Cikkek
-
1991.01.29. (4.szám) 168 óra, E.I.: Tisztelt Szerkesztőség!
Olvasói levél. Egy Lator Lászlóval kapcsolatos helyreigazítási kérelem.
Előzmény:
- 168 óra, 1991.01.15. (2.szám) Szénási Sándor: Az író a kupacok között
1991.01.30. Népszava, Várhegyi Andrea: Maffiák mindenütt vannak
Beszélgetés Gábor Miklóssal, A Bernhardi-ügy című darab vendég főszereplőjével. Eörsi István említése. Fotó
1991.01.31. (26.szám) Somogyi Hírlap, Horányi: Valahol Oroszországban
BEMUTATÓ ELŐTTBeszélgetés Jeles Andrással a kaposvári Csiky Gergely Színház Valahol Oroszországban című darabja próbáján.
„A XX. századi orosz irodalomból állítottuk össze a darab forgatókönyvét Eörsi Istvánnal. Többségében eddig nem publikált művek ezek. Számos szamizdat-kiadvány szolgál forrásául.”
- A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.
1991.01.szám 2000, Karátson Gábor: Idegbajok, metamorfózisok
„– Mint meggyőződéses autóellenesnek persze ott kellett lennem mindenütt – fogja majd mondani a Haus Wittgensteinben, a bonni zöldek konferenciáján; mindenki nevet majd. Eörsivel repülnek Kölnbe, meg vannak híva ketten, Eörsi meg ő; az Eörsi folyton röpköd, de ő akkor ül életében másodszor repülőn, vagyis hát harmadszor, érted, egyszer Varsóba, oda-vissza, most meg ez; magasan a felhő-tenger fölött. »Hát megünnepelték mégis aztán«, mondja Eörsinek. »Valahogy mégiscsak összejöttek.« A Haus Wittgenstein kertjében az amerikai óriásfenyők, a gingko bilobák. Eső után a kert.
Eörsit látásból ismerte először, Márianosztráról, a sétáról. Úgy emlékezett, hogy Eörsi a kis körben sétált, ő meg a nagyban; ellentett irányban a két kör. Ám Eörsi ezt kétségbe vonja, mármint hogy ő a kicsiben lett volna; szerinte a kis körben Gáli sétált.”
1991.01.szám Filmvilág, Schubert Gusztáv: Királyi többes
A rendszer végszavaEsszé az ’56-os játékfilmekről. Képzeletbeli dráma Kádár Jánosról és Nagy Imréről. Eörsi István börtöndrámájáról, A kihallgatásról.
„…a legtökéletesebb Kádár-kori börtöndráma A kihallgatás (1965), Eörsi István darabja, Rákosi börtönében játszódik, 1953-ban. A megzavarodott, az eszme szilárd talaja után hiába kapkodó börtönparancsnok és a magabiztos (mert a kételyeknek már túlpartján álló) elítélt, várakozásunk ellenére, nem Rákosi és Nagy Imre szembenállását idézi, hanem Kádárét és Nagy Imréét.”
Eörsi A kihallgatás című darabját 1965-ben írta, 1984-ben Nyugat-Berlinben volt az ősbemutatója német nyelven, de magyar színpadra csak 1988-ban kerülhetett.
- Eörsi A kihallgatás című műve a Kilenc dráma és A Fogadás. 18 dráma című kötetekben található. A kötetek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
- Eörsi A kihallgatás című drámáját elolvashatja itt: Színház (Drámamelléklet), 1988.03.szám E.I.: A kihallgatás. Dráma két részben
- A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.
1991.01.szám Kritika, E.I.: Időm Gombrowiczcsal
RészletA „közös akolba terelt írók” a Kádár-rendszerben. Tandori Dezsőről. Miért nem talált vissza Eörsi szabadulása után az irodalmi életbe, miért lett korszerűtlen? Az elismertség hiányáról.
- Eörsi István Időm Gombrowiczcsal című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
1991.01.szám Kritika, Tamás Gáspár Miklós: Szalai Pál tömegessége
Vita Szalai Pállal a Valóság 1990/10. számában közölt esszéjével, mely a nyilasokról szólt. Sokan támadják TGM-et, köztük Eörsi István is, amiért beszél saját nézeteiről.
1991.01.szám Társadalmi Szemle, Perecz László: A filozófus arcmásai
Lukács György, a regényhősLukács György személyisége a szépirodalmi alkotásokban. Válogatás a magyar művekből. A szemlézett kötetek között van Eörsi István Az interjú című kötete is. Eörsi „...nem csupán interjúkészítő: vitapartner is”. Eörsi kérdése: „Ön tényleg azt hiszi, hogy ha egy fasiszta bíróság kommunistát végeztet ki, akkor gyilkol, de ha kommunista hatóság teszi ugyanezt, akkor csak téved vagy hibázik? Különbséget kell tenni gyűlöletes és bocsánatos bűn között?” Eörsi utólag elutasította mesterét, a „létező szocializmus” felől emelt vétót.
- Eörsi István Interjú című kötete adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
- A dráma megjelent Eörsi István: A szerző szeretné, ha a pofa feje és a csomó emlékeztetne egymásra című kötetében is. A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
Kapcsolódó cikkek:
- Színház (Drámamelléklet), 1989.01.szám E.I.: Az interjú
- A témához kapcsolódó további tartalmakat olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.
1991.01.Új Írás, Laczkó András: A portré igazsága. Berha Bulcsú: Írók, színészek börtönök.
(Könyvkritika az interjúkötetről. Eörsi válasza a börtön változtató hatását firtató kérdésre az volt, hogy - bár
hajdani illúziói szétoszlottak - marxistaként szabadult. Volt olyan elképzelése, hogy az ˝igazi˝ kommunisták
majd megmutatják. Cellatársa győzte meg, hogy annak miért lennének borzalmas következményei /˝A nem igaziak ugyanis jóllaktak már, de ti még éhesek vagytok.˝/.)
A Bertha Bulcsú kötetében megjelent interjút a honlapon az Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél lehet elolvasni.
1991.02.01. (2.szám) Könyvtáros, Bereczky László: Megjegyzés néhány írásunkhoz
„két írást is közlünk abból az Eszmélet című »ős-szamizdat«-ból, amelyet a Széchényi Könyvtár dolgozói éppen abban az időben szerkesztettek, részben írtak, stencillel sokszorosítottak, összehordtak, postáztak. Nem érdektelen a két írás szerzője sem. A november 23-i néma tüntetésről Szabó István, a korán elment nagyszerű novellista tudósított, a vers költője pedig Eörsi István, a mai magyar irodalmi és közélet jeles képviselője, akkoriban mindketten huszonötéves ifjú emberek.” [Eörsi István Szóba se állj vele című verséről van szó.] [Az asszonyok tüntetése 1956. december 4-én zajlott a budapesti Hősök terén.]
Kapcsolódó cikkek:
- Könyvtáros, 1991.02.01. (2.szám) Szemelvények az Eszmélet című „ős-szamizdat”-ból, 1956 decemberéből
- További kapcsolódó cikkeket olvashat a témába, ha a keresőmezőbe beírja a vers címét.
1991.02.01. (2.szám) Könyvtáros, Szemelvények az Eszmélet című „ős-szamizdat”-ból, 1956 decemberéből
Szabó István: Emberek а kарu alattAz ’56-os néma tüntetésről szóló egykori novella mellett Eörsi István Szóba se állj vele című versének közlése.
- Ez a verse megjelent a Magyar versek 1953–1956 című antológiában. A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.
- Az asszonyok tüntetése 1956. december 4-én zajlott a budapesti Hősök terén.
- A vers röpiratban terjesztve 1956. november 8-án.
- Eörsi 1957-es perében is szerepet kapott ez a verse. [Eörsi a Szóba se állj vele című verse születésének körülményeiről ír később, és elemzi is a 2000 című lap 3. számában.
Kapcsolódó tartalmak:
- Könyvtáros, 1991.02.01. (2.szám) Bereczky László: Megjegyzés néhány írásunkhoz
- 2000, 2001.03.szám E.I.: Szóba se állj vele!
- További kapcsolódó cikkeket olvashat a témába, ha a keresőmezőbe beírja a vers címét.
1991.02.01. (5.szám) Élet és Irodalom, Koltai Tamás: Értelmiségi labirintus
Színikritika Eörsi István: Párbaj egy tisztáson című darabjáról. Veszprémi Petőfi Színház – rendező: Paál István.
„A Kádár-korszak értelmiségi elitje és a hatalom csiki-csuki játékáról szól, csoda, hogy 1981-ben átcsusszant a cenzúrán – még ha csak egy kis példányszámú szakfolyóirat hasábjain is – Eörsi István drámája, az Egy tisztáson. […] Eörsinek van sikerültebb darabja is, mint az Egy tisztáson. Nem árt tudni mindamellett, hogy már tíz évvel ezelőtt drámába fogalmazta a hatalmat kiszolgáló értelmiségi öncsalást – és hogy ez a fogalmazvány mindmáig érvényes.”
- Eörsi István Egy tisztáson című darabja megtalálható Eörsi István Kilenc dráma című kötetében. A könyv adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
- A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.
1991.02.02. Beszélő (Hetilap – 5.szám), E.I.: Hazugságok háborúja
Az Irak elleni háborúról.
„A magyar közvélemény többsége igenli a szövetségesek Irak elleni háborúját. A hazai tévénézők értetlenül, sőt olykor ellenszenvvel figyelik a nyugati baloldal háborúellenes tüntetéseit. Eörsi István a kisebbség álláspontját szólaltatja meg. Azokét, akik egyik oldal mellett sem kötelezik el magukat, és kételkednek benne, hogy a háború jó megoldásokat hozhat, akár az érintett országok, akár a világ számára.”
1991.02.05. (30.szám) Somogyi Hírlap, Horányi Barna: Jeles és elégséges
Színházi jegyzet a Valahol Oroszországban bemutatójárólA kaposvári Csiky Gergely Színház Valahol Oroszországban című darabjáról. A szerzőnek csalódást okozott a darab, de Jeles András rendezését briliánsnak tartja. A közönség csalódottan távozott.
„Állítólagos szamizdat művek álltak Jeles András és Eörsi István rendelkezésére, amelyekből megszületett Spiró György dramaturg segítségével a szövegkönyv, s ennek alapján létrejött az előadás.”
- A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.
1991.02.05. (40.szám) Napló – Szabadelvű hetilap, Bányai János: Novella, vers; „egyébként remekmű”
Illyés Gyula 1977-es Naplójegyzeteiről (Naplójegyzetek, 1977). Beszélgetésük Juhász Ferenccel, Csoóri Sándorral, Tornai Józseffel a Charta ’77 tiltakozó listájának aláíróiról.
Eörsi István Élet és Irodalomban megjelent glosszájáról Mándy Iván önéletrajzi ihletésű novellájáról és Orbán Ottó verséről, a Charta ’77 aláíróiról.
„Eörsi István az Élet és Irodalom múlt év november 16-án megjelent számában glosszát közölt a lap páratlan »Páratlan oldalán« Mándy és Orbán címen. A glosszaíró azt tűzi tollhegyre, hogy a Holmi múlt év júniusi számában Mándy Iván Egy este című novellája jelent meg – Eörsi szerint –, »önéletrajzi ihletésű« novella, amelyben az író (megint Eörsi szerint) »elregéli, hogy miként látogatta meg 1979 őszén – jegyezzük meg a dátumot! – egy lány, és miként akarta rábeszélni arra, hogy tiltakozzon a Charta 77 pörében hozott ítéletek ellen. Mándy vonakodott«. És ezt írta meg a novellában, a vonakodásának a történetét, meg azt, hogy miután a lány dolgavégezetlenül távozott, »Egyedül maradtam. Egyedül a gyávaságommal.«. Érdemes odafigyelni Eörsi kommentárjára: »Amikor elolvastam (a novellát) – egyébként remekmű –, arra gondoltam, hogy ma, a visszamenőleges hősök korában nagyobb bátorság ilyesmit írni, mint 1979-ben« – (ismét a dátum) – »aláírni egy tiltakozó ívet. Hiszen ezen mindig több név, olykor sok név is szerepelt, de a pártállam összeomlása óta összesen egy ember nevezte magát vonakodása miatt gyávának. Mándy Iván.«”
Előzmény:
- Élet és Irodalom, 1990.11.16. (46.szám) E.I.: Mándy és Orbán
- Élet és Irodalom, 1990.11.23. (47.szám) Orbán Ottó: Válasz Eörsi Istvánnak; Helyi szokások
Kapcsolódó cikk:
- Kortárs, 1991.01.szám Illyés Gyula: Naplójegyzetek, 1977 – Nincs a rendszerünkben
1991.02.09. Népszabadság, E.I.: A mentség
A jugoszláviai fegyvereladási botrány. A Szerbiában élő magyar kisebbség egzisztenciáját, létét is veszélyeztetjük. Ki mindenki hibázott az ügyben? Jeszenszky külügyminiszter azt állítja, nem tudott a dologról és nem is ért a kereskedelemhez. Für Lajos honvédelmi miniszter is elhárította saját felelősségét. Boross Péter belügyminiszter beismerte mulasztását. A felelősök szerint nem politikai akcióról van szó... Szaddám Husszein és az atombomba réme. Kormányunk szidalmazza a kommunistákat. A fegyvereladási botránnyal (szerb-horvát konfliktus) a Szerbiában élő magyar kisebbség egzisztenciáját, létét veszélyeztetjük. Ki mindenki mulasztott ez ügyben? Boross Péter, Jeszenszky Géza, Für Lajos. A lemondó nyilatkozatok késnek...
1991.02.09.Népszabadság, E.I.: A mentesség
(A jugoszláviai fegyvereladási botrány. A Szerbiában élő magyar kisebbség egzisztenciáját, létét is veszélyeztetjük. Ki mindenki hibázott az ügyben? Jeszenszky külügyminiszter azt állítja, nem tudott a dologról és nem is ért a kereskedelemhez. Für Lajos honvédelmi miniszter is elhárította saját felelősségét. Boross Péter belügyminiszter beismerte mulasztását. A felelősök szerint nem politikai akcióról van szó...)
1991.02.10. Fáklya – Bihari Napló (Nagyváradi Lap), Bertolt Brecht: Szerelmi lecke
Vers. Fordította: Eörsi István.
1991.02.11. Népszabadság, Faragó József: Danilo és Kiš
Kortársak – köztük Eörsi István – emlékeztek Danilo Kišre.
„Eörsi kedvesen mesélt, a precíz Konrád felolvasást tartott.”
Kapcsolódó cikkek:
- Európai Utas, 1991.02.szám A hang árnyéka
- Híd, 1991.03.szám Krónika
- Népszabadság, 1991.04.05. Varsásnyi Gyula: A hang árnyéka
1991.02.15. Kurír (esti kiadás), Göbölyös N. László: „Ne csatlakozz a hadhoz!”
Beszélgetés Földes László Hobóval önálló előadóestje apropóján. Jim Morrisonról, József Attiláról, az Ascher rendezte ’83-as Eörsi-estről, Ginsbergről, a régi és a mostani kultúrpolitikáról, a deviánsokról.
1991.02.18. Kurír (reggeli kiadás), Balogh P. Ferenc: A színész képviselőnek állt
Beszélgetés Pogány Judittal, a kaposvári Csiky Gergely Színház színésznőjével, aki a kaposvári önkormányzatnál képviselőnek állt. Összeegyeztethető-e a színészet a képviselőséggel? Mik voltak a motivációi, hogyan fordult a politika felé? Eörsi István szerepe formálódásában. Hogyan fogadták aktív szerepvállalását a politikai életben férje, Koltai Róbert és kollégái? Létezik-e még a „kaposvári jelenség”?
1991.02.18. Magyar Hírlap, Langmár Ferenc: Kártétel
Hogyan ír a kormánysajtó az áremelésekről? A kárpótlásokról folyó vitáról, az SZDSZ pálfordulásáról.
„A nyolcvanas évek elején — mint akkoriban Eörsi István szellemesen leírta —, kettős szamizdat létezett Magyarországon. A politikai szamizdat a nyilvánosságnak szólt, a reformközgazdászok gazdasági szamizdatja az állami és pártvezetőnek.”
Előzmény:
- Világgazdaság, 1989.03.21. L. F.: Újrateremteni az európai gazdálkodási tradíciókat…
1991.02.19. (7.szám) Rakéta Regényújság, E.I.: Phalarisznál
1991.02.25. (47.szám) Mai Nap, Andrassew Iván: Egy szerencsés flőtés
Az örömzene világvándoraBeszélgetés Róbert Györggyel, a Kolinda együttes tagjával a Szkénében előadott Ernst Jandl A fanatikus zenekar című kötete alapján készült darabról, az előadás létrejöttének körülményeiről. A kötetet Eörsi István fordította. A Kolinda együttes magyarországi „ismeretlenségéről”, a magyar dzsesszről.
- A kötet adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél.
A három Eörsi
A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója
(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.
