Cikkek
-
1990.10.20. Beszélő (Hetilap – 41.szám), A magyar forradalom évfordulóján
Felhívás az ’56-os magyar forradalomra való megemlékezésre. A felhívás aláírói között van Eörsi István.
1990.10.21. (153.szám) Somogyi Hírlap, Horányi – Varga: Pogány Judit és Nagy-Kálózy Eszter
ERZSÉBET-DÍJRA JELÖLTEK VÉLEMÉNYEBeszélgetés Pogány Judittal és Nagy-Kálózy Eszterrel, akiket Erzsébet-díjra jelöltek. Jelölésük fogadtatásáról. A díjra Eörsi Istvánt is jelölték. Fotók
1990.10.21. Népszabadság, Csalog Zsolt: Szeretem-e Angyal Istvánt?
Lukácsy András: Felismerem-e Angyal Istvánt? című kötetéről, Angyal Istvánról. Eörsi István említése.
1990.10.24. (43.szám) Ország-Világ, Köröspataki Kiss Sándor: Színház a margón?
A nézők számának csökkenése az utóbbi évek színházi fejleményei tükrében. Csökkent az új drámatermés és a magyar színházak igénye is új hazai darabok bemutatására. A mai fiatal írók nem jeleskednek drámaírással. A Játékszín kiemelése, mivel évek óta kizárólag magyar drámák előadásával foglalkozik. Kevesebb magyar és külföldi drámát láthattunk. A klasszikusok bemutatása kockázatos, ezért sok a kommersz darab. Fotók
„Az elmúlt két évad legjobb »új« magyar darabja Eörsi István húsz évnél is tovább »pihentetett« Kihallgatása volt, melyet pár hete ismerhetett meg a tévé jóvoltából az ország közönsége.”
1990.10.24. Pesti Hírlap, Balkányi Magdolna: REFLEXIÓK A FRANKFURTI KÖNYVVÁSÁRRÓL
MAGYARORSZÁG — KÖZÉP-EURÓPÁBÓLIdegen nyelvű könyveink otthoni terjesztéséről, annak hibáiról, a magyar szerzők Frankfurtban kiállított könyveiről.
„A német kiadók sátrai között szemlélődve újra és újra magyar nevekre bukkantam: Pilinszky János, Csoóri Sándor kétnyelvű köteteire, Eörsi István drámáira, Esterházy Péter, Konrád György egy-egy prózakötetére, vagy Földényi F. László kiváló »Melankólia« című tanulmánykötetének német változatára. […] Hogy ez a névsor bőségesnek vagy szűkösnek tekinthető-e, hogy a német kiadók választásában milyen szerepet játszott a politikai ellenzékiség, a személyes kapcsolat vagy a véletlen felfedezés, azt nem lehet pontosan tudni.”
1990.10.25. (155.szám) Somogyi Hírlap, Színikritikusok díjai
EÖRSI ISTVÁN SZÍNMŰVÉNEK ELISMERÉSE
A LEGJOBB RENDEZÉS ASCHER TAMÁSÉRövidhír az 1989—90. színházi évad színikritikusi díjairól. A díjak és a díjazottak listája.
„A legjobb új magyar dráma Eörsi István Az interjú című színműve lett.”
- A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.
1990.10.25. (250.szám) Kisalföld, A legjobbak
A kritikusok díjaiÁtadták az 1989–90. színházi évad színikritikusi díjait. A legjobb új magyar dráma Eörsi István: Az interjú című színműve lett.
- Eörsi István Interjú című kötete adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
- A dráma megjelent Eörsi István: A szerző szeretné, ha a pofa feje és a csomó emlékeztetne egymásra című kötetében is. A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
Kapcsolódó cikkek:
- Színház (Drámamelléklet), 1989.01.szám E.I.: Az interjú
- A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.
1990.10.25. Magyar Nemzet, b. e.: Kiosztották a színikritikusok díjait
A Színházművészeti Szövetség kritikus tagozata kiosztotta az 1989—90. évad díjait. A legjobb magyar dráma Az Interjú, Eörsi István műve lett.
- Eörsi István Interjú című kötete adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
- A dráma megjelent Eörsi István: A szerző szeretné, ha a pofa feje és a csomó emlékeztetne egymásra című kötetében is. A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
Kapcsolódó cikkek:
- Színház (Drámamelléklet), 1989.01.szám E.I.: Az interjú
- A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.
1990.10.25. Népszabadság, MTI: Átadták a színikritikusok díjait
A legjobb új magyar dráma Eörsi István Az interjú című színműve lett. További díjazottak.
- Eörsi István Interjú című kötete adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
- A dráma megjelent Eörsi István: A szerző szeretné, ha a pofa feje és a csomó emlékeztetne egymásra című kötetében is. A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
Kapcsolódó cikkek:
- Színház (Drámamelléklet), 1989.01.szám E.I.: Az interjú
- A témához kapcsolódó további tartalmakat találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.
1990.10.25. Népszava, Gantner Ilona: Magyar rekviem
Filmkritika. Makk Károly: Magyar rekviem. A cikk elején Eörsi gondolatát idézi fel, mely szerint a halálra ítélt forradalmárok cellája a „derű honát” jelképezte a Gyűjtőfogházban.
1990.10.25. Népszava, t. i.: Átadták a színikritikusok díjait
Eörsi István az Interjú című művéért kapta meg a színikritikusok díját – az 1989—90-es évad legjobb magyar drámája.
- A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-kötet címét.
1990.10.26. (156.szám) Somogyi Hírlap, Petőcz Sándor: Élet ellen fegyverek
Emlékeim 1956 őszérőlVisszaemlékezés az 1956-os forradalom eseményeire.
„Az első tárgyalás 1957. május 30-án volt, majd június 1 -jén. Hangszórós, úgynevezett »kirakatpert« rendeztek. A bíróság épülete kicsinynek bizonyult, így az utcán is közvetítették a tárgyalást. Ítélet... Elszállítás Vácra (magánzárkába), majd Márianosztrára. Ott Eörsi Istvánnal mindkettőnket »különleges bánásmódban« részesítettek. Ezt Eörsi egyik könyvében már megírta: »Azok a csodálatos szép napok« [A kötet címe helyesen: Emlékezés a régi szép időkre.] címmel.”
- Eörsi István: Emlékezés a régi szép időkre című kötete adatait megtekinthetik az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
- A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja Eörsi kötetének a címét.
1990.10.26. (250.szám) Mai Nap, K. P.: Tamás Gáspár Miklós visszalép
Hogy ne legyen útban a politikai párbeszédbenBeszélgetés Tamás Gáspár Miklóssal. Miért mond le ügyvivői megbízatásáról? Az általa képviselt szabadelvű konzervatív elvek kisebbségbe kerültek a párton belül. Eörsi egy éve lemondott a jelöltségről, és erre kérte őt is. Ezt azzal indokolta, hogy mindketten a szélsőséget képviselik. TGM szerint viszont nem képviselnek két szélsőséget, és mivel Eörsi szocialista volt, nem sorakoztak fel mögötte tömegek a párton belül, addig mögötte igen, ezért nem volt oka lemondani.
1990.10.26. Csongrád Megyei Hírlap – Délvilág, Ruszték különdíja
Átadták az 1989—90 színházi évad színkritikusi díjait. A legjobb új magyar dráma
Eörsi István: Az interjú című színműve lett.
Kapcsolódó cikkek:
- A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.
1990.10.27. (157.szám) Somogyi Hírlap, Eörsi-est, Párizsban
Rövidhír. A francia könyvesboltokba került Eörsi István ,,Emlékezés a régi szép időkre” című, börtönéveit felidéző könyve. A fordító: Georges Kassai. Az író franciaországi olvasóival találkozik a párizsi Magyar Intézetben.
- Eörsi István: Emlékezés a régi szép időkre című kötete adatait megtekinthetik az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
- A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja Eörsi kötetének a címét.
1990.10.30. (43.szám), 168 óra, Rádai Eszter: Miért mondott le T.G.M.?
Mi nem kívánunk ebbe a kormányba belépni
Áremelések nélkül nem megyBeszélgetés T.G.M-mel.
„… körülbelül egy éve az SZDSZ közgyűlésén Eörsi István azt javasolta: a párt szabaduljon meg a jobb és a bal szélétől, attól a tehertől, amit ez a két - idézőjelben mondom - »szélsőség« jelent. Ő azonnal fel is ajánlotta, hogy kivonul a vezetésből, és azt kérte, hogy a jobb szélen viszont Tamás Gáspár Miklós vonuljon ki.” „Eörsi Istvánt - sajnálatomra, mert barátaim között tartom számon -, amikor ezt elmondta, kifütyülték, engem pedig óriási többséggel megválasztottak ügyvivőnek. Ez egyrészt abból származott, hogy Eörsi István valóban egy szélsőséget képvisel a Szabad Demokraták Szövetségében, hiszen ő demokratikus szocialista, szemben azzal, hogy az én politikai nézeteim az SZDSZ egyik fontos áramlatát jelképezték és jelképezik, és ez a véleményáramlat ma is jelen van az SZDSZ- ben, és fontos, és befolyásos.”
1990.10.31. (26.szám) Napló – Szabadelvű hetilap, Az Újvidéki Színház 1990 novemberi műsora
A budapesti Nemzeti Színház vendégjátéka – Eörsi István: Antigoné, rendező: Csiszár Imre.
Kapcsolódó cikkek:
- Népszava, 1990.11.23. takács: A Nemzeti Újvidéken, a kalotaszegiek a Várban
- Magyar Szó, 1990.11.24. b-c: A budapesti Nemzeti Színház Újvidéken
- Pesti Hírlap, 1990.11.26. SIKER ÚJVIDÉKEN
- Magyar Szó, 1990.12.02. Bartuc Gabriella: Időszerű közép-kelet-európai motívumok
- A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.
1990.10.31. Népszabadság, E. I.: Szégyen
Felháborodást keltett, hogy Orbán Viktor hazugnak nevezte a kormányt. Nem a mondata igazságtartalmával volt baj, hanem a kifejezés brutalitásával. Az egyik kereszténydemokrata képviselő szerint a „... »a hazug« szónak és az efféle közönséges fordulatoknak a használata nem a magyar, hanem a bukaresti parlamentbe való.” Eörsi szégyelli, hogy nem akadt egy képviselő sem, aki visszautasította volna ezt a mocskolódást.
„A hazugságot ugyanis hamarabb megbocsátják nálunk, mint a szókimondást. […] Az ilyen »románozás« többet árt a romániai magyarságnak, mint amennyit száz udvarias diplomáciai körmondat használni tud.”
Reagálás:
- Élet és Irodalom, 1990.12.21. (51–52.szám) E.I.: Tünetek
- Beszélő, 1990.11.24. (Hetilap – 46.szám) -czki [Gyekiczki András]: Ha szabadon szól a száj
1990.10.Agence France Presse (AFP): Une collection "Bibliothéque Lettre internationale" chez Christian Bourgois
("Ah! le bon vieux temps")
1990.10.szám Filmvilág, Bársony Éva: Cellatörténetek
Beszélgetés Makk KárollyalA beszélgetés a Magyar rekviem forgatókönyve alapján készült. A forgatás körülményeiről, a külföldi és a magyar finanszírozásról, a nemzetközi filmpiaci érdeklődéséről, az ’56-os eseményekben való részvételéről, Déry Tiborról – Szerelem című filmjéről, Kornis nagy segítségéről, Konrád Györgyről, Eörsi Istvánról, Bibóról, Csongovai Per Olafról, Angyal Istvánról. Mit jelent számára a hitelesség? A film dramaturgjáról, Vásárhelyi Miklósról. A Mécs Imrétől kapott trükk ötletéről, Lajtos Árpádról, aki a tükörről mesélt neki.
„…ha valamit is sikerült szándékainkból megvalósítani a filmben, akkor ez a történet nemcsak 1956-ról szól. Emberi érzésekről szól, a szerelemről, az életről, a halálról, a barátságról, az együttérzésről szól. Arról, hogy milyen törékeny holmi az, amit mi életnek nevezünk.”
1990.10.szám Holmi, E.I.: Öregedésem jelenlegi stádiumában
Vers.
1990.10.szám Kritika, E.I.: Az elfojtás elfojtása
VisszapillantóA Kursbuch című folyóirat számára készült tanulmány. A 3T, a filozófia és az akasztások, ’56-ról. Írótársairól, pl. Csurkáról. A Kádár-rendszer és az értelmiség – kollektív elfojtás. A börtönévek. Németh Lászlóról, az írók árulásáról – levél az ENSZ-nek. A legvidámabb barakká válás folyamata. Út az ellenzékiséghez. Illyés Csallóközről, Aczél-barátsága. Déry és Aczél. ’72 januárjában Eörsi az Írószövetség közbenjárását kérte kötete törvényes betiltására indoklással együtt. A Kádár-rendszer nyugati legitimizációja. S. íróról – Sánta Ferenc.
„Hogyan történt, hogy az értelmiség hangadói, majd túlnyomó többsége előbb kisebb rossznak, majd nem is olyan rossznak, egészen elfogadhatónak, végül aránylag nagyszerűnek ítélte meg ezt az egyedül lehetséges iszonyatot?”
Reagálás:
- Népszava, 1990.11.12. Gantner Ilona: Séta a léc alatt
- Népszabadság, 1990.11.24. Szigethy András: Az „egyedül lehetséges iszonyat”
- Cigányfúró, 1995.02.szám (április) E.I.: Múltszemlélet – magyar módra
- Népszabadság, 1999.07.06. Szigethy András: Kádár János: egy korszak névadója
- Tiszatáj, 2001.04.szám Monostori, Imre: Egy fejezet Németh László-recepció történetéből
- (Veszprémi) Napló, 2005.10.22. Ármás János: Mindenkinek a maga ötvenhatja
- magyarnarancs.hu, 2012.08.21. A szerk: A perzselt farok esete
Kapcsolódó cikkek:
- A témához további kapcsolódó cikkeket találhat a Népszabadság, 1999.07.06. Szigethy András: Kádár János: egy korszak névadója című cikk felsorolásánál.
1990.10.szám Kritika, Gabnai Katalin: Augusztusi rögtönzések
Tévékritika. 176+10 billentyűre és néhány Morgenstern Akasztófa-költeményre készült a műsor. Eörsi István a fordítók között. A rendező: Sömjén Antónia.
1990.10.szám Kritika, Tamás Gáspár Miklós: Méla üzenet a baloldalnak
Vita a baloldaliságról. TGM „jobbratolódásának” stációi. Eörsi szerint, aki magyar konzervatív, az nem lehet normális. A Kritikában TGM: „Búcsú a baloldaltól”-vita.
Előzmény:
- Kritika, 1990.02.szám E.I.: Búcsú Gazsitól
- Kritika, 1990.04.szám Litván György: Kitől búcsúzzunk?
- Kritika, 1990.08.szám Vezér Erzsébet: Mitől búcsúzzunk?
Kapcsolódó cikkek:
- Beszélő (Szamizdat – 1989/1.), 1989.26.szám Tamás Gáspár Miklós: Búcsú a baloldaltól
- Kritika, 1989.12.szám Tamás Gáspár Miklós: Búcsú a baloldaltól – Nincs a rendszerünkben
- Népszabadság, 1990.03.12. D. Gy.: Búcsú az igenektől és a nemektől
- Népszava, 1990.03.12. Gantner Ilona: Hol komádnak a régi komák?
- Csongrád Megyei Hírlap – Délvilág, 1990.06.08. Török Erzsébet: Szabadság a Maradjhűutcában
- Kritika, 1991.05.szám Mátyás Győző: Pátosz és csodavárás nélkül
- 168 óra, 1994.07.12. (27.szám) Köves Viktória: A lázadó elit
- Mozgó Világ, 1994.09.szám Sükösd Mihály: TGM és a világállapot
- Magyar Hírlap, 1994.10.31. Lengyel László: LuciFeri
- Társadalmi Szemle, 1995.07.szám Csáki György: A Nemzetközi Valutaalap — ötven év után, korszakváltás előtt?
- Kortárs, 2002.10.szám Orosz István: Dokumentumtörténet
- klubradio.hu, 2023.02.16. Kardos András: Búcsú az ellenzéktől
- Újnépszabadság, 2023.02.27. Kardos András: Búcsú az ellenzéktől
Lásd még:
- Lengyel László: Korunkba zárva című kötetét. A kötet adatait és az Eörsire vonatkozó részleteket megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.
A három Eörsi
A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója
(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.