EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1991.01.09. Kurír (reggeli kiadás), Sz. L.: Párbaj egy tisztáson

    A veszprémi Petőfi Színházban mutatják be Eörsi István Párbaj egy tisztáson című új drámáját. Beszélgetés a darab rendezőjével, Paál Istvánnal. Miért pont ezt a darabot rendezte meg? „Ennek a darabnak az érvényessége – úgy érzem – éppen most múlik el: ez az utolsó pillanat, amikor még érdemes bemutatni.”  

    • Eörsi István Egy tisztáson című darabja megtalálható Eörsi István Kilenc dráma című kötetében. A könyv adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1991.01.09. Magyar Hírlap, L. A.: Berlin-Budapest írótalálkozó
    A Műcsarnokban és a Goethe Intézetben

    Programismertető. Az írótalálkozón részt vesz Eörsi István is.

  • 1991.01.09. Népszava, t. i.: Írók – párban

    Az Új Berlin — kulturális találkozások rendezvénysorozat keretében a német és magyar írók, költők találkozóin Eörsi István és Adolf Endler költők is részt vesznek. Beszélgetést folytatnak egymással, műveikből is felolvasnak, és bemutatják az egymás műveiből készített műfordításaikat is.

  • 1991.01.10. Népszava, T. I.: Népszínházból: Budapesti Kamaraszínház
    Nemcsak a név változik

    A névváltozással együtt átalakul a színház művészi profilja is. Szűcs Miklós igazgató és Selmeczi György, az operatársulat vezetőjének sajtótájékoztatója a műsortervről. Eörsi István saját darabját fogja rendezni (Hogy melyiket, az nincs benne a cikkben, A Fogadásról lehet szó, 1992-ben mutatták be a Budapesti Kamaraszínházban).

  • 1991.01.10. Pesti Hírlap, Munkatársunktól: BERLIN—BUDAPEST ÍRÓTALÁLKOZÓ

    A DAAD (Német Akadémiai Csereszolgálat) nyugat-berlini ösztöndíj jelentősége. A DAAD által támogatott írók listája. A magyar szerzők német írótársaikat látják vendégül a Műcsarnokban, a DAAD és a budapesti Goethe Intézet szervezésében. A vendégek névsora és a program.

    „A kaposvári Csiky Gergely Színházból való eltávolítása és belhoni ellehetetlenülése után Eörsi István például majd négy évet tölthetett el, dolgozhatott, írhatott és rendezhetett Nyugat-Németországban.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Beszélő (Hetilap – 2.szám), 1991.01.12. Felolvasóestek Budapesten (és az itt felsorolt cikkek)

  • 1991.01.11. (9.szám) Pest Megyei Hírlap Különkiadása (Ceglédi Hírlap), Beszélgetés Eörsi Istvánnal
    LIBERÁLIS KLUB

    Rövidhír a Liberális Klubban megtartott január 15-i beszélgetésről Eörsi Istvánnal.

  • 1991.01.11. Kurír (esti kiadás), Berlini tollak Pesten

    A Műcsarnokban rendezett négynapos írótalálkozón budapesti írók látják vendégül berlini pályatársaikat. A résztvevők között van Eörsi István. Fotók

  • 1991.01.12. Beszélő (Hetilap – 2.szám), Bikácsy Gergely: A némák szava
    Magyar rekviem

    Filmkritika. Makk Károly: Magyar rekviem, írója: Kornis Mihály. Utalás Eörsi István kaposvári Kihallgatás című darabjára. 

  • 1991.01.12. Beszélő (Hetilap – 2.szám), E.I.: Üröm az örömben

    Bauer Tamás és Orbán Viktor vitája a Fideszről.

    „Számtalanszor kellett tapasztalnom, amióta parlamenti párt vagyunk, hogy az elkerülhetetlen alkalmazkodást a legalitás körülményeihez mi is összekeverjük az elvtelen taktikázással. […] az újságírásban a hazugság nem a tények elferdítésével, hanem célzatos elhallgatásukkal kezdődik. És a szálka is tény, nemcsak a gerenda.”

    „...a mérvadó radikális ifjak többsége csak frazeológiájában radikális, a szabadversenyes-liberális közhelyek szajkózása pedig színtiszta konformizmus.”

    Reagálás:

    • Magyar Hírlap, 1991.02.25. Pintér Dezső: A kollekív felelőtlenség után eljött a személyes felelőtlenség


  • 1991.01.12. Beszélő (Hetilap – 2.szám), Felolvasóestek Budapesten
    BERLINI ÍRÓK VENDÉGSÉGBEN MAGYAR SZERZŐKNÉL

    Olyan magyar írók, akik egy ideig „berliniek” voltak, azaz a „DAAD Berliner Künstlerprogramm” meghívására egy darabig Berlinben éltek, a berlini Ambiente című kiállítás keretén belül a Műcsarnokban és a Goethe Intézetben közös felolvasóesteket tartanak német írókkal. Fotók a részvevőkről (Eörsi István).

    Kapcsolódó cikkek:

    • Pesti Hírlap, 1991.01.10. Munkatársunktól: BERLIN—BUDAPEST ÍRÓTALÁLKOZÓ
    • 168 óra, 1991.01.15. (2.szám) Szénási Sándor: Az író a kupacok között
    • Népszabadság, 1991.09.19. Szalay György: Évente egymillió márka továbbképzésre
    • Kortárs, 1992.05.szám Bor Ambrus: Gépkor, nyelvek, találkozások

  • 1991.01.12. Napló, Horváthy György: Párbaj egy tisztáson
    Eörsi István ősbemutató a Petőfi Színházban

    Ismertetés és jelenetek a darabból. Rendező: Paál István.

    • Eörsi István Egy tisztáson című darabja megtalálható Eörsi István Kilenc dráma című kötetében. A könyv adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1991.01.12. Népszabadság, E.I.: Az időszerűség tragikuma

    Könyvkritika K. Havas Géza: Talpra halottak! – Gáspár Zoltán: Közjogi villongások című kötetekről. Sajtó alá rendezte: Kenedi János. Fotó a szerzőkről.

  • 1991.01.14. Népszava, takács: SÍRKŐ ÉS KAKAÓ

    Az egri Gárdonyi Géza Színház vendégjátéka az újvidéki magyar színházban. Eörsi Sírkő és kakaó című komédiája is repertoáron van.

    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1991.01.15. (2.szám) 168 óra, Szénási Sándor: Az író a kupacok között
    Csúcsok a mocsárból
    Goethe és az orgazmus

    Beszélgetés Eörsi Istvánnal Nyugat-Berlinhez való kötődéséről, a német kultúráról, az ottani írókról, költőkről, a DAAD ösztöndíjról, a Kihallgatás című darabjáról. Fotók.

    „Amikor 1986-ban Nyugat-Berlinből hazakészülődtem (addigra ott már sokra vittem mint újságíró, nevezetesen a Theater Heuténak voltam állandó kolumnistája, én írtam az utolsó oldalt), elhatároztam, hogy utoljára írok valami nagy pimaszságot. Aztán fiktív beszélgetésben leírtam, hogy valaki megkérdi tőlem, mi a két rendszer közti különbség, és akkor azt mondom: a mi rendszerünk olyan, mint egy egységes, óriási szarkupac, és ha az ember valahogy lecsúszik róla, nincs mód visszamászni.”

    Az idézett „szarkupac-elmélet” a Theater Heute 1986. szeptemberi számának, 63. oldaláról Eörsi István „Der Unterschied” („A különbség”) című írásából való. Ez a fiktív beszélgetés a keleti és nyugati rendszer közötti különbséget taglalja.

    Ez a cikk sajnos nincs a rendszerünkben. 

    Reagálás:

    • 168 óra, 1991.01.29. (4.szám) Eörsi István: Tisztelt Szerkesztőség!

    Kapcsolódó cikkek:

    • Beszélő (Hetilap – 2.szám), 1991.01.12. Felolvasóestek Budapesten
    • Népszabadság, 1991.09.19. Szalay György: Évente egymillió márka továbbképzésre
    • Kortárs, 1992.05.szám Bor Ambrus: Gépkor, nyelvek, találkozások


  • 1991.01.15. Népszabadság, Zappe László: Szinte mindenki besúgó
    Eörsi-bemutató Veszprémben

    Színikritika Eörsi István: Párbaj egy tisztáson című darabjáról. Rendező: Paál István. Fotó Rajhona Ádám és Bősze György a darabban.

    „A darab lényegében nyitva hagyja a Martinovics megítélése körüli régi vitát, ahhoz pedig túlzottan elnagyolt, parabolaszerű, hogy egységbe foglalja az objektív történelmi szerepet és a személyes jellemgyengeséget.”

    • Eörsi István Egy tisztáson című darabja megtalálható Eörsi István Kilenc dráma című kötetében. A könyv adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témához további kapcsolódó cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1991.01.15. Pesti Hírlap, Schreiber László: Párbaj egy tisztáson
    ŐSBEMUTATÓ A VESZPRÉMI PETŐFI SZÍNHÁZBAN

    Színikritika Eörsi István darabjáról. Rendező: Paál István.

    „…a szerző műfaji meghatározásához híven – valóban bohózati elemek keverednek a tragédia jegyeivel. Csakhogy, ami bohózat a dombot formázó színen, az a legritkább esetben késztet nevetésre, csupán pillanatnyi és helyi értéke, szerepe van.”

    • Eörsi István Egy tisztáson című darabja megtalálható Eörsi István Kilenc dráma című kötetében. A könyv adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1991.01.16. Pesti Hírlap, Schreiber László: Szép eszmények és a szégyen
    Függöny után
    BESZÉLGETÉS EÖRSI ISTVÁNNAL ÉS PAÁL ISTVÁN RENDEZŐVEL

    Beszélgetés Eörsi Istvánnal és Paál István rendezővel a Párbaj egy tisztáson című Eörsi-darab veszprémi ősbemutatója után. Martinovics figurájáról. Paál István darabválasztása okairól. Fotók

    Eörsi: „Ma is szocialistának tartom magam, sőt volt idő, amikor a kommunizmus eszméiben is hittem. Amikor ma szocialistának mondom magam, semmi közösséget sem vállalok az úgynevezett létező szocializmussal. […] Minden reggel azzal az örömmel ébredek fel, hogy nincs már pártállam!”

    • Eörsi István Egy tisztáson című darabja megtalálható Eörsi István Kilenc dráma című kötetében. A könyv adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1991.01.19. (16.szám) Pest Megyei Hírlap, tóth: Most még túl nagy a mozgás
    Az elvek csak alibiként szolgáltak

    A Liberális klub idei első vendége Eörsi István volt. Beszámoló a beszélgetésről. Az elvek fontosságáról, amik mindig alibiként szolgáltak. A Különremény című könyvének történetéről. Az SZDSZ szerepe a Parlamentben.

    „A magukat liberálisnak valló szabaddemokraták közül is kiemelkedik erős szociális érzékenységével. […] nem az elvek alapján szerveződtek meg a pártok, mint Nyugat-Európában. Sokkal inkább morális döntések és kulturális hagyományok alapján. […] A »több húst adunk, ha tisztelitek a hatalmat« rossz kompromisszum volt. Akik ezt felismerték, azok zömében »urbánus gyökereken« nevelkedtek. Szemben a népies gondolkodókkal, akik szerint a hatalommal minden körülmények között tartani kell a kapcsolatot, mert a népen csak így lehet segíteni. […] Az író mély részvétet érez az emberek iránt, szocialistának vallja magát, persze nem a fogalom marxi értelmében, mint Lukács György. Ugyanakkor továbbra is materialista marad.”

    A Különremény című kötet 1972-ben jelent meg a Szépirodalmi Könyvkiadónál, majd elkobozták, és a kinyomtatott példányok csak a rendszerváltás idején kerültek elő.

    • A Különremény című kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja Eörsi kötetének címét.

  • 1991.01.19. Beszélő (Hetilap – 3.szám), Nánay: Párbaj egy tisztáson

    Eörsi István darabja megírása után huszonkét évvel a Veszprémi Petfői Színházban. Rendező: Paál István.

    „a Martinovits-összeesküvés egy képzelt epizódjának kibontakozása kapcsán Eörsi a besúgás természetéről, a besúgó és a besúgásra felbujtó közös csapdahelyzetéről, az árulás mibenlétéről ír.”

    • Eörsi István Egy tisztáson című darabja megtalálható Eörsi István Kilenc dráma című kötetében. A könyv adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1991.01.19. Népszabadság, E.I.: Egy gomba árnya

    Vers.

  • 1991.01.19.La Croix l`Événement, Philippe Petit: Souvenirs, souvenirs

    (Ah! le bon vieux temps d`Istvan Eörsi.)

  • 1991.01.22. Népszava, Kovács Júlia: Mindig lesznek, akik égig érnek

    Elmélkedés a kultúra napján.

    „Ha még egy destruktívnak nevezett magyar író, Eörsi István is azt mondja, hogy az értékek jelenkori kuszáltságában mégiscsak vannak szilárd támpontok, olyan nevek, mint Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Ady Endre, József Attila, Illyés Gyula, Németh László, akkor tudnunk kell, hogy a kultúrának olyan csarnokába léphetünk, amelyben minden név, minden életmű egyegy erős, szép ívű tartóoszlop.”

  • 1991.01.26. Magyar Szó, b-c: Egriek vendégjátéka Újvidéken

    Az egri Gárdonyi Géza Színház két színdarabbal vendégszerepel: Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok Gali László rendezésében. Eörsi István: Sírkő és kakaó Éry-Kovács András rendezésében.

    „Eörsi István, Schwajda és Spiro mellett a legtöbbet játszott kortárs drámaíró Magyarországon. Drámáival az ember belső szabadságát kívánja tágítani, vagy legalábbis ezt a szabadságot megközelíteni. […] Nádas Péter szerint »A történet fordulatos, szellemes, szórakoztató és nagyon mulatságos. Épp annyira mulatságos, mint amennyire tragikus ...«”

    • Eörsi Sírkő és kakaó című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.

  • 1991.01.28. Népszabadság, Lázár Imre: A szarvassá változott fiú
    Raghuvir Sahay 1929—1990

    Az indiai költő, novellista, esszéista, műfordító, újságíró, szerkesztő magyar irodalomhoz fűződő kapcsolata. Életműve, műfordítói tevékenysége. Az 1982-es antológiában szerepel Eörsi István verse. Barátsága Weöres Sándorral, kapcsolata a többi magyar íróval. Tervei, amiket már nem tud megvalósítani. Fotó

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.