EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1991.06.15. Magyar Nemzet, berkes: Eörsi István hatvanéves
    Ütni az ördögöt!

    Eörsi születésnapja alkalmából a szerző felidézi Eörsi életének állomásait.

    „Illetlenül termékeny: letiltott darabjai rendre sikert aratnak, a legifjabbak politikai lapja közli publicisztikáját, születésnapi interjújában tegeződve vallatják eszméi felől a nemzedékkel fiatalabbak.”

    • Eörsi István Ütni az ördögöt című verseskötetének adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1991.06.15. Népszabadság, Bossányi Katalin: Meddig engedünk ’56-ból?

    A rendszerváltoztatásról, ’56-ról, ami „érték és mérce”. „Az új kurzus nem is olyan tétova lépéseket tesz a Horthy-rendszer szimbólumainak és intézményeinek felélesztésére...” Nagy Imre kommunista volt, ezért kifelejtik a narratívából. Az ellenzék hozzáállása: „Még 1989 nyarán — amikor a Hálózatból Szabad Demokraták Szövetsége lett — az alapító nyilatkozatban felsorolta, hogy milyen történelmi személyiségeket tekintenek szellemi elődjeiknek. Köztük szerepelt Nagy Imre és Donáth Ferenc is. Ma — a már idézett Vásárhelyi Miklóson kívül — nyilvánosan Eörsi István író és Litván György történész vállalja e szoros kontinuitást.” A TIB szerepéről.

  • 1991.06.17. Népszabadság, M. G. P.: Ab ovo

    Színikritika. Kaposvárott, Mohácsi János rendezésében Dürrenmatt A nagy Romulus című komédiája. A dramaturg Eörsi István és Mohácsi János.

    „Szerényen annyit állít a színlap: a dramaturgiai munkákat Eörsi István és a rendező végezték el. Eörsi nem retusálta a drámát, variációt írt belőle. […] Az előadás zömét az teszi kínosan unalmassá, hogy a rendező játssza a cselekményt, nem a színészek.”

    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1991.06.20. (143.szám) Kisalföld, Sárközi: Garabonciások

    Boross Tamás, a Garabonciás együttes tagja mesél megalakulásukról, műsoraikról a Rábaközi napokon való szereplésük kapcsán. Eörsi István említése. 

  • 1991.06.22. (144.szám) Somogyi Hírlap, Nagy László: Romulus a kénytelen kényúr

    A kaposvári Csiky Gergely Színház Dürrenmatt: A nagy Romulus című komédiájáról. A rendező: Mohácsi János, a dramaturg: Eörsi István és Mohácsi János. Fotók

    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1991.06.22. Népszava, Kovács Júlia: EÖRSI

    Eörsi István verseiről.

    „Gyengéd szavai úgy menekülnek a líra ellentéte, a tények felé, mint a jó úszó, aki görcsöt kapott a vízben, és el akarja érni a partot, mielőtt jó úszó létére vízbe fúlna. […] Eörsi István kiterjedt szabadság-ösztönéletet él. Negyven sor születésnapra. Rengeteg szó. Jó volna valamennyit úgy leírni, hogy ne mondjon semmit. Mert kész röhely, hatvan év egyenlő életművel?”

    Kapcsolódó vers:

    • Élet és Irodalom, 1982.02.26. (9.szám) E.I.: A mérlegen

  • 1991.06.25.Tiszta Lap, Schnelbach László: Eörsi István köszöntése. Az érzékeny racionalista

    (Születésnapi köszöntő Eörsi István 60. születésnapján.)

  • 1991.06.27. Magyar Narancs, E.I.: Levél a Narancsnak

    Reagálás a szerkesztőség születésnapi köszöntőjére.

    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 1991.06.13. A szerk.: Egy korszerűtlen baloldali. Eörsi István 60 éves

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 2001.06.15. (24.szám) Vágvölgyi B. András: Eörsi épp tíz éve volt hatvan,
    • Magyar Nemzet, 2006.08.17. Tőkés Gábor: Such György, az ikonikus figura 

  • 1991.06.27.Magyar Narancs, Castagneto Carducci: Snoblesse Oblige

    (Részlet. A Holmi júliusi számáról, melyben Eörsi István tanulmánya is olvasható.)

  • 1991.06.28. Pesti Hírlap, Vinkó ötven perce
    TV2 20.00

    TV-kritika Vinkó József Mesék az írógépről című műsoráról.

    „Eörsi Istvánt azért hívtam meg, mert vele — a Bájos tények cenzúrázatlan kiadása apropóján — irodalomról, politikáról egyaránt beszélgetni szeretnék. Hitem szerint ő az elmúlt időszak egyik legjelentősebb figurája, az ember, aki egyszerre van kint is, meg bent is a hatalomban.”

    • Eörsi István Jönnek a bájos tények című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1991.07.08. E.I.: Megcenzúráztak!
    • Új Ludas Matyi, 1991.07.09. (29.szám) Itt és most...
    • Népszabadság, 1991.07.11. Rosdy Pál: Vágva vagy cenzúrázva. Eörsi István: Válasz Rosdy Pálnak
    • Új Nógrád, 1991.07.11. (161. szám) Csongrády Béla: Pofon a sajtószabadságnak
    • Népszabadság, 1991.08.03. Dr. Szabó Tivadar: A pápa joga
    • Igen, 1991.08.05. (16.szám) Pajor András: Hogyan szólítsuk a pápát?

  • 1991.06.28.zeit.de, Karl-Markus Gauss: Zerbrochene Muscheln

  • 1991.06.szám Alföld, Kiss Gy. Csaba: A nemzeti kérdés a 60-as és 70-es évek irodalmában
    (NEM FIKTÍV MŰFAJOK)

    Tanulmány. A nemzeti mitológia jelképei és változatai, a sztereotípiák.

    „A magyar történelem reménytelen sötétségéről beszél egy vitacikkében Eörsi István: »De hiszen történelmünk 1514 óta néhány pillanattól eltekintve tragédiasorozat, a hamis alternatívák gyűjteménye, a legnagyobb hazafiak őrjöngve ostorozták ezt a történelmet, mely, haláltóvá változtatta az országot...«”

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom 1967.12.09. (49.szám), E.I.: A Kortárs-ban olvastam. Érzelmes hazafiság

  • 1991.06.szám Könyvvilág, Hernádi Miklós: A Magyar Lettre Internationale útrakel

    Megalakult a lap budapesti szerkesztősége is. A lap szerzői közé tartozik Eörsi István is. A lap magyar változatát Antonin Liehm, Mihályi Gábor és Hernádi Miklós szerkeszti. 

  • 1991.06.szám Kritika, Eörsi István 60 éves

    Születésnapi köszöntő.

    Eörsi István: Levél-féle Ludassy Máriához.

    Ludassy Mária: Hatvan év humorral a huszadik századból...

    Litván György: Pisti a forradalomban.

    Almási Miklós: Aki nem fogja be a száját. Hány éves is Eörsi, a publicista?

    Babarczy László: Mag hó alatt. Lejegyezte: Stromajer Andrea.

    Reményi József Tamás – Tarján Tamás: Ciróka-maróka. A Kritika című folyóirat 2031. júniusi különszáma Eörsi István 100. születésnapja tiszteletére. Pályakép dióhéjban.

    Reagálás:

    • Népszava, 1991.07.01. Gantner Ilona: A falak üzenete

  • 1991.07.01. Népszava, Gantner Ilona: A falak üzenete
    Hétfordító

    Ellis Islandot, a „Könyvek Szigetét” múzeummá alakították át. A Valóságban Fazekas Erzsébet: az Ellis fényes, könnyes pompája című beszámolója. Lee Iacocca ötlete: a szigetet keretező mellvértet vörösréz névjegyek formájában el lehet adni. Mi lenne, ha mi is előre kiárusítanánk a felépítendő Expopaloták üres házfalait? Így mindenki megszabadulhatna múltjától, vagy igazolhatná ellenzéki mivoltát. Az önelemzések hiánya. Ludassy Mária vallomása (a Kritikában, amely Eörsi 60. születésnapjára íródott) szerint még marxista korában is utálta a hivatalos ideológiát. Szerinte nemcsak erkölcsileg felháborító, ha csak azok kapnak kártérítést, akiket tulajdonukban ért kár az elmúlt negyven évben, hanem gazdaságilag is.

    „Végül is az Eörsi—Ludassy disputa legfontosabb tétele talán az, hogy a »kaszárnyakommunista« koncepciók helyett megnyugtatóbb, ha nem a »pék jóindulatától«, hanem gazdasági érdekeltségétől van kenyér a boltokban.”

    Előzmény:

    • Kritika, 1991.06.szám Eörsi István 60 éves 

  • 1991.07.02. (26.szám) 168 óra, Váradi Júlia: Eörsi István bájos tényei
    Ha Wojtyla úr sérthetetlen
    Fababából fakabát

    Beszélgetés Eörsi Istvánnal a Jönnek a bájos tények című 1983-as verseskötete ismételt megjelenése alkalmából, amelyben először olvashatók cenzúrázatlan formában régi versei. Nem szégyelli az 1951-53 között írt verseit sem. Fotók.


    A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.


    Reagálás:

    • Hajdú-Bihari Napló, 1991.07.03. Pozderka Judit: Kisebbségi megközelítések. Hanghullám
    • Magyar Fórum, 1991.07.11. (28.szám) kr: Formátum
    • 168 óra, 2005.01.20. (3.szám) Ezt kérdeztük 1991-ben


  • 1991.07.03. Hajdú-Bihari Napló, Pozderka Judit: Kisebbségi megközelítések
    Hanghullám

    A határainkon túli magyarok és az itthoni kisebbségek helyzete, a cigány- és zsidókérdés a politika tükrében. A Szaván fogjuk című rádióműsorban Lantos Gabriella Tabajdi Csabának a kisebbségek parlamenti képviseletével kapcsolatos véleményének járt utána.

    „A témához csak nagyon áttételesen kapcsolódik az a beszélgetés, melyet a 168 Órában a mindig oly készséges Váradi Júlia folytatott Eörsi Istvánnal, a 60. születésnapját ünneplő íróval. Nos, a műsor jól tükrözte az Eörsi körüli vegyes érzelmeket. Az író szerényen szólt arról, hogy indokolatlannak tartja gyakori szerepeltetését, s nyíltan vallott kacskaringós pályájáról is. […] Mi szükség volt 1983-as, Jönnek a bájos tények című, igaz, hogy felkérésre, de többnyire mégiscsak saját maga által cenzúrázott kötetének »cenzúrátlanított« kiadására? Talányos maradt, hogyan gondolta: nem hiszi, hogy hivatalos cenzúrázó apparátus telepedne a szakmára, de olyan hangulat alakulhat ki, amelyben félnek majd megírni az igazat. S e hangulati cenzúrázás réméről, az erőszakolt véleményekről tabuként miért éppen a demokratikusan megválasztott magyar külügyminiszter és — horribile dictu — a pápa neve jutott az eszébe?”

    • Eörsi István: Jönnek a bájos tények című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Előzmény:

    • 168 óra, 1991.07.02. (26.szám) Váradi Júlia: Eörsi István bájos tényei

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Fórum, 1991.07.11. (28.szám) kr: Formátum
    • 168 óra, 2005.01.20. (3.szám) Ezt kérdeztük 1991-ben

  • 1991.07.03. Népszabadság, Röviden

    Eörsi István 60. születésnapja alkalmából a Magyar Köztársaság aranykoszorúval díszített Csillagrendje kitüntetést kapta.

    • A témához kapcsolódó cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja: MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ARANYKOSZORÚVAL DÍSZÍTETT CSILLAGRENDJE.

  • 1991.07.06. Magyar Hírlap, V. Bálint Éva: Egy abszurd születésnapra

    Eörsi István 60. születésnapján Göncz Árpád, a másik „sittes” nyújtja át a költőnek a Magyar Köztársaság Aranykoszorúval Díszített Csillagrendjét. Fotó.

    • A témához kapcsolódó cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja: MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ARANYKOSZORÚVAL DÍSZÍTETT CSILLAGRENDJE

  • 1991.07.06. Népszabadság, E.I.: Két rögtönzés
    Egyelőre

    Versek.

  • 1991.07.08. Népszabadság, E.I.: Megcenzúráztak!

    A TV 2-ben Vinkó József Mesék az írógépről című műsorában beszélgettek a Jönnek a bájos tények című verseskönyvéről. A műsor végén közösen örvendeztek, hogy semmit sem kellett kivágni a műsorból.

    „…közöltem, több tanú előtt, hogy amennyiben kivágják szövegem Wojtyla úrra vonatkozó passzusát, nem járulok hozzá az interjú közléséhez. […] Ennek ellenére valakik kiiktatták számos politikai vélekedésemet, kritikai megjegyzésemet, egyebek közt az SZDSZ-szel kapcsolatos eszmefuttatásaimat is. […] tilalmam és ígéretük ellenére kivágták a Wojtyla úrra vonatkozó kurta megjegyzést is, és erről még csak nem is tájékoztattak, noha a műsor felvétele és sugárzása közt több mint egy hét telt el. […] Wojtyla úr a Szent Tehén? A kultúra kérdezőbiztosai ugyanazok, a cenzúrázottak is ugyanazok, csak a Védett Személyek mások? […] csorbát szenvedett valamennyi emberi jog legfőbb biztosítéka, a sajtószabadság. Ez ellen szeretnék tiltakozni, ameddig még az ilyen fellépésre lehetőség nyílik.”

    • Eörsi István Jönnek a bájos tények című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikk:

    • Pesti Hírlap, 1991.06.28. Vinkó ötven perce

    Reagálás:

    • Új Ludas Matyi, 1991.07.09. (29.szám) Itt és most...
    • Népszabadság, 1991.07.11. Rosdy Pál: Vágva vagy cenzúrázva. Eörsi István: Válasz Rosdy Pálnak
    • Új Nógrád, 1991.07.11. (161. szám) Csongrády Béla: Pofon a sajtószabadságnak
    • Népszabadság, 1991.08.03. Dr. Szabó Pál Tivadar: A pápa joga
    • Igen, 1991.08.05. (16 szám) Pajor András: Hogyan szólítsuk a pápát?

  • 1991.07.08. os.mti.hu, (OS): A történelmi önbecsülésünkért – A Nemzeti Emlékhely Alapítvány felhívása –

    Felhívás az 1956-os forradalom és szabadságharc tiszteletére a síremlék építésének befejezéséért és nemzeti emlékhely megvalósításáért. Az aláírók között van Eörsi István.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Fejér Megyei Hírlap, 1991.07.09. A történelmi önbecsülésünkért
    • Népszabadság, 1991.07.09. A történelmi önbecsülésünkért
    • Magyar Nemzet, 1991.07.09. A történelmi önbecsülésünkért 

  • 1991.07.09. (22.szám) Ring, Győri Béla: 57-ben halált kiáltottak, ma kft-ben vadásznak

    Beszélgetés Dr. Horváth Balázzsal Dr. Brusznyai Árpádról, akit a forradalmi szabadságharc után kivégeztek, s most posztumusz Veszprém város díszpolgára címet kapott. A Brusznyai-perről, az ítélet történetéről.

    „Nagyon jól emlékszem arra, Eörsi István írta, ha jól emlékszem 88-as március 15-ei tüntetés után, hogy elindultunk pár ezren, ezt követően csapódott hozzánk néhány bámészkodó ember, lehettünk 4-5 ezren, utánunk csapódott hozzánk mintegy 5 ezer ember, lehettünk már 10 ezren, hát én tudtam, folytatta Eörsi, hogy a fele az egyenruháját otthonhagyott civil ruhás rendőr. Ezután úgy aposztrofálta eme fölismerését, nekem könnyű volt felismerni őket, hiszen én is voltam börtönben. Egyébként is írja Eörsi István, a civil ruhás rendőrt olyan könnyű felismerni, mint a földre hullajtott aprópénz között a köpetet.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Beszélő (Szamizdat – 1988/1.), 1988.23.szám E.I.: Rendőrfutamok / A világosság udvarában (és az itt felsorolt cikkek)

  • 1991.07.09. (27.szám) 168 óra, E.I.: Na és?

    A feddhetetlenségi vizsgálatokról, a spiclikről, Torgyánról. Szente Zoltán alkotmányjogász véleménye.

     „Fészkelődni kezdtem / a tisztán tartott német ülőkén - / sajnos elment a kedvem a szarástól.”

    „… Egy képviselő […] a liberális pártokat szexklubokhoz és rablóbandákhoz hasonlítja, bizonyos alacsonyabb rendűnek mondott emberfajtákat pedig az orangutánokhoz.”

    „Írói munkámban mindig arra törekedtem, hogy feltárjam – ahol ez lehetséges – a szakadékot a jog és az erkölcs világa között, mégpedig ez utóbbi szemszögéből.”

    Reagálás:

    • Népszabadság, 1991.08.02. Dr. Szente Zoltán: Emberjogi abrakadabrák
    • Vasárnap (Új Szó), 1991.09.06. (36.szám) szűcs: Böngésző
    • Magyar Szó, 1993.05.13. s-r: Jó reggelt!
    • Magyar Szó, 2000.11.02. Serer Lenke: Időzített bombák

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1991.05.31. Szente Zoltán: Ügynöklista és alkotmányosság – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 1991.07.11. Dániel Ferenc: Borítékolt sorsok – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 1991.07.12. Dr. Bosánszky Lajos–Dr. Lovas István: A demokrácia a törvények uralma – Nincs a rendszerünkben


A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.