem kapcsán ifjabb Rajk László levele Zimányi Tibornak kijelentései miatt. Zimányi érvelése szerint akár Angyal István kivégzése is törvényes volt.  Lukácsy András Felismerem-e Angyal Istvánt? című kötete ürügyén Angyal Istvánról.

    „Manapság, már nem csupán »jogállamiságnyira« élünk egymástól, hanem olykor nem is nagyon értjük egymást, akár Beckett Godot-jának hősei. […] Valamikor, a hetvenes évek közepén, Eörsi István arról beszélt, hogy csupán »faramuci önvédelemből nevezzük abszurdnak« Beckett remekművét...”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház, 1976.12.szám E.I.: Kellemes vagy nyugtalanító színház? (és az itt felsorolt cikkek)

  • 1991.10.08. (36.szám) Ring, Dr. Horváth István: Az utolsó narancssaláta
    Szálljon be a Ringbe!

    Az olvasói levél írója Dr. Kálmán C. György Magyar Narancsban megjelent cikkéből idéz („Tojok a magyar szent koronára”)

    „Nem kevésbé lehangoló, hogy érnek már a provokatív ingerterápia gyümölcsei: a pápa-melléklet alkalmából nyert „heti postá”-jukban közzétett két zsidózó írás, amelyek elsősorban Eörsi István és társai ellen irányulnak, de sértőek minden zsidó származású magyarra. […] Kálmán doktor cikke és a szerkesztőségi levelek egyaránt megtestesítik azt a hugyszagú literatúrát, amely leginkább az elhanyagolt klozetok falaira jellemző.”

  • 1991.10.09. Magyar Narancs, E.I.: Miért írtam bökverset a pápalátogatásról?

    Reagálás a pápalátogatásra írt versére érkező olvasói levelekre.


    Előzmény: 

    • Magyar Narancs, 1991.08.08. Eörsi István: Látogatás előtt
    • Magyar Narancs, 1991.09.11. A szerk.: Tisztelt Kindler József!
    • Magyar Narancs, 1991.09.11. Heti postánk /a pápamelléklet alkalmából/


    Reagálás:

    • 24 óra, 1991.10.31. (255.szám) Mészáros: Botrány Esztergomban
    • 24 óra, 1991.11.05. (259.szám) Mészáros István: Még egyszer az Eörsi-ügyről
    • Társadalmi Szemle, 1992.05.szám Csapody Tamás: II. János Pál pápa Magyarországon 


  • 1991.10.12. Magyar Hírlap, Gállos Orsolya: „Illik-e hát gyatra korokhoz a vers?”

    Középeurópai irodalmi találkozó a szlovéniai Vilenicán.

    „Magyarországról Esterházy Péter mellett ott volt Domokos Mátyás, Vilenica hazai konzultánsa, valamint Eörsi István, Jókai Anna, Somlyó György és Váradi Szabolcs, továbbá Szlovákiából Grendel Lajos. Ők öten voltak szereplői az idei felolvasóesteknek s egyúttal a több nyelven megjelenő Vilenica-antológiának.”

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.