EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1991.05.11. Népszabadság, Almási Miklós: Kint és bent
    Radnóti Sándor: Recrudescunt vulnera

    Könyvkritika Radnóti kötetéről.

    „Radnóti Sándor azokat a kisebb, irodalmi, filmművészeti és művészeti írásait válogatta ebbe a csinos kötetbe, melyeket a 70-es évek elejétől kezdve részint a legális fórumokon, részint a második nyilvánosságban, szamizdatban adott közre. (Rajta kívül Eörsi István és Kardos András harcolt ki magának ilyen kettős létformát.) Annak idején ugyanis felmondta azt a kényszert, hogy csak cenzúrázott — engedélyezett — témákról, nevekről, problémákról írjon.”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a kötet címét.

  • 1991.05.13. Népszabadság, Csoóri Sándor: Az antiszemita magának árt
    Az Amerika Hangja interjúja Csoóri Sándorral

    A lap rövidítve közli Bán Tamás Amerika Hangja című lapban megjelent interjúját Csoóri Sándorral.

    Soros Györgyről, a lakitelki találkozóról, a tervezett második monori találkozóról, a Társadalmi szerződésről, az antiszemitizmusról, Bibó A zsidókérdés Magyarországon című könyvéről, Spiró Jönnek című verséről, a Hanák Katalin-ügyről

    „Pontosan emlékszem, ott ültem mellette, és azt mondja nekem Soros úr, hogy téged nem tudlak beválasztani a kuratóriumba, mert ti a kisebbségi ügy miatt előbb meg fogjátok buktatni Kádárt és Aczélt. Mondtam, bárcsak tudnánk! […] édesanyám is itt lakik Budapesten, és azt mondja nekem egyik nap, hogy Gyuri fiam, ha a magyarok Erdélyt emlegetik, akikor másnap elviszik a zsidókat. […] Magyarországon semmivel sincs nagyobb antiszemitizmus, mint Amerikában, és semmivel sincs kisebb filoszemitizmus, mint Amerikában. Mind a kettő van.”

    Az idézett interjú végén Csoóri válaszol Eörsinek.

    „… csak úgy mellékesen szeretném megüzenni Eörsi István barátomnak: a bumeráng klasszikus találmány, és a posztmodern korban is a régi módon működik.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1991.04.27. Serényi Péter: Csoóri: Nincs politikai antiszemitizmus – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 1991.04.30. Eörsi István: Tiltakozás
    • Népszabadság, 1991.05.08. Bán Tamás: Ez nem volt fair!
    • Népszabadság, 1991.05.09. Mindenki fair

    Kapcsolódó cikk:

    • Magyar Fórum, 1991.05.16. (20.szám) Zsombori Ilona: Védelem, vagy újabb hátbatámadás?

  • 1991.05.15. (19.szám) Ország-Világ, solymár: CSOÓRI és EÖRSI

    A Fiatal írók Munkaközösségében csodálkozott rá a szerző Csoóri Sándorra és Eörsi Istvánra. Illyés Csoórit tartotta méltó örökösének. A Csoóri–Eörsi-vita. Fotók

    „Eörsi Pista mindig Eörsi Pista volt és az is marad. Egyszer hívatlanul jártam a lakásán, a szerelmi győzelemtől és a közben elfogyasztott alkoholtól kissé megittasodva. […] most legutóbb Obersovszky Gyulától és Szilvási Lajos visszaemlékezéseiből értesülhettem arról, hogy ez a mindig mosolygós, lassan öregedő fenegyerek milyen leckéket adott fel a hatalomnak. […] Én szeretem Csoórit és szeretem Eörsit. De választani nem akarok köztük. Külön-külön nem kellenek. Rá kellene, hogy jöjjenek még kellő időben, hogy vagy együtt, vagy sehogy.”

    Kapcsolódó cikk:

    • Magyar Napló, 1991.07.26. (7.szám) Lapozó

  • 1991.05.16. (18.szám) Jó Pajtás, Jiří Wolker: A távoli kedves

    Vers. Fordította: Eörsi István.

  • 1991.05.16. (20.szám) Magyar Fórum, Zsombori Ilona: Védelem, vagy újabb hátbatámadás?
    Postagalamb

    Olvasói levél. Reflexió Eörsi Népszabadságban megjelent írására, melyben az olvasó szerint Eörsi hátba támadja Csoóri Sándort.

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1991.04.30. E.I.: Tiltakozás

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1991.05.08. Bán Tamás: Ez nem volt fair!
    • Népszabadság, 1991.05.09. Mindenki fair
    • Népszabadság, 1991.05.13. Csoóri Sándor: Az antiszemita magának árt

  • 1991.05.16.Magyar Narancs, E.I.: Új kanonok-sor? - 1.

    Az állam és az egyház viszonyáról. Létezik-e keresztény állam? A katolikus egyház a politikai élet befolyásolására törekszik Antallék jóváhagyásával. Az egyházak kártérítéséről.


    Reagálás:

    • Magyar Nemzet, 1991.06.04. Berkes Erzsébet: Az üdvösség útjai

    1991.05.16.Magyar Narancs, E.I.: Új kanonok-sor? - 1.

  • 1991.05.16.Magyar Narancs, E.I.: Új kanonok-sor? - 2.

    Az állam és az egyház viszonyáról. Létezik-e keresztény állam? A katolikus egyház a politikai élet befolyásolására törekszik Antallék jóváhagyásával. Az egyházak kártérítéséről.


    Reagálás:

    • Magyar Nemzet, 1991.06.04. Berkes Erzsébet: Az üdvösség útjai


    1991.05.16.Magyar Narancs, E.I.: Új kanonok-sor? - 2.

  • 1991.05.17. (2.szám) Magyar Napló, Marno János: Szorongások és indulatok között

    Elemzés Kornis 1977-ben indított kordokumentumáról, a vándorló Naplóról, amelybe a budapesti ellenzéki értelmiségiek írtak. A Napló 1977–1982 (Válogatás) Minerva. Eörsi Kardossal való levelezése. Kardos Eörsi érvelését „tipikus eörsizmusnak” nyilvánította.

    • A kötet adatait és az abban szereplő Eörsi-írást (Napló helyett – 1978) megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • 168 óra, 1989.09.12. (20.szám) Győrffy Miklós: Lenyűgöző verőlegény volt (és az itt felsorolt cikkek)
    • Reform, 1989.11.10. (44.szám) Kardos Györgyné: Hej, más ez a szerelem, Eörsi pajtás
    • Magyar Nemzet, 1990.03.19. Murányi Gábor: Ki kit leplez le?
    • Magyar Nemzet, 2001.11.17. Lovas István: Göncz és a fuvolázó Eörsi
    • Magyar Demokrata, 2001.11.22. (47.szám) Szalay Károly: Kardos György
    • Lyukasóra, 2004.02.szám Szalay Károly: Az ezredes
    • Lyukasóra, 2004.03.szám Szalay Károly: Az ezredes
    • Egyenlítő, 2007.01.szám Mohai V. Lajos: Balassa Péter emlékének
    • Magyar Nemzet, 2008.07.12. Szalay Károly: Keletről nyugatra
    • Mozgó Világ, 2008.09.szám Dalos György: Aczél, Kardos és egy albán atomfizikus
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a NAPLÓ szót.


  • 1991.05.17. (2.szám) Magyar Napló, Sándor L. István: Kegyetlen játékok, tét nélkül
    EÖRSI-BEMUTATÓK

    Eörsi eddig elhalasztott premierjeiről. Most Egerben bemutatták a Sírkő és kakaót, Veszprémben az Egy tisztáson című darabot, melyekről bebizonyosodott, hogy nem évültek el. Színikritika.

    • Eörsi István Egy tisztáson című darabja megtalálható Eörsi István Kilenc dráma című kötetében. A könyv adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • Eörsi Sírkő és kakaó című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darabok címét.

  • 1991.05.18. (115.szám) Új Nógrád, Bódi Tóth Elemér: „Lehetetlen, hogy ne fogjon el bennünket az aggodalom…”
    Egy konok derűlátó a salgótarjáni liberális klubban
    Eörsi István irodalomról és politikáról

    Beszélgetés Eörsi Istvánnal a „a derűlátás esélyeiről”, készülő börtönnaplójáról, az Időm Gombrowiczcsal című kötete tervéről, a Tiszta múlt Kft című darabja írásáról, Angyal Istvánról, verseiről. Magyarország jelenlegi állapotáról, az egyházi kártalanítási törvényről, a „Horthy-korszakra utaló szellemjárásról”, Kéri Kálmán fölszólalásáról, Mindszentyről. A politikai és gazdasági liberalizmusról, az emberi jogokról.

    „A kivégzett Angyal István jó barátom volt, kommunár típus, romantikus hős, aki 56 után nem vállalta a kompromisszumot a hatalommal, inkább meghalt. Szerintem úgy van aktualitása, mint Petőfinek. Ha nem volnának ilyen hiteles forradalmárok az ország arcképcsarnokában, akkor még gátlástalanabb lenne az éppen uralgó hatalom. De példaként is időszerűek lehetnek, a többi között emlékeztetve arra, hogy mindig a kisebbségek indítanak el valamit, azok a típusok, akiknek nincs kedvük kompromisszumban élni.”

    • A Szép versek 1990. című kötet adatait, amely Eörsi István Danilo című versét tartalmazza, megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.
    • Eörsi István Időm Gombrowiczcsal című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • Eörsi István Tiszta múlt Kft című drámáját A fogadás. 18 dráma című kötet tartalmazza. Adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1990.08.08. E.I.: Ballada (és az itt felsorolt cikkek)
    • Színház (Drámamelléklet), 2004.06.szám E.I.: Tiszta múlt Kft. 
    • Színház, 2004.09.szám A szerk: Helyreigazítás

  • 1991.05.18. Népszabadság, E.I.: Ady időszerűsége

    Elhangzott az Ady-társaság 1991. május 3-i összejövetelén. Fotó: Ady a Debreczeni Reggeli Újság szerkesztőségében (1898).

    „Sovinizmusba torkolló nacionalizmus, rasszizmus, koronakultusz, jó étvágyú klerikalizmus éppoly sértetlenül maradt meg a mészréteg alatt, mint az urambátyámos kormányzati módszerek.”

    „Soha versírás közben nem érzi a csábítást, hogy valamiféle képzelt általános igazság kedvéért az egyik énjét, hangulatát, költői pillanatát más énekkel, hangulatokkal, más költői pillanatok töltésével helyesbítse vagy egészítse ki.”

    A Hunn, új legenda című verséről. A magyar kétfejű sasról, a nacionalizmusról és a klerikalizmusról.

    Reagálás:

    • Szabad Föld, 1991.05.28. (22.szám) Idézetek
    • Fejér Megyei Hírlap, 1991.06.01. (hell): A feltámadás szomorúsága
    • Tekintet, 1993.05–06.szám Agárdi Péter: Kompország, Ady és az ezredforduló 
    • Kortárs, 2008.03.szám N. Pál József: Ady – az irodalmi modernség s a progresszió viszonya

  • 1991.05.22. (20.szám) Ország-Világ, solymár: KINEK KELL ITT AZ IGAZSÁG?

    Obersovszky Gyula portréja, idézetek tőle. Mezei András javaslatára Oby Gyula néven adta ki verseit. Szilvási Lajos kiállása Nagy Imre mellett. Az 1956-os Igazság szerkesztése. Gáli Józsefről. Neves külföldi személyek tiltakoztak kivégzése ellen. Kulcsszerepe Nagy Imre és társai temetésének méltó megrendezésében. A rendszerváltás után újra akarta indítani az Igazság című lapot, aztán jött az Élünk. Fotók

    „Munkatársai közül külön kiemeli Eörsi Istvánt, a második leghűségesebbet, aki az illegalitásba is elkísérte: az Igazság néhány nap alatt közel kétszázra szaporodó munkatársaiból Szilvási mellett Komoly Pétert, Juhász Róbertet, Vészi Jánost – Nagy Imre későbbi vejét –, Barabás Tamást, Vadász Kornélt, Galla Kovács Ágnest és még sokakat.”

  • 1991.05.24. Petőfi Népe, Az ünnepi könyvhét előtt

    Sajtótájékoztató az ünnepi könyvhétről. A május 3I. és június 4. között lezajló 62. ünnepi könyvhétre a határon túl élő magyar nyelven írókat is meghívták. A könyveket Tarján Tamás irodalomtörténész mutatta be. Megemlíti az Angyal István sajátkezű vallomása című kötetet Eörsi István előszavával.

    • A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek/ Antológiák, társszerző, -fordító résznél.
    • A témához kapcsolódó további tartalmakat olvashat a cikkeknél, ha a keresőmezőbe beírja a könyv címét.

  • 1991.05.24.os.mti.hu, (OS): Közéleti személyiségek tiltakozása a Jurta Színház pénzgyűjtő akciója ellen

    (Az aláírók között Eörsi István.)

  • 1991.05.25. (121.szám) Pest Megyei Hírlap, A 62. ünnepi könyvhét
    Május 31. és június 4.

    Tudósítás. Az eseményre a határon túl élő magyar nyelven írókat is meghívták. A könyveket Tarján Tamás irodalomtörténész mutatta be, kiemelte az új antológiákat, köztük Angyal István sajátkezű vallomása című művet Eörsi István előszavával.

    • A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek/ Antológiák, társszerző, -fordító résznél.
    • A témához kapcsolódó további tartalmakat olvashat a cikkeknél, ha a keresőmezőbe beírja a könyv címét.

  • 1991.05.25. Kurír (reggeli kiadás), Közéleti személyiségek tiltakozása

    Tiltakozás amiatt, hogy a Jurta Színház vezetősége három évvel ezelőtti támogató nyilatkozatukat felhasználva, pénzt gyűjt külföldön és belföldön egyaránt. Az aláírók között van Eörsi István is.

    „Az akkori felhívás kizárólag egyszeri támogatásra irányult. Azóta a színház vezetősége és a színházhoz fűződő csoportosulások olyan szélsőséges nézetekről és magatartásról tettek bizonyságot, amelyek szükségessé teszik, hogy a legélesebben elhatároljuk magunkat tőlük.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1991.05.25. Elhatárolódás 
    • Új Magyarország, 1991.10.28. Melczer Tibor: Szélsőségesek?
    • Mozgó Világ, 1993.01.szám Szikra Zsuzsa: A Jurta
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a JURTA szót.

  • 1991.05.25. Népszabadság, Elhatárolódás

    Rövidhír. Egy 1988-as levélben, a demokratikus ellenzék együttesen lépett fel, amiért a Jurta Színház lehetőséget nyújtott a Fidesz, az MDF és az SZDSZ számára rendezvények tartására. A Jurta Színház ma is pénzt gyűjt ennek a levélnek a felhasználásával az NSZK-ban. „Az akkori felhívás azonban kizárólag egyszeri támogatásra irányult, és azóta a színház vezetése és a színházhoz fűződő csoportosulások olyan szélsőséges nézetekről és magatartásról tettek bizonyságot, amelyek szükségessé teszik a legélesebb elhatárolódást.” A nyilatkozat aláírói között van Eörsi István is.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Kurír (reggeli kiadás), 1991.05.25. Közéleti személyiségek tiltakozása
    • Új Magyarország, 1991.10.28. Melczer Tibor: Szélsőségesek?
    • Mozgó Világ, 1993.01.szám Szikra Zsuzsa: A Jurta
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a JURTA szót.

  • 1991.05.25. Pesti Hírlap, OS: Tiltakozó közéleti személyiségek

    Tiltakozás a Jurta Színház bel- és külföldi pénzgyűjtése miatt. Az 1988-as felhívás kizárólag egyszeri alkalomra szólt a színház megsegítése érdekében. Azóta viszont szélsőséges nézetekről és magatartásról tettek bizonyságot, ezért élesen elhatárolódnak tőlük. Visszaélnek az egykori aláírók nevével, és nevükben adományokat gyűjtenek. Az aláírók között találjuk többek közt Eörsi Istvánt.

  • 1991.05.28. (22.szám) Szabad Föld, Idézetek

    A Hét nap krónikájából című oldalon idézet Eörsi István Népszabadságban megjelent mondataiból. Elhangzott az Ady-társaság 1991. május 3-i összejövetelén.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1991.05.18. E.I.: Ady időszerűsége (és az itt felsorolt cikkek)

  • 1991.05.30.os.mti.hu, (OS): Írók a könyvsátraknál (1. rész)

    (Az Ünnepi Könyvhét megnyitójának programja.)

  • 1991.05.31. Petőfi Népe, Az ünnepi könyvhét kiadványai

    Az ünnepi könyvhét kiadványainak felsorolása. A kötetek között van Angyal István sajátkezű vallomása című könyv Eörsi István előszavával.

    • A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek/ Antológiák, társszerző, -fordító résznél.
    • A témához kapcsolódó további tartalmakat olvashat a cikkeknél, ha a keresőmezőbe beírja a könyv címét.

  • 1991.05.szám Ezredvég, emmi: Könyvajánlat a Széchenyi-bicentenáriumra

    Beszámoló az új, Széchenyiről szóló könyvekről. A Prológus Kiadói és Kulturális Szolgáltató Kft. színpadi műveket gyűjtött egybe, köztük van Eörsi István Széchenyi és az árnyak című drámája.

    • Eörsi István Széchenyi és az árnyak című kötete adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1991.05.szám Holmi, E.I.: Időm Gombrowiczcsal (II)
    Részlet
    1991. JANUÁR

    Első bejegyzés – Második bejegyzés – Harmadik bejegyzés – Negyedik bejegyzés – Ötödik bejegyzés.

    • Eörsi István Időm Gombrowiczcsal című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1991.05.szám Könyvvilág, Mécs Imre: Radnótival a siralomházban

    Könyvkritika. Angyal István saját kezű vallomása — Eörsi István előszavával. A könyvet Eörsi Istvánnak a körülményeket feltáró előszava vezeti be, és jegyzetek segítik a korban és a helyszíneken való tájékozódást.

    • A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.