EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1991.03.30. (75.szám) Pest Megyei Hírlap, P. R.: Gazdag program
    Áprilisi előzetes

    Tudósítás a váci kulturális intézmények áprilisi programjából.

    „Legrangosabb színpadi bemutatónak ígérkezik William Shakespeare Szentivánéji álom című kétrészes vidám játékának a bemutatója. Fordította: Arany János, mai színpadra alkalmazta: Eörsi István.”

    • A témához kapcsolódó tartalmakat találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1991.03.30. (75.szám) Somogyi Hírlap, Eörsi-bemutató Pécsett

    Rövidhír. Programismertető a Pécsi Kisszínház tavaszi és nyári előadásaiból.

    „A Pécsi Kisszínház tavaszi programja április 8-án Eörsi István Sírkő és kakaó című darabjának bemutatásával kezdődik.”

    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1991.03.Le Monde Diplomatique, J.D.: Ah! Le bon vieux temps

  • 1991.03.szám (tél) Magyar Lettre Internationale, ALAPÍTVÁNY AZ EURÓPAI MAGYARORSZÁGÉRT

    Magyar Bálint, az Alapítvány az Európai Magyarországért Kuratóriuma elnökének tájékoztatása az alapítvány főbb tevékenységeiről. Az alapítvány tagjai között szerepel Eörsi István is.

  • 1991.03.szám Alföld, Keresztury Tibor: Úrrá lenni az émelyeken
    Keresztury Tibor beszélgetése Marno Jánossal

    Különállásáról a mai líra mezőnyében. Hol látja saját helyét a magyar irodalomban? A róla szóló kritikákról. A költészet másnapja című antológiájáról. Munkamódszeréről, Weöres Sándorról. A magyar irodalom helyzetéről, azokról, akik hatottak rá. Impressziói a közéletről. Kritikáiról, tanulmányairól. Az ember tragédiája rockosított változatáról.

    „Az elmúlt pár esztendőben még megszerettem Garaczi, Kukorelly, Parti Nagy, Molnár Miklós, Szijj Ferenc, Bertók, Kalász Márton, Cselényi Béla költészetét, Nádas Péter mikrorealizmusát (moralista pátoszát már nem), Kertész Imre bölcseleti regényeit, Eörsi István lucidus, szarkasztikus publicisztikáit, és el ne feledjem: Hajnóczy fojtott, indulatos, autoagresszív vízióit, beszédmódját.”

  • 1991.03.szám Alföld, Márton László: Plátói randaság
    MONDOLAT

    Az Új Idő című lapban cikksorozatával Szalay Károly „önjelölt Nobel-díj várományosokat fog megszentenciázni”. Célja: „irodalmi kommandók semlegesítése, megtévesztett olvasók felvilágosítása”. A felsorolt írók között van „Eörsi István, a hófehér bolsevik” is.

    „Majd most Szalay Károly véget vet a maffiózók kisded játékainak, majd most a kortárs magyar irodalom újra lesz értékelve, hogy attól koldul! […] Szegény Szalay Károly. Igazán nem lehet őt kvalitás nélküli embernek mondani. […] Miért kell ezt neki csinálnia? Hiszen ha tényleg ítélőmester volna!, de még csak nem is ügyész, hanem csupán szegénylegény.”

  • 1991.03.szám Filmvilág, Reményi József Tamás: Hol kezdődik a bűn?
    Filmcenzúra

    Esszé. „Tiltható-e, ami, úgymond, már tűrhetetlenül obszcén, embertelen, uszító? Föltehető a kérdés, de talán másképp kellene kérdezni. Miért és hogyan szabad nem tiltani?”

    „Eörsi István az írók közgyűlésén, ’81-ben azzal a kéréssel provokálta a kulturális vezetést, hogy vezessen be inkább nyílt, pedáns cenzúrát, mintsem áttekinthetetlen manipulációkkal tegye lehetetlenné azt, ami nincs ínyére. A nagy kópé persze a nyűg nélküli szabadság igézetében szónokolt. Íme, a vágy teljesült. Most már csak azon kéne törni a fejünket, milyen áttekinthetetlen manipulációkkal lehetne valamennyit visszaszerezni a cenzúrázott kor művészetének egykori jelentőségéből.”

    Előzmény:

    • Beszélő (Szamizdat – 1982. május), 1982.03.szám Dalos György: Írók egymás közt
    • Hírmondó (The New York Review of Books, 1985.12.05.), 1986.01 (20.szám) Timothy Garton Ash: A magyar lecke

    Kapcsolódó cikkek:

    • Alföld, 1990.03.szám Csoóri Sándor: Töprengések a cenzúráról. Antigoné megfakult arca
    • Magyar Hírlap, 1990.10.13. Földes Anna: A válság változatai
    • Magyar Hírlap, 1992.08.22. Tornai József: Tankok, ágyúk és az irodalom autonómiája
    • Politikatudományi Szemle, 2010.02.szám Bozóki András: A magyar demokratikus ellenzék: Önreflexió, identitás és politikai diskurzus

  • 1991.03.szám Híd, Krónika
    EGRIEK, ZALAEGERSZEGIEK ÚJVIDÉKEN
    DANILO KIŠ EMLÉKÉRE

    Két rövidhír.

    Az egri színház Újvidéken Eörsi István Sírkő és kakaó című darabját adta elő.

    „A hang árnyéka címmel február elején irodalmi estet rendezett Budapesten az újonnan indult Európai utas című folyóirat szerkesztősége és a Budapesti Ismeretterjesztő Társulat. A tavaly elhunyt íróról Eörsi István, Esterházy Péter, Konrád György, Petri György, Rajk László és Stojan Vujičić emlékezett meg.”

    • Eörsi Sírkő és kakaó című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1991.02.11. Faragó József: Danilo és Kiš
    • Európai Utas, 1991.02.szám A hang árnyéka
    • Népszabadság, 1991.04.05. Varsásnyi Gyula: A hang árnyéka
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.

  • 1991.03.szám Holnap, Hekeli Sándor: IHAJ, CSUHAJ…!
    (…ami nem azt jelenti, hogy sose halunk meg)
    Az egri színház bemutatója

    Sütő András Kalandozások Ihajcsuhajdiában című mesejátéka az egri Gárdonyi Géza Színházban. Rendező: Gali László.

    „Az egri színházban, úgy tűnik, szisztematikusan, többirányú megközelítéssel, más-más műfajban, de folyamatosan felszínen tartják ezt a témát: milyen is a zsarnokság természetrajza. Többféleképpen megmutatkozik a színrevitt darabokban s azok mintha kapcsolódást is mutatnának egymással. Itt volt például Eörsi István stúdiódrámája, a Sírkő és kakaó, a színház egyik előző havi bemutatója, amely szinte előkészítette a színrevitelét Sütő András székely ihletésű tündérmeséjének.”

    • Eörsi Sírkő és kakaó című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.

  • 1991.03.szám Színház, Szántó Judit: A tisztázatlan tisztás
    EÖRSI ISTVÁN: PÁRBAJ EGY TISZTÁSON

    Színikritika a Veszprémi Petőfi Színházban bemutatott Eörsi István: Párbaj egy tisztáson című előadásról. A rendező: Paál István. Elek Judit Vizsgálat Martinovics Ignác szászvári apát és társai ügyében című filmjének említése. Fotó: jelenetek a darabból

    „Eörsi Istvántól távol állt mind a történelmi naturalizmus, mind a pszichologizálás. Ő a félelem és az árulás paraboláját kívánta megalkotni, s ehhez szellemesen választott időpontot és helyzetet. […] Eörsit a kérdés nem lélektanilag, hanem a képlet síkján izgatja. Hősének ezen a napon kell rájönnie arra, hogy a mechanizmussal szemben semmi esélye sincs. […] Eörsi parabolája nem maszatos, csak túlpörgetett; túl hamar kimerül, s utána már csak egy-egy hunyorgó felvillanás erejéig lehet feltölteni. Viszont, mert »tiszta«, érvényesülhetnek benne a szerző ismert erényei, a helyzetek sokarcúságára rímelő szikrázó intellektuális párbeszédek, a többszörösen megtekert érvrendszerek (noha, tán a motor lefulladása okán, a briliáns formulák szomszédságába be-beszüremlik egynémely közhely is). […] Az előadás után első gondolatom az volt: ha színházam volna, most azonnal meghívnám Eörsi Istvánt: ne csak Németországban rendezze műveit, vigye színre nálam — szerzői drámaként — az Egy tisztásont; az eltelt tizenkét év megannyi új adalékával bizonyára új rálátást adna neki is. Az ötlet egyszerre jelzi, hogy az előadás nem elégített ki, viszont a darabban több lehetőséget érzek; bizonyítsa be Eörsi, ha tévedek! Ez is egy csapda. Vagy, jó esetben, mégsem.”

    • Eörsi István Egy tisztáson című darabja megtalálható Eörsi István Kilenc dráma című kötetében. A könyv adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház, 1980.11.szám Balogh Tibor: Labanckaland Agriában
    • Színház (Drámamelléklet), 1981.02.szám E.I.: Egy tisztáson
    • Színház, 1990.09.szám Évadelőzetes
    • Pesti Műsor, 1990.12.12. (50.szám) Eörsi István: EGY TISZTÁSON
    • Magyar Nemzet, 1991.03.18. a. a.: Egy tragibohózatról
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.

  • 1991.04. szám Kritika, Almási Miklós: Bertolt Brecht: Turandot
    Ballada az írástudók gerincéről

    Színikritika. Katona József Színház – rendező: Zsámbéki Gábor, fordító: Eörsi István, zeneszerző: Sáry László.

  • 1991.04.05. (14.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Egy klasszikus tragédia körvonalai (I)
    1991.04.12. (15.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Egy klasszikus tragédia körvonalai (II.)

    Előszó a közeljövőben megjelenő Angyal István Sajátkezű vallomás című könyvéből.

    • A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek/ Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1991.06.01. Balogh Ernő: Magyar kommünár 
    • Magyar Nemzet, 1991.06.03. Kertész Ákos: Szent vagy őrült?
    • Múltunk, 1995.04.szám Eörsi László: Angyal István saját kezű vallomásai (1956. december) (és az itt felsorolt cikkek)
    • Múltunk, 2001.02–03.szám Tóth Eszter Zsófia: Révész Sándor: Egyetlen élet.
    • A témához kapcsolódó további tartalmakat olvashat a cikkeknél, ha a keresőmezőbe beírja a könyv címét.


  • 1991.04.05. (14.szám) Pesti Műsor, SZÓVÁLTÁS a SZÍNHÁZ-ról és a színházról

    A Radnóti Színház címlapja. Az est résztvevői között van Eörsi István. 

  • 1991.04.05. Népszabadság, Varsásnyi Gyula: A hang árnyéka
    DANILO KIŠ EMLÉKEZETE
    HULLÁMHOSSZ-VÁLOGATÓ

    Emlékek Danilo Kišről, a budapesti, 1989 júniusi nemzetközi írókonferencia hangulatáról, az utolsó interjúkról, a beszélgetésekről. A Kossuth adón A hang árnyéka címmel lesz hallható a Kossuth Klubban rendezett irodalmi emlékesten Danilo Kišről elhangzott gondolatok.

    „Sokak jó emlékezete őrzi őt. Eörsi Istváné például, aki feltételezi, hogy Belgrád szépasszonyai gyászba öltöznek halálhíre hallatán, s akiben felbukkan egy különös, régi Antigoné-előadás képe, melyet együtt kuncogott végig Kišsel a belgrádi Atelier 212 páholyában.”

    Kapcsolódó cikk:

    • Népszabadság, 1991.02.11. Faragó József: Danilo és Kiš
    • Európai Utas, 1991.02.szám A hang árnyéka
    • Híd, 1991.03.szám Krónika

  • 1991.04.06. (80.szám) Kisalföld, Nyitray Péter: Próféták! Bolondok!
    Április 11: a költészet napja

    A költészet szerepéről, hatásáról. A megzenésített versekkel a költők is tovább élnek, műveik tovább hatnak.

    „A költők száját nem lehet befogni. Nem is érdemes. Eörsi versei kijutottak a börtönből, Faludi sorait megtanulták a foglyok Recsken, Radnóti utolsó verseit kiásták.”

  • 1991.04.10. Népszabadság, Hajba Ferenc: Tételtotó

    A politika és a költészet kapcsolata. Nem valószínű, hogy érettségi tétel lesz József Attila. A KDNP Heves megyei elnöke szerint a költő is a „nemzetietlen szégyenrezsim házi poétája”. Előbb-utóbb még Ady Endrére is sor kerülhet, bár őt most még védik istenes versei. Az érettségire készülő diákok találgatják, ki, milyen irodalomtételre számít.

    „Csoóri, Csurka és Csengey szerepelt az első helyen. Őket követte Sütő András. Ismerősöm gyereke Konrád Györgyöt és Eörsi Istvánt is tüzetesen olvassa. Szerinte nem lehetetlen, hogy az ő műveikből választ majd a bizottság. Irodalmi érdemeiken túl talán azért is — okoskodik a fiú —, hogy a liberális ellenzék képviselőire haragítsák a készületlen, rosszul számító diákokat.”

  • 1991.04.11. (98.szám) Új Dunántúli Napló, Hodnik I.: Egy életre kelt rögeszme
    Sírkő és kakaó a Pécsi Kisszínházban

    Színikritika Eörsi István darabjáról. Rendező: Bagossy László. 

    • Eörsi Sírkő és kakaó című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.

  • 1991.04.12. Magyar Szó, Bartuc Gabriella: A peremszínház
    32. MES

    A 32. MES előadásairól – Genet Szigorított börtönéről Damir Zlatar Frey rendezésében, továbbá a pazovai SOS-ről (Miroslav Benka) és a szkopjei Dies irae-ről (Zsanina Mircsevszka)

    „Eörsi más szövegkörnyezetből iderángatott szavával: Frey beássa magát a kútba, és mélyíti ezt a kutat, ameddig lehet.”

  • 1991.04.12. Magyar Szó, Bertha Bulcsu: Írók, színészek, börtönök
    EÖRSI ISTVÁN: (ítélet: 8 év)

    Bertha Bulcsu tizenkét kiemelkedő börtönviselt értelmiségit szólaltat meg abban az interjúkötetben, amely az Új Idő kiadásában jelent meg. Részletek a kötetből. Folytatás a következő számokban.

    • A kötet adatait és az Eörsire vonatkozó tartalmakat elolvashatja az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszava, 1990.07.28. Cynolter Károly: Írók, színészek, börtönök
    • Magyar Szó, 1991.04.13. Bertha Bulcsu: Írók színészek, börtönök
    • Magyar Szó, 1991.04.14. Bertha Bulcsu: Írók, színészek, börtönök
    • Magyar Szó, 1991.04.15. Bertha Bulcsu: Írók, színészek, börtönök
    • Magyar Szó, 1991.04.16. Bertha Bulcsu: Írók, színészek, börtönök
    • Magyar Szó, 1991.04.17. Bertha Bulcsu: Írók, színészek, börtönök
    • Magyar Szó, 1991.04.18. Bertha Bulcsu: Írók, színészek, börtönök
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a könyv címét.

  • 1991.04.13. Magyar Szó, Bertha Bulcsu: Írók színészek, börtönök
    EÖRSI ISTVÁN: (ítélet: 8 év)

    Bertha Bulcsu tizenkét kiemelkedő börtönviselt értelmiségit szólaltat meg abban az interjúkötetben, amely az Új Idő kiadásában jelent meg. Részletek a kötetből. Folytatás és további folytatások a következő számokban.

    • A kötet adatait és az Eörsire vonatkozó tartalmakat elolvashatja az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

    Előzmény:

    • Magyar Szó, 1991.04.12. Bertha Bulcsu: Írók, színészek, börtönök

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszava, 1990.07.28. Cynolter Károly: Írók, színészek, börtönök
    • Magyar Szó, 1991.04.14. Bertha Bulcsu: Írók, színészek, börtönök
    • Magyar Szó, 1991.04.15. Bertha Bulcsu: Írók, színészek, börtönök
    • Magyar Szó, 1991.04.16. Bertha Bulcsu: Írók, színészek, börtönök
    • Magyar Szó, 1991.04.17. Bertha Bulcsu: Írók, színészek, börtönök
    • Magyar Szó, 1991.04.18. Bertha Bulcsu: Írók, színészek, börtönök
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a könyv címét.

  • 1991.04.13. Magyar Szó, Brasnyó István: Nap mint nap

    Napló az európai kultúráról, a keresztény nosztalgiáról, Titoról, a népszámlálásról, Belgrád második világháborús bombázásának ötvenedik évfordulójáról, a pravoszláv húsvétról, a könyvekről.

    „Varha Balázs mondta is egy alkalommal: — Nincs messze az az idő, amikor majd ki fognak szorítani benneteket a házból. — Nos, ezt megelőzendő, becsülettel irtottam is az állományt. Eörsi Istvánnak is föltűnhetett ez, itt, Újvidéken, mert nem mulasztotta el csípős hangnemben megjegyezni: — Krleža -kötetedet láttam az antikváriumban! — Azért a dolog valahogy úgy áll, hogy Krležát mégsem adhattam el, ezt másvalaki tehette a nevemben. Krležához inkább érzelmi viszony fűz, nem ideológiát képvisel a szememben, hanem irodalmat.”

  • 1991.04.14. Magyar Szó, Bertha Bulcsu: Írók, színészek, börtönök
    EÖRSI ISTVÁN: (ítélet: 8 év)

    Bertha Bulcsu tizenkét kiemelkedő börtönviselt értelmiségit szólaltat meg abban az interjúkötetben, amely az Új Idő kiadásában jelent meg. Részletek a kötetből. Folytatás és további folytatások a következő számokban. Fotó

    • A kötet adatait és az Eörsire vonatkozó tartalmakat elolvashatja az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszava, 1990.07.28. Cynolter Károly: Írók, színészek, börtönök
    • Magyar Szó, 1991.04.12. Bertha Bulcsu: Írók, színészek, börtönök
    • Magyar Szó, 1991.04.15. Bertha Bulcsu: Írók, színészek, börtönök
    • Magyar Szó, 1991.04.16. Bertha Bulcsu: Írók, színészek, börtönök
    • Magyar Szó, 1991.04.17. Bertha Bulcsu: Írók, színészek, börtönök
    • Magyar Szó, 1991.04.18. Bertha Bulcsu: Írók, színészek, börtönök
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a könyv címét.

  • 1991.04.15. Magyar Szó, Bertha Bulcsu: Írók, színészek, börtönök
    EÖRSI ISTVÁN: (ítélet: 8 év)

    Bertha Bulcsu tizenkét kiemelkedő börtönviselt értelmiségit szólaltat meg abban az interjúkötetben, amely az Új Idő kiadásában jelent meg. Részletek a kötetből. Folytatás és további folytatások a következő számokban.

    • A kötet adatait és az Eörsire vonatkozó tartalmakat elolvashatja az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszava, 1990.07.28. Cynolter Károly: Írók, színészek, börtönök
    • Magyar Szó, 1991.04.12. Bertha Bulcsu: Írók, színészek, börtönök
    • Magyar Szó, 1991.04.13. Bertha Bulcsu: Írók színészek, börtönök
    • Magyar Szó, 1991.04.14. Bertha Bulcsu: Írók, színészek, börtönök
    • Magyar Szó, 1991.04.16. Bertha Bulcsu: Írók, színészek, börtönök
    • Magyar Szó, 1991.04.17. Bertha Bulcsu: Írók, színészek, börtönök
    • Magyar Szó, 1991.04.18. Bertha Bulcsu: Írók, színészek, börtönök
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a könyv címét.

  • 1991.04.16. (88.szám) Pest Megyei Hírlap, Szentivánéji álom
    Művelődési központ

    Vácott, a Madách Imre Művelődési Központban mutatják be William Shakespeare Szentivánéji álom című vígjátékot.

    „A darabot eredetileg Arany János fordította, mai színpadra alkalmazta és a három felvonást két részre tagolta: Eörsi István.”

    • A témához kapcsolódó tartalmakat találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.