EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1991.04.16. Magyar Szó, Bertha Bulcsu: Írók, színészek, börtönök
    EÖRSI ISTVÁN: (ítélet: 8 év)

    Bertha Bulcsu tizenkét kiemelkedő börtönviselt értelmiségit szólaltat meg abban az interjúkötetben, amely az Új Idő kiadásában jelent meg. Részletek a kötetből. Folytatás és további folytatások a következő számokban.

    • A kötet adatait és az Eörsire vonatkozó tartalmakat elolvashatja az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszava, 1990.07.28. Cynolter Károly: Írók, színészek, börtönök
    • Magyar Szó, 1991.04.12. Bertha Bulcsu: Írók, színészek, börtönök
    • Magyar Szó, 1991.04.13. Bertha Bulcsu: Írók színészek, börtönök
    • Magyar Szó, 1991.04.14. Bertha Bulcsu: Írók, színészek, börtönök
    • Magyar Szó, 1991.04.15. Bertha Bulcsu: Írók, színészek, börtönök
    • Magyar Szó, 1991.04.17. Bertha Bulcsu: Írók, színészek, börtönök
    • Magyar Szó, 1991.04.18. Bertha Bulcsu: Írók, színészek, börtönök
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a könyv címét.

  • 1991.04.17. Magyar Szó, Bertha Bulcsu: Írók, színészek, börtönök
    EÖRSI ISTVÁN: (ítélet: 8 év)

    Bertha Bulcsu tizenkét kiemelkedő börtönviselt értelmiségit szólaltat meg abban az interjúkötetben, amely az Új Idő kiadásában jelent meg. Részletek a kötetből. Folytatás és további folytatások a következő számokban. Fotó

    • A kötet adatait és az Eörsire vonatkozó tartalmakat elolvashatja az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszava, 1990.07.28. Cynolter Károly: Írók, színészek, börtönök
    • Magyar Szó, 1991.04.12. Bertha Bulcsu: Írók, színészek, börtönök
    • Magyar Szó, 1991.04.13. Bertha Bulcsu: Írók színészek, börtönök
    • Magyar Szó, 1991.04.14. Bertha Bulcsu: Írók, színészek, börtönök
    • Magyar Szó, 1991.04.15. Bertha Bulcsu: Írók, színészek, börtönök
    • Magyar Szó, 1991.04.16. Bertha Bulcsu: Írók, színészek, börtönök
    • Magyar Szó, 1991.04.18. Bertha Bulcsu: Írók, színészek, börtönök
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a könyv címét.

  • 1991.04.18. Magyar Szó, Bertha Bulcsu: Írók, színészek, börtönök
    EÖRSI ISTVÁN: (ítélet: 8 év)

    Bertha Bulcsu tizenkét kiemelkedő börtönviselt értelmiségit szólaltat meg abban az interjúkötetben, amely az Új Idő kiadásában jelent meg. Részletek a kötetből. Folytatás.

    • A kötet adatait és az Eörsire vonatkozó tartalmakat elolvashatja az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszava, 1990.07.28. Cynolter Károly: Írók, színészek, börtönök
    • Magyar Szó, 1991.04.12. Bertha Bulcsu: Írók, színészek, börtönök
    • Magyar Szó, 1991.04.13. Bertha Bulcsu: Írók színészek, börtönök
    • Magyar Szó, 1991.04.14. Bertha Bulcsu: Írók, színészek, börtönök
    • Magyar Szó, 1991.04.15. Bertha Bulcsu: Írók, színészek, börtönök
    • Magyar Szó, 1991.04.16. Bertha Bulcsu: Írók, színészek, börtönök
    • Magyar Szó, 1991.04.17. Bertha Bulcsu: Írók, színészek, börtönök
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a könyv címét.

  • 1991.04.23.os.mti.hu, (OS): Felhívás a Magyar Humanista Egyesület megalakítására

    (Az aláírók között: Eörsi István.)

  • 1991.04.29. (99.szám) Kisalföld, Pártközlemények

    A pártok felhívása május elseje megünneplésére.

    „Az SZDSZ és az MSZP csornai szervezeteinek közös szervezésében április 29-én 18.30 órai kezdettel Eörsi István író Rendszerváltás 1990-91. címmel tart előadást Csornán, a Vörös Hadsereg út 57. szám alatti tanácsteremben (volt rendőrségi épület).”

  • 1991.04.30. (05.01., 05.02.) Magyar Szó, Penovác Károly: Nem létező harmadik úton

    Interjú Eörsi Istvánnal. Pályája a szabadulásától napjainkig. az Aczél-féle kultúrpolitika három t-jéről. Sokműfajúsága okairól, rossz verseiről. A piac farkastörvényeiről, veszélyeiről. Az írók szerepéről. A különböző ideológiák létjogosultságáról, a múlttal való szembenézés fontosságáról. Fotók

    „…és mikor már a rendet megteremtették, Kádár alkut ajánlott a magyar lakosságnak, ami körülbelül úgy hangzott: több húst kaptok és több szabadságot, ha elismeritek a hatalmamat. És ezt a lakosság először kényszerből elfogadta, de egy nemzedék, egy nemzet nem tud rossz lelkiismerettel élni. Egy ember esetleg tud. […] A legfontosabb az, hogy az ember ne engedjen a divatoknak, közvetlen előnyökért ne ingadozzon jobbra - balra. Ha meg tudta őrizni a Kádár-korszakban azt, hogy autentikus, akkor ezt most ne adja fel. Az író dolga nem feltétlenül az, hogy megoldásokat javasoljon az emberiség számára, ezt megteszik mások. Ha az író is tud, annál jobb, de nem kötelessége. Kötelessége, hogy azokat a konfliktusokat, amelyekkel szembesül, kompromisszummentesen, élesen, tisztán és plasztikusan ábrázolja. […] Lesújtó véleményem van a nemzeti utakról. Mind zsákutcába vezettek, és mind az emberek elhülyítésével operálnak. Ez nem azt jelenti, hogy nincsenek bizonyos nemzeti sajátosságok, minden nemzetnek vannak, és nem jelenti azt, hogy ezeket nem kell ápolni.”

    Reagálás:

    • Szabad Magyar Szó, 2023.12.25. Káich Katalin: Az követi el a legnagyobb vétséget a nemzete ellen, aki…

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja: TÖBB HÚS

  • 1991.04.30. Magyar Hírlap, V. Bálint Éva: Ilyen-olyan humanisták

    A Magyar Humanista Egyesület május 6-án tartja alakuló ülését. Az erről szóló felhívást többek között Eörsi István is aláírta. Nyilatkozatuk tartalma. 

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1991.04.30. FELHÍVÁS 
    • Népszabadság, 1991.05.07. Tanács István: Szeplős fogantatás

  • 1991.04.30. Népszabadság, E. I.: Tiltakozás

    Csoóri szerint „Soros György a nyolcvanas évek közepén rá akarta beszélni Csoóri Sándort és barátait arra, hogy ne bolygassák az erdélyi magyarok ügyét, mert ebbe belebukik Kádár, és akkor Soros mamáját, aki Budapesten él, ismét a deportálás veszélye fenyegetné.” Egy nyilatkozata szerint „Ha Rákosiék hagyták volna megjelenni 1948-ban Bibó Istvánnak a zsidókérdésről írott nagy művét, az egész ország szembe tudott volna nézni a XX. századnak a (holocaustban, megjelent) szörnyűségével”. Ezen állítások cáfolata és tiltakozás.

    Reagálás:

    • Népszabadság, 1991.05.08. Bán Tamás: Ez nem volt fair!
    • Népszabadság, 1991.05.09. Mindenki fair
    • Népszabadság, 1991.05.13. Csoóri Sándor: Az antiszemita magának árt
    • Magyar Fórum, 1991.05.16. (20.szám) Zsombori Ilona: Védelem, vagy újabb hátbatámadás?
    • Kapcsolódó cikkek:
    • Népszabadság, 1991.04.27. Serényi Péter: Csoóri: Nincs politikai antiszemitizmus – Nincs a rendszerünkben

  • 1991.04.30. Népszabadság, FELHÍVÁS

    A Magyar Humanista Egyesület — a Nemzetközi Humanista és Etikai Szövetség magyarországi tagszervezete megalakításának kezdeményezése. A kezdeményezők névsorában találjuk többek közt Eörsi Istvánt.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hírlap, 1991.04.30. V. Bálint Éva: Ilyen-olyan humanisták
    • Népszabadság, 1991.05.07. Tanács István: Szeplős fogantatás

  • 1991.04.szám Alföld, Gyurkovics Tibor: Isten kifogja a maga halait
    Korforduló

    Tanulmány. Az irodalom a 3 T korában, amikor politikát csináltak az irodalomból. Aczél szerepe. Csurkáról, Csoóriról, a Durai-bevezetőről, Örkényről, Konrádról, Eörsiről.

    „[Aczél] Megsimogatta Csurka szőke fejét a szigligeti sábeszdeklizés után, s ennyit mondott: — »Ejnye, ejnye, Csurka elvtárs, én elhiszem, hogy be volt rúgva... De hogy van az, hogy maga mindig jobbra rúg be? Nem lehetne, hogy egyszer balra rúgjon be?« — S enyhe szilenciummal elbocsátotta a megtévedt bárányt. […] Csakígy szegény Örkényt vette rá, a Nyugaton fél-emigrációban bujkáló Konráddal értesse meg, hogy az akkor adott bel- és külpolitikai pártviszonyok szerint nem tanácsos a hazai földet tapodnia — maradjon, egyelőre kinn, békén. Ahogy végezetül Eörsi is kinn állt ellen hazánkért és a nemzetközi szabadságért. Ezek az urak pedig igencsak növelték nemzeteken túl is a magyar tekintélyt a kommunizmus elleni harc tekintetében.”

    Előzmény:

    • Alföld, 1990.11.szám Vasy Géza: Értékek és közvetítők

  • 1991.04.szám Híd, Tolnai Ottó: KÉPZŐMŰVÉSZET
    Sava Salabaktere

    A Sava Babić munkásságát bemutató budapesti tárlat megnyitószövege.

    „Elég Hubayt és Eörsit említeni például. Ha nem siet a magyar kritika, irodalmi köztudat, ez a két rendhagyó író ismertebb lesz Jugoszláviában, mint itt, Magyarországon. Én, aki véletlenül jól tudtam (mert nagyra becsülöm és Örkény egypercesei mellett tudom már régóta Hubay kisesszéit, naplótöredékeit, és mert Eörsi barátom), hogy ezek a szerzők mennyit szenvedtek, kínlódtak a magyar színházzal, kritikával, irodalomtörténettel, megdöbbenve néztem, Sava hogyan indul el kisesszéikkel, verseikkel, drámáikkal házalni Újvidéken, Belgrádban, Zemunban, Gomji Milanovacon vagy éppen Szarajevóban.”

  • 1991.04.szám Holmi, E.I.: Időm Gombrowiczcsal (I)
    Részlet
    1990. DECEMBER

    Első bejegyzés – Második bejegyzés – Harmadik bejegyzés Művészsors és emigráció.

    Gombrowicz egy zongorista koncertjén; a művész célkitűzése a tökéletesség mint legfőbb igény. Ennek kapcsán a nyugatnémet színházakról. Miért olvas Nádas Péter Gombrowiczot? Nádas udvariasságból és tapintatból nem lesz öngyilkos. Gombrowicz válaszcikke a Párizsban élő román írónak, Ciorannak a száműzetés kellemességéről és kellemetlenségéről szóló tanulmányára. Az emigráció hatása az irodalomra. Eörsi pozitív tapasztalatai Nyugat-Berlinben (ösztöndíj). A börtönből való szabadulása utáni időszakot belső emigrációként élte meg, annak minden jellemzőjével, ami Gombrowicz szerint az emigrációs lét sajátossága. Hiúság és önirónia.

    • Eörsi István Időm Gombrowiczcsal című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1991.04.szám Kortárs, Domokos Mátyás: Mondom a magamét

    Jegyzet a nemzedéki szétszóratásról.

    „...miért kellett (ismét csak példa és jelzésképpen) mondjuk Sántának és Hernádinak, Ladányi Mihálynak és Görgey Gábornak, Eörsinek vagy Végh Antalnak, Vácinak és Latornak, Tornainak vagy Moldovának, vagy Kalász Mártonnak és Garainak oly áthidalhatatlan távolságokra kerülniük egymástól...”

  • 1991.04.szám Mozgó Világ, Molnár Gál Péter: Ördögi üdvözlet

    Esszé. A Valahol Oroszországban (A három nővér) című előadásról.

    „Levéltelenítették a Három nővért Kaposvárott. El sem jutott Csehov darabja a IV. felvonáshoz. Valahol Oroszországban címmel az előadás első felében a Három nővér I. felvonását adják. A második rész első órájában a színdarab II. felvonása következik. A rákövetkező órában Jeles András–Eörsi István és Spiró György szövegmontázsát játsszák »XX. századi orosz írók művei alapján«.”

  • 1991.04.szám Nagyvilág, Hírek a világból

    Részlet. 1990. november 15–17-én tartották meg a második Kelet-Nyugat Irodalmi Fórumot a düsseldorfi Heinrich Heine Egyetemen. A résztvevők között volt Eörsi István.

  • 1991.04.szám Nagyvilág, Zsuzsanna Gahse: Csendéletek

    Próza. Eörsi István fordítása.

  • 1991.04.szám Színház (Drámamelléklet), E.I.: Gulagdalok

    A kaposvári Csiky Gergely Színház számára készített, Valahol Oroszországban című darabhoz írt ciklus, rajzokkal illusztrálva. Melis László zenésítette meg, a rendező: Jeles András.

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja: VALAHOL OROSZORSZÁGBAN.

  • 1991.04.szám Színház, Pályi András: Két konvenció – egy előadás
    VALAHOL OROSZORSZÁGBAN

    Színikritika a kaposvári Csiky Gergely Színházban bemutatott Valahol Oroszországban (XX. századi orosz írók művei alapján színjáték 2 részben) című előadásról. Szöveg, versek: Eörsi István, rendező: Jeles András. Fotó: jelenetek a darabból

    „Nem tagadom, felfedezhető az előadásban a »Gulag utáni« Három nővér gondolata, különösen Eörsi szövegei utalnak egyértelműen a »galád Gulagra« (ez az az irónia, amely A mosoly birodalmában is megvolt), de ez számomra nem több, mint hogy »az itt-tartózkodásunkhoz hozzátartozik a politikum«, ahogy maga Jeles a már említett interjúban mondja, vagyis voltaképp az előadás tematikai-dramaturgiai kérdése, s épp azt állítom, hogy maga a színházi este másról szól, ahhoz viszont, amiről szól, a darab, a darabértelmezés, az átirat mind csak ürügy.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház (Drámamelléklet), 1991.04.szám E.I.: Gulagdalok
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja: VALAHOL OROSZORSZÁGBAN

  • 1991.04.szám Színház, Szántó Judit: Zavarban vagyok
    Beszélgetés George Taborival

    A politizálás hiánya a színházban. Magányosságáról. A német színházról, terveiről. Fotó

    „— Magányosnak érzi magát? — Igen. Zavaros korszak ez, és én zavarban vagyok tőle. Azt hiszem, igaza van Eörsi Istvánnak: új enciklopédiára lenne szükség, hogy újra definiáljuk a szavakat. Fogalmunk sincs, mit jelentenek ma az olyan szavak, mint jobb- meg baloldal, szocializmus, imperializmus, forradalom, háború és béke, hazafiság és nacionalizmus, csak dobálózunk velük; üres klisék lettek, vagy elsüvítenek a fülünk mellett, mint a rakéták.”

  • 1991.05.02. (101.szám) Pest Megyei Hírlap, Tui-kongresszus
    Ajánlás mindnyájunknak

    Programismertető. A Katona József Színház előadásában Brecht Turandot-feldolgozása Zsámbéki Gábor rendezésében és Eörsi István magyar szövegével a gödöllői művelődési központban. A darab ismertetése.

    A darab címe: Turandot avagy a szerecsenmosdatók kongresszusa.

    Tui-k = Tellekt-Uel-in, azaz az értelmiségiek, akikről a mai darab szól

    • A témához kapcsolódó további tartalmakat találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1991.05.07. Népszabadság, Tanács István: Szeplős fogantatás

    A Kosáry Domokos, Eörsi István, Konrád György, Vásárhelyi Miklós kezdeményezésére szerveződött Magyar Humanista Egyesülettel kapcsolatos remények. Nem tévesztendő össze a Tarnói —Andrásfalvy-féle Magyar Humanista Társasággal. A Magyar Humanista Egyesületnek nem szabad lesüllyednie arra a szintre, hogy a másik társaságot kicsinálja, foglalkozzanak inkább saját céljaikkal!

    „Akik az etikai humanizmus eszméire fogékonyak, azok sárdobálás és kirekesztési kísérletek nélkül is érzékelik, mi a különbség a Tarnói—Andrásfalvy-féle alakulat és az Eörsi István, Konrád György nevével is fémjelzett szervezet között.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hírlap, 1991.04.30. V. Bálint Éva: Ilyen-olyan humanisták
    • Népszabadság, 1991.04.30. FELHÍVÁS

  • 1991.05.08. Népszabadság, Bán Tamás: Ez nem volt fair!

    Vita, reflexió Eörsi cikkére. Bán Tamás Csoóri Sándorral készült interjújáról az Amerika Hangja Rádió részére. A szerző szerint Eörsi „övön aluli” módszerekhez folyamodott. Bán cikkének csak egy részlete jelent meg a Népszabadságban, mely az antiszemitizmus magyarországi helyzetével foglalkozott.

    „Miután Eörsi foglalkozására nézve író és nem elmeszakértő, az egészségügyi utalásokat talán bízza a szakemberekre! […] Csupán Eörsi István iránti tiszteletem diktálta, hogy rámutassak néhány hozzá nem méltó és szerintem alaptalan megjegyzésére.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1991.04.27. Serényi Péter: Csoóri: Nincs politikai antiszemitizmus – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 1991.04.30. Eörsi István: Tiltakozás

    Reagálás:

    • Népszabadság, 1991.05.09. Mindenki fair
    • Népszabadság, 1991.05.13. Csoóri Sándor: Az antiszemita magának árt
    • Kapcsolódó cikk:
    • Magyar Fórum, 1991.05.16. (20.szám) Zsombori Ilona: Védelem, vagy újabb hátbatámadás?

  • 1991.05.09. Népszabadság, Mindenki fair

    Vita. Keretes írás. Csoóri Sándor interjút adott Bán Tamásnak, az Amerika Hangja munkatársának. Ebből közölt részleteket a Népszabadság, amire Eörsi István reagált, majd ehhez Bán Tamás fűzött megjegyzéseket. Az interjú rövidítése miatt keletkezett az a látszat, mintha Csoóri nem tudta volna, hol és mikor jelent meg Bibó tanulmánya a zsidókérdésről. A lap az Amerika Hangjához fordult az interjú teljes szövegéért, amit később közölni fognak.

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1991.04.27. Serényi Péter: Csoóri: Nincs politikai antiszemitizmus – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 1991.04.30. Eörsi István: Tiltakozás
    • Népszabadság, 1991.05.08. Bán Tamás: Ez nem volt fair!

    Reagálás:

    • Népszabadság, 1991.05.13. Csoóri Sándor: Az antiszemita magának árt

    Kapcsolódó cikk:

    • Magyar Fórum, 1991.05.16. (20.szám) Zsombori Ilona: Védelem, vagy újabb hátbatámadás?

  • 1991.05.10.Vas Népe, 1991.05.10. Ölbei Lívia: Beszélgetés Eörsi István önkéntes derűlátóval

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.