EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1991.03.02. Beszélő (Hetilap – 9.szám), Székely Zoltán: Szociáldemokrácia és liberalizmus a századvég Magyarországán
    Kőszeg Ferenc szabad ötleteiről – egy más nézőpontból

    „Lehet-e helye a századvég liberalizmuskényszernek alávetett Magyarországán egy szociáldemokrata ellenzéknek? S ha igen, ezt a politikai irányzatot egy liberális alapokon álló párt, avagy egy önálló szociáldemokrata párt lesz-e képes fölvállalni?”

    Hogyan alakítja politikáját a közeljövőben az SZDSZ? Vita Tamás Gáspár Miklóssal az SZDSZ-ről.


    Előzmény:

    • Beszélő, 1991.01.05. (Hetilap – 1.szám) Kőszeg Ferenc: Szabad ötletek két ülésben a szabad demokratákról és más pártokról I.

  • 1991.03.08. (10.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Halál-aritmetika

    Az Öböl-háborúban az iraki katonáknak jóval nagyobb veszteségeik vannak, mint az amerikaiaknak és szövetségeseiknek. Bush és Schwarzkopf tábornok ezt hatalmas győzelemként éli meg, Eörsit viszont elkeserítik a számok. „Ha az egyik oldalon 138-an halnak meg, a másikon százezren, akkor nem utasítható vissza a kérdés: hol húzható meg a válaszvonal a háború és az öldöklés között? […] hány ezer arab életet ér egy amerikai vagy francia élet?”

  • 1991.03.08.os.mti.hu, Érdekszövetségek nyilatkozata

    (A Kritika című lap támogatásáért. Az aláírók között Eörsi István.)

  • 1991.03.09. Kurír (reggeli kiadás), Nyilatkozat

    A Kritika című lap idén nem kap támogatást, ez ellen emelik fel szavukat a nyilatkozat aláírói, köztük Eörsi István.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1991.03.09. Nyilatkozat 
    • Népszava, 1991.03.09. A sajtócsatának nincs vége

  • 1991.03.09. Magyar Szó, di: Kéjleves
    Az Új Symposion 1990. 11—12. száma
    Folyóirat

    Az Új Symposion 299–300.számának szemléje, melyben szerepel Eörsi István verse is.

    Kapcsolódó cikk:

    • Új Symposion, 1990.11.01. (299-300.szám) E.I.: Pohár

  • 1991.03.09. Népszabadság, Nyilatkozat

    „Megdöbbenéssel értesültünk arról, hogy a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által a kulturális, irodalmi és művészeti lapok támogatására meghirdetett ez évi keretből a Kritika című társadalomelméleti és kulturális havilap nem részesülhetett. A folyóiratot ért mellőzést érthetetlennek és méltánytalannak tartjuk.”

    A nyilatkozatot aláírók között van Eörsi István is.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Kurír (reggeli kiadás), 1991.03.09. Nyilatkozat
    • Népszava, 1991.03.09. A sajtócsatának nincs vége

  • 1991.03.09. Népszava, A sajtócsatának nincs vége

    Két levél közzététele kommentár nélkül, amiért a Filmvilág és a Kritika nem kap állami támogatást. Az aláírók között van többek közt Eörsi István.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Kurír (reggeli kiadás), 1991.03.09. Nyilatkozat
    • Népszabadság, 1991.03.09. Nyilatkozat

  • 1991.03.10. (58.szám) Mai Nap, NAPTÁR
    24 ÓRA

    Rövidhír az SZDSZ új országos tanácsának üléséről. Az ötfős ügyvezető elnökségbe beválasztották többek közt Eörsi Istvánt.

  • 1991.03.11. (59.szám) Kisalföld, Ügyvezető elnökséget választott az SZDSZ

    Az SZDSZ új országos tanácsa öttagú ügyvezető elnökséget választott. Ügyvezető elnök Juhász Pál közgazdász lett, az ügyvezető elnökség további tagjai: Szabó Miklós, Farkas György, Kőszeg Ferenc és Eörsi István.

  • 1991.03.11. Pesti Hírlap, Munkatársunktól: TÖLGYESSY NEMET MONDOTT
    JUHÁSZ PÁL AZ SZDSZ ORSZÁGOS TANÁCS ELNÖKE

    Az SZDSZ Országos Tanácsa elnökségének új tagjai: Eörsi István, Farkas György, Juhász Pál, Kőszeg Ferenc és Szabó Miklós. 

  • 1991.03.11. Petőfi Népe, MTI: Ügyvezető elnökség az SZDSZ-ben

    Rövid tudósítás az SZDSZ új országos tanácsának üléséről. Az ülésen a 96 tagú tanács öttagú ügyvezető elnökséget választott. Az ügyvezető elnökségbe beválasztották többek közt Eörsi Istvánt. 

  • 1991.03.11. Tolnai Népújság, Ügyvezető elnökség az SZDSZ-ben

    Rövidhír az SZDSZ új országos tanácsának üléséről, ahol ügyvezető elnökséget választottak. Az ügyvezető elnökségbe beválasztották többek közt Eörsi Istvánt.

  • 1991.03.18. Magyar Nemzet, a. a.: Egy tragibohózatról
    DŐLT SOROK

    Eörsi István több mint egy évtizede írt darabjának – Párbaj egy tisztáson – időszerűsége. A rendező: Paál István.

    „…itt csak egy intellektuális játékról van szó, amelynek a szászvári apátra, Martinovics lgnácra utaló főszereplője azt a kérdést teszi fel: vajon nem ugyanazon egy dolognak két oldala-e a hősiesség és az árulás — aszerint, hogy mi van éppen a köz- vagy a magánember hasznára?”

    • Eörsi István Egy tisztáson című darabja megtalálható Eörsi István Kilenc dráma című kötetében. A könyv adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház, 1980.11.szám Balogh Tibor: Labanckaland Agriában
    • Színház (Drámamelléklet), 1981.02.szám E.I.: Egy tisztáson
    • Színház, 1990.09.szám Évadelőzetes
    • Színház, 1991.03.szám Szántó Judit: A tisztázatlan tisztás
    • A témához további kapcsolódó cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1991.03.21.Le Nouvel Observateur, Dominique Fernandez: A colin magyar. La Hongrie dans tous ses états

    (Ah! le bon vieux temps)

  • 1991.03.23. (69.szám) Kisalföld, E.I.: Pofáncsapottság

    Az MTI-Press 1990. évi tárcapályázatának egyik díjazott tárcája. A nyugati és keleti értelmiség közötti különbségről írt Czeslaw Milosz lengyel emigráns író és Witold Gombrowicz.

    „…nincs Európában még egy értelmiség, mely akkorát kapott volna a pofájába, mint a keletnémet. Naponta tudomásul kellett vennie, egy szögesdróttal és falakkal körülvett országban, hogy azok nem szabadok, akik kívül vannak. […] De mondhatjuk-e, hogy a nyugatnémet értelmiséget nem vágták pofán? […] Ha arra gondolunk, hogy Hitler uralkodása idején a német művészet és tudomány legjelentősebb képviselőinek többsége emigráns volt, akkor – és ezt az emigráns Milosz és az emigráns Gombrowicz nyilván nem tagadná – joggal beszélünk példátlan össznémet pofáncsapottságról. […] A kelet-európai értelmiség pofáncsapottsága mégis szembeszökőbb, mert ebben a térségben a »népi demokráciának« vagy »proletárdiktatúrának« becézett etatista-bürokratikus parancsuralmi rendszer nyakát szegte a polgári társadalomnak, mielőtt ez kifejlődhetett volna.”

    Első közlés:

    • Fejér Megyei Hírlap, 1991.01.05. E.I.: Pofáncsapottság

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszava, 1990.12.14. Tárcapályázat eredményhirdetése (és az itt felsorolt cikkek)

  • 1991.03.26. (8.szám) Ring, Szalay László: „És Kádár eltakarta az arcát”

    Beszélgetés Paál Istvánnal. Eörsi István Párbaj egy tisztáson című darabjáról, aktualitásáról. Régebbi rendezéseiről. A színház politikai eszköz volt számára szemben az esztétizáló színházzal. Jászai-díjáról. Fotó

    „…a Párbaj egy tisztáson parabola, vagyis példázat, amiből a néző levonhatja a tanulságot anélkül, hogy a szerző – vagy az előadás – rá akarná kényszeríteni a maga véleményét. […] Azt hiszem, ennek a darabnak az érvényessége éppen most múlik el: ez az utolsó pillanat, amikor még érdemes bemutatni. […] Eörsi egy modell-helyzetet mutat föl, amit ma is érvényesnek tartok: hogyan manipulálja a hatalom – bármiféle hatalom, akár a mostani is – a bármelyikféle ellenzéket, függetlenül attól, hogy az a hatalom jó-e, vagy sem, vagy hogy az ellenzéknek van-e igaza. S arról is szó van Eörsinél, hogy az ellenzék miként kísérli meg manipulálni azt a hatalmat, amelyiknek – ilyen vagy olyan módon – ki van szolgáltatva. […] Ez az Eörsi-darab azért kivételes, mert még mondjuk, öt percig aktuális.”

    • Eörsi István Egy tisztáson című darabja megtalálható Eörsi István Kilenc dráma című kötetében. A könyv adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház (Drámamelléklet), 1981.02.szám E.I.: Egy tisztáson
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1991.03.30. (75.szám) Pest Megyei Hírlap, P. R.: Gazdag program
    Áprilisi előzetes

    Tudósítás a váci kulturális intézmények áprilisi programjából.

    „Legrangosabb színpadi bemutatónak ígérkezik William Shakespeare Szentivánéji álom című kétrészes vidám játékának a bemutatója. Fordította: Arany János, mai színpadra alkalmazta: Eörsi István.”

    • A témához kapcsolódó tartalmakat találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1991.03.30. (75.szám) Somogyi Hírlap, Eörsi-bemutató Pécsett

    Rövidhír. Programismertető a Pécsi Kisszínház tavaszi és nyári előadásaiból.

    „A Pécsi Kisszínház tavaszi programja április 8-án Eörsi István Sírkő és kakaó című darabjának bemutatásával kezdődik.”

    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1991.03.Le Monde Diplomatique, J.D.: Ah! Le bon vieux temps

  • 1991.03.szám (tél) Magyar Lettre Internationale, ALAPÍTVÁNY AZ EURÓPAI MAGYARORSZÁGÉRT

    Magyar Bálint, az Alapítvány az Európai Magyarországért Kuratóriuma elnökének tájékoztatása az alapítvány főbb tevékenységeiről. Az alapítvány tagjai között szerepel Eörsi István is.

  • 1991.03.szám Alföld, Keresztury Tibor: Úrrá lenni az émelyeken
    Keresztury Tibor beszélgetése Marno Jánossal

    Különállásáról a mai líra mezőnyében. Hol látja saját helyét a magyar irodalomban? A róla szóló kritikákról. A költészet másnapja című antológiájáról. Munkamódszeréről, Weöres Sándorról. A magyar irodalom helyzetéről, azokról, akik hatottak rá. Impressziói a közéletről. Kritikáiról, tanulmányairól. Az ember tragédiája rockosított változatáról.

    „Az elmúlt pár esztendőben még megszerettem Garaczi, Kukorelly, Parti Nagy, Molnár Miklós, Szijj Ferenc, Bertók, Kalász Márton, Cselényi Béla költészetét, Nádas Péter mikrorealizmusát (moralista pátoszát már nem), Kertész Imre bölcseleti regényeit, Eörsi István lucidus, szarkasztikus publicisztikáit, és el ne feledjem: Hajnóczy fojtott, indulatos, autoagresszív vízióit, beszédmódját.”

  • 1991.03.szám Alföld, Márton László: Plátói randaság
    MONDOLAT

    Az Új Idő című lapban cikksorozatával Szalay Károly „önjelölt Nobel-díj várományosokat fog megszentenciázni”. Célja: „irodalmi kommandók semlegesítése, megtévesztett olvasók felvilágosítása”. A felsorolt írók között van „Eörsi István, a hófehér bolsevik” is.

    „Majd most Szalay Károly véget vet a maffiózók kisded játékainak, majd most a kortárs magyar irodalom újra lesz értékelve, hogy attól koldul! […] Szegény Szalay Károly. Igazán nem lehet őt kvalitás nélküli embernek mondani. […] Miért kell ezt neki csinálnia? Hiszen ha tényleg ítélőmester volna!, de még csak nem is ügyész, hanem csupán szegénylegény.”

  • 1991.03.szám Filmvilág, Reményi József Tamás: Hol kezdődik a bűn?
    Filmcenzúra

    Esszé. „Tiltható-e, ami, úgymond, már tűrhetetlenül obszcén, embertelen, uszító? Föltehető a kérdés, de talán másképp kellene kérdezni. Miért és hogyan szabad nem tiltani?”

    „Eörsi István az írók közgyűlésén, ’81-ben azzal a kéréssel provokálta a kulturális vezetést, hogy vezessen be inkább nyílt, pedáns cenzúrát, mintsem áttekinthetetlen manipulációkkal tegye lehetetlenné azt, ami nincs ínyére. A nagy kópé persze a nyűg nélküli szabadság igézetében szónokolt. Íme, a vágy teljesült. Most már csak azon kéne törni a fejünket, milyen áttekinthetetlen manipulációkkal lehetne valamennyit visszaszerezni a cenzúrázott kor művészetének egykori jelentőségéből.”

    Előzmény:

    • Beszélő (Szamizdat – 1982. május), 1982.03.szám Dalos György: Írók egymás közt
    • Hírmondó (The New York Review of Books, 1985.12.05.), 1986.01 (20.szám) Timothy Garton Ash: A magyar lecke

    Kapcsolódó cikkek:

    • Alföld, 1990.03.szám Csoóri Sándor: Töprengések a cenzúráról. Antigoné megfakult arca
    • Magyar Hírlap, 1990.10.13. Földes Anna: A válság változatai
    • Magyar Hírlap, 1992.08.22. Tornai József: Tankok, ágyúk és az irodalom autonómiája
    • Politikatudományi Szemle, 2010.02.szám Bozóki András: A magyar demokratikus ellenzék: Önreflexió, identitás és politikai diskurzus

  • 1991.03.szám Híd, Krónika
    EGRIEK, ZALAEGERSZEGIEK ÚJVIDÉKEN
    DANILO KIŠ EMLÉKÉRE

    Két rövidhír.

    Az egri színház Újvidéken Eörsi István Sírkő és kakaó című darabját adta elő.

    „A hang árnyéka címmel február elején irodalmi estet rendezett Budapesten az újonnan indult Európai utas című folyóirat szerkesztősége és a Budapesti Ismeretterjesztő Társulat. A tavaly elhunyt íróról Eörsi István, Esterházy Péter, Konrád György, Petri György, Rajk László és Stojan Vujičić emlékezett meg.”

    • Eörsi Sírkő és kakaó című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1991.02.11. Faragó József: Danilo és Kiš
    • Európai Utas, 1991.02.szám A hang árnyéka
    • Népszabadság, 1991.04.05. Varsásnyi Gyula: A hang árnyéka
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.