EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1991.04.30. Népszabadság, FELHÍVÁS

    A Magyar Humanista Egyesület — a Nemzetközi Humanista és Etikai Szövetség magyarországi tagszervezete megalakításának kezdeményezése. A kezdeményezők névsorában találjuk többek közt Eörsi Istvánt.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hírlap, 1991.04.30. V. Bálint Éva: Ilyen-olyan humanisták
    • Népszabadság, 1991.05.07. Tanács István: Szeplős fogantatás

  • 1991.04.szám Alföld, Gyurkovics Tibor: Isten kifogja a maga halait
    Korforduló

    Tanulmány. Az irodalom a 3 T korában, amikor politikát csináltak az irodalomból. Aczél szerepe. Csurkáról, Csoóriról, a Durai-bevezetőről, Örkényről, Konrádról, Eörsiről.

    „[Aczél] Megsimogatta Csurka szőke fejét a szigligeti sábeszdeklizés után, s ennyit mondott: — »Ejnye, ejnye, Csurka elvtárs, én elhiszem, hogy be volt rúgva... De hogy van az, hogy maga mindig jobbra rúg be? Nem lehetne, hogy egyszer balra rúgjon be?« — S enyhe szilenciummal elbocsátotta a megtévedt bárányt. […] Csakígy szegény Örkényt vette rá, a Nyugaton fél-emigrációban bujkáló Konráddal értesse meg, hogy az akkor adott bel- és külpolitikai pártviszonyok szerint nem tanácsos a hazai földet tapodnia — maradjon, egyelőre kinn, békén. Ahogy végezetül Eörsi is kinn állt ellen hazánkért és a nemzetközi szabadságért. Ezek az urak pedig igencsak növelték nemzeteken túl is a magyar tekintélyt a kommunizmus elleni harc tekintetében.”

    Előzmény:

    • Alföld, 1990.11.szám Vasy Géza: Értékek és közvetítők

  • 1991.04.szám Híd, Tolnai Ottó: KÉPZŐMŰVÉSZET
    Sava Salabaktere

    A Sava Babić munkásságát bemutató budapesti tárlat megnyitószövege.

    „Elég Hubayt és Eörsit említeni például. Ha nem siet a magyar kritika, irodalmi köztudat, ez a két rendhagyó író ismertebb lesz Jugoszláviában, mint itt, Magyarországon. Én, aki véletlenül jól tudtam (mert nagyra becsülöm és Örkény egypercesei mellett tudom már régóta Hubay kisesszéit, naplótöredékeit, és mert Eörsi barátom), hogy ezek a szerzők mennyit szenvedtek, kínlódtak a magyar színházzal, kritikával, irodalomtörténettel, megdöbbenve néztem, Sava hogyan indul el kisesszéikkel, verseikkel, drámáikkal házalni Újvidéken, Belgrádban, Zemunban, Gomji Milanovacon vagy éppen Szarajevóban.”

  • 1991.04.szám Holmi, E.I.: Időm Gombrowiczcsal (I)
    Részlet
    1990. DECEMBER

    Első bejegyzés – Második bejegyzés – Harmadik bejegyzés Művészsors és emigráció.

    Gombrowicz egy zongorista koncertjén; a művész célkitűzése a tökéletesség mint legfőbb igény. Ennek kapcsán a nyugatnémet színházakról. Miért olvas Nádas Péter Gombrowiczot? Nádas udvariasságból és tapintatból nem lesz öngyilkos. Gombrowicz válaszcikke a Párizsban élő román írónak, Ciorannak a száműzetés kellemességéről és kellemetlenségéről szóló tanulmányára. Az emigráció hatása az irodalomra. Eörsi pozitív tapasztalatai Nyugat-Berlinben (ösztöndíj). A börtönből való szabadulása utáni időszakot belső emigrációként élte meg, annak minden jellemzőjével, ami Gombrowicz szerint az emigrációs lét sajátossága. Hiúság és önirónia.

    • Eörsi István Időm Gombrowiczcsal című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1991.04.szám Kortárs, Domokos Mátyás: Mondom a magamét

    Jegyzet a nemzedéki szétszóratásról.

    „...miért kellett (ismét csak példa és jelzésképpen) mondjuk Sántának és Hernádinak, Ladányi Mihálynak és Görgey Gábornak, Eörsinek vagy Végh Antalnak, Vácinak és Latornak, Tornainak vagy Moldovának, vagy Kalász Mártonnak és Garainak oly áthidalhatatlan távolságokra kerülniük egymástól...”

  • 1991.04.szám Mozgó Világ, Molnár Gál Péter: Ördögi üdvözlet

    Esszé. A Valahol Oroszországban (A három nővér) című előadásról.

    „Levéltelenítették a Három nővért Kaposvárott. El sem jutott Csehov darabja a IV. felvonáshoz. Valahol Oroszországban címmel az előadás első felében a Három nővér I. felvonását adják. A második rész első órájában a színdarab II. felvonása következik. A rákövetkező órában Jeles András–Eörsi István és Spiró György szövegmontázsát játsszák »XX. századi orosz írók művei alapján«.”

  • 1991.04.szám Nagyvilág, Hírek a világból

    Részlet. 1990. november 15–17-én tartották meg a második Kelet-Nyugat Irodalmi Fórumot a düsseldorfi Heinrich Heine Egyetemen. A résztvevők között volt Eörsi István.

  • 1991.04.szám Nagyvilág, Zsuzsanna Gahse: Csendéletek

    Próza. Eörsi István fordítása.

  • 1991.04.szám Színház (Drámamelléklet), E.I.: Gulagdalok

    A kaposvári Csiky Gergely Színház számára készített, Valahol Oroszországban című darabhoz írt ciklus, rajzokkal illusztrálva. Melis László zenésítette meg, a rendező: Jeles András.

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja: VALAHOL OROSZORSZÁGBAN.

  • 1991.04.szám Színház, Pályi András: Két konvenció – egy előadás
    VALAHOL OROSZORSZÁGBAN

    Színikritika a kaposvári Csiky Gergely Színházban bemutatott Valahol Oroszországban (XX. századi orosz írók művei alapján színjáték 2 részben) című előadásról. Szöveg, versek: Eörsi István, rendező: Jeles András. Fotó: jelenetek a darabból

    „Nem tagadom, felfedezhető az előadásban a »Gulag utáni« Három nővér gondolata, különösen Eörsi szövegei utalnak egyértelműen a »galád Gulagra« (ez az az irónia, amely A mosoly birodalmában is megvolt), de ez számomra nem több, mint hogy »az itt-tartózkodásunkhoz hozzátartozik a politikum«, ahogy maga Jeles a már említett interjúban mondja, vagyis voltaképp az előadás tematikai-dramaturgiai kérdése, s épp azt állítom, hogy maga a színházi este másról szól, ahhoz viszont, amiről szól, a darab, a darabértelmezés, az átirat mind csak ürügy.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház (Drámamelléklet), 1991.04.szám E.I.: Gulagdalok
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja: VALAHOL OROSZORSZÁGBAN

  • 1991.04.szám Színház, Szántó Judit: Zavarban vagyok
    Beszélgetés George Taborival

    A politizálás hiánya a színházban. Magányosságáról. A német színházról, terveiről. Fotó

    „— Magányosnak érzi magát? — Igen. Zavaros korszak ez, és én zavarban vagyok tőle. Azt hiszem, igaza van Eörsi Istvánnak: új enciklopédiára lenne szükség, hogy újra definiáljuk a szavakat. Fogalmunk sincs, mit jelentenek ma az olyan szavak, mint jobb- meg baloldal, szocializmus, imperializmus, forradalom, háború és béke, hazafiság és nacionalizmus, csak dobálózunk velük; üres klisék lettek, vagy elsüvítenek a fülünk mellett, mint a rakéták.”

  • 1991.05.02. (101.szám) Pest Megyei Hírlap, Tui-kongresszus
    Ajánlás mindnyájunknak

    Programismertető. A Katona József Színház előadásában Brecht Turandot-feldolgozása Zsámbéki Gábor rendezésében és Eörsi István magyar szövegével a gödöllői művelődési központban. A darab ismertetése.

    A darab címe: Turandot avagy a szerecsenmosdatók kongresszusa.

    Tui-k = Tellekt-Uel-in, azaz az értelmiségiek, akikről a mai darab szól

    • A témához kapcsolódó további tartalmakat találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1991.05.07. Népszabadság, Tanács István: Szeplős fogantatás

    A Kosáry Domokos, Eörsi István, Konrád György, Vásárhelyi Miklós kezdeményezésére szerveződött Magyar Humanista Egyesülettel kapcsolatos remények. Nem tévesztendő össze a Tarnói —Andrásfalvy-féle Magyar Humanista Társasággal. A Magyar Humanista Egyesületnek nem szabad lesüllyednie arra a szintre, hogy a másik társaságot kicsinálja, foglalkozzanak inkább saját céljaikkal!

    „Akik az etikai humanizmus eszméire fogékonyak, azok sárdobálás és kirekesztési kísérletek nélkül is érzékelik, mi a különbség a Tarnói—Andrásfalvy-féle alakulat és az Eörsi István, Konrád György nevével is fémjelzett szervezet között.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hírlap, 1991.04.30. V. Bálint Éva: Ilyen-olyan humanisták
    • Népszabadság, 1991.04.30. FELHÍVÁS

  • 1991.05.08. Népszabadság, Bán Tamás: Ez nem volt fair!

    Vita, reflexió Eörsi cikkére. Bán Tamás Csoóri Sándorral készült interjújáról az Amerika Hangja Rádió részére. A szerző szerint Eörsi „övön aluli” módszerekhez folyamodott. Bán cikkének csak egy részlete jelent meg a Népszabadságban, mely az antiszemitizmus magyarországi helyzetével foglalkozott.

    „Miután Eörsi foglalkozására nézve író és nem elmeszakértő, az egészségügyi utalásokat talán bízza a szakemberekre! […] Csupán Eörsi István iránti tiszteletem diktálta, hogy rámutassak néhány hozzá nem méltó és szerintem alaptalan megjegyzésére.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1991.04.27. Serényi Péter: Csoóri: Nincs politikai antiszemitizmus – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 1991.04.30. Eörsi István: Tiltakozás

    Reagálás:

    • Népszabadság, 1991.05.09. Mindenki fair
    • Népszabadság, 1991.05.13. Csoóri Sándor: Az antiszemita magának árt
    • Kapcsolódó cikk:
    • Magyar Fórum, 1991.05.16. (20.szám) Zsombori Ilona: Védelem, vagy újabb hátbatámadás?

  • 1991.05.09. Népszabadság, Mindenki fair

    Vita. Keretes írás. Csoóri Sándor interjút adott Bán Tamásnak, az Amerika Hangja munkatársának. Ebből közölt részleteket a Népszabadság, amire Eörsi István reagált, majd ehhez Bán Tamás fűzött megjegyzéseket. Az interjú rövidítése miatt keletkezett az a látszat, mintha Csoóri nem tudta volna, hol és mikor jelent meg Bibó tanulmánya a zsidókérdésről. A lap az Amerika Hangjához fordult az interjú teljes szövegéért, amit később közölni fognak.

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1991.04.27. Serényi Péter: Csoóri: Nincs politikai antiszemitizmus – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 1991.04.30. Eörsi István: Tiltakozás
    • Népszabadság, 1991.05.08. Bán Tamás: Ez nem volt fair!

    Reagálás:

    • Népszabadság, 1991.05.13. Csoóri Sándor: Az antiszemita magának árt

    Kapcsolódó cikk:

    • Magyar Fórum, 1991.05.16. (20.szám) Zsombori Ilona: Védelem, vagy újabb hátbatámadás?

  • 1991.05.10.Vas Népe, 1991.05.10. Ölbei Lívia: Beszélgetés Eörsi István önkéntes derűlátóval

  • 1991.05.11. Népszabadság, Almási Miklós: Kint és bent
    Radnóti Sándor: Recrudescunt vulnera

    Könyvkritika Radnóti kötetéről.

    „Radnóti Sándor azokat a kisebb, irodalmi, filmművészeti és művészeti írásait válogatta ebbe a csinos kötetbe, melyeket a 70-es évek elejétől kezdve részint a legális fórumokon, részint a második nyilvánosságban, szamizdatban adott közre. (Rajta kívül Eörsi István és Kardos András harcolt ki magának ilyen kettős létformát.) Annak idején ugyanis felmondta azt a kényszert, hogy csak cenzúrázott — engedélyezett — témákról, nevekről, problémákról írjon.”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a kötet címét.

  • 1991.05.13. Népszabadság, Csoóri Sándor: Az antiszemita magának árt
    Az Amerika Hangja interjúja Csoóri Sándorral

    A lap rövidítve közli Bán Tamás Amerika Hangja című lapban megjelent interjúját Csoóri Sándorral.

    Soros Györgyről, a lakitelki találkozóról, a tervezett második monori találkozóról, a Társadalmi szerződésről, az antiszemitizmusról, Bibó A zsidókérdés Magyarországon című könyvéről, Spiró Jönnek című verséről, a Hanák Katalin-ügyről

    „Pontosan emlékszem, ott ültem mellette, és azt mondja nekem Soros úr, hogy téged nem tudlak beválasztani a kuratóriumba, mert ti a kisebbségi ügy miatt előbb meg fogjátok buktatni Kádárt és Aczélt. Mondtam, bárcsak tudnánk! […] édesanyám is itt lakik Budapesten, és azt mondja nekem egyik nap, hogy Gyuri fiam, ha a magyarok Erdélyt emlegetik, akikor másnap elviszik a zsidókat. […] Magyarországon semmivel sincs nagyobb antiszemitizmus, mint Amerikában, és semmivel sincs kisebb filoszemitizmus, mint Amerikában. Mind a kettő van.”

    Az idézett interjú végén Csoóri válaszol Eörsinek.

    „… csak úgy mellékesen szeretném megüzenni Eörsi István barátomnak: a bumeráng klasszikus találmány, és a posztmodern korban is a régi módon működik.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1991.04.27. Serényi Péter: Csoóri: Nincs politikai antiszemitizmus – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 1991.04.30. Eörsi István: Tiltakozás
    • Népszabadság, 1991.05.08. Bán Tamás: Ez nem volt fair!
    • Népszabadság, 1991.05.09. Mindenki fair

    Kapcsolódó cikk:

    • Magyar Fórum, 1991.05.16. (20.szám) Zsombori Ilona: Védelem, vagy újabb hátbatámadás?

  • 1991.05.15. (19.szám) Ország-Világ, solymár: CSOÓRI és EÖRSI

    A Fiatal írók Munkaközösségében csodálkozott rá a szerző Csoóri Sándorra és Eörsi Istvánra. Illyés Csoórit tartotta méltó örökösének. A Csoóri–Eörsi-vita. Fotók

    „Eörsi Pista mindig Eörsi Pista volt és az is marad. Egyszer hívatlanul jártam a lakásán, a szerelmi győzelemtől és a közben elfogyasztott alkoholtól kissé megittasodva. […] most legutóbb Obersovszky Gyulától és Szilvási Lajos visszaemlékezéseiből értesülhettem arról, hogy ez a mindig mosolygós, lassan öregedő fenegyerek milyen leckéket adott fel a hatalomnak. […] Én szeretem Csoórit és szeretem Eörsit. De választani nem akarok köztük. Külön-külön nem kellenek. Rá kellene, hogy jöjjenek még kellő időben, hogy vagy együtt, vagy sehogy.”

    Kapcsolódó cikk:

    • Magyar Napló, 1991.07.26. (7.szám) Lapozó

  • 1991.05.16. (18.szám) Jó Pajtás, Jiří Wolker: A távoli kedves

    Vers. Fordította: Eörsi István.

  • 1991.05.16. (20.szám) Magyar Fórum, Zsombori Ilona: Védelem, vagy újabb hátbatámadás?
    Postagalamb

    Olvasói levél. Reflexió Eörsi Népszabadságban megjelent írására, melyben az olvasó szerint Eörsi hátba támadja Csoóri Sándort.

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1991.04.30. E.I.: Tiltakozás

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1991.05.08. Bán Tamás: Ez nem volt fair!
    • Népszabadság, 1991.05.09. Mindenki fair
    • Népszabadság, 1991.05.13. Csoóri Sándor: Az antiszemita magának árt

  • 1991.05.16.Magyar Narancs, E.I.: Új kanonok-sor? - 1.

    Az állam és az egyház viszonyáról. Létezik-e keresztény állam? A katolikus egyház a politikai élet befolyásolására törekszik Antallék jóváhagyásával. Az egyházak kártérítéséről.


    Reagálás:

    • Magyar Nemzet, 1991.06.04. Berkes Erzsébet: Az üdvösség útjai

    1991.05.16.Magyar Narancs, E.I.: Új kanonok-sor? - 1.

  • 1991.05.16.Magyar Narancs, E.I.: Új kanonok-sor? - 2.

    Az állam és az egyház viszonyáról. Létezik-e keresztény állam? A katolikus egyház a politikai élet befolyásolására törekszik Antallék jóváhagyásával. Az egyházak kártérítéséről.


    Reagálás:

    • Magyar Nemzet, 1991.06.04. Berkes Erzsébet: Az üdvösség útjai


    1991.05.16.Magyar Narancs, E.I.: Új kanonok-sor? - 2.

  • 1991.05.17. (2.szám) Magyar Napló, Marno János: Szorongások és indulatok között

    Elemzés Kornis 1977-ben indított kordokumentumáról, a vándorló Naplóról, amelybe a budapesti ellenzéki értelmiségiek írtak. A Napló 1977–1982 (Válogatás) Minerva. Eörsi Kardossal való levelezése. Kardos Eörsi érvelését „tipikus eörsizmusnak” nyilvánította.

    • A kötet adatait és az abban szereplő Eörsi-írást (Napló helyett – 1978) megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • 168 óra, 1989.09.12. (20.szám) Győrffy Miklós: Lenyűgöző verőlegény volt (és az itt felsorolt cikkek)
    • Reform, 1989.11.10. (44.szám) Kardos Györgyné: Hej, más ez a szerelem, Eörsi pajtás
    • Magyar Nemzet, 1990.03.19. Murányi Gábor: Ki kit leplez le?
    • Magyar Nemzet, 2001.11.17. Lovas István: Göncz és a fuvolázó Eörsi
    • Magyar Demokrata, 2001.11.22. (47.szám) Szalay Károly: Kardos György
    • Lyukasóra, 2004.02.szám Szalay Károly: Az ezredes
    • Lyukasóra, 2004.03.szám Szalay Károly: Az ezredes
    • Egyenlítő, 2007.01.szám Mohai V. Lajos: Balassa Péter emlékének
    • Magyar Nemzet, 2008.07.12. Szalay Károly: Keletről nyugatra
    • Mozgó Világ, 2008.09.szám Dalos György: Aczél, Kardos és egy albán atomfizikus
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a NAPLÓ szót.


A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.