EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1991.02.01. (2.szám) Könyvtáros, Bereczky László: Megjegyzés néhány írásunkhoz

    „két írást is közlünk abból az Eszmélet című »ős-szamizdat«-ból, amelyet a Széchényi Könyvtár dolgozói éppen abban az időben szerkesztettek, részben írtak, stencillel sokszorosítottak, összehordtak, postáztak. Nem érdektelen a két írás szerzője sem. A november 23-i néma tüntetésről Szabó István, a korán elment nagyszerű novellista tudósított, a vers költője pedig Eörsi István, a mai magyar irodalmi és közélet jeles képviselője, akkoriban mindketten huszonötéves ifjú emberek.” [Eörsi István Szóba se állj vele című verséről van szó.] [Az asszonyok tüntetése 1956. december 4-én zajlott a budapesti Hősök terén.]

    Kapcsolódó cikkek:

    • Könyvtáros, 1991.02.01. (2.szám) Szemelvények az Eszmélet című „ős-szamizdat”-ból, 1956 decemberéből
    • További kapcsolódó cikkeket olvashat a témába, ha a keresőmezőbe beírja a vers címét.

  • 1991.02.01. (2.szám) Könyvtáros, Szemelvények az Eszmélet című „ős-szamizdat”-ból, 1956 decemberéből
    Szabó István: Emberek а kарu alatt

    Az ’56-os néma tüntetésről szóló egykori novella mellett Eörsi István Szóba se állj vele című versének közlése.

    • Ez a verse megjelent a Magyar versek 1953–1956 című antológiában. A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.
    • Az asszonyok tüntetése 1956. december 4-én zajlott a budapesti Hősök terén.
    • A vers röpiratban terjesztve 1956. november 8-án. 
    • Eörsi 1957-es perében is szerepet kapott ez a verse. [Eörsi a Szóba se állj vele című verse születésének körülményeiről ír később, és elemzi is a 2000 című lap 3. számában.

    Kapcsolódó tartalmak:

    • Könyvtáros, 1991.02.01. (2.szám) Bereczky László: Megjegyzés néhány írásunkhoz
    • 2000, 2001.03.szám E.I.: Szóba se állj vele!
    • További kapcsolódó cikkeket olvashat a témába, ha a keresőmezőbe beírja a vers címét.

  • 1991.02.01. (5.szám) Élet és Irodalom, Koltai Tamás: Értelmiségi labirintus

    Színikritika Eörsi István: Párbaj egy tisztáson című darabjáról. Veszprémi Petőfi Színház – rendező: Paál István.

    „A Kádár-korszak értelmiségi elitje és a hatalom csiki-csuki játékáról szól, csoda, hogy 1981-ben átcsusszant a cenzúrán – még ha csak egy kis példányszámú szakfolyóirat hasábjain is – Eörsi István drámája, az Egy tisztáson. […] Eörsinek van sikerültebb darabja is, mint az Egy tisztáson. Nem árt tudni mindamellett, hogy már tíz évvel ezelőtt drámába fogalmazta a hatalmat kiszolgáló értelmiségi öncsalást – és hogy ez a fogalmazvány mindmáig érvényes.”

    • Eörsi István Egy tisztáson című darabja megtalálható Eörsi István Kilenc dráma című kötetében. A könyv adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1991.02.02. Beszélő (Hetilap – 5.szám), E.I.: Hazugságok háborúja

    Az Irak elleni háborúról.

    „A magyar közvélemény többsége igenli a szövetségesek Irak elleni háborúját. A hazai tévénézők értetlenül, sőt olykor ellenszenvvel figyelik a nyugati baloldal háborúellenes tüntetéseit. Eörsi István a kisebbség álláspontját szólaltatja meg. Azokét, akik egyik oldal mellett sem kötelezik el magukat, és kételkednek benne, hogy a háború jó megoldásokat hozhat, akár az érintett országok, akár a világ számára.”

  • 1991.02.05. (30.szám) Somogyi Hírlap, Horányi Barna: Jeles és elégséges
    Színházi jegyzet a Valahol Oroszországban bemutatójáról

    A kaposvári Csiky Gergely Színház Valahol Oroszországban című darabjáról. A szerzőnek csalódást okozott a darab, de Jeles András rendezését briliánsnak tartja. A közönség csalódottan távozott.

    „Állítólagos szamizdat művek álltak Jeles András és Eörsi István rendelkezésére, amelyekből megszületett Spiró György dramaturg segítségével a szövegkönyv, s ennek alapján létrejött az előadás.”

    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1991.02.05. (40.szám) Napló – Szabadelvű hetilap, Bányai János: Novella, vers; „egyébként remekmű”

    Illyés Gyula 1977-es Naplójegyzeteiről (Naplójegyzetek, 1977). Beszélgetésük Juhász Ferenccel, Csoóri Sándorral, Tornai Józseffel a Charta ’77 tiltakozó listájának aláíróiról.

    Eörsi István Élet és Irodalomban megjelent glosszájáról Mándy Iván önéletrajzi ihletésű novellájáról és Orbán Ottó verséről, a Charta ’77 aláíróiról.

    „Eörsi István az Élet és Irodalom múlt év november 16-án megjelent számában glosszát közölt a lap páratlan »Páratlan oldalán« Mándy és Orbán címen. A glosszaíró azt tűzi tollhegyre, hogy a Holmi múlt év júniusi számában Mándy Iván Egy este című novellája jelent meg – Eörsi szerint –, »önéletrajzi ihletésű« novella, amelyben az író (megint Eörsi szerint) »elregéli, hogy miként látogatta meg 1979 őszén – jegyezzük meg a dátumot! – egy lány, és miként akarta rábeszélni arra, hogy tiltakozzon a Charta 77 pörében hozott ítéletek ellen. Mándy vonakodott«. És ezt írta meg a novellában, a vonakodásának a történetét, meg azt, hogy miután a lány dolgavégezetlenül távozott, »Egyedül maradtam. Egyedül a gyávaságommal.«. Érdemes odafigyelni Eörsi kommentárjára: »Amikor elolvastam (a novellát) – egyébként remekmű –, arra gondoltam, hogy ma, a visszamenőleges hősök korában nagyobb bátorság ilyesmit írni, mint 1979-ben« – (ismét a dátum) – »aláírni egy tiltakozó ívet. Hiszen ezen mindig több név, olykor sok név is szerepelt, de a pártállam összeomlása óta összesen egy ember nevezte magát vonakodása miatt gyávának. Mándy Iván.«”

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1990.11.16. (46.szám) E.I.: Mándy és Orbán
    • Élet és Irodalom, 1990.11.23. (47.szám) Orbán Ottó: Válasz Eörsi Istvánnak; Helyi szokások

    Kapcsolódó cikk:

    • Kortárs, 1991.01.szám Illyés Gyula: Naplójegyzetek, 1977 – Nincs a rendszerünkben

  • 1991.02.09. Népszabadság, E.I.: A mentség

    A jugoszláviai fegyvereladási botrány. A Szerbiában élő magyar kisebbség egzisztenciáját, létét is veszélyeztetjük. Ki mindenki hibázott az ügyben? Jeszenszky külügyminiszter azt állítja, nem tudott a dologról és nem is ért a kereskedelemhez. Für Lajos honvédelmi miniszter is elhárította saját felelősségét. Boross Péter belügyminiszter beismerte mulasztását. A felelősök szerint nem politikai akcióról van szó... Szaddám Husszein és az atombomba réme. Kormányunk szidalmazza a kommunistákat. A fegyvereladási botránnyal (szerb-horvát konfliktus) a Szerbiában élő magyar kisebbség egzisztenciáját, létét veszélyeztetjük. Ki mindenki mulasztott ez ügyben? Boross Péter, Jeszenszky Géza, Für Lajos. A lemondó nyilatkozatok késnek...

  • 1991.02.09.Népszabadság, E.I.: A mentesség

    (A jugoszláviai fegyvereladási botrány. A Szerbiában élő magyar kisebbség egzisztenciáját, létét is veszélyeztetjük. Ki mindenki hibázott az ügyben? Jeszenszky külügyminiszter azt állítja, nem tudott a dologról és nem is ért a kereskedelemhez. Für Lajos honvédelmi miniszter is elhárította saját felelősségét. Boross Péter belügyminiszter beismerte mulasztását. A felelősök szerint nem politikai akcióról van szó...)

  • 1991.02.10. Fáklya – Bihari Napló (Nagyváradi Lap), Bertolt Brecht: Szerelmi lecke

    Vers. Fordította: Eörsi István.

  • 1991.02.11. Népszabadság, Faragó József: Danilo és Kiš

    Kortársak – köztük Eörsi István – emlékeztek Danilo Kišre.

    „Eörsi kedvesen mesélt, a precíz Konrád felolvasást tartott.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Európai Utas, 1991.02.szám A hang árnyéka
    • Híd, 1991.03.szám Krónika
    • Népszabadság, 1991.04.05. Varsásnyi Gyula: A hang árnyéka

  • 1991.02.15. Kurír (esti kiadás), Göbölyös N. László: „Ne csatlakozz a hadhoz!”

    Beszélgetés Földes László Hobóval önálló előadóestje apropóján. Jim Morrisonról, József Attiláról, az Ascher rendezte ’83-as Eörsi-estről, Ginsbergről, a régi és a mostani kultúrpolitikáról, a deviánsokról.

  • 1991.02.18. Kurír (reggeli kiadás), Balogh P. Ferenc: A színész képviselőnek állt

    Beszélgetés Pogány Judittal, a kaposvári Csiky Gergely Színház színésznőjével, aki a kaposvári önkormányzatnál képviselőnek állt. Összeegyeztethető-e a színészet a képviselőséggel? Mik voltak a motivációi, hogyan fordult a politika felé? Eörsi István szerepe formálódásában. Hogyan fogadták aktív szerepvállalását a politikai életben férje, Koltai Róbert és kollégái? Létezik-e még a „kaposvári jelenség”? 

  • 1991.02.18. Magyar Hírlap, Langmár Ferenc: Kártétel

    Hogyan ír a kormánysajtó az áremelésekről? A kárpótlásokról folyó vitáról, az SZDSZ pálfordulásáról.

    „A nyolcvanas évek elején — mint akkoriban Eörsi István szellemesen leírta —, kettős szamizdat létezett Magyarországon. A politikai szamizdat a nyilvánosságnak szólt, a reformközgazdászok gazdasági szamizdatja az állami és pártvezetőnek.”

    Előzmény:

    • Világgazdaság, 1989.03.21. L. F.: Újrateremteni az európai gazdálkodási tradíciókat…

  • 1991.02.19. (7.szám) Rakéta Regényújság, E.I.: Phalarisznál

    Elbeszélés.

    Kapcsolódó cikk:

    • Tiszatáj, 1977.10.szám E.I.: Phalarisznál

  • 1991.02.25. (47.szám) Mai Nap, Andrassew Iván: Egy szerencsés flőtés
    Az örömzene világvándora

    Beszélgetés Róbert Györggyel, a Kolinda együttes tagjával a Szkénében előadott Ernst Jandl A fanatikus zenekar című kötete alapján készült darabról, az előadás létrejöttének körülményeiről. A kötetet Eörsi István fordította. A Kolinda együttes magyarországi „ismeretlenségéről”, a magyar dzsesszről. 

    • A kötet adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél.

  • 1991.02.25. Magyar Hírlap, Pintér Dezső: A kollekív felelőtlenség után eljött a személyes felelőtlenség
    Orbán Viktorral, a Fidesz parlamenti frakciójának vezetőjével beszélget Pintér Dezső

    „— Valószínűleg nem kerülte el a figyelmét Eörsi István megállapítása, amely szerint a mérvadó radikális ifjak többsége csak frazeológiájában radikális, a szabadversenyes-liberális közhelyek szajkózása pedig színtiszta konformizmus. Az ilyen definíciókat követi-e valamiféle önvizsgálat?

    — Eörsi újbaloldali kritikát fogalmazott meg, nem csupán a Fidesszel szemben, hanem általában a liberális piacgazdasággal, s azokkal az értékekkel szemben, amelyek elsődlegesek a mi számunkra. Egy szellemes nyilatkozat önmagában kevés ahhoz, hogy egy pártot önvizsgálatra kényszerítsen. Ha mi valamit »szajkózunk«, az csak a kongresszusunk által elfogadott tézisrendszer vagy a szakértőink által kidolgozott álláspont lehet. Nem mondom, hogy mindig tökéletesen működnek, de léteznek a Fideszben azok a mechanizmusok, amelyek számunkra egészen elfogadható önkontrollt garantálnak.”

    Előzmény:

    • Beszélő (Hetilap – 2.szám), 1991.01.12. E.I.: Üröm az örömben


  • 1991.02.Anna, Ézsiás Erzsébet: 5 perc Eörsi Istvánnal
    (Beszélgetés Eörsi Istvánnal Egy tisztáson című darabjáról.)

    • Eörsi István Egy tisztáson című darabja megtalálható Eörsi István Kilenc dráma című kötetében. A könyv adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1991.02.szám Európai Utas, A hang árnyéka
    TALÁLKOZÁSOK

    Fotókkal illusztrált beszámoló az irodalmi estről, melyet Danilo Kiš szerb író emlékére rendeztek. A megemlékezésen részt vett Eörsi István is. 

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1991.02.11. Faragó József: Danilo és Kiš
    • Híd, 1991.03.szám Krónika
    • Népszabadság, 1991.04.05. Varsásnyi Gyula: A hang árnyéka

  • 1991.02.szám Kortárs, Herbai István „Falusi ankét” – 1953

    Jegyzet. Az Írószövetség taggyűlését a kritikai hang jellemezte. 25 írót vidéki tanulmányútra küldtek, akik aztán egy ankéton számoltak be tapasztalataikról, ahol részt vett Erdei Ferenc, Hegedűs András, és a tanácskozáson Darvas József elnökölt. „Az államapparátus sok helyütt nem segíti, hanem akadályozza a kormányprogram sikeres végrehajtását.” A bürokráciáról és a „talpnyalók diktatúrájáról”. Az írók felelőssége és feladatai. Sarkadi Imre szerint az írók eddig nem akarták meglátni a bajokat, az nem irodalom, amelyik nem mond igazat a máról. Hegedűs András vitaösszegzésében bátorította az írókat, de nem ismerte el, hogy olyan sötét lenne a helyzet. Később az Írószövetség pártszervezetének vezetősége egy olyan jelentést küldött az MDP KV Agitációs és Propaganda Osztályának, amelyből több részletet is kihúztak. A jelentés tartalma – mi az, amit kihúztak, és mi maradt benne helyette. Az MDP KV Agitációs és Propaganda Osztálya többek között azt a következtetést vonta le az ankétról, hogy az irodalmi közélet jobbra tolódott, sőt nyílt ellenforradalmi véleményekről is olvashatunk. A viták tovább folytatódtak arról, hogy mi is az írók feladata.

    „Eörsi István pedig 1954 februárjában arról panaszkodik, hogy az író kénytelen az asztalfióknak is írni, »különben 60-70 százalékos kompromisszummal kell megelégedni«.”

  • 1991.02.szám Kritika, Szűcs Katalin: Bertolt Brecht: Turandot

    Színikritika. Katona József Színház; rendező: Zsámbéki Gábor, fordító: Eörsi István.

  • 1991.02.szám Színház (Drámamelléklet), E.I.: Bevezető egy politikai drámához
    Bertolt Brecht: Turandot avagy A szerecsenmosdatók kongresszusa

    Eörsi bevezetője a drámához, és Eörsi fordításának és átdolgozott szövegének közlése.

    Tui-k = Tellekt-Uel-in, azaz az értelmiségiek, akikről a mai darab szól.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Pesti Műsor, 1990.11.21. (47.szám) BERTOLT BRECHT: Turandot avagy a szerecsenmosdatók kongresszusa
    • A témához kapcsolódó további tartalmakat találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1991.02.szám Színház, George Tabori: GRAFFITI
    SZEGÉNY B. B.-HEZ

    George Tabori verse Bertolt Brechthez. Fotó: Eörsi István, Thomas Langhoff és George Tabori. Tabori Brecht sírjánál. Bertolt Brecht.

  • 1991.02.szám Színház, Orsós László Jakab: A kifelejtett művelet
    A Katona József Színház előadása

    Színikritika a Katona József Színházban bemutatott Bertolt Brecht: Turandot avagy a szerecsenmosdatók kongresszusa című előadásról. Magyar szöveg: Eörsi István – rendezte: Zsámbéki Gábor. Megemlíti Brecht Munkanapló című kötetét, melyet Eörsi István válogatott és fordított. Fotó: jelenetek a darabból

    Tui-k = Tellekt-Uel-in, azaz az értelmiségiek, akikről a mai darab szól.

    • A Bertolt Brecht: Munkanapló című kötet adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél.
    • A témához kapcsolódó további tartalmakat találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1991.03.01.Quinzaine Litteraire, Sophie Képes: Le plus grand écrivain hongrois de ce siécle

    (Ah! le bon vieux temps)

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.