EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1991.08.szám (augusztus) Kapu, Reményi Gyenes István: Érdekességek zsidószármazású nevezetes magyarokról

    Összeállítás a magyarországi antiszemitizmusról. Csoóri Sándor Nappali hold című írása, Konrád György és Csurka István vitája. Az irodalom zsidóból magyarosodott alkotóinak felsorolása.

    „(Eörsi István: »…általában csak akkor jövök rá, hogy származásomat tekintve zsidó vagyok, amikor éppen el akarnak égetni. De különben eszembe se jut, mert kultúrám nem onnan származik. Először magyar lettem, aztán európai…«)”

    Eörsi István az Emlékezés a régi szép időkre (Börtönkönyv) című művében fogalmazza meg, hogy identitása csak a gázosítás fenyegetésekor jut eszébe.

    • A kötetek (szamizdat és legális kiadás) adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Előzmény:

    • Kritika, 1990.05.szám Mihancsik Zsófia – Szénási Sándor: Baloldalról baloldalra

    Kapcsolódó cikkek:

    • Beszélő (Szamizdat – 1987/4.), 1987.22.szám E.I.: Emlékezés a régi szép időkre. Második fejezet
    • Szombat, 1996.03.01. Várnai Pál: Egy diaszpórában élő reflexiói a magyar-zsidó irodalom definíciója ürügyén 

  • 1991.08.szám Alföld, Pomogáts Béla: Magánbeszéd közügyben
    Az újabb magyar naplóirodalom hagyományairól

    A nemzet rejtett története naplókban és emlékiratokban.

    „Az elmúlt évtized naplói és emlékiratai igen nagy szerepet vállaltak és kaptak abban a mentális folyamatban, amelyeknek az ívét a magyar értelmiség önmagára eszmélése s ezután az ország politikai arculatának teljes átalakulása rajzolta elénk. […] Ezt a »rejtett« — és persze igen sokak által nagyon is jól ismert, mert átélt — történelmet beszélik el az olyan naplók és emlékiratok is, mint amilyen Márai Sándor Föld, föld! című emlékirata és 1945—1948-as naplója, Illyés Gyula — sajnos nem minden történelmi eseményre kiterjedő — feljegyzései, Fodor András kollégiumi naplói, vagy éppen Eörsi István börtönemlékezései.”

  • 1991.08.szám Alföld, Valuch Tibor: Szalonpótló
    A NAPLÓ 1977—1982

    Underground akciók és ellenzéki kezdeményezések az Aczél-féle kultúrpolitika idejében. A Profil és A Napló története. A Napló rendszeres írói közé tartozott Eörsi István.

  • 1991.08.szám Könyvvilág, Eörsi István: Dedikálom

    Eörsi István mesél a Jönnek a bájos tények című kötete eddigi és mostani megjelenéséről. Idézetek könyve előszavából. Fotó

    • Eörsi István: Jönnek a bájos tények. Cenzúrátlanított kiadás kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1991.08.szám Könyvvilág, Nádor Tamás: Tiszteletpéldány az olvasónak
    Párhuzamos világtörténet diákoknak
    Főszerkesztő: Braun Róbert. Cserépfalvi, Leporelló, kötve 1295 Ft.

    Könyvkritika. A kötetben megjelentek Eörsi István politikai-publicisztikai munkái is.

  • 1991.08.szám Mozgó Világ, E.I.: A lengyelség végletei
    – részlet az Időm Gombrowiczcsal c. készülő könyvből

    Esszé. Karol Woytila „utazási szenvedélye”, katolikus térítői buzgalma, kettős mércéje a politizáló papokkal kapcsolatban. Erkölcstelennek tekinti az ateistákat. Soltész Jenő ideológiai hasonlósága. A „lengyel” a „katolikus” szó szinonímiája. Walesa kézcsókja a pápának. Woytila és az abortusztilalom. A pápa és Gombrowicz nézeteinek összehasonlítása. Gombrowicz és a nők. Eörsi idéz saját, pápáról írt verséből is.

    „Országról országra járva propagálja

    méhmagzatok jogát megszült kínhalálra

    talpig hófehérben a Legfőbb Szexszakértő.”

    • Eörsi István Időm Gombrowiczcsal című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikk:

    • Népszabadság, 1991.06.08. E.I.: E. I. önkéntes összkomfortos lakásában falatozva hevenyészett jelentést készít magán- és közhasználatra a televízió esti képei alapján a világ állapotáról

  • 1991.08.szám Mozgó Világ, Farkas Zoltán: Európa-ábécé
    Egy kontinens, mely más, mint a többi

    ABC-be rendezett montázs. A KÜLDETÉS címszó alatt idézet Angyal István Saját kezű vallomásából és Eörsi István előszavából.

    „»Angyal István nyilvánvalóan azért felejtette ki kurta életrajzából az egész életére kiható auschwitzi epizódot (noha egyébként sohasem titkolta származását), mert nem óhajtotta, hogy ügye elbírálásakor enyhítő körülménynek kezeljék zsidó szenvedéseit. Elvégre magyarként vett részt a magyar forradalomban. »A magyar nép – írta Saját kezű vallomásában – a világszabadság zászlóját viszi ma is Európában, mint 1848-ban vitte, s egy olyan korban, melytől az emberiség léte vagy nemléte függ. Boldogító dolog ilyen nép fiának lenni. Ha még egyszer születnék, csak itt születnék, és csak így élnék, ahogy éltem.« (Vajon mit szólnak ehhez a vallomáshoz a mai mélymagyarok: elfogadják? Vagy Svindlinek tekintik?)« (Angyal István Saját kezű vallomása – Eörsi István előszavával).”

    • A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Kapcsolódó cikk:

    • Mozgó Világ, 1992.03.szám E.I.: Három jegyzet

  • 1991.08.szám Nagyvilág, Adolf Endler versei

    CHATTERIA UND ZACKENDULLST. A VILÁG LEGÖREGEBB EMBERE. LÁTOGATÓ MOSZKVÁBÓL 1954-BEN AVAGY TUDAKOZÓDÁS AHMATOVA FELŐL. TETŰKERESÉS. MÉRT CSÁBÍTÓK. ÉBREDÉS W. -BEN. EMLÉKMŰ A. W.-NAK.

    Fordította: Eörsi István.

  • 1991.08.szám Phralipe, E.I.: Fa télen
    A jóindulatú bomba
    A zoknimról
    Hogyha tücsök volnék

    Versek.

  • 1991.09.07. Beszélő (Hetilap – 36.szám), Kornis Mihály: A dolgok állása – szerintem
    Második rész

    Részlet az esszéből. Kornis a szabad demokraták közszereplésének tétovaságát bírálja.

  • 1991.09.07. Népszabadság, E.I.: Történetek a Bibliából. (Gyerekhangra)
    Jónás próféta igaz története
    Régi történet
    Szamár történet

    Versek.

  • 1991.09.11.Magyar Narancs, A szerk.: Tisztelt Kindler József!

    (Válasz egy olvasói levélre, mely a pápamellékletet kifogásolja.)
    Előzmény:
    Magyar Narancs, 1991.08.08. Eörsi István: Látogatás előtt
    Ring, 1991.08.27. (30.szám) Dr. Kindler József: Hogyan rúgjunk bele embertársaink tabuiba?

  • 1991.09.11.Magyar Narancs, Dalos György: Kisfiú válasza. Avagy lehet-e hinni a demokráciában?

    (Részlet. A Szabad Gondolkodó Konferencia a pápalátogatás apropóján. Eörsi István: "Tűnődések az anakronizmus tárgykörében" címmel tartotta nyitóelőadását.)

  • 1991.09.11.Magyar Narancs, Endrutót: A komplexus - fallikus példázat a dolgok változékonyságáról -

    (Eörsi István: Változat Ödipuszra című darabja színrevitelének nehézségei és a cenzúra.)

  • 1991.09.11.Magyar Narancs, Heti postánk (a pápamelléklet alkalmából)

    (Felháborodott olvasói levelek a pápamellékletben megjelent Eörsi-vers miatt.)
    Előzmény:
    Magyar Narancs, 1991.08.08. Eörsi István: Látogatás előtt

  • 1991.09.12. (37.szám) Magyar Fórum, Nagy balfogás...!

    Olvasói levél Eörsi István Magyar Narancsban megjelent verséről, és a Magyar Narancs pápalátogatással kapcsolatos cikkeiről.

    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 1991.08.08. E.I.: Látogatás előtt

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Fórum, 1991.08.29. (35.szám) ki-DERÍTŐ, fel-DERÍTŐ, szív-DERÍTŐ
    • Magyar Fórum, 1991.09.12. (37.szám) Rejtőné Krekács Irén: „Eörsi István feleljen bűnéért!”
    • Magyar Fórum, 1991.09.19. (38.szám) Dr. Székely Tamás: Eörsi Istvánnak
    • Magyar Fórum, 1991.10.23. (43.szám) Kerekes Péter: Erzsébet-díj?
    • Magyar Fórum, 1992.01.01. (1.szám) ki-DERÍTŐ, fel-DERÍTŐ, szív-DERÍTŐ
    • Magyar Fórum, 1992.02.13. (7.szám) A Magyar Fórum e heti válaszai
    • További kapcsolódó cikkeket olvashat az előzményben megjelölt cikknél.

  • 1991.09.12. (37.szám) Magyar Fórum, Rejtőné Krekács Irén: „Eörsi István feleljen bűnéért!”

    Olvasói levél Eörsi István Magyar Narancsban megjelent verséről.

    „Szégyellheti Eörsi István magát, amiért ilyen undorító módon beszél arról az emberről, akinek egész életútja az emberiség javát szolgálta és szolgálja most is. Aki a nem hívő emberek csodálatát éppúgy élvezi, mint a hívők millióiét.”

    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 1991.08.08. E.I.: Látogatás előtt

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Fórum, 1991.08.29. (35.szám) ki-DERÍTŐ, fel-DERÍTŐ, szív-DERÍTŐ
    • Magyar Fórum, 1991.09.12. (37.szám) Nagy balfogás...!
    • Magyar Fórum, 1991.09.19. (38.szám) Dr. Székely Tamás: Eörsi Istvánnak
    • Magyar Fórum, 1991.10.23. (43.szám) Kerekes Péter: Erzsébet-díj?
    • Magyar Fórum, 1992.01.01. (1.szám) ki-DERÍTŐ, fel-DERÍTŐ, szív-DERÍTŐ
    • Magyar Fórum, 1992.02.13. (7.szám) A Magyar Fórum e heti válaszai
    • További kapcsolódó cikkeket olvashat az előzményben megjelölt cikknél.

  • 1991.09.14. Fejér Megyei Hírlap, Péntek Imre: Színvázlatok – nyugtalan őszi tájban

    „Közeledik október 23. Másodszor lesz hivatalosan is nemzeti ünnep. […] T. I.-vel arról beszélgettünk, hogy mennyire szegényes a forradalom irodalmi utóélete. […] T. I. tiltakozik: szerinte nincs igazam. […] Mégis, az elmúlt harminc év költészete csalódás; egy hagyomány megtört. Az újkori magyar költészet cserben hagyta azt az eseményt, amelynek révén újra az érdeklődés középpontjába kerülhetett volna. […] Ma pedig nem nagyon kerülnek elő a tilalmas, tiltott vagy rejtező kéziratok. Tisztelet a kivételnek. Nagy Gáspárnak, Petrinek és Eörsinek.”

  • 1991.09.19. (38.szám) Magyar Fórum, Dr. Székely Tamás: Eörsi Istvánnak

    Felháborodott olvasói levél Eörsi István Magyar Narancsban megjelent verséről.

    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 1991.08.08. E.I.: Látogatás előtt

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Fórum, 1991.08.29. (35.szám) ki-DERÍTŐ, fel-DERÍTŐ, szív-DERÍTŐ
    • Magyar Fórum, 1991.09.12. (37.szám) Nagy balfogás...!
    • Magyar Fórum, 1991.09.12. (37.szám) Rejtőné Krekács Irén: „Eörsi István feleljen bűnéért!”
    • Magyar Fórum, 1991.10.23. (43.szám) Kerekes Péter: Erzsébet-díj?
    • Magyar Fórum, 1992.01.01. (1.szám) ki-DERÍTŐ, fel-DERÍTŐ, szív-DERÍTŐ
    • Magyar Fórum, 1992.02.13. (7.szám) A Magyar Fórum e heti válaszai
    • További kapcsolódó cikkeket olvashat az előzményben megjelölt cikknél.

  • 1991.09.19. Hajdú-Bihari Napló, Kőszeghy Eszter: Magyar irodalom német nyelven
    NAGYVILÁG

    A kultúrával kapcsolatos hírünk a német lapokban. Írások Polz Alaine-ről, Eörsi Istvánról és Görgey Gáborról.

    „Eörsi István esszéi és kisprózái is megjelentek német nyelven, és nagy sikert arattak. A recenzió ismerteti Eörsi életét, főbb munkáit, kiemeli prózájának kiforrott stílusát, abszurd fantáziadarabjait, humorát, csípős iróniáját. Novellái kétségtelenül a »szocialista mindennapokból« táplálkoznak, amelyek mindegyike dióhéjban egy-egy kis dráma. Eörsi írásaiban igen nagyra értékelik, hogy nem csak a múlt gyötrelmeivel foglalkozik, állandó harcot vív a jelen árnyaival (nacionalizmus, irredentizmus, vallásos türelmetlenség, rasszizmus) is.”

  • 1991.09.19. Népszabadság, Szalay György: Évente egymillió márka továbbképzésre
    DAAD

    A DAAD (Német Akadémia Csereszolgálat) sajtótájékoztatója. 1990—1992 között „Külön Program”-ban támogatja a magyar tudósokat.

    „A DAAD hosszú évek óta fogalom hazánkban: segítségével, a nyolcvanas években — többek között — Konrád György, Eörsi István, Esterházy Péter utazhattak hosszabb időre Nyugat-Berlinbe.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Beszélő (Hetilap – 2.szám), 1991.01.12. Felolvasóestek Budapesten
    • 168 óra, 1991.01.15. (2.szám) Szénási Sándor: Az író a kupacok között
    • Kortárs, 1992.05.szám Bor Ambrus: Gépkor, nyelvek, találkozások

  • 1991.09.20. (221.szám) Mai Nap, karácsony: Széchenyi a Szkénében
    A legnagyobb drámája – Naplórészletek színpadon

    Beszélgetés Elek Judit filmrendezővel, aki Sántha József: A legnagyobb című darabot állította színpadra – a Budapesti Kamaraszínház produkciója, melyet a Szkéné mutat be. Eörsi Széchenyi-darabjának említése. Fotók

  • 1991.09.20. Kurír (esti kiadás), Magyar sztárok Berlinben

    A Kaposvári Csiky Gergely Színház vendégjátéka Berlinben nem sikerült túl fényesen.

    „A Valahol Oroszországban című összeállítás dramaturgja, Eörsi István sem látszott túl vidámnak a laposra sikeredett műsor szünetében.”

    Kapcsolódó cikk:

    • Somogyi Hírlap, 1992.01.04. (3.szám) Német folyóirat Ascher sikeréről

  • 1991.09.21. Beszélő (Hetilap – 38.szám), Aradi Péter: A legnagyobb

    Gróf Széchenyi István születésének 200. évfordulóját ünneplik Budapesten.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.