EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1991.07.11. Népszabadság, Rosdy Pál: Vágva vagy cenzúrázva
    Eörsi István: Válasz Rosdy Pálnak

    A TV 2-ben Vinkó József Mesék az írógépről című műsorában beszélgettek a Jönnek a bájos tényekről, és a megbeszéltek ellenére a műsorból kivágtak bizonyos részeket. Ezt tette szóvá Eörsi a Népszabadságban, amire most Rosdy Pál reagál, Eörsi pedig viszontválaszol. 

    Rosdy szerint II. János Pál pápát Wojtyla pápának nevezni sértő, továbbá méltatja a pápa érdemeit. Eörsinek megfontoltabban kellett volna nyilatkoznia.

    „Természetesen Eörsinek és mindenkinek joga, hogy ne szeresse a római pápát, bírálhassa is. De a bírálatnak is »európainak« illik lennie.”

    Eörsi viszontválaszában kifejti, hogy „nem technikai vágással, hanem cenzúrával van dolgunk.” Megmagyarázza, hogy „a pápa Lengyelországba látogatott, de ott nem II. János Pálként, a vatikáni állam fejeként, hanem Wojtyla úrként szerepelt.” További érvei.

    • Eörsi István Jönnek a bájos tények című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Előzmény:

    • Pesti Hírlap, 1991.06.28. Vinkó ötven perce
    • Népszabadság, 1991.07.08. E.I.: Megcenzúráztak!
    • Új Ludas Matyi, 1991.07.09. (29.szám) Itt és most...

    Reagálás:

    • Népszabadság, 1991.08.03. Dr. Szabó Tivadar: A pápa joga

    Kapcsolódó cikkek:

    • Új Nógrád, 1991.07.11. (161. szám) Csongrády Béla: Pofon a sajtószabadságnak
    • Igen, 1991.08.05. (16 szám) Pajor András: Hogyan szólítsuk a pápát?

  • 1991.07.13-14. Die Presse, Robert Weichinger: Brandt, Blut und Bagatellen. Prosa von István Eörsi

    (István Eörsi: "Ich fing eine Fliege beim Minister". Prosa und Essays.)

  • 1991.07.13. (163.szám) Somogyi Hírlap, Leskó László: Vad év évada
    Mégis, kinek a színháza?

    Keserű jegyzet a színházak helyzetéről, a kultúrpolitikáról. Mit tehet ilyen helyzetben egy rossz és egy jó színház? A Csiky Gergely Színház jó példája, az elmúlt évad előadásai. Az ügynöklistával való zsarolás napi politikai célok eléréséhez. Eörsi István említése.

    „Rossz az erőt mímelő hatalom lelkiismerete. Görcsben van egy egész ország, amíg ki nem mondatik, hogy nem volt minden árnyalatlanul fekete (vörös) az eltelt fél évszázadban — ha igen, akkor csaknem minden munkaképes korú magyar állampolgár kollaboráns volt miniszterelnöktől segédmunkásig —, vagy amíg a korosabb vezető nemzedék, mely eddig is zsíros, félzsíros állásokban, kitüntetéseket élvezve »állt ellen« a »bolsevizmusnak«, átadja a hatalmat a be nem sározódott nemzedéknek.” 

  • 1991.07.13. Magyar Szó, Brasnyó István: Nap mint nap

    Napló 1991. július 2 – július 8-ig. Részlet az Eörsire vonatkozó 1991. július 6-i bejegyzésből:

    „65-ben találkoztunk először a Forum klubjában, Ács Károllyal érkezett, és nyomban hosszú politikai előadásba kezdett 56-ról, csupa eretnek eszmét sorolt elő – akkor még közelről sem létezett erről ilyen megközelítőleg tiszta kép, mint manapság… […] 1986-ban Eörsi a sztrugai nemzetközi költőtalálkozón is roppantul rázós dolgokat nyilatkozott a Belgrádi Televíziónak; ennek értelmében a hazai törvények szerint holtbiztos, hogy nagyidős lett volna – akkor – Lepoglaván.”

  • 1991.07.16. Magyar Nemzet, Cseke Hajnalka: Egy levert forradalom után
    (Tények, adatok az 56-ot követő megtorlásokról)

    A cikk elején és végén Eörsi István: Emlékezés a régi szép időkre című könyvéből idéz a szerző. 

    „Szökevénynek éreztem magam. Az esőben, a bűzfelhőben – bármilyen patetikusan is hangzik ez ma: hűséget fogadtam a halottaknak.”

    • A kötetek (1. szamizdat kiadás – Katalizátor Iroda, 2. kiadás – Napra-fortó Kft, 3. javított kiadás – Noran) adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1991.07.18. (167.szám) Új Nógrád, Történelmi önbecsülésünkért
    A Nemzeti Emlékhely Alapítvány felhívása

    A Nemzeti Emlékhely Alapítvány felhívása. A 301-es parcellában lévő síremlékmű (Jovánovics György alkotása) építéséhez kérnek hozzájárulásokat. Az aláírók között van többek közt Eörsi István.

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a Nemzeti Emlékhely Alapítvány felhívása mondatot.

  • 1991.07.20. Magyar Szó, Brasnyó István: Nap mint nap

    Napló 1991. július 9 – július 15-ig. Részlet az Eörsire vonatkozó 1991. július 10-ig bejegyzésből a műfordításról:

    „Egyetlen kísérletet tettem életemben, miután évekkel ezelőtt az Élet és Irodalom egy karácsonyi számában olvastam Eörsi István tréfás sírversét. […] De íme, Eörsi meg a magam produkciója:

    Itt nyugszik Eörsi.

    Biztos?

    A sírt ki őrzi?

    Biztos!


    Erši tu počiva.

    Je li zbilja?

    A grob ko čuva?

    Milicija!”

  • 1991.07.25.Magyar Narancs, Sükösd Miklós: Anarchista újság Magyarországon

    (A Budapesti Anarchista csoport szabadgondolkodó konferenciát rendez a pápalátogatás alkalmából, többek között Eörsi István részvételével. Az Anarchista Újság 3. számának tartalma.)

  • 1991.07.26. (7.szám) Magyar Napló, Lapozó

    Idézés az Ország-Világ, 1991/19. számában megjelent Solymár József-cikkből a Csoóri–Eörsi-vitáról.

    „Én szeretem Csoórit és szeretem Eörsit. De választani nem akarok köztük. Külön-külön nem kellenek. Rá kellene hogy jöjjenek még kellő időben, hogy vagy együtt, vagy sehogy. Nem hiszem, hogy ne lenne egy nyugodt órájuk arra, hogy leüljenek egymással eszmét cserélni.”

    Előzmény:

    • Ország-Világ, 1991.05.15. (19.szám) solymár: CSOÓRI és EÖRSI 

  • 1991.07.27. Beszélő (Hetilap – 30.szám), E.I.: Az időszerűtlen Donáth Ferenc időszerűsége

    „Öt évvel ezelőtt halt meg a demokratikus ellenzék egyik vezető alakja, Donáth Ferenc, aki mint illegális kommunista, majd a kommunista tisztogatások elszenvedője, Nagy Imre harcos-, majd vádlott-társa, végigjárta az összes szóba jöhető (Horthy-, Rákosi-, Kádár-) rendszer börtöneit. Pénteken, 26-án, 10 órakor emlékeznek meg róla sírjánál, a Farkasréti temető 28/2-es parcellájában.”

    Eörsi Donáth Ferenccel kapcsolatos emlékei. Anekdota Kádárról és Péter Gáborról. Donáth Kádárról: „A Jánosnak nem volt töke.” Donáth jelentősége az ellenzéki mozgalmon belül. Történelmi tévedéséről. 

    Kapcsolódó cikk:

    • Népszabadság, 1993.06.19. Lengyel László: Üzenet kockás papíron 

  • 1991.07.27. Beszélő (Hetilap – 30.szám), Szalai Pál: Vártára, baloldaliak!

    Részlet. Vita az MSZP és az SZDSZ közötti viszonyról. Miért nem lehetséges a két párt közötti együttműködés.

    „Eörsi István, Forgács Pál, Litván György, Solt Ottilia nem férhet meg egy pártban a Tölgyessy–Tamás Gáspár Miklós-féle konzervativizmussal.”


    Reagálás:

    • Beszélő, 1991.08.03. (Hetilap – 31.szám) Forgács Pál: De hol a bal...? És hol a jobb...? Nyílt levél Szalai Pálnak 

  • 1991.07.27. Népszabadság, Farkasházy Tivadar: Két Magyarország
    ...és egy harmadik
    TÖRPESAROK

    Nevek, szavak, események, helységnevek felsorolása két csoportosításban. Az …és egy harmadikban szerepel Eörsi István neve.

  • 1991.07.30. (31.szám) Új Ludas Matyi, Magyar mindentudók

    Karikatúra.

    „EÖRSI ISTVÁN Aki mindent meg tud írni”

  • 1991.07.szám 2000, Kálmán Cz. György: Interpretáczió-mitológiák
    AZ „EZT EGYSZER RENDESEN MEG KELL ÍRNI” CIKLUSBÓL

    Részlet. A Dickens-elemzések apropóján idéz egy Eörsi versrészletet.

  • 1991.07.szám Holmi, E.I.: Időm Gombrowiczcsal (III)
    Részlet
    1991. MÁRCIUS-ÁPRILIS

    1 – 2 – 3 

    • Eörsi István Időm Gombrowiczcsal című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikk (másodközlés):

    • Magyar Szó, 1991.08.10. E.I.: Időm Gombrowiczcsal
    • További kapcsolódó cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a kötet címét.

  • 1991.07.szám Kritika, Báron György: Valahol Oroszországban

    Színikritika. (Csehov) – Jeles András: Valahol Oroszországban (Három nővér – drámai események). Kaposvári Csiky Gergely Színház. A Gulag-költészetben Eörsi-versek.

  • 1991.07.szám Kritika, Kovács Dezső: Nemzeti Színház
    „A megkövültség szellemei erősek…”

    Beszélgetés Csiszár Imrével az után, hogy felmentették a Nemzeti Színház igazgató-főrendezői posztjáról. Eörsi István többszöri említése.

  • 1991.07.szám Magyarság, Révffy László: Tallózás a „független és liberális” magyar sajtóból a pápa látogatása alkalmából

    II. János Pápa augusztus 16–20-i magyarországi látogatása alkalmából érdemei felsorolása, látogatásának sajtóvisszhangja. A „pökhendi, szemtelen, liberális, magát függetlennek tartó” sajtótermékek felsorolása, melyeket a szerző szennylapnak titulál (Magyar Narancs, Kurír, Beszélő, Magyar Hírlap). Sajnálkozik, hogy a hivatalos szervek, a kormány nem ítélte el ezeket a megnyilvánulásokat, egyenesen gyávasággal vádolja őket.

    „Hogyha egy EÖRSI ISTVÁN névre hallgató személy büntetlenül, a demokrácia és a szólásszabadság jegyében szabadon írhatja le, hogy: » – Wojtyla úr [ez a Pápa világi neve] az a gondom, hogyha Ön hazánkba jön, költségesebb lesz a kondom, s kétségesebb az öröm. Ön, mint sex-specialista megmondja, mit nem szabad – készen a tilalmi lista, s behúzom a farkamat... [Eőrsi István.]”

    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 1991.08.08. E.I.: Látogatás előtt

  • 1991.07.szám Nagyvilág, Tótfalusi István: Ginsberg még egyszer

    Könyvkritika Allen Ginsberg: Május Királya című kötetéről. Fordította Eörsi István.

    1965-ben Prágában Allen Ginsberget választották meg Május Királyának, amit a művelődési miniszter megkísérelt megmásíttatni – sikertelenül. Egy héttel később Ginsberget letartóztatták, írásait elkobozták, és repülőgépen Londonba zsuppolták. A repülőn írta meg a Május Királya című verset is, amely a kötet címadója lett.

    „Eörsi István több mint harminc éve él Ginsberg igézetében. Mint az utószóban írja, a vele való első találkozás — könyvben persze — felkavarta, zavarba is ejtette, s azonnal fordításra sarkallta. Később személyesen is megismerkedtek, barátság alakult ki közöttük (aminek mellékes, mégsem haszontalan hozadéka, hogy a fordító a leghitelesebb forrásból merítheti a versek egy-egy homályos helyének helyes értelmezését). Eörsi tehát mindig azt fordította tőle, amit fontosnak érzett, és ami a szívéhez közel állt, vállalva, hogy jó néhány magyarítása belátható ideig nem kerül a nyilvánosság elé.”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a kötet címét.

  • 1991.08–09.szám Új Forrás, Pomogáts Béla: Irodalmi krónika

    Részlet. Az ünnepi könyvhét választéka, sikere.

    „Sőt az, hogy leomlottak a cenzurális beavatkozás külső intézményei, és érezhetően feloldódtak belső, lelki görcsei, igen sok eddig rejtett értéket engedett a nyilvánosság elé: írókat, műveket egyaránt.

    Így történt ez az elbeszélő irodalomban is, ahol látványosan megszűntek a politikai tabuk, s ennek köszönhetően nemcsak olyan művek kerültek az olvasók elé, amelyeket korábban erőteljesen megcsonkíttatott a hivatal (például Eörsi István és Molnár Miklós kötetei), hanem olyan szerzők és olyan témák is nyilvánosságot kaptak, amelyek korábban igen tilalmas helyzetben voltak…”

  • 1991.08.02. Népszabadság, Dr. Szente Zoltán: Emberjogi abrakadabrák

    A volt titkosszolgálatok ügynöklistái és más dokumentumai sorsának rendezetlenségéről.

    „dr. Lovas István nehezményezi, hogy a Belügyminisztérium megtagadta tőle a róla őrzött adatok bemutatását. […] Egy korábbi cikkemben (Népszabadság, 1991. május 31.) részletesen elemeztem az e tárgyban már a parlament elé terjesztett két törvényjavaslat alapelveit. […] Eörsi István az én érvelésemet egy minapi publicisztikájában a címbeli kifejezéssel minősítette (168 óra, 1991. július 9.). Attól tartok, egy polgári demokratikus jogállam nem kis részben éppen ilyen »emberjogi abrakadabrákból« áll, s ezeknél talán a neves író sem tudna jobbakat kitalálni.”

    Előzmény:

    • 168 óra, 1991.07.09. (27.szám) E.I.: Na és?

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1991.05.31. Szente Zoltán: Ügynöklista és alkotmányosság – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 1991.07.11. Dániel Ferenc: Borítékolt sorsok – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 1991.07.12. Dr. Bosánszky Lajos–Dr. Lovas István: A demokrácia a törvények uralma – Nincs a rendszerünkben
    • Vasárnap (Új Szó), 1991.09.06. (36.szám) szűcs: Böngésző
    • Magyar Szó, 1993.05.13. s-r: Jó reggelt!
    • Magyar Szó, 2000.11.02. Magyar Szó, Serer Lenke: Időzített bombák

  • 1991.08.03–04. (177.szám) Neue Zürcher Zeitung, Wider den Widersinn
    Kleine Prosa und Essays von István Eörsi

    Könyvkritika Eörsi István: Ich fing eine Fliege beim Minister. Bagatellen című kötetéről, amely kisprózákat és esszéket tartalmaz.

    Eörsi István a totalitárius rendszerek abszurditását bíráló drámáival, például „A kihallgatás” és „A kompromisszum” című műveivel vált ismertté a német nyelvterületen. 1931-ben született, Lukács György tanítványa volt, és fiatalon hívő marxistaként 1956-ban részt vett a magyar forradalomban, amiért nyolc év börtönbüntetésre ítélték, majd 1960-ban amnesztiával szabadult. Börtönélményei 1989-ben nagy visszhangot keltettek Magyarországon.

    Eörsi írásai középpontjában az abszurditás és az emberi természet gyengeségeinek leleplezése áll. Új könyvében, amelyet Zsuzsanna Gahse és Hans Skirecki fordítottak, kisprózai műveket („Bagatellek”), abszurd fantáziadarabokat és esszéket mutat be. Ezekben Kafka és Chaplin hősei, valamint antik alakok, például Minotaurusz, Orpheusz és Sziszifusz modern parabolisztikus ábrázolása jelenik meg. Éles kritikával illeti a múltat és a jelen veszélyeit, mint például a nacionalizmust, vallási intoleranciát és rasszizmust.

    A könyvben található groteszk történetek és esszék az „újra elmesélt régi történetek” sorozat részei, amelyek a szocialista mindennapok abszurditását és a hősök mítoszának kifigurázását mutatják be. Eörsi írásai mindig válaszok egy-egy kihívásra, és céljuk a társadalmi visszásságok feltárása.

    Eörsi A kihallgatás című darabját 1965-ben írta, 1984-ben Nyugat-Berlinben volt az ősbemutatója német nyelven, de magyar színpadra csak 1988-ban kerülhetett.

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Idegen nyelvű résznél.
    • Eörsi A kihallgatás című műve a Kilenc dráma és A Fogadás. 18 dráma című kötetekben található. A kötetek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1991.08.03. Beszélő (Hetilap – 31.szám), Forgács Pál: De hol a bal...? És hol a jobb...?
    Nyílt levél Szalai Pálnak

    Részlet. Szalai együtt említette nevét Solt Ottiliával, Eörsivel, Litvánnal mint olyan baloldali emberekét, akik hosszú távon aligha férhetnek meg egyazon pártban – a Tölgyessy–TGM-féle konzervativizmussal. Ő azonban soha nem lépett be az SZDSZ-be.


    Előzmény:

    • Beszélő, 1991.07.27. (Hetilap – 30.szám) Szalai Pál: Vártára, baloldaliak!


  • 1991.08.03. Beszélő (Hetilap – 31.szám), Rádai Eszter: „Nem jó, ha egy filozófusnak életrajza van...”
    Ludassy Máriával beszélget Rádai Eszter
    Elhangzott a Kossuth rádió Szellemképek című műsorában, 1991. július 24-én, 22.30-kor

    Részlet.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.