EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1991.01.12. Beszélő (Hetilap – 2.szám), Felolvasóestek Budapesten
    BERLINI ÍRÓK VENDÉGSÉGBEN MAGYAR SZERZŐKNÉL

    Olyan magyar írók, akik egy ideig „berliniek” voltak, azaz a „DAAD Berliner Künstlerprogramm” meghívására egy darabig Berlinben éltek, a berlini Ambiente című kiállítás keretén belül a Műcsarnokban és a Goethe Intézetben közös felolvasóesteket tartanak német írókkal. Fotók a részvevőkről (Eörsi István).

    Kapcsolódó cikkek:

    • Pesti Hírlap, 1991.01.10. Munkatársunktól: BERLIN—BUDAPEST ÍRÓTALÁLKOZÓ
    • 168 óra, 1991.01.15. (2.szám) Szénási Sándor: Az író a kupacok között
    • Népszabadság, 1991.09.19. Szalay György: Évente egymillió márka továbbképzésre
    • Kortárs, 1992.05.szám Bor Ambrus: Gépkor, nyelvek, találkozások

  • 1991.01.12. Napló, Horváthy György: Párbaj egy tisztáson
    Eörsi István ősbemutató a Petőfi Színházban

    Ismertetés és jelenetek a darabból. Rendező: Paál István.

    • Eörsi István Egy tisztáson című darabja megtalálható Eörsi István Kilenc dráma című kötetében. A könyv adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1991.01.12. Népszabadság, E.I.: Az időszerűség tragikuma

    Könyvkritika K. Havas Géza: Talpra halottak! – Gáspár Zoltán: Közjogi villongások című kötetekről. Sajtó alá rendezte: Kenedi János. Fotó a szerzőkről.

  • 1991.01.14. Népszava, takács: SÍRKŐ ÉS KAKAÓ

    Az egri Gárdonyi Géza Színház vendégjátéka az újvidéki magyar színházban. Eörsi Sírkő és kakaó című komédiája is repertoáron van.

    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1991.01.15. (2.szám) 168 óra, Szénási Sándor: Az író a kupacok között
    Csúcsok a mocsárból
    Goethe és az orgazmus

    Beszélgetés Eörsi Istvánnal Nyugat-Berlinhez való kötődéséről, a német kultúráról, az ottani írókról, költőkről, a DAAD ösztöndíjról, a Kihallgatás című darabjáról. Fotók.

    „Amikor 1986-ban Nyugat-Berlinből hazakészülődtem (addigra ott már sokra vittem mint újságíró, nevezetesen a Theater Heuténak voltam állandó kolumnistája, én írtam az utolsó oldalt), elhatároztam, hogy utoljára írok valami nagy pimaszságot. Aztán fiktív beszélgetésben leírtam, hogy valaki megkérdi tőlem, mi a két rendszer közti különbség, és akkor azt mondom: a mi rendszerünk olyan, mint egy egységes, óriási szarkupac, és ha az ember valahogy lecsúszik róla, nincs mód visszamászni.”

    Az idézett „szarkupac-elmélet” a Theater Heute 1986. szeptemberi számának, 63. oldaláról Eörsi István „Der Unterschied” („A különbség”) című írásából való. Ez a fiktív beszélgetés a keleti és nyugati rendszer közötti különbséget taglalja.

    Ez a cikk sajnos nincs a rendszerünkben. 

    Reagálás:

    • 168 óra, 1991.01.29. (4.szám) Eörsi István: Tisztelt Szerkesztőség!

    Kapcsolódó cikkek:

    • Beszélő (Hetilap – 2.szám), 1991.01.12. Felolvasóestek Budapesten
    • Népszabadság, 1991.09.19. Szalay György: Évente egymillió márka továbbképzésre
    • Kortárs, 1992.05.szám Bor Ambrus: Gépkor, nyelvek, találkozások


  • 1991.01.15. Népszabadság, Zappe László: Szinte mindenki besúgó
    Eörsi-bemutató Veszprémben

    Színikritika Eörsi István: Párbaj egy tisztáson című darabjáról. Rendező: Paál István. Fotó Rajhona Ádám és Bősze György a darabban.

    „A darab lényegében nyitva hagyja a Martinovics megítélése körüli régi vitát, ahhoz pedig túlzottan elnagyolt, parabolaszerű, hogy egységbe foglalja az objektív történelmi szerepet és a személyes jellemgyengeséget.”

    • Eörsi István Egy tisztáson című darabja megtalálható Eörsi István Kilenc dráma című kötetében. A könyv adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témához további kapcsolódó cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1991.01.15. Pesti Hírlap, Schreiber László: Párbaj egy tisztáson
    ŐSBEMUTATÓ A VESZPRÉMI PETŐFI SZÍNHÁZBAN

    Színikritika Eörsi István darabjáról. Rendező: Paál István.

    „…a szerző műfaji meghatározásához híven – valóban bohózati elemek keverednek a tragédia jegyeivel. Csakhogy, ami bohózat a dombot formázó színen, az a legritkább esetben késztet nevetésre, csupán pillanatnyi és helyi értéke, szerepe van.”

    • Eörsi István Egy tisztáson című darabja megtalálható Eörsi István Kilenc dráma című kötetében. A könyv adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1991.01.16. Pesti Hírlap, Schreiber László: Szép eszmények és a szégyen
    Függöny után
    BESZÉLGETÉS EÖRSI ISTVÁNNAL ÉS PAÁL ISTVÁN RENDEZŐVEL

    Beszélgetés Eörsi Istvánnal és Paál István rendezővel a Párbaj egy tisztáson című Eörsi-darab veszprémi ősbemutatója után. Martinovics figurájáról. Paál István darabválasztása okairól. Fotók

    Eörsi: „Ma is szocialistának tartom magam, sőt volt idő, amikor a kommunizmus eszméiben is hittem. Amikor ma szocialistának mondom magam, semmi közösséget sem vállalok az úgynevezett létező szocializmussal. […] Minden reggel azzal az örömmel ébredek fel, hogy nincs már pártállam!”

    • Eörsi István Egy tisztáson című darabja megtalálható Eörsi István Kilenc dráma című kötetében. A könyv adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1991.01.19. (16.szám) Pest Megyei Hírlap, tóth: Most még túl nagy a mozgás
    Az elvek csak alibiként szolgáltak

    A Liberális klub idei első vendége Eörsi István volt. Beszámoló a beszélgetésről. Az elvek fontosságáról, amik mindig alibiként szolgáltak. A Különremény című könyvének történetéről. Az SZDSZ szerepe a Parlamentben.

    „A magukat liberálisnak valló szabaddemokraták közül is kiemelkedik erős szociális érzékenységével. […] nem az elvek alapján szerveződtek meg a pártok, mint Nyugat-Európában. Sokkal inkább morális döntések és kulturális hagyományok alapján. […] A »több húst adunk, ha tisztelitek a hatalmat« rossz kompromisszum volt. Akik ezt felismerték, azok zömében »urbánus gyökereken« nevelkedtek. Szemben a népies gondolkodókkal, akik szerint a hatalommal minden körülmények között tartani kell a kapcsolatot, mert a népen csak így lehet segíteni. […] Az író mély részvétet érez az emberek iránt, szocialistának vallja magát, persze nem a fogalom marxi értelmében, mint Lukács György. Ugyanakkor továbbra is materialista marad.”

    A Különremény című kötet 1972-ben jelent meg a Szépirodalmi Könyvkiadónál, majd elkobozták, és a kinyomtatott példányok csak a rendszerváltás idején kerültek elő.

    • A Különremény című kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja Eörsi kötetének címét.

  • 1991.01.19. Beszélő (Hetilap – 3.szám), Nánay: Párbaj egy tisztáson

    Eörsi István darabja megírása után huszonkét évvel a Veszprémi Petfői Színházban. Rendező: Paál István.

    „a Martinovits-összeesküvés egy képzelt epizódjának kibontakozása kapcsán Eörsi a besúgás természetéről, a besúgó és a besúgásra felbujtó közös csapdahelyzetéről, az árulás mibenlétéről ír.”

    • Eörsi István Egy tisztáson című darabja megtalálható Eörsi István Kilenc dráma című kötetében. A könyv adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1991.01.19. Népszabadság, E.I.: Egy gomba árnya

    Vers.

  • 1991.01.19.La Croix l`Événement, Philippe Petit: Souvenirs, souvenirs

    (Ah! le bon vieux temps d`Istvan Eörsi.)

  • 1991.01.22. Népszava, Kovács Júlia: Mindig lesznek, akik égig érnek

    Elmélkedés a kultúra napján.

    „Ha még egy destruktívnak nevezett magyar író, Eörsi István is azt mondja, hogy az értékek jelenkori kuszáltságában mégiscsak vannak szilárd támpontok, olyan nevek, mint Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Ady Endre, József Attila, Illyés Gyula, Németh László, akkor tudnunk kell, hogy a kultúrának olyan csarnokába léphetünk, amelyben minden név, minden életmű egyegy erős, szép ívű tartóoszlop.”

  • 1991.01.26. Magyar Szó, b-c: Egriek vendégjátéka Újvidéken

    Az egri Gárdonyi Géza Színház két színdarabbal vendégszerepel: Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok Gali László rendezésében. Eörsi István: Sírkő és kakaó Éry-Kovács András rendezésében.

    „Eörsi István, Schwajda és Spiro mellett a legtöbbet játszott kortárs drámaíró Magyarországon. Drámáival az ember belső szabadságát kívánja tágítani, vagy legalábbis ezt a szabadságot megközelíteni. […] Nádas Péter szerint »A történet fordulatos, szellemes, szórakoztató és nagyon mulatságos. Épp annyira mulatságos, mint amennyire tragikus ...«”

    • Eörsi Sírkő és kakaó című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.

  • 1991.01.28. Népszabadság, Lázár Imre: A szarvassá változott fiú
    Raghuvir Sahay 1929—1990

    Az indiai költő, novellista, esszéista, műfordító, újságíró, szerkesztő magyar irodalomhoz fűződő kapcsolata. Életműve, műfordítói tevékenysége. Az 1982-es antológiában szerepel Eörsi István verse. Barátsága Weöres Sándorral, kapcsolata a többi magyar íróval. Tervei, amiket már nem tud megvalósítani. Fotó

  • 1991.01.29. (4.szám) 168 óra, E.I.: Tisztelt Szerkesztőség!

    Olvasói levél. Egy Lator Lászlóval kapcsolatos helyreigazítási kérelem.


    Előzmény:

    • 168 óra, 1991.01.15. (2.szám) Szénási Sándor: Az író a kupacok között


  • 1991.01.30. Népszava, Várhegyi Andrea: Maffiák mindenütt vannak

    Beszélgetés Gábor Miklóssal, A Bernhardi-ügy című darab vendég főszereplőjével. Eörsi István említése. Fotó

  • 1991.01.31. (26.szám) Somogyi Hírlap, Horányi: Valahol Oroszországban
    BEMUTATÓ ELŐTT

    Beszélgetés Jeles Andrással a kaposvári Csiky Gergely Színház Valahol Oroszországban című darabja próbáján.

    „A XX. századi orosz irodalomból állítottuk össze a darab forgatókönyvét Eörsi Istvánnal. Többségében eddig nem publikált művek ezek. Számos szamizdat-kiadvány szolgál forrásául.”

    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1991.01.szám 2000, Karátson Gábor: Idegbajok, metamorfózisok

    „– Mint meggyőződéses autóellenesnek persze ott kellett lennem mindenütt – fogja majd mondani a Haus Wittgensteinben, a bonni zöldek konferenciáján; mindenki nevet majd. Eörsivel repülnek Kölnbe, meg vannak híva ketten, Eörsi meg ő; az Eörsi folyton röpköd, de ő akkor ül életében másodszor repülőn, vagyis hát harmadszor, érted, egyszer Varsóba, oda-vissza, most meg ez; magasan a felhő-tenger fölött. »Hát megünnepelték mégis aztán«, mondja Eörsinek. »Valahogy mégiscsak összejöttek.« A Haus Wittgenstein kertjében az amerikai óriásfenyők, a gingko bilobák. Eső után a kert.

    Eörsit látásból ismerte először, Márianosztráról, a sétáról. Úgy emlékezett, hogy Eörsi a kis körben sétált, ő meg a nagyban; ellentett irányban a két kör. Ám Eörsi ezt kétségbe vonja, mármint hogy ő a kicsiben lett volna; szerinte a kis körben Gáli sétált.”

  • 1991.01.szám Filmvilág, Schubert Gusztáv: Királyi többes
    A rendszer végszava

    Esszé az ’56-os játékfilmekről. Képzeletbeli dráma Kádár Jánosról és Nagy Imréről. Eörsi István börtöndrámájáról, A kihallgatásról.

    „…a legtökéletesebb Kádár-kori börtöndráma A kihallgatás (1965), Eörsi István darabja, Rákosi börtönében játszódik, 1953-ban. A megzavarodott, az eszme szilárd talaja után hiába kapkodó börtönparancsnok és a magabiztos (mert a kételyeknek már túlpartján álló) elítélt, várakozásunk ellenére, nem Rákosi és Nagy Imre szembenállását idézi, hanem Kádárét és Nagy Imréét.”

    Eörsi A kihallgatás című darabját 1965-ben írta, 1984-ben Nyugat-Berlinben volt az ősbemutatója német nyelven, de magyar színpadra csak 1988-ban kerülhetett.

    • Eörsi A kihallgatás című műve a Kilenc dráma és A Fogadás. 18 dráma című kötetekben található. A kötetek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • Eörsi A kihallgatás című drámáját elolvashatja itt: Színház (Drámamelléklet), 1988.03.szám E.I.: A kihallgatás. Dráma két részben
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1991.01.szám Kritika, E.I.: Időm Gombrowiczcsal
    Részlet

    A „közös akolba terelt írók” a Kádár-rendszerben. Tandori Dezsőről. Miért nem talált vissza Eörsi szabadulása után az irodalmi életbe, miért lett korszerűtlen? Az elismertség hiányáról.

    • Eörsi István Időm Gombrowiczcsal című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1991.01.szám Kritika, Tamás Gáspár Miklós: Szalai Pál tömegessége

    Vita Szalai Pállal a Valóság 1990/10. számában közölt esszéjével, mely a nyilasokról szólt. Sokan támadják TGM-et, köztük Eörsi István is, amiért beszél saját nézeteiről.

  • 1991.01.szám Társadalmi Szemle, Perecz László: A filozófus arcmásai
    Lukács György, a regényhős

    Lukács György személyisége a szépirodalmi alkotásokban. Válogatás a magyar művekből. A szemlézett kötetek között van Eörsi István Az interjú című kötete is. Eörsi „...nem csupán interjúkészítő: vitapartner is”. Eörsi kérdése: „Ön tényleg azt hiszi, hogy ha egy fasiszta bíróság kommunistát végeztet ki, akkor gyilkol, de ha kommunista hatóság teszi ugyanezt, akkor csak téved vagy hibázik? Különbséget kell tenni gyűlöletes és bocsánatos bűn között?” Eörsi utólag elutasította mesterét, a „létező szocializmus” felől emelt vétót.

    • Eörsi István Interjú című kötete adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A dráma megjelent Eörsi István: A szerző szeretné, ha a pofa feje és a csomó emlékeztetne egymásra című kötetében is. A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház (Drámamelléklet), 1989.01.szám E.I.: Az interjú
    • A témához kapcsolódó további tartalmakat olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1991.01.szám Új Írás, Laczkó András: A portré igazsága
    Berha Bulcsú: Írók, színészek börtönök

    Könyvkritika az interjúkötetről.

    „Ugyancsak nem választhatók szét mereven az irodalom és a politika területei Eörsi Istvánnál sem, mi több, motivációit maga is azzal magyarázta, hogy az ötvenes évek elején írt versei miatt hordozott szégyentől kívánt megszabadulni. Eörsinél irodalmi és politikai szempontból egyaránt szerepet kapott az »egy táborban« létezés gondja. Amikor Bertha Bulcsu a börtön változtató hatásáról kérdezett, akkor a válasz az volt, hogy – bár hajdani illúziói szétoszlottak – marxistaként szabadult. Volt olyan elképzelése, hogy az »igazi« kommunisták majd megmutatják. Cellatársa győzte meg, hogy annak miért lennének borzalmas következményei (»A nem igaziak ugyanis jóllaktak már, de ti még éhesek vagytok.«).”

    • A Bertha Bulcsú kötetében megjelent interjút a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél lehet elolvasni.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.